Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
10.92 MB
2018-09-20 10:54:34
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
32
210
Rövid leírás | Teljes leírás (189.65 KB)

A Nagy-kanizsai Izr. Hitközség
által fentartott
Elemi, Polgári és Felső Kereskedelmi
Iskola
értesítője
az
1897-98-ik tanévről.
Szerkeszté:
Bún Samu
igazgató.
Nagy-kanizsa
Nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában.
1898.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

e mi
A NAGY-KANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG
ÁLTAL FENTARTOTT
ELEMI, POLGÁRI ÉS FELSŐ KERESKEDELMI
ISKO LA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1897 — 98-IK TANÉVRŐL.
szerkeszté:
BÚN SAMU
IGAZGATÓ.
NAGY-KANIZSA,
nyomatott fischel fülöp könyvnyomdájában 1898.

REV 98
/
A NAGY KANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG
ÁLTAL FEN TARTOTT
ELEMI, POLGÁRI ÉS FELSŐ KERESKEDELMI
ISKOLA
ÉRTESÍTŐJE
AZ 1897 - 98-IK TANÉVRŐL.
szerkeszté:
BÚN SAMU
IGAZGATÓ.
NAGY-KANIZSA, nyomatott fischel fülöp könyvnyomdájában 1898.
EV 98
¡010
i.
ISKOLASZÉK.
Elnök: Dr. Szukits Nándor Alelnök: Dr. Rothschild Jakab Jegyző: Barta Lajos, liitk. titkár
Főt. Dr. Neumann Ede főrabbi, isk. felügyelő 5 Bachracli Gyula, gondnok Dr. Blau Simon Bún Samu, igazgató Ebeuspanger Lipót Engländer Ottó io Grünhut Henrik Halplieu Mór Hirsehel Ede Lőwy Adolf Löwinger Ignácz 15 Neubrunn T. az el. és polg. isk. tantestület képviselője Rapoch Gyula, ügyvéd Rosenberg Richárd Dr. Rothschild Samu • Scherz Richárd 20 Dr. Schwarz Adolf Szonimer Náthán
Somosi Vilmos, a f. ker. iskolai tantestület képviselője Stern I. M. Weisz Tivadar.
GELLERT és LA FONTAINE.
Előszó.
Gellert-ről az utókor tudatában csak annyi maradt meg, mint amennyi e meseköltőnek elbeszéléseiből és meséiből az iskolás gyermekek kezében forgó olvasókönyvekben van. Pedig Gellert korának oly híres embere volt, hogy Németországban őt a nép nevelőjének nevezték. Az ő jelentősége nem annyira nagy költői tehetségében, mint inkább szivében rejlik. Meséi még manapság is szívnemesítő erővel birnak és könnyű nyelvük azokat az ifjúságnak is hozzáférhetővé teszik. Ha az idegen nyelvekkel való foglalkozás a kereskedelmi és polgári iskolákban értékkel bir, akkor nem felesleges munka az ifjúság figyelmét arra a költőre felhívni, akinek költői munkássága oly nevelő hatással volt korára.
La Fontaine pedig még a jelenkorban is az ifjúság első költője Franciaországban. Minden magyar-francia nyelvtan közöl műveiből néhány mesét; ő tehát ifjúságiink előtt sem idegen. A franciában csak némileg jártas tanuló egy-egy mesét könyv nélkül is tud belőle. Gellert és La Fontaine összehasonlítása azért talán nem egészen érdektelen dolog.
* Biedermann, Gellert und seine Zeit. Taine, La Fontaine, Paris. Hugo Handwerck, Studien über Gellerts Fabelstil Leipzig. ,
(í. Ellinger,derLehrgehaltvonGellerts Fabeln und Erzählungen. Boriin, Progr.
1*
_ 4 -
Vannak fényesebb, nagyobb, jelesebb nevek, melyekkel érdemes volna kereskedelmi pályára készülő ifjaknak megismerkedniük, mint a Gellerté, sőt mint La Fontaine-é is; de mint az idegen nyelvek tanára azon óhaj vezérelt ezen értekezés közzétételében, hogy ifjainkat két oly ifjúsági iró olvasására buzdítsam, kiknek művei erkölcsnemesitő tartalmuk mellett könyebb nyelvezeteknél fogva az idegen nyelvben való gyakorlásra is kiválóan alkalmasak.
«
Bevezetés.
Az a nagy befolyás, mely Gellertnek* kortársainál volt, nem tisztán irodalmi működésének, hanem jellemének is eredménye, mely a keresztén}\' világnézletben gyökerezett.
Ha Gellertnek irodalmi működését érdem szerint akarjuk méltatni, jellemének néhány vonását is meg kell rajzolnunk, mert igy egyéniségét és életnézetét is megismerjük.
Nem az életrajzát kívánjuk megírni, ezt már megtették Biedermann, Schmidt, Erik és mások, de meg akarjuk világítani életének azon oldalát, mely betekintést enged költői működésének műhelyébe.
Betegség és pietisztikus nevelés megvetették benne a hipókondria és a mély vallásosság alapját. A nyilvános istentiszteleten mély ájtatosságba merülve, mindig jelen volt. Kortársai bibliás embernek hivták.
Nagyszámú hallgatósága 1758-ban, mikor Gellert egy hosszú betegségből felgyógyult, nyilvánosan imádkozni hallotta. Szavahihető bizonyítékok azt állítják róla, hogy Gellert barátainak úgy nyilatkozott, hogy jobban szeretné, hogy ha a „Betsehwester"-t sohse irta volna meg, mert vele megtámadta a vallásosságot és lealázta az imádkozás iránti kötelességet. Bár iszonyúnak találta a gondolatot, hogy . a vallásosság megfoszthatná az embert az élet gyönyöreitől, mégse határozhatta el magát sohse arra, hogy résztvegyen a társadalmi élet gyönyöreiben és jó óráit lelki gyakorlatokkal zavarta. Szomorúságában irta meg munkáját: „Trostgründe wider ein siches Lében." Neki visszatetsző volt, hogy Arisztotelész a szelídséget gyengeségnek minősítette, mert Gellert
* Született 1719-ben Hainiclien szisz városkában, meghalt 17G9-ben Lipcsében mint egyetemi tanár.
— 6 —
maga is érzékeny lelkű ember volt. Hiányzott belőle Luther Márton erélyessége, aki nem volt türelmes mindenkivel szemben. Jámborság és keresztény szeretet, szerénység és szivjóság, ezek voltak jellemének tulajdonságai. Világnézlete a keresztény vallás és az ész morálja között mozog.
Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy meséi és elbeszélései is ezen a világnézieten épülnek fel. A költészetnek ő csak ugy tulajdonított értéket, ha az az erkölcs szolgálatában áll.
A legmagasabb célt a költészet az egyházi énekekben éri el. Azért ő egyházi énekeit és ódáit tartotta legértékesebb munkájának. Bennök az istentisztelet egy nemét látta.
Bennünket azonban főleg meséi és elbeszélései érdekelnek, melyek nyelvben és felfogásban a népnek voltak szánva, azért azok népkönyvvé is lettek.
Gellert forrásai.
1742-ben Lipcsében megjelent Schwabe M.-nek »Belustigung des Verstandes und Witzes« időszaki folyóirata, mely versben és prózában tartalmazott komoly és tréfás dolgozatokat és kezdetben nagy feltűnést keltett Németországban. Ebben a havi folyóiratban jelentek meg Gellert meséi és egyéb költői dolgozatai is. Schwabe Gottschednek, a lipcsei irók fejének, volt hive és szócsöve. Gottsched azonban (Critische Dichtkunst 1730.) cimü munkájával ellentétbe jutott a zürichi irók nézetével a költészetről, mire Bodmer, a zürichi irók feje: »Von dem Wunderbaren in der Poesie« című dolgozattal felelt. Ebből a nézeteltérésből hosszú versengés támadt, mely a lipcseiek és svájciak versengése név alatt ismeretes. Ha megjelent valami közlemény, nem azt kérdezték többé, hogy jó-e vagy sem, hanem azt, Lipcséből vagy Zürichből jön-e? A zürichi folyóiratok bántalmazták a lipcsei folyóiratokat és különösen Schwabe és a mögötte rejlő Gottsched ellen fordultak. Gellert ebben a versengésben nem vett részt és már annak kitörésénél
— 7 —
elpártolt Gottsched-től, aki Gellert-nek professzortársa volt a lipcsei egyetemen. De élénken részt vett a »Bremer Beytráge« folyóirat szerkesztésében.
Gellert tanári pályára készült és 1743-ban nyilvánosan védte értekezését. Értekezésének tárgya eddigi költői működésével rokontárgyú volt: »a mese és meseköltőkről« (de poesi apologorum et eorum scriptoribus). A dolgozat a mese theoriáját fejtegette az abban az időben érvényben volt elmélet szerint Aesopus meséit Gellert fellépése óta kétszer fordították le, de siker nélkül. Az írók más mintákat kerestek és megtalálták azokat La Fontaine és La Motte francia mese-költőkben. Németországban nagy volt utánzóik száma. Két évvel azután mikor Brokes lefordítota La Motte meséit (1748.), jelentek meg Stoppe és Hagedorn meséi.
Stoppe neve csakhamar a feledékenység tengerébe merült, de Hagedorn általános tetszésben részesült. A meseköltészet ebben .a korszakban nagyon divatos volt. A zürichiek a költészet első követelményeképpen azt a tételt állították fel, hogy a költészetnek nemcsak a természetet kell utánoznia, hanem egyúttal a csodás elemet is kell tartalmaznia, azonkívül a költészetnek erkölcsi haszna is legyen. Sok megfontolás után azt találták, hogy az aesopusi mese felel meg legjobban eme követelményeknek.
> Bármilyen különösnek tetszik nekünk, ez a következtetés, < mondja Goethe, »mégis döntő befolyással birt a legjobb elmékre. Hogy Gellert és Lichtwer a meseköltészetre adták magukat, hogy Lessing is ebben a műfajban tett kísérletet, hogy sok mások is tehetségeiket ennek szentelték, amellett bizonyít, hogy e műfajnak nagy volt a hitele. Az elméletnek és gyakorlatnak kölcsönös hatása van. A művekből megítélhetni kinek mi a véleménye és a véleményekből meg lehet jósolni, ki hogyan fog cselekedni.
Bodmer és Gottsched versengése kiterjedt a meseköltészetre is. Bodmer azt kívánta, hogy a mese olyan rövid legyen mint az epigramma Gottschednek sem tetszett a
_ s -
franciák áradozása és ez alkalommal Bodmer és Gottsched egy nézeten voltak.
A meseköltészet tehát divatos lett, sőt Breitinger, a zürichiek műitélője a »Kritische Dichtkunst«-ban azt állította, hogy a mese a legelső költői műfaj.
Az 1742 — 48-iki időszakban jelentek meg Gellert, Lichtwer, Giseke, Ebért és Schlegel meséi. Ezek megtartották a középutat az epigramma rövidsége és a La Motte-féle bőbeszédüség közt.
Gellert kortársai, de sok irodalomtörténész is, egyebek közt Kurz Henrik, azt állították, hogy Gellert utánozta La Fontaine-t, de ezt a közelfekvő feltevést nem bizonyították be. Maga Gellert tagadja az utánzást.» Azt mondják, hogy én La Fontaine-t utánzóm, de én azt mondom: nem! Mikor meséim első részét kidolgoztam, ismertem őt; akadémiai értekezésem bizonyítja azt; meséiből néhányat olvastam, nem minden fáradság nélkül, de nem azért olvastam, hogy utánozzam. Akkortájt a francia nyelvet nem is birtam oly mértékben, hogy egy oly előkelő költőnek minden finomságait észrevehettem volna. Mint utánzója bizonyára messze mögötte maradtam volna. Ezt tudtam és sohasem képzelődtem, hogy talán mint eredeti író utolérem.«
Abban a beszélgetésben, melyet Gellert II. Frigyes porosz királyival folytatott, a király kérdésére, hogy hol tanult irni és utánozta-e La Fontaine-t, azt feleli: »A természet iskolájában felség, eredeti vagyok, de nem tudom, hogy eredetiségem érdem-e ? «
Ha elfogulatlanul vizsgáljuk azon irodalmi forrásokat, melyekből Gellert merített, azt találjuk, hogy La Fontaine és La Bruyère tekintetbe sem jönnek. Ellenben Hagedorn-tól sokat tanult, különösen verselés dolgában. Hagedorn pedig a korában a költészetben uralkodó alexandrinus verssort kevéssé használta, helyette 4 és 5 lábu jambusok-ban költött. A verssorok e szabad használatát vette át Gellert
— 9 —
Hagedorntól, de az átvett alakhoz honnan szerezte a tartalmat ?
Gellert maga meséi második könyvének előszavában ilyképpen nyilatkozik; »Szerencse kell hozzá, ha az ember a meseköltészetet műveli mint én, hogy érdekes tárgyat találjon. De az a szerencse csak az élet néhány évében vagy csak pillanataiban kedvez nekünk.«
Es ő mintáit nem annyira az életben mint inkább a »Spectator« (szemlélő) cimü angol folyóiratban kereste, melyet Gottsched asszony forditásából ismert. A »Spectator« folyóirat volt, melyet Steele és Addison 1711. és 1712-ben adtak ki, Angolországban nagyon el volt terjedve. Minden jómódú családban a Spectator-t olvasták. Befolyása korára óriási volt. A kontinens minden nyelvén utánozták. Az angol szemlélő erkölcsi problémákkal foglalkozott. Angolhon földjéről a felvilágosodás fegyverével akarta száműzni a bűnt, a tudatlanságot; de ezenkívül irodalmi termékek bírálatával is szórakoztatta olvasóit. A Spectatorban megjelent jellemrajzokat és apró történeteket használta fel Gellert meséinek nagy részében.*
Gellert meséinek erkölcsi tartalma.
Gellert meséi és elbeszélései megjelenésükkor nagy hatást keltettek, különösen a német polgárság körében. 1746-ban jelentek meg. Két évvel később adta ki meséinek második és harmadik részét bevezetéssel a régi meséről.
Mindenek előtt Gellert arra inti az embereket, hogy az arany középutat el ne hagyják. A liizelgő, aki Dionyzosz zsarnokot magasztalta, a külső becsület fényéből itél, míg be nem látja, hogy a zsarnokot, akit a pompa környékez, a halálijedelem háborítja békéjében és lelki nyugalmában.
4 Itt helyén volna a „Spectator" szövege és Gellert meséi között összehasonlításokat tenni; ez az excursus azonban egy programm-értekezés keretébe be nem illeszthető.
- 10 —
Monirae elrabolt nyugalmáért egy trónust kap ugyan cserébe, de nem szeretik; bánatos életet él át és egy sze-szerencsétlen háború következtében, melyet férje Mithridatesz Roma ellen indít, kénytelen önkezével életét kioltani. — A munkás osztálynak, mely kenyérből és tejből él, azt ajánlja, hogy ne tekintsen aggodalommal a jövőbe.
A falusi biróvá választott cséplőnek sok kellemetlensége van. Miután a kívánt állást elérte, belátja, hog\\r ő az egész falu zaklatásának kitett ember. »Tanuljátok meg ti elégedetlenek,« mondja, »hogy a békét nem az állás biztosítja.«
A költő az álhirnévtől óvja az embereket, mert ez múlékony dolog. Amit sokszor mint a kor csodáját bámulnak, már tiz év múlva ósdivá, nem divatossá válhat, és a mi ma isteni rendszer, azt nemsokára pedáns szárazságnak fogják tekinteni. így járt az a szerző, aki sok kötetre menő munkát irt, korának csodája volt, de az iró úr csak azért volt hires, mert kontárok dicsérték őt.
A különben aggódó és szentes Gellert a farizéusokat és álszenteskedőket keményen dorgálja. Erről két elbeszélés tanúskodik: a beteg és a szenteskedő nő.
A beteg, hogy megszabaduljon kínjaitól, varázsszereket használ. A hajnal harmatban egy jámbor ember sírjára ül. A sírkő felé fordulva ezeket a sorokat olvassa:
»Wer dieser Maiin gewesen, Lásst, Wanderer, dieli sein Grabmal lesen. Er war das Wuuder seiner Zeit, Das Muster wahrer Fröinmigkeit« Erre a sírra telepedik le a béna, a sir harmatjával nedvesíti meg testét, de a kivánt hatás elmarad. — Szomorkodva távozik a szent ember sirdombjától és olyan siremlék mellé ül, melyen nincs felirat. Itt azonban meggyógyúl. Kérdi az egyházfitól: >ki van itt eltemetve?« a harangozó ezt feleli:
»Verzeih\' mir\'s Gott! es war ein Mann, Dem, weil er Ketzereien glaubte, Mann kaum ein ehrlich Grab erlaubte;
— 11 —
Ein Manu, der böse Künste trieb,
Comödien und Verse schrieb.
Er war, wie ich mit Recht behaupte,
Ein Neuling und ein Bösewicht.
Nein! sprach der Mann, das war er nicht,
So gottlos ihn die Leute schalten;
Doch jener dort, den ihr für fromm gehalten,
Von dem sein Grab so rühmlich spricht,
Der war gewiss ein Bösewicht
Látjuk tehát, hogy Gellert nem mindenben osztotta korának előítéleteit. Hz nem az aggódó, jámbor Gellert, hanem a »Betschwester« szerzője, melyben egj\' Moliérnek szabadelvű nézeteihez emelkedik fel. Ez is ostorozza azt az álszenteskedést, mely csak az ábrázatban és a külső viselkedésben mutatkozik és tele torokkal hirdeti a képmutatást (Tartuffe).
Az elmebeli gyöngeséget, a tökéletlenséget és a legtöbb embernek itélőképtelenségét költőnk sok esetben mentegetni igyekszik, de a kedélynek, a szívnek, az élet szimbólumának adja a legelső helyet. A »polyhistor« című elbeszélésben azt kérdi az elhunytak árnyékát szállító Charon:
Und wer seid Ihr? auch ein gelehrter Mann?
Ich zweifle sehr, ob ich den Ruhm verdiene;
Ich habe nichts als mich studiert,
Nichts als mein Herz, das mich so oft verführt.«
Der Polyhistor hört\'s und lacht
Und eilt, um in den Kahn zu allererst zu steigen.
Zurück! rief Charon ziemlich hart.
Ich muss zuerst den Klugen überfahren.
A hivatalvadász, aki előléptetését sürgeti, olyan pártfogónak kegyét akarja megnyerni, aki az észbeli tehetségnek nagy tisztelője. Ez a protektor a hivatalnok-jelöltnek megigéri, hogy azt a hivatalt, melyre törekszik, el fogja nyerni. A túlokos fiatalember a pártfogónak ígéretéért pénzt akar adni.
— 12 —
De a derék pártfogó igy szól:
Nunmehr soll dieses Amt nicht Ilire,
Deiin wer Gesehenke gibt, niinint sie aucli wieder an.
Ihr Herz ist schlecht. Hier greift er íiach der Tinire.
A materializmus és a felvilágosodás ellen, mely a múlt század derekán Franciaországból Németországba hatolt be, majd heves, majd szelid támadásokat intéz. A »pók és a lég)\'« példáján igyekszik kimutatni, hogy a felvilágosodottak a világ eredetének materialisztikus magyarázatával tévútakon járnak és megszégyenítve vissza kell térniök az Istenben való hithez. A szabados szelleműt, akinek saját szivébe vetett hite Istene is volt, a közeledő halál megrendíti, és azt, aki ellentállt magasztos tanaival az egész világnak, cselédje téríti meg. Ily módon teszi a költő egy torzképpel nevetségessé a szabados szellemüeket. Az Istenben való hittől eltérnek a felvilágosodottak és ez az oka a kor erkölcstelenségének. A racionalizmus üresfejű híveit teszi felelőssé azért hogy egy vallásgunyoló ül a porosz trónon.
A nemesek, kik minden alkalommal nevükre hivatkoznak, amellett korlátoltak, a műveltség értékét becsmérlik és büszke megvetéssel tekintenek az alsó osztályokra, jobb erkölcsre inti Gellert.
A »nevelő« cimü mesében egy gazdag parasztot mutat be. Fz két élénk fiának nevelését az informátorra bízza. Fáradságáért hálálkodik neki, tekintélyesen felemeli a neki kiszabott díjat, sőt még birtokát is eladná gyermekei boldogsága kedvéért. A nemes ember azonban fél tucat gyermekeire még 30 pengőt sem áldoz.
Általában véve Gellert meséi és elbeszélései a jó erkölcsöt és az okos életmódot tanítják. Az önmegtagadás, a becsületesség oly erények, melyek érdemesek a ráfordított áldozatokra. Fzek az elvek vaunak lefektetve Gellert meséiben.
A hallberstadti költő, Klammer-Schmidt, szép szavakban
- 13 -
emlékszik meg a költőről, kinek lényét nagyon szépen jellemzi a következő vers:
Sein liohles Geisterauge liegt
Tief in dem warnenden Gesiehte,
Spriclit Engeltoleranz und riigt
Die Laster uiehr durcli eine weiche Zálire,
Als Rabener oder Swift dureli feingedrehten Spott.
Gellert és La Fontaine.
Minő különös jellem La Fontaine,* összehasonlítva Gellert-tel! Fgy valódi bonvivant, könnyelmű és szórakozott! Nem törődve az élet komoly feladataival, napjai segíteni kész pártfogókkal és megbízható barátokkal való vidám érintkezésben folynak le. Nem minden alap nélkül mondotta önmagáról sírfeliratában :
Jean s\'en alla comme il était venn, Mangeant son fond avec sou revenu, Croyant le bien chose peu nécessaire. Quant à sou temps, bien le sut dépenser; Deux parts en fit, dont il soûlait passer L\'une à dormir, et l\'autre à ne rien faire.
Szereti a kártyát, kedveli a verseket, könyveket, a zenét, a várost, a vidéket: mindenben az élet örömeit keresi:
Il n\'est rien qui ne me soit souverain bien, Jusqu\' aux sombres plaisirs d\'un coeur mélancolique.
Meséiben enyhít mindenen, ami a gyötrelmes élet súlyos szenvedéseire enilékeztetne.
Az udvari életet körülbelül úgy irja le mint La Bruyère, de epe és harag nélkül. Meséiben a derűs hangulat uralkodik ; emberek, állatok naivak minta gyermekek.
Gellert meséiben ellenben egy agglegény-professzor élete tárul fel előttünk, aki érdeklődik a kor szellemi, tár-
* S.ül. Chateau-Thierryben 102\'. julius 8-án; szegénységben halt meg 7-1-ik életévében.
— 14 —
sadalmi, vallási és gazdasági érdekei iránt. De mindamellett nem ismeri sem a családi életet, sem a női szivet. Az ő szatírája, — elbeszéléseinek nagyobb része szatíra —- belenyúl az alsó rétegek nyomorába, nevető iróniával rámutat a betegségekre, melyek: uzsora és pereskedési kedv, felfelé aljas megvesztegethetőség, alant méltatlan csúszás-mászás a nagyok kegyeiért.
Az asszony Gellertnél különös szerepet játszik. O az asszonyban azt a gúny tárgyát képező gyenge lényt látja, melyet nem is ismer. Kbbeu a modorban ő csak az irodalmi hagyományt követi.
