* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 29.71 MB | |
| 2022-05-24 12:43:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  257 | 718 | Cím: A nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium és Ipari Szakközépiskola évkönyve az 1966—67-es iskolai évről | Közrem.: Debreczeni Attiláné (összeáll.) Szerz. közl: ... összeáll. Debreczeni Attiláné ... Kiadás: Nagykanizsa : Zala M. Ny., [1968] Eto: 373.54(439Nagykanizsa)(058)"1966/1967" ; 373.61(439Nagykanizsa)(058)"1966/1967" ; 050.8:373.54(439Nagykanizsa)"1966/1967" ; 050.8:373.61(439Nagykanizsa)"1966/1967" ; 908.439Nagykanizsa Tárgyszó: Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Nagykanizsa) ; évkönyv Helyism. tárgyszó: Pék Pál hagyaték Szakjel: 373 Cutter: N 32 Nyelv: magyar Oldal: 70 p. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ■ I ÉVKÖNYVÉ AZ 1966—67-ES ISKOLAI ÉVRŐL A NAGYKANIZSAI DR MEZŐ FERENC GIMNÁZIUM ÉS IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA A TANTESTÜLET TAGJAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEBRECZENIATTILÁNK IGAZGATÓ Vv''v- ■ __________________ ■ az 1966—67-es iskolai évről A NAGYKANIZSAI DR. MEZŐ FERENC GIMNÁZIUM ÉS IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA A TANTESTÜLET TAGJAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEBRECZENIATTILÁNÉ IGAZGATÓ ÉVKÖNYVE W)n k1 3Z, 3 1885. március 13-án született a Zala megyei Pölöskefő községben. Középiskolai tanulmányai során hat éven keresztül a nagykanizsai gimnázium tanulója volt, gimnáziumi tanulmányait Zalaegerszegen fejezte be. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán végezte a latin—görög szakon. Summa cum laude eredménnyel kapott doktori diplomát. Kapcsolata megyénkkel egyetemi tanulmányainak befejezése után sem szakadt meg, az 1913—14-es tanévben a Zalaszentgróti Polgári Fiúiskola igazgatója lett. Innen vonult be katonai szolgálatra az I. világháború kitörésekor, 32 hónapot töltött a fronton. Az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom győzelme után a nagykanizsai katona- és munkástanács soraiba választották, melynek ötös tanácsában is tevékenykedett. A Tanácsköztársaság bukása után kezdte meg írói és sporttörténetírói pályafutását. 1928-ban az Amszterdamban megrendezett olimpián „Az Olimpiai játékok története" c. munkájával aranyérmet és vele olimpiai bajnokságot nyert. A II. világháború kitöréséig 22 munkája jelenti meg. Javaslatára indították meg a görögök az újkori olimpiai ásatásokat. Közben szerkesztői tevékenységet is folytatott. Munkái 18 nyelven jelentek meg. 1944-ben a német megszállás ideje alatt családjával együtt nyilasfogságban volt. A felszabadulás után {a budapesti Kölcsey Gimnázium igazgatásával bízták meg. Innen került a kultuszminisztérium testnevelési főosztályának élére. Ezzel egyidejűleg a Testnevelési Főiskolán sporttörténelmet tanított. 1948-ban nyugállományba került. Még ebben az éven a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává választották. 1954‘ben a Magyar Olimpiai Iroda vezetője lett és megbízást kapott az olimpia újkori történetének megírására. Ezt a munkáját orosz, német, francia, angol és szlovák nyelven is kiadták. 1959-ben aranydiplomát kapott. Élete végéig aktívan tevékenykedett, hazai és külföldi sportintézményekben és művelődési területeken egyaránt. Előadásai itthon és külföldön rádióban és televízióban kb. 4000 alkalommal kaptak nyilvánosságot. 1961-ben fejeződött be eseményekben és eredményekben gazdag élete. Intézetünk nagyszerű emberi tulajdonságaiért és példamutató közösségi magatartásáért választotta névadójának dr. Mező Ferencet, aki mindig kész volt segítséget nyújtani Nagykanizsa lakosságának. Intézetünk névadója Dr. Mező Ferenc Az intézet új táblája előtt > CD> < ÍD CL O3 3 CD w CTQ O: FTcn CD'' ffQ CD ►A U) aCZJ k(D T5 Td > a cti o* a -cű cn ÖD <O T5 c CD > -T5 g s 15 T5 N c/.'' £ KQ a c a •^» §* N > ^5 tZ) £ 8 .2 S-4 N c/5 5 § • r-H *■<!) N CD> cc N cú .SP o cn •rH cd a CD N U C £ <D "5* fi ‘CÖ> s Q a CDN 4-j 5 kw CD t>> ''OL CD a; N .