Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
9.45 MB
2018-09-11 16:54:46
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
32
217
Rövid leírás | Teljes leírás (180.8 KB)

A Nagy-kanizsai
Izr. Hitközség által fentartott
Elemi, Polgári és Középkereskedelmi
Iskola
értesítője
az
1891-92-iki tanévről.
Szerkeszté:
Bún Samu,
igazgató
Nagy-kanizsán,
Nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában
1892

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A NAGY-KANIZSAI
IZR HITKÖZSÉG ÁLTAL FENTARTOTT
^ L E M I , "POLGÁRI ÉS J Í Ö Z É P K E R E S K E D E L MI
I S K O L A
i Wkx mi
V 1
»
Tf; >111
1891 - 9 2 - i k i T A N É V R Ő L.
SZERKESZTE:
B Ú N S A M U,
I O A 2 G A TÓ
NAGY-KANIZSÁN,
J^YOMATOTT f l S C H E L f t i L Ö P KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
1892.
Í M. ACADKM1.£\\
V j ü b r s y v i A R A y \'
A NAGY-KANIZSAI
I Z R H I T K Ö Z S É G ÁLTAL F E N T A R T O TT
LEMI, J^OLGÁRI ÉS J ^ Ö Z É P K E R E S K E D E L MI
I S K O L A
1891—92-iki TANÉVRŐL.
SZERKESZTÉ:
B Ú N S A M U,
I G A Z G A T Ó .
NAGY-KANIZSÁN,
f Í Y O M A T O T T f l S C H E L J ^ Ü L Ö P KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
1892.
REV 98
SEV 2 0 10
I. Iskolaszék.
Elnök: Dr. Schreyer Lajos.
Jegyző: Somogyi Henrik.
Főt. dr. Neumann Ede, főrabbi, isk. felügyelő.
Bachrach Gyula, gondnok.
t
5. Dr. Blau Simon
Ebcnspanger Lipót.
Fischel Pál, ügyvéd.
10. Grünhut Henrik.
Halphen Mór.
Hirschel Ede.
Kellert Lajos, a tantestület képviselője.
Maschanzker Mór.
75. Rapoch Gyula, ügyvéd.
Dr. Rothschild Samu.
Szegő Gyula.
Bún Samu, i
Deutsch Mór.
igazgató. /\'M.ACADFMT/A
V KÖNYV TAIIA. )
Stern I. M.
Dr Szukits Nándor.
M T A K Ö N Y V T Á R Á I G !
á t e n g e d e t t mü
II. Pénz, valuta és valutarendezés.
Jelen értekezés czélja az osztrák-magyar birodalomban
jelenleg folyamatban levő valutarendezés fölött
elterjedt nézetek tisztázásához hozzájárulni. Nem tart
igényt tudományosságra, sőt szándékosan kerülve van
benne minden, ami valamely tudományos aparatus működésére
vallana; ellenkezőleg iparkodtam a napi renden
levő kérdést lehetőleg népszerűen tárgyalni és ha
az elém tűzött czélt csak részben is elérnem sikerült, a
reá forditott munka talán nem mondható meddőnek.
Ha a valutarendezésről helyes fogalmat szerezni akarunk,
mindenekelőtt a pénz ós valuta természetével tisztába
kell jönnünk, annál is inkább, mert a monarchiánkban
egy emberöltő óta uralkodó papirpónz-gazdálkodás
folytán népünk igen nagy része a pénz helyes fogalmát
teljesen elvesztette.
A legrégibb időben, midőn a míveltsóg legalsó fokán
álló emberek szükségleti köre igen szük volt, az
életre szükségelt jószágokat nagyobb részt maguk állították
elő, más szükséges tárgyakat pedig a birtokukban
lévő nélkülözhető jószággal cseréltek be; a forgalom
tehát cserébői állott.
A mívelődés fejlődésével ós terjedésével azonban az
emberi szükségletek mindinkább szaporodtak, a csere
mind nagyobb akadályokra talált, minthogy csak nehezen
akadtak oly emberre, ki a szükségelt tárgyat éppen
avval becserélni volt hajlandó, melyet a másik fölöslegben
birt és a keresett jószágért oda adni akart volna.
Azért a míveltebb népeknél régen belátták, hogy a forgalomban
szükség van oly tárgyra, melyet általános használhatóságánál
fogva mindenki, mindenkor, mindenütt
szivesen elfogad, melyért tehát minden más tárgyat könynyen
be lehet cserélni. E belátásra a tapasztalat vezette
az embereket, kik azért azon voltak, hogy ily tárgyra
szert tegyenek még akkor is, mikor még nincs rá szükség,
hogy azon a majd szükségessé váló más tárgyakat
becserélhessék. E jószág a pénz.
4
Az őskorban az emberek leginkább baromtenyésztéssel
foglalkozván, a barom volt legkedveltebb csereeszközük,
mely mint ilyen elég sokáig tartotta fenn magát,
miről a latin pecunia (pecus=barom) is tanúskodik.
Más ily tárgyak voltak: a bőr és prém a vadásznépeknél
Ej szak-Amerikában, kakaobab ós czin a mexikóiaknál,
tlióa Chinában, kagyló Indiában ós Afrikában
(a kaffereknél), dohány Amerikában; továbbá só, üveggyöngyök
stb.
Bármily kedveltek is voltak azonban egyes csereeszközök,
a tapasztalat nem sokára arra is vezette az
embereket, hogy azok a készletben tarthatás és forgalomképesség
tulajdonait nélkülözvén, csak igen korlátolt
mértékben felelnek meg a pénz kellékeinek. E kellékeket
(a belső értéken kivül) csak az érc.zekben és főleg a
nemes érczekben találták, melyek azért legalkalmasabb
csereeszközükül bizonyultak.
Mint látni fogjuk, a míveltsóg, forgalom ós általános
anyagi jólét terjedésével együtt járt az átmenet a silány
érczről a nemesre. A vasat és rezet az ezüst váltotta fel,
amazokat a kis forgalom kielégítésére szoritva; csak később
csatlakozott az ezüsthöz az arany, előbbinek ugyanazon
szerepet juttatván, mint tette az ezüst a silány
érczczel.
A nemes érez tehát régi idők óta általános csereeszközül,
vagyis pénzül szolgált. Innen van, hogy több
nép nyelvében az ezüst egyértelmű pénzzel; így a héber
„keszef", a franczia ,,argent", melyek úgy ezüstöt, mint
pénzt jelentenek. A német „Geld" igen találóan jellemzi
a pénz természetét; Geld = gelten, etwas was allgemeine
Geltung bat.
Valamint a pénz a mívelődés terjedésének és a szükségletek
ez által okozott nagyobbodásának köszöni keletkezését,
úgy viszont a pénz az emberek erkölcsére és
szabadságára igen jótékony hatással volt, és igen helyesen
jegyzi meg Schäffle „das gesellschaftliche System der
menschlichen Wirthschaft" cz. művében: „Die bürgerliche
Gesellschaft ist in Wahrheit durch das Geld viel
freier und in Folge dessen sittlicher geworden. Der Arbeiterstand
ist nicht mehr an Grund und Boden gefesselt.
Nach Einführung des Geldes konnte man über fremde
Dienste verfügen, ohne den Nebenmenschen zum Sclaven
und Leibeigenen zu machen. Das Geld und das Pulver
haben das Feudalsystem gebrochen."
5
A pénz nem csak általános csereeszközül, hanem
mint értékmérő és tartozások lerovásánál fizetési eszközül
is szolgál, minden birtokos kezében közérvényü utalvány
minden egyéb javakra, végre a tőkegyűjtés legbiztosabb
eszköze.
A Baffinsbai társaság még most is liódbőrt használ
pénzül: 3 nyest = 1 hód, 1 fekete róka vagy medve
= 4 hód, 1 puska = 1 5 hód. — Orosz Szibériában Oroszországnak
a Mongolok általi meghódítása előtt a pénznek
egy különös pótléka állt fenn, mely egész Novgorodig
volt forgalomban. Alkalmasint azért, hogy a bőröket
a lehasználás ellen védjék, azon szokás fejlődött,
hogy az egész czobolybőrök helyett azoknak orrjait helyezték
forgalomba, melyek bélyeggel voltak ellátva ós
az effectiv fizetésnél a tulajdonkópi, hatósági felügyelet
alatt állott raktárakban őrzött bőrökkel kicseréltettek.
Hogy valamely jószág mint pénz kettős feladatának
(csereeszköz ós értékmérő) megfeleljen, következő
kellékekkel kell birnia: 1. hogy magának a tárgynak
értéke legyen. 2. hogy minél nagyobb forgalomképességgel
birjon. 3. hogy oyakori és tetemes áringadozásnak ne
legyen kitéve ós 4. hogy értékvesztés nélkül osztható legyen.
E kellékek leginkább a nemes órczben ós ezek
közt kiváló mértékben az aranyban találhatók fel.
,,La valeur seul peut mesurer une valeur. Oui, la
matière dont est fait mon mètre ou mon kilo est une
chose indifférente, mais voici qui n\'est pas indifférent,
voici qui est indispensable: l\'instrument appelé à mesurer
la longueur doit avoir de la longueur, l\'instrument appelé
à mesurer le poids doit avoir de la pesanteur ; comment
mesurer la valeur par un instrument, qui n\'a pas
de valeur?"1)
,,Si le diamant et le rubis sont plus précieux que
l\'or et l\'argent, ils ne peuvent recevoir d\'empreinte ni
être divisés sans perdre la plus grande partie de leur
valeur."2)
A nemes éreznek pénzül való használására már a
bibliában több helyütt találunk. így: „Száráhnak pedig
inondá (Abimelech) : íme adtam fivérednek 1000 ezüst darabot"
(Genesis XX., lö.) „És mérlegeié Ábrahám Efronnak
400 sekel ezüstöt keletben lévőt minden kalmár -
• i
\') Horn E. : „La liiertú des banques" 37. 1.
\') Villiaumé I. 173. 1.
6
nál." (Gen. XXIII., 16.) „És eladák Józsefet az izmaelitáknak
20 ezüst pénzért." (Gen. XXXVII., 28.) Ezen idézetekből
kettőt látunk: 1. hogy abban az időben csak
ezüst volt forgalomban. 2. hogy a „sekel" nem csak súly-,
hanem érték-egység is volt. A zsidók arany „sekel"-jóről
csak az Egyptomból való kivándorlás után történik
emlités.
Az első pénz az egyptomiak föltalálása. Már 1250-ben
Kr. e. III. Ramsesnek gazdag kincstára volt, melynek
kifosztását Herodot oly megkapóan irja le. Egyptomtól az
órczpénz használata Perzsiára származott át, hol az első
rendezett pénzrendszer Dárius Histaspesre vezethető viszsza.
Itt a forgalomban lévő pénz az arany „dareikosz"
volt, melyből valószínűleg a görög „drachma" keletkezett.
Ami Aethiopia (Kus) Egyptomnak volt, az volt Lydia
a perzsa birodalomnak, melynek királya, Krőzus, gazdagságáról
még most is hires.
A perzsáktól a phoenicziaiak vették át a találmányt,
kiktől megint a görögökre ment át, hol Pheidon, Argos
királya, 750 évvel Kr. e. az érczpónzt meghonosította.
Mint a mívelődés sok más tekintetében, úgy a pénz
dolgában is Görögország volt forrása, bölcsője a római
fejlődésnek, hol eleinte rézrudakkal, Kr. e. 270 óta ezüstpénzzel
törtónt a fizetés.
Az órczpénz anyagát illetőleg általánosan észlelhető,
hogy a nemzeti gazdagság emelkedésével a silány ércztől
a nemesre történt átmenet. így Rómában a királyok
alatt rézpénz használtatott, melyet a köztársaság alatt
az ezüst és a világuralom megállapítása után, cl CSciSZcl"
rok alatt, az arany váltott fel.
Eleinte a nemes érczet fizetéseknél mérleggel mérték
és minthogy annak értéke nem csak súlyától, hanem finomságától
is függ, melynek a közéletben való meghatározása
igen nehéz, e körülmény a forgalmat az általános csereeszközül
elfogadott jószág daczára nagyon nehezítette.
Arra a gondolatra jöttek tehát, hogy meghatározott súlyú
és finomságú, czólszerü alakkal biró, valamely általánosan
ismert jellel, pl. a fejedelem képével ellátott és meghatározott
értéket kifejező órczdarabokat állítottak elő ós hoztak
forgalomba, melyek a nehézkes mérlegelés helyett olvastatván,
velők minden csalárdság kizárásával fizetések
sokkal könnyebben ós biztosabban eszközölhetők. Ez a
pénz veretése. (Prágung), melyet a legtöbb államban, mint
legmegbízhatóbb, maga az állam eszközöl.
7
A pénzveretósnél felmerülő költség miatt az egyes
pénzdarabok, vagyis érmek (Münzen) valamivel nagyobb
értékkel hozatnak forgalomba, mint magának a bennök
foglalt nemes érez értéke. Ez a verdedíj, mely nálunk
az ezüstnél eddig 1%, az aranynál 1/3% volt.
A trójai háború idején Görögországban az érmet
még nem ismerték, ez csak Kis-Ázsiával való érintkezésük
által törtónt; használta pedig minden állam (tartomány)
saját rendszere szerint. Míg pl. az attikaiak tiszta
nemes órczből készültek, addig Spártában, Lykurg idején,
csak vasérmek voltak forgalomban, melyek azonban
a belórtóknól sokkal magasabb értékben használtattak.
Az arany ós ezüst igen lágy fémek lóvén, a forgalomban
könnyen elkopnának ós értékükből veszítenének,
ha tiszta állapotban dolgoznák fel. Azért azokat a pénzveretesnél
egy másik, keményebb érczczel, rendesen rézzel,
vegyíteni szokták.
Az érem összes súlya teljes súlynak (ötvónysúly, Rohgewicht,
Sclirott) a benne foglalt tiszta nemes érez súlya
színsúlynak. (Feingewiclit, Korn) neveztetik.
A vegyítés aránya, valamint az érem teljes és színsúlya
minden országban törvényesen meg van állapítva,
így a vegyítósi arány a mi ezüst forintunkban TISS, a mi
annyit jelent, hogy minden ezer rész ötvónyben 900 r.
tiszta ezüst foglaltatik. Teljes súlya 12-345 g, ennélfogva
színsúlya: 11\'345XA = 11*111 g.
A vegyítés aránya: finomságnak. (Feinlieit) mondatik.
A körmöczi arany finomsága 23f karat, vagyis azaz
minden 24 rósz ötvónyben van 23| r. tiszta arany.
Azonban daczára a pónzveretós manapság elért tökélyének
a legfinomabb és legpontosabb műszerekkel sem
vagyunk képesek az egyes pénzdarabokat teljesen a törvény
által előirt súlyban és finomságban előállítani, miért
is mindkettőben föl- és lefelé bizonyos eltérés van
megengedve; ezen eltérés remediumnak neveztetik, mely
azonban rendesen az érem hátrányára szokott felhasználtatni,
úgy, hogy azt a pénzdarab értékének pontos
meghatározásánál számításba kell venni. A törvényesen
megengedett eltérés az osztrák értékre szóló pénzeknél
az arany 8 forintosnál súlyban 2%o, finomságban l%oaz
ezüst 1 forintosnál ,, 4%0 ,, 3®/oo-
Annak megállapítása, hogy bizonyos súlyegységből
liány darab ós mily finom érem veretendő, pénzlábnak
8
(Münzfuss) mondatik. így az osztrák-magyar birodalomban
eddig a 45 frtos pénzláb alkalmaztatott, mert egy
vámfont (500 g) tiszta ezüstből 45 darab egy-forintost
vertek. A súlyegysóg a különböző országokban különböző,
és hol tiszta, hol ötvénysúlyt jelent. így az ezüstpénznél
a súlyegység Németországban a vámfont tiszta
(90 M.), Francziaországban a kg. ötvény (200 Frs), Angolországban
a troyfont (378,246 g) standard- (|f§) ötvény
(66 sh.), Oroszországban az orosz font (409\'5 g) ötvény
melyből 100 R - = 5%«
Azon pénz, mely annyi értékben fogadtatik el, a
mennyi a benne lévő éreztartalom értéke — a verdedíjjal
együtt — országos vagy értékpénzmk (Courantmünze)
neveztetik; az pedig, melynek ércztartalma kevesebb értékű,
mint a mennyiért törvényesen el kell fogadni, váltópénz
(Scheidemünze); ezek leginkább kisebb összegű pénzdarabok,
mint az eddigi rézpénz (1 kilo = 3 frt) a 10
és 20 kros ezüstdarabok (érczértékük az ezüst forinthoz
viszonyítva 6, illetőleg 12 kr.) Váltópénzt a magán forgalomban
egy bizonyos, törvényesen meghatározott öszszegen
túl senki sem tartozik fizetésül elfogadni, é. p.
nálunk eddig rézpónzben 50 krt, ezüst váltópénzben 2 frtt,
Németországban nickel-pénzből 1, ezüstből 20 Mt.
Bármily alkalmas csereeszköz is azonban az érczpénz,
ez a forgalom folytonos fejlődése ós kiterjedése
mellett nem felelhetett meg mindig a követelményeknek ;
először, mert a gyakori forgás által súlyából és így értékéből
veszített, másodszor, mert tetemesebb összegű
érczpénzt nagy súlya miatt még aranyban is nehéz volt
magával vinni vagy elküldeni.
Kereskedelem ós forgalom hamar tanították az embereket,
miként lehet e hátrányokat kikerülni. Ha például
A) budapesti kereskedő bevásárlás végett Párisba
akart utazni, a szükséges érczpénzt nem vitte magával,
hanem azt B) szintén budapesti kereskedőnek adta át,
ki neki annak ellenében levelet (utalványt) adott C) párisi
kereskedőre, kivel összeköttetésben állott, azon meghagyással,
hogy ez (C) A-nak a megfelelő összeget kifizesse.
Hasonlóan cselekedett az a kereskedő, ki áruit valamely
távoli városban eladván, az azokon bevett pénzt
nem akarta magával hazavinni.
9
A gyáros, ki munkásait a hét valamely napján
kifizette, hogy ezek a többi napokon magukat a szükségelt
tárgyakkal elláthassák, adott nekik, mint ez sok
helyen ós alkalommal még most is történik, bizonyos
összegről szóló elismervónyeket, melyek ellenében az illető
városban vagy vidéken lakó iparosok ós kereskedők
a munkásoknak a kivánt ezikkeket szivesen kiszolgáltatták,
tudván, hogy az ezek fejében kapott elismervónyek
(bárczák) azok kiállitója, a gyáros, által bármikor,
vagy legalább egy meghatározott napon kész-, azaz
érezpónzzel fognak kicseréltetni, vagyis beváltatni.
így keletkeztek az utalványok, váltók és egyéb pénzhelyettesitök,
(Greldsurrogate) melyeknek legkiválóbbja a
papírpénz, mely, mint láttuk, első sorban a kibocsátó
iránti bizalmon, t. i. azon meggyőződésen alapszik, hogy
az kötelezettségének meg fog felelni.
A papírpénz tehát bemutatóra, látra ós meghatározott
összegről szóló utalvány azon Ígérettel, hogy a kibocsátó
(bank, állam) azt bármikor érezpónzzel beváltandja,
illet, annak elfogadja.
Európában az\' első állami papírpénz 1171-ben Yelenczében
készült. Némelyek szerint II. Ferdinánd tette meg
az első kísérletet, kinek a pénz Faenza város ostrománál
elfogyván, katonái zsoldját bőrpénzzel fizette. Azonban,
mint sok másban, ugy ebben is az európaiakat a chinaiak
előzték meg, kik már a 9. században Kr. e. használták
a papírpénzt.
Hogy a papírpénz czóljának mint vásárlási erőt képező
közeg megfeleljen, arra szükséges, hogy a közönség
az azon kifejezett igóret, az érezpónzzel való beváltás,
teljesítése iránt megnyugtatva, ciZclZ, hogy a kibocsátott
papírpénz fedezve legyen ; így aztán a forgalomnak,
mint igen kényelmes fizetési eszköz, jó szolgálatot tesz.
Van azonban beválthatatlan, azaz oly papírpénz is,
mely nem cserélhető ki érezpónzzel, hanem az állam kötelezettségei
(hivatalnokok, közmunkák stb. fizetése) teljesítésére
azon ígérettel adatik ki, hogy pénztárai által
szintén fizetésül (adó fejében) elfogadtatik. Az így kiadott
papírpénz mint kamat nélküli ós beláthatlan időre
hosszabbítható kölcsön, az állam nyereségének tekinthető
mindaddig, míg annak túlságos szaporítása által, a
közönség bizalmatlansága következtében, a pénz értéke
nem csökken (devalvátió) ós ez által nagy zavar nem ke10
letkezik, mertemellett megtörténhetik, liogy a ki ma hitelre
100 frtért valamit eladott, holnap névleg ugyan 100,
de valódi értékre nézve csak 50 frtt. kap.
A pénz szaporodása ugyanis az áruk drágulását vonja
maga után, mi megint a pénz olcsóbbodásával azonos.
Példa erre a franczia assignáták a forradalom idején,
melyek az elkobozott kincstári, egyházi, zárdai és
a száműzöttek ingatlanai által még fedezve is voltak,
mikor 1 font vajért 500 frankot kellett fizetni.
Hasonló válság érte Ausztriát I. Ferencz alatt a
franczia háború idején, mikor is a forint értéke császári
rendelet által annak ötödrészére szállittatott le (állami
csőd).
Erre nézve helyesen mondja Mill hires nemzetgazdász
: ,,Az érczpónz papírpénzzel való helyettesítése nemzeti
nyereségnek tekinthető, de annak szaporítása a meglevő
szükségleten fölül a zsarolás egy neme."
Hogy mennyi papírpénz szükséges valamely államban,
azt számt^nilag meghatározni uem lehet.
Minél nagyobb ós több üzlet fordul elő, annál több,
minél gyorsabban megy a pénz egyik kézből a másikba,
minél nagyobb a forgalomban levő pénzhelyettesítők
mennyisége, annál kevesebb pénzre van szükség.
Ismeretes Tournay ostromlása alkalmával (1745) a
várparancsnok leleményessége, ki hót héten át 7000 forinttal
fizette ki a katonák zsoldját, a mennyiben az öszszeget
hetenkint a korcsmárostól kölcsön vette.
Az osztrák-magyar birodalomban eddig kétféle papírpénz
volt forgalomban: az osztrák-magyar bank által
kibocsátott, (ígéret szerint) ezüst pénzzel beváltható 10,
100 és ezer forintos bankjegyek és az állam által kibocsátott,
be nem váltható 1, 5 és 50 forintos államjegyek,1)
melyek a közel 100 millióra menő sóbányajegyekkel (Salinensclieine)
együtt 412 milliónál többre nem rúghattak.
Ugy a bank-, mint az államjegyek kényszerforgalommal
bírnak.
Kétszáz millió forint erejéig a bank fedezet nélkül
bocsáthatott ki jegyeket. Az ezen Összegen felül fedezet
nélkül kibocsátott jegyek után a bank évi 5%, pontosabban
s/48% 1U hóra adót fizetett.
2) Belcredi miniszternek az 1866-iki szomorú időben teremtett gyászalkotása.
11
Az 1891. évi deczember hóban kiadott mérlegkimutatás
így szólott:
Éremkészlet arany váltókkal együtt frt 247,610.000
Allamj egykészlet , . „ 6,320.000
Fedezet nélkül kibocsátható jegyek „ 200,000.00
Az adómentes contingens tehát . . „ 453,930.000
A tényleges forgalom volt azonban ,, 465,860.000
miért is 5/48% adó volt fizetenoő . „ 11.930.000
után.
Haupt Ottomár szerint (Gold, Silber u. Valutaregulierung)
1891 végén forgalomban volt:
államjegy frt 378,844.091
mi 41 millió lakosra számítva fejenkint 22 forintot eredményez.
