Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
9.41 MB
2018-12-06 10:18:53
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
24
204
Rövid leírás | Teljes leírás (219.33 KB)

A Kegyes-Tanítórendiek
vezetése alatt álló
Nagy-Kanizsai Kath. Főgymnasium
értesítője az
1883-84-iki tanévről.
Közzéteszi: Pap János igazgató.
Nagy-Kanizsa,
Wajdits József könyvnyomdájából.
1884.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

a
KEGYES-TANITÓRENDIEK
VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ
ÉRTESÍTŐJE
Az 1883—84-iki TANÉVRŐL.
Közzéteszi:
PAP JÁNOS
igazgató.

Nagy-Ka nlzsa,
WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL
1884.
KEGYES-TANITÓRENDIEK
VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ
NAGY-KANIZSAI KATH. FÖGYINASIUM
AZ ¡883-84 iki TANÉVRŐL.
Közzéteszi:
PAP JÁNOS
igazgató.
ügy&slg
------
Nagy-Ivaiii/,sa,
WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL.
1884.
TARTALOM:
Zalaegerszegi Állami Levéltár
Néliány állat és növény szereplése a magyar mythologiá ban és a költészetben.
A tanári személyzet. Előadott tananyag.
írásbeli feladatok a magyar nyelvből. Adatok a főgymnasium történetéhez.
I.
Rendkívüli tant árgy a k.
II.
Gyakorló iskola.
III.
Segélyző egyesület.
IV.
Jótékonyság.
V.
Taneszközök.
VI.
Egyéb adatok. Érdemsorozat.
A) Rendes tantárgyakban.
B) Rendkívüli tantárgyakban.
A sorozatban használt érdemjegyek fokozata.
Rövidítések jelentménye.
Stat.istikai kimutatások.
Értesítés a jövő tanév megnyitásáról.
Néhány állat és növény szereplése
a magyar mythologiában és a költészetben.
Az emberre az egész természet, de különösen a mi környezetében él és mozog, sajátságos hatást gyakorol. Ez okozhatta, hogy már a legrégibb korban figyelme tárgyává tevé az ember a hozzá legközelebb álló lényeket, az állatokat és a növényeket, melyeknek majd természetfeletti, majd az övével azonos sajátságokat tulajdonított. A mitől félt, vagy a mit megszeretett, azt idő jártával élénk képzelme csodálatos alakba öltöztette ; így jött létre a hitrege, a monda, a babona, melyeknek később a költészet is szolgálatába szegődött. Rege szól a hösökröl, óriásokról, kik vasat gyúrni, követ morzsolni képesek, mese tartja fenn az Erös Jancsit, ki kenderként nyüvi ki a fákat, valamint a Máknyimák törpét, ki nagy erejével a mondahősöket rendre legyűri. A népképzelem kiterjed az óriásokkal küzdő Bátor Oposra, a héttollú buzogányt viselő Toldi Miklósra, a ki lllosvay szerint ugyancsak rá ijesztett Lajos király ellenségeire, midőn nagy ereje érzetében fülökbe dörögte :
Meghigyjétek tü azt tizenegy királyok, Agyatokba rontom arany koronátok, Uratok Lajost, ha jól nem szolgáljátok.
A mondák kedvencz tárgyát teszi még a hatalmas erejű Kinizsi Pál, szent László király, hogy a régibb Attilát, Csabát stb. ne is említsük.
De a mint vannak a nép képzeletének kedvencz alakjai, melyeknek regébe szövésekor minden nemeset és bámulatost felhasznál; ugy vannak félelmének, utálatának is tárgyai a vasorrú bábákban, boszorkányokban, kiket a természet elfajulásai gyanánt erős vonásokkal szokott jellemezni, kiszínezni; sőt nem elégedett meg halandó társaival, hanem magát az istenséget is saját képére alkotván, küzdelmének sorsosává teszi, s meséiben, mint tisztes aggastyánt, hol segítő-, hol büntetőképen szerepelteti.
A miképen jár el a képzelet az emberrel, oly csodás alakba szövi az állatokat is. Mesél u. i. sárkányról, lidérczröl, tátosról, melyek az ember bajos életét súlyosbítják, majd könnyítik; megostromolja kapzsi vágyában a kincsőrző grijmadarat, felkeresi erdős rejtekében a szerencsét nyújtó Jeliér kígyót, valamint őseink kedvencz
madarához, a néphit szerint haragjában mennydörgő szavú turulmadárhoz is elzarándokol.
A hogyan bánik a gyermekded képzelem az emberrel és az állattal, épen ugy ruházza fel saját érzelmeivel a növényorsz...