£ N CŰ Cö v(D N *CÖ 33 •rM aj <(D njÍ2 > s < A rS• rH<>3cOQN3 ^2N cn "CÜN r2o 44 GQN< 8 .2N<GO ÖJC wOaaao cú>a cd • rH 3a ás 4J jo 75 8 .s N CŰ rö £ rO 44 a ''O 0$ > <(D a 2~ K S >> o *o N 0) £ Az év története 11 Az 1966—67''es tanév intézetünk harmadik munkaéve volt. Az elmúlt három év alatt kialakult iskolánk oktató''nevelő, kulturális és sportmunkájának a rendje. Korszerű, az ifjúság jogos igényeit is magában foglaló házirend szabályozza a dolgos hétköznapok egymásutánját. A lelkes tanár—diák munkának eredményét koronázta a Művelődésügyi Minisztériumnak hozzájárulása ahhoz, hogy a. 2. sz. Gimnázium megjelölést felváltsa az a lehetőség, hogy intézetünket dr. Mező Ferencről, Zala megye szülöttéről, a volt nagykanizsai diákról nevezhessük el, aki az 1928-as amszterdami olimpián szellemi pályázatával I. helyezést ért el, ezzel hazánk, dolgozó népünk elismerését, becsülését vívta ki. Intézetünk oktató-nevelőmunkájának kiszélesítése lehetővé vált azzal, hogy a tanulói érdeklődésnek helyt adva, megépítettük a biológia—kémia tagozatos osztályaink érdekében a két laboratóriumi gyakorlótermet, ezzel a speciális érdeklődésnek s a helyes pályaválasztás kialakításának adva segítséget. A tanév folyamán erőteljesebb ütemben folyt már az iskolareform szellemében a korszerű ismeretanyag tanítása. Atütőbb erejűvé vált a KISZ-munka, mélyebben éreztette pozitív hatását a munkára nevelés. Sok tanári energiát igénybe vevő tanév áll mögöttünk. Hogy nem volt eredménytelen, bizonyítja az, hogy egyik III. osztályos tanulónk a Ki miben tudós? vetélkedőn földrajzból I. helyezést ért el, másik IV. osztályos tanulónk pedig az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből szerzett országos helyezést. A keszthelyi Helikoni Ünnepségek keretében intézetünk kultúrcsoportja és a szellemi pályamunkák megalkotói a négy megye sok-sok iskolája között folyó nemes versengés eredményeképpen az összesítésben a rangos II. helyezést ért el. Az intézet kulturális életének „nemzetközivé" tágulását jelzi az a megállapodás, amely 1967. májusában született meg intézetünk és a varazsdi gimnázium igazgatósága között. Ennek értelmében a két iskola tanulóiból alakított csapatok tanulmányi, művelődési és sport-területen mérik össze erejüket még ez év során a népek közötti barátság erősítésének jeligéje alatt. 1. A tanítás menete: 1966. augusztus 29-én tartott tanévnyitó értekezlettel kezdtük meg a tanévet. Ekkor alakítottuk ki a tanév rendjét, megtörtént a tantárgy felosztás ismertetése és az egyéb feladatok kiosztása Augusztus 30-án zajlottak le a javító- és különbözeti vizsgák, az osztályfőnökök ekkor írták be a felsőbb osztályok tanulóit. Augusztus 30''án délután zajlottak le a szakmai tanácskozások, amelyeken a szakfelügyelők személyes irányításával a szaktanárok minden tárgyra vonatkozóan megállapodtak az iskolareformból eredő feladatokban, a legeredményesebbnek látszó egységes pedagógiai módszerek kialakításában. Szeptember 1-én tanévnyitó-ünnepély keretében kezdődött meg a tanítási év. Résztvett tanévnyitó-ünnepélyünkön Vándor László elvtárs, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára. A tanév munkája zavartalan volt, sem időjárási körülmények, sem járványos megbetegedések nem zavarták annak menetét. A IV. osztály utolsó tanítási napja május 6-a volt, íz I—III. osztályoké június 8. A tanévet június 17-én megtartott tanévzáró-ünnepéllyel és a bizonyítványok kiosztásával fejeztük be. 2. Személyi változások: A Művelődésügyi Minisztérium