A német birodalomban az arra jogosított (birodalmi)
bank által kibocsátott 100, 200, 500 és 1000 márkos bankjegyek
érczpénzre beválthatók és kény szerforgalommal
nem bírnak, szintúgy az ugyanazon bank által kibocsátott
5, 20 és 50 márkos pénztári utalványok (Reichscassenscheine).
A birodalmi bankon kivül számos más bank
bocsát ki papírpénzt.
Francziaországban a franczia bank (Banque de Francé)
által kibocsátott 50, 100, 200, 500, 1000 ós 5000 frankos
bankjegyek érczpénzre beválthatók és kónyszerforgalommal
nem bírnak.
Nagy-Brittániában az angol bank (Bank of England)
által kibocsátott 5, 10, 20, 50, 100, 200, 300, 500 és
1000 font sterlingről szóló bankjegyek érczre beválthatók
és egyúttal kényszerforgalommal is bírnak.
A papírpénz előnyei: 1. könnyebben őrizhető ós szállítható
az érczpónznél, 2. nagy mennyiségű érczpónz nélkülözhető
vó tétetik és más czélokra fordítható, 3. hasznot
hajt az államnak, melynek kamat nélküli kölcsön gyanánt
szolgál.
Hátrányai a papírpénznek, hogy az érczpónznél könynyebben
elvész, megsemmisül és hamisittatik. Hogy mily
végzetessé válhatik, ha annak kibocsátásával visszaélés
történik, azt már emiitettem.
bankjegy .
papírpénz .
ezüstcourans
váltópénz .
„ 455,222.220
834,066.311
30,000.000
40,000.000
Összesen frt. 904,066.311
12
Minden államban törvény határozza meg, hogy mely
pénznemben (arany, ezüst vagy mindkettő) teljesitendők
a fizetések s mily értékkel birnak az egyes pénzdarabok
a forgalomban; ez a valuta (Währung).
A mely országban az arany a törvényes fizetési eszköz,
ott arany valuta (Goldwährung) létezik, a hol pedig
az ezüst nyilvánittatik annak, ott ezüst valuta (Silberwährung)
van bevezetve. Kettős valuta (Doppelwährung,
Bimetallismus) oly országban van, hol a" fizetések mind
aranyban, mind ezüstben teljesíthetők.
Ezeken kívül megkülönböztetjük még az úgynevezett
sántító arany valutát, (hinkende Währung i, mely abban áll,
hogy meghatározott mennyiségű ezüst pénz is mint kurans
hozatik forgalomba. A tiszta arany valutától abban különbözik,
hogy a meghatározott összegen túl ezüst pénz
nem verethető.
Jelenleg arany valuta van Angolországban ós gyarmataiban,
Németországban, Skandináviában, Dánországban,
Hollandiában, az Ej szak-Amerikai Egyesült Államokban,
Egyptomban, Portugálban ós lesz ezentúl az osztrákmagyar
birodalomban, hol eddig az ezüst valuta létezett,
mely fenáll Oroszországban, Szerbiában, Mexikóban stb.
Kettős valuta van a latin éremszövetség államaiban,
t. i. Francziaországban\'), Olaszországban, Belgiumban és
Svájczban; továbbá Spanyolországban, Romániában, Törökországban.
Az 1857-iki szerződés szerint az osztrák-magyar birodalomban
egy vámfont tiszta ezüstből 45 forint veretett
s így névleg ezüst valutánk volt ugyan, de a fehér érez
20 év óta észlelhető értékcsökkenése következtében ez
bázisától megfosztatván pénzrendszerünk a papír forintnak
a külföldi váltók változó árfolyama által meghatározott
értékén alapult.
E papír forint 1879 előtt diságiót mutatott, de az
ezüst rohamos értékcsökkenése ós gazdasági viszonyaink
megszilárdulása következtében e viszony változott, úgy
hogy jelenleg egy papirforint nagyobb értékű mint egy
ezüstforint.
Ezüst forintunk értékcsökkenéséről a következő számtani
mivelet által győződhetünk meg, melyben az ezüstnek
londoni 1892. ápr. 19-iki jegyzése szerint az unczia stand-
\') Ujabb időben az ezüstpénz veretését beszüntetették.
i á
ard ezüst 39\'50 pennyn állott1), a londoni váltó-árfolyam
pedig 119-30.
o. ó. frt x = I ezüstforint \\ Egész nagyságában azon-
45 = 500 g finom I ban a bajt csak akkor lát-
222 = 240 g ötv. f juk, ha meggondoljuk, hogy
31-1035 — 39"56 d. ( az ezüst elértéktelenedése
2400 = 119-30 f t o . é. \\ a fenti árral még korántsem
x = 0-762 frt. / érte el tetőpontját, hanem
hogy a forint ára, tekintve az ezüsttermelés folyton gyarapodó
irányát, 70 krra, sőt ez alá is eshetik, és valódi szerencse,
hogy a kormány az ezüstpénz magánszámlára
való veretését 1879-ben beszüntette, mert különben ma
ca. 1 milliárd devalvált ezüstpénzünk volna és valutánk
rendezésére gondolni sem lehetne.
Joggal mondhatni tehát, hogy hazánkban eddig tulajdonképen
papirvaluta létezett, mert a csekélyebb értékű
ezüstforint csak képviseleti (fiduciár) pénz volt, mely csak
az állam hitelének köszönte, hogy külföldön a papirpénzzel
egyenlő árfolyammal birt, számolási érem, melynek
tulajdonkópi szilárd alapja nem volt.
Hogy a mi valutánk és egy másik, rendezett valutátával
biró állam valutájának árhullámzásai közt mutatkozó
óriási különbségről meggyőződjünk, mutatványul csak
a berlini árjegyzéket iktatom ide.
Jegyeztetett ott ugyanis:
Bécs London
1887 végén 159-59 20-39
1888 „ 168-55 20-40
1889 „ 173-50 20-39
1890 „ 180-50 20-40
1891 176-80 20-38
Mig tehát a londoni font sterling 5 év alatt csak
1—2, ül. 10—20 fillérnyi árhullámzást mutat, addig ez
az o. ó. forintnál (100 frt) 20 márkot ós 91 fillért tett.
így az osztrák érték folytonos árhullámzásnak volt kitéve,
mely ellen a nagy tőkés, úgy a hogy, tőzsdei míveletek
által magát védelmezhette ugyan, de metynek káros
hatása ellenében a kis ember tehetetlen volt.
A kereskedő soha sem tudta, mennyit fog a külföldön
vett áruért belföldi pénzben fizetni, az exportra dolgozó
pedig árui árát külföldi pénzben volt kénytelen meghatá-
\') A latin értmszöveiség mfgkötésekor, 1865-ben 66\'/s d volt, mely ár az arany
és ezüst akkor elfogadott értékviszonyának X : 15\'/2 megfelelt.
u
rozni, nemcsak mert a belföldi pénzben kiállított és külföldön
fizetendő váltókat nehezen tudta volna tovább adni,
hanem főleg azért, mert az által magát is, meg a vevőt is
valutánk ingadozásától óvta meg.
Szenvedett a monarchia hitele, mely nem volt arányban
valóságos közgazdasági állapotával.
Az idegen tőke óvakodott, hogy monarchiánkban nagyobbszerü
vállalatokba bocsátkozzék. Arupiaczaink a legfontosabb
szabályozó, az arany, hiányában érzéketlenek,
bágyadtak lóvén, ez megzsibbasztotta a vállalkozási szellemet.
Kereskedőink, mint Menger bécsi tanár helyesen
mondja, nem használhatták fel a rövid konjunktúrákat,
sem a külföldi tőke igénybe vételét, mert a valután tízszeresen
veszíthették, mit az alacsony kamatláb mellett
nyertek volna.
A mondottak után természetesnek fogjuk találni, ha
a közvélemény megelégedéssel, sőt lelkesedéssel fogadta
tevékeny pénzügyminiszterünk erélyes akczióját, melylyel
valutánk rendezéséhez hozzá fogott és meg vagyok győződve,
hogy e hatalmas mívelet előnyeit azok is fogják érezni,
kik annak bizonyos aggálylyal néznek elébe.
Termelő és kereskedő körökben ugyanis nem ritkán
találkozhattunk azon nézettel, hogy a magas ázsió s igy
valutánk rendezetlensége a kivitelre termelő foglalkozásnak
előnyt nyújt, mert minél kevesebbet ér az ezüstforint
annál kevesebbet lehet rajta külföldön venni, tehát apad
a bevitel ós mivel a külföldi kereskedő frankját nálunk
nem 40, hanem 47 kron értékesítheti, növekszik a kivitel,
míg a valuta rendezése által el fogjuk veszíteni azon, kiviteli
prámiumnak tekinthető, hasznot, melyet az aranyázsió
idézett elő, s igy ez által kivitelünk csökkeni fog.
Ez azonban téves fölfogás, mert nemcsak hogy erős
kivitel mellett az aranyázsió esik s igy a belföldi termelő
árujáért kevesebb forintot kap, ellenben erős import az
ázsiót felszökteti s igy a belföldi vevő több forintot ad
az áruért; jelen forintunk értéke s igy vásárlási ereje a
valutarendezés után is az lesz, sem több, sem kevesebb
mint eddig volt, csakhogy egyszer s mindenkorra állandósittatni
és a folytonos árhullámzástól felmentetni fog.
Mindamellett nem lehet tagadni, hogy, mint azt a
miniszter által benyújtott „a koronaérték megállapításáról
szóló törvényjavaslat"-hoz csatolt indokolás maga
is elismeri, valutánk rosszabbodásából, a magas ázsióból,
mezőgazdáink nagy része bizonyos hasznot liuzott s hogy
15
rossz valutánk a védvám hatásával bírt, mert míg a
gazda kiadásainak nagy része ugyanaz maradt, midőn a
pénz értéke alászállott, ő az értékét vesztett pénzből viszonylag
többet kapott s a rossz pénzzel épen úgy fedezhette
kiadásait, mint azelőtt hasonló mennyiségű jó
pénzzel. Csakhogy ez a védvám egészben csak addig
vált előnyére, a míg a rossz valutának védvámszerű hatását
saját szükségleteinél, gépek, félgyártmányok stb.
beszerzésénél nem érezte s csak annyiban, a mennyiben
a napszám s általában a termelési költségek hasonló
megdrágulása nem vált érezhetővé.
De egészen elenyészett ez a védvámszerű hatás, ha
: megfordított viszonyok következtek be s valutánk értéke
s emelkedett, vagyis az ázsió csökkent. A gazda kevesebbet
kapott a megjavult pénzből terméseért, mint kapott
az előtt a rossz pénzből s a kevesebb, jobb pénzből majdnem
ugyanazon kiadásokat kellett teljesítenie.
Az ázsió csökkenése folytán a gazda terményeiért,
melyeknek ára a világpiaczhoz idomult, kevesebbet kapott,
míg terhei, kiadásai ugyanazok maradtak.
1890-ben az ázsió a korábbi 25%-ról az év végéig
123/4%-ra szállott le, vagyis papirforintunk értéke a korábbi
értékhez viszonyítva 10%-al emelkedett, míg a termények
ára az ázsió leszállása után is a nemzetközi piaczon
kevés eltéréssel ugyanaz maradt, mint volt a magas
ázsió mellett. A buza ára pl. átlag 8 arany frt. volt
akkor, midőn 25% volt az ázsió s ugyanaz maradt, midőn
ez 123/4-re szállott alá. Minthogy a termények ára
a belföldön a nemzetközi árakhoz idomul, a felvett példa
szerint a gazda 1 q. búzáért 25%-os ázsió mellett 10
forintot, annak leszállása után pedig csak 9 forintot kapott
papírban.
A rossz valuta vódvámos hatása az ipari termelésnél
is mutatkozik, mely előny azonban a minden nagyobb
fejlődés útját szegő bizonytalansággal szemben
nagyon is csekély.
Miben áll valutánk rendezéser •— Áll az: 1. a be nem
váltható papírpénz beszüntetésében; 2. az aranyértók behozatalában;
3. az érték állandósításában.
A kónyszerforgalom beszüntetése következtében a
valuta teljes rendezése után senki sem lesz kényszeríthető
papírpénzt fizetésül elfogadni, lóvén az egyedüli törvényes
fizetési eszköz az arany (és az átmeneti korszakban
kisebb mennyiségben az ezüst). Papírpénz azonban
Í6
a forgalom könnyebbitóse végett a jövőben is lesz, csakhogy
az fedezve ós mindenkor aranypénzre becserélhető
lesz, sőt korlátolt mennyiségben (talán 100 millió forintig)
mint az Németország 120 millió márka pénztárjegyeivel
van, csak részben fedezve, ós ha kell, fedezet nélkül is
lehet; természetesen kényszerforgalom nélkül.
A magyar és osztrák pénzügyminiszter által ez ügyben
egybehívott ankétek elé terjesztett kérdések elsejére,
hogy vájjon arany vagy kettős valutánk legyen-e ? a szakértők
kevés kivétellel mind több jeles szakíró (Soetbeer,
Lieben, Haupt stb.) példájára az arany valuta mellett
nyilatkoztak, miután a kettős valuta bevezetésére a két
fém értékviszonyának nemzetközi megállapítása, tehát
valamennyi nagyobb állam szerződéses megegyezése volna
szükséges, ezt pedig a jelen viszonyok közt remélni nem
lehet.
Voltak ugyan, kik a szükséges aranymennyiség beszerzésének
sikere iránt tápláltak aggályt; de úgy hiszem,
alapos ok nélkül.
Fenti kimutatásunk szerint ugyanis a forgalomban
levő összes papírpénz az 1891. év végén 834 millió volt.
Ebből 100 millió államjegy ezentúl is maradhat. E körülmény,
valamint megbízható számitások azon eredményre
vezetnek, hogy legfölebb 500 millió aranyra lesz szükség,
mely összeget a kormányok semmi esetre nem fognak
egyszerre beszerezni, hanem bizonyos időközkben, nehogy
a nemes érez ez által megdráguljon.
Ha továbbá meggondoljuk, hogy maga a franczia
bank jelenleg kerek 1400 millió frank aranyat tart készletben
és hogy — Haupt becslése szerint — 1891 végén
az egész czivilizált világon látható aranykészlet 8724 millió
frankot tett 7866 millióval szemben 1890 végén, tehát
egy évi szaporodás 858 millió frank; akkor a fent emiitett
aggályt nem fogjuk indokoltnak találni.
Hogy az arany az országból ki ne szivárogjon, arról
legjobban helyes bankpolitika által lehet gondoskodni;
ez iránt különben évek óta activ kereskedelmi mérlegünk
is megnyugtathat bennünket.
A közös vámterületet képező osztrák-magyar monarchia
áruforgalmáról vezetett statisztika szerint ugyanis
kivitelünk 1876 óta állandóan fölülmúlja a bevitelt; tett
pedig ezen kiviteli többlet
17
1875-ben 16, 1880-ban 52*5, 1885-ben 104*2,
1876 „ 60-9, 1881 „ 90*7, 188G „ 159\'4,
1877 „ 1113, 1882 „ 127*7, 1887\',, 104*3,
1878 „ 202*6, 1883 „ 125, 1889 „ 195*8,
1879 „ 127*4, 1884 „ 781), 1889 „ 177,
1890 „ 160*6 millió ezüst forintot.
Nem szabad továbbá elfelednünk, liogy nemesfémtermelő
ország vagyunk s hogy 1871 óta átlagos évi
aranytermelésünk Magyarországban 1,683*3, ezüsttermelésünk
18.036 kilogrammot tett. míg az ausztriai évi termelés
17 kilogramm arany ós 29,211 kilogramm ezüst.
A ankét-tagok nagy többségével kivánatosnak találtam
volna, ha azonnal a tiszta arany valutát fogadtuk
volna el; de számítani kellett az ármenet nehézségeivel
és tekintettel az osztrák-magyar bank 167 milliónyi ezüstkészletére,
mely a forgalomban levő ezüst courans ós
váltópénzzel együtt 250 millió forintot tesz ki, mely ezüstmennyiség
eladása roppant veszteséggel járna; tekintettel
továbbá a forgalomban szükséges kisebb pénznemre
és arra, hogy az ezüst demouetizálása esetén szükségessé
váló nagyobb mennyiségű arany beszerzése ezt nagyon
megdrágítaná, sőt magát a valutarendezós nagy művét
veszélyeztetné: el kell ismernünk annak czólszerűsógót,.
ha az ezüst, legalább néhány évig korlátolt mennyiségben
forgalomban marad, mibe annál szivesebben bele
nyugodhatunk, mivel úgy az ezüst- mint a niekel- és bronzérmek
a váltópénztáraknál aranypénz ellenében beváltandók
lesznek.
Leginkább e pontban tértek el a szakértők nézetei.
Míg ugyanis Hieronymi, Földes, Matlekovics, Lukács és
Hegedűs az ezüst couranst a forgalomból egészen kizárva
akarták látni, addig Széli K., Walirmann, Lánczy, Helfi,
Falk s mások a meglevő viszonyok tekintetbe vételével
bizonyos összegig befogadliatónak találták. Az összegre
nézve azonban ezek is nagyon tértek el egymástól.
így tehát valutánk Németország1) példájára, hol az
ezüst tallér ideiglenesen korlátolt összegben mint törvényes
fizetési eszköz szerepel, úgynevezett sántító arany
valuta (étalon boiteux) lesz, de remélhető, hogy azt pár
óv múlva, a viszonyok megszilárdulása után, a tiszta
aranyvaluta fogja fölváltani.
\') Igaz, hogy ott az aranyvalnta behozatalakor a tallér belértéke névértékének
megfelelt.
Izr. Értesítő. u
Ig
A valutarendezós legnehezebb pontja a reláczió, azaz
az o. é. forint arany értékének megállapítása volt. De
bármily nehéznek látszott is e kérdés megfejtése, abban
a mérvadó tényezők úgy, mint a meghallgatott szakértők
mind megegyeztek,\' hogy e meghatározás igazságos,
azaz eddigi osztr. értékű forintunk értékével . és vásárlási
erejével egyenlő legyen, általa senki se nyerjen, se
veszítsen, se gazdagabb, se szegényebb ne legyen.
Legmegbízhatóbb alapul általánosan a külföldi váltók
árfolyama ismertetett el. Kérdéses csak az időpont
volt, mely annak alapjául szolgáljon. Nem lehetett a különben
is igen határozatlan pillanatnak talán rendkívüli
körülmények által befolyásolt árfolyamát elfogadni, s még
kevósbbó valamely jövő határidőt, mivel ez által e rendkívül
fontos, közgazdasági életünk egész jövőjére kiható
kérdést az arbitragenak, a börzejátéknak kiszolgáltatnék.
Az igazságot tehát az árfolyam több évi átlagában keresték
ós találták, még pedig a mai naptól számítva
visszamenőleg 1879-ig, mint a mely évben a magánosok
részére való ezüstpénz veretést beszüntették ós az ezüstés
papirforint közti egyenérték helyre állott.
E tekintetben nem zavarhat bennünket egy kiváló
pénzügyi lap, a „Moniteur des Intérêts Matérials" az átlagrelácziót
elvető véleménye, úgy okoskodván, hogy ha
igen hosszú átlagot veszünk, akkor az igazi értéktől eltérő,
lia pedig rövid, pl. ez évi átlagot,- akkor a napi árfolyamhoz
közel állót kapunk. A reláczió megállapítását
megelőzött hónapokban észlelhető volt jelentékeny árfolyam
emelkedés legjobban czáfolta e nézetet, míg a 12
évi és a döntő idő (ápril 11.) napi árfolyama nagyon
is közel állottak egymáshoz.
Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat szerint
a papirforint értéke 2 frank ós 10-02 centimeben van
megállapítva, mi a következő árfolyamoknak felel meg:
Páris. j London. j Berlin.
, f . 1nft . f o. é. frt x o. e.irt. x — í l u írs. i j = 10 font st. I o. é. frt. x = 10« M. = 10 0 g 6 a r f ^ J() = 4 g 4 a r f jt
2 1002 = 1 o. é. frt. [ 8 = 20 frs. I 8 = 20 frs.
x = 47614 frt. 2*1092 = 1 o. é. frt \\ 2-1002 ^ 1 o. i. frt.
x = 12009 frt \' x — 58-804 frt.
Volt pedig a tényleges árfolyam:
ápril 11-ón Párisra 47-25 Londonra 118-90 Berlinre 58-17
„ 20-án „ 47-GO „ 119-75 „ 58-625
Mondják, hogy az áremelkedés onnan ered, mivel
általánosan alacsony relácziót vártak és hogy mindazok,
19
kik az előbbi árfolyamok alapján későbbi határidőre kötelezettségeket
vállaltak, most mint vevők voltak kénytelenek
föllépni.
Az elfogadott reláczió szerint lesz:
100 frt = 210 frank 2 centime = 170 márka 11 fillér
— 8 ti st. G sli. G V, d. A külföldi pénz értéke pedig
fenti számítás szerint:
100 frank = frt 47*614
100 márka = „ 58*804
10 ti st. = „ 120*09.
Ez árfolyam 19*03% arany-ázsiónak felel meg, mert:
papir frt x — 100\'ar. frt. \\ papir frt x = 100 ar. frt. \\ papír frt x = 100 ar. frt.
8 = 20 frs. I 4-94 = 10 M. ( 10 09 = 1 ti st.
100 47.614 > 100 = 58-804 í 10 = 120-09 p. ft.
x = 119 03 1 x = 11903 \' x — 11903
Ennek alapján egy kilo szinarany körülbelül 1640
forintot ér osztrák értékben. Ugyanis az 1870. évi éremtörvény
szérint, melyben a frankrendszer bevezetése kontempláltatott,
1 kilo 1 finom aranyból 1377*77 forint
(= 3444*44 frank) nyolczforintos darabokban veretett; tehát
aranyforint 1377*77
+ 19*03% ázsió 262*29
osztr. ért. frt. 1640.06
Minthogy pedig az osztr. forint az uj elnevezés szerint
2 koronával lesz egyenlő, a huszkoronás színsúlya
lesz 6*097 g
mert g x = 20 kor. ötvónysúlya pedig 9/io finomság
3280 = 1000 g mellett 6*7744 g úgy, hogy a tux
= \'6*097 lajdonkópi reláczió, t. i. az 1 osztr.
értékű forintnak megfelelő aranymennyiség 06097 grammban,
vagyis o 84008 arany forintban van megállapítva.
Az államra nézve ennek hatása abban fog mutatkozni,
hogy míg a Nd\'01* a reláczió által nem befolyásolt
9.445 forintnyi árfolyama mellett a közös papirjáradék
4*20 frtnyi szelvénye után 8*89 frankot fizetett, a
fenti reláczió szérint csak 8*83 frankot fog fizetni.
Ennek kapcsán nem hallgathatom el azon sokszor
hangoztatott nézetet, hogy socialpolitikai okokból a kis
ember, mint adós, iránti tekintetből a relácziót lehetőleg
alacsonyan kell megállapítani. Hogy az adósok, ós ezek
közt első sorban az állam, az alacsony reláczió mellett
nyernek, az áll; de ha a dolgot szorosan vizsgáljuk, azt
fogjuk találni, hogy igen sok esetben a vagyonos osztály
adósa a kis és közép vagyonállásu embernek, kik tehát
az alacsony reláczió által veszítenek.
2*
20
E tekintetben elég arra utalnom, bogy az osztrák takarékpénztárak
takarékbetétei 1200 millióra rúgnak, míg a magyar
takarékpénztárakban elhelyezett tőke 500 millió frtot
tesz. Ezen 1700 millió forintnyi betét nagyobb részt kis ós
közópvagyonállásu emberektől származik, kik azt a vagyonos
birtokos osztálynak kölcsönözték ; de szenved az alacsony
reláczió által különösen azon száz- meg százezer íix
fizetésből élő ember, kiknek az úgynevezett „lefelé való
kikerekités" fizetésük arányában érzékeny veszteséget okoz.
