Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
3.53 MB
2019-04-30 15:09:15
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
13
110
Rövid leírás | Teljes leírás (68.76 KB)

A Kegyes Tanító-Rendiek vezetése alatt álló
Nagy-Kanizsai Katholikus Nagygymnasium
értesítője
1869-70-iki
tanévről.
Nagy-Kanizsa,
Nyomtatott Wajdits József Gyorssajtóján.
1870.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

a kegyes tamtó-ííi;\\i)ii;k
VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ
NAGY-KANIZSAI
KATHOLIKUS NAGYGYMNBSIUM
értesítője
18?§-iki
TANÉVRŐL.
NAGY-KANIZSA
NYOMATOTT WAJDITS JÓZSFF GYORSSÁJTÓJÁN
1870.
A rövidítések magyarázata.
g. kath. — görög katholikus ; izr. = izraelita , ism. = ismétlő ; kit. = kitűnő; jel. = jeles; I. r. — első rendű; II. r. = másod rendű.; III. r. — harmad rendű; p. = példás; d. = dicséretes; t. = törvényszerű; k. t. = kevésbbé törvényszerű; n. t. — nem törvényszerű; e. = ernyedetlen; k. = kitartó; ki. — kellő; h. — hanyatló; cs. = csekély; s. = semmi; 1. == kitűnő ; 2. = jeles; 3. = jó; 4. = elégséges; 5. = elégtelen; 6. = semmi; v. m. — vizsgálatlanul maradt.
Nevelési elvek, különös tekintettel a fegyelemre.
Eszmék hatalma vezérli a mindenséget, végelemzésben eszmék indítanak meg és irányoznak minden tevékenységet ugy az élettelen és élő természetben, mint a szellemi világban. De mig a természetre nézve, ennek minden működése- és jelenségében, a vezérlő eszme, az átalános észszerüség, az örök és változatlan érvényű törvények külső hatalmat képeznek, melynek az öntudat nélküli anyag vakon hódol, s épen ezért a természet a kényszerűség uralma alatt áll; addig a szellemi világ a szabadság világa, hol az egyenkénties jelenség a benső lényeget tevő átalánossággal egységbe olvad, és ezen egység maga a szellem. A természet csupán szenvedő tárgy (objectum) a tőle külömböző eszmei hatalom irányában, melynek szükségkép engedelmeskedik ; ellenben a szellem — épen mivel a lényegét képező eszme és jelenség egysége — öntudó, önelhatározó alany (subjectum), azaz szabadság.
Az ember az anyag és szellem egyesülete levén, tagja mind a természeti, mind a szellemi világnak ; e sajátságos alkotása az, mi őt minden létezőtől lényegileg külömbözővé teszi; ugyanez az, mi az ember működéseinek a többi lényekétől egészen elütő jelleget ad. Egy oldalról a teljes szabad-talanság, más oldalról a teljes szabadság ; de az ember sem egyik sem másik. A mi teljesen szabad-talan s működésében egy fensőbb hatalom Közvetlen vezetése alatt áll, mely őt változhatlan törvényeinek engedelmeskedni kényszeríti; az nem tévedhet, az — hogy ugy szóljak — alantabb áll a téved-hetésnél; ilyen a sajátképeni természet. A mi tökéletesen szabad, rajta kivüli föltéttől nem függő, nem korlátolt; az hasonlókép nem tévedhet, mert fölül áll minden tévedésen ; ez a tiszta absolut szellem.
Ha már az ember — és csakis az ember — a test és szellem egysége, vagyis a testiség által korlátozott szellem; innen könnyű megérteni, hogy őt, mint szellemet, öntudat és szabadság jellemzi ; de, mint korlátolt szellemnek sem tudása, sem szabadsága nem tökéletes. A tudás e tökéletlensége foglalja magában a tévedés lehetőségét, mig a semmittudás és mindenttudás azt egyáltalán kizárják. Mi következik ebből ? világosan az, hogy a lények sorában egyedül az ember van a tévedések alá vetve.
Egyes ember ugy, mint az összes emberiség az önmaga által fölismert és ilyenekül önkényt kitűzött czélok, eszmék vezérfénye után indulva folytonosan halad, tesz, munkál, tökélyesül; de haladási pályáján mennyi félrelépés, mennyi csaló fény tántorítja és távolítja el — leglább egy időre — az igazi czéltól! A szabadságával való visszaélés, a czélok félreismerése, vagy a tisztába hozott elvek helytelen alkalmazása hányszor veti az emberiséget a tévedések labyrintjába, honnan sokszor oly nehéz a kivezető fonalat megtalálni! Csak egy kissé kell szétnéznünk, hogy az ember lényegéből vont elméleti következtetést a történelem és a mindennapi tapasztalás által a legszembetűnőbben ig...