az 1966-ban végzett egyetemi hallgatók közül intézetünkhöz helyezte Daka Judit matematika—ábrázoló geometria és Szolnoky Zoltánná magyar—orosz szakos tanárokat. A tanévet megelőző nyári szünetben nyugállományba vonult dr. Szűcs Lászlóné magyar—orosz—német szakos tanár. Örömmel fogadtuk az idehelyezett kartársakat, akik hamar beilleszkedtek az iskolai közösségbe és az itt talált kartársakkal együtt lelkesen igyekeztek közreműködni a szocialista oktató-nevelő munkában. Az ifjú, helyüket csakhamar megtaláló kartársak örömteli fogadtatása mellett igaz együttérzéssel búcsúztattuk dr. Szűcs Lászlóné kartársat, akinek nyugdíjba vonulásával egy kedvesen erélyes, rendkívül dinamikus, színes egyéniségtől vált meg az iskola. 3. Hivatalos látogatások: Legfelsőbb tanügyi hatóságunk, a Művelődésügyi Minisztérium részéről ebben az évben is kapunk közvetlen segítséget. Meglátogatta intézetünket Vendég Sándor minisztériumi főosztályvezető, több alkalommal segítette az iskolai munkát Pető Imréné MM főelőadó. Az MSZMP Megyei Bizottsága részéről Újvári Sándor elvtárs, az MSZMP megyei titkára, valamint Lázár Tibor és Kéner Jolán elvtársak, a megyei pártbizottság munkatársai látogatták meg intézetünket. Megyei ellenőrző hatóságunk részéről Kiss Gyula elvtárs, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese, Baranyai Sándor osztályvezető, Kékesy Antal iskolai csoportvezető, Fazekas Gábor és Vadvári Tibor középiskolai tanulmányi felügyelők, Trovencsák József és Bódy György személyügyi előadók, Ácsa Lajos, Buzi Gábor, Harkány László, Holes István, Kovács Lajos, Márkus Ferenc, Németh János, dr. Pillér Ernő, Pungor Antal, Kóbor Vilmos szakfelügyelők számos alkalommal keresték fel intézetünket, nyújtottak hathatós támogatást az oktató-nevelőmunkához. Látogatást tett még intézetünkben Kovács Miklós, a megyei pénzügyi osztály osztályvezetőhelyettese, Csaba Ilona megyei gazdasági felügyelő, Balogh Jánosné továbbképzési előadó, dr. Sáfár Árpád beruházási előadó és Horváth Lajos népművelési előadó. Városunk vezetői látogatásaikkal, konkrét javaslataikkal szintén segítették intézetünk munkáját: Vándor László elvtárs, az MSZMP Városi Bizottságának I. titkára, Nagy Lajos elvtárs, a Városi Tanács VB elnöke, Gál Róbert, a Városi Tanács elnökhelyettese, Breznay Lászlóné, az MSZMP Városi Bizottságának osztályvezetője, Pétiké Antal, a Városi Tanács osztályvezetője. Több alkalommal nyújtott segítséget a gazdasági vezetéshez a Városi Tanács munkatársai részéről Lampert Imre csoportvezető, Horváth Vilmos tanulmányi felügyelő, Vizi Sándor, Török Ferenc, Parragi Zoltán, Zimonyi Lászlóné és Balázs Ferencné előadók. A Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről is érezhető volt a segítség az iskolai bizottság munkájához. Több alkalommal meglátogatta intézetün12 13 két és annak KISZ-szervezetét Skoda Mária, a KISZ MB középiskolai felelőse, Bodnár Miklós, a városi bizottság titkára és Szakony Gyula városi úttörőtitkár. Intézetünk szakközépiskolai osztályainak bázisüzeme az Egyesült Izzó. A tanév folyamán tett több alkalommal látogatást a szakmai munka segítése céljából Zsidró Pál elvtárs, az Rt nagykanizsai üzemegységének vezetője. A budapesti központi üzem részéről pedig Mestyán Béláné és Zentai Lajos elvtársak tettek látogatást. A tanév második felében a pályaválasztás eredményességének segítése céljából meglátogatta iskolánkat dr. Paulai Gusztáv, a zsámbéki felsőfokú mezőgazdasági technikum docense, az Egyesített Tiszti Iskolára való beiskolázás érdekében pedig Huber Imre őrnagy és Füleki Lajos százados Látogatást tett még Nagy Tibor, az MHS megyei szervezete részéről és Ajkay Jenő, a Zalai Hírlap munkatársa. Május végén pedig a jugoszláviai Varazsd megye kulturális delegációja tett látogatást intézetünkben. 