La Fontaine a kor erkölcsi viszonyainak leírásában sokkal tárgyilagosabb mint Gellert. Saját észleleteit követi. Meséiben megtaláljuk korának embereit állatok szerepében, megtaláljuk a vidéket, a társadalmat, a királyságot, a föld-mívelőket. Ritkán veszi egész komolyan tárgyát. A keserű iróniát nem ismeri. Meséinek alaphangulata a bonhomia. Fgy reális világ az, amelyet feltár előttünk és egy jobb világot mint a feuállott, hiába áhítozna az ember, mert ő nagyon jól tudja: mieux vaut souffrir que mottrir.
La Fontaine alakitó tehetsége, irályának elevensége messze felülmúlja Gellert tehetségét. Különösen Gellertnek 1746-ban megjelent meséi sokszor nagyon terjengősek és szárazak. La Fontaine már koros ember volt, mikor közzétette meséit. De ezekben mennyi szép részlet, mennyi jel-lemzetes fokozat, mennyi igazság!
Mindkét költő műveiben találunk rokontárgyú meséket. Ha ezeket összehasonlítjuk, azonnal szemünkbe ötlik a külömbség.
Gellert a szökcse című mesében így szól:
Ein Wagen Heu, von Veltens Hand Zu hoch gebäumt und schlecht bespannt Könnt\' endlich von den matten Pferden Nicht weiter fortgezogeu werden.
— 15 —
Ebben az elbeszélésben helyi leírásról szó sincs. Arról sem tudunk semmit, mennyi fáradságba került a kocsisnak a szekér megrakodása.
Ellenben La Fontaine a »Le coche et la mouche« mesében következően ir:
Dans un chemin montant, sablonneux, malaisé Et de tous les côtés au soleil exposé, Six forts chevaux tiraient un coche. Femmes, moines, vieillards, tout était descendu: L\'attelage suait, soufflait, était rendu.
Hogy a szekeret megindítsa a német költő fuvarosa így jár el:
Des Fuhrmanns Macht und Sittenspruch, Ein zehnmal wiederholter Fluch, .... war wie der Peitsche Schlagen Zu schwach bei diesem schweren Wagen.
Ellenben a fuvaros La Fontaine-nél izzad és káromkodik:
Le voilà qui déteste et jure de son mieux, Pestant en sa fureur etrême,
Tantôt contre les trous, puis contre ses chevaux, Contre son char, contre lui-même, Il invoque à la fin le dieu.
Gellert szekerét hamar juttatja célhoz a szökcse
Ein Heupferd, das bei der Gefahr Zu oberst auf dem Wiesbauni war, Sprang drauf herab, und sprach mit Lachen: Ich will\'s dem Vielie leichter machen.
A francia légynek sokkal több a dolga, hogy a szekeret megindítsa:
Une mouche survient, et des chevaux s\' approche,
Prétend les animer par sou bourdonnement,
Pique ]<un, pique l\'autre, et pense à tout moment
Qu\'elle fait aller la machine.
S\'assied sur le timon, sur le nez du cocher
.......va, vient, fait l\'empressé.
La Fontaine elbeszélése mint látjuk élénk, részletes, míg Gellerté száraz.
1G —
Tartalom tekintetében Gellert és La Fontaine meséi közt még az a külömbség is van, hogy Gellert 143 meséi közül csak 30 állatmese van, míg La Fontaine kevés kivétellel csak állatmeséket irt. La Fontaine saját észleleteire támaszkodik, maga előtt látja azt az eredeti alakot, melyről mesél; ezek mind korának emberei: a király, a nemes ember, a polgár, a pór. Az ő könyve rövid művelődés története az ő korának.
Ha azt mondja:
Je définis la eour un pays où les gens, Tristes, gais, prêts à tout, a tout indifférents, Sont ce qu\'il plaît au prince, ou si\'l ne peinent l\'être, Tâchent au moins de le paraître.
akkor XIV. Lajos udvara lebeg szeme előtt.
La Fontaine Rabelais-vel rokon szellem, míg Gellert szatíráiban nem mer semmiféle célzást tenni korának konkrét alakjaira. Talán ő maga is érezte, hogy az ő gúnyja mily szük határok közt mozog, ha csak a polgári élet mindennapi gyengéivel foglalkozik. De ő mégis csak a polgárokra céloz, a főnemességet, a királyt gondosan kíméli.
Gellert és La Fontaine között tehát lényeges eltérések vannak. Közös vonása mindkettőnek a fesztelen beszéd, a dialógus elevensége. De La Fontaine természetesebb, naivabb, stiljában sokkal költőiebb és megfigyelésében teljesen realisztikus. Gellertnek azonban elvitázhatatlan érdeme, hogy a Nagy Frigyes uralkodása alatt a német szellemi élettől teljesen távol álló köröket megnyerte a német költészetnek. Bs ha egy későbbi kor erkölcsi felfogásának szűk körét áttörte, nagyon természetes volt, hogy az ifjú költőnemzedék a józan ész költészetének szférájából elmenekült és rajongással fogadta be Rousseau tanait és Shakespeare alkotásait. A »Sturm és Drang« korszak hajnala felderült; mert a józan ész költészete hivatását betöltötte val a.
Dr. Villányi Henrik.
III.
Jelentés a lefolyt J897—98-íkí tanévről.
A lefolyt tanévben a tanulók beírása szept. i., 2. és 3. napjain eszközöltetett.
Felvétetett:
az elemi leányiskolába 133 » » fiu- » 167 a polgári » 112
a felső kereskedelmi » 106
összesen 518 tanuló.
A felvett tanulók közül az iskolát a tanév végéig látogatta: az elemi leányiskolában 125 » » fiu- » 165 a polgári » 109
a felső kereskedelmi » 104
összesen 503 tanuló.
Az egészségi állapot úgy a tanerők, mint a tanulók tekintetében kedvező volt. Járványos betegségek csak szórványosan fordultak elő.
A tantestületben előfordult változást illetőleg megemlítjük, hogy Vidor Salamon felső kereskedelmi iskolai tanárnak, a pécsi áll. főreáliskolához történt kine-veztetése folytán helyére ideiglenesen Balla Mózes tanárjelölt alkalmaztatott, ki Vidor tanár tantárgyait febr. 10-éig mind a 3 osztályban adta elő, mely naptól fogva azoknak a felső osztályban való előadásával dr. Vörös Cyril, fogym-nasiumi tanár bizatott meg, mig Balla ur működését az alsó és középső osztályban a tanév végéig folytatta.
Nagyságos dr. Rttzsicska Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelő ur polg. iskolánkat nov. 21 -én, elemi leány- és fiúiskolánkat ápr. 28-án látogatta és az összes osztályokban
— 18 —
a tanulók haladásáról és fegyelméről meggyőződvén, távozásakor a tapasztaltak fölötti elismerésének adott kifejezést.
Iskolai ünnepélyeket tartottunk: okt. 28-án a felső kereskedelmi iskolában O Felsége a király azon magasztos elhatározása alkalmából, mely szerint hazai történetünk 10 kiváló alakjának emlékét az ország szivében saját költségén felállítandó szobrok által megörökíteni óhajtja.
Okt. 31-én ugyanez alkalomból az elemi és polg. iskolában.
Február 2-án az elemi és polg. iskolai tantestület egy régi határozatához képest báró Eötvös József emlékét gyászünnepélylyel ültük.
April 19-én az elemi és polgári, 21-én pedig a felső kereskedelmi iskola az 1848-iki, hazánk történetében korszakalkotó, nemzeti vívmányok és azok törvénybe iktatásának 50. évfordulója alkalmából rendezett hazafias ünnepélyt.
Márczius 15-ét valamint O Felsége a király meg-koronáztatásának évfordulóját a felső keresked. isk. önképzőköre díszüléssel ünnepelte.
Az ifj. istentiszteletet a lefolyt tanévben is szombatoukint tartottuk meg, melynél az előimádkozói tisztet Goldmaun Samu, hitk. kántor, a tanév vége felé Weiuberger N. hitközségi alkalmazott szívességből végezték, kiknek önzetlen közreműködésükért köszönetet mondunk.
Tandíjmentességben részesült: egészben részben az elemi iskolában 158 33
a polgári » 48 23
a felső kereskedelmi » 24 20
összesen 230 96 tanuló.
IV.
Tanintézeteink jótevői.
A) Alapítványok.
1. Ösztöndijakra.
| Folyó sz. A 1 npitvány 1 Összeg Az ösztöndíjas neve Osztály
frt jkr
Elemi leányiskola.
I Ebenspanger Róza 2 Kolm Ida I
2 Fasscl H. B. 5 Günser Málvin 2
» » » 5 — Pollák Katicza 4
3 Fassel Freidl 4 62 Österreicher Margit 4
4 Fischl Pál 3 90 Epstein Margit 2
5 Grünhut Szaluin 4 37 Kluger Aranka 1
» » 4 37 Stettler Mari 2
» » 4 38 Rosenberg Erzsike 3
» » 4 38 Bonyhádi Czilli 4
6 Eeszner Chaile 3 36 Kálin Janka 1
7 Iyeszner Márk 3 36 Rosenberg Valeria 2
8 Lackenbacher Rozália 4 80 Rein Anna 3
9 Mayerhofer Katalin » » 3 80 Weisz Mari 2
3 80 Friedmaun Szidónia 3
» » 3 80 Deutsch Gizella 3
» » 3 80 Fischer Elza 4
IO Tachauer Czeczilia 4 60 Rosenzweig Irma 4
Elemi fiúiskola.
ii Bettlheim Adolf i Eppinger Sándor 4
Fisclil Pál 3 90 Krausz Árpád 1
12 Gelsei Gutmann S. H. 4 — Steiner Ernő 1
» » » » 4 — Zwieback Eajos 1
\'3 Iyöwi Efraim 3 85 Krausz Samu 1
Átvitel . . 86 09
— 20
Folyó sz. I 1 api t v á n y Összeg frt kr Az ösztöndíjas neve Osztály\'
Áthozat 86 09 I
Löwy Efraim 3 «5 Weisz Béla I
14 Löwy Józseí 3 Berger Miksa 2
» » 3 — Frisclimaun József 2
» » 3 — Beck Jenő 2
» » 3 — Österreicher József 2
» » 3 — Rechuitzer Zsigmond 2
15 Rosenfeld Jakab 3 36 Flesch József 3
16 Tachauer S. L. 2 62 Braun Imre 3
» » 2 63 Schlesinger Béla 3
17 Weisz Julia 4 Arnstein Sándor 3
» » 4 Deutsch Albert 4
18 Dr. Schreyer Lajos 10 — Weltner Samu 4
10 — Zwieback Izsó 4
Polgári iskola
Dr. Blau Simon 8 — Komlósi Sándor X
20 Eichberg Adolf 8 — Brück Henrik 2
Fassel H. B. 5 — Pollák Rezső 3
» » 5 36 Apfelbaum Géza 3
21 Lessner Bernát 3 Deutsch Dezső 1
Löwy József 3 -- Fleischhacker Ferencz 1
» » 3 — Kohn Géza 1
» » 3 — Bayer Gyula 2
» » 3 —- Weisz Arnold 2
» » 3 — Fein Vilmos 3
22 Neufeld Bernát 3 1— Milhofer Dezső 3
23 Rosenberg Israel 5 Müller Márton 2
24 Rosenfeld Sándor 3 Kapperl Béla 4
25 Strasser L. D. 8 — Pollák Jakab 3
» » 8 Krausz Albert 4
26 Dr. Pressburger Jakab » » » 4 Steiner Jenő 1
4 — Ehrenstein Győző 4
Felső keresk. iskola.
27 Megyeri Krausz Mayer 3° — Rechuitzer Miksa 3
28 N.-kanizsai takarék]). 2° —■ Steiner Iguácz 2
» » 20 — Deutsch Jakab 3
29 Pollák Ármin 6 — Apfelbaum Iguácz 1
296 91
3° Gelsei Gutmaun VS. H. 2884.82 frtos alapítvány 2 felső
keresked. isk. tandijmentességi hely létesítésére.
— 21 —
II. Szegény tanulók ruházására.
i. A n.-kanizsai izr. hitközs. Montefiore Mózes alapitv. írt 80.—
2. » » » » Báró Hirsch Mór » » 20.—
3. Ábrahám Károlyné » » 20. —
4. Ebenspanger Róza » » 10.—
5. Ebenspanger Manó » » 8.—
6. Kaiser Sándor, Júlia és Károly » » 9.—
7. Löwinger Leon » » 16.—
8. Pollák Babetta » » 21.—
9. Pollák Márk » » 21.—
írt 205. -
Ii) Adakozások (lezárva 1898. máj. 31.) I. Ösztöndijakra
Adakozó Összeg frtTkr Ösztöndíjas Osztály
Nagy-Kanizsai Takarék-
pénztár 10 — Blauhorn Emil ker. 3
Nagy-Kanizsai Takarék-
pénztár 10 — Hutter Géza » 1
Nagy-Kanizsai Keresk.
Társulat 10 — Boskovitz Ödön » 1
Nagy-Kanizsai Keresk
Társulat 10 — Nagy Jenő \' 3
Dr. Dick Józsefné 10 — Dukász Aladár el. 4
Rosenberg Richárd 5 Weisz Izidor ker. 2
55 —
I 1 Szegény tanulók ruháztatására.
"írt kr frt kr
Nagy-Kanizsai Taka- Gstettner Vilmos 8
rékpénztár 60 — Reichenfeld Ede 6 —
Grünhut Henrik 40 — Deutsch Mór, Fischl
Ebenspanger Lipót 25 — Pál, dr. Kreisler József,
Ebenspanger Leon, Lengyel Bernát, Löwin-
Dr. Rauch Zs., 20-20 írt. 40 — ger Lajos Schulhof Ad.,
Berger Ad., Engländer Somosi Vilmos, Schwar-
Otto, Kohn Emil, Kohn zenberg Ignácz 5-5 frt 40 —
Alfred, Löwinger L.-ué Ledofsky Ármin, Roth-
Weisz Tivadar 10-10 frt. 60i —1 schild Zs. 4-4 frt 8Í --
— 22 —
III. Az iskolai pénztár javára.
IV. Az iskolaalap javára.
1896—97-ik évi kimutatásunk Gelsei Guttmann Vilmos Weiser József
Grünhut Henrik, Vidor Samu 50—50 frt Dr. Szukits Nándor,
Rapoch Gyula, Scherz Richárd 25—25 frt
Rosenfeld Adolf, Stern J. M. 15—15
Dr. Blau Simon, Ledofsky Armin, Lőwinger
Ignácz 10—10 frt Deutsch Mór Gstettner Vilmos
Gstettner Salamon, Blau Lajos, Dr. Kreisler József, Kohn Jakab, Schulhof Adolf 5-5 ^t
Kaufer J., Deutsch J., Lengyel Bernát 3 —3 frt _
Átvitel
frt 7459
* 300
» 100
» 100
» 30
50
30
» 30 » 13 9
25-
9"
frt 8155.-
frt|kr frt kr
Deutsch József, Armuth S., Barta Lajos,
Reichenfeld Sándor, Berger Géza, Fürst vSáud.
Rothschild Albert Fischer Sándor,
3—3 frt 9 — Fleischhacker Gy.,
Balla Mózes, Dr. Gerő Hirschfeld Rezső,
József, Günsberger J ak., Lőwinger Mór, Lukács
Heltai József, Löwy Ad., Gy., 1—1 frt Berger Lipót, Brandl 9 —
Rothschild Samu,
Rosenfeld Lajos, Sattler Sándor, Kesztenbaum
József, Sonner Miklós, Zs., Sattler Mór 50-50 kr. 2 —
2—2 frt 18 3ÍT —
frt kr frtíkr
Áthozat 212
N.-kanizsai takarékp. 140 . Berger Ad., Schlesinger
Grünhut Henrik,
Dr. Szukits Nándor Izidor 2--2 frt 4 --
25—25 frt Számek Laios, 5° 10 — Balaton E., Deutsch L-, Fiscliel M., Lusztig Gy.,
Scherz Richárd, 5 Lukács Gy., Löwy M.,
Bettlheim Samu 4 Wengraf Ád. 1 — 1 frt 7
Deutsch József 1 3 ___ Armuth S., Sattler Mór,
Zapletál Ign. 50—50 kr. I 50 50
Átvitel 212 224
— 23 —
Áthozat frt 8155.
Dr. Rothschild Jakab Dr. Gerő József,
Lustig Győző, Fischer Sándor, Márkusz
2.50
2,
Frigyes 1---1 frt
3~
frt 8162.50
A létesítendő kereskedelmi iskola ifj. segélyző egyesület pénztári kimutatása :
mely összeg a Nagy-Kanizsai Takarékpénztárnál gyümölcsöző-leg el van helyezve.
Weiss Bódog ur a polg. iskola tanszergyüjteményének igen szép kitömött krokodilt ajándékozott.
Fogadják tanintézeteink nemeskeblü jótevői hálás köszönetünket.
Mult évi kimutatásunk A felső keresk. iskola tanuló ifjúsága által a lefolyt tanévben rendezett estély tiszta jövedelme
frt 13.-
212.45
Összesen frt 225.45
V.
Kön y vtár.
a) A felső kereskedelmi iskola tanári könyvtárának ez évi
szaporodása:
Ajándék utján:
I. csop. 22. Garai E. német olvasókönyv ker. isk. sz. I. 23—25. Földes Géza, olvasókönyv kereskedő tanoncz-
iskolák sz. I—III. 1898. 26 — 28. Névy László, olvasókönyv, ker. t. isk. sz. I—III. 1897.
29. Bocz József, Magyar nyelvi ismeretek és
olvasókönyv f. ker. isk. sz. I. 1896. 33. Frommer Rudolf, Német magyar tőzsdei zsebszótár 1896. (Kelemen Gyula ur ajándéka). 34—36. Kalmár Elek, magyar olvasókönyv a középiskolák sz. I—III. 37. Kalmár Elek, iskolai magyar nyelvtan.
II. csop. 47. Kelemen Géza, Földrajz f. ker. isk. sz. 1898.
48. Dienes Péter, Földr. kereskedő tanoncz-iskolák sz. 1897.
50. Kerekes György, Történelem f. ker. isk. sz.
II. 1898.
51. Kerekes György, Történelem f. ker. isk. sz.
III. 1897.
55. Magyar Millenium 1896.
56. Le Millenaire de la Hongrie 1896.
III. csop. 19. Kont Gyula, Elemi fizika ker. iskolák sz.
23—24. Veres Vilmos dr., Keresk. számt. 1897. I—II.
25. » » » Politikai számt. 1896.
26, Juckel Gyula dr., Keresked. számtan f. ker.
iskolák sz. I. 1896.
IV. csop. 6. Telek János, Áruisme ker. tanoncz-isk. sz. 1898.
7. Katalog des Waren-Museuins der Wiener
Handels-Akademie, 1891.
8. Hankó-Pacholek, Chemia és áruismeret.
— 25 —
V. csop. 19. Boldis Ign., a turócz-szt.-mártoni m. kir. áll. tanintézetek múltja és jelene.
20. Bodola Lajos, A rozs meghonosítása Magyar-
országban 1885. (Kelemen Gy. ur ajándéka.)
21. Magy. Ker. Muzeum, könyvt.-katalogusa 1896.
22. » » » kiviteli czímtár 1897.
23. Mártonffy Márton,Jelentés az iparisk. tanítási
intézetek 1896—97. tanévi állapotáról.
24. Ipar és kereskedelem 1896-ban, kivonat a
kereskedelemügyi miniszter 1896. évi jelentéséből.
VI. csop. 9. Sacher István dr., közg. ismeretek f. ker. isk. sz. 1896.
11. Vadas József dr., Jogi ismeretek. 1896.
12. Gazdaság-politikai tanulmányok.
VII. csop. 8. Theisz Gy.. Petite grammaire française 1897.
9. Kliinó Mihály, frauczia nyelvtan I896.
t se
10. Maddalena E., Raccola die proe e posie
0 c
italiane 1896.
11 —12. Dr. Kovács S. János, Frauczia nyelvtan és olvasókönyv. 1896. I -II. Vétel utján:
I. csop. 30. Croiset-Kempf, A görög eposz története.
31. Simouyi Zsigmond, Nyelvtudományi közle-
mények XXV. kötet.
32. Gyulai Pál, Értekezések a nyelv- és szép-
tudományok köréből. II. csop. 49. Szilágyi Sándor, Erdélyi országgyűlési emlékek XX. kötet. (1688—1691.) 1897.
52. Ruskin-Geöeze, Veleucze kövei II. 1897.
53. Gregoroviusz-Pászthory, Hádrián császár.
54. Pauer Imre, Értekezések a társadalmi tudo-
mányok köréből XI. kötet. III. csop. 20. Köuig Gyula dr., Mathem. és természettudoin. értesitő XV. köt. 21 -22. Lengyel Béla dr., Mathem. és természettudom. közlemények XXVI. kötet. VI. csop. 10. Laveleye-Bartha-Pulszky, A tulajdon és kezdetleges alakjai. IX. csop. 13. Orsz. középisk. tauáregyesiileti Közlöny. 1891. (Bún ig. aj.)
14. Ker. szakoktatás 1897.
15. Zeitschrift f. Buclihaltung 1897.
16. Hivatalos Közlöny 1897.
17. Orsz. közép isk. tanáregyesületi közlöny Zeitschrift ftir den Unterrichtin Physik und
Chemie.
— 26 —
b) Az elemi és polg. iskolai tanári könyvtár ez évi szaporodása:
Ajándék utján :
A vallás- és közokt. m. kir. Minister XXVII. jelentése a közoktatás és az orsz. nyug-dij- és gyámintézet állapotáról 1897. II. csop. 132—134. Gyertyánffy-Kiss, Magyar olvasókönyv polg. isk. számára I -III. 1884. Detitsch-Garai, Német nyelvtan és olvasókönyv IV.
Dr. Baelier V., Dr. Mezei Fer., Az izr.
magyar irodalmi társulat évkönyve, 1895. Hermanu Franz, Die deutsche Schreibung
und Satzzeichuung 1856. Szinnyei József, Magyar irók élete és
munkái V. köt. Bányai Jakab, A nagybecskereki izr. népiskola múltja és jelene, i896. Szép Lipót, A veszprémi izr. iskola története 1897. Laukó Albert, Egyetemes történet f. ker. isk. sz. 1894. Péter János, Közg. földr. ker. isk. sz. Bánóczi József, Az orsz. izr. tanítóképző
története 1857—1897. Dr. Pollák Miksa, A zsidók története Sopronban, 1896.
Borbás Vincze dr., A növények természetrajza, I. 1886. Juckel Gyula dr., Kereskedelmi számtan. Schiebe-Odermann, Auswahl deutscher Handelsbriefe.
I. csop. 188.
*35 r35 I35
IV. csop. 235
236
237
238
239
240.
241.
V. csop. 94.
VI. csop. 38.
VII. csop. 80.
Szaklapok és folyóiratok :
I. 183. Izraelita Tanügyi Értesítő 1897. (Bún ig. aj.)
184. Néptanítók Lapja 1897.
185. Polgári Iskolai Közlöny 1897.
186. Magyar Nyelvőr 1897.
187. Népnevelők Lapja 1897.
A) ELEMI ISKOLA.
VI.
Tantestület.
J3úix Samu, igazgató.
jMseher értő, oki. tanító, a 2. fiúosztály tanítója. Működésének évei 9, ez intézetnél 5; a tanári könyvtár őre.
jM\'eund .Karolina, oki. tanítónő, az 1. leányosztály tanítónője. Működésének évei 29, ez intézetnél 27.
J\'íirsehfeld ü^ezső, a 1. fiúosztály tanítója. Működésének évei 3, ez intézetnél 2; tanácskozási jegyző, az ifjúsági könyvtár őre.
Kartsehmaroff Iieorc, énektanár, tanította az éneket a 2—4. leányosztályban. Működésének évei ez intézetnél 15.
JCertészné G.rünbaum Sarolta, oki. tanítónő, a 4. leány-osztály tanítónője. Működésének évei 16, ez intézetnél 15.
^Ceményné }<Ieirc J ulia, oki. tanítónő, a 2. leányosztály tanítónője. Működésének évei ez intézetnél 15.
jCondor ózsef, oki. tanító, a 3. fiúosztály tanítója. Működésének évei 41, ez intézetnél 25.
J^rárner iajos, oki. polg. isk. tan. a 4. fiúosztály tanítója. Működésének évei 20, ez intézetnél 15.
Iiőweixbaeh Józsefa, oki. tanítónő, a 3. leányosztály tanítónője. Működésének évei ez intézetnél 22.
Hitoktatók :
Piehler J*ál, róni. kath. lelkész, a róni. katli. fiútanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 13.
Seregély Dezső, ref. lelkész, az ev. ref. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 6.
Szabó JC István, róni. kath. lelkész, a róni. kath. leánytanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 4.
Az érdemjegyek magyarázata.
F. sz. Eikolcsi viseletből Előmenetelből
I példás kitűnő
2 jó jeles
3 szabályszerű jó
4 kev. szabályszerű elégséges
5 nem szabályszerű elégtelen
VII.
ÉRDEMSOROZAT.
Elemi leányiskola.
I. OHZtHl}\'.
A tanulók nevei Erk. viselet 1 Szorgalom Héber olvasj! Bibliai tőit. Magyar olv. I Besz. ért. gy || Számtan írás Kézi munka j
Armuth Janka 2 3 3 3 4 3 3 3 3
Bartos Orzsike 2 3 *3 3 3 3 4 3 3
Berger Margit ism. 2 2 2 3 3 3 4 3 2
Berger Aranka 2 2 2 2 2 3 2 3 3
5 Bontz Reuée 2 2 2 1 2 2 2 2
Boskowitz Orzse 2 4 5 4 5 4 5 4 4
Deutsch Margit 4 4 5 4 5 4 5 5
Feiglstock Margit 1 1 1 2 1 2 3 3 2
Fleischhaker Irén ism. 1 3 2 4 2 3 3 1 3
10 Fleischhaker Elza isin. 1 2 2 3 2 2 2 2 3
Hirschl Róza 3 3 3 4 3 4 4 4 4
Heisler Meláni ism. 2 2 3 3 4 3 3 2 2
Kálin Janka ism. 2 2 3 3 3 3 3 3 1
Kohn Ida 1 2 3 3 1 2 3 3 3
15 Kürschner Mari 3 4 5 5 5 5 5 5 5
Kluger Aranka ism. 2 1 2 3 2 3 3 2 1
Mandlbaum Róza ism. 4 5 5 4 5 4 5 5
Marton Juliska 1 1 2 2 2 3 3 1 2
Mayer Marcsa 3 4 5 5 5 5 5 4 4
20 Mayer Juliska 2 2 3 4 2 3 4 3 1
Milhofer Orzsike 2 2 2 3 1 2 2 2 3
Pollak Helena 3 4 5 4 5 4 5 4 4
Rauch Örzsike 1 1 1 1 1 1 1 2 2
Singer Olga 3 3 3 4 3 3 4 4 4
25 Sonnenschein Margit 2 2 2 2 2 2 2 3 2
Hittan.
— 31 —
A tanulók nevei Eik. viselet 1 Szorgalom Héber olvas. | Bibliai tört. 1 Magyar olv. 1 Besz. ért. gy. 1 Számtan jl 1 írás Kézi munkálj
Seliapriuger Etelka I I I 2 I 2 2 2 2
Seliertz Juliska 3 3 4 4 4 4 4 4 3
Steiuer Kata 3 4 3 3 3 4 4 4 4
Weiler Mariska 4 4 5 5 5 5 5 5 4
30 IVeisz Gizella 4 4 5 4 5 4 .5 5 5
Kimaradt: Klein Jenni.
32
II. »Nzinl;.
A tanulók nevei Erk. viselet 1 Szorgalom ! Héber olv. i Bibliai tört. | Magyar olv. 1 Magy. nyelv 1 Besz. ért. gy.il Német olv. | Számtan Szépirás Ének Női kézini. ||
Adler Lenke I I 3 3 3 3 3 3 .3 r 2 2
Armuth Ilona 2 2 3 2 I 2 3 I 3 I 2 I
Augenfeld Róza 3 3 4 4 3 4 4 3 3 3 2 4
Bartos Anna r. k. I I I* 1 I 1 1 1 1 I 1
6 Beek Kati 2 3 3 3 3 4 3 3 3 4 2 3
Berger Margit I 3 4 3 4 3 3 5 5 3 2 3
Briill Ilona ism. 2 3 4 3 3 3 3 3 4 2 2 2
Epstein Margit ism. I 2 2 1 1 3 2 2 2 3 2 2
Günser Málvin ism. 3 3 2 2 1 3 3 1 2 4 2 3
10 Gstettner Paula 1 1 I 1 1 2 2 1 1 1 2
Hamburger Szidi 1 4 4 4 5 4 5 5 4 3 3
Kertész Gizella 1 2 1 1 1 2 2 1 1 3 I 1
Löbl Gizella ism. 3 3 3 2 1 4 3 2 2 3 2 2
Lukács Margit 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 I 1
15 Mayerhoffer Margit 2 3 3 2 3 3 3 3 4 2 2
Neumann Vera Lujza 1 1 1 1 1 1 1 1 X 1 I 1
Récsei Lina 1 3 2 1 3 3 1 2 3 3 2
Rosenberg Janka 2 3 2 2 3 3 2 3 3 2 4
Rosenberg Valéri 2 3 1 3 1 2 3 2 1 3 3 3
20 Rothschild Jolán 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2
Scherz Tera 1 2 3 3 3 4 3 3 4 3 3
Stern Frida 1 3 3 3 2 3 4. 2 3 3 3
Stettler Mari 2 3 3 3 4 4 3 4 4 4 3
Weiller Aranka 3 3 3 3 2 4 4 2 3 3 2 2
25 Weisz Karolin 3 4 3 4 4 4 4 4 3 4 2 3
Weisz Mari 1 2 2 2 2 2 3 2 3 4 2
Weisz Szelina 3 4 4 3 4 4 4 5 4 4 3
Kimaradt: Güusberger Ilona. Magántanuló: Boncz Edith.
* Hittan
- 33 —
III. osztály.
A tanulók nevei Eik viselet | Szorgalom Héber olv. Bibliai tört. | Magyar olv. | Magyarnyelv | Német olv. ! Német nyelv; 1 Számtan Földrajz | Szépírás Rajz Kézimunka J i Enek
Berger Margit I 3 3 3 2 3 3 4 3 3 3 3 2 3
Blumenschein Klára I I I 1 I 2 1 1 3 1 3 2 I A
Boskovitz Róza ism. 3 3 I 1 I 2 3 3 2 2 3 2 4 I
Bun Pilla 1 1 I 1 I 3 2 2 3 2 3 2 1 2
5 Breiner Aranka 3 3 2 3 I 4 3 4 4 3 2 3 3 3
Briick Sarolta X 2 2 2 2 3 2 4 4 3 2 2 2 1
Deutsch Gizella X 1 I 2 I 3 2 4 3 3 2 2 3 2
Deutsch Mari I 2 2 3 2 4 3 4 4 4 3 3 3 1
Friedmau Szida I 1 I 1 I 1 1 3 1 1 2 2 2 1
10 P\'leischacker Malvin 2 3 2 2 2 4 2 4 3 3 2 2 3 1
Gerstl Gizella ism. 4 5 4 3 4 5 4 4 5 5 3 3 4 3
Goldmann Ida 2 3 2 2 I 4 1 3 4 3 2 2 2 2
Güusberger Mariska 2 3 2 3 2 2 3 4 3 2 3 3 4 3
Gross Irma 2 3 2 2 I 3 2 3 3 3 2 1 3 2
15 Goldsteiu Etelka 3 3 3 3 3 4 4. 5 4 5 3 2 3 1
Kaufmau Szida 2 3 I 2 1 4 2 3 4. 3 4 2 3 3
Krauss Elza 3 4 2 2 2 4 3 5 5 4 3 3 3 1
Kuttner Irén ism. 2 3 2 2 2 4 3 4 3 4 3 2 3 1
Maschanzker Fáni 2 3 3 2 3 4 3 4 3 3 4 4- 4 4
20 Maschanzker Gizella I 1 4 2 4 4 4 4 4 3 3 3 2
Márkusz Fáni ism. 2 3 3 1 3 4 3 4 4 3 2 3 2 4
Milhoffer Kata 2 2 2 1 1 3 2 3 3 2 2 2 2 3
Pátkai Irma X 3 2 2 1 3 3 4 3 3 3 2 2 2
Rein Anna ism. I 1 2 1 1 3 2 3 3 2 1 2 2 1
25 Rosenberg Erzsike I 1 1 1 1 2 1 3 2 2 2 2 2
Schspringer Ilona 3 2 2 2 1 3 2 3 3 3 3 I 2 3
Sclnvarz Erzsike 4 3 2 1 1 3 1 3 4 3 1 3 3 3 1
Spitzkopf Klára 3 4 4 3 3 4 4 5 4 5 4 4 3
Wallersteiu Janka 3 3 1 1 1 2 1 1 3 2 3 3 2 1
30 Weiss Elza ism. ¡3 3 2 1 1 3 2 3 2 2 3 2 3 4
Weiss Ilona ism. 1 1 2 1 1 2 1 2 2 2 3 3 1 2
Weiss Lilly 3 4 2 1 1 4 2 4 4 3 2 3 4 3
Weiss Erzsike X 1 I 1 1 2 1 1 3 2 2 1 1 2
Kimaradtak: Güusberger Hermin, Pilzer Ilona, Rosenberger Vilma.
— 84 —
IV. osztály.
A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom; Héber olv. Bibi. tört Magy. nyelvt. Magyar olv. Nénietnyelvt. 1 Német. olv. Számtan | Földrajz Szépírás Rajz Ének i Kézimunka |
Barta Erzsike I I I I I I I I I 1 2 I I I
Bonyhádi Cilii I 2 I 2 3 I 3 3 2 3 3 2 I 2
Breier Ilona 4 4 2 2 4 I 5 2 5 4 4 3 I 3
Dick Kata 2 2 2 2 3 2 4 3 4 2 2 4 3
5 Fischer Elza i 2 I I 3 I 3 i 2 3 2 2 2 4
Fischer Etelka 3 3 2 2 3 2 4 3 3 3 3 3 I 4
Flesch Margit 3 4 I 3 4 2 4 3 3 4 3 4 2 2
Franki Irma i 2 I 2 3 I 2 i 4 2 2 i 3 2
Friedmann Aranka 3 3 I 3 3 2 4 3 3 4 3 3 I 4
10 Goldmann Aranka 4 4 2 3 4 2 4 3 4 4 2 2 I 2
Grüubaum Róza 3 3 I 3 4 I 4 2 4 4 3 3 I 3
Gstettner Méta i i I X X I i i i i i i I 2
Günsberger Róza 2 4 2 4 4 2 4 3 3 4 3 4 3 4
Krausz Erzsi 4 4 2 3 5 I 4 3 4 4 3 3 i 2
15 Lakenbacher Ella 3 3 I 2 4 1 4 i 4 4 3 3 i 3
Milhofer Frida i i I i 2 I 2 i 2 i 2 i 3
Neumann Ella 2 3 2 3 4 2 3 2 3 4 3 3 i 4
Neumark Ilona i 3 I 3 4 2 4 2 3 3 4 3 i 3
Oblath Miranda 3 4 *2 4 I 2 i 3 4 3 3 2 4
20 Österreicher Róza i i I i 3 I 3 2 3 3 3 2 i 2
Pátkai Olga i i I i i I 2 i i i 2 i i 3
Pollak Emma i i I i i I 2 i i i 2 2 i i
Pollak Katicza i 2 I i 2 I 3 2 2 2 2 2 2 i
Roseubérg Ilona 3 2 I 3 3 I 3 i 2 2 3 3 i 3
25 Rosenthal Pitelka i 2 I 2 3 I 3 2 3 3 2 2 i 2
Rosenzweig Irma 2 2 2 2 3 I 4 3 2 3 3 2 3 4
vSattler Hermiu 4 4 I 4 4 2 4 3 4 4 2 i i 2
Schmidt Aranka 2 2 I 3 4 2 4 3 2 2 4 3 2 3
Schreiber Malvin I I r i 3 I 3 2 3 2 2 2 i i
30 Schreiber Paula I I i 2 3 I 3 2 2 I 2 i i i
Singer Gizella 2 4 i 3 4 2 4 3 4 4 4 3 I 3
Sommer Elza 3 4 2 3 4 2 4 3 4 5 2 2 4 2
Sommer Malvin 3 4 I 4 4 2 4 3 3 4 2 3 2 4
Weisz Ilona 2 3 X 2 3 I 3 2 4 3 3 3 i 3
Villányi Agáta 2 2 I 2 3 I 2 i 3 2 3 3 i 3
Kimaradtak: Kremsir Alma, Pollák Ilona.
* Hittan.
Elemi finiskola.
I. UM/.I á IJ .
A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Biblia tört. | Magyar olv. Besz. ért. gy. 1 : Számtan írás
Arnstein József I 3 3 3 3 3 3 3
Brandlhofer Antal 2 2 *3 2 2 3 3
Breiner Elemér 2 2 2 2 2 2 2 2
Elirenstein Lajos 2 3 3 4 3 4 3 4
5 Engländer György I i i i i i i I
Epstein Vilmos 3 3 3 3 3 3 3 4
Fried József i 2 2 2 2 3 3 3
Frommer Pál 2 i i i i 2 2 2
Gottreich Izidor 3 3 2 2 2 3 3 3
10 Gutmann Imre i i i i i i i 2
Günser Imre 3 4 5 5 5 4 5 4
Kertész Imre i i i i i i i 2
Kaufmann Jenő 2 3 3 3 3 3 3 3
Krausz Árpád i i 2 2 2 i i 2
15 Krausz Soma 3 2 i 2 i 2 i i
Láng Béla i i i i i i i i
Ország József i i i 2 i 2 2 i
Pollák Leó 2 2 i 2 i 2 i 2
Rosenberg János i i i i i. i i 2
20 Rosenberg Rezső i 2 • 2 3 2 3 3 3
Rosenfeld János i i i 2 i i 2 2
Rabinek Jenő 2 5 5 5 5 4 4 3
Sattler Sándor 2 i i i i i i i
Szeidmanu Ernő 2 3 2 3 2 3 3 4
25 Schreiber Rezső. 2 2 2 2 2 2 3 3
Stern Manó i 2 2 2 2 2 3 3
Steiner tirnő 2 i i 2 i 2 i 4
Telemarni Fülöp I 3 2 3 2 3 3 3
Weisz Béla I •2 i 2 i 2 3 3
30 Weisz Sándor 2 2 2 3 3 3 3 3
Wégráth Emil 2 2 *3 i 2 2 2
Zwiebak Lajos I i i i i i i 2
Magántanuló: Gelsei Gutmann Henrik Sándor Nándor.
* Hittan
3*
— 36 —
II. osiKtnlj.
A tanulók nevei Erkölcsi vis. j| Szorgalom ! Hittan es bibi. {I történet Héber olv. J Bibliaford. 1 l\'esz. ért. gv. 1 Magyar olv. j| Magy. nyelvJj Német olvas.|| Számtan 1 Szépírás íj
Beck Jenő 2 3 3 3 2 3 2 4 3 4 4
Berger Miksa I 2 2 2 2 2 2 4 3 4 2
Berger Sándor idb. I 1 2 2 2 2 2 3 2 4 3
Berger Sándor ifj. 2 3 4 3 4 4 3 4 3 4 3
5 Buksz Bernát ism. 2 3 4 3 3 3 2 4 3 2 1
Dembitz Annin 3 5 5 4 5 4 4 5 4 5 4
Deutsch Jenő 3 4 4 3 4 4 3 4 3 3 4
Fleisehacker Imre 1 2 2 3 2 2 2 3 2 3 2
Fried Imre 1 3 3 4 3 2 3 3 3 3
10 Fnedmaun Jenő 3 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3
Friedrich Miksa 3 3 3 4 4 3 4 4 4 4 4
Frischmann József 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 2
Frommer Ernő 3 3 4 3 4 3 3 4 2 3 2
Goldberger József 1 2 2 3 3 3 3 á 3 3 1
15 Hirschl Henrik 2 5 5 4 5 4 3 5 3 4 3
Hölzer Jenő . 2 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3
Kárpáti Miklós 1 1 1 2 1 2 2 2 1 3 2
Kohn József 1 3 3 3 3 3 2 3 3 3 4
Koréin Sándor 2 3 3 3 4 3 3 3 4 4 4
20 Kreisler Jakab 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4
Kuttner Lajos 3 5 5 3 5 4 3 5 4 5 3
Lengyel József 1 1 1 1 2 2 2 1 1 2 2
Lőbl Károly ism. 3 4 4 4 4 4 2 4 4 4 3
Mandlbaum G. ism. 3 4 4 4 4 4 3 4 3 4 4
25 Markusz Adolf ism. 3 4 4 4 4 4 3 4 3 4 4
Marton Vilmos * 1 1 2 1 2 1 1 1 2 1
Maschanzker J. ism. 3 3 4 3 4 3 2 4 3 3 3
Neufeld Lipót Österreicher József 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 2
1 1 2 2 3 2 1 2 1 2 2
30 Pollák Sándor 2 3 2 3 2 2 3 3 2 2 2
Rechnitzer Zsigmond 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 1
Rosenberg Elek 1 2 2 2 2 2 3 2 2 3 2
Scherz Andor 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 3
Seidmann Leo 3 3 3 3 2 3 3 4 3 4 3
35 Singer Sándor 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2
Sonnenschein Rezső 1 2 2 1 2 2 2 3 3 3 2
Spitzkopf Károly ism. 3 4 4 4 4 4 3 4 4 3 3
Steiner Jenő 3 3 3 3 4 3 4 4 4 4 2
Steiner Lipót ism. 3 3 2 2 2 3 2 3 3 3 2
4o Toch Ernő 2 3 3 3 4 3 3 3 4 2 2
37
A tanulók nevei Erkölcsi vis. 1 Szorgalom Hit au és bibi. 11 történet Héber olvas. 1 Bibliafordítás | Besz. ért. gy.jj Magyar olv. | Magy. nyelvt.il i Német olvas.J Számtan Szépírás
Tóth Ernő 2 2 *i 2 I 2 2 2 2
Villányi István 2 2 i 2 2 I I 2 I 2 2
Voiticz L,eo I I 2 2 3 2 2 3 I
Wamberger Pál I 2 I 2 3 2 I 2 I 2 2
45 Weisz Jenő 3 5 5 4 .5 4 4 5 4 5 3
Weisz Eajos 2 4 4 4 4 4 4 4 4 2 3
Magántanulók : Gelsci Gutinann Henrik,Sándor, Erényi György.
* Hittan.
III. osztály.
A tanulók nevei Erkölcsi vis.jl Szorgalom \\ Héber olv. Bibliai ford. I Bibliai tört. 1 Masrvar olv. 1 Maarvar nv. 1 Német olv. 1 Német nv. Számolás Földrajz Szépírás I Rajz Enek Torna
Arnstein Sándor I 3 3 I 2 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3
Beck Ede 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Berger István 3 3 3 3 4 3 3 3 4 3 4 3 3 3
Berger Miksa 4 5 3 4 4 3 5 3 5 3 5 3 3 4 3
5 Berger Simon 3 4 3 3 4 4 3 4 4 3 4 4 3 4 2
Bokor Sándor 3 4 *2 4 3 5 4 5 4 4 4 3 4 3
Braun Imre 1 4 3 3 3 3 4 3 5 3 4 4 4 3 3
Breiner Imre 3 5 4 5 3 3 5 4 5 5 4 3 4 4 4
Broch Emil 2 3 3 2 3 3 3 3 3 4 3 3 3 2 2
10 Brüll Zsigmond ism. 2 4 3 3 3 3 4 3 4 4 4 3 3 3 3
Buksz József ism. 3 4 3 3 4 \'3 4 3 5 4 4 4 4 4 3
Deucht József 3 5 3 3 4 3 5 3 5 5 4 3 3 4 2
Feiglstock Lajos 3 3 2 3 4 3 4 3 4 3 4 3 4 4 3
Fischl Béla 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 2 3 1 2
15 Flesch József 1 2 1 1 3 2 2 2 2 1 1 2 2
Goldschmied Béla ism. 2 3 2 1 4 2 4 2 \\J 4 4 vJ 4 2 2 2 3
Heisler József 2 4 3 4 4 3 4 4 5 3 4 4 4 3
Kellermann Samu ism. 4 3 3 2 2 2 3 3 4 3 4 3 3 3 4
Kemény Imre 3 3 3 3 4 2 3 3 3 2 2 3 4 4 2
20 Krausz Gyula 1 3 3 3 4 3 3 3 5 3 3 3 3 2 3
Krausz Jenő 2 4 3 3 4 3 4 3 5 4 4 2 2 3 3
Krausz Vilmos ism. 2 2 3 2 2 1 2 2 3 1 2 i 1 2 X
Kürschner Béla 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 «J 2
Ledofszky Dezső 3 2 3 3 2 1 1 2 2 2 1 1 3 3 2
25 Mautner Ödön 2 4 4 4 4 4 4 4 5 4 5 4 3 3 3
Neumann Frigyes 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2
Pollák Manó 1 2 3 2 3 2 3 3 3 2 2 1 2 2 2
Rabinek Aladár 3 4 3 4 3 3 4 3 5 4 4 3 3 3 3
Rapoch Pál 3 2 3 2 2 1 3 2 3 3 2 2 3 2 2
30 Richter József 3 4 4 4 4 3 4 4 5 4 4 4 4 3 4
Rosenberger Sándor 1 2 3 2 1 3 3 3 3 2 2 2 2 2 3
Sattler Vilmos 2 3 3 4 4 3 3 3 4 3 3 3 3 2 2
Scherz Jenő 1 2 2 2 2 1 3 1 3 1 2 3 3 2 2
Schlesinger Béla 2 3 2 2 3 2 4 3 4 4 4 3 4 3 3
35 Schreiber Arnold 2 3 3 4 3 3 3 3 4 3 4 3 3 2 3
Stellner Márton ism. 2 3 2 I 3 2 4 3 4 4 4 1 2 3 3
Sternberger Albert 3 3 3 3 2 2 2 2 3 2 3 3 3 4 3
Ungár Imre 2 5 4 5 5 4 4 4 5 3 4 4 4 3 3
Wéber Mór 2 4 4 4 3 3 4 3 5 3 3 3 3 3 4
— 39 —
A tanulók nevei Erkölcsi vis.jl Szorgalom Héber olv. ; Bibliai lord. 1 Bibliai tört. II Magyar olv. 1 1 Magyar ny. 1 i Német olv. Német ny. 1 ; Számolás Földrajz Szépirás ! Rajz Ének j Torna
Weisz Aladár I 3 2 3 3 3 4 3 4 3 4 2 2 2 4
Weisz Zsigmond 2 5 4 5 4 3 5 4 5 5 5 4 4 3 4
Weiszenstern Lajos 3 5 3 4 3 3 5 3 4 4 5 3 4 3 2
Kimaradt: Künstler Aladár. * Hittan.
IV. fiuoNztnly.
A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibi. ford. Bibi. tört. Magyar olv. Magy. nyelv [ Német olv. | Németnyelv | I Számtan Földrajz ; Szépirás 1 Rajzolás Torna Enek ||
Beck Samu 2 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 4 4 3 3
Berger Fereucz I 2 2 2 2 2 3 2 3 4 2 2 2 2 2
Berger Jenő 4 4 4 4 4 4 4 4 5 4 5 4 4 3 3
Brandl Rezső 4 4 3 4 4 3 4 3 4 4 4 4 4 3 3
5 Deutsch Albert i i i i 2 i 3 i 2 2 2 2 2 2 2
Dukász Aladár 2 i i i i i i i i i 2 2 2 2 2
Ehrenstein Aladár 3 4 3 4 4 3 4 3 4 5 5 4 4 3 3
Ehrensteiu Káról)\' 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 5 4 4 3 4
Eppinger Sándor i 2 2 3 3 3 3 3 4 4 3 2 3 2 3
10 Fleischhacker Dezső i 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3
Frommer Gyula 3 4 3 3 3 3 4 4 5 4 5 3 3 3 3
Glaser Ede 4 4 3 4 3 3 4 4 4 4 5 3 3 3 3
Goldschmied Károly 2 2 2 3 3 2 3 3 4 3 3 3 3 3 3
Goldstein Miksa 2 3 3 3 4 3 4 3 4 4 4 3 3 3 3
15 Grünbaum Jenő 4 4 3 3 4 3 4 3 4 3 4 4 4 3 3
Giiuser Pál 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3 3 3
Handelsmann Ede 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3 3 3
Heisler Adolf 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3 3 3
Hamburger Jenő 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3
20 Hirschl József 4 5 4 4 4 3 4 4 5 5 5 3 3 2 3
Hirschl Pál 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 3 3
Kertész Zoltán 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3
Klüger Aladár 2 3 2 2 3 2 3 2 3 2 4 3 3 3 3
Krausz Béla 2 2 2 2 2 2 3 3 4 4 2 3 3 3 3
25 Kremsier Béla 4 5 3 5 5 3 5 4 5 5 5 4 4 4 4
Kremsier József 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 3 4 4 3 3
Lengyel István i 3 3 3 3 2 4 3 4 4 4 3 3 3 3
Liditt Ede 2 3 3 3 4 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4
Lukács György i i i i i i 2 2 2 2 i 2 2 2 2
30 Nyitrai Imre 3 3 3 3 4 3 4 3 4 3 4 4 4 3 3
Pollák Sándor 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3
Rein József 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3 3 3
Rosenfeld Pál 3 3 3 3 4 3 4 3 4 3 4 2 2 3 3
Strém Dezső 2 2 2 2 2 2 3 2 i 4 2 3 2 3 3
35 Szamek Sándor 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Szommer Imre X i i i i i 2 i 2 2 2 3 3 2 2
Weisz Árpád 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 3 3 2 3
ifj. Weisz Ferencz 3 4 3 3 4 3 4 4 5 4 4 3 3 3 3
id. Weisz Ferencz 4 4 3 4 4 3 4 4 5 4 5 4 4 3 3
40 Weisz Oszkár 3 3 3 4 4 3 4 3 4 4 4 3 3 3 2
— 41 —
A tanulók nevei Erk. viselet | Szorgalom Héber olv. Biblia for. ¡ Biblia tört. | Magyar olv. 1 Magyar nyelv ] Német olv. ! Német nyelv\'| j Számtan Földrajz Szépírás Rajz Torna ¡1 Ének
Weisz Samu 4 4 3 4 3 3 4 3 5 4 5 3 3 3 3
Weisz Sándor I I i 2 2 2 3 i i i 2 2 2 2 2
Weiller Hugó 4 5 3 4 4 4 5 4 5 4 5 2 2 3 3
Weltner Samu i i i i i I 2 2 2 2 i I I 2 2
45 Zwieback Izsó i 2 i 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2
Kimaradt: Adler József
Magántanuló: Erényi Gusztáv.
B) POLGÁRI ISKOLA.
VIII.
TANTESTÜLET.
J3un Samu, igazgató.
jtltmarm JVCór, polg. iskolákra képesített rendes tanár, oki. torna-tanár, a földrajzi tanszerek őre, tanította a német nyelvet az i -4., a földrajzot a 3. és 4., tornát az 1—4. osztályban: Működésének évei 17, ez intézetnél 16.
JSalla jVtózes, tanárjelölt, tanította a számtant a 4. osztályban, működik ez intézetnél 1 év óta.
J^irsehfcld J^ezső, oki. tan., tanította a szépírást az 1. és 3. osztályban. Működik ez intézetnél 2 év óta.
j<ellert Lajos, rendes tanár, tanította a hittant 1 4., a számtant az 1., 2. és 3., a szépírást a 2., a természettant a 4. osztályban. Működésének évei 35, ez intézetnél 31, tantestületi jegyző.
}Certész József, polg. iskolákra képesített rendes tanár, tanította a magyar nyelvet az 1—4., a történelmet a 3. és 4., a földrajzot az 1 és 2., az éneket az 1—4. osztályban. Működésének évei 13, ez intézetnél 9.
JVfeubruntt Jóbiás, polg. iskolákra képesitett rendes tanár, tanította a szabadkézi rajzot, mértant és mértani rajzot az 1—4. osztályban, a szépírást a 4. osztályban. Működésének évei ez intézetnél 2. a mértani tanszerek őre.
Somosi Vilmos, középiskolákra képesitett tanár, a természetrajzi és természettani tanszerek őre, tanította a természetrajzot az 1., 2. és 3. osztályban, tanit ez intézetnél 6 év óta.
Piehler Pál, róm. kath. lelkész, a róni. katli. tanulók hitoktatója.
Seregély Dezső, ev. ref. lelkész, az ev. ref. tanulók
hitoktatója. ____
Hitoktatók :
Az érdemjegyek magyarázata.
F. sz. Erkölcsi viseletből
Előmenetelből
3
4
5
1
2
dicséretes jó
tűrhető
szabálytalan
rossz
kitűnő
jeles >ó
elégséges elégtelen
III.
A POLGÁRI ISKOLA TANTERVE
i. Hittan.
(A lefolyt tanévben előadott tananyag.)
I. osztály, hetenkint 3 óra.
a) Bibliafordítás: Mózes IV. könyvéből ix, 12, 13, 14, 15, (37 41), 16, 17, 20-ik szakasz.
b) Imaforditás: Étkezés utáni ima, reggeli ima, seliema, aselirc, zsoltár.
II. osztály, hetenkint 3 óra.
a) Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből r, 2(1 -10), 3,(8- 22^, 4, 5, 6, 11, 12, 13. 15. szakasz.
b) Imaforditás: Az újévi ima.
III. osztály, hetenkint 2 óra.
a) Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből 29, 30, 31, 32, 33, 34. szakasz.
1)) Imaforditás: Az engesztelő napi ima, a reggeli isteni tiszteletnél használt zsoltárok.
IV. osztály, hetenkint 3 óra.
Az imakönyvekből végzett tananyag ismétlése, a péntek esti isteni tisztelet alkalmával használt zsoltárok. Szemelvények a példabeszédek könyvéből.
A héber nyelvtan elemei fokozatosan minden osztályban.
2. Magyar nyelv ós irodalom.
a) A nyelvtan alapos ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy a tanuló oly tantárgyakról, melyek tapasztalata és tanulmányai körébe esnek, világosan és szabatosan tudjon szólni és stiláris ügyességgel irni.
b) Irodalmi művek olvasásán és fejtegetésén alapuló ismerete a magyar irodalom fejlődésének.
— 46 —
I. osztály, heteukint 5 órán.
a) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, népmonda, magyar történeti monda, a klassikus mythosz és néprajz köréből.
Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmának megmagyarázása, ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése; könyv nélkül való versek szavalása.
b) Nyelvtan: Egyszerű mondat és mondatrészek, fő- és mellékmondat megkülönböztetése. Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. — Szóképzés, gyakorlatilag szócsoportok egybeállításával; az előképzők.
c) Kéthetenkiut legalább egy írásbeli iskolai vagy házi dolgozat. Ez által főleg a nyelvtant és a helyes irás gyakorlását kell szem előtt tartani; a föladat fölfogására a gyermeket az iskolában élőszóval gondosan elő kell készíteni.
Tankönyv: Hoffniann Mór, m, olvasókönyv I., Deme K., magyar nyelvtan. — Tanár: Kertész József.
II. osztály, lietenkint 5 órán.
a) Olvasmányok és azoknak feldolgozása, mint az I. oszt.
b) Nyelvtan: Összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesztése; mellé- és alárendelt mondatok viszonyának ismertetése. A szókötés (a határozók, úgynevezett igekiegészitők tana). Szóképzés. Synonymák egybeállítása és magyarázata az olvasmány alapján.
c) Kéthetenkiut egy írásbeli islolai vagy házi dolgozat, mely által a nyelvtan gyakorlásán kívül a feladatot ki kell terjeszteni az olvasmány egyes részleteinek vagy a költői elbeszélés tartalmának miután azt az iskolában szabad szóval elmondták írásban való előadására is.
Tankönyv: Hoffniann Mór, 111. olvasókönyv, II., Deme K, m. nyelvtan. — Tanár: Kertész József.
III. osztály, lietenkint 4 órán.
a) Egészet alkotó történelmi olvasmányok, pl. Szalay László: A tatárjárás Magyarországon 1241 43-ban. Elbeszélő költemények.
b) A magyar nyelvtan rendszeres áttekintése. A hangsúlyos vers ismertetése.
c) Kéthetenkiut egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat; tárgyát az iskolai olvasmánynyal kell kapcsolatban tartani, feldolgozása módját előbb élő szóval meg kell fejteni.
Tankönyv: Hoffmaun Mór, 111. olvasókönyv III., Deme K., 111. nyelvtan. -- Tanár: Kertész József.
47 —
IV. osztály, hetenkint 3 órán.
a) Nagyobb epikus olvasmány, pl. Arany Toldija. Az ol vasmanv tartalmának megértésén kivül a 11111 szerkezetét s a költői stílus sajátságait is meg kell világitani.
Prózai olvasmány: leírások u. 111. tárgy- és jeleuetrajzok, jellemrajzok, könyebb életrajzok, (Plutarchos-félék vagy oly formában írottak.)
b) A stílus általános törvényei. (A nyelv tisztasága és szabatossága; egyszerű és szép stílus. (A prózai és költői stílus különbségei tüzetesen, tekintettel a közéletben előforduló fon-tosabb ügyiratokra. A mértékes vers ismertetése.
e) Kéthetenkiut egy írásbeli iskolai, vagy házi dolgozat, melyben a költői olvasmány tartalmát vagy kisebb leírásokat, elmélkedéseket, melyekhez az iskolai olvasmány nyújtja az anyagot, kell irásba foglalni. Feldolgozásuk módját élőszóval előre ki kell fejteni.
Tankönyv: Weszelj\', .Stilisztika. Arany J., Lehr, Toldi. Tanár: Kertész József.
3. Német nyelv.
Czél:
a) Biztos nyelvtani ismereten alapuló lehető legteljesebb elsajátitása a német nyelvnek.
b) Azon képesség, hogy a tanuló valamely az oktatás köréből vett tárgyról német nyelven helyesen irni és beszélni tudjon.
I. osztály, hetenkint 5 órán.
a) Folyó és értelmes olvasás; az olvasmányok tartalmának megmagyarázása s szabad elbeszélése.
b) Olvasmány alapján: egyszerű és bővített mondatok; a mondatrészek.
Ezek alapján a beszédrészek, a név- és igeragozás és a szóképzés elemei.
e) Fordítások magyarból németre és viszont; helyesírási gyakorlatok.
Kéthetenkiut egy írásbeli dolgozat.
Tankönyv: Deutseh-Garoi, Német nyelv-és olvasókönyv I. Tanár: Altmann Mór.
II. osztály, hetenkint 5 órán.
a) Olvasás mint az I. osztályban.
b) Összetett mondatok taglalása és alkotása: a szótan befejezése, mondattan és szóképzés kiegészítése.
e) Helyesírási gyakorlatok; kisebb elbeszélések és leírások.
Kéthetenkiut egy Írásbeli dolgozat.
48
Tankönyv : Deutsch-Garai, Német nyelv- és olvasókönyv I. Tanár: Altmann Mór.
III. osztály lietenkint 5 órán.
a) Költői és prózai olvasmányok a görög-római és magyar történelemből; kisebb jellemrajzok; olvasmányok a természettudomány köréből.
b) A szó- és mondattan rendszeres ismétlése mellett a szóképzéstan.
c) Elbeszélések, leirások, költemények áttétele kötetlen beszédbe; levelek.
Kéthetenkiut egy Írásbeli dolgozat.
Tankönyv: Deutsch-Garai, Német nyelv- és olvasókönyv I. Tanár: Altmann Mór.
IV. osztály, lietenkint 5 órán.
a) Nagyobb prózai és költői szemelvények olvasása, tekintettel az ismertebb német költőkre és Írókra.
b) Olvasmányok alapján: a költői írásművek fontosabb nemei és a német nyelvtan rendszeres ismétlése.
c) Önálló írásbeli dolgozatok; polgári ügyiratok szer-■ kesztése.
Kéthetenkiut egy írásbeli dolgozat.
Mind a négy osztályban megfelelő költemények enilé-zése a tanórában történt kellő előkészítés tárgyalás után.
Tankönyv: Deutsch-Garai, Német nyelv-és olvasókönyv I. Tanár: Altmann Mór.
4. Szám- és mértan.
Czél :
Biztosság és ügyesség a számolási műveletek végrehajtásában, jártasság a polgári életben előforduló mindenféle körülmények ez alkalmazott szám- és mértani feladványok megfejtésében.
A geometriai fogalmak és alapigazságok megértése, módszeresen vezetett szemlélet és rajz után.
I. osztály, lietenkint 5 órán.
a) Számtan. A tizedes számrendszer. A négy számolási művelet egész számokkal és tizedes törtekkel. A tört mint hányados és viszony; közönséges törtekkel való számolás. A hazai mértékek ismertetése; időszámítás.
b) Mértan. Planimetriai elemek. (Pontok, vonalak és szögek fekvési és mérési viszonyai.) A legfontosabb sík-idomok tulajdonságai és alakitása, u. 111.: három-, négy- éssokszög, különösen a szabályos és a kör. Az idomok összeillősége, syuinietriája,
_ 49 -
hasonlósága és a terület meghatározása. A kerülék és néhány görbe vonal.
Tankönyv: Mocnik-Schmidt. Számtan I. Lengyel S. Mértani nézlettan. — Tanár: Neubrunn T. és Kellert L.
II. osztály, lietenkint 5 órán.
a) Számtan. Számolási röviditések, számtani műveletek korlátolt pontossággal. Az arányosság fogalmának fejtegetése. Egyszerű hármas-szabály; az olasz számolásmód. Mértani viszonyok és arányok elemei. Százalék-számitás.
b) Mértan. Stereometriai elemek. (A sik. Az egyenesek és sikok absolut és relatív fekvése, lapszög és szögletek. A legfontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m.: hasáb, gula, szabályos testek, henger, kup, gömb. A testek összeillő-sége, symmetriája, hasonlósága, felszínének és térfogatának meghatározása. Testminták készítése.)
Tankönyv: Mocnik-Schmidt, Számtan I., Lengyel, Mértani nézlettan. Adámovics, Abr. mértan. — Tanárok: Neubrunn T. és Kellert L.
III. osztály, heteukint 4 órán.
a) Számtan. Összetett hármas-szabály. Kainatszámolás: Határidő számolás. Lánczszabály. Az arányos osztás. Elegyitési feladatok.
b) Mértan. Constructiv planimetría.
A) Egyszerű vonalú idomok. Az összeillőség symmetriája, hasonlóság és teriiletmeghatározás kibővítése s az idevágó fontosabb constructiv feladatok.
A geometria alkalmazása a rajzolásnál és a mérésnél.
(Mindezeket, valamint a IV. osztály számára kiszabottakat is, a polgári iskola feladatához mért kellő rövidséggel, de lehető alaposan.)
Tankönyv: Mocuik-Schmied t, Számtan II., Adámovics Abr. Mértan. Lengyel S., Szerkesztő és gyakorlati mértan. Tanárok: Neubrunn T. és Kellert L.
IV. osztály, hetenkint 4 órán.
a) Számtan. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámításokkal. Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás. Váltókémlés alapja. Az ellentett szám, a hat első alapművelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel.
b) Mértan. A tér felmérése és területe kiszámítása. A térfogat felniérése és köbtartalma, kiszámítása, alkalmazva ezt
4
— 50 —
a töltések, földkiásások, épületek falai köbtartalmának kiszámítására.
Tankönyv: Lengyel S., Schmidt Ág. dr. Algebra. I. füzet, Lengyel, Szerkesztő és gyakorlati mértan. Adámovics Abr. mértan. — Tanárok: Neubrunn T. és Balla M.,
5. Természetrajz.
Czél:
Az ásvány, növény, állat fontosabb csoportjainak szemlélésén és összehasoulitásán alapuló ismerete, kapcsolatban a növényi és állati szervezet működésének ismertetésével.
I. osztály, hetenkint 3 órán.
a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osztályok alapjellemeivel biró, a mezei, gazdasági, különösen az ipari és kereskedelmi ismeretek alapjául szolgáló ásványok példányain szeni-léltetendők azok ismertető jegyei, találási helyük és hasznuk.
b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes seregeket jellemző, azonban a mezei gazdaságban, az iparban és kereskedelemben használtatni szokott növéuypéldányokon keresendők fel a növények ismertető jegyei, növési lielyök és hasznuk.
Tankönyv: Roth-Schuch, Növénytan I. Rótli S., Az ásvány-, kőzet- és földtan elemei. Tanár: Soiuqsí Vilmos.
II. osztály, lietenkint 3 órán.
Egész éven át az állatok főbb osztályaiból, az alapjellemmel biró, egyszersmind a mezei gazdaságban, az iparban és kereskedelemben használtatni szokott állatpéldányokon tani-tandók az állatok ismertető jegyei, tartózkodási lielyök táplálkozási és szaporodási módjuk, sajátságaik, általános és különös hasznuk; az állati rendszer főbb alapvonalai áttekintésével s az állatoknak analytikai úton való meghatározásával.
Az állatcsoportok szervezete s életfolyama rövid vonásokban mindig alkalmilag ismertetendő.
Tankönyv: Róth S., Az állattan elemei. — Tanár: Souiosi Vilmos.
III. osztály, hetenkint 3 órán.
a) Téli hónapokban az ásványtani ismeret kibőviteudő a kőzettannal s a geologia alapvonalaival.
b) Tavaszi és nyári hónapokban a növénytani ismeret a növények meghatározása utján bővítendő s minden alkalommal ismertetendő a növények szervezete és életfolyama.
c) Röviden egybe kell vettetni a föld terményeinek kapcsolatban állását egymással s így egybefoglalni földünk természetrajzát.
- 51 —
Tankönyv: Roth-Sch uch, Növénytan, Rotli, Az ásvány-kőzet- és a földtan elemei, a növénytan elemei — Tanár: Somosi Vilmos.
6. Természettan.
VI. osztály, hetenkint 3. órán.
A testek általános tulajdonságai. A testek mozgása. Az erők és azok súlyegyene. A munka. A gépek.
Tankönyv: Greggus-Berecz, Természettan. Tanár: Kellert Ivajos.
7. Földrajz.
Czél:
A föld természeti és állami viszonyainak ismerete, különös tekintettel hazánkra.
I* osztály, hetenkint 2 órán.
A magyar-osztrák monarchia földrajza, különösen Magyar ország földrajza, az osztrák tartományoknak csak általános áttekintése, kiválókig az elsőnek természeti viszonyai. Az országok természeti viszonyainak ismertetéséhez fűződnek a topográfiái főbb adatok, városok és vidékek néprajza, a lakósok főbb foglalkozásának ismertetésével, nemkülönben a föld és kőzet főbb nemeinek, a jellemző növények és állatoknak lehetőleg szemlélet utján való ismertetése, szem előtt tartva a természetrajz tanításával való kapcsolatot.
Tankönyv: H unf a 1 vy-Sehu eider, Földrajz I. — Tanár: Kertész József.
II. osztály, hetenkint 2 órán.
Európa bővebb és Ázsia összébb vont ismertetése oly módon, mint az I. osztályban, kapcsolatban a statisztikával.
Tankönyv: H uufal vy-S chn ei der, Földrajz II. — Tanár: Altmann Mór.
III. osztály, hetenkint 2 órán.
Amerika bővebb, Afrika és Ausztrália összébb vont ismertetése, az előbbi osztályokban megállapitott módon, tekintettel a felfedezések történelmének főbb mozzanataira, kapcsolatban a statisztikával.
Tankönyv: Hun falvy-Schn eider, Földrajz III. — Tanár: Altmann Mór.

— 52 —
IV. osztály, lietenkint 3 órán.
a) A három első osztályban tanult földrajzi ismeretek együvé foglalása és az egésznek áttekintése.
b) Mathematikai és physikai földrajz elemei és földabroszok készítése.
Tankönyv: Schneider-Szenessy, Általános földrajz.^ Tanár: Altmann M.
8. Történelem.
Czél:
a) Hazánk művelődési történelme, a társadalmi viszonyok és a törvényhozás ismertetésével.
b) Európa és Amerika történelme, azon korszakainak ismerete, melyekből a művelt népek jelen állása megérthető.
III. osztály, hetenkint 2 órán.
A magyarok történelme oly rövid áttekintésben, hogy egy év alatt az egészen át lehessen menni; Magyarország politikai földrajzának oly módon való áttekintésével, hogy az ország különböző korszakokban való állapotát a tanuló a történelemmel megismerje.
Tankönyv: Baróti-Csán ki, Magyarország története. Tanár: Kertész József.
IV. osztály, hetenkint 3 órán.
Európa történelme Amerika felfedezéseig. Kiemelendők a tanitás folyamán: A keleti népek művelődési viszonyainak rövid ismertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. A kereszténység eredete és terjedése. A nép nagy-vándorlása és annak folytán alakult uj államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak. A középkori viszonyok bomlása. Az idetartozó földabroszok használásával és a szükséges felvilágositásokkal.
Tankönyv: Mangold L,., Világtörténet. — Tanár Kertész József.
g. Rajzolás.
Czél:
A szabadkézi rajzolás gyakorlása mellett a szerkesztő sik-mértan és vetülettan alapfeladványainak ismerete s ezeknek mindkét irányban alkalmazása.
I. osztály.
a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán.
Előkészítés a rajzolásra. Egyenes vonalak, görbe vonalak s ezekből összetett egyszerű diszitmények.
— 53 —
Sikmértani idomok. Egyszerű mértani testek, sodrony- és teljeslapu mintákról (távlati rajz) árnyékolással is.
Az előadás mérve szerint a mintázás kezdete.
b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán.
Szerkesztő sikmértan elemei (eszközökkel.)
Tanár: Neubrunn T.
II. osztály.
a Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán.
Fali táblára előrajzolt ábrákról, fali nagy képekről; ékítmények elemei.
Fokozatos előhaladás a mintázásban.
b) Mértani rajz, hetenkint 3 órán.
Vetülettan elemei; a pont, vonal siktérbeli helyzetének meghatározása, egymáshoz való_ viszonya.
Tankönyv: Ad á 111 o v i cs, Abr. Mértan.— Tanár: Neubrunn Tóbiás.
III. osztály.
Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán.
Görög, később középkori és keleti stilii ékítmények rajzolása és színezése lapmintákról. Összetettebb ékítmények fél-domboru mintákról.
Mintázás.
b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán.
A vetülettan ismétlése és folytatása: sikok által határolt s görbe felületű rendes mértani testek ábrázolása. Árnyékszer-kesztés. A látkép (perspectiva) szerkesztése.
Tankönyv: A d á 111 o v i c s, Ábrázoló mértan. Le 11 gyei S., Szerkesztő és gyakorlati mértan. — Tanár: Neubrunn T.
IV. osztály.
a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán.
Ékitmények domborművekről, virág és emberi fej s testrészek rajzolása domború mintákról. A renaissance-styl alapvonalai.
Mintázás.
b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán.
Lépték (mérték) szerinti rajzolás. A Mértani rajz alkalmazása az építészeti szerkesztés különösen azon ágaira, melyek a műasztalosságban, lakatosságban, vagy az agyagiparban e tekintetben előfordulnak.
Tankönyv: Ádámovies, Ábrázoló mértan. — Tanár: Neubrunn Tóbiás.
— 54 —
io. Éneklés.
I. és II. osztály, hetenkint i—i órán.
Létrák. Gyakorlatok különböző alaphangból, chorálok és népdalok.
A könnyebb hangnemekből 4 kemény s ezzel kapcsolatos négy lágy kargyakorlatok magyar népdalokból.
Tankönyv: Harrach, Arany lant I., Bartalns, Éneklő ABC. Tanár: Kertész József.
III. és IV. osztály, hetenkint 1 1 órán.
A következő nyolcz kemény és nyolez lágy hangnem; továbbá kisebb beosztású művésziebb hangjegyek és diszitmé-nyek használata. Kargyakorlatok magyar népdalokból.
Tankönyv: Harrach, Arany lant II., Ernyei, Énektan I. Tanár: Kertész József.
11. Testgyakorlat.
I., II., III. és IV. osztály, hetenkint 1— 1 órán.
a) rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többféleségét kifejtik, a menés, a futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulatokat, sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának, összeállításának különféle nemeit.
b) A szabadgyakorlatok különféle nemei stb.
Tanár: Altmann Mór.
Általános órabeosztás.
Tantárgyak I. II. III. IV. Összesen
osztály
I. Hit- és erkölcstan . . . 3 3 3 3 12
2. Magyar nyelv és irodalom 5 5 4 3 17
3- Német nyelv..... 5 5 5 5 20
4- Számtan...... 3 3 3 3 12
S- Mértan....... 2 2 1 1 6
6. Természetrajz .... 3 3 3 — 9
7- Természettan .... — — — 3 3
8. Földrajz...... 2 2 2 2 8
9- Történelem..... — — 2 3 5
10. Szabadkézi rajz. . . . 2 2 2 2 8
11. Mértani rajz..... 2 3 2 3 10
12. Szépirás....... 3 2 3 2 10
Éneklés....... 1 I 1 1 4
14. Testgvakorlat..... 1 I 1 1 4
31 32 32 32 108
— 65 — X. Érdemsorozat.
I. oKztál;\'.
Osztályfő : Kertész József.
A tanulók nevei Hittan Magyar nyelvi Német nyelvi Számtan ! Mértan Term, rajz Földrajz Szabk. rajz i| 1 Mértani rajz í| Szépírás Ének Torna Erk. viselet ||
Ármuth Pál 4 3 3 3 3 4 3 2 2 4 3 3 2
Bárány Lajos e 1 111 a r a d t
Berger Dávid 4 4 3 3 4 4 4 2 3 4 4 3 2
Deutsch Dezső 2 3 2 2 3 2 3 2 I 2 2 2 I
5 Fleischhacker Fer. 3 3 2 3 3 2 3 2 3 4 2 3 I
Fürst Rezső 3 4 4 3 3 2 5 3 4 4 4 3 I
Goldschmied Salamon 4 5 2 5 4 4 4 5 5 4 4 3 2
Gross Ferencz 4 3 2 4 2 3 4 2 2 3 3 3 2
Gross Móricz 4 4 3 4 2 4 4 3 4 3 3 3 2
10 Helfi Rezső e 1 111 a r a d t
Klein Sándor 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 3 2
Koch Sándor 3 2 2 3 3 3 3 i i 2 2 2 I
Kohn Géza 3 2 2 3 2 2 2 4 4 3 2 2 2
Komlósi Sándor i 3 i 2 3 t 2 2 2 2 3 3 I
15 K rauss Ödön ismétlő i 2 2 2 2 2 3 2 i 2 2 2 I
Ledofski Tivadar 4 2 4 3 2 4 3 3 4 4 2 2 2
Löwi Imre 4 3 4 3 3 4 3 4 4 3 2 3 2
Mattersdorfer Zsig. ism 3 2 3 3 4 4 2 i 2 2 2 2 I
Oblath Sándor 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 2
20 Pfeifer Samu 3 5 4 4 4 5 4 5 4 3 2 4 2
Scherz József e 1 111 a r a d t
Schlesinger Jenő 3 2 3 3 2 2 2 3 2 3 4 3 I
Singer Gyula 2 2 i 2 4 3 2 i 2 2 2 i I
Steiner Jenő 3 4 3 3 3 4 4 4 4 4 3 3 2
25 Steiner Lajos 3 5 4 4 4 5 4 4 4 2 2 4 3
Steiner Zoltán 3 2 2 2 2 i 2 i 2 3 2 2 I
Stern Miksa 2 2 3 2 i 4 4 3 3 3 2 3 I
Stettler Ödön ism. 3 3 3 4 3 3 4 4 4 3 4 3 3
Strasser Vilmos 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 4 i i
30 Weissenstern Jenő 2 2 4 3 3 4 3 4 4 4 2 3 3
Weiss Lajos 4 4 5 5 4 4 4 3 3 3 2 3 2
Wirth Pál 4 3 3 4 3 i 2 i i 2 4 3 3
Magántanuló: Kohlmann Sámuel.
— 56 —
II. osztály.
Osztályfő : Neubrunn Tóbiás:
A tanulók nevei Hittan Magy. nyelv. j| Német nyelv|| Számtan Mértan Term, rajz 1 Földrajz Szab. k. rajz | Mértani rajz 1 Szépírás Ének Testgyakori. 1 1 Erkölcsi vis .11
Adler Lipót 3 2 I 3 I I I I I 2 2 I I
Augenfeld Salamon 3 4 3 4 4 4 2 3 4 3 I 2 I
Bayer Gyula 3 2 2 2 3 2 2 3 3 3 3 2 2
Brück Henrik 2 I 1 2 2 I I 1 2 1 1 3 I
5 Deutsch Antal 4 3 4 4 4 4 3 fm. fm. 4 3 2 2
Fischer Géza 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 4 3 2
Friedmann Zsigiu. 2 3 3 3 2 1 3 3 4 2 4 2 2
Fleischhacker Róbert 4 3 3 3 4 4 3 4 4 3 1 3 2
Glücksthal Artur 3 4 1 3 2 4 3 3 3 2 2 2 2
10 Hász Dezső 3 3 3 2 3 4 3 4 4 4 2 3 I
Hamburger Zsigm. 4 4 5 5 2 4 4 4 2 4 4 3 3
Hirschl Zsigmond 3 2 4 3 2 4 4 3 2 3 3 4 2
Hochstädter Gyula 4 3 4 3 1 1 3 1 1 4 2 1 2
Kaufmann Jenő 3 2 4 4 3 3 3 4 3 3 2 3 3
15 Keszler Antal 2 3 2 4 2 2 3 1 2 1 1 1 I
Kohn Hugó 3 3 2 4 4 3 1 4 4 3 1 3 2
Mautner Ernő 3 2 3 3 3 4 1 4 3 3 i 3 2
Maschanzker Iguácz 2 2 2 3 2 2 1 1 3 1 3 4 I
Müller Mór 1 1 2 1 2 2 1 4 3 4 3 3 I
20 Reinitz Béla 4 4 4 4 2 2 5 4 4 4 1 3 3
Rotter Andor 2 3 3 2 2 2 1 3 4 2 2 2 3
Szattler József 3 3 2 3 3 2 3 3 3 2 3 2 2
Spitzer Lipót 3 3 2 3 3 3 3 4 3 3 2 2 3
Steiner Henrik 3 3 2 2 3 1 1 1 2 2 2 2 i
25 Székely István 2 3 3 4 4 3 2 4 3 4 4 3 2
Weiller Lajos 3 3 3 4 1 4 2 1 1 3 2 2 2
Weisz Arnold 2 3 2 2 3 4 2 4 3 4 2 2 3
Weisz Géza 3 3 3 4 4 4 2 4 4 4 1 2 2
Weisz Nándor 3 3 3 3 3 4 3 4 2 3 2 3 2
30 Weisz Oszkár 3 4 3 4 3 4 4 4 4 3 3 2 3
Kimaradt: Weisz Lajos.
— 57 —
III. osztály.
Osztályfő : Kellert Lujos.
A tanulók nevei Hittan Magyar nyelv] J Német nyelv!| Számtan Mértan ■ Term, rajz | Földrajz Történelem j| Szabadk. rajz! | Mértani rajz j| Szépírás Ének Torna • 1 Viselet í
Ádler Ede 3 2 2 3 I I 2 2 I I 3 2 2 I
Ádler Miksa 4 3 3 3 4 4 3 2 3 4 3 4 4 2
Apfelbaum Géza 2 3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 I 2 2
Báron Ernő 2 3 3 3 3 3 3 3 4 2 i 3 2 2
5 Braun Gyula I I I i i i I i 3 i i 2 3 I
Deutsch Miksa 3 3 2 3 4 3 2 i 3 4 3 2 2 2
Dukász Jenő 2 3 4 3 3 2 3 3 i 3 2 3 2 2
Fein Vilmos 2 2 i 3 3 i I i 2 3 2 2 I I
Feldmar Béla i i i i i i I i i i I 3 3 I
io Frommer Sándor 3 4 4 3 4 3 3 2 4 4 3 2 3 2
Goldberger Béla 3 3 3 2 3 3 2 2 3 2 2 2 2
Grausz Samu 2 3 3 2 4 3 3 3 2 4 I 3 2 2
Kohn Samu 3 3 2 2 3 3 2 2 3 3 3 2 3 2
Krausz Imre 4 3 4 4 4 4 3 2 4 4 3 3 3 3
15 Künstler Ödön 3 3 3 3 4 4 3 4 3 4 3 3 3 2
Kürschner Samu 5 4 2 3 2 3 2 3 i 3 2 4 2 i
Letzter Jenő 3 4 3 3 3 4 3 2 4 3 3 3 3 3
Lewiu Samu 2 i i 2 3 i i i 4 3 3 3 2 i
Milhofer Dezső 2 2 2 3 3 i 2 i 4 3 3 4 3 i
20 Pilczer Bernát 2 3 3 4 4 2 2 2 4 4 3 2 i 2
Pollak Jakab 3 4 4 3 4 3 4 4 4 4 3 i 3 i
Pollak Rezső 3 4 3 4 4 4 2 3 4 4 2 i 2 2
Rein Ignácz 2 3 3 2 4 3 3 2 3 2 2 3 2 2
Rosenthal Sándor 3 3 4 3 3 3 3 3 4 4 3 4 3 I
25 Skopal Lajos 4 3 4 3 3 3 3 3 4 3 3 2 2 2
Schwarcz Károly 3 3 3 3 3 i 3 2 4 4 3 3 3 2
Kimaradt: Schulhof Zsigmond. Magántanuló: Kohlmann Sámuel.
— 58 —
IV. fiúosztály.
Osztályfő : Altniann Mór.
A tanulók nevei Hittan Magyar Német Számtan Mértan Természett. j Földrajz Történelem Szab. k. r. Mért. rajz. Szépirás Ének Torna Erk. viselet Szorgalma |
Bernárd Emil r. k. I 3 3 4 4 3 3 3 4 4 3 3 I I 3
Bogenrieder Károly rk. 2 3 3 3 3 4 3 3 2 2 3 2 2 X 2
Dukász Miksa I i i i I i I i 2 I 2 2 2 I 2
Elirenstein Győző 2 3 2 3 4 2 2 2 4 4 4 2 3 X 2
5 Fleischhacker Ede 4 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4
Fleisrhhaeker Géza 3 4 2 2 3 4 3 4 3 4 3 2 2 3 3
Fleischhacker Jenő 4 3 3 4 3 4 3 2 4 4 4 2 3 2 3
Frank Ernő 2 3 3 i 2 2 3 2 2 2 2 3 3 l 2
Gríinhut Ferencz 3 3 4 i 3 3 3 2 2 3 3 3 2 2 2
10 Grünwald Béla 2 3 2 3 3 2 3 2 4 3 4 2 2 i 2
Kapperl Béla i 3 2 2 2 2 2 i 4 3 3 2 3 i 2
Koblenczer Oszkár 3 2 i 2 2 2 i 2 2 2 2 2 2 2 2
Koréin Vilmos 3 3 4 4 4 3 4 2 4 4 4 3 fm. 3 3
Krausz Albert i 2 2 i i 2 i i i i 2 2 i i i
15 Rotter Sándor i i i i 3 2 i i fm. 3 2 2 2 2 i
Sclierz Lajos 4 3 3 3 4 4 2 2 3 3 3 3 2 i 2
Seheyer Jakab 3 3 2 3 4 3 3 3 3 4 3 2 2 i 2
Schön Jenő 3 3 3 3 4 3 3 3 3 4 X 2 I 2 2
Schreiber Mór 2 3 4 2 4 3 4 3 3 4 3 2 3 2 3
20 Singer Samu 2 2 2 i 3 2 2 2 2 i 2 2 3 i 2
Weiss Henrik i i i i 2 2 i i 4 3 4 3 2 i i
Weissberger Rezső 3 3 3 4 2 3 2 3 2 2 3 2 i 2 2
Wünschbach Dezső. 2 2 2 i i 2 i i I i i 2 2 i i
Magántanulók: Klein Gyula, Kohlmann Sámuel.
C) FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA.
XI.
Tanári kar.
J3úix Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képe-sitett rendes tanár, a tanári könyvtár őre, a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi tagja, Nagy-Kanizsa város képviselőtestületének és iskolaszékének tagja; tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat az alsó és felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 31, ez intézetnél 30.
J3aIIa JVtózes, polg. iskolákra képesített tanár; tanította a mennyiségtant, a ker. számtant az alsó és középső osztályban, a szépírást az alsó, az irodai munkálatokat a középső osztályban. A tanári tanácskozások jegyzője. Működik ez intézetnél 1 év óta.
}<aIesok IlCO, középiskolákra képesített tanár, a nagy-ka-nizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanította a történelmet mind a 3 osztályban. Működésének évei 7, ez intézetnél 4.
3<árpáti JVCarcó, rendes tanár, felső kereskedelmi iskolákra képesitett tanár, az önképzőkör vezetője az ifjúsági könyvtár őre; tanította a magyar és német nyelvet és irodalmat mind a bárom, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 10, ez intézetnél 6.
Dr. JMeumann Ede, a nagykanizsai izr. hitközség főrabbija, tanította a hittant mind a három osztályban. Működésének évei 15, ez intézetnél 5.
Dr. J^osertberg jVtór, köz-és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei ez intézetnél 5.
Somosi Vilmos, középiskolákra képesített rendes tanár, a földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár őre; tanította a vegytant, áruismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a 3 osztályban. Működésének évei ez intézetnél 6.
X)r. Villányi J^enrik, felső kereskedelmi iskolákra képesitett rendes tanár, a »Zalai Közlöny« szerkesztője, bölcsészet-tudor, tanította a franczia nyelvet és levelezést mind a három, a ker. levelezést az alsó osztályban, a gyorsirászatot mind a 3 osztályban. Működésének évei 15, ez intézetnél 7.
— 61 —
Df. Vörös CyriH. középiskolákra képesitett tanár, a nagykanizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanította a mennyiségtant és ker. számtant a felső-osztályban. Működésének évei 6. az intézetnél i.
J^üttcr Jhajos, ev. lelkész, az ág. liitv. tanulók hitoktatója-Működésének évei ez intézetnél 7.
Piehler "pál, róni. katli. lelkész, a rom. katli. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 4.
Seregély Dezső, ref. lelkész, az ev. ref. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 3 év óta.
Hitoktatók:
Az érdemjegyek magyarázata.
Erkölcsi viseletből
Előmenetelből
1 ió
2 szabályszerű
3 kev. szabálysz.
4 rossz
jeles jó,
elégséges elégtelen
XII. Tanterv
a nagyin, vall. és közoktatásügyi itt. kir. miniszter ttr 1895. évi aug. 20-án 44001. sz. a. rendelete alapján.
i. Vallástan.
Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra.
A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. sz. a. kelt vall. és közokt. 111. kir. ministeri rendelet.)
Magyar nyelv és irodalom.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
A prózai írásművek ismerte ése, olvasmányok alapján.
1. Leirás. Tárgy és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, uti rajz.
2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra.
3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés.
4. Szónoklat. A szónoki forma és irály, egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből.
5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből.
A prózai olvasmányokon kivül a költőiekből: lyrai és
leiró müvek, kisebb elbeszélések (románez, ballada stb.). Különös gond fordittandó az olvasmányok szerkezetére, a prózai és költői kifejezésmódok különbségére.
— 63 —
Az Írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositók készitése. Ilyen disposi-tiók vagy az olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok utánképzése házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkiut egyszer.
Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése.
Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás, valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leiratása.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
Középső osztály. Heteukiut 3 óra.
A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján.
A mondákból kiindulva a magyar eposz fő képviselői: Zrínyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja: Gyöngyösi ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kálmánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos hazafias és szerelmi lyra; régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok.
A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az eposzok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészökben ismertetendők. Elbeszélő költeményekés modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba.
Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok részint az olvasmányok, részint a tanulók ismereteinek köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkiut egyszer.
Dispositiók készitése, nyelvi és stilistikai magyarázatok, helyesírás.
Prózai és vtrses darabok könyv nélkül. Szavalás.
Felső osztály. Heteukiut 2 óra.
A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján.
A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József,Szigligeti és Madách; vigjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai írók és szónokok a reformkorban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth.
A irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra.
Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok felváltva kéthetenkiut egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás.
— 64 —
3- Német nyelv.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére.
A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése.
írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátitására, fordítások és utámcépzés utján; a helyesírás elsajátitására tollbamondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer.
Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése; szabatos fordítása magyarra.
Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Olvasmányok, részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre.
írásbeli iráuytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra.
Prózai és költői darabok könyv nélkül.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése.
Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom-tudomány és a publicista köréből.
Írásbeli dolgozatok: fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer.
Prózai darabok és költemények könyv nélkül.
4. Franezia nyelv.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nézküiözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Forditások a nyelvtan begyakorlására.
b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a nép-
— 65 —
mese, monda, történet, föld-, nép- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása.
c) Szó tan lilás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira.
cl) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint házi és iskolai gyakorlatok, kétlietenkint egyszer.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
a) Nyelv tan. Rendhagyó igék. A particulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok, különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások, mint az alsó osztályban.
b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok.
c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való íratása.
d) Szó tanul ás tárgyi és etymologikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, syiionyniák, kereskedelmi kifejezések.
e) írásbeli dolgozatok, mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kétlietenkint egyszer.
Felső oszt ál)-. Hetenkint 3 óra.
a) Nyelvtan. Az infinitivus és a participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások, mint a megelőző osztályokban.
b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles irók műveiből, tekintettel a uemzetgazdaságtaui és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján.
c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása és minták után való íratása.
(1) írásbeli dolgozatok, mint a középső osztályban.
5. Földrajz.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése.
Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsiai Törökország, India, Khina, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült-Államok, Mexikó, Brazília, Argentína, Chile) ismertetése kereskedelmi szempontból.
5
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes és főképen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államok idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével.
Felső osztály. Hetenkint 2 órán.
Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokkal való összeköttetéseinkre.
Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piaczokuak, közlekedési utaknak, eszközöknek és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparczikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkán-félsziget kereskedelmi viszonyaira.
6. Történelem.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése.
A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztyén-germán királyságok, kereszténység. Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az investitura-harcz (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance, átmenet az újkorba.
A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami cs társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarehia felülkerekedése. A Hunyadiak kora: a) Hunyadi János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Hunyadi Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt.
— 67 —
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformá-tió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld.
A harmiucz éves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború,) Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás; felvilágosodott absolutismus. Ejszakainerikai szabadságharcz. A franezia forradalom, Napoleon császársága, a bécsi cóhgressus.
A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformatio elterjedése, török hódoltság.
Nemzeti és vallási sérelmek: Boeskay felkelése és a bécsi béke.
Magyarország részvétele a harmiucz éves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György.
Erdély fénykora és hanyatlása I. Lipót; A Wesselényiféle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre fölkelése. Magyarország megszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákó zy Ferencz fölkelése és a szatmári béke. A nemzet és a kir. ház kibékülése, III. Károly, Mária Terezia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a franezia háborúkban és belső állapota ez idő alatt.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (jul. és febr. párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés, Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini cougressus. Bosz-nia és Herczegovina megszállása.
A magyar nemzet történetéből. I. Ferencz uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a ,Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1847-ben megnyílt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakulása. A szabadságharcz. Önkényuralom. Deák Ferencz és az 1867-iki kiegyezés.
Az alkotmány tanból a mai magyar közjog ismertetése.
55
- 68 —
7. Mennyiségtan és politikai számtan.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A négy alapművelet positiv és negatív számokkal. Hat-ványmennyiség; négyzetre-emelés közönséges számokkal.
Az első fokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és arányiatok.
A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tauté-telek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati egyszerű példákban.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Gyökmennyiség. Másod fokú egyenletek egy ismeretlennek^"
A logarithnuis fogalma. A Iiríggs-féle logaritlmius-rend-szer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithinu-sának. a logarithmnshoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarithmusok segélyével.
Első fokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főkép a kamatszámolás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változtatás röviden. A valószínűség számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség.
A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gula, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Politikai számtan. Kamatos kamatszámítás utólagos és előleges kámatlábbal, a eouform kamatláb. Segédtáblák.
Evjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi) annuitással. Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottériakölesönök. Köl-csöntörlesztési és sorsjegyhuzá.si tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölesönárfolyamok egyenértéke.
Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy sze-\' mélyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díj-tartalék-számolás.
8. Természettan.
Alsó o sz t á 1 y. Hetenkint 2 óra.
A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga.
— 69 —
Halmazállapot. A csepfolyó és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. Gőzgép.
A meleg és hatásai a testekre. Therinometer. A meleg forrásai.
A- hang keletkezése és terjedése; visszaverődése; magassága. Hangszerek.
A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Pontosabb optikai eszközök, különösen a mi-kroskop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek színei.
A mágnesség.
Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplastika. Hőelektro-mosság.
Accumulator. Elektromágnes. Elektromos telegraph. In-ducált áram. Dynamo elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és Mikrophon.
g. Kereskedelmi számtan.
Alsó osztály. Hetenkint 4 óra.
Alapműveletek egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával.
A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése.
A redukálás és resolválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat.
Hármas-szabály. Lánezszabály. Arányos osztás. Elegyítés-szabály.
A százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, értékés költségszámolásnál az áruüzletben szokásos módon az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszá-molás.
A kamat- és diseontszámolás.
A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók dis-contálása. Az osztrák-Magyar bank határozmáuyai a váltók le-számitolására.
Középső osztály. Hetenkint 3 órán.
Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvéuysúly. Az Osztrák-Magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénzverési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek a nevezetesebb piaezokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével.
— 70 —
A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fontosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-coinpensatio. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés.
Felső osztály. Hetenkint 4 óra.
A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetetlen iutézvény és kiildvény vagy más idegen helyen fizetendő kiildvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Di-reet és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külfödi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizomáuyszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az árvetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fontosabb börzeműveletek, különösen a prolonga tió.
10. Irodalmi munkálatok.
Alsó osztály. Hetenkint 1 óra.
(Kapcsolatban a szépírással.)
Számlák a közvetetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főkép a voualzás és rendes bevezetés gyakorlására. Bizományi vétel- és eladási számlák, ál-számlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolóilottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó-számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal.
Felső osztály. Hetenkint 2, óra.
Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása és levelezés, a számtan és a könyvelés köréből.
11. Könyvviteltan.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Általános rész.
A könyvvitel fogalma, fontossága és czélja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek.
— 71 —
Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-cz. 25—36. §§-ai; a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-cz. a magyar büntetőtörvény 1878. V. t.-cz, ide vágó pontjai.
A könyvek hitelesítése és bélyegzése; az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. — Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. — Adós és hitelező. — A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából.
A vagyon, annak felosztása: activ, passiv és tiszta vagyonra. — A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására.
A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése.
a) Az egyszerű könyvvitel:
Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok), n. 111. az áru-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró.
Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árubizományi könyvek stb.
A könyvek megnyitása a leltár alapján.
A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi áruüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása eszközlendő.
Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása.
b) A kellő* könyvvitel :
A kettős könyvviteli módszernek jellemzése.
A számlák rendszere és tana kimerítően.
A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése.
1. A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (fran-czia könyvvitel) jellemzése.
2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése.
A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel:
Lényeges könyvek : egyesitett napló és főkönyv.
Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei.
A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s Nyers mérleg.
*
— 12 —
A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel :
Lényeges könyvek : Pénztárkönyv, Klőjegyzék, Gyűjtő-Napló, Főkönyv.
Segédkönyvek: Folyó számlakönyv és a közvetlen főkönyv-vezésnél felemiitett segédkönyvek.
Gyakorlatul egy-két liaví üzlet kj#K)lgozása.
A hibák felkeresése és kiigazítása.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
Kereskedelmi társulatok könyvelése.
A közkereseti, betéti, részvénytársaságok és] szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutataudók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvénynek ide vonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok.
A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben.
A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek le-zárandók.
A lezárási munkálatoknál figyelembe veendők az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és a] bizományi ügyletek könyvvelése az áru- és banküzletekben.
Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a havi tartozó levelezésekkel együtt.
Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalokban.
A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők.
12. Kereskedelmi levelezés.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek: a bizonyítványok, elismervények, téritvéuyek, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meg-hatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést, és czégtörlést illető beadványok.
Körlevelek (hirdetésekkel). Az áru-üzletben kínáló levelek ; levelek hitelügyben; tudakozódó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek.
Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gvakorlaudók.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben, és pedig: a val tó-hitelről, intézvényekről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-kiildvényekről, prolongá-
— 73 —
tióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról.
A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket iskell készíteni.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben s általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások.
ij Kereskedelmi ismeretek.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedők és a segédszemélyzet. Czég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az áruk fajai. A mértékrendszerek s a uiértékhitelesités. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váitócselek-vényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésűk módjai. Az adás-vevés: ajánlat, alku, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő.
14. Közgazdasági ismeretek.
Középső osztály. Hetenkint 2 óra.
Általános rész.
Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán-és közgazdaság.
Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productiv és inproduetiv termelés. A termelés eredményességének feltételei: Állam. Egyéni szabadság s tulajdonjog. Munkamegosztás és egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai.
Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének föltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárusági áruk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége s értéke. A hitel, annak nemei s hatása.
Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség.
Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás.
Különös rész. Őstermelés. Felosztásá és különösen a mezőgazdaság. Földmivelődési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel.
- 74 —
Ipar. Felosztása, különösen a kis- és nagy-ipar s annak jelentősége. Czéhrendszer. Iparszabadság. Az ipar előmozditó tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások és különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés. Intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről.
Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények.
Felső-osztály. Hetenkiut 2 óra.
A bankok jelentősége és felosztása. Az egyes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereske-lem. Szabad kereskedelmi és védvámrendszer. Vámterület. Entrepöt-ok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Valtó-árfolyain.
Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, vízi útak és vasutak. Szállító intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraph, telephon.
Pénzügy tan. Államgazdaság. Államháztartás.Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámacjás. Az állambevételek.
Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok.
Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg.
Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi s örökségi adók, vámok.
Államadósság nemei, fölvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása s fölosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az állam-jövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján, röviden.
15. Jogi ismeretek.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
Bevezeté sül röviden : A jog fogalma és nemei. Köz-és magánjog. Vagyonjog, család- s öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon, zálog, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai: letét, adásvevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás.
Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvé-
— 75 —
nyek, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a rész-letügyletekról s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései.
Felső osztály. Hetenkint 2 óra.
A már tanultak ismétlésével kapcsolatban, a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az ipariendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vízi s a vasúti jog fővonásai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi és iparkamarák szervezetéről, a consuli biráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-ügyről, a vasárnapi munkaszünetről s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése.
16. Vegytan és áruismeret.
Középső osztály. Hetenkint 3 óra.
A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molecula, atom, moleculasúly, atomsúly. Chemiai rokonság, chemiaj érték. Képletek. Hydrogeii. Chlor, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogen. Oxigén, viz. Kén, kénhydrogen, Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammónia, salétromsav; levegő. Phosphor, phosphorsav, gyújtófa-gyártás. Arsen, arseuessav és arsensav, auripigment és realgar. Antimon, an-timoutrisulfid. Bor és borsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, czeruza, faszén, csontszén, korom kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; széusulfid. Silicium. Siliciutn-dioxid és az idetartozó drágakövek.
A fémek általában. Basisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriuínsulfat, salétrom. Borax. Soda, soda-bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, caliumchlo-rid, kaliumjodit, caliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamu-zsir, caliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammo-niumearbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, czement, chlor-mész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, magnesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zink-oxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálicz, rézcarbonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid. ólomcarbo-nat, ólomchromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higauychlorid, higanychloriir, higanyoxid, higanysulfid (cinnober.) Ezüst, ezüst-clilorid, ezüstnitrát. Arany, arauychlorid. Bismuth, bismuthnit-rát. Aluminium, aluminiumoxid s a megfelelő drágakövek, alu-miniumsulfat, timsó. Agyag és agyagárúk: üveg és üvegárúk.
— 76 —
Vas és vasárúk; vaschlorid, vasoxid, yashydroxid, vassulfidok, vasgálicz, vascarbonat. Nikkel; cobaltehlorür, szmalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kalíumpermanganat. Chromoxid, citromsav, kaliunichrornat, kaliumbichromat. Platina, platinchlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid (musiv arany). Ásványi festékek és drágakövek.
Felső osztály. Hetenkint 3 óra.
A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az áruismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek, Methan, petroleum, világító gáz, chlorophorm. Benzol, toluol, naphtalin, authracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methylalkbhol, aethylalkohol, szesz és szeszes italok. Glyczerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collo-dinin, gumini; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs és szágo. Szőlőczukor (méz). Nádczukor s a ezukorgyártás. Phenol, hangyasav, eczetsav (eczetgyártás); palmitinsav, steariu-sav, elainsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya- és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salicylsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidák, kapcsolatosan kávé, thea kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és husconservek).
A fonásra és szövésre alkalmas rostok; fonalak és szövetek
Faáruk.
17. Szépírás.
Alsó osztály. Hetenkint 2 óra.
A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond és diszirás.
— 77 —
A tantárgyak és heti órák.
Sor Tan tárgy A heti órák száma alsó közép.\' felső .. összes. osztályban
i Vallástan........ I 1 1 3
2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10
3 Német nyelv....... 4 3 3 10
4 Franezia nyelv ...... 4 3 3 10
S Földrajz......... 2 2 2 6
6 Történelem........ 2 2 2 6
7 Mennyiségtan és polit. számtan 2 2 2 6
8 Természettan....... 2 — — 2
Kereskedelmi számtan . . . 4 3 4 11
ro Irodai munkálatok..... 1 2 2 5
II Kön vv vitel tan....... 3 3 6
12 Kereskedelmi levelezés . . . 2 2 2 6
n Kereskedelmi ismeretek . . . 2 — — 2
H Közgazdasági ismeretek . . . —\' 2 2 4
15 Jogi ismeretek...... — 3 2 5
16 Vegytan és áiuismeret . . . 3 3 6
17 Szépírás......... 2 2
Összesen 32 34 34 ICO
A lefolyt tanévben használt tankönyvek.
ALSÓ OSZTÁLY.
Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv I. N\'évv L., Kereskedelmi levelező. Dr. Schack B., Német olvasókönyv I. NoeUBartos-Chovanesák, Franezia nyelvtan és olvasókönyv, 8. kiadás 1. r. Simonyi J., Ker. Földrajz,
Lanko A., Egyetemes történet ker. isk. szám ira. Dr. Beke M., Algebra. ,, „ „ Mértan. Gregnsz-Bereez, Természettan. Havas-Bogyó, Kereskedelmi számtan I. Sebestyén J., Kereskedelemisme. Vajda P., Aliutalapok, magyar és német.
KÖZÉPSŐ OSZTÁLY.
Dr. Ballassa J., Magyar olvasókönyv II. rész. Névy L-, Kereskedelmi levelező. Dr. Sehack Béla, Német olvasókönyv II. Kleibel-Balassa, A német ker. levelezés kézikönyve. Bartos-Cliovancsák, Franczia nyelvtan I. II. Simonyi J., Ker. Földrajz.
Ribáry-Mangold, A magyarok oknyomozó története. Dr. Beke M., Algebra. „ „ „ Mértan. Havas M., Keresk. számtan II. III. Scbröu-Stoezek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Asbóth, Áruisme és tecbnologia. Lengyel Al., Vegytan I. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Vajda P., Szépirási minták.
FELSŐ OSZTÁLY.
Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv III.
Névy L., Kereskedelmi levelező.
Dr. Scliack B., Német olvasókönyv III. r.
Kleibel-Balassa, A német ker. levelezés kézikönyve.
Bartos-Cliovancsák, Franczia nyelvtan III., függelék.
Mendlik A., Franczia levelezés.
Simonyi J., Ker. földrajz I. II.
Ribáry-Mangold, Magyarország oknyomozó története.
Mutschenbacher, A kereskedelem története.
Havas M., Kereskedelmi számtan III. rész.
Sehrön-Stoczek, Logarithmusi táblák.
Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve.
Dr. Hermann S., Ker. és váltójog.
Dr. Pisztóry S, Nemzetgazdaságtan.
Asbóth, Áruisme és tecbnologia.
Lengyel M., Vegytan I. II.
XIV.
Kivonat a nagy-kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából.
Az intézet czime, rzélja tantérre
1. Az intézet czime: Nagv-Kauizsai Felső Kereskedelmi Iskola. \'
2. Czélja és rendeltetése, hogy ne csak szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általános, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségűk szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek.
Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános miveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetui s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtanak.
3. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagyin, vallás- és közoktatásügyi 111. kir. minisztériumnak I895. évi augusztus hó 20-án 44,001. sz. a. kelt rendeletével részletesen kijelöltetett.
4. §. Az idézett szervező rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő niódositásaít az intézet magára nézve kötelezőknek ismeri. Attól akár a kötelezőkiil tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet, felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, a mennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények múlhatatlanul szükségessé teszik.
- 80 —
Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos tantervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag mennyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék.
5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyitványnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kiviil, a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-e. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá felsőbb gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő colléginmának látogatására is minősítve vaunak és végül, a mennyiben az intézetbe lépésök előtt négy középvagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogositvák, hogy hadkötelezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg.
Fentartiís, felügyeld.
6. §. A Nagy-Kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentar-tója a nagy-kanizsai izr. hitközség.
7. Az intézet feletti főfelügyeletet a 11111. vallás- és közoktatásügyi, valamint a 11111. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják.
A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézekt fentartó nagy-kanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott\' iskolaszékre vau bizva.
A tanulók.
20. Tanulókul felvétetnek: az első (alsó) osztályba:
a) oly tanulók, kik a gymnásium, real- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyitványiiyal igazolják.
b) A 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább is elégséges sikerrel bevégezte.
E szabály alul eltérés csak a 11111. vallás- és közoktatásügyi 111. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg.
21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni azon nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett.
Tanév, vizsgálatok.
22. §. A tanév szeptember i-én kezdődik és tart junius végéig. Á tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1-3. közt történik. Az ezen időn tul jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban enilitett min. rendelet irányadó.
- 81 —
23- Deczember és márczius i-én a tanulóknak előmeneteleiket és erkölcsi viseletöket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezek sajátkezű aláírásával ellátva az uj szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók.
24. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A 3-ik osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmene-telök szerint »jelesen felelt meg«, »jól megfelelt«, vagy »nem felelt meg« osztályzatú bizonyítványt kapnak.
25. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt bejelenti a vizsgálandók számát és felterjeszti az Írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat.
XV.
Fegyelmi szabályok a nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára.
1. A tanulok kiitelexeéye általában.
1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával ugy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik.
2. S- Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny s minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad.
3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcseire káros, vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is.
4. A legszigorúbb büntetésre méltó azon tanuló, ki vétkes gondolkodás módja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábitja.
5. S- A czél, mely a középiskola tanulói elé vau tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen, s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon.
6. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete és egész viselete legyen egyszerű és tiszta.
- 83 —
7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának ugy az iskolában, mint azon kivül engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állnia.
Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha tisztjét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni.
8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanitói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkednek.
9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vaunak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol.
II. A tanulók kötelességei az iskola iránt
10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, a mennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani.
11. ij. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távol maradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által írásban vagy szóval előadatván.
12. A tanórák elmulasztása esak betegséggel és pedig csupán csak az orvosnak, a szülőknek, vagy ezek helyetteseinek bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyitványnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és szaktanár beleegyezése nélkül tilos.
13. Ha a tanuló valamely ragályos bajban (valóságos himlő, bárányliimlő, skárlát, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj) szenvedett volna, felgyógyulás után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragály-mentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyitványnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától az esetben is távol tartani, ha az
6*
— 84 —
odahaza ragályos betegben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló esak a fentebb emlitett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába.
14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el.
15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azon egyént, a kinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni.
16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és halló képességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni csak az osztályfő engedelmével szabad.
17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a tanterembe menni, helyét csendben elfoglalni, és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik; mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva vau. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad ; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készitse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos.
18. §. Az egyes tanórák közti időben meg vau engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van.
19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Oraközökben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni.
20. §. A dohányzás szigorúan tiltva vau.
21. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által, és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból töntént, az vétkes fegyelmi büntetés alá esik.
22. §. Egyleteket művelődés céljából alapithatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kívül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Színház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni.
23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárusitása, cserélés a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; épen ugy til-tatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű czélra csak az igazgató engedelmével szabad.
— 85 —
111 Fegyelmi büntetések
24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüíi viselet baosnlóképen a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola czéljával és méltóságával ellenkező cselekmény pl. a kavéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyit-tetik.
25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdor-gálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás-és közoktatásügyi 111. kir. minisztérium értesíttetnek.
Ezeken kivül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó.
26. tj. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer.
Tandíjmentes tanulók, ha oly vétséget követnének el, mely a tanári szék előtti megdorgálást vonja maga után, elvesztik a kedvezményt.
IV. Hefejezö megjegyzések.
27. §. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem, menthetik fel őket.
28. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni.
29. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó, és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik.
XVI.
Az ifjúsági Önképzőkör működése az 1897 98. tanévben.
Az ifjúsági Önképzőkör ez évben fennállásának ötödik évét töltötte be és ez évben is több ízben bizonyságot adott arról, hogy hivatásának teljesen megfelel. A működés ezélját képezték : a nemzeti szellem, a hazafiság és szép iránti érzék fejlesztése, a kiváló irodalmi férfiak méltatása, az irodalom ismertetése, irodalmi és hazafias ünnepek rendezése, kötött és kötetlen nyelvű dolgozatok benyújtása, azoknak szó- és Írásbeli megbirálása, költemények szavalása, beszédek tartása, stylgyakorlatok és rögtönzések. A kitűzött czélok elérésére szolgáltak a rendes- és dísz-gyűlések; czélirányos munkálatok benyújtása és bírálata; szavalatok és szónoklatok; írásbeli és rögtönzött bírálatok és pályázatok. A gondolatok helyes kifejezése s a nyelvkezelés szabatossága érdekében még élőszóbeli előadások és vitatkozások is tartattak. A havonként i vagy 2-szer tartott gyűléseken a középső és felső osztályok tanulói vettek részt és munkásságukban a nemes czélhoz méltó ügyszeretetet és buzgóságot tanúsítottak.
A kör alakuló gyűlését október hó 3-án tartotta meg a kör vezető tanárának, Kárpáti Manónak elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében ecsetelte a tanulók előtt az önképzés ezélját és hasznát, megjelölte a szükséges eszközöket, különösen ajánlván a komoly munkásságot és az iskolai tanulmányokkal összhangzó működési irányt. Ugyanekkor történt a kör tisztviselőinek választása is. Tisztviselők lettek: ifj. elnök: Tauszik Sándor f. o. t., alelnökök: Herlinger Ernő f. o. t. és Frank Elek k. o. t., jegyző: Rechnitzer Miksa f. o. t., másodjegyző: Steiner Ign. k. o. t., könyvtárosok: Szabó Gyula f.o. t. és Dreisziger Izsó k. o. t., pénztáros: Hirschler Miksa. f. o. t.
A lefolyt évben az önképzőkör 10 rendes és 10 diszgyü-lést tartott; beérkezett összesen 34 mű, melyeket írásbeli és szóbeli birálat kisért; volt a körben 29 szavalás, melyek szintén bírálatban részesültek.
Az első diszgyülést október hó 13-án Ő felsége a király kegyes adománya, a »Tíz szobor« ünnepe alkalmával, tartotta az Önképzőkör. Ezt az ünnepséget tulajdonképeu az iskola rendezte, de az Önképzőkör tagjai szerepeltek. Az igazgató ur megnyitó beszéde után Herlinger Ernő f. o. t. elszavalta a »Király-
— 87 —
hyinnus«-t; majd Nagy Jenő f. o. t. felolvasása következett, melyben történelmünk ama tiz nagy alakjáról emlékezett meg; végül Hocli Imre f. o. t. a »Tiz szobor« czimii alkalmi költeményt szavalta el.
Deczember i-én Vörösmarty Mihály születésnapjának évfordulója alkalmával tartotta az Önképzőkör második diszgyü-lését. Kárpáti Manó vezető tanár ünnepi beszédében irodalmunk egyik legkiválóbb alakjáról, a nemzeti hagyományok legnagyobb költőjéről, Vörösmarty Mihályról emlékezett meg. Hazaszeretetre és nagyjaink iránti tiszteletre buzditá az ifjúságot, »hogy e reális korban se feledkezzünk meg a nemzet nagy alakjairól, a nemzeti hagyományokról és tiszteletteljes kegyelettel adózzunk azok emlékének. Ugyanekkor Engel Jenő f. o. t. és Hirschsohn Béla k. o. t. mindketten Vörösmarty egy-egy költeményét szavalták.
Iskolánk ifjúsága febr. 19-én egy minden izében fényesen sikerült hangversenyt rendezett a »Casino« dísztermében. A város előkelősége teljes számban jelent meg és a válogatott közönség zsúfolásig töltötte meg a termet. Nyitányul Bach: »Tavasz ébredéséit adta elő az ifjúsági zenekar Sterneck Zsigmond zenetanár vezetése mellett. Majd Hoch Imre lépett az emelvényre, hogy Kiss József »Kincses Lázár lánya« czimű balladáját szavalja el. A mély érzésre és alapos átgondolásra valló szavalat után az énekkar adott elő néhány szép magyar dalt. Ezután Herlinger Ernő adta elő Gstettner Henrik zon-gorakisérete mellett Vörösmarty »Szép Ilonká«-ját. A gyönyörűen sikerült szavalat élénk tetszésnyilvánításra ragadta a hallgatóságot. A zenekar által előadott »Czigánybáró-< után Engel Béla keltett élénk derültséget Gabányi »Völd és népei« czimü humoros mouologjának jóizü előadásával. Végül a zenekar hangos tetszésnyilvánítások közt adta elő a »Kossuth induló«-t, amelyet a tapsoló közönség többször megismételtetett. A hangversenyt táucz követte.
Az 1848-as márcz. 15. félszázados évfordulója alkalmából iskolánk diszgviilés által vette ki részét a nemzet ünnepéből.
A diszgyülést Tauszik Sándor ifj. elnök ünnepi beszéde nyitotta meg, szép szavakban emlékezvén meg a nagy napról és annak kiváló alakjairól. Ezután Engel Jenő f. o. t. Petőfi Sándor »Talpra magyar«-ját szavalta hatásosan. Majd Rech-uitzer Miksa felolvasása következett, melyben a dicső napokról emlékezett meg. Végül Reinitz Lajos Jakab Ödönnek »A szabadságnapja« cz. költeményét szavalta, mire a gyűlés véget ért.