Hogy erről egy konkrét példa által meggyőződjünk,
nézzük, mily hatással van az árfolyam emelkedése ós a
vele járó alacsony reláczió az 1000 frt. évi fizetéssel bíró
emberre nézve
Árfolyam
ápr. 11.
„ 20.
a londoni árfolyamot
Ennok megfelelő reláczió
ve ve alapul.
1000 ö. é. frt aranyérléke
848-49
842-47
840-08
118-90 0-84849 •
119-76 0-84247
elfogadott 120.09 0-84008
De éppen e példa mutatja legvilágosabban, mily hátrányok
keletkeztek valutánk még aránylag rövid idő alatt is
előfordulható ingadozásai által, mely bajon az aranyvaluta
behozatala ós értékünk állandósítása által egyszer s mindenkorra
segítve van s így panaszra éppenséggel nincs ok.
A következőkben bemutatom az 1879—91. évi időköz, minden
óv deczember 31-iki árfolyamát a reláczió megállapítását
közvetlen megelőző (ápr. 11.) árfolyam hozzáadásával.
* London Páris
!
Berlin
1
1879. deczember 31. 116 80 46 30 57 20
1880. » » 117 60 46 45 57 50
1881. » » 118 85 47 07 58 20
1882. » » 119 40 47 35 58 65
1883. 121 — 48 05 59 30
1884. » » 123 25 48 65 60 20
1885. » » 126 — 49 95 61 95
1886. » » 126 10 49 72 61 80
1887. » » 127 20 50 20 62 50
1888. » » 120 80 47 70 59 25
1889. » » 117 90 46 82 57 95
1890. » » 113 70 45 12 55 90
1891. » » 117 85 46 75 57 95
1892. április 11. 118 90 47 25 58 17
átlagos árfolyam 120|38|| 47)67! 59|04
21
Rövidség okáért csak az évvógi árfolyamok átlagát
mutatom be, melytől azonban az egész idő átlaga sem
tér el jelentékenyen.
A folyó évi junius 1-ón jegyzett árfolyamok: London
] 19-80, Páris 47-45, Berlin58-50. Látjuk tehát, hogy a
váltó árfolyamok a reláczióhoz mindinkább közelednek,
melyet a készfizetések fölvételével alig számbavehető különbségig
bizonyára elérni fognak.
Szólnom kell még a jövő pénzrendszerünk alapjául
szolgáló pénzegységvo\\. Az egybehivott ankétek tagjai e
tekintetben kevés kivétellel a legtöbb állam példájára
(latin éremunio 1 frank = 40 kr., Német birodalom 1
márka =• 50 kr.), a kisebb pónzegység előnyeit hangsúlyozták,
mint a mely takarékosságra öztönöz.
Ezen, a nagy közönségben is viszlrangra talált, nézetet
a két pénzügyminiszter magáévá tevén pónzegységül
korona név alatt az osztr. ért. forint fele lett elfogadva
mely 100 fillérre (Heller) osztatik.
Az uj pónzegység arany értéke 0.42 frt. o. ó., vagyis
1 frank 5 centime lesz.
Nem fogadható el Hauptnak a korona ellen tett ellenvetése,
mely szerint ez elnevezést a hasonló név
alatt fennálló skankinávpénzegység miatt nem ajánlaná.
Ha az osztr. értékű, meg a hollandi ós nem régi időben
a délnémet forint elfértek egymással, úgy az osztrákmagyar,
meg a dán korona is békességben teljesítendik
hivatásukat a nemzetközi forgalomban.
Közel volt a gondolat, hogy a valutarendezés alkalmával
egyszersmind valamely nagy állam pénzrendszeréhez
csatlakozzunk, azaz, hogy a márka- vagy frank
rendszert elfogadjuk.
Ily kivánságnak a magyar ankét két tagja kifejezést
is adott, a frankrendszer elfogadását javasolván, a
többiek azonban mind a forint, vagy fél forint mellett
foglaltak állást, mert:
1. a frankrendszer elfogadása esetén az átszámítások
sok nehézséget és zavart okoznának, melynek árát
első sorban a kevósbbó mívelt osztály, tehát a nép nagy
zöme adná, mig a fól forint semmi nehezsóggel nem jár,
lóvén 1 osztr. ért. frt = 2 korona, 1 kr. = 2 fillér ; tehát
pl. 2 frt 46 kr. = 4 kor. 92 f. (d), ós forditva : 18
kor. = V8 = 9 frt, 17 kor. 46 d. — 1V\' = 8*73 frt.
Ez mindenesetre sokkal egyszerűbb, mintha a frank
elfogadásával számítani kellett volna, hogy pl. 3 frt. 46
22
kr. = 3-46 X \'210 = 7*66 frank, 3 frank 24 c. =
3-24 : 2-10 = 1\'542 frt.
2. A frankrendszer behozatala mellett attól kellett
volna tartani, hogy a latin óremszövetsóg országai monarchiánkat
nagy mennyiségű ezüstpénzzel elárasztják,
mi által az arany az országból kiszorittatnók. Tartani
lehetett volna továbbá attól is, hogy a frankrendszer behozatala
által a Balkán államok kétes finomságú Napoleon
d\'orjai csakhamar kicserélődnének a mi uj, teljes
finomságú aranyainkkal.
Ez érvelés helyességót nem lehet tagadni, miért is
a külföldi pénzrendszerek mellőzésével pénzegysógünk
individualitása megóvatott.
„A koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat"
szerint 1 kilogramm finom aranyból 164 drb. huszkoronás,
illet. 328 drb. tiz-koronás 0-9 finomsággal fog
veretni. A busz-koronás ötvónysúlya tehát lesz 6775067 g,
színsúlya 6-09756 g; a remédium súlyban 2%0, finomságban
l°/00.
Oly aranyérmek, melyeknek súlya a rendes forgalom
folytán kevesbedett, ha a törvényes súly 995 ezredrészét
(forgalmi súly) elérik, minden fizetésnél teljes súlyúakkónt
elfogadandók. A husz-koronás forgalmi súlya
6"74 g, a tíz-koronásé 3-37 g.
Oly aranyérmek, melyek hosszas forgalom ós kopás
folytán a forgalmi súlyt már nem érik el, az állam költségén
beolvasztatnak. E végből az ily kopott aranyérmek
minden állami ós egyéb közpónztárnál, tehát nem
a magán forgalomban mindig teljes névértékükben fogadandók
el s a magyar kir. központi állampénztár utján
a m. kir. pénzverdébe szállitandók.
Arany liusz- ós tíz-koronások magánosok részére is
fognak veretni; ez esetben a verdedíj husz-koronásoknál
legfölebb 3%0, tíz-koronásoknál 5%« lesz. Egy 640 g súlyú
850 ezredrész finomságú aranyrúdért tehát a bank
adni fog 88 drb husz-koronást, 1 drb tíz-koronást aranyban,
8Vs koronát ezüstben ós 47 fillért nikel- ós bronzpénzben,
vagy 177 drb tíz-koronást aranyban, 5 koronát
ezüstben és 40 fillért nikel- bronzpénzben.
Aranyak (dukát) kereskedelmi órmekül ezentúl is
fognak veretni, 8 és 4 forintos aranyérmek ellenben nem.
Az ezüst egyforintosok további rendelkezésig törve23
nyes forgalomban maradnak, ezentúl azonban csak abból
az ezüstmennyiségből verethetek, mely a pénzügyi
kormányzat birtokában van. Amig az ezüst egy-forintosok
forgalmon kivid nem helyeztetnek, azok két korona
értékben minden fizetésnél elfogadandók, ami annál kevésbbó
fog nehézségbe ütközni, mert az ezüst egy-forintos
színsúlya (11111 g) jóval több, mint 2 drb egy-koronásé
(8.35 g). Nagyon is indokolt tehát azon intézkedés, hogy
a koronaértékről szóló ezüstérmek csak az állam számlájára
veressenek.
Az arany 20- ós 10-koronás érmeken kivül Magyarországban
következő érmek fognak veretni:
1. ezüstérmek: 1 és % korona 60 millió korona
összegben.
2. nickelórmek: 20 ós 10 fillér 18 millió korona összegben
3. bronzérmek (95% réz, 4% ón, 1% horgany) :
két és egy fillér 7\'8 millió korona összegben.
A monarchia mindkét államában mindössze veretni
fognak: 200 millió korona összegben ezüst-, 60 millió öszszegben
nikel- ós 16 millió összegben bronzérmek.
Egy kilo 835 ezredrész finom ezüstből 200 drb egykoronás,
400 drb fél-koronás fog veretni, remódium a finomságban
3%o, súlyban 10° ü0.
Az ezüst korona belértóke e szerint a latin óremunió
frankjának belértékóvel lesz egyenlő, de csak az 1 ós 2
frankos darabokat tekintve, mert az ötfrankos darabok
színsúlya s így belórtéke nagyobb, mint 5 darab egyfrankosó,
minthogy 200 frank (1, 2 vagy 5 frankos darabokban)
ötvónysúlya 1 kilo, finomsága pedig az 1/2, 1
és 2 frankos daraboknak 835, az ötfrankosó 900 ezredrész.
A magánforgalomban senki sem lesz kötelezve ezüstérmeket
50, nikelérmeket 10 ós bronzérmeket 1 korona
összegen túl fizetóskópen elfogadni.
Az ausztriai értékre szóló papirpónzjegyek addig, míg
forgalmon kivül nem helyeztetnek, mindenki által, 1 forintot
2 koronába számítva, fizetóskópen elfogadandók. Általában
a készfizetés felvétele későbbi intézkedésnek van
fenntartva ós successive fog történni. Es ez így jól van,
mert a készfizetés rögtöni és teljes mértékben való felvétele
az aranyt nagyon megdrágítaná ós a mívelot keresztülvitelét
nehezítené. n,
III. Jelentés az 1891—92-iki tanévről.
Az elemi és polgári iskolában a beirások aug. 29, 30. és
szept. 1. napjain eszközöltettek. Felvétetett az elemi fiúiskolába
205, a leányiskolába 223, a polgári fiúiskolába 162 tanuló. —
Ezek közül az iskolát a tanév végéig rendesen látogatta az
elemi fiúiskolában 194, a leányiskolában 208, a polgári fiúiskolában
154 tanuló.
A tanulók egészségi állapota, iskolalátogatása és fegyelme
teljesen kielégítőknek mondhatók. Csupán a téli hónapokban
az alsó osztályok több tanulója vörheny által a rendes iskolalátogatásban
gátoltatott.
A tantestület egészségi állapota is kedvezőbb volt mint
az előbbi években. Változás csak annyiban történt, hogy a
ker. iskolához alkalmazott Vidor Salamon tanár az ez évben
megnyilt 1. osztályban heti óraszámát ki nem merítvén, a meny -
nyiség- és természettant a polgári iskolában is tanitotta, minek
következtében Krámer Lajos a mult évben nyugdijazott Kemény
Mór osztályát vette át.
Mély fájdalommal jelentjük e helyen, hogy Kemény Mór
volt tagtársunk, csak igen rövid ideig élvezhette a rég érdemelt
nyugalmat, melyről a hitközség oly elismerésre méltó módon
gondoskodott vala, adván neki 31 évi szolgálat vitán teljes
fizetését nyugdijuk Szegény kartársunk ugyanis f. évi jan.
14-én Budapesten jobb létre szenderült. Tantestületünk a részvét
egyéb jelein kivül a megboldogult temetésére két legrégibb
kollegát küldött, kik részére nemeskeblü elöljáróságunk
50 forintnyi úti költséget utalványozni kegyeskedett.
A tek. elöljáróság azonban tanitói működését méltányló
eljárásában még tovább ment, midőn kimondotta, hogy elhunyt
kartársunk özvegyének az állam által nyerendő kegydiját egyelőre
300 frtra egészíti ki.
Ez oly tény, mely előtt igaz tisztelettel kalapot emelünk,
mert míg egyrészt a hátramaradottak könnyeit szárítja, másrészt
buzdításul szolgál tanügyünk jelen és jövő munkásainak.
Mindezekért fogadja a mélyen tisztelt elöljáróság őszinte
köszönetünket.
E helyen még emiitjük, hogy az elemi és polgári iskola
tantestületei a létesitendő orsz. izr. árvaház javára 100 frtnyi,
25
10 évi 10 frtnyi részletben befizetendő alapítványt tettek, melynek
első részletét már be is fizették.
A lefolyt tanévben rendeztetett a polg. iskolai énektanítás,
melylyel Kertész József, polg. isk. tanár, bízatott meg.
Az ifj. isteni tiszteletet minden péntek este és szombat délelőtt
mind a 3 iskolában ez évben is tartottuk, é. p. szombaton
külön a fiu- és külön a leánytanulók részére. A fiuk szombati
isteni tiszteleténél Goldmann Samu kántor úr mint már
több év óta szívességből az előimádkozói tisztet végezvén, e
közreműködéseért ezennel köszönetünket nyilvánítjuk.
Leányiskolánk 26 növendéke tőt. dr. Neumann Ede főrabbi
urnái a confirmatióra előkészítő hitoktatásban részesülvén
Sabuoth első napján az ünnepi isteni tisztelet alkalmával
eonfirmáltatott.
Hitközségünk, több jótékony egylet és emberbarát a tanuló
ifjúsággal szemben mindig gyakorolt jótékonysága a lefolyt
évben is nagy mértékben érvényesült.
Tandíjmentességben részesült teljesen 270, részben 49, összesen
319 tanuló, tehát több mint a tanulók fele.
Téli ruhával láttatott el:
a hitközség által 20 fiu 100— frt értékben
az izr. nőegylet által . . . . 2 7 leány 143 90 » »
a helybeli I. m. asztaltárs. által . 4 fiu
gróf Hugonnay Kálmánné által . 1 fiu
Lábbelivel láttatott el . . . . 62 fiu 2 9 4 5 0 » »
tankönyvekkel a hitk. által . , 54 fiu i54\'97 » »
a Talmud Thóra egylet által. . 16 fiu 3861 » »
Utóbbi egylet azon kivül a héber tanulmányokban kiváló 2
tanuló részére 2 drb. aranyat ajándékozott. A nagy kanizsai
kere^ked. testület a keresk. iskola 2 tanulója részére a folyó
évre 25—25 frtnyi ösztöndijat szavazott meg. A »Szegények
Táp intézete« és »Gyermekbarát« jót. egyletek több tanulót átéli
hónapokban ingyen ebédben részesített.
Több ipartelep által az igazgatóság kérelme folytán ajándékozott
igen becses áruminta-gyűjteményekről a »Tanszerek*,
egyéb adakozásokról »Jótékonyság« rovatában számolunk el.
Fogadják a nemes emberbarátok e helyen is hálás köszönetünket.
IV. Tanintézeteink jótevői.
Iskoláink fentarlására, szegénysorsu tanulók ruházlatására, tankönyvekkel
való ellátására és ösztöndijazására a hitközség kezelése alatt
állanak és rendeltetésük szerint a lefolyt tanévben kiszolgáltattak a következő
alapítványok*) :
a) Az iskola fentarlására :
Bold. (ielsei Gutmann Nanetta alapítványa
Hoffmann Mózes
Lackenbacher Rozália
Löwenstein Sarolta
Löwenstein Mór
Löwinger M. H.
Pollák Márkusz
Rosenberg Mózes
>1
ti
b) Szegény tanulók ruháztatására :
A hitközség „Montefiore M " alalapitványa
Bold. Guttreund Gábor „
„ Ebenspanger Manó ,,
„ Ebenspanger Roza „
„ Kaiser Sándor ,,
„ Lackenbacher G. R. „
,, Pollák Márkusz ,,
,, Pollák Babetta „
c) Tanszerek beszerzésére szegény tanúlók számára :
A hitközség „Fassel H. B." alapítványa
Bold. Fassel Fáni „
d) Szegény tanulók ösztöndijazására:
Fischl Pál ügyvéd ur alapítványa
Bold. Dr. Blau Simon „
„ Bettlheim Adolf „
,, Ebenspanger Manó ,,
„ Ebenspanger Roza „
,, Eichberg Adolf ,,
„ Leszner Ch. „
„ Leszner Márk „
,, Leszner Bernát ,,
„ Löwy József „
frt. 4 . —
J ) 10.50
5 } 14.—
55 50. -
>5 5 0 . -
55 2.08
55 12.25
25.25
frt. 168.08
frt. fOO.—
55 19.—
55 10.—
J> 1 0 . -
55 9.—
55 2 0 . -
55 26.25
55 26.25
í r t . 220.50
frt. 25.—
55 5. -
frt.
frt. 10.—
55 8 —
55 1.—
51 6.75
55 2.—
55 9.30
55 4.20
55 4.20
55 4.20
\' 5 4 0 -
Átvitel Irt. 89.65
*) Valamennyi alapítványnál azoknak egy évi kamatja vétetett föl.
27
Áthozatal frt. 89.65
Bold. Löwy Etr. alapítványa frt. 9.62
„ Maierhofer Katharina „ „ 10.—
„ Maierhofer Miksa „ „ 4.—
„ Pollák Ármin ,, „ 6.—
„ Dr. Pressburger Jakab „ „ 10.—
,, Rosenberg Israel „ „ 5.—
„ Rosenfeld Jakab „ „ 4.20
„ Sommer Ignácz ,, ,, 5.—
„ Strasser L. D. „ „ 20.—
„ Tachauer S. „ 5.25
frt. 168.72
e) Szegény leánytanulók ösztöndijazására:
Bold. Grünhut Szabiua alapítványa frt. 20.—
„ Lackenbacher Rozália „ ,>6 —
., Tachauer Cacilia „ 4.60
frt 30.60
f) A héber tanulmányokban kiváló tanulók ösztöndijazására :
„Talmud-Thóra" egylet 2 arany.
Bold. Gelsei Gutmann S. H. alapítványa frt. 8.—
„ Rosenfeld Sándor „ „ 3 -
frt I I . -
g) A középkereskedelmi iskola alapjára tőke:
Tavalyi kimutatásunk . . frt. 2325.—
Gelsei Gutmann Vilmos „110.—
„ László „ 500 —
Ödön „ 100.-
Hirschel Ede „ 50. -
Vidor Samu 25.—
Stern J. M., Maschanzker M., Dobrin B., Gstettner
V. 10 - 1 0 frt „ 4 0 . -
Bettlheim S., Bettlheím Győző, Sommer S., Grünhut
F., Ledofsky A., Rosenfeld Ad. 5 - 5 frt. „ 30. -
Deutsch Mór 2.—
trt. 3182.—
Kegyes adományok :
Nagy Kanizsai takarékpénztár
az iskola fentartására . frt 140.—
szegény tanulók ruházta tására „60.—
ösztöndixakra „ 20. -
Templombeli adakozások . . - „ 50.—
frt. 270.—
Különösen megemlítendő a helybeli izr. nő- és Talmud Thóra-egyleteknek
azon nemes intézkedése, mely szerint sok szegény tanuló tandíját
fizetni és azokat ezen kivül ínég téli ruhával és könyvekkel is ellátni
kegyeskedtek.
Ingyen könyveket küldtek a következő könyvkereskedő budapesti
czégek : Lampel R. (Wodiarier F. és fia), Singer és Wolfner, Franklin
társulat, Eggenberger-féle könyvkereskedés.
Mindezen jótevőknek ezennel mély köszönetet mondunk.
28
Az ösztöndíjas tanulok névjegyzéke.
a) Fischl Pál ur két 5 — 5 forintos ösztöndiját nyerték:
Rechnilzer Lipót el. isk. 4. oszt tanuló.
Maschanzker Ilona „ ,, 2. „ ,,
b) Bold. Grünhut Szabina négy 5—5 forintos ösztöndiját :
Schlesinger Jolán el. isk. 3. oszt. tanuló.
Hamburger Izabella ,, „ 4. „ „
Schlesinger Berta „ „ 5. „ „
Paski Roza „ „ 6. „ „
c) A nagykanizsai takarékpénztár két 10 - 10 forintos ösztöndiját •
Krausz Zs. polg. isk- 2. oszt. tanuló.
Löwy V. „ „ 4. „
d) A Talmud Thóra egylet két 1 — 1 drb. aranyból álló ösztöndiját:
Neufeld Rezső polg isk. 1. oszt. tanuló.
Neuwald Rezső, ,, „ 3. ., „
e) A nagy-kanizsai keresked. testület két 25—25 forintos ösztöndíját:
Morvái Izsó és Sommer József középker. isk. 1. oszt. tanulók.
f) Bold. Roseníeld S. 3 forintos ösztöndiját :
Récsei S. el. isk. 3. oszt. tanuló.
Ösztöndíjakat kaptak továbbá :
Boszkowitz Ernő, el isk. 2. oszt. tanuló (ístettner V. úrtól
2 frü. — Braun Jenő, polg. isk. 3. oszt. tanuló szépírásért 1 könyvet.
Major István 1 Máría-Therézia tallért, lloch Sándor és Armuth Mór
polg. isk. 4. oszt. tanulók 1—1 frtt., mind a három szavallatért. — Major
István polg. 4., Löw Jenő 3. és Weiner Emil 2. oszt. tanulók rajzért
l—1 könyvet. — Strausz Lajos, polg. isk. 3 oszt. tanuló tornáért
1 könyvet.
V. Tanszerek, felszerelés.
A l e f o l y t t a n é v b e n b e s z e r e z t e t t e k:
a földrajzi oktatáshoz-.
33 cm. át-
. . frt 14.15
egy teljesen falszerelt,
raéröjü, földgömb
az énekoktatáshoz:
egy heged ii frt
a rajzoktatáshoz:
Koppmann : Fignren-Zeiehnen
6 füzet . . . . . . „
Reichelt Augnste : Blnmenstndien
Tanbinger: Studienköpfe (201.)
gypsöntvények a budai paedagoginmtól
78. 79. 80. 81.
84. 91. 379. ég 502. sz.
5.50
3 . -
4.50 6—
8.30
a tornaoktatáshoz :
dob réztesttel, szíjjal . . 15 —
a természettani oktatáshoz :
tizedes mérleg-minta, fából
liengerkorék
távcsőminta
olló, finom, egyenes hegyekkel
csíptető, finom, angol aczélból
tfí, ébenfanyéllel
kétélű tű ébenfanyéllel . .
el- és lehajlási tű
pecsétviaszpálcza
teljes készülék a villamos alapkisérletekliez
. . . .
megosztási készülék Ries szerint
Faraday sapka állványon . .
Conlomb készüléke eltávolítható
félgömbökkel
frt 7.—
5.50
10.—
- . 9 0
—.50
1.—
—.75
15.—
—.80
11.50
10.50
3.50
9.50
Villanyfény-szabályozó Stöhrer
szerint
ehhez való széncsúcsok . .
hövillanyláncz
*Lissajous készüléke a hangvillák
rezgési képeinek falra
vereteséhez Könígtől . .
* Kettős pátliasáb
*delejkő, természtes. . . .
•delejpálcza
*villanysokszorozó Nobili szerint
*Mach-féle készülék . . . .
Készülék a nyomás egyenletes
terjedésének kimutatására
Készülék a fölfelé való nyomás
kimutatására . . .
Centrifugaigép 5 mellékkészülékkel
Polychord
2 hangvilla C és c . . . .
hangvilla C bangzószekrényen
caleidoscop
fénytöröhasáb koronanvegből
állványon
fénytörő hasáb flint üvegből .
achromatikus lencse . . . .
turmalinfogó
Jngenhons készüléke . . .
Franklin tábla
szigetelő zsámoly . . . .
villanyos golyótáncz . . .
Weber-féle gőzgépminta . .
Bramah sajtó-üvegminta . .
kis gőzgépminta
8 súlypont idom . . . 3.50
Segner kerék . . . . 1.80
üvegkönyek 10 db. . . —.30
éles csavar-minta . . —.60
lapos „ ,i • • 1 •—
Régi készülékek javításáért kiadatott
33.—
2.—
5.50
28.—
10: —
1.—
1.50
II 18.—
11 28.—
II 3.—
II 2
II 35.—
II 15.—
II 10 —
II 8.—
II 3.50
II 3.50
II 6.—
>1 3.—
II 8.—
II 5 —
II 2 50
1 • 3.—
11 2.—
II 12 —
;i 2 —
;; 2.—
7.20
15.50
Áruminta-gyüjteményünk gyarapításához a következő hazai iparvállalatok és kereskedő
ezégek kegyeskedtek hozzájárulni, kiknek ezért e helyen is köszönetünket
kifejezzük.