4. Ünnepélyek, megemlékezések: A Rendtartásban és a tanévnyitó utasításban előírt ünnepélyeket és megemlékezéseket mind megtartottuk. Szeptember elsején zajlott le az intézet első ünnepélye, a tanévnyitó ünnepély. Ünnepi megnyitó beszédet Debreczeni Attiláné igazgató mondott. Szeptember 28-án a Varsói Szerződés tagállamainak közös gyakorlatáról hazatérő nagykanizsai alakulatok számára rendezett díszünnepségre vonult ki intézetünk ifjúsága. Október 15-én ünnepi nagygyűlést rendeztünk tiltakozásul a vietnámi háború kirobbantása miatt. Ennek műsora: 1. DlVSZ’induló. 2. Vietnám, szavalta Sárszegi Mária IV/C o. tanuló Ünnepi beszédet mondott Soós Sándor tanár. Tiltakozunk — szavalta Kovács Lajos III/A o. tanuló. 3. Internacionálé. November 5-én tartottunk ünnepélyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából. Műsor: Magyar és szovjet himnusz Alekszandr Prokofjev: Hogy villogott a kardjuk című versét szavalta Kovács Lajos III/A o. tanuló. Ünnepi beszédet mondott Szalay István tanár. Lenin-dal. Előadta az intézet énekkara, Noll Ferenc tanár vezényletével. Garai Gábor: A razlivi névtelen című versét Sárszegi Mária IV/C osztályos tanuló szavalta. Internacionálé. Énekelte az intézet énekkara, Noll Ferenc tanár vezényletével. November 28-án ünnepi megemlékezést tartottunk az MSZMP IX. Kongresszusa megnyitása alkalmából. Ünnepi beszédet mondott: Debreczeni Attiláné. Február 25-én a sármelléki szovjet alakulat Komszomol küldöttsége és intézetünk KISZ-bizottsága műsoros est keretében tartott találkozót. Üdvözlő beszédet Harmath Mária, intézetünk pártalapszervezetének titkára mondott. Március 14"én a Petőfi-szobornál ünnepélyes körülmények között emlékeztünk meg az 1848-as forradalom kitörésének évfordulójáról. Ünnepi beszédet mondott: Soós Sándor tanár. A városi ünnepély után az iskola kultúrcsoportja bemutatta „Hazám, hazám11. .. c. irodalmi műsorát. Március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából intézetünk tanulói megkoszorúzták a városi emlékművet. Március 22‘én délelőtt 10 órai kezdettel tartottuk intézetünk, névadóünnepélyét Az ünnepély műsora: 1. Himnusz. 2. Az ünnepélyt megnyitja: Debreczeni Attiláné, az intézet igazgatója. 3. Ünnepi beszédet mond: Vendég Sándor elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője. 4. Az intézet tanulóifjúsága nevében megköszöni a névadást: Pápai János II/A oszt, tanuló. 5. A Dr. Mező Ferenc Kupa sportversenyét meghirdeti: Varjasi Sándor III/D o. tanuló. 6. A társintézetek és az úttörők köszöntik az iskolát és szalagot kötnek az iskolazászlóra. 7. Az intézet és a Városi Művelődési Ház egyesített zenekara: Beethoven: Egmont nyitányát adja elő. Vezényel: Ivánkovits Ferenc, a Zeneiskola igazgatója. 8. Váczi Mihály: Kelet felöl c. versét Vári László, intézetünk Kazinczy-díjas volt növendéke szavalja. 9. Beethoven: Románc, hegedűn előadja: Hegedűs Szabolcs IV/E o. tanuló, kíséri a Városi Művelődési Ház szimfonikus zenekara, vezényel: Ivánkovits Ferenc. 10. Liszt; Csengj halkan dalom... Schubert: Margit a rokkánál... énekli: Vers Éva; IV/D oszt, tanuló, zongorán kíséri Gazdag István zeneiskolai tanár. 11. Heltai Jenő: Szabadság c. versét Sárszegi Mária IV/C oszt, tanuló szavalta. 12. Benedict: A cigánylány és a madár . . . Énekli: Vers Éva IV/D oszt, tanuló, fuvolán játszik: Punger Pál, zongorán kísér: Gazdag István. 13. Kodály: Intermezzo a Háry János c. daljátékból. Előadja: az intézet és a Városi Művelődési Ház egyesített szimfonikus zenekara, vezényel: Deme Antal karnagy. 14. DlVSZ-induló. Előadja az intézet énekkara és a szimfonikus zenekar, vezényel: Noll Ferenc tanár. 