Kossuth Lajos halála napjának évfordulója alkalmával az Önképzőkör a nagy férfin iránt érzett kegyeletének lerovása czéljából diszgyülést tartott, melyen Tauszik Sándor ifj. elnök szép beszédben vázolta a nagy államférfin tevékenységét, korszakot alkotó munkásságát. Ezután Herlinger Ernő ismertette Kossuthot, mint szónokot. Végül Hoch Imre Jókainak »Kossuth ravatala fölött tartott beszédét« mondotta el.
— 88 —
Fényesen ünnepelte meg az Önképzőkör és általában az iskola a 48-as törvények szentesítésének 50 évfordulóját is. Az igazgatói megnyitó után Herlinger Ernő szavalt és Kárpáti Ma nó tanar pedig beszedet tartott. .Majd Krausz Aladar szavalása zárta be az ünnepélyt.
Az Önképzőkör könyvtára az idén is gyarapodott és különös örömmel említhetjük fel, hogy a magas tanügyi kormány által kiküldött biztos ur kiváló megelégedésének adott kifejezést az ifjúsági könyvtár könyveinek ugy minősége, mint mennyisége fölött.
Az Önképzőkör részére szives volt ajándékozni dr. Ollop Mór ügyvéd ur egy drb aranyat, Szávai Gyula ur a győri ke-resk. és iparkamara titkára, kiváló lyrikusunk, költeményeinek két kötetét, dr. Neumann Ede főrabbi ur egy könyvet, dr. Villányi Henrik tanár ur 1 frtot és az Önképzőkör vezető tanára 3 kötet könyvet.
Az Önképzőkör tagjai közül számosan kitűntek buzgó munkásságuk által, amiről c jelentésnek a disziilésokre vonatkozó része is élénken tanúskodik; anyagi viszonyaink azonban nem engedték, hogy számos érdemes tagot dijakkal tüntethettünk volna ki, mert a tagsági dijak nagyobb részét a könyvtár gyarapítására fordítjuk; az érdeklődő közönség köréből pedig évről-évre csakis dr. Ollop ur szives adományáról számolhatunk be. Dijakat eszerint csak a legtehetségesebb és a legmunkásabb tagok nyerhetvén: Herlinger Ernő, Hocu Imre és Tauszik Sándor kaptak egy-egy drb aranyat, mely kitüntetést állandó buzgó és eredményes munkásságukkal érdemelték ki.
Kárpáti Manó,
az Önképzőkör vezető tanára.
XVII.
ÉRDEMSOR OZ AT.
Alsó oKztñi;.
Osztályfő : Kárpáti Manó.
A tanulók nevei Hittan Magyar ny, 1 Német ny. jl Franczia ny ;| Földrajz Történelem 1 Mennyiségi. 1 Természeti. 1 Ker és 1 olir. 1 számtan Kere?k. es for- 1 galom sme Ker. levél. || I Szépírás ¡ Irodai muűkjj Irásb. dolg. 1 ! Erk. viselet. ||
Adler Antal 3 2 3 3 2 3 3 3 2 3 3 I 2 , h
Apfelbaum Ignácz 2 I I I 2 2 I 2 T 1 I X 2 I !t
Baum M. Artúr 2 3 3 4 2 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2
Boskovitz Ödön 1 1 2 2 I r 1 2 1 1 1 I I I 2
5 Braun Arnold 2 3 4 3 3 3 •3 o 3 3 2 2 2 2 I I
Dolmányos Fer. 2 2 4 4 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 I
Farkas Sándor 1 2 3 3 3 2 3 2 3 3 3 3 3 2 2
Fleiner Aladár 3 3 3 3 3 2 2 3 2 3 2 2 2 2 3
Franki Jenő 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 2 3 2 1
10 Fürst Albert ism. 2 1 2 2 2 2 2 3 2 1 2 I 2 I 2
Gavora Károly 1 3 3 4 3 3 3 2 3 i 2 2 3 2 1
Gross József 2 4 3 3 3 3 2 3 2 2 2 2 2 2 3
Güusberger Ernő 1 2 3 3 2 2 1 3 1 2 2 2 2 I 2
Haas Hugó 3 3 3 3 3 2 2 3 1 2 3 2 2 2 2
15 Hahn József 2 2 3 3 2 2 3 2 3 1 3 2 3 2 2
Ffutter Géza 1 1 3 2 2 1 2 2 2 1 2 I 2 I 2
Jaeger István 2 2 3 3 1 3 3 1 3 2 3 3 3 I 2
Kessler Samu 2 3 3 2 2 3 1 3 1 2 2 1 1 I 1
Krauss Aladár 2 2 2 1 2 3 2 3 1 2 i 2 2 I 3
20 Krausz Jakab 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 2 2 1
Lang Róbert 3 3 3 3 1 2 3 2 3 2 2 2 3 2 2
Mandler Arthur 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 3 3 2 3
Manheim Béla 2 3 3 4 1 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2
Masehanzker Gusztáv 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2 I 1
25 Müller Zsigmond 3 3 3 2 2 3 1 2 1 2 2 2 3 2 2
Obál Rezső 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Paski Sándor 2 3 4 3 4 3 2 3 2 2 2 1 1 I 2
— 90 —
A tanulók nevei Hittan Magyar ny. 1 Német ny. || Franczia ny. l| Földrajz 1 I Történelem 1 I Mennyiségi. 1 Természeti. 1 Ker. és polit. számtan Keresk. és for-ll galomisme Ker. levelez. 1 Szépírás Irodai munkjl Irásb. dolg 1 Erk. viselet I
Pollak Jenő 3 3 3 3 2 4 3 3 3 2 3 3 3 2 I
Récsei Samu 3 2 3 3 X 3 I I 2 I 3 I 2 2 2
30 Reviczky Ottö 2 4 3 4 3 4 3 4 4 4 3 3 3 2 I
Schwarz Zoltán 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 I 2 3
Slovák P>éla X 1 3 3 1 1 2 1 1 i 2 2 2 r 2
Weiss Béla 1 2 3 1 1 1 I 1 X 1 1 2 2 2 2
Wilheim Jakab. 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 I 2 2
Kimaradt: Vogel Géza.
- 91 —
Iii»/.«\'!»»!« OWZt illy.
Osztályfő : Somosi Vilmos
A tanulók nevei Hiltnn Magyar ny. ! Német ny. g Franczia ny.jl Földrajz Történelem I Mennyiségt. | Vegytan Ker. számt. 1 Könyvvitel g Ker level. Váltójog 1 Nemzetgazd. 1 Írod. rnunk írásbeli dolg. | külalakja ; Erk. viselet j
Berger Lipót 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 I
Blau Benő 2 2 2 3 2 2 I 1 1 1 2 I I I 2 2
Boskovits Aladár 3 3 4 4 3 3 I 3 2 2 2 2 2 2 2 3
Deutsch Oszkár 3 2 2 3 3 1 I 3 1 2 2 2 3 2 2 3
5 Dreisziger Izsó 1 2 3 2 3 1 2 3 2 •5 2 I i X 2 2
Frank Elek 1 I 2 2 2 2 I 2 1 1 I I 1 I i 2
Gavora Dániel 2 3 2 3 3 i 3 3 3 2 2 3 2 2 2 2
Gstettner Henrik 2 2 2 1 2 3 1 3 1 2 I 2 2 I i 2
Heinrich Mór 4 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 2 2
10 Hirschler Ödön 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 3 2 2
Hirschsohn Béla 2 2 2 3 2 1 3 2 3 2 2 2 2 3 2 2
lloffmann Sándor. 2 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 2 2 2
Horváth Károly 1 3 3 3 2 2 3 2 2 3 2 2 2 2 2 1
Kohn Vilmos 2 2 3 3 1 3 2 I 2 2 2 2 2 1 2 2
15 Mautner Gusztáv 2 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 3 2
Mayer Gyula 3 3 3 4 3 3 3 4 3 4 3 2 2 3 2 3
Morgenstern Zsigm. 2 1 i 2 3 2 2 2 1 2 2 2 2 2 1 2
Mtiszti József 2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 2
Polednák Ernő 1 2 2 2 1 1 2 1 2 2 1 2 2 1 1 i
Pol Iák Dezső 3 2 2 3 2 1 1 2 2 1 2 1 2 1 1 2
Rechuitzer Lipót 1 3 3 3 3 1 3 3 3 3 3 2 2 1 2 i
Riedlmayer Károly 1 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 2 3 2 2 2
20 Rothatiser Imre 2 2 2 1 2 2 2 r 3 2 2 2 2 1 1 i
Schlesinger Hugó 3 2 2 3 3 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2
Steiner Ignátz 1 1 2 2 1 3 2 1 2 2 2 2 2 2 1 X
Susicki György 1 3 2 3 1 1 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1
Számek Jenő 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2
25 Tauber Győző i 1 i 1 1 r 1 1 1 1 1 1 1 I 1 1
Tálos István i 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 1
Weisz Ernő 2 2 3 3 2 2 1 2 1 1 2 2 1 I 1 2
Weisz Izsó i 1 2 2 1 1 1 1 1 2 I 1 1 I 1 1
Wirtli Imre i 1 t 1 1 1 1 i 1 1 1 1 1 I 1 1
30 Würzburger Miksa I2 0 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 3 •I 2 2
— 92 —
Felső osztály.
Osztályfő : J)r. Villányi Henrik.
Babócsai Tivadar Berger Dávid Blauhoru Emil Deutsch Jakab 5 Engel Béla Engel Jakab Gottreich Alfréd Herlinger Ernő Hirsch Alajos 10 Hirschler Miksa Koch Imre Kertész Sándor Kolin Miksa Kohlmaun Sándor 15 Kolli 11 Izsó Kondor Dezső. Krausz Ignácz Krausz Leon
Krön berger Manó 20 Mauthner Sándor Menczer Andor Molnár Ferencz Nagy Jenő Radó Gyula 25 Rechuitzer Miksa Reinitz Lajos Richter Vilmos Rosenberg Kálmán Steiner Róbert 30 Szabó Gyula Szivós Imre Tauszik Sándor Tóth Károly Wamberger Ernő 35 Wurm Mihály Weisz József
XVIII.
Jelentés az 1897 98. tanévben tartott érettségi vizsgálatról.
A felső kereskedelmi iskolák szervezetének értelmében osztályvizsga mellőzésével a felső osztályt végzett mind a 36 tanuló és egy az 1896—97. tanév végén 1 évre visz-szavetett tanuló érettségi vizsgálatra bocsáttatott.
A május 18., 20., 22., 23., 24., 25., és 26. napjain tartott írásbeli vizsgálatokon mind a 37 tanuló jelent meg.
A tanári kar által felterjesztett tételek közül a méltóságos miniszteri biztos úr által a következők jelöltettek ki:
1. Magyar nyelv és irodalom.
Az 1848. évi törvények hatása hazánk szellemi és anyagi fejlődésére.
Eredmény: 12 jeles, 13 jó, 12 elégséges.
2. Német nyelv.
Der Zucker.
Eredmény: 9 jeles, 12 jó, 16 elégséges.
3. Franezia nyelv.
Fiume, 1898. ápr. 20.
T. cz. »Banque de Crédit«
Marseille.
Kávéüzletem, különösen az ,Adria\' tengerhajózási társaság működésének fellendülése óta nagyobb kiterjedést
— 94 —
vévén, felette kívánatossá lett reám nézve, hogy Marseille-ben nagyobb összeggel rendelkezhessem.
Bátor vagyok tehát Önökhöz fordulni azon kérdéssel, vájjon hajlandók volnának 40,000 frankig terjedő nyílt hitelt engedélyezni, melyet 2 —3 hóra szóló intézvéuyeim-ben vennék igénybe.
Ha czégemről és anyagi viszonyaimról tudakozódni kívánnak, szíveskedjenek a helybeli hitelbankhoz fordulni.
Kívánságom teljesítése esetében előre is megígérem, hogy fedezetről kellő időben fogok gondoskodni és legyenek meggyőződve, hogy megtisztelő bizalmukra mindenkor méltónak fogok mutatkozni.
Kiváló tisztelettel
HALLER LAJOS
Eredmény : 2 jeles, 8 jó, 25 elégséges, 2 elégtelen.
4. Kereskedelmi levelezés.
Morpurgo Ernő Triestben kérdést intéz Marton Emilhez N.-Kanizsán, vájjon hajlandó volna-e kőolaj eladására vállalkozni. Marton a bízom, eladásra vállalkozik, mire Morpurgo egy rakományt küld.
Marton eladván ez árut, erről értesiti Morpurgot, ki az eladást tudomásul veszi és a kőolajért járó összeg iránt oly-képen intézkedik, hogy Marton azt Perl Márton budapesti kereskedőnek fizesse.
Ez üzletesetből hat levél származik, melyek közül kettő németül irandó.
Eredmény: 9 jeles, 10 jó, 18 elégséges.
5. Kereskedelmi számtan.
a) Melyik árfolyam alapján remittál adóssága kiegyenlítésére Amsterdam Frankfurtnak s mily önálló váltóbizományi müveletet végeztethet és hány £ haszonnal, ha a költség i %,?
— 95 —
Amsterdam és Frankfurt jegyzései a következők : Amsterdam Frankfurt.
Frankfurtra 3i°c 59-04 pr. 8 nap — — —
Amsterdamra 3^0 — — 16875 pr. 8 nap.
Londonra 1 3 « 12-03 pr. 2 hó 204-— » 8 »
Bécsre 47u 98-80 » 3 hó 170-20 » 8 »
Szent-Pétervárra 123-20 » 3 hó 215-50 » 8 »
Párisra 2" li 47-50 » 3 hó 81-05 » 8 »
b) Londonból kaptunk Orange-Pecco teát. Súlya Btto cwt i8„3„i2, tara 2°., ára 1/2 pr. lb.
Az egésznek londoni beszerzési ára az értékköltségekkel együtt L127, 1,, 4. A londoni súlyköltség L 4., 1. —-A belföldi súlyköltség 44"95 frt. Vám- és mérlegpénz 845-31 frt aranyban, agio 20o- Londoni tartozásunkat direkt remit-tálással egyenlítjük ki. Készítsünk árvetési táblázatot 100 kg. tea budapesti beszerzési árára vonatkozólag, ha a váltó árfolyam 122-tól 124—5-ig 0-5-el s a londoni vételár 1— 2-től 1 — n-ig 1 pennyvel ingadozik.
Eredmény: 12 jeles, 9 jó, 16 elégséges.
Mennyiségtan és politikai számtan.
30,000 frt kölcsönt, mely 2Í° o félévi utólagos kamatláb mellett kamatozik, 15 féléven át utólagos annuitással tör-lesztünk. Készítsük el a törlesztési tervet.
Eredmény: 20 jeles, 13 jó, 4 elégséges.
Könyvvitel.
a) Egy részvénytársaság 1897. jan. i-én 300,000 frt részvénytőkével alakul, melyre 5o\'} tényleg be van fizetve
Ugyanaz évi decz. 31-én a társaság vagyon-mérlege a következő :
— 96 — Cselekvő vagyon.
A részvények be nem fizetett
része ...... frt 150,000.—
Pénztári készlet ...... 35,680.—
Krtékpapirok s ezek kamatjai . . » 187,560.06 Küldvények . . . frt 143,180.—
le discout » 1820.30 » 141,35970
Jelzálog adósok ..... 375,470.—-
Ingóságok . . . frt 1200.—
leirás. . » 120.— 1080.—
frt 891,14976
Szenvedő vagyon.
A részvények névértéke . . . . frt 300,000\'—
Klfogadványok . . . frt 56,810.—
le discout » 756.32 v 56,053.68
Hitelezők, (betétek stb.) . . . . » 502,630.—
frt 858,683.68
Nyereség frt 49,378-40, veszteség frt 15,848.34. A tiszta nyereség elosztása iránt az 1898. febr. 20-án tartott közgyűlés következőképen határoz :
15$ tartalékalap képzésére, 25000 frt osztalékra, a maradék a hivatalnokok jutalmazására fordítandó. Könyvelendő a naplóban és főkönyvben, b) 1897. szeptemb. 10-éu kapunk Leblanc Frerestől, Lyonban selyemárukat, melyeknek számlaösszege
frc. 1890-— á 4875 . . . frt 917-38 okt. 20-án küldünk nekik Meunier Filsra, látra szóló váltót iooo-— frcról, á 49*15. .... 491-50. decz. 31-én lezárjuk a számlát 49"io árfolyam mellett. Kidolgozandó a naplóban és főkönyvben ázsió-számla segítségével ; fix-árfolyam 40-—.
Eredmény: 14 jeles, 11 jó, 10 elégséges, 2 elégtelen.
A szóbeli érettségi vizsgálatokat, juuius hó 13., 14, 15 és 16. napjain tartottuk Péter János, budapesti felső kereskedelmi iskolai igazgató, vallás és közoktatásügyi miniszteri biztos úr és Gelsei Gutmann Vilmos, kir. tanácsos, kereskedelemügyi ministeri biztos úr jelenlétében.
— 97 —
A vizsgálatokat megelőző, a miniszteri biztos urak elnöklete alatt tartott értekezlet határozatából az Írásbeli érettségi vizsgálat eredménye alapján mind a 37 jelentkezett tanuló szóbelire bocsáttatott.
A vizsgálatok eredménye következő :
Jelesen feleltek meg:
Deutsch Jakab Herlínger Ernő Hoch Imre Nagy Jenő 5. Tauszik Sándor.
Jól feleltek meg: Blíinhorn Emil, Hirscliler Miksa, Kertész Sándor, Krausz Leo, Radó Gyula, Rosen-berg Kálmán, Wamberger Ernő. = 7.
Megfeleltek: Babócsai Tivadar, Berger Dávid, Engel Béla, Bugel Jakab, Gottreich Alfréd, Hirsch Alajos, Horváth Sándor, K0I111 Miksa, Krausz Ignácz, Menczer Andor, Molnár Ferencz, Rechuitzer Miksa, Reinitz Alajos, Richter Vilmos, Steiner Róbert, Szabó Gyula, Szivós Imre, Tóth Károly, Weiss József = 19.
6 tanuló 1, illetőleg 2 tantárgyból f. é. szeptember hóban javitó vizsgát tehet.
55
- 98 -
XIX.
A 1896 97-ben végzett tanulók alkalmazási helye:
A ianulé neve A czés neve Telep
Áts Ede Posta és távirda hivatal Mohács
Berger Ignácz Káluoki & Simon Budapest
Braun Lajos Braun E. M. Gyurgyevác
Deutsch József M. áll. vasutak üzletvezetősé-
génél Zágráb
5 Deutsch Vilm. Villamos vasut-társaság Budapest
Dorn er Pál Leitner Alajos Varasd
Fischer Per. Filiale der k. 11. k. priv. österr. Creditanst. fiir Haudel u.
Gewerbe Triest
Fuchs Sándor Takarék és Hitel-szövetkezet BudapeSt
Gibs Gusztáv Weiser I. C. N.-Kanizsa
io Goldschmiedt A. Kereskedelmi és iparbank N.-Kanizsa
Gráf Miksa Ignátz Deutsch Vucsiu
Grósz K álmán Bankegyesület N.-Kanizsa
Gutli Zsigm. Vasúti tisztképző tanfolyam
240 frt ö. d. \\ tm. Budapest
Hoffmann H. Ruff & Tsa norinbergi nagy-
kereskedő Bécs
15 Illés Fiedler F. Posta és távirda tanfolyam Budapest
Kohn Ödön Schein S., szőnyeggyár Bécs
Koréin Samu Ismeretlen
Krausz Zsigm. Spitzer A. W bizományi üzlet Palermo
Lukács László Löwensolm Jakab, gabona ke-
reskedés Boglár
20 Lányi Samu Schlick-féle vasöntöde ésgépgy. Budapest
Leimdörfer B. Hirschfeld S. sörgyár Pécs
Leitner Ernő Egyéves önkéntes Sopron
Löbl Ernő M. ált. hitelbank fiókja Hazai biztosi tó társaság N.-Becskerek
Marton Aladár N.-Kanizsa
25 Márkusz Jenő »Merenz« banküzlet Bécs
Menczér Rezső Jute szövő és fonó gyár Bécs
Nádor Lipót Blatt Arnold gabonakereskedés. Budapest
Sattler Géza -»Alliancc« biztosító társaság Budapest
Sauer Béla Egyedi-féle szeszgyár Budapest
30 Schlesinger L- Nemzeti baleset biztosító r.
társaság N.-Kanizsa
Schwarz Géza Honig Dávid Kaposvár
Schwarz Miksa Rosner S. borkereskedő Budapest
Sugár Soma Auer-féle gázlámpagyár Budapest
Strém Ottó Heinsheimer Gusztáv, gyar-
matáru ügynökség Bécs
35 Weisz Alfréd Weisz Testvérek N.-Kanizsa
— 99 —
XXIII. Statisztikai táblázatok.
a) A tanulók származási helye.
Iskola Osztály Nagy-kanizsai j Zala Somogy Vas Tolna Baranya Pest Győr Veszprém Torontál l| Csongrád Varasd Belovár-Körös 1 Verőcze Alsó-Ausztriai Lengyelországi Boszniai Összesen Kimaradt Létsz. a tanév végénJ
megyei
1 Elemi leányiskola I II III IV 31 29 ¡34 28 V 3 5 31 29 3G 27 1 2 a 2 30 27 3a 35
Össz. 22 6 6 - — - 133 8 125
Elemi fiúiskola I II III IV 29 23 34 35 2 14 4 8 4 4 1 - — 1 - — 1 1 — 1 l — — 1 1 32 46 43 46 1 1 32 46 4: 46
Össz. |l22 28 9 — 1 — - 1 1 — 2 l - - 1 1 1G7 2 165
Polgári iskola I II III IV 19 21 16 8 6 4 3 5 4 3 G 5 2 I 3 - — - - - — 1 1 2 1 1 - — — 32 31 2G i3 2 1 3 30 2 23
Össz. <54 1 18 IS G - - - - - - 1 3 - — 112 3 109 TJ 34 3<
Felső ker.isk. I II III 17 11 II G 0 G 6 7 10 1 3 1 1 1 1 1 1 1 - 1 1 1 1 1 1 2 I _ í 1 1 1 2 — 35 H5 ■Mi 1
ÖSSZ. 39 1« \'¿3 4 1 1 3 2 1 I 1 2 - 1 3 4 1 1 3 - - 2 104
Főösszeg: j3*7 [70 55 lu 1 41 2 | 1 1 1 I6 öl 4 31 J - T|p|! ,5 5nK
Nagy-kanizsai . . . , HU Vidéki ....... l\'ii
Összesen . 5 8
7*
- 100 —
b) A tanulók.
nemzetisége vallása. k o r a Összesen
¡Iskola Oaztály magyar 1 német horvát | egyéb 1 izraelita I rom. kath. I ev. ref. I ág. ev. 6 éves 1 7 - I 8 9 ., « | n „ I 12 „ 13 I 14 „ 15 „ i l\'i 17 1 18 „ I 19 » I ¿0 ¡21
| Elemi leányiskola | I 29 2 _ 29 2 9 15 5 1 1 _ T _ __ _ — _ — 31
11 29 - — — 2* 1 — — 6 12 9 2 — 29
III 36 — — — 36 — — — — — 7 12 5 8 2 2 36
IV 37 — — - 36 1 — - - 15 16 4 — — — - - -, 37
össz. 31 1 - 129 4 1 9|21 S-l 2 3 2t l li 4 — - -1 33
>11 1 I 3 _ i 3\'i 2 — 27 4 1 32
uisko II 45 1 - 45 1 — - 8 21 11 2 — - J 6
ni fi III 42 1 42 - 1 — 3 19 13 5 2 1 - - - 4 a
Elei IV 45 — 1 — 46 - - — 13 15 1 ° 7 — — 46
Össz. 163 3 1 161 3 1 - 5|2S 44 3" 13 9 « - - - — 167
« II I Hl _ 1 32 — _ - 11 13 4 2 — — — - 32
lári fiuskc II III ao 2« — — 1 29 26 : 1 _ __ — 6 5 3 13 l 5 11 t 1 — — -il 2\'
Poiy IV 21 2 21 2 — — - — — 4 11 6 9 i - - 23
Össz lo- - « 1 109 v I - - 2 17 21 32 29 i 1 1 ! II*
Felső ker. iskola I 32 1 2 27 6 2 _ _ _ — 10 18 4 2 1 — - 35
II 31 _ 4 — 28 6 l — - - - — — - V 16 10 5 1 i 35
III 32 4 - 31 4 1 — - - — — — — 7 12 1 -i 2 1 2 3t>
Össz. 95 1 10 80 16 1 3 - | 1 — 1- - 1" 41 26 19 4 2 2 106
Fi összeg t97 |,8 a||487 |25 |2 j 4|| 9|46|52jö6j67 ¡5, ae|4? 29 2()j4a \'V * 2 2 ajjöis
XX.
A nagykanizsai ízr. hitközség híttaní intézményei.
Közli: I)r. Neumann Ede.
Hitoktatásunk körvonalai és azon elvek, melyek a tanitás alapját teszik, másfél évtized óta keveset változtak, a részletes tantervben azonban nemcsak saját tapasztalatainkat, hanem a felekezeti sajtóban megjelent idevágó komoly dolgozatokat és Maybaumnak a zsidó hitoktatás módszertanáról két évvel ezelőtt kiadott jeles munkáját felhasználtuk és értékesítettük. A pesti ízr. hitközség hitoktatásának egyetemes tanterve is becses szolgálatokat tett.
Ezen tanterv heves, sőt szenvedélyes támadások tárgya volt, de az oktatás czéljaiuak kellő kidoinboritása és az alapelvek tüzetes megállapítása oly érdemei, melyeket azoknak is hálásan el kell ismerniök, a kik a tananyag kiszemelése és csoportosítása tekintetében más nézeteket vallanak, a kik az egész tananyag feldolgozását lehetetlennek tartják és majd túltengést, majcl ismét rendszertelenséget lobbantanak szemére.
A pesti tanterv elvitázhatatlau előnyei késztették a IX. izr. községkerület (Zala- és Somogymegye) képviselőségétől kiküldött hitoktatási bizottságot arra, hogy azt munkálatainak a.lapjául elfogadja és a most már befejezéshez közeledő, a hit-qktatás valamennyi ágát felkaroló munka, mely a tantervet szigorú, mondhatni, kérlelhetetlen birálat alá vetette és bő utasításokkal kiegészítette, bebizonyította, hogy az alap helyes volt. Annál feltűnőbb, hogy ezen becses, kellő kezelés mellett már agyakorlatban is bevált és nálunk igazán alapvető tantervet még mindig széltében ignorálják és szándékosan hallgatják el azon eredményeket, melyeket az annak révén megindult vita érlelt.
A polgári iskoláknak sajátos, a gymnasiumok és reáliskolákétól teljesen elütő czélja és hivatása, a hitoktatás terén is kell, hogy kifejezésre jusson. Nem lehet tehát azoknak ugyanazt az anyagot kiszabni, melynek feldolgozása az utóbbiak tisztje. Ott is befejezett egészet kell nyújtani, még pedig azon növendékek értelmi fokához mérten, a kik ezen iskolákat látogatják és sok esetben azokban teljesen befejezik tanulmányaikat. Tantervünk ennélfogva más anyagot jelöl ki azok számára, a kik az illető évfolyamok bevégzése után még
102 —
négy évi hitoktatásban részesülnek és n. 11. tudományos pályára készülnek, mint a polg. iskola tanulóinak, a kiknek négy év alatt el kell sajátitaniok mindazon vallásos ismereteket, a melyekre az életben, azon viszonyok között, a melyekbe előreláthatólag kerülni fognak, szükségük lesz.
A gymnasiumi tantervben szorosan el kell választani a bibliai és zsidó történetet a vallás történetétől, a melylyel kapcsolatosan lehet tárgyalni a zsidó irodalom történetét, mint a melynek kiválóan vallásos jellege van. Az első és második osztályban be lehet fejezni a bibliai történetet, a harmadik és negyedik osztály a későbbi korszakok ismertetésére éppen elegendő. A felső gymnasium tárgya a rendszeres vallástan mellett a vallás története. Ezt mellőzni a képzelhető legvégzetesebb hiba. Ifjainknak illetékes forrásból meg kell tndniok, hogy vallásunk tanai és intézményei miként fejlődtek, hogy idegen felfogások mennyiben voltak behatással reájuk, hogy a tőle származott vallások eszmei tartalma és insti-tucziói mennyiben különböznek az övéitől, hogy szemmel láthassa a felekezete szervezetében mindenkoron pezsgő életet, hogy meggyőződjék arról, hogy vallásunk fejlődése együtt haladt az egész emberiség szellemi életével, mely mindig termékenyítőleg hatott reá, hogy meg tudja becsülni vallását és megczáfolui azon hazug tanokat, a melyek uton-utfélen és leg-többuyire tudományos mezben hirdetik, hogy vallásunk legmagasztosabb igazságai idegen származásnak, vagy hogy túlélte magát és az övéinél magasabb és tisztább felfogások a müveit emberiség köztudatából szükségképpen kiszoritoták az ő régen túlszárnyalt és elavult eszméit és képzeteit. Bátran állítjuk, hogy a vallástörténet kellő tanításának termékenyítő és edző hatásával alig mérkőzhetik bármely más vallástani disciplináé.
Azon ellenérzés, a melylyel a szentírás héber szövegének és a héber nyelvtan elemeinek ismertetése egyes körökben találkozik, azt a kötelességet rója reánk, hogy ezt a nézetünk szerint rendkívül fontos tárgyat, a melynek a hitoktatásnak szánt csekély idő felét szenteljük, a tanulóifjúsággal annál jobban megkedveltessük és a szülőkben is felébreszszük azt a tudatot, hogy a zsidó embernek ismernie kell vallásának szent okmányait és hogy ezen ismereteket nyújtani lehetetlen, ha a nyelvtan elemeinek közlését elmulasztjuk. A grammatika nem lehet őnczél, de a fordítás elég nehéz munkájának végzésében a leghathatósabb segédeszköz. Ezen téren pedig mennél több anyagnak mennél alaposabb és tüzetesebb feldolgozására kell törekednünk. Egy-egy bibliai mondat gyakran többet tartalmaz a legjobb tankönyv leghosszabb fejezeténél és sok ismereti anyagnak végső nyomai is elenyésztek már, midőn egy kellően bevésett bibliai mondat még ébren vau a tudatban és megteszi nevelő hatását az emberi lélekre.
A szentírás ismeretének pedig karöltve kell járnia az ima-
— 103 —
könyvével, nemcsak azért, hogy a gyülekezet minden tagja részt vehessen majd a közös áhitatban, hanem mivel vallásos tudatunk benne pragnans kifejezést nyert és egyes imáink vallásos eszméinknek igazán klasszikus nyilvánításai. Az imakönyv ismertetéséhez azután természetszerűen kapcsolódik a szertartásoké, hitoktatásunknak egyik fontos feladata, annál fouto-sabb, minthogy a családban már, fájdalom, ritkán nyilik alkalma a serdülő nemzedéknek szemlélet ntján megismerkedni velők.
Hitoktatásunkat ezen évben is kiegészítette az ifjúsági istentisztelet, a melyben összes növendékeink kész örömmel vettek részt és a melyen e sorok irója végezte az exhortácziót azon rendszer szerint, melyről tavalyi értesítőnkben szóltunk. A templomban és az iskolában nyújtott táplálék ugyanazon forrásból eredt és összhangzásban iparkodott szolgálni a szent czélt. A leányok hitoktatását betetőzte az ünnepélyes koufir-máczió, melyet Sábuoth első napján az egész gyülekezet ájtatos és lelkes részvéte mellett tartottunk meg.
A lefolyt évben is majdnem ezer tanuló hitoktátásáról gondoskodtunk. Az idő csekélysége, melyet e nagyjelentőségű tárgy tanításának szentelhettünk, nem áll arányban a czél fontosságával, a feladat nagyságával. Nem kisebb baj, hogy a gymnasiumban és a városi polgári iskolában két-két osztályt kellett egyesítenünk, hogy a rendelkezésünkre álló tanerőkkel a város összes iskoláiban külön-külön megfelelhessünk a tani-tás feladatainak. A hittani órák számának felemelése, különösen azon intézetekben, melyeket a hitközség tart fenn és a melyeknek felekezeti jellege kötelességünkké teszi a vallásoktatás intensiv és a legnagyobb igényeket kielégítő eszközlését, az egyesitett osztályok szétválasztása még ott is, a hol a tanulók száma nem nagy, odaadásuk és lelkesedésük azoknak, a kiknek a tanitás munkájának ezen nagyfontosságú része teszi tisztjüket, ezek együtt véve fogják majdan hitoktatásunkat azon fokra emelni, a melyen azt mennél előbb látni óhajtjuk. Az iránta való érdeklődés gyarapodásának örvendetes jelét köszöntjük azon tényben, hogy egy uemeslelkü nő, Dr. Schreyer Lajosné, felejthetetlen férjének emlékére tett alapítványának kamatjait részben (évi 20 frtot) két oly elemi iskolai tanulónak jutalmazására kívánja fordítani, a kik a hittani tárgyakban kiválnak. Midőn a nemes példa követését kérjük, kedves kötelességünknek ismerjük az izrael. irodalmi társaságnak is köszönetet mondani, mely a hittanban jeles előmenetelt tanúsító tanulók jutalmazására kiadványainak több példányát bocsátotta rendelkezésünkre.
És ezzel zárjuk e sorokat, melyeket tanterveink bemutatása követ:
— 104 —
Elemi iskola.
a) Izr. iskola.
I. osztály.
Tananyaga: Héber olvasás és egyes rövid mondatok betanulása (5 óra).
Bibliai történet: A világ teremtésétől Ábrahám haláláig (| óra).
II. osztály.
Tananyaga: Héber olvasás és egyes rövid imák betanulása óra).
Bibliafordítás: Mózes első könyvéből: 1, 2, 3, 4 a 17. versig, 8, 9 a 13. versig, 11-ből 1 10 és 26—32. 12 a 12. versig, 13, 14, 15, 17 a 11. versig, 18, 22. (4 óra).
Bibliai történet: Ábrahám halálától Mózes haláláig (¡óra).
III. osztály.
Tananyaga: Héber olvasás és imák betanulása (1 óra).
Bibliafordítás: Mózes első könyvéből 25-ből 19—34, 27, 28, 29 a 30. versig, 32, 33, 37, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46-ból 1—8 és 28—34, 47-ből 1—12 és 28—31, 48, 49-ből 29—33, 50.
A nyelvtanból: az orthoepia legfontosabb szabályai: sevá, dáges stb. A teljes igék «kál« ragozása a névszókról, általában, a többesszám képzése és a birtokviszony, a számnév t—10. kapcsolatosan tárgyalva a forditással (4 óra).
Bibliai történet: Mózes halálától Dávidig, egyes nevezetesebb bibliai fejezetek felolvasásával (f óra).
IV. osztály.
Tananyaga: Héber olvasás (| óra).
Bibliafordítás: Mózes második könyvéből 1, 2, 3, 4 a 18 versig, 5, 6 a 10. versig, 12, 13, 14, 15, 16. 17, 18, 19, 20, 21-böl 1—7 és 12—22, 22-ből 19—30, 23 a 20 versig, 30-ból n-17, 31» 32, 33, 34, 35 a 4- versig (4 óra).
Imaforditás: A Semá, Semóné eszré és Alénu óra)
A nyelvtanból: A névmás és a teljesigék ragozása végig, kapcsolatosan a forditással.
Bibliai történet: Dávidtól az első templom elpusztulásáig (l óra).
— 105 —
b) városi elemi iskola I. osztály.
Tananyaga: Héber olvasás és bibliai történet Ábrahámig (2 óra).
II. és III. osztály.
1
Tananyaga: Héber olvasás és egyes bibliai mondatok és rövid imák forditása.
Bibliai történet Mózes haláláig (2 óra).
IV. osztály.
Tananyaga: Héber olvasás, rövid bibliai fejezetek és imák forditása és betanulása, és ezzel kacsolatban az ünnepek valamint a legfontosabb szertartások ismertetése.
Bibliai történet Salamon haláláig.
A hitoktatást az izr. iskolában az illető osztálytanítók végzik, a városi elemi iskola hitoktatója Kondor József.
Tankönyvek az izr. iskolában az izr. tanitó-egyesület tórakigdváiiya és olvasókönyve, a városi elemi iskolában a pesti izr. hitközségtől kiadott »Zsidó hitoktatás vezérfonala«, minden osztályban a megfelelő rész. Ezeken kiviil mindenütt az izr. tanitó-egyesület imakönyve.
Polgári iskola.
a) izr. iskola.
I. osztály.
Tananyaga: Bibliafordítás: Mózes IV. könyvéből n, 12, 13, 14, 15 (37—41), 16, 17. 20.
Imaforditás: Reggeli és esti ima. Étkezés utáni ima. Bibliai történet: az elemi iskolában végzett tananyag ismétlése (3 óra).
II. osztály.
Tananyaga: Bibliaforditás: Mózes V. könyvéből 1, 2 (1 —10), 3 (8—22), 4, 5, 6, 11, 12, 13, 15, 16. Imaforditás: Az újévi ima. A második templom története. (3 óra.)
— 106 —
III. osztály.
■ \' ■ tir . . - . j
Tananyaga: Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből 29, 30, 3X> 32> 33, 34- A reggeli istentisztelet alkalmával használt zsoltárok.
Imaforditás: az engcsztelőnapi ima.
A talmud kora és a spanyol zsidók története (3 óra).
IV. osztály.
Tananyaga: Az imakönyvből végzett tananyag ismétlése, a péntek esti istentisztelet alkalmával használt zsoltárok. Szemelvények a példabeszédek könyvéből.
A történet befejezése (3 óra).
Tanár: Kellert Lajos. Tankönyvek : az imakönyv és szentírás mellett Cassel Dávid, a zsidók története és »rövid héber nyelvtan«.
■u b) városi polgári (6 osztályú) fiúiskola.
Tananyaga: a) héber olvasási gyakorlatok, az imakönyv ismertetése, b) szentírási szemelvények fordítása, c) történet vázlatosan, dj rendszeres hit- és erkölcstan. (3 óra.)
Tanár: Hoffmaun Mór. Tankönyvek: Halász és Schle-siuger, Zsidó vallástani vezérfonal, Cassel, a zsidók története, Hochmuth-Szép. Mózesi hit- és erkölcstan.
Városi polgári leányiskola.
I. osztály.
Tananyaga: Bibliai történet Salamon haláláig. Vallástan : istenismeret és istentisztelet az imakönyv nyomán.
Héber olvasás, az imakönyv ismertetésével és egyes imák fordítása (2 óra).
II. osztály.
Tananyaga: Bibliai történet a babiloni fogságig. Vallástan : az egyéni tökéletesség és a társadalmi erkölcs.
Héber olvasás, az imakönyv ismertetésével és egyes imák fordításával kapcsolatosan az ünnepek és szertartások méltatása (2 óra).
III. és IV. osztály.
Tananyaga: a) A zsidók története napjainkig, b) rendszeres vallás- és erkölcstan, c) imaforditás (2 óra).
Tanár: Dr. Neumann Ede. Tankönyvek ugyanazok, mint a fiúiskolában
- 107 —
, Főgymnasium.
I. cs II. osztály.
Tananyaga: a) Izrael története a jeruzsálemi templom elpusztulásáig, b) Szentírási szemelvények fordítása és az imakönyv tüzetes ismertetése. (2 óra.)
III. és IV. osztály.
Tananyaga: a) A zsidók története a babiloni fogságtól napjainkig, b) Szentírási szemelvények fordítása és az imakönyv ismertetésével kapcsolatosan az ünnepek és szertartások méltatása. (2 óra.)
V. és VI. osztály.
Tananyaga: a) Vallástörténet, b) A zsoltárok fordítása és tüzetes ismertetése. (2 óra.)
,).. VII. és VIII. .osztály.
Tananyaga: a) Rendszeres vallás- és erkölcstan, b) Prófétai szemelvények fordítása nyelvtani alapon és bibliai olvasmányok <Jób és Kohelet). (2 óra.)
Tanár az I. VI. osztályban Hoffniann Mór, a VII. és VIII. osztályban Dr. Neumann Ede.
Tankönyvek: Stern Ábrahám, Izrael története I. és II. köt.; Cassel Dávid, A zsidók története; Neumann Ede, Vallástörténet I. és II. köt.; Schreiner M., bibliai szemelvények I. és II. köt.; Krausz S., Rendszeres zsidó vallás- és erkölcstan.
Felső kereskedelmi iskola.
I. osztály.
Tananyaga: a) Vallástörténet, b) Az imakönyv tüzetes ismertetése (1 óra).
II. osztály.
Tananyaga: a) Vallástörténet, b) Az imakönyv kapcsán az ünnepek és szertartások méltatása. (1 óra.)
III. osztály.
Tananyaga: Rendszeres vallás- és erkölcstan (1 óra.) Tanár: Dr. Neumann Ede.
— 108 —
Tankönyvek: Neumann Ede, Vallástörténet I, és II. köt.; Hochmuth, Istenismeret és istentisztelet.
Keresk. tanoncz-ískola.
Tananyaga: a) Olvasási gyakorlatok, kapcsolatosan az imakönyv ismertetésével és a hit- és erkölcstan legfontosabb részeinek méltatásával, b) Bibliai történet Mózes haláláig.
41 Ipariskola.
Tananyaga: mint a keresk. tahoncziskolában. Óraszám heti i—i óra. Tan.: Barta Lajos. Tankönyv: Müller A., Héber ABC és imakönyv.
A hitközség tanintézeteinek növendékein kivit hitoktatásban részesültek:
Is k o l a Létszám O s 1 |ll III z t á IV V VIVII VIII.
Városi elemi fiúiskola . . . 2 7 11 7 4 5 __ _
„ „ leányiskola . . 51 ío 14 10 17 -- — — —
„ polg. fiúiskola . . . 29 9 5 6 5 3 I — —
„ „ leányiskola . . «5 302418 r3 — —
Főgymnasium ...... 119 29 22.20 10 4 II 12 II
Keresked. tanoncz-iskola . . 48 .W14
Ipariskola ....... 21 6 J3 2 -— — — —
Összesen 380
XXII.
Értesítés a jövő tanévre.
A tanulók felvétele mind a három iskolában szept. i., 2. és 4. napjain d. e. 9—T2, délután 3 — 5 óráig a következő szabályok szerint történik; a javitó és pótló vizsgálatok aug. 31-én d. e. 9—12, d. u. 3—5 óráig tartatnak.
Az e 1 e 111 i iskola I osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább 5), évesek és kiken az oltás sikeresen eszközöltetett, iiii szükség esetén bizouyitványnyal\'igazolandó.
A polgári iskola I. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább 9 évesek és az elemi iskola 4. osztályát kie-légitő sikerrel végezték, vagy felvételi vizsga által kimutatják, hogy a IV. osztály számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal birnak.
A felső kereskedelmi iskola alsó osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik a gymnasiuni, reál-, vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizouyitványnyal igazolják. A középső és felső osztályba oly tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illet, középső osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték.
U g y a polgári, mint a felső kereskedelmi iskolába újonnan belépő tanulók születési és u j r a o 1 t á s i bizonyítványt tartoznak felmutatni.
Születési bizonyítvány nélkül sem a polgári sem a felső kereskedelmi iskolába egy tanuló sem fog felvétetni
Javitó vizsgálatra bocsáttatnak:
a) az elemi iskolában azon tanulók, kik legfeljebb 2, a polg. iskolában azok, kik legfeljebb 3 tantárgyból kaptak elégtelen osztályzatot.
b) a felső kereskedelmi iskolában azon legfeljebb 2 tantárgyból bukott tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljo-gosit, mely körülmény az iskolai bizonyitványban jelezve van.
Évi tandíj az elemi fin- és leányiskolában: helybeliek részére 24 frt., vidékiek részére 28 frt.
— 110 —
a polgári iskolában: helybeliek részére 32 frt, vidékiek részére 40 frt.
a felső kereskedelmi iskolában: az alsó és középső osztályban 80 frt, a felső osztályban 100 frt.
A tandij 2 részletben fizetendő, és pedig az 1 részlet a beiratáskor. a 2. részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1. negyed a beiratáskor, a 2. negyed november 15-én, a 3. negyed február i-éu, a 4. negyed ápril 15-én fizetendő.
Beiratási cl ij az elemiben helybeli . . 1.20 » » » » vidéki . . 2.20
»\'••\' » : á polg. helybeli . . 1.30
» » » » vidéki . . 2.30\'
I£zeiikivül fizet a nyugdíjalapra minden elemi és polg. isk. tanuló 15 krt, minden keresk. isk. tanuló 3 irtot, utóbbiban az izraeliták 2—2 frt hitoktatási dijat.
Mindenki, ki az elemi, polg. v. ker. isk.-ban ta ud ij m e 111essége t kiván nyerni, eziránt Írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényeiket aug. 15-éig a hitközségi elöljárósághoz, benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa.
Bún Samu
igazgató
Tartalom*
Oldal
I. Iskolaszék............2
II. Gellert és Lafontaine, irta: dr. Villányi Henrik .... 8
III. Jelentés a lefolyt l 1)7 98-iki tanévről......17
IV. Tanintézeteink jótevői.........19
V. Könyvtár............24
Elemi iskola.
VI. Tanteslület...........28
VII. Érdemsorozat...........30
Polgári iskola.
VIII. Tantestület............44
IX. Tanterv. . ..........45
X. Érdemsorozal...........55
Felső kereskedelmi iskola.
XI. Tanári kar .... ......<>0
XII. Tanterv.......; .... 02
XIII. Az 189 7 — 9á-ik tanévben használt tankönyvek .... 77
XIV. Kivonat a nagykanizsai felső ker. iskola szemzeli szabályzatából 79
XV. Fegyelmi szabályok..........
XVI ónképzö-kör............8«
XVII. Érdemsorozat........ .... 89
XVIII. Jelentés az 1897—9<-iki tanév végén tartott érettségi vizsgálatról 93
XIX. Az 1890 - 97-iki tanévben végzett tanulók alkalmazási helye . 98
XX. Statisztikai táblázatok.........100
XXI. A nagykanizsai izraelita hitkö\'.ség hittani intézményei . . . 102
XXII. Értesítés a jövő tanévre.........109