1. A fiumei olaj finomitógyár-részvénytársaság adománya:
amerikai, orosz és színtelen kőolaj, amerikai nyers olaj, vuleanolaj, 2. és 3. sz.
gépolaj, paraffinolaj, tisztitóolaj, residinm, orsóolaj, nyers benzin ; paraffin . 1 . 3. 4. 5.
és 6. félgyártmány és tiszta paraffin, petrolenm-coaks és szurok. Hozzá leírás.
2. A fiumei rizshántoló- és riztkeményitő gyár részvénytársaság adománya :
nyers rizsfajták : Japan, Rangoon, Araccan, Moulmein ; hántolt rizsből ugyanazon
fajták és Rangoon töredék. — Rizs-liszt és korpa ; továbbá különféle keményítő,
rizspor és abrakliszt.
A *-al jelölt, megrendelt tárgyak a jelentés berekesztéseig nem érkeztek.
3 0
3. Az I. magyar papir-ipar részvény-társaság (Budapesten.) adománya :
A farost (cellulose)- ós rongypapír gyártásának fokozatai (8 üvegben).
4. Mauthner Ödön, budapesti magkereskedö adománya :
100-féle gazdasági, konyhakerti, virág, stb. magvak.
5. A szab. osztr.-magyar államvasuttársaság adománya :
2 drb, dománi, 4 drb. szekuli, 1 drb. aninai, 1 drb. bükkfa-szén, 1 drb. eoaks.
3 drb. szénbriket, 10 drb. vasércz, 1 drb. trachit, 1 drb. mészkő, jegcczes, 1 drb. nyers,
1 drb. szürke nyersvas, 1 drb. fehér, 1 drb. kohó salak, 2 drb. Martinféle, 2 drb. tégolyönletü
aczél (törési próbák), 1 drb. f. f. blansko-agyag, 1 Chamotte, 1 drb. dinasz-tégla,
1 drb. kavaró vas, 1 drb. kavaró aczél, 9 különféle façon-vasdarab, l drb. aninai agyagpala,
valamennyi az igazgató állal adott utasítás szerinti nagyságban és alakban. Hozzá
magyar és német nyelven : A szab osztr.-magyar államvasuttársaság délmagyarországi
uradalmainak részletes leírása.
Grünfeld József ur, sormási jegyző, gazdag madártojás-gyüjteménynyel volt szíves
természetrajzi tanszereinket gyarapítani.
VI. Könyvtár.
a ) I f j ú s á g i k ö n y v t á r.
Kz évi beszerzések:
Bánit J : tündérek közt,
„ legszebb regefüzér
,, Magyar László utazásai és kalandjai
az érettebb ifjúság számára.
Bródi S.: Kis Almanach
Mikszáth K: A kis prímás
Badó A.: magyar ifjúság (2kt.) 1891.
„ 1001 éjszaka regéi
Scott-Györy H: Stanlei és Emin pasa
Szitnyai Elek .-Levelek egy tanuló itjnho?.
Verne Gy.: Strogoíf Mihály.
„ Utazás a fóldkörul,
,, 20 ezer mérföld a tenger alatt,
„ 3 orosz és 3 angol kalandjai,
„ 5 hét a léghajón.
b) T a n á r i k ö n y v t á r.
Vétel utján :
Bodnár Zs: Magyar nemzeti irodalomtörténet.
Jaeger : Beitráge zor Geschichte der Poppelbuchhaltung.
Dr. Kiss A.: M. gyermekjáték-gyűjtemény.
Makai E.: Zsidó költők
Marczali II: A legújabb kor 14—24 füzet.
Nobák Fr. Handelswissenschaften.
Szathmáry Gy.: Nemzeti állam és népoktatás
id. Szinnyei J.: Magyar irók 10—14 füzet.
Zachár Gy.. Gyak. ker. tudományok.
Vonderlin-Kleyer: Lehrbuch des Projection8zeiehnens.
Ajándék utján :
A nagym vallás- és közokt, minisztériumtól
:
XX. jelentés a közoktatás állapotáról
:
Különféle kiadóktól :
Dr. Asbóth $.: Áruisme és technológia.
Barna J.: Rendsz. n. nyelvtan és
olvasókönyv.
Beke M. Számtan polg. isk. szám.
Deutsch-Garai: Német nyt. és olvasókönyv
III.
Gaál József: Ábrázoló mértan.
Gaál-Helmár : Magyarország története
és az osztr.-m. monarchia földrajza.
Dr. Hermann S.: A m. ker. jog rövidre
vont tankönyve.
Lád-Márki : Polg. isk. földrajz.
Mocnik-Orbók : Számolókönyv a polgári
isk. 1. 2. és 3. oszt. számára.
Mangóld L.: A magyarok oknyomozó
története.
Hangold L.: A magyarok története.
Péter J. Közgazdasági földrajz II.
Schneider-Sz&nessy : Általános földrajz.
Szaklapok és folyóiratok \'.
Néptanítók Lapja 1891. Népnevelök
Lapja 1891. M. Paedagogiai Szemle 1891.
Magyar Nyelvőr 1891. Paedagogium, 1891.
Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny 1891.
Az osztr.-magyar monarchia Írásban
és képben 158. füzetig (8. kötet).
A) Elemi iskola.
VII. Tantestület.
Bún Samu, igazgató.
Boronkai Károly, oki. tan., a 2. fiúosztály tanítója. Működésének
évei 42, ez intézetnél 86.
Freund Karolina, oki. tanítónő, az 1. leányosztály tanítónője. Működésének
évei 23, ez intézetnél 21.
Grünbaum Sarolta, oki. tanítónő. Az 5. és 6. leányosztály tanítónője
; tanította ezeken kivül a 4. leányosztályban a héber olvasást és
számtant. Működésének évei 10, ez intézetnél 9.
Kartschmaroff Leon, énektanár, tanította az éneket a II —VI
leányosztályban. Működésének évei ez intézetnél 9.
Kellert Lajos, oki. tan., tanította a rajzot az V. és VI. leány
osztályokban.
Kemény Julcsa, oki. tanítónő, tanította a kézimunkát a II—VI.
leányosztályokban. Működésének évei ez intézetnél 9.
Kondor József, oki. tan., a 3. fiúosztály tanitója. Működésének
évei 35, ez intézetnél 19.
Krámer Lajos, oki. tan., a 4. fiúosztály tanitója. Működésének
évei 14, ez intézetnél 9.
Lőwenbach Józsefa, oki. tanítónő, a 2. és 3. leányosztály tanítónője.
Tanította ezeken kívül a 4. leányosztályban a bibi. történetet,
földrajzot és szépírást. Működésének évei ez intézetnél 16.
Neumann Julcsa, oki. tanitónő, az 1. fiúosztály tanítónője; tanította
ezen kivül a 4. leányosztályban a magyar és német nyelvet.
K C i t o f e t a t ó l c .
Pichler Pál, róm. katli. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója.
Működésének évei ez intézetnél 7.
Sarkady Titusz, ref. lelkész, az ev. ref. tanulók hitoktatója. Működésének
évei ez intézetnél 1.
VIII. Érdemsorozat
I. osztály (kezdők).
A tanulók nevei
Erk. viselet
Szorgalom
Héber olv.
Magyar olv.
Beäz. ért. gy.
írás
Számtan
Női k. mwika
Allenfeld Stefánia 1 1
3
2 2 2 3 3 Berger Berta 2 Í3J
4 4 4 3 4-
3 ÍJ
Heck Irén 2 2 2 1 o 9 X o O
3
3
t
2
o
lionvhádi Antónia 2 2 2 1 2¿j ¿i
1
O
¿i
2
5 Broch Elza k i in a r
H
Eislitzer Ilona
Eislitzer Hedvig
1
1
2
2
3
4
2
4
3
3
Cl
2
3
u
4
4
Fischer Margit o 2 1 1 2 1
2
2
2
9
ú
Q
Färber Kiementin 1 1 2 2 1
3
t)
3
10 Fleischhaker Meláni 2 2 4 4 «
Ci
1
.5
Günser Karolin 4 4 5 5 4 4
o
4
Goldschmied Regina 2 3 3 3 4
4
3
4 5
Grosz Meláni 2 2 3 3
1
a
3
4 ÍÍ
Grosz Gizella k i m a r
d
tJ
t
15 Haás Hedvig q
3 2 3 4 4
Hamburger Aranka 2 2 2 2 2 2 2
u
4
Helfi Irén 2 2 2 1 2 2 o Í>
Hirschl Luiza 4 4 5 5 3 5
¿J
5
o
4-
Hoch Irma 4 4 5 5 4 4 f,
pr,
20 HoíTmann Sarolta 2 1
3
1 1 3
3
2
3
3
a
Q
Hof mann Hermina 3
1
3
1
O

Kellermann Jozsefa 2 LÀ 2
3 2
3
2
3
o
2
A.
Kohn Mariska 2 2 1 1
« )
3
Kreisler Ilka 4 •4
F.
3
5 5 4 4
3
25 Landler Aranka 3
4 3 4
iJ
4
4
i) •J
Mandl Margit 1 1 3 4 4 3
i>
1
Maschanzker Ilona 2 3 3 1 4-
3
4 1
4
Práger Örzsi 2 2 4 3
3
\'it.
3
A
Rechnitzer Sarolta 3 3 4 4 4 3 4
30 Rothschild Roza 1 1 1 1 1 1
3
T
2
4-
9
Scherz Amália 4 4 4 3 4
O
4
4 \\
Singer Aranka 3 3 4 3 3 3 3
Som mer Roza 3 3 4 4 4
3
4 4
Spitzkopf Kornélia 3 3 3 3
3 2
jr
4- 35 Vogel Karolin r. k. 2 3 5 4 4 5
3
4
Weisz Elza 1 2 2 2 1
3
2
Weisz Hermina 2 3 4 4
2 4
»J
4
Weisz Karolin 2 2 1 1 2 2 2
2
3
Weinberger Irén 3 3 4 4 4 4
3
4
40 Weinberger Gizella \' 2 2 3 3 3
2 4
Weiller Sarolta 2 2 1 1 2 2 3 3
Izr. Értesiti).
33
34
I. osztály (Végzők.)
A tanulók nevei
Erk. viselet
Szorgalom
H éber olv.
Bibi. tört.
Magy. olv
Besz. ért. gy.
Német olv
írás
Számtan
Nöi k. munka
Ármulh Olga 3 3 2 2 2 2 3 2 3 2
Blau Margit 2 2 2 1 1 1 1 3 2 3
Blau Alice 1 1 3 1 1 1 1 t 1 1
Berény Zsófi 2 2 1 1 1 1 1 2 1 2
5 Braun Kornélia 3 3 3 3 3
3
4 3 4 4 3
Fischer Hermin 2 2 4 3
3 4 3 4 2
Flesch Szeli na 2 2 2 2 1 2 3 3 4 2
Gerstl Hermina 2 2 3 3 3 3 4 2 4 2
Heimler Anna 2 2 3 2 2 3 2 3
3
3
5
10 Killer Jolán 3 3 3 3 2 3 3
3 3
Krauss Margit 2 3 3 2 2 2 3 4 5 3
Krauss Mari 2 2 1 2 1 2 3 2 3 2
Landler Lenke 2 2 4 2 4 3 4 3 4 2
Lengyel Margit a) k i m a r a d t
15 Lengyel Margit b) 1 2 3 2 1 3 2 3 3 3
Löwy Luiza 3 3 2 3 2 3 3 2 4 1
Neufeld Boza 1 1 2 3 1 3 2 1 4 3
Nyitrai Margit 3 3 3 4 3 4 4 4 5 4
Österreicher Elza 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3
20 Pfeifer Elza 2 2 3 3 2 2 3 3 4 3
Schulliof Bezsin 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2
Steinberg Malvin 3 3 3 3 3 2 3 4 4 4
Tauber Elza 2 3 4 3 3 2 4 3 4 3
Wamberger Adél 3 3 3 2 3 2 3 3 3 3
25 Weiss Hermina 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3
Weiser Ella 2 2 2 1 1 1 1 1 1 3
35
II osztály.
A tanulók nevei
Erk. viselet
1 S.z orgalom i
Héb. olvasás
Bibi. tört.
Magyar olv.
Magyar ny.
Német olv.
Német nyelv\'
Számtan
Szépírás
Ének
..
Nöi k. műnk.;
Armutli Erzsike 2 2 3 3 2 3 3 4 3 3 2 2
Baum Boza 2 3 4 3 3 4 4 4 4 4 2 3
Beck (iizella 2 2 2 3 2 2 2 2 3 2 2 3
Berger Elza 2 3 3 3 3 3 4 3 3 2 3 2
5 Bonyhádi Katalin 3 3 2 4 3 4 3 3 3 3 3 4
Bún Ida 1 2 3 3 2 3 2 3 3 3 3 3
Deutsch Aranka 3 5 4 4 3 5 4 6 5 4 3 3
Deutsch Lina 3 2 1 3 2 3 3 3 2 3 3 2
Fischer Irma 2 2 2 3 1 3 2 3 3 3 1 3
10 Fischl Boza 3 3 2 1 1 2 2 3 3 3 3 4
Fleiner (iizella 3 2 2 2 1 3 2 3 3 3 4 3
Fülöp Karolin 1 1 3 2 3 2 3 2 3 2 2 2
Günsberger Olga 1 1 2 2 2 3 1 2 3 3 3 1
Grünbaum Katalin 2 3 4 2 3 3 3 4 4 4 4 3
15 Handelsmann Ilona 3 4 2 3 2 3 2 3 4 3 4
Hirschler Ilka 2 2 3 2 2 2 1 2 3 3 3 4
Krauss Elvira 1 2 4 2 3 3 3 3 3 3 2 2
Krauss Gizella 1 3 3 2 2 3 3 4 3 3 3
Krauss Olga 2 2 2 1 1 2 3 3 3 2 2 2
20 Kraut Nelli 2 2 4 2 4 3 4 4 3 3 3 :Í
Kuttner Olga 3 4 4 3 4 5 4 5 4 4 4 4
Leitner Gizella 1 2 4 2 4 4 5 5 4 4 3 4
Markus Etelka 3 3 3 4 2 4 3 5 5 4 4 4
Maschanzker Ilka 1 1 2 1 1 2 2 3 2 3 3 :?
25 Neu Karolin 3 3 4 4 4 4 4 4 3 3 2 1
Neumann .lözsa 2 2 3 2 3 3 2 2 3 3 1 H
Nyitrai Olga 2 3 4 3 4 4 •4 4 4 4 4 3
Bosenberg Karolin 2 3 4 1 2 4 2 4 3 3 3 2
Schlesinger Olga 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3
30 Szommer Erzsike 1 1 3 2 3 2 2 2 3 4 2 2
Steinberg Szera 3 4 4 3 3 & 4 5 5 4 3 4
Steinitz Mari 2 2 3 1 2 2 3 3 2 3 2 3
Sternberger Fáni 2 2 3 3 2 3 3 3 2 2 2 4
Strasser Irén 1 2 2 1 2 2 3 3 2 2 2 3
35 Weiss Berta 2 2 3 3 2 4 4 4 3 3 2 2
Weiss Irina 2 2 4 4 3 4 3 4 4 3 1 3
36
III. osztály.
A tanulók nevei
Erk. viselet
Szorgalom
Héb olv.
Bibi. tört.
Magyar olv.
Magyar ny.
Nemet olv.
Német ny.
Számtan
Földrajz
Széjiirás
Ének
Nöi k. mnnk.
Deutsch Lina 1 2 2 1 2 2 3 3 3 1 3 3 2
Fleiner Ilona 2 3 2 3 2 4 4 4 2 2 3 3 3
Flesch Roza 2 3 3 3 3 4" 4 3 3 4 2 3
Fürst Margit 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1
5 Goldstein Erzsike 2 2 3 2 2 2 2 1 3 1 3 1
Gross Elza 2 3 3 2 3 4 2 3 4 2 3 2 2
Guttmann Roza 3 4 3 r 4 2 6 3 5 5 3 3 2 3
Helft Vilma 2 3 3 2 2 3 2 3 3 2 2 2 3
Herczeg Irma 1 2 3 2 2 2 3 3 2 1 4 3
10 Hirschl Zseni 3 4 2 3 2 5 2 5 5 4 3 2 2
Hirschler Irma ! 1 1 2 1 1 3 2 3 3 2 2 2 3
Kahn Teréz 3 5 : 4 4 4 5 4 5 5 4 4 3 4
Kessler Malvin 2 2 2 2 2 4 3 4 3 3 3 1 2
Komlósi Mariska 2 3 : 2 1 1 4 3 4 4 3 3 2 3
15 Kreisler Janka 3 3 ! 4 3 3 4 3 4 4 2 4 1 4
Löwinger Szelína 3 3 : 4 2 3 4 3 4 4 3 4 3
Neuteld Janka 1 3 ; 4 4 3 4 2 3 4 3 3 1 3
Prager Margit
Rauch Gizella
2 2 3 3 1 4 1 2 4 3 2 1 3
1 2 2 2 1 3 2 4 3 2 2 1 3
20 Rosenfeld Sarolta 3 3 2 3 1 4 2 4 4 3 3 1 2
Rosner Riza 3 2 2 2 2 3 3 4 4 3 1 1 4
Scherz Mina ! 2 2 ! 3 2 2 4 2 4 3 2 3 1 3
Schlesinger Jolán 1 1 t 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2
Singer Irma 3 3 2 2 1 3 \' 3 4 4 2 3 2 3
25 Steiner Gizella 1 2 2 1 2 3 1 3 3 2 3 1 2
Steiner Vilma 2 3 4 3 3 4 3 4 4 3 3 2 3
Strassberger Malvin 3 4 4 3 4 5 4 5 4 4 3 1 3
Wallerstein Margit 2 2 3 1 1 3 1 3 4 2 3 1 2
Wamberger Meláni 1 2 H 1 1 3 1 2 4 2 2 1 3
30 Weinberger Vilma 3 3 2 1 1 3 2 4 3 3 3 1 1
Weiss Irma 1 1 3 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1
Weiss Malvin 2 2 3 1 2 3 2 4 3 2 3 3
Weiss Olga 1 1 1 1 1 3 1 3 3 1 1 1 1
37
IV. osztály.
A tanulók nevei
Erk. viselet. |
] Szorgalom
Héber olv. j
Bibi. tört.
Magy. olv.
Magy. nyelv.!
Német olv.
Német nvelv
Földrajz
Számtan
Szépírás
Nöi k mnnk I
Ének
Augenfeld Szabin 1 3 2 3 3 3 3 4 4 4 2 3 1
Heck Adél 2 3 2 3 2 3 2 4 3 5 3 3
Berger Szelina 3 3 2 2 2 3 2 4 2 4 3 3 2
Bettlheim Aranka 1 1 1 1 1 l 1 1 1 1 2 2
5 Braun Tinka 3 3 2 3 1 3 2 4 4 5 2 1 2
Brodmann Teréz k i m a r a d t
Deutsch Lina 2 3 1 3 1 3 2 3 3 4 2 1
Fürst Sarolta 3 4 2 3 2 4 3 5 4 5 3 4 1
Gips Irén 3 2 2 1 3 2 4 3 4 2 4 1
10 Goldschmidt Margit 1 1 1 1 1 1 1 1 1 l 2 2 1
Hamburger Izabella 1 1 1 1 1 l 1 2 l 2 2 3 I
Handelsmann Riza 3 4 2 3 1 3 3 3 4 4 3 2
Helfy Olga 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 :! 1
Kluger Ida T 4 3 3 3 4 3 4 4 4 4 3 2
15 Kohn Margit 1 2 1 2 1 1 1 l 3 2 1 1 4
Leitner Tini 1 3 3 4 3 4 4 4 4 4 4 3 3
Locatelly Angelino k i m a r a d t
Löwy .lanka 1 2 t 2 1 2 1 2 3 3 2 2
Löwy Melani 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 2
20 Mandl Aranka 1 3 2 4 1 3 2 5 4 5 2 4 1
Markus Gizella 2 2 2 2 1 3 1 3 3 4 3 3 3
Mashanzker Fanni b e t e g
Mannheim Irén * 3 4 3 4 3 4 4 5 4 4 4 3 1
Müller Marcsa 2 2 3 2 2 3 2 3 2 4 4 3 2
25 Hol Iák Blanka . 2 4 2 4 2 3 3 5 4 5 4 3 1
Pollák Hermina 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 l 3 1
Práger Ilma 2 4 2 4 t 2 t 3 4 3 2 3 1
Reichenfeld Gizella 3 4 2 4 1 3 2 5 4 4 3 3 1
Bosenfeld Frida 1 2 1 2 1 1 1 2 3 2 2 2 1
30 Sattler Flóra 3 4 2 3 2 4 4 5 4 4 4 3 1
Strassberger Szidi 3 3 2 3 3 4 3 4 4 4 4 1 1
Waldner Katalin 1 1 1 1 1 1. 1 1 1 2 1 1
Weiller Ella k i m a r a d
Weinberger Szelina 1 1 1 1 1 1 1 2 1 4 3 l 1
38
V. osztály.
A tanulók nevei
Erk. viselet
Szorgalom
Héber olv.
Bibliai tört.
Magyar olv.
Magyar ny.
Német olv.
Német ny.
Számtan
Föld rajs
Magv. tört
Termény rajz
Szépírás
Rajz
Ének
Nöi k. munka
Berger Netti 2 3 2 2 tt 4 3 4 4 3 2 2 4 3 3
Betllheirji Terka 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 3
Broch Malvin 2 3 1 3 2 3 1 2 3 3 3 4 2 3 1 2
Ceeh Klémentin 2 3 1 I 2 3 1 2 3 2 2 3 2 3 1 3
5 Fülöp Hermin 1 2 4 2 3 3 4 4 4 3 2 3 4 2 3 2
Handlei .lanka 1 2 3 2 3 4 4 4 4 4 2 3 4 4 3 4
Hlatkó Mariska 3 4 5 3 4 4 5 5 5 4 4 3 4 1 3
Handelsmann Elvira 1 1 1 1 2 3 2 3 2 1 1 1 2 2 1 3
Jutkovits Sarolta 1 2 2 2 3 4 3 4 4 3 1 2 3 3 1 3
10 Kaufmann Gizella k i m a r a d t
Kaufmann Sarolta 2 3 2 2 2 4 2 4 3 3 2 1 3 1 3
Kohn Emma 2 3 2 3 2 4 2 4 4 4 3 3 3 3 1 CQl
Krausz Katinka 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 3 1 3
Krausz Szabin 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 1 2
15 Ledofski Emília 2 2 1 1 1 3 1 2 3 2 2 2 1 2 1 2
Leitner Irma I 2 4 3 3 4 4 4 4 3 3 4 4 3 1 3
Lövi Regina 2 2 1 2 2 3 3 H 2 2 2 3 4 2 1 t
Neufeld Laura 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 4 2
Roth Irma 3 3 2 3 3 4 4 4 4 4 3 4 3 2 l 3
20 Koth Katalin 2 2 2 2 2 4 3 4 4 3 2 3 2 2 1 2
Sauer Elza k i m a r a d t
Scherz Fáni k i m a r a d t
Schlesinger Berta ö d. 1 1 1 1 1 2 r 2 1 1 1 1 1 1. 1 2
Schulhof Adél 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 1 3
25 Singer Olga k i m a r a d t
Strém Ilona 2 2 2 3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2
VI. osztály.
39
1
A t a n u l ó k nevei
Erk viselet
Szorgalom
Héber olv.
Magyar olv.
Magyar ny
Német olv.