15. Internacionálé. Május 1-én diákjaink a városi felvonuláson vettek részt. A középiskolák közötti versenyben, amelyet a Városi Pártbizottság hirdetett meg, intézetünk harmadszor ért el első helyezést, megkapta a legszebben felvonuló középiskolának járó serleget. Május 9-én zajlott le a gimnázium ez évi IV. osztályos tanulóinak ünnepélyes búcsúzása. A ballagás megkezdése előtt a tanulók képviselői elmentek a Városi Pártbizottságra és a Városi Tanácsra, megköszönni a sok segítséget és támogatást, melyeket tanulmányaik közben kaptak. A ballagási ünnepély műsora a következő volt: 1. Himnusz. 2 Váczi Mihály: Nem elég c. versét szavalta Jerausek István HI/D oszt, tanuló. 3. Ünnepi beszédet mondott: Debreczeni Attiláné, az intézet igazgatója. 4. A III. osztályos tanulók nevében búcsúztatta a negyediseket Szollár Magdolna IH/C osztályos tanuló. 5. A negyedikesek nevében búcsúzott az intézettől Bállá Péter IV/E oszt, tanuló. 6. A negyedikes KISZ-tagok nevében szalagotkötött az iskolazászlóra Horváth Teréz IV/D o. tanuló. 7. A negyedikesektől megőrzésre átveszi az iskolazászlót Hámori Péter HI/D o. tanuló. 8. A ballagási ünnepély a DlVSZ-indulóval ért véget. Június 17-én volt az 1966—67-es tanév ünnepélyes bezárása. Az intézet igazgatója ekkor nyújtotta át Vándor László IV/E oszt, tanulónak az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből elért 7-ik helyezését igazoló oklevelet és köynvjutalmat, Pongrácz Katalin és Szűcs Ilona IV/E oszt, tanulóknak a Kitűnő Tanuló érdemérmet és oklevelet. Az évzáró alkalmával kapták meg a tanulók bizonyítványukat, magatartásuk és tanulmányi eredményük után pedig a kiválóak jutalomkönyveiket. A jutalmazások részletezése Évkönyvünk más helyén olvasható. 14 a 5. Kitüntetések, jutalmak: a) November 7-én pénzjutalomban részesült Krizsán Jánosné tanár és Horpácsi Józsefné anyagnyilvántartó, b) A Pedagógus Nap alkalmából az intézet alábbi tanárai részesültek pénzjutalomban: Horváth Jenő tanár és Papp István műhelyfőnök. Külföldi úthoz kaptak támogatást és anyagi hozzájárulást: Debreczeni Attiláné igazgató, Sorosi Miklós igazgatóhelyettes, Soós Sándor KISZ tanácsadó tanár a Szovjetunióba, Márkus Ferenc szakfelügyelő a Német Demokratikus Köztársaságba. 6. Kirándulások: A tanév folyamán tanmenet szerint az alábbi osztályok tettek tanulmányi kirándulást: Október 1—3-ig a IV/E osztály tanulói: Szombathely—Sopron—Győr— Veszprém útvonalon tettek kirándulást dr. Ördög Ferencné és Homonnay Szabolcs tanárok vezetésével. Október 3—5-e között: A III/A és a III/D osztály közös kirándulást tett a Duna-kanyarban dr. Rimay Istvánné, Szántó Zoltán és Horváth Jenő tanárok vezetésével. Október 22—24-e között ugyancsak a Duna-kanyarba tett kirándulást III/B osztály Vellák Mária és Farkas Jánosné tanárok vezetésével. A fenti időpontban Győr—Veszprém útvonalán kirándult a IV/B osztály Cseke Ferenc és Kovács Lászlóné tanárok vezetésével. A IV/C osztály október 13—15 között Pécs—Siklós—Harkány útvonalon tett kirándulást Navracsics Ilona és Fülöp Botond tanárokkal. Ugyanezen az útvonalon október 18—20-ig a III/E osztály is kirándulást tett dr. Fekete Ivánné és Gyenesei Attila tanárok kíséretében. Az I/D osztály október 5—6-án a bázisüzemük meglátogatására a Budapesti Egyesült Izzóba tettek kirándulást Gyenesei Attila és Daka Judit tanárok kíséretében. 7. Az iskola és a kollégiumok kapcsolata: A nagyszámú vidéki tanulóifjúság szocialista nevelését szolgálja a város két középiskolai kollégiuma. Az iskola és a kollégiumok kapcsolata jó volt. Az intézetek igyekeztek egymás munkáját kiegészíteni. Németh László elvtárs a fiúkollégium, Németh Zsuzsanna elvtársnő a leánykollégium igazgatója a tanév folyamán több alkalommal látogatta meg intézetünket és szerveztek korrepetálást a kollégiumban lakó tanulók részére. Mind a fiú-, mind a leánykollégium tanulmányi átlaga meghaladta az iskolai átlagot. