Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
4.56 MB
2019-04-30 15:20:57
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
19
111
Rövid leírás | Teljes leírás (87.8 KB)

A Kegyes Tanító-Rendiek vezetése alatt álló
Nagy-Kanizsai Kath. Főgymnasium
értesítője
1871-72-iki
tanévről.
Nagy-Kanizsa
Nyomtatott Wajdits József Gyorssajtóján.
1872.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A
KEGYES TAMTO-RIvVDIKK
VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ
NAGY-KANIZSAI KATH. FŐGYMNASIUM
értesítője
18"|„-iti TANÉVRŐL.
NAGY-KANIZSA
NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN
1872.
A rövidítések magyarázata.
g. kath. = görög katholikus; izr. = izraelita, ism. = ismétlő; kit. = kitűnő; jel. = jeles; I. r. = első rendű; II. r. = másod rendű; III. r. = harmad rendű; p. = példás; d. = dicséretes; t. = törvényszerű ; k. t. = kevésbbé törvényszerű; n. t. = nem törvényszerű; e. = ernyedetlen; k. = kitartó; kl. = kellő; h. = hanyatló; cs. = csekély; s. = semmi; 1. = kitűnő ; 2. = jeles; 3. = jó; 4. = elégséges; 5. = elégtelen; 6. = semmi; v. m. = vizsgálatlanul maradt.
A tárgyak nagysága és távolsága iránti tájékozottság
I. Érzékeink összefüggése.
Az ember ismereteket szerez a külvilági ól. Minthogy ezen ismeretszerzésnél egyrészt a lélek, mint megismerő alany — másrészt a külvilág, mint ismerettárgy, lényegileg különbözők s mintegy ellentétet képeznek; kell közöttük valami közvetítőnek lenni, mi a két ellenkező oldalt kiengesztelve; ezeknek egymáshoz való közeledését lehetővé teszi; minek következtében gondolatilag egységre jutnak, azaz, az ismeretanyag az ismerő léleknek saját birtokává sőt tartalmává leszen. Az már most a kérdés, hol találjuk ama közvetítőt, mely a lélek és a külvilág közötti nagy ürt áthidalja, melyen — mint ablakon — át tekint a lélek titokteljes rejtekéből a ragy világba, s mely nélkül az örökre elzáikózott, tétlen, tartalmatlan és fejletlen maradna.
A test szervezetét kell ismernünk s ez megadja a feleletet. Mindenek előtt szerves testünk idegei azok, mik a külvilág hatásait elfogadják, általuk megillettetnek ; de egyszersmind ezen idegek lelki életünk működésének legközvetlenebb anyagi föltétei; mert ezek eszközlésével történik, hogy a kívülről fölmerülő s általuk elfogadott testi illetett-ségek (affectiones) lelkiekké válnak. Testi szervezetünk ille-tettségeinek lelkiekké válásátnevezzük érzésnek. A külvilágról szerzett ismeretünk legelső alapja tehát az érzés, melynek szükséges föltétei: hogy kívülről valamely hatás merüljön föl, hogy ezen hatást valamely szerv felfogja, s az összes szervezet központjához vigye, s végre hogy ily módon az a lélek illetettségévé váljék. Ha már az érzésnek szükséges föltéte a testi illetettségeknek lelkiekké tétele; ezt pedig az érző idegek eszközlik ; ugy könnyű belátni, hogy a lélek és a külvilág egymásra való vonatkozásánál ezen érző idegekben rejlik a közvetítés, vagyis ezek segitségével jut lelkünk a külvilág tárgyainak és tüneményeinek felfogására. Ezen felfogás, mint láttuk, eleinte csak mint érzés lép ugyan föl, ami még magában nem ismeret, s az oktalan állatban ennél tovább nem is terjed a lélek fogékonysága; ámde az emberi okos lélek, amint egyszer bármely hatás által megillettetik, itt nem állapodik meg; hanem a fölvett hatást, mint nyers anyagot, feldolgozza; vagyis azon jelenségekről, melyek mindenekelőtt az érzésben lépnek föl előtte, fogalmakat alkot, itél és következtet; azokat tehát megérteni
törekszik. Ekép tesz szert a külvilágra vonatkozó valódi ismeretre, okos tudásra.
Ha az érzés csak egyféle volna, akkor az ezt közvetitő idegek csak egy úgynevezett érzéket képeznének, s ez volna a — minden tapasztalati ismeretünket közvetitő — egyetemes érzék. Azonban a hatások s az ezek által támasztott érzések többféleségéhez képest az egyetemes érzék is különböző egyes határozott érzékekre (sensus) oszlik, melyek mindegyikének külön saját szerve is van. Ily érzéki szei vet ötöt különböztetünk meg, ezek: a látás, hallás, tapintás, izlés és sza...