Német ny.
Számtan
Földrajz.
Magy. tört.
Világ tört.
Zsidók tört. 1
Term. rajz.
Természettan
Szépirás
Rajz
Enek
1 Nöi k. munk.
Bader Begina 1 2 1 2 3 2 3 4 2 1 1 1 2 3 2 2 1 2
Breuer Róza 1 I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 1 2
Engl Janka 1 2 1 2 3 2 3 4 3 1 1 1 2 3 1 S 1 4
Halphen Teréz 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1
5 Hamburger Irén 1 1 1 1 1 1 1 1 t 1 1 1 1 1 2 2 I 2
Holtmann Lilli 1 1 1 i 2 1 2 1 1 1 1 1 l 2 2 2 1 3
Horn Szera k i 111 a r a d t
Jutkovits Anna l 2 1 2 2 2 3 3 2 1 1 1 2 2 3 3 1 4
Kondor Hermin 1 1 1 1 2 1 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 1 3
10 Lengyel Elza 1 2 1 1 2 1 2 3 3 1 2 1 2 3 I 2 1 2
Menzer Olga 1 t. 2 2 3 3 3 3 2 1 2 1 2 3 4 3 2 4
Münz Szabin k i m a ! a d t
Neumnrk Erneaztin 1 2 1 2 3 2 3 4 3 2 2 1 3 3 2 3 I 2
Paski Bóza ö. d. 1 1 1 2 2 3 3 2 2 1 1 1 1 1 1 3 1 2
15 Pollák Mariska 1 1 3 2 2 3 3 2 2 1 1 1 2 2 4 3 3
Pollák Szelina 3 3 2 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2
B e c h n i t z e r Berta 1 2 1 2 2 3 3 2 1 2 2 2 3 2 2 1 2
Rosenfeld Irén k i m a r a d t
Scherz Róza 1 1 1 1 2 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 3 1 2
20 Scherz Ernesztin k i m M r a d t
S c h l e s i n g e r Linda 2 3 2 2 4 3 4 4 4 3 4 3 4 4 2 2 1 3
S t e i n e r Gizella l 2 1 2 3 1 2 3 2 2 1 2 2 2 2 3 1 4
Schwarz Sláva 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 3
Schwarz Angella 1 2 2 2 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 :t 2 1 3
25 Wallerstein Sarolta 2 1 1 3 1 3 4 3 2 3 3 2 3 2 3 1 2
Weiser Klára 1 1 1 î l 1 1 1 1 1 1 l 1 l 2 1 1 2
Wortmann Emma 1 2 2 2 3 3 3 4 4 3 3 2 2 3 l 2 1 3
40
E l e m i ñ u i s k o l a .
I. osztály
A tanulók nevei
Erk. viselet
Szorgalom
Héber olv.
Bibi. tört.
i
: Magyar olv.
Besz. ért. gy
Számtan i
írás
Altinann János 1 1 2 1 1 1 i 2
Berger Géza 2 1 1 1 2 1 i 1
Bergfir Gyula t a n V á i t.
Berger Ferencz t a n V á i t.
5 Beck Árpád 2 5 5 5 5 5 o 5
Bettlheim Aladár 1 1 1 1 1 1 1 1
Deutsch Antal 1 3 2 1 2 1 4 3
Deutsch Miksa 1 1 i 1 1 1 2 1
Fischel Győző 1 1 1 1 1 1 3 1
10 Fischer Géza 1 2 4 1 3 3 1 3
Fleischhacker Bóbert 3 4 3 4 3 3 4 3
Frommer Sándor 2 1 1 1 1 1 1 1
Gerstl József 1 3 3 2 3 1 2 3
Goldschmidt Bezső 1 1 1 1 1 1 1 2
15 Grünbaum Gyula 2 1 1 1 1 2 2 2
Günsberger Lajos 2 2 3 1 3 2 2 4
Heisler Ignácz 2 1 1 1 1 1 1 \' 2
Heisler Jenő 1 2 2 2 2 1 1
Herczeg Dezső 1 3 3 2 3 2 2 4
20 Heisler Adolf 3 5 5 5 5 5 5 5
Hirschl Henrik 3 4 4 1 3 1 1 1
Keszler Antal 1 3 3 1 3 1 3 2
Kohn Hugó 1 t 2 2 2 2 2 4
Krausz Géza 1 3 2 1 1 2 2 1
25 Krausz Imre 1 2 3 1 3 1 3 3
Löbl Mór k í m a r a d t.
Markbreiter József : 1 1 2 1 2 1 3 1
Milbofer Dezső 1 I 1 2 2 2 3 3
Pollák Imre 2 1 1 1 1 1 1 3
30 Pollák Jenő 2 3 3 3 3 2 4 4
Beinitz Béla 1 1 3 1 1 1 3 3
Bolhschild Béla I 1 1 1 1 1 1 1
Bosenberg Gyula 1 1 4 3 4 3 2 4
Schercz Aladár 1 1 1 1 1 1 2 1
35 Sommer Ignácz ! 3 2 2 2 2 4 3
Schreiber Adolf 1 4 4 2 4 3 4 4
, Steider Ödön 3 4 4 3 4 3 5 4
Schwartz Károly 1 1 1 1 1 1 2 2
Schulhof Zsigmond 4 3 3 3 3 • 3 4 4
40 Weisz Józset 2 4 5 4 4 4 2 5
Weisz Lajos iíj. 1 5 5 3 4 3 5 5

A tanulók nevei
Erk. viselet
Szorgalom
Héber olv.
Bibi. tört. i
Magyar olv.
Besz. ért. gy.
Számtan
i
Iras
Weisz Lajos id. 2 1 1 2 1 1 1 2
Weisz Gvula 2 4 4 4 4 3 5 4
Weisz Oszkár 1 3 3 1 2 2 4 1
45 Weisz Sándor l 2 2 1 3 1 1 2
Weisz Tivadar 2 2 3 1 2 2 1 3
Wollák Dezső 2 3 3 2 1 2 4 2
Ízt. Értesítő. 4
42
II. fiúosztály.
A tanulók nevei
Erk viselet
Szorgalom
Héber olv. j
Bibi. ford
1
Bibi. tört
Besz. ért. gy
Magyar olv.
Magyar ny.
Német olv. 1
Ii
Számtan
Szépírás i[
Beck Dezső 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Blankenberg Nándor 3 2 2 2 3 3- 2 3 2 2 3
Boncz Andor 3 2 2* _ 2 2 3 3 3 3 3
Boskovicz Ernő 2 2 1 1 1 2 1 1 2 1 2
5 Brodmann Leo t a n 0 d. V á 1 t.
Buksz Oszkár ism. 3 4 3 3 4 4 3 4 3 3 3
Deutsch Béla id. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2
Deutsch Béla ifj. 3 4 3 3 4 4 3 5 3 4 4
Deutsch Dávid 3 4 3 4 4 4 3 4 4 3 4
10 Deutsch József 4 4 3 4 4 4 3 4 4 4 3
Deutsch Bezső 3 3 3 3 4 4 3 4 4 3 3
Ehrenstein Győző 2 2 2 3 3 3 2 3 3 3 3
Engel Gusztáv 3 3 3 4 4 3 3 4 3 3 3
Eppinger Ignácz 2 2 2 2 3 3 3 2 3 2 1
15 Fein Vilmos 3 3 3 4 4 4 3 4 3 3 3
Fleiner Béla 3 4 4 4 5 4 3 5 4 4 4
Fleischhacker Ede 3 3 4 3 3 3 3 3 3 2 2
Fleischhacker Jenő 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Fleischner Nándor 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3
20 Gibsz Oszkár 3 4 4 5 4 4 5 4 5 4
Ginser Lajos 4 4 4 5 5 5 4 5 4 5 4
Groszmann Bezső 3 4 3 4 4 4 3 5 3 4 3
Günsberger Lajos 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3
Havas Aladár 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 4
25 Havas Manó 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3
Hamburger Zsigmond 3 3 3 4 4 3 3 3 3 4 3
Hirschler Miksa 3 3 3 4 3 3 3 4 3 3 3
Hirsch el Rezső 3 3 4 3 3 3 3 4 3 2 3
Hoffmann Henrik 4 4 3 4 4 4 3 4 3 4 3
30 Kaiser Sándor 3 2 3 3 3 3 2 3 3 2 1
Kaufmann Hugó 3 3 3 4 5 4 3 5 3 4 3
Kellermann Mihály 3 3 3 3 4 4 3 4 3 4 3
Kohn Arthur v i z s g- m a r.
Komlosi Gyula m e g h a 1 t
35 Koch Géza, ism 3 3 3 3 4 3 3 4 3 Ma 3
Krausz Albert 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2
Krausz József 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3
Klüger Rezső 3 4 3 4 4 4 3 4 3 3 4
Lengyel László t a n 0 d. V á 1 t.
40 Mandlbaum Ernő, ism. 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4
Pilczer Bernát 3 4 3 4 4 4 3 5 4 4 3
Pollák Arnold 3 4 3 3 4 4 3 4 4 4 4
Pollák Emil 2 2 2 3 2 3 2 2 3 2 3
* Hittan.
43
A t a n u l ó k nevei
Erk. viselet
Szorgalom
Héber olv.
Biblia ford.
Bibliai tört.
Besz. ért gy.
Magyar olv.
Magyar ny.
Német olv.
Számtan
Szépírás
Pollák Rezső 3 3 3 4 4 4 3 5 3 5 3
45 Prager József 3 4 4 4 4 4 3 4 3 4 3
Rotter Sándor 3 3 3 - 4 3 3 4 2 4 3
Rothschild József 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2
Sattler Oszkár 3 4 3 3 4 4 3 5 4 5 3
Schercz Lajos 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2
50 Schlesinger Béla 3 3 3 4 4 3 3 4 3 3 3
Schreiber Mór 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 3
Schulhof Lipót 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Skapál Lajos 3 4 3 4 4 4 3 5 3 5 4
Schwarzenberg Jenő 4 3 2 3 2 3 2 3 3 2 1
55 Szommer Miklós 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3
Strasser Ödön 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Véber Sándor 4 4 3 3 3 4 3 4 4 4 3
Weisz Aladár 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2
Weisz Gyula 4 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3
60 Weisz László 3 3 2 2 3 3 2 3 3 5 3
Weisz Lipót 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Weiszberger Rezső 3 4 3 3 4 4 3 5 3 3 3
Veiller Vilmos 3 3 3 3 3 3 3 3 3 :i 3
Zapletál Simon 4 3 3 3 4 4 3 5 3 3 3
i*
44
III. osztály.
A tanulók nevei
Erk. viselet, i
I !
Szorgalom
Héber olv.
Biblia ford. ;
Bibliai tört.
Magyar olv.
Magyar ny.
Német olv. j
Német ny.
Számolás
Földrajz
Szépírás
Augenfeld Rezső 2 4 3 4 3 3 4" 4 4 5 4 2
Rerger Jenő e 1 k ö 1 t ö z ö t t
Rraun Arnold 2 4 4 2 2 2 4 3 4 5 3 2
Eichner Izsó 4 5 4 3 4 3 5 3 5 5 5 4
5 Fischl Salamon 2 4 4 2 3 3 4 3 4 4 4 4
(¡oldberger Réla 2 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3
(¡ottreich Antal 2 5 4 5 5 4 λ 5 5 5 5 3
tíünser Benő 1 4 3 4 4 3 4 3 4 3 4 4
Haas Hugó 3 4 4 4 4 3 4 3 4 3 4 3
10 Hahn Jenő 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3
Halin Ignácz 1 1 2 I 1 1 2 2 1 2 2 I
Hamburger Sánd. ism. 2 4 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3
Handelsmann Samu ism. 3 3 2 3 3 3 4 3 4 4 4 2
Heisler Ödön ism 2 4 3 2 2 2 4 3 4 4 3 4
15 Herczeg Béla 3 3 2 3 3 2 2 3 3 2 3 4
Hesz Rezső 4 4 3 3 4 3 4 3 4 4 4 3
Hirsch Mór 2 4 4 4 3 3 4 3 4 4 3 3
Hirschl Simon 3 4 3 3 4 2 4 3 4 4 4 3
Hoch Oszkár 2 2 3 2 2 2 2 3 2 2 2 3
20 Kahn Oszkár ism. 2 4 3 4 4 3 4 3 5 4 4 4
Kessler Pál 3 4 3 3 4 3 4 3 4 5 4 3
Kremsier Ignácz 2 3 3 2 3 2 3 o.i 3 3 2 2
Kreuzer Ottó 3 3 3 3 3 2 3 3 4 3 4 3
Kutlner Mór 2 5 4 4 5 3 5 4 5 4 5 3
25 Mandl Oszkár 1 5 3 3 4 3 4 4 5 5 5 3
Manheim Béla 2 3 3 3 2 3 3 4 4 3 2 3
Maschanzker Gusztáv 2 3 3 3 2 3 4 3 4 3 3 3
Mechner Ede 3 4 3 4 4 3 4 3 4 3 4 4
Mitzki Arnold 2 3 3 4 4 3 _ 3 3 2 _ 1
30 Neiser Győző 2 3 3 3 3 3 4 3 4 3 2 3
Neiser Lajos 2 3 2 3 2 2 3 2 3 2 3 2
Paski Sándor 2 3 2 4 3 3 4 3 4 3 3 3
Pollák Hugó 3 3 3 3 1 3 3 2 3 3 . 4
Pollák Miksa I 3 3 2 2 3 2 S 4 3 3 3
85 Bécséi Samu, ö. d 1 1 2 1 1 1 2 2 2 2 1 l
Bosenf\'eld Henrik 1 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 2
Schulhof Zsigmond 2 4 3 3 4 :i 4 3 4 3 4 4
Schwarz Árpád 3 4 3 3 2 4 4 4 3 5 4 3
Skopál Antal 2 4 3 3 4 3 4 3 4 5 4 4
40 Spitzkopf Jenő ism. k i m a r a d t
45
A tanulók nevei
1 Erk. viselet
Szorgalom
Héber olv
Biblia ford.
Bibliai tört.
Magyar olv.
Magyar ny.
Német olv.
Német ny.
Számolás
i
Földrajz
Szépírás i
Steiner Gábor 2 4 3 4 4 3 4 3 4 4 4 4
Sternberger Samu 3 5 3 4 4 4 4 4 5 5 4 3
Ungár Antal 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 4 3
Ungár Ferencz 2 2 3 2 1 2 3 3 3 2 2 3
45 Weiller Lajos ism. 4 4 :i 2 4 3 4 3 4 4 4 2
Weinberger Ernő 3 4 4 4 O•» 3 3 4 4 4 3 3
Weisz Herlalan 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2
Weisz Olló V i z s íí m a r a d t.
Weisz Samu 2 3 3 3 2 2 4 3 4 2 3 2
46
IV. osztály.
A tanulók nevei
Erk. viselet
1 Szorgalom
Héber olv.
Biblia ford.
Bibliai tört.
Magyar olv.
Magyar ny.
Német olv.
Német ny.
Számtan
Földrajz
Szépírás
Baum Arthur 3 4 3 4 4 3 4 3 4 4 4 4
Bölcskey Vilmos 2 4 3 3 3 3 4 3 4 4 4 3
Bruder Győző 3 3 2 3 3 3 3 " 3 4 2 4 2
Deutsch Oszkár 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3
5 Fleiner Aladár 3 4 2 3 3 2 4 3 4 3 4 3
Fleischhacker Géza 3 3 1 1 2 2 3 3 4 2 3 2
Frank Manó 3 3 3 3 2 2 3 4 4 1 3 4
Grünfeld Miksa 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4
Gsettner Henrik 1 2 2 2 2 2 3 1 1 3 2 2
10 Günsberger Gyula 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2
Halphen Jenő 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2
Hirschl Ede 2 4 3 3 3 3 4 3 4 4 4 4
Hirschl Gyula 3 4 3 3 3 3 4 3 4 4 4 2
Hirschl Lajos 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4
15 Hoffmann Aladár 2 3 2 3 3 3 3 3 4 3 3 4
Kertész Pál 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 2
Kessler Jenő 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3
Kluger Kálmán 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 4
Kohn Miksa k i m a r a d t
20 Kohn Vilmos 1 2 2 3 3 2 3 3 3 2 3 3
Krausz Jakab 2 3 3 3 3 3 4 3 4 4 4 3
Kreisler Hugó 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 4
Mandlbaum Oszkár k i m a r a d t
Pollák Dezső 1 2 2 2 3 2 3 2 3 2 3 3
25 Pollák Henrik 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 4 3
Bausnitz József 2 3 2 2 3 2 3 3 3 3 4 3
Bechnitzer Lipót 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 2 2
Rosenfeld Ignácz 3 5 3 4 4 3 5 4 5 4 4 4
Schlesinger Hugó 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2 3 2
30 Schwarz Gyula 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Schwarz Vilmos 3 4 2 3 4 3 4 4 4 3 4 4
Schwarz Zoltán 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 4 2
Spitzer Sándor m e g h a 1 t
Steiner Ignácz 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2 3 3
35 Strassberger Miksa 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4
Svabach Sándor 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4
Schreiber Béla 1 2 1 2 2 1 2 2 3 2 3 2
Tauber Győző 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Weiller Vilmos 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 2
40 Weissberger Béla 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 3 3
Weiss Béla 3 3 4 4 3 3 4 4 4 3 4 4
Weiss Ernő 2 3 3 3 2 2 3 2 3 2 3 3
Weiss Bezső k i m a r a d t
Weiss Samu k i m a r a d t
45 Vuckiő János, g. k. 1 2 2* 1 2 l 2 1 2 2
* Hittan.
B) Polgári iskola,
IX Tantestület.
Bún Samu, igazgató, tanította a 3. osztályban a szépírást, heti 3
órában.
Altmann Mór, polg. iskolákra képesített tanár, oki. torna-tanár ;
tanitolta a német nyelvet az 1—4. osztályban, a földrajzot a 3. és 4.
osztályban, heti 24 órában. — Működésének évei II, ez intézetnél 10.
Kellert Lajos, oki. tan., tanította a hitlant az 1 - 4 . osztályban, a
természetrajzot az I—3, a szépírást az 1—2. osztályban heti 26 órában
— Működésének évei 30, ez intézetnél 25.
Kertész József, polg. iskolákra képesített tanár, tanította a magyar
nyelvet az 1—4. osztályban, a földrajzot az 1. és 2. osztályban a
történelmet a 3. és 4. osztályban, az éneket az 1 - 4. osztályban, heti
28 órában. — Működésének évei 7, ez intézetnél 3.
Schwarz Mór, polg. iskolákra képesített tanár, tanilotta a mértant,
mértani és szabadkézi rajzot az 1 - 4 . osztályban, a szépírást a 4. osztályban,
heti 26 órában. — Működésének évei 4, ez intézetnél 2.
Vidor Salamon, középiskolákra képesített tanár, tanitolta a számtant
az 1—4, a természetlant a 4. osztályban, heti 15 órában. — Működésének
évei 1.
H i t o k t a t ó :
Pichler Pál, róm. kath lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója.
X. A polgári iskola tanterve
I. Hittan.
(A lefolyt évben előadott tananyag.)
I. o s z t á l y , hetenkint 3 óra.
a) Bibliafordítás. Mózes IV. könyvéből 11. 12, 13, 11, 15, (37—41)
16, 17, 22, 22, 2.J, 24. szakasz
1b) Imafordilás : asztali ima, Hallel.
c) Történet: a birák, a királyok az első templom lerombolásáig.
II. o s z t á l y , hetenkint 3 óra.
a) Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből í , 2 ( 1 - 1 0 ) 3 (8—22) 4,
5, 6, 11, 12, 14, 15, 16.
b) Imaíorditás : az újévi ima
c) Történet: a perzsa, görög és római uralom .
III. o s z t á l y , hétenkiut 3 óra.
a) Bibliafordítás : Mózes V-ik könyvéből: 29, 30, 31, 32, 33, 34.
b) Imaforditás : Az engesztelő napi ima, a reggeli isteni tiszteletnél
használt zsoltárok.
e) Történet : a második templom.
i
IV. o s z t á l y , hetenkint 3 óra.
a) Az imakönyvből végzett tananyag ismétlése, a péntek esti isteni
tisztelet alkalmával használt zsoltárok. Szemelvények a példabeszédek
könyvéből.
b) A zsidók Magyarországban.
II. Magyar nyelv és irodalom.
C z é 1 :
a) A nyelvtan alapos ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy
a tanuló oly tárgyakról, melyek tapasztalata és tanulmányai körébe
esnek, világosan és szabatosan tudjon szólni és stiláris ügyességgel irni.
b) Irodalmi művek olvasásán és fejtegetésén alapuló ismerete a
magyar irodalom fejlődésének.
I. o s z t á l y , hetenkint 5 órán.
a) Elbeszélő prózai és költői olvasmlnyok, különösen a népmese,
népmonda, magyar történeti monda, a klasszikus mythos és néprajz
köréből.
50
Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmának
megmagyarázása, ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon
való elbeszélése; könyv nélkül tanult versek szavalása.
b) Nyelvtan : Egyszerű mondat és mondatrészek, fő- és mellékmondat
megkülönböztetése. — Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel
a hangtani módosulásokra. — Szóképzés, gyakorlatilag szócsoportok
egybeállításával: az előképzők.
c) Kéthetenkint legalább egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat.
Ez által főleg a nyelvtant és a helyes irás gyakorlását kell szem előtt
tartani; a feladat felfogására a gyermeket az iskolában élő szóval gondosan
elő kell késziteni.
Tankönyv : Hoffmann Mór, m. olvasókönyv I., magyar nyelvtan.
Tanár: Kertész Józset.
II. o s z t á l y , hetenkint 5 órán.
a) Olvasmányok és azoknak feldolgozása, mint az 1. osztályban.
b) Nyelvtan: összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesz
tése; mellé- és alárendelt mondatok viszonyának ismertetése. A szókötés
(a határozók, úgynevezett igekiegészitők tana). — Szóképzés. Synonymák
egybeálitása és magyarázata az olvasmány alapján.
c) Kélhetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, mely által
a nyelvtan gyakorlásán kívül a feladatot ki kell terjeszteni az olvasmány
egyes részleteinek vagy a költői elbeszélés tartalmának, — miután
azt az iskolában szabad szó-val elmondták, — írásban való előadására
is.
Tankönyv : Hoffmann Mór, m olvasókönyv, m. nyelvtan. Tanár :
Kertész József.
III. o s z t á l y , hetenkint 4 órán.
a) Egészet alkotó történelmi olvasmányok, pl. Szalay László : A
tatárjárás Magyarországon 1241 — 1243-ban Élbeszélő költemények.
b) A magyar nyelvtan rendszeres áttekintése. A hangsúlyos vers
ismertetése.
c) Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat; tárgyát az
iskolai olvasmánynyal kell kapcsolatban tartani, feldolgozása módját élő
szóval előbb meg kell próbáltatni.
Tankönyv : Gyertyánffy-Kis : m. olvasók ; Király P., rendsz m.
nyelvtan. — Tanár : Kertész József.
IV. o s z t á l y , hetenkint 3 órán.
a) Nagyobb epikus olvasmány, pl. Arany Toldija. Az olvasmány
tartalmának megértésén kívül a mű szerkezetét s a költői stilus sajátságait
is meg kell világítani.
Prózai olvasmány: leírások, u. m. tárgy- és jelenetrajzok, jellemrajzok,
könnyebb életrajzok (Plutarchos-félék vagy oly formában Írottak.)
b) A stilus általános törvényei. (A nyelv tisztasága és szabatossága ;
egyszerű és szép stilus) A prózai és a költői stilus különbségei tüzetesen,
tekintettel a közéletben előforduló fontosabb ügyiratokra. — A mértékes
vers ismertetése.
c) Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, melyben a
költői olvasmány tartalmát vagy kisebb leírásokat, elmélkedéseket, me51
lyekhez az iskolai olvasmány nyújtja az anyagot, kell irásba foglalni.
Feldolgozásuk módját élő szóval előre ki kell fejtetni.
Tankönyv: Kör nyei—Gyulai, irálytan, Lehr A., Toldy magyarázata.
III. Német nyelv.
Czél:
a) Biztos nyelvtani ismereten alapuló lehető legteljesebb elsajátitása
a német nyelvnek.
b) Azon képesség, hogy a tanuló valamely az oktatás köréből vett
tárgyról német nyelven helyesen irni és beszélni tudjon.
I . o s z t á l y , hetenkint 5 órán.
a) Folyó és értelmes olvasás: az olvasmányok tartalmának megmagyarázása
s szabad elbeszélése.
b) Olvasmány alapján : egyszerű és bővitett mondatok, a mondatrészek.
Ezek alapján a beszédrészek, a név- és igeragozás és a szóképzés
elemei.
c) Fordítások magyarból németre és viszont, helyesírási gyakorlatok.
Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat.
Tankönyv : Jausz : Deutsches Lesebuch IV., Bún Deutsches Sprachbuch
II. — Tanár: Altmann M.
II. o s z t á l y , hetenkint 5 órán
a) Olvasás mint az első osztályban.
b) Összetett mondatok taglalása és alkotása ; a szótan befej ezése,
mondattan és szóképzés kiegészítése. ,
c) Helyesírási gyakorlatok ; kisebb elbeszélések és leírások..
Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat.
Tankönyv : Jausz, deutsches Lesebuch IV., Bán, deutsches Sprachbuch.
II. Tanár: Altmann M.
III. o s z t á l y , hetenkint 5 órán.
a) Költői és prózai olvasmányok a görög-római és magyar történelemből
; kisebb jellemrajzok ; olvasmányok a természettudomány köréből.
b) A szó- és mondattan rendszeres ismétlése mellett a szóképzéstan.
c) Elbeszélések, leírások, költemények áttétele kötetlen beszédbe;
levelek.
Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat.
Tankönyv: Jausz, deutsches Lesebuch V., Bún, deutsches Sprachbuch
II. Tanár : Altmann M.
IV. o s z t á l y , hetenkint 5 órán.
a) Nagyobb prózai és költői szemelvények olvasása tekintettel az
ismertebb német költőkre és írókra.
b) Olvasmányok alapján: a költői írásművek fontosabb nemei és
a német verstan elemei. A német nyelvtan rendszeres ismétlése.
52
c) Ónálló Írásbeli dolgozatok; polgári ügyiratok szerkesztése.
Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat.
Mind a négy osztályban megtelelő költemények emlézése a tanórában
történt kellő előkészítés és tárgyalás után.
Tankönyv : Jausz, deutsches Lesebuch V.
4. Szám- és mértan.
Cz é l.
Biztosság és ügyesség a számolási müvelelek végrehajtásában, j á r -
tasság a polgári életben előt\'ordu ó mindenféle körülményekhez alkalmazott
szám és mértani feladványok megfejtésében.
A geometriai fogalmak és alapigazságok megértése, módszeresen
vezetett szemlélet és rajz útján
I. o s z t á l y , hetenkint 5 órán.
a) S z á m t a n . A tizei számrendszer. A négy szimolási művelet
egész sz \'írnokkal s tizedes törtekkel. A tört mint hányados és viszony ;
közönséges törtekkel való számolás — A hazai mértékek ismertetése ;
időszámítás.
b) M é r t a n . Planimetriai elemek. (Pontok, vonalok és szögek fekvési
és mérési viszonyai. A legfontosabb sik idomok tulajdonságai és
alakítása, u. m. három, négy és sokszög, különösen a szabályos és a kör.
Az idomok összeillősége. syminetriája, hasonlósága és a terület meghatározása.
A kerülék és néhány görbe vonal).
Tankönyv: Motnik-Schmidt, számtan 1, a geometriai elemei.
Tanárok : Vidor S. és Schwarz M.
í II. o s z t á l y , hetenkint 3 órán.
a) Számtan. Számoi&si rövidítések, számtani müveletek korlatolt
pontossággal, Az arányosság fogalmának fejtegetése. — Egyszerű hármasszabály;
az olasz számolásmód. Mértani viszonyok és arányok elemei.
— Százalék számitas,
c) Mértan. Stereometriai elemek (A sik. Az egyenesek és síkok
absolut és relatív fekvése, lapszög és szögletek. A legfontosabb testek
tulajdonságai és hálózata, u. m hasáb, gula, szabályos testek, henger,
kúp, gömb. A testek összeillősége, symmelriája, hasonlósága, felszínének
és térfogatának meghatározása. Testminták készítése,)
Tankönyv : Mocnik-Schmidt, számtan I, a geometria elemei. —
Tanárok : Vidor S. és Schwarz M.
III. o s z t á l y , hetenkint 4 órán.
a) S z á m t a n , összetett h\'irimsszabily. Kamatszámolás. — Határidőszámolás.
Línczszabály. Az arányos osztás Elegyitési feladatok.
b) M é r t a n . Construetiv planimetría •
A) Egyszerű vonalú idomok. Az összeillőség symmelriája, hasonlóság
és területmeghatároz í s kibővítése s az idevágó fontosabb constructiv
feladatok.
53
B) Görbevonalu idomok A körlan kibővítése s az idevágó conslruetiv
feladatok.
A geometria alkalmazása a rajzolásnál és mérésnél.
(Mindezeket, valamint a IV. osztály számára kiszabottakat is, a polgári
iskola feladatához mért kellő rövidséggel, azonban kellő alapossággal
kell tanítani.)
Tankönyv: MocnikSchmidt: számtan I I , a geometria elemei. —
Tanárok: Vidor S. és Schwarz M.
IV. o s z t á l y , hetenkint 4 órán.
a) S z á m t a n. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrend
szerek ismertetése átszámításokkal. —• Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás.
Váltókémlés alapja. — Az ellentett szám, — a hat első
alapmüvelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel
b) M é r t a n . A tér felmérése és területe kiszámítása A térfogat
felmérése és köbtartalma kiszámítása, alkalmazva ezt a töltések, földkiásások,
épületek falai köbtartalmának kiszámítására.
Tankönyv : Lengyel S. számtan II. rész, I. lüzet, Mocnik-Schmidt,
a geometria elemei. — Tanárok: Vidor S. és Schwarz M.
5. Természetzajz.
C z é I:
Az ásvány, növény, állat fontosabb csoportjainak szemlélésén és
összehasonlításán alapuló ismerete, kapcsolatban a növényi és állati szervezet
működésének ismertetésével.
I. o s z t á l y , hetenkint 3 órán.
a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osztályok alapjellemeivel
biró, a mezei gazdasági, különösen az ipari és kereskedelmi ismeretek
alapjául szolgáló ásványok példányain szemléltetendők azok ismertető
jegyei, lalálási helyök és hasznuk.
b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes seregeket jellemzi, azonban
a mezei gazdaságban, az iparban és kereskedelemben használtatni szokott
növénypéldányokon keresendők fel a növények ismertető jegyei,
növési helyök és hasznuk.
Tankönyv: Róth S. az ásvány-, kőzet- és földián elemei, Tanár:
Kellert L.
II o s z t á l y , hetenkint 3 órán.
Egész éven át az állatok főbb osztályaiból, az alapjellemmel biró,
egyszersmind a mezei gazdaságban, az iparban és a kereskedelemben
használtatni szokott állatpéldányokon tanitandók az állatok ismertető\'
jegyei, tartózkodási helyök, táplálkozási és szaporodási módjuk, sajátságaik,
általános és különös hasznuk; az állati rendszer főbb alapvonalai áttekintésével
s az állaloknak analytikai úton való meghatározásával.
Az állatcsoportok szervezete s élelfolyama rövid vonásokban mindig
alkalmilag ismertetendő.
Tankönyv: Róth S. az álattan elemei. — Tanár: Kellert L.
u
III. o s z t á l y , hetenkínt 3 órán.
a) Téli hónapokban az ásványtani ismeret kibővitendő a kőzettannal
s a geologia alapvonalaival.
b) Tavaszi és nyári hónapokban, a növénytani ismeret a növények
meghatározása utján bővítendő s minden alkalommal ismertetendő a
növények szervezete és életfolyamata.
c) Röviden egybe kell vettetni a föld terményeinek kapcsolatban
állását egymással s így egybefoglalni földünk természetrajzát.
Tankönyv • Itóth S., az ásvány-, kőzet- és földtan elemei, a növénytan
elemei. — Tanár : Kellert L.
6. Természettan.
IV. o s z t á l y , hetenkint 3 órán.
A testek általános tulajdonságai. A testek mozgása. Az erők és
azok súlyegyene. A munka. A gépek
Tankönyv : Greyuss - Berecz, természettan. — Tanár : Vidor S.
7. Földrajz.
C z é l :
A föld természeti és állami viszonyainak ismerete, különös tekintettel
hazánkra.
I. o s z t á l y , hetenkint 2 órán.
A magyar osztrák monarchia földrajza, különösen Magyarország
földrajza, az osztrák tartományoknak csak általános áttekintése, kiválólag
az első természeti viszonyai. (Az országok természeti viszonyainak ismertetéséhez
fűződnek a topográfiái főbb adatok, városok és vidékek néprajza,
a lakosok főbb foglalkozásának ismertetésével, nemkülönben a föld
és kőzet főbb nemeinek, a jellemző növények és állatoknak lehetőleg
szemlélet útján való ismertetése, szem előtt tartva a természetrajz tanításával
való kapcsolatot.)
Tankönyv : Hun/alvy - Schneider : földrajz I. — Tanár : Kertész J.
II. o s z t á l y , hetenkint 2 órán.
Európa bővebb és Ázsia összébb vont ismertetése oly módon, mint
az első osztályban, kapcsolatban a statisztikával.
Tankönyv: Hunfalvy—Schneider, földrajz II. — Tanár: KertészJ.
III. o s z t á l y , hetenkint 2 órán.
Amerika bővebb, Afrika és Ausztrália összébb vont ismertetése,
az előbbi osztályokban megállapított módon, tekintettel a felfedezések
lörténelmének főbb mozzanataira, kapcsolatban a statisztikával.
Tankönyv : Hun/alvy— Schneider, földrajz III. — Tanár: AltmannM.
5S
ÍV. o s z t á l y , hetenkint 2 órán.
a) A három első osztályban tanult földrajzi ismeretek együvé foglalása
és az egész áttekintése.
b) A mathematikai és physikai földrajz elemei s földabroszok készítése.
Tankönyv: Kozma Gy., általános földrajz. — Tanár: Altmann M.
8. Történelem.
C z é l :
a) Hazánk művelődési történelme, a társadalmi viszonyok és a
törvényhozás ismertetésével.
b) Európa és Amerika történelme azon korszakainak ismerete,
melyekből a művelt népek jelen állása megérthető.
III. o s z t á l y , hetenkint 2 órán.
A magyarok történelme oly rövid áttekintésben, hogy egy év alatt
az egészen át lehessen menni ; Magyarország politikai földrajzának oly
módon való áttekintésével, hogy az ország különböző korszakokban volt
állapotát, a tanuló a történelemmel kapcsolatosan megismerje.
Tankönyv: Mangold L., Magyarország története. — Tanár: Kertész
J.
IV. o s z t á l y , hetenkint 3 órán.
Európa történelme Amerika felfedezéséig. Kiemelendők a tanitás
folyamán: A keleti népek művelődési viszonyainak rövid ismertetése után
a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. — A kereszténység
eredete és terjedése. A népek nagy vándorlása és annak folytán alakult
uj államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a
keresztes hadak. A középkori viszonyok bomlása. Az idetartoaó íöldabroszok
használásval és a szükséges földrajzi felvilágosításokkal
Tankönyv: Mangold L., világtörténet. — T a n á r : Kertész J.
9. Rajzolás.
C z é l :
A szabadkézi rajzolás gyakorlása mellett a szerkesztő sikmértan és
vetülettan alapfelaüványainak ismerete s ezeknek mindkét irányban alkalmazása.
I. osztály.
a) Szabadkézi rajz. hetenkint 2 órán.
Előkészítés a rajzolásra. Egyenes vonalak, görbe vonalak s ezekből
összetett egyszerű diszitmények.
Síkmértani idomok. — Egyszerű mértani testek, sodrony- és teljeslapu
mintákról (távlati rajz) árnyékolással ís.
Az előadás mérve szerint a mintázás kezdete.
66
b) Mérlani rajz, hetenkint 2 órán.
Szerkesztő síkmértan elemei (eszközükkel)
Tanár: Schwarz Mór.
II. o s z t á l y.
a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán.
Fali táblára előrajzolt ábrákról, tali nagy képekről; ékítmények elemei.
Fokozatos előhaladás a mintázásban.
b) Mértani rajz, hetenkint 3 órán.
Vetülettan elemei: a pont, vonal siktérbeli helyzetének meghatározása,
egymáshoz való viszonya.
Tankönyv: Adámovich, ábr. mértan. — Tanár: Schwarz Mór.
III. o z t á l y.
a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán.
(íörög, később középkori és keleti stilü ékítmények rajzolása és
színezése lapmintákról. Összetettebb ékítmények féldomboru mintákról.
Mintázás.
b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán.
A vetülettan ismétlése és folytatása: síkok által határolt s görbe
feliitetü rendes mértani testek ábrázolása. Árnyékszeikesztés. A látkép
(perspektíva) szerkesztése.
Tankönyv : Adámovich, ábr. mértan, — Tanár. Schwarz Mór.
IV. o s z t á l y.
a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán.
Ékítmények dombormüvekről, virág és emberi fej s testrészek rajzolása
domború mintákról. A renaissance stil alapvonalai.
Mintázás
b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán.
Lépték (mérték) szerinti rajzolás. A mérlani rajz alkalmazása az
építészeti szerkesztés különösen azon ágaira, melyek a müasztalosságban,
lakatosságban vagy az ngyagiparban e tekintetben előfordulnak.
Tanár : Schwarz Mór.
10. Éneklés.
I. és II. o s z t á l y , hetenkint 1 — 1 órán.
Létrák. Gyakorlatok különböző alaphangból, chorálok és népdalok.
A könnyebb hangnemekből négy kemény s ezzel kapcsolatos négy
lágy kargyakorlatok magyar népdalokból.
Tankönyv: Goll /., Polyhymnia, Bartahis 1., Éneklő ABC. — Tanár
: Kertész J.
59
III. és IV. o s z t á l y , hetenkirit 1—1 órán.
A következő nyolcz kemény és nyolcz lágy hangnem ; — továbbá
kisebb beosztásé művésziebb hangjegyek és diszitmények használata. —
Kargyakorlatok magyar népdalokból
Tankönyv: Goll 1., Polyhymnia, Bartalus I., Éneklő ABC. — Tan
á r : Kertész J.,
11. Testgyakoriat.
I., II., III. és IV. o s z t á l y , hetenkint 1—1 órán.
a) A rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többféleségét kifejtik,
a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulalokat,
sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának összeállásának és kifejlésének
különféle nemeit.
b) A szabadgyakorlatok különféle nemeit slb.
Általános órabeosztás.
I. 11. i III. 1 i v. ,Össze
o s z t á l y sen
1. 1 Hit- és erkölcstan . . . 3 3 3 3 12
2. ! Magyar nyelv és irodalom . . 5 5 4 3 17
3 Német nyelv 5 5 5 o 20
4. Számtan 3 3 3 3 12
5. Mértan 2 2 1 1 6
6. Természetrajz 3 3 3 9
7. Természettan 3 3
8. Földrajz 2 2 2 2 8
9. Történelem 2 3 5
10. Szabadkézi rajz . . . . . 2 2 2 2 8
11. Mértani rajz 2 3 2 :t 9
12. Szépírás • , 3 2 3 2 11 !
13. Éneklés 1 1 1 1 4
11. Testgyakorlat 1 1 1 t 1 4
1 1
32 32 32 32 128
Izr. isk. Ért. 5
58
XI, Érdemsorozat.
I Osztály.
Osztályfőnök : KELLERT LAJOS.
1
A tanulók nevei
Hittan
i Magy. ny.
1 Német ny.
i - - -
: Számtan
Mértan
Termész. rajz
Földrajz
Szabk. rajz.
Mértani rajz
! Szépirás
i
\' Testgyakorl.
Enek
Magaviselet
Szorgalom
Adler Gyula 3
1
3 3 3 3 3 2 3 3 1 2 2 2 3
Auszterweil Vilmos 3 4 3 4 4 3 4 3 3 2 2 3 2 4
Berger Dezső 2 2 3 1 1 2 2 3 3 3 3 3 2 2
Berger Lipót 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 2 2 3
5 Berger Mór 3 4 3 2 3 3 4 3 3 3 2 2 2 4
Blauhorn Emil 1 2 1 1 1 2 2 3 3 2 2 2 1 1
Blühweisz Győző 2 2 2 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 1
Buksz Manó" 2 2 3 1 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2
Deutsch Jakab 1 2 1 2 1 1 2 1 1 2 2 1 1 1
10 Deutsch Sándor 2 3 4 3 2 2 3 1 1 2 3 2 2 3
Fischl Jenő 2 2 3 2 3 2 2 3 3 2 2 2 3 2
Glaser Lajos 2 2 4 1 2 2 3 3 3 3 2 2 2 3
Goldberger Vilmos 2 2 3 4 4 3 3 3 3 2 2 3 2 3
Günser Arthur 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 2 2 2 3
15 Heisler Ignátz ism. 1 2 2 1 1 2 2 ! 1 2 2 1 2 2
Hirschler Miksa 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 í 1
Hoch Imre 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 í 1 1
Kohn Lajos 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 2 2
Kohn Miksa 2 2 3 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3
20 Kondor Dezső 1 2 2 3 3 1 2 3 3 2 2 2 1 2
Kollmann Sándor 1 2 2 3 1 1 1 1 1 2 2 3 1 1
Kluger József 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3
Klüger Pál 2 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 2 1 2
Krausz Ignácz ism. 1 2 2 3 2 1 2 1 1 2 fm 3 1 2
25 Krausz Leo 2 ;Í 2 3 3 2 3 3 3 2 2 2 1 2
Kürschner Mór 3 4 3 4 4 4 3 4 4 3 3 3 2 4
Kusevics Pál r. k ism. 1 3 3 3 4 3 3 3 3 2 2 2 2 3
Lausch Lajos 3 3 3 2 4 3 3 2 2 3 2 2 1 3
Liditt Samu 2 3 3 2 3 2 3 3 3 3 3 2 1 3
30 Mayer Gyula 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2 3
Menczer Andor l 2 1 2 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1
Milhofer Ernő 2 4 3 4 3 2 3 3 3 2 3 3 2
Moses Miksa 3 3 2 3 3 3 3 1 1 2 2 3 1 2
Neufeld Rezső, ö. d. l 1 2 1 1 1 1 2 2 2 2 3 1 1
35 Paunz Alfred 2 2 3 3 3 2 2 3 3 4 fm 3 2 2
Badó Gyula 2 1 3 1 2 1 1 3 3 3 2 1 1 2
Reinitz Lajos ; 1 2 3 3 3 1 3 2 2 1 2 2 2 3
Richter Vilmos ism. l 2 2 2 3 2 1 2 2 3 3 2 2 1 2
59
Kimaradlak : Eicbner Sándor ism. Löbl Béla ism.
5*
A tanulók nevei
Hittan
Magyar ny.
Német ny. j
Számtan i
Mértan
Termérszetr. |j
Földraj«
! Szabk. rajz. !
Mért. rajz
Szépírás
Testgyakorl. 1
Ének
Magaviselet
! Szorgalom |
Hosenberger József
40 Hattler Rezső
Schönbaum Mór
Schwarcz Ferencz
Spitzer Dezső
Steiner Robert
45 Steinberg Ferencz
Weinstingl Samu
Weisz Adolf ifj.
Weisz Adolf id.
Weisz Arthur
1
2
2
3
1
2
2
1
3
2
2
3
3
3
4
3
2
3
3
4
3
3

3
3
2
3
2
2
2
3
4
3
3
2
3
1
3
2
2
2
2
4
3
4
3
3
3
3
3
2
3
3
4
3
3
1
2
3
3
1
2
1
3
3
3
3
3
2
3
4
2
2
3
3
4
3
3
2
3
1
3
3
1
3
3
4
3
3
1
3
1
3
3
1
3
3
4
3
3
2
2
2
3
\'2
2
3
2
3
2
3
2
2
2
2
2
2
2
3
3
3
2
2
:i
3
2
2
3
2
2
2
1
3
1
2
1
2
1
1
2
2
2
2
2
1
3
2
3
2
2
2
2
4
3
3
60
Ii. O s z t á l y,
Osztályfőnök: KERTÉSZ JÓZSEF.
A t a n u l ó k nevei
Hittan
Magyar ny. j
Német nyelv!
Számtan
Mértan
Term, rajz
Földrajz
Szal>adk. r. i
Mértani rajz
Szépírás
Ének
Testgyakorl.:
Magaviselet !
Szorgalom |j
Armuth Arnold 2 1 2
I
1 1 2 1 1 í 2 1 3 1 l
Arnstein Adolf 1 2 3 3 .3 2 2 3 3 2 3 3 2 3
Bachrach Béla 3 3 2 3 3 2 2 1 2 2 3 2 2 3
Berger Iguácz 2 2 1 1 i 1 1 1 1 2 2 2 2 1
5 Bonyhádi Samu 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3
Bürger Arnold 1 1 1 1 1 1 l 2 1 2 3 2 2 1
Deutsch Aladár 3 4 3 4 3 3 3 2 3 3 2 3 3 4
Deutsch .József 2 3 3 2 3 2 3 3 2 2 3 3 2 3
Fischer Ferencz 2 1 1 2 1 1 1 3 2 2 3 2 1 1
10 Goldschmidt Arnold 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 1 1
Gottreich Aladár 3 4 3 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2 4
Gróf Miksa i 1 2 2 3 2 2 2 2 2 1 2 3 1 2
Grosz Kálmán 2 2 3 3 2 1 2 2 2 2 3 3 2 2
Grünfeld Ferencz 2 3 2 2 2 2 3 3 2 3 3 3 2 3
15 Grünwald Lajos 2 3 u 2 4 2 3 3 4 2 2 3 1 3
Günsberger Gyula 2 4 3 3 4 2 3 3 4 2 2 2 tOj 4
Handlei Sándor 3 3 4 3 4 4 3 4 4 3 3 4 3 4
Hirscbl Ödön 3 4 3 4 3 3 3 1 3 3 2 1 3 3
Kellermann Béla 1 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3
20 Kohn Dezső 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1
Koréin Jenő 2 3 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2
Krausz Zsigmond, ö. d. 1 1 1 1 l 1 1 1 1 2 1 2 1 1
Kremsier Ernő 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 3 3 1 3
Lichtenstein Zsigmond 3 :! 4 4 3 2 2 3 3 3 2 2 2 3
25 Mandler Oszkár 3 2 1 3 3 2 2 1 3 2 2 2 1 2
Márkusz Jenő 2 2 3 1 3 2 2 2 2 3 3 2 2
Marton Aladár 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 3 1 2
Meuczer Rezső 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1
Miltényi Ignácz r. k. 2 3 4 3 4 2 3 3 4 3 3 2 2 3
30 Nádor Lipót 3 3 3 2 3 2 1 2 3 2 3 2 2 2
Fóliák Bernát 3 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 1 2
Bosenfeld Miksa 3 3 4 3 4 3 3 2 3 1 1 3 2 3
Bosner Miksa 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 2 3
Schlesinger Lajos 2 3 3 3 3 2 3 2 3 1 3 2 2 2
35 Schönfeld Miksa 1 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 1 1
Schoszberger Samu 1 3 3 1 3 2 2 3 3 1 2 2 2 2
id. Schwarcz Miksa 2 2 2 2 3 1 2 1 2 3 2 2 2 2
ifj. Schwarcz Miksa 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 3 2 2 2
61
A tanulók nevei
Hittan
Magyar ny. i
Német ny.
Számtan
Mértan
Term, rajz
Földrajz
Szabadk. r.
Mértani rajz\'
Szépírás
I
Ének
Testgyakorl.
Magaviselet
; Szorgalom 1
Sohár József r. k 2 3 3 4 4 3 3 3 4 3 3 1 1 3
40 Stettler Samu 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 _ 1 1
Weiner Emil 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 •> 2 1 1
Weiner Mór 2 2 i 1 2 1 1 2 2 2 2 2 1 1
Weisz Aladár 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 _ 2 2
Weisz József 1 1 2 1 1 1 1 I 1 1 3 2 1 1
íü Weisz Náthán 3 3 2 1 2 2 3 3 2 3 2 3 1
Zapletál Ödön 2 3 3 3 4 9 3
.
3 4 2 2 3 2 3
Kimaradt: Gultmann (íyőző
62
III. Osztály.
Osztályfőnök: ALTMANN MÓR.
A tanulók nevei
Hittan
Magyar
Német
Számtan
Mértan
Term. rajz.
Földrajz.
Történelem
\'Szabk. rajz |
! Mért. rajz. 1
Szépírás
Ének
Ttstgyakorl.
Magaviselet 1
Szorgalom
Adler Lajos 3 3 3 4 3 3 3 3 3 4 2 3 1 2 3
Augenfeld Dezső 3 4 3 4 4 3 3 4 2 4 2 3 2 2 2
Berger Jenő 3 3 3 1 3 3 3 3 1 2 2 3 3 2 3
Berénv Árpád ism. 2 3 3 3 3 2 3 2 3 3 2 3 2 2 3
5 Böhm Emil 3 2 3 1 1 3 2 1 2 1 2 3 2 2 2
Braun Jenő :$ 2 3 1 3 3 3 2 2 2 1 2 fm 2 2
Bún József 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 2 1
Eislitzer Béla 2 2 2 2 3 2 1 2 1 3 2 3 3 1 2
Flesch Bezső 1 3 2 2 3 2 2 2 3 2 2 3 2 1 2
10 Gibs Gusztáv V i z s g- m a r a d t
Glaser Bezső 2 2 3 3 3 2 2 3 2 2 1 2 2 2 2
Grosz Géza 2 2 2 2 2 2 2 2 1 3 2 3 2 2 2
Grosz Zsigm. 2 2 4 2 4 3 3 3 3 4 3 2 3 2 3
Grünwald Ede 2 3 2 2 4 2 2 2 2 4 3 3 3 1 3
1b Hirschel Bezső 2 2 2 2 1 2 1 2 1 2 2 fm fm 2 2
Hoch Géza, ism. 2 3 3 2 2 1 3 2 1 2 2 1 3 2 2
Kohn Adolf 1 l 2 2 3 3 2 2 2 3 3 1 3 2 1 2
Kohn Ottó 3 a 1 2 1 1 1 2 1 2 2 3 2 2 2
Krausz Oszkár 2 2 2 2 2 2 2 1 3 3 2 1 2 1 2
20 Kremsier Gyula 1 1 2 2 2 1 2 1 2 2 2 2 2 1 1
Leitner Ernő 3 3 3 4 3 3 3 3 2 4 3 3 1 2 4
Löw Jenő 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1
Löwy Ignácz 2 3 3 2 3 2 3 4 2 3 2 2 2 2 3
Löwy József 1 2 2 3 2 1 1 1 2 2 2 1 2 1 1
25 Marton Miksa, ism. 3 3 3 3 3 2 4 4 3 3 2 2 3 2 2
Maulwurf Gyula 2 2 2 3 3 2 2 2 3 3 2 3 2 2 2
Neuwald Zsigm., ö. d. 1 2 2 2 2 1 2 1 2 2 2 3 2 1 1
Nyitrai Lajos 2 2 •í 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2
Bosenberg Salamon 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 3 1 1 1
30 Schlesinger Ferencz 2 1 2 1 1 2 2 1 (m 1 2 3 2 1 1
Schreiber Ignácz 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 fm 2 2
Strém Ödön 2 2 4 2 3 3 4 2 3 3 2 3 fm 3 3
Strausz Lajos 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1
Singer Kálmán 1 2 1 3 2 1 1 1 2 2 1 1 3 1 1
35 Walder Jakab 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 1 2
Weisz Bódog 2 2 2 2 3 2 2 3 íi 3 2 1 2 2 2
Weisz Lipót 3 3 3 2 3 3 3 3 1 3 2 3 2 2 3
Kimaradtak : Heck Henrik, Groág Jenő és Steiner Árpád
IV Osztály.
Osztályfőnök: SCHWARCZ MÓR.
A tanulók nevei
Hittan
Magyar ny. !
Német. ny.
Számtan
Mértan
Természettan 1
: Földrajz
Történelem |
Szabk. rajz |
Mért. rajz.
j Szépirás
; Ének
1 Testgyakorl. |
Magaviselet 1
Szorgalom |
Armuth Mór 2 1 2 1 1 t 1 1 1 1 3 2 2 2 1
Beck Sándor 1 2 2 3 3 3 1 1 2 3 2 1 2 2
Bischitzky Jakab 1 2 o 3 3 3 2 2 2 3 2 1 2 2 2
Blühweisz Heinrik 2 3 2 3 3 2 2 2 1 ö 1 2 1 1 2
5 Deutsch János í 1 2 2 3 2 I 2 2 3 3 2 1 2
Grüuhut Rezső 2 1 2 2 3 2 2 1 1 2 2 2 1 1 1
Günser Jenő 2 3 3 3 4 4 3 3 3 3 3 3 3 2 3
Hirschel Salamon ! 1 2 2 2 2 1 1 2 1 2 3 2 2 1 1
Hirschel Fülöp | 1 2 í 2 2 2 1 1 1 2 1 2 1 2 1
10 Hirschsohn Lipót 3 3 2 2 3 3 2 3 1 3 1 2 1 2
Hoch Sándor 1 1 2 3 3 2 1 1 1 2 3 1 1 1 1
Kohn Albert 1 1 1 1 1 1 1 I 2 1 2 2 1 1 1
Krauss Simon 2 2 2 2 3 2 1 L 1 2 1 2 2 1 2
Löwy Vilmos, ö. d. 1 1 1 1 1 1 1 í 2 1 1 2 2 1 1
15 Major István r. k. 1 1 3 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 l
Neumann Alfréd 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1
Bechnitzer Gyula 1 2 2 3 3 2 2 1 2 3 3 2 1 1 1
Rosenfeld János 2 3 3 3 3 3 1 3 2 3 2 2 1 2 2
Szauer Arthur 2 2 2 3 3 3 2 2 2 3 1 1 1 2 2
20 Schertz József 2 3 2 2 3 3 2 3 1 2 3 3 1 2 2
Schwarcz Pál 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 1 1
Weisz Ede 2 2 2 3 3 3 2 2 2 3 1 3 1 1
Kimaradtak : Braun Lajos, Brúder Albert.
XII. Iskolai takarékpénztár.
O s z t á l y
A tanulók
A betevők
B e t e t t
összeg
Kamat
K i v e t t
összeg
A péuztar
állapota
az év végén
\\ kezelő neve
száma
II
Po„lg. ih„k. I. " 51 29 (<7 42 — 57] 42 21 12 36 30 Kuliért Lajos 46 28 toi 11 64, 101175 101 75 — Kertész József
„ „ Hl \' 37 17 19-16 24! 19 J9 15 86 3 53 Altmann Mór
„ „ iv. ; 24 12 28 65 16! 28 81
1
28 81 — — Schwarcz Mór
Ősszfsen : 158 86
1
206:33 1 04 207 37 167 54 39 83

C) Középkereskedelmi iskola,
Izr. Értesítő. 6
XIII. Tanári kar.
Bún Samu, igazgató, kereskedelmi középiskolákra képesített tanár,
az orsz. középiskolai tanáregyesület rendes tagja, állandó hites szakértő
a nagykanizsai kir. törvényszéknél, Nagy-Kanizsa város képviselő-testületének
és iskolaszékének tagja; tanította a ker. számtant, kereskedelemismét,
ker. levelezést, n. nyelvet és szépírást heti 13 órában. —
Működésének évei 25, ez intézetnél 24.
Hoffmann Mór közép- s polgári iskolákra képesitett tanár, a községi
polgári iskola rendes tanára, Nagy-Kanizsa város képviselő-testületének
és iskolaszékének tagja, a nagy-kanizsai tanítói járáskör elnöke, a ma
gvarországi tanítók orsz. bizottságának és az Eötvös-alap tan. egyesület
orsz. bizottságának tagja; tanította a német nyelvet heti 2 órában. —
Működéseinek évei 28, ez intézetnél 1.
Kozár Ferencz, k. r. áldozópap középiskolákra képesitett tanár, a
nagy-kanizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanitotta a földrajzot
és történelmet heti 4 órában. — Működésének évei 7, ez intézetnél 1.
Mácska Lajos, k. r. áldozópap, középiskolákra képesitett tanár, a
nagy-kanizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanitotta a magyar
nyelvet és irodalmatheti 3 órában. — Működésének ideje 5 év, ez intézetnél
4 hó.
dr. Neummann Ede, a nagy kanizsai hitközség főrabbija, a 9-ik
községkerület elöljáróságának tagja; tanította a hittant heti 2 órában.
— Működésének évei 9, ez intézetnél 1.
Vidor Salamon, rendes tanár, középiskolákra képesitett tanár, tanitotta
a mennyiségtant, természettant és vegytant heti 8 órában. — Működésének
évei 1, ez intézetnél 1.
dr. Villányi Henrik, bölesészettudor, az izr. hitközség pénzlárnoka;
tanitotta a franczia nyelvet heti 3 órában. — Működésének évei 9, ez
intézetnél 1.
XIV. Jelentés a lefolyt 1891-92-iki tanévről.
Örömmel telt kebellel teljesítjük tisztünket, midőn kereskedelmi
iskolánkról szóló ez évi jelentésünk megírásához
hozzá fogunk, mert ez évben vált ténynyé, ami évek hosszú
sora óta vágyaink tárgyát képezte, a mi után az iskolafentartó
hitközség, semmi áldozattól vissza nem riadva, oly hosszú időn
át törekedett: megnyílt a közép kereslted, iskola első osztálya.
Ezzel pedig városunk tanügye hatalmas lendületet nyert,
gyarapodván oly közmivelődési intézettel, mely, bizton reméljük,
annak felvirágoztatásához nem csekély mértékben hozzá fog
járulni.
Iskolánk szép jövője iránti reményünkre nem csak Nagy-
Kanizsának, mint a Dunántul egyik legkiválóbb kereskedelmi
városának viszonyai, hanem főleg az intézet múltja és történelmi
fejlődése jogosítanak.
Mint már mult évi jelentésünkben irtuk, kereskedelmi iskolánk
a jövő évben fennállásának 50. évfordulóját ünnepli, mely
idő a harmadik osztály megnyitása által az iskola teljes kiépítésének
fontos időpontjával találkozik.
Ez idő alatt 2549 növendék látogatta intézetünket, mely
a »4. osztály«1) szerény néven kezdve, 1857-ben egy »reál«-osztálylyal2)
kibővitve és czélját főleg a tanulók szakszerű, gyakorlati
kiképzésében keresve ezrekre menő derék, képzett
kereskedőt és hivatali, nagy részben igen tekintélyes állásban
levő egyént nevelt a hazának.
E gyakorlati irány volt oka annak, hogy tanítványaink,
daczára annak, hogy csak két évfolyamú szakiskolát végeztek,
kereskedői és evvel rokon pályákon mindenütt szíves fogadtatásra
találtak, hői rövid idő alatt maguknak és az iskolának
közelismerést kivivtak.
Ez irányt ezentúl is fogjuk követni, egyszersmind azonban
a növendékek általános miveltségére nagyobb súlyt fektetni
óhajtván, iskolánkat már a lefolyt tanév elejen a miniszteri szabályzatnak
minden tekintetben megfelelő háromosztályú közép-
\') A ni.gy-lafiizsai izr. iskola mindin oszlálya ablan az időben 2 évfolyamból
(alsó és felső csoport) állván, a 4. Ofztály már akkor is a 7. és évfolyamot jelentette.
2) Tehát 9. és 10. évfolyam.
*6
68
kereskedelmi iskolává alakitottuk át, melybe a tanulók csak a
közép- vagy polgári iskola 4 alsó osztályának bevégzése után
vétetnek föl. Eléggé indokolt tehát azon meggyőződésünk, hogy
tanintézetünk jó hirneve ez átalakitás által csak gyarapodni fog.
Midőn e fölötti örömünknek kifejezést adunk, nem mulaszthatjuk
el őszinte hálát nyilvánitani mindazoknok, kik anyagi
vagy szellemi hozzájárulásuk által a nagy mű megalkotásában
segítségünkre voltak, ez eredményt lehetővé tették.
Ez első sorban természetesen az iskola-fentartó izr. hitközséget
illeti, mely egyéb nagy áldozatain kivül; tekintettel
arra, hogy az eddigi helyiségek a második osztály megnyitása
következtében a keresk. iskola befogadására már elégtelenek, e
czélra iskola-utczai 473-4. számú uj házának első emeletét engedte
át, melynek átalakítására és berendezésére az elöljáróság
tetemes összeget szavazott meg, ugy hogy a jövő tanévben minden
tekintetben megfelelő helyiséggel fogunk rendelkezni, mely áll
3 tágas, világos tanterem-, 1 laboratórium-, 1 természet- és
vegytani tanszer- és 1 tanári szobából. Az iskola berendezése
szintén a modern paedagogia követelményeinek meg fog felelni,
mi abból is kitűnik, hogy a hitközség már a lefolyt iskolaévben
csupán természettani tanszerekre 600 frtot szavazott
meg a jövő tanévre pedig két uj rendes tanári állást (magyarnémet
nyelv és irodalom, vegytan, iparműtan, áruisme) rendszeresített,
a váltó- és kereskedelmi jog, valamint a nemzetgazdaság-
és pénzügytan tanárául pedig dr. Schwarz Adolf helybeli
jó hirü ügyvédben kitűnő tanerőt nyert meg az intézetnek.
Hálával tartozunk továbbá Nagy-Kanizsa városának, melynek
nemes képviselő-testülete 1891. évi augusztus hóban tartott
közgyűlésén tanintézeteink subventionálására az 1891—92 ik
tanévre 1800 frt. segélyt szavazott meg.
Hála és köszönet végre azon nagyérdemű férfiaknak, kik
az. intézet felügyeletével megbizva buzgalommal és odaadással
annak fejlesztésén közreműködtek , valamint nagys. dr. Ruzsicska
Kálmán kir tanácsos és tanfelügyelő urnák, ki e törekvésünkben
jóakarólag támogatott.
A tanulók beirása aug 30., 31. és szept. 1. napjain eszközöltetett.
Az ez évben megnyitott első osztályba felvett tanulók
közül polgári iskolai 4 osztályt végzett 26, 4 gymnasiumit
5, 4 reált 2, az előbbi ker. 2. osztályát 2, összesen 35, oly
szám, mely várakozásainkat minden tekintetben fölülmulta és az
iskola látogatottságára nézve a legszebb íeményekre jogosit.
A tanári kar ez évben két rendes és négy bejáró tanár
ból állott. Utóbbiak közül Hévizy János főgymnasinmi tanár a
69
nagy-kanizsai választó kerület országos képviselőjévé választatván,
helyébe febr. 19. utódja, Varga József főgymn. tanár, alkalmaztatott,
kinek szélhűdés következtében csak néhány napig
tartó működése után MácskaLaj. főgymn. tanár márcz. 4-től fogva
a tanév végéig folytatta az előadásokat, melyek e változások
daczára csak 2—3 órai veszteséget szenvedtek.
A hazafiúi érzület ápolására mind a 3 iskolában szeptember
16-án, mint Széchenyi István születésének 100 évfordulóján
nagy hazánkfia dicső emlékét, junius 8 án pedig Ő Felsége
I. Ferencz Józset Urunk és Királyunk megkoronáztatásának
negyedszázados jubileumát ünnepeltük. Első alkalommal az
igazgató, utóbbinál az elemi iskolában Krámer Lajos, a polgári
és középkeresk. iskolában az igazgató hazaszeretetre buzditó
beszédet intézvén az ifjúsághoz
A koronázási jubileum ünnepélye alkalmával, jun. 7-én
délután, az el. leányiskola 5. és 6 osztályának, valamint a polg.
és középkereskedelmi iskola növendékei tanáraik kíséretében
kirándulást tettek a közeli Bagola-Sánczra, hol a délutánt játékkal,
énekkel tánczczal vidáman töltötték.
Gyakorlati ismereteik szaporitása czéljából a középker.
iskola növendékei az igazgató és Vidor S osztályfő kiséretében
Blau M. fiai helybeli czég cognacgyárát és Weiser I. C. helybeli
czég gépfelszerelő műhelyét tekintették, úgyszintén a helybeli
táviró hivatalt Szommer N. főnök ur engedelmével.
Ugy a nevezett czégeknek, mint a főnök urnák e helyen
is köszönetünket nyilvánítjuk.
Az iskolaszéki tagok rendes látogatásain kivül nagys. dr.
Kármán Mór. egyetemi tanár, május 15-én polg. és középkeresked,
iskolánkat becses látogatásával örvendeztetette. Nagys.
dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos és tanfelügyelő ur pedig
junius 23-án a középkereskedelmi iskola vizsgáján becses jelenlétével
szerencséltetett, távozásakor a tapasztaltak fölötti teljes
megelégedésének kifejezést adván.
Az iskola fegyelmi állapota tekintettel a sokféle intézetből
összekerült növendékekre kezdetben némi nehézséget okozott
ugyan, de rövid idő alatt teljesen kielégítővé alakult Szigorúbb
büntetést a tanári kar csak egy esetben volt kénytelen alkalmazni.
Az egészségi állapot, az iskolalátogatás és a tanulók előmenetele
a tanév elejétől annak végéig panaszra nem adtak
okot; mulasztások csak ritkán fordultak elő. A beirt 35 tanuló
közül 34 az iskolát a tanév végéig rendesen látogatta.
Midőn igy az elért eredmény fölötti örömünknek
kifejezést adunk, nem mulaszthatjuk el, hogy intő szózatunkat
ne intézzük tanulóinkhoz és őket ne figyelmeztessük, hogy a
70
kereskedelmi iskola czélja csak kifogástalan magaviselettel párosult,
meg feszitett szorgalom által érhető el, hogy a 3. osztály
befejezése után a három év alatt tanultakról záróvizsgálaton
számot fognak adni. Jól használják tehát fel a kéthavi szünidőt,
nehogy ez alatt a tanultak nagy részét elfeledve elégtelen készültséggel
lépjenek a 2. osztályba, mely baj az év folyamán
folyton növekedve őket czéljuk elérésében gátolná.
Azért igen jól cselekesznek, ha mindjárt a szünidő első
napjaiban kellő időbeosztást készítenek, melyben az egyes tantárgyak
rendszeres ismétléséről gondoskodva van.
így aztán kellően elkészülve az uj tanévnek nyugodtan
nézhetnek elébe.
De kérjük a t. szülőket is, hogy gyermekeik magaviseletének
és szorgalmának folytonos ellenőrzése által bennünket
nehéz feladatunkban támogassanak, mert csak az iskola és
szülőház vállvetett működése által érhető el a közös czél: ifjúságiink
testi és lelki kiképzése,
XV. Előadott tananyag.
I. o s z t á l y.
Hittan. Hetenkint 2 óra. Általános bevezetés. A vallás tartalma.
A vallás kúlforrásai. A szent könyvek. Írásbeli és szóbeli tan. A kinyilatkoztatás.
A tiz ige és a többi törvények. Hitágozatok. Az Istenről
szóló tan.
A szentirásból : Bevezetés a prófétákba. Jesája 40, 41, 42, 43, ^4,
51, 52, 53, 55 és 58. fejezetének fordítása és tüzetes magyarázata.
Tanár : Dr. Neumann Ede
Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Tananyag : A szónoklattan. A leirás.
A regény és novella. A történetírás, ennek forrásai, segédtudományai
és fajai. Az értekezés és különböző formái. A levélpróza. A hangsúlyos
és időmértékes verselés. (Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat, felváltva
házi és iskolai). Olvasmányul a tankönyvben felhozott példák vétettek
fel a tanultak megértésére és begyakorlására.
Tankönyv: Balassa János Poétikai és Rhetorikai Magyar Olvasókönyve.
Tanár: Mácska Lajos.
Német nyelv. Hetenkint 4 óra. Az egész mondat- és alaktan, különösen
a praepositiók a melléknév és ige esetvonzásának tüzetes tárgyalása,
a szórend sarkalatos szabályainak fejtegetése, helyesírás, a
szókincs szaporítása a szóképzés szabályai alapján, a használatosabb
mellékmondatok tárgyalása, egyszerűbb mondatszerkezetek. Az egész
nyelv, mint élő organismus gyakorlata, olvasás, fordítás és társalgás
által. A stilisztika rövid áttekintése. A nyelvtanra vonatkozó írásbeli
feladatok, az üzleti életben előforduló ügyiratok, levelek írása és könnyű
thémák kidolgozása. (Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat felváltva házi
és iskolai.)
Tankönyv : Dr. Schack Béla, Német Olvasókönyv I. Tanár : Hoffmann
Mór.
tranczia nyelv. Az olvasás gyakorlása hangtani törvények alapján.
Az articulus. A főnév ejtegetése és annak nemei. A melléknév. A segédigék.
A névmásők. A participe p tssé és annak egyeztetése. Fordítások
1—50 leczke. Beszédgyakorlatok. Kisebb ügyiratok szerkesztése és emlézése
Kéthetenkint iskolai gyakorlat. Hetenkint dictée vagy extemporale
Tankönyv : Büchner, Lehrbuch der Franz. Gescháftssprache Tanár :
Dr. Villányi Henrik.
Földrajz. Hetenkint 2 óra. Az oczeánokról és szárazföldekről
általában. A nem európai államok részletes leírása, tekintettel ezek
kereskedelmi terményeire és czikkeire, valamint közlekedési intézményeire.
A mennyiségtani földrajz főbb részei.
Tankönyv: Péter János, közgazdasági Földrajz I. rész. II. kiadás.
Tanár : Kozár Ferenc^.
72
Történelem. Hetenkint 2 óra. A renaissance és a nagy felfedezések
a reformátió és ellenreformátió. A nagy hatalmak megalakulása és az
állami élet kifejlése; a fejedelmi absolutismus kora; a demokratikus
mozgalmak; a franczia forradalom és Napoleon kora. Az egyes államok
közgazdasági viszonyainak fejlődése az új korban rövid áttekintésben.
Tankönyv: Mangold Lajos, Világtörténelem 111 kötet. Újkor. III.
kiadás Tanár : Kozár Ferencz
Mennyiségtan. Hetenkint 3 óra. A négy alapmüvelet ismétlése után
hatványozás és gyökvonás. Egyenletek felosztása. Első fokú egyenletek
egy és több ismeretlennel Számtani és mértani sorok. A planimetría
alapfogalmának ismétlése. Területszámitás
Tankönyv : Dr. fieke M, Algebra. Tanár: Vidor Salamon.
Vegytan. Hetenkint 3 óra. A chemia legfontosabb törvényei, Az
elemek osztályozása. Savak. Aljak. Sók. A főbb elemek és vegyületek
tulajdonságai. Kénsav-szóda gyártás. Agyag- és üvegipar. A fémek
előállitása érczekből Szenhydrogenek. Gyanvegyületek. Világitó gáz
alkoholeczet gyártás. Aromás vegyek. Szappan. Festékek. Mindent kü
lönös tekintettel az iparra és kereskedelmi czikkekre.
Tankönyv : Erdélyi és Toborffy. Vegytan. Tanár : Vidor Salamon.
Természettan. Hetenkint 2 óra. Általános tulajdonságok. A szilárd,
cseppfolyós és légnemű testek mehánikája. Hőtan. Hangtan. Fénytan.
Delejesség. Villamosság. Mindent különös tekintettel az ujabbkori fontosabb
találmányokra. Kísérletekkel.
Tankönyv: Gregus B. Természettan. Tanár : Vidor Salamon.
Kereskedelmi számtan és irodai dolgozatok. Hetenkint 5 óra A 4
alapmivelet közönséges és tizedes törtekkel, rövidített szorzás és osztás,
egyszeríí és összetett hármasszabály és azoknak alkalmazása külömbözö
feladatokra, olasz, gyakorlat, lánczszabály, a százalék számítás és ahhoz
tartozó különböző feladatok, áruszámitási jegyzékek eladási és vétel
Számlák, áru-calculatio.
Kamatszámítás, értékpapírok számítása, discontszáműás és ehhez
tartozó jegyzékek, határidőszámitás, a fontosabb államok pénz- és mértékrendszere.
Tankönyv: Dr. Veress Vilmos, Kereskedelmi Számtan. Tanár:
Bún Samu.
Kereskedelemisme. Hetenkint 2 óra. Gazdasági alapfogalmak: javak,
gazdaság, termelés, munka, munkamegosztás, töke, áru. ár, forgalom.
.logi alapfogalmak rövid vonásokban: a magán- és közjog, jogügyletek,
A kereskedés lényege és felosztása tárgyára, területére és terjedelmére
nézve ; bel- és külkereskedés különös tekintettel hazánk viszonyaira.
Kereskedők és kereskedelmi segédszemélyzet ; bizományos, ügynök,
alkusz, szállítmányozó stb. Czég és telep. — Kereskedelmi társaságok.
— A kereskedelmi üzlet megszűnése. — Mérték és mértékhitelesités.
— A hitel. — Kereskedelmi ügyletek; adás-vevés fizetési
módok. A kereskedelmet előmozdító intézmények : közraktárak, vásár,
tőzsde. Közlekedési eszközök.
Tankönyv: Dr Sebestyén Jenő, kereskedelemisme. Tanár: Bún S.
Kereskedelmi levelezés. Hetenkint 2 óra. A kereskedelmi irály kellékei,
a levelek külalakja. Kör-, ajánlati-, rendeleti-, neheztelő- s tudakozó
levelek, valamint fizetési ügyekben előforduló levelek.
Tankönyv: Névi László, Keresk. Levelezés. Tanár: Bún Samu.
XVI. Kivonat a nagykanizsai középkereskedelmi iskola
szervezeti szabályzatából.
Az intézet czime, czélja, tanterve.
1. Az intézet czime; Nagy-Kanizsai Középkereskedelmi Iskola
2 íj. Czélja és rendeltetése, hogy ne csak szűkebb lokális körre
.szorítkozva, hanem országos .jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös
szellemben oly if.jakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik
majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők ugy
általános, mint szakmiveltségök, valamint, gyakorlati képzettségűk szempontjából
a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek.
Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános miveltség mellett
a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását, lehetővé tegye
olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági, vagy
iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más
pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi
szellemben miveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni
óhajtanak.
3. tj. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben
azon alapon Ali, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső
osztálylyal) bíró középkereskedelmi iskolák számára a nagym. vallásés
közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1885. évi augusztus hó 3-án
29,801 sz. a. kelt rendeletével részletesen kijelöltetett.
4. Az idézett szervező rendeletben körülirt tantervet, valamint
e tantervnek a nevezett minisztérium állal később netán elrendelendő
módosításait az intézet magára nézve kötelezőknek ismeri. Attól akár
a kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes
felosztását, illetőleg az intézet, felső helyen kieszközlendő engedély
alapján csak annyiban fog eltérni, a mennyiben azt fontos helyi, vagy
más figyelmet érdemlő körülmények mulhatlanul szükségessé teszik
Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos tantervről
oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag mennyisége és foka,
akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék.
5. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyitványnyal
elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői
pályán kivül, a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi t. cz. értei74
mében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá felsőbb gazdasági
intézetek s a műegyetem meglelelő collégiumnak látogatására is minősitve
vaunak, és végül a mennyiben az intézetbe lépésök előtt négy
közép-, vagy polgári iskolai osytályt jó sikerrel végeztek, jogositvák,
hogy hadkötelezettségüknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg.
Fentartás, felügyelet és igazgatás.
6. §. A nagy kanizsai középkereskedelmi iskola\' fentartója a nagykanizsai
izr. hitközség.
7. § Az inté/.et feletti főfelügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi,
valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e
végből kirendelt közegeik által gyakorolják.
A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet lentartó nagy-kanizsai
izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott isko\'aszékre van bizva.
A tanulók.
20. §. Tanulókúl felvétetnek : az első (alsó) osztályba.
a.) oly tanulók, kik a gymnasium real- vagy polgári iskola 4 ik
osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték, és ezt bizonyitváriynyal
kimutatják.
b) ily bizonyítvány hiányában, korábbi iskolázásuk és hol tartóz
kodásuk kimutatása mellett oly tanulók, kik életük legalább 14. évét
betöltötték és a fölvételi vizsgálatot, mely a középiskolák alsó négy
osztályának tananyagát felöleli, legalább is elégséges sikerrel kiállják.
A 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik
fel, ki az előző osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szak
iskolán legalább is elégséges sikerrel bevégezte.
E szabály alúl eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m.
kii\', minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg.
A felvételi vizsgálat eredményéről osztályzott bizonyítvány nem
adatik.
21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles
hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni azon nem kötelező tantárgyak
óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezelt.
i
Tanév, vizsgálatok.
22. §. A tanév szeptember 1 én kezdődik és tart junius végéig.
A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az
ezen időn túl jelentkezőket csak kellő igazolás után veheti föl a tanári kar.
23. §. Deczember 23-án és márczius 31-én a tanulóknak előmenetelüket
és erkölcsi viseletűket kimutató értesítők adatnak ki, melyek
a szülőknek v. gyámoknak bemutatandók és ezek sajátkezű aláírásával
ellátva az uj szorgalomszak első hetében az osztály főnöknek visszaadandók.
75
24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A 3 ik
osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttei jelenlétében érettségi
vizsgálatot lesznek, mely után előmenetelük szerint, ,jelesen felelt meg,"
,,jól megfelelt", „megfelelt", v. „nem felelt meg" osztályzatú bizonyitványt
kapnak.
25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója
a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt
bejelenti a vizsgálandók számát, t. i. azokat, kik a 3. osztályt sikerrel
végezték, és felterjeszti az írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok
állal kitűzendő feladványokat.
Minden tárgyra nézve több feladvány terjesztendő fel. E felterjesztés
nyomán a közoktatásügyi miniszter határozza meg az Írásban
kidolgozandó feladványokat, vt lamint a szóbeli vizsgálat napját is.*
* A nagym vallás- és közokt m. kir. miniszter úr 1892. márcz. 3-án 12097
sz. a. kelt rendelete által e hatáskör ezentúl a kir. tanfelügyelőségre bizatik.
XVII. Fegyelmi szabályok a nagykanizsai középkereskedelmi
iskola tanulói számára..
I. A tanuló kötelességei általában.
1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével
és szorgalmával ugy saját magának mint az intézetnek becsületét
megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség,
vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi es iskolai,
valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás
buzgó gyakorlata is tartozik.
2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny
s minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden
olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely
módon sértve vagy károsítva érezné magát társai állal, osztálya főnökéhez
forduljon ; magának elégtételt vennie nem szabad.
3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy
erkölcseire káros, vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos
érintkezni. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is
4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó azon tanuló, ki vétkes
gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit
rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenség?
e csábítja.
5. §. A czél, mely a középkereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve,
csak kitart«"», megfeszített szorgalommal érhető el A tanuló szorgalma
ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére,
hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen, s az idő és a művelődésére
nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon
G. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltétele/.
tetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben lörekedjék
a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon müveit
emberhez méltó beszédmódot. Öltözete és egész viselele legyen egyszerű
és tiszta.
7. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy
az iskolában, mint azon kívül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik.
Midőn a tanár a terembe lép. úgyszintén midőn távozik, valamennyi
tanulónak tel kell állnia.
Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni
njagukat, s ha tisztjét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni.
8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli
tanintézetek tanárai és tanítói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz
tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkednek.
79
9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola
fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol.
11. A tanulók kötelességei az iskola iránt.
10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni,
az iskolai könyveket és szükséges szereket magával hozni. Oda nem
tartozó dolgok, a mennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók
figyelmét az előadástól elvonná, elkobozhatnak. Tartoznak egyszersmind
a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán
tartani.
11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távol
maradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hoszszabb
időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők vagy f^zok helyettesei
által Írásban vagy szóval előadatván.
12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel, és pedig csupán
csak az orvosnak, a szülőknek vagy ezek helyetteseinek bizonyítványa
alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás
okát az osztályfőnél hitelas bizonyitványnyal igazolni. Ha a
tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából
kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető Ugyanazon
eljárás köveitelik, ha a tanuló nem egymásután mulasztott összesen 20
órát nem mentett ki. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem
kötelezett tantárgyakra is, melyeknek látogatására a tanuló az év elején
jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szak
tanár beleegyezése nélkül tilos.
13. § 11a a tanuló valamely ragályos bajban (valóságos himlő,
bárányhimlő, skarlát, kanyaró, dipliterilis, szamárhurut, egyiptomi szembaj)
szenvedett volna, felgyógyulás után az iskolába csakis akkor léphet
isméi be, ha teljes felgyógyulását és ragály mentességét kezelő orvosa
által kiállítóit bizonyitványnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és
ezek helyettesei kötelesek a tanulót az iskolától az esetben is lávol
tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily
esetben is a tanuló csak a fentebb emiilelt orvosi bizonyítvány bemutatása
mellett jöhet ismét az iskolába.
14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre
irott közlései nem fogadtatnak el.
15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók
lakásukat, annak változtatását, s azon egyént, a kinek gondviselésé
alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnek bejelenteni.
16. §. Az iskolai év elején az oszlályfő minden tanulónak kijelöli
helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és halló képességére
és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változlatní vagy cserélni
csak sz osztályfő engedelmével szabad
17. § A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik
a tanterembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belé
pését kellő magatartással bevárni Előadás alatt csend és ügyelem követelletik
; mindennemű zavarás, ide értve a kijárást is, tiltva van.
Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni
azonban csak a kérdezettnek szabad ; a súgás vagy beleszólás szigorúan
78
tillva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; a Íeíadatot
mástól leírni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos.
18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes
társalgás és mozgás ; ellenben a futkározás és zajongás a legsz\'gorúbban
tiltva van.
19. §. Szintén tiltva van intézet helyisegei előtt való csoportos
álldogálás is. Óraközökben az intézetből a tanulónak csak az osztályfő
engedelmével szabad távozni.
20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van.
21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára
a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása,
belirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek
tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy
egyéb t-árgyban tesznek, az illetők által, és ha ki nem tudódnának, az
egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy
pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá is esik.
22. §. Egyleteket művelődés czéljából alakíthatnak a tanulók az
igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban
tagjai nem lehetnek. Színház és nyilvános mulatságok látogatására
minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni.
§ Könyvek vagy más tárgyak elárusitása, cserélése a szülők
vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos ; épen ugy tiltatik az adósságcsinálás.
Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű czélra
csak az igazgató engedelmével szabad.
111 Fegyelmi büntetések.
24. § Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények
büntetés alá esnek. Az iskolán kívüli viselet hasonlóképen a fegyelmi
törvények alá tartozik ; e szerint minden, az iskola czéljával és méltóságával
ellenkező cselekvény, pl. a kávéházak, korcsmák és más nyilvános
helyek látogatása, szigorúan fenyíttetik.
25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat
szerint következők : a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető
tanár által ; b) a tanulónak elkülönített helyre való ültetése, illetőleg
kiállítása ; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés
az igazgató által ; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással
való fenyegetés ; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék,
a n. m. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium s a hazai rokon
intézetek igazgatóságai értesíttetnek.
Ezeken kivül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés
is, úgymint az iskolái an való bezárás, mely felügyelet alatt végzendő
komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság
alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa állal
igazolandó.
26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese
értesítést nyer.
79
Tandíjmentes tanulók, ha oly vétséget követnének el, mely a tanári
szék előtti megdorgálást vonja maga után, elvesztik a kedvezményt.
IV. Befejező megjegyzések.
27. §. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van
vetve, s alólok senki, még a szülők sem menthetik fel őket.
28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan
szabály és utasitás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel
egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni.
29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy egy példányban
minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó, és
aztán az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok
a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő
ürügyül el nem fogadtatik.
8b
XVIII. Érdemsorozat:
I. Osztály.
Osztályfőnök: VIDOR SALAMON.
A tanulók nevei
Hittan
Magyar ny.
Német ny.
Franczia nv. I
Földrajz
Történet
Mennyiségt. I
Vegytan
Természettan |
feresk.számt. I
Keresk. és
fogalomisme
Keresk. lev. J
Szépírás
Magaviselet |
Szorgalom |
Allstädter Aladár 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2 2
Báder Ödön 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 2 3 3
Berger Ernő 3 3 3 4 3 3 3 4 3 2 2 2 •> 2 3
Blankenberg Géza 2 2 3 2 2 2 1 3 3 2 2 2 3 2 3
5 Fagyas Géza, r. k l 2 3 1 1 1 1 2 1 2 2 1 2 2
Goldschmidt Lajos 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1
Hirschl Jenő 1 2 I 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1
Kaiser Vilmos 3 3 4 4 3 ;i 3 3 3 4 3 3 3 2 ;O>
Kaufmann Károly 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 l i
10 Kohn Izsó 1 2 2 3 2 2 2 3 3 1 1 2 2 1 2
Kohn Manó 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3
Kondor Miksa 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 2 2 2 2 2
Mandl Henrik 2 3 2 3 2 2 2 3 3 2 3 3 3 1 2
Maschanzker Bódog 1 1 1 1 1 1 1 1 1 t 1 l 1 l I
15 Mayr Zoltán 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 «•>>
Morvay Izsó 1 1 1 1 1 1 1 1 t 1 1 I 1 1 1
Müller Jenő l 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1
Neufeld Jakab 3 4 3 3 4 4 4 4 4 3 3 3 2 2 4
Philipp József 3 3 2 2 3 3 1 3 3 2 3 2 2 1 2
20 Bechnitzer Albert 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2 2
Bechnitzer Soma 2 2 2 3 2 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2
Rosenfeld Jenő 1 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2 1 > 2 2
Schlesinger Ignácz 2 2 3 2 1 1 1 2 2 1 3 2 1 2 2
Schön József 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2 2 2 2 2
25 Schwarcz Aladár 1 1 1 1 1 1 ] 1 1 1 1 1 1 1 1
Schlinger Lajos 3 3 4 3 3 4 3 4 3 3 3 2 2 I 2 3
Sommer József 1 1 1 2 1 1 2 1 2 1 1 1 2 1 1
Slrem Ignácz 2 3 2 2 3 3 2 2 1 1 2 2 2 2
Weisz Ernő 1 2 2 3 3 3 2 2 3 3 2 3 3 1 1
30 Weisz Hugo 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 3 3 2 1 2
Weisz Lipót 3 2 3 3 3 3 3 3 3 4 2 3 2 2 3
Wirth Ernő 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1
Wolf Géza 3 3 3 4 3 3 2 2 H 3 2 2 2 1 2
34 Zoór Győző 1 2 2 3 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2
Kimaradt: Steiner Manó
81
X!X. S t a t i s z t i k a i k i m u t a t á s.
a) A tanulók származási helye.
Létszám a tanév vég.
j I s k o la
Osztály
Nagy-Kanizsai
] Zala
| Somogy
| Vas
| Veszprém
| Fehér
! Tolna
I Baranya
j Sopron
Pest-Pilis
j Belovár
Verőeze
Varasd
1 Zágráb
| Pozsega
| Morvaországi
1 Alsó-Ausztriai
1 Stájerországi
Boszniai
Összesen
| Kimaradt
Meghalt
m e g y e i
Elemi leányiskola
1. oszt. (kezd.) 41 41 2 - 39
t.oszt (végz.) 26 26 I — 25
2. osztály 30 3 2 - — — — — 1 - — — — — — - — 36 - — 36
3. „
4. »
30
20
1
6
1
3 1 1
— —
1 ! 1
— — 1 — — — — — — 33
34 4
— 33
30
6. „
6. „
15
19
5
3
4
2 1
1
1
1
1
26
27
4
4 -
22
23
Ö s s z e s e n : 181 18 i . 2 1 - — 1 1 3 1 — _ J
] 1 — — 223 !5 - 208
Elemi fiuisk. 1
1. osztály 43 2 8 1 1 1 47 3 — 44
2. „ 42 14 1 3 — - 1 — - 1 — — 2 — — — - — - 64 1 1 62
3. „ 35 10 — 1 - - — — 1 1 — - 1 - - — — - 49 •2 — 47
4. „ 28 10 3 1 45 3 1 41
Ö s s z e s e n :
1
139 36 12 5 1 1 1 3 — - 3
1
- - - — 205 9 2 194
Polg-ári isk. |
1. osztály 27 8 5 — — — — — 1 — 7 2 — 1 — — — — — 51 2 - 49
2. „ 22 11 4 5 3 1 1 47 1 - 46
3. „ 23 5 4 1 - 1 - 1 - — 2 1 — 2 — — - — - 40 3 — 37
4 „ 11 2 5 1 — - 1 — — — 3 — 1 — — — — — — 24 2 — 22
Ö s s z e s e n : 83 26 18 2 - 1 6 1 1 — 12 3 4 3 - - 1 1 162
1
8 154
Köz. keresk |
-
1. osztály 21 5 6 - 2 — — 1 — — — 1 — — - — - — 35 1 — 34
F ő ö s s z e g : 424 ¡85
1
48 9 2 1 7 4 3 6 13 4 8 3 4 1 1 1 1 625 33 2 590
82
b) A tanulók.
I s k o l a
nemzetisége
kora vallása
O s z t á l y
magyar
Német
Horvát
6 éves
7 éves
1 8 éves
9 éves
I 10 éves
11 éves
12 éves
13 éves
14 éves
¡\'15 éves
16 éves
izraelita
róm. kath.
i ev. ref.
j gür. kath.
1 Összesen j
Elemi leányiskola
1. osztály (kezdők) 41 11 15 9 5 1 40 1 41
1. „ (végzők) 26 — _ - 12 8 4 1 — 1 — - - — 26 — — — 26
2. » 34 — 2 — — 6 14 7 7 1 1 — — — 36 — — - 36
3. » 32 — 1 — — 1 7 10 11 3 1 — — — 33 — — - 33
4. 3) 34 5 16 11 2 — — — 38 1 — — 34
5.
6.
»

26
27 —
1 14
1
10
15
1
7 4
25
27
1
- -
26
27
Összesen ;220
; — 3 11 27
1 24 3 0 124 35M131
1 ! 1 1
29 8 4 2-0 3 _ 223
El. fiúiskola
1. osztály 47 — — 5 29 9 3 1 — — — _ 47 _ — — 47
2. V 60 — 4 — 5 53 4 2 — — — — 63 - 1 - 64
3. n 47 1 1 - — — 19 15 9 ! 5 — — — 49 — — — 49
4. n 45 2 •17 10 6 — — — — 44 — — 1 45
Összesen 199 1 5 5 34j62 28 45 19 7 5 — — 203 — 1 1 205
I Polg- fiuisk.
1. osztály ! 47 4 — — - 11 16 17 6 1 50 1 51
2.
3.
n
»
!41
3 6
1 5
4
11 20
13
13
16
3
ü 5
— 45
40
2 — — 47
40
4. « 20 1 3 8 10 4 2 2 3 1 — — 24
! Összesen 144 6 12J -
T ;
11 27 50 43 20 9 2 158 4 162
I Köz. ker,
1. osztály 34 — 1 — — — — - — — 10 15 10 34 1 — 35
Főösszeg 597 7 21 16 61 86 58 80 81 88 77 38 28 12 615 8 1 1 625
83
XX. Értesítés a jövő tanévre.
A tanulók (elvétele mind a 3 iskolába augusztus 30., 31 és
szept. 1. napjain d. e. 9—12, délután 3 —5 óráig a következő szabályok
szerint történik, mely napokon a javitó vizsgálatok is tartatnak.
Az elemi iskola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább
5Va évesek és kiken az oltás sikeresen eszközöltetett, mi szlikség
esetén bizonyitványnyal igazolandó.
A polgári iskola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább
9 évesek és az elemi iskola 4. osztályát kie\'égitő sikerrel végezték,
vagy felvételi vizsga által kimutatják, hogy a 4. osztály számára
kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal bírnak.
A középkereskedelmi iskola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel,
kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább
-elégséges sikerrel végezték és azt bizonyitványnyal igazolják A 2. osztályba
oly tanulók vétetnek fel, kik az 1. osztályt ugyanezen, vagy vele
egyenlő loku szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték.
Úgy a polgári, mint a középkeresked. iskolába újonnan belépő tanulók
születési és ujraoltási bizonyítványt tartoznak felmutatni.
Javító vizsgálatra bocsáttatnak :
a) az elemi és polgári iskolában azon tanulók, kik legfeljebb 2
tantárgyból nyertek elégtelen osztályzatot.
b) a középkereskedelmi iskolában azon, egy tantárgyból bukott tanulók,
kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai
bizonyítványon jelezve van.
A két tantárgyból bukott tanulók közül azok bocsáttatnak javító
vizsgálatra, kik erre a megyei kir. tanfelügyelőségtől engedélyt nyernek.
Ezen engedély iránti kérvények 50 kros bélyeggel ellátva és az iskolai
bizonyitványnyal felszerelve julius 5-éig az igazgatóságnak benyújtandók.
Ugy a polgári, mint a középkeresked. iskolában nem bocsáttatnak
javító vizsgálatra azon tanulók, kik az erkölcsi viseletből »kevésbbé szabályszerű
« vagy »rossz« osztályzatot nyertek.
a~) Évi tandíj az elemi fiúiskolában:
helybeliek részére 16., vidékiek részére 20 frt.
az elemi leányiskolában :
1.—4. osztály helybeliek részére 16 frt vidékiek részére 20 frt.
5 . - 6 . „ „ „ 32 „ „ „ 40 „
a polgári iskolában :
helybeliek részére 32 frt, vidékiek részére 40 frt.
a középkereskedelmi iskolákban :
I. osztály 450 frt, II. osztály 80 frt.
A tandij 2 részletben fizetendő, é. p. az 1. részlet a tanév elején,
a 2. részlet február hó elején.
b) Beiratási díj az elemi és polgári iskolában : helybeliek részére
1 frt, vidékiek részére 2 frt, a középkereskedelmi iskolában 5 frt.
T A R T A L O M.
I. Tanhatóság
II. Pénz, valuta és valutarendezés . . . • • • 3
III. Jelentés (elemi és polgári isk.) \'¿4
IV. Tanintézeteink jótevői 2K
V. Tanszerek
VI. Könyvtár 30
A) Elemi iskola.
VII. Tantestület \'Ai
VIII. Érdemsorozat
a) leányiskola . . . . . . . . 33
b) fiúiskola 40
B) Polgári iskola.
IX. Tantestület 48
X. A polgári iskola tanterve 49
XI Érdemsorozat 58
XII. Iskolai takarékpénztár t>3
C) Középkereskedelmi Iskola.
XIII. Tanári kar 66
XIV, Jelentés a lefolyt évről ^7
XV. Előadott tananyag \'1
XVI. Kivonat a n.-kanizsai középker. iskola szervezeti szabályzatából 73
XVII. Fegyelmi szabályok . . . \' • • •
XVIII. Érdemsorozat 80
XIX. Statisztikai kimutatás (miml a 3 intézettől) . . . . 81
XX. Értesités a jövő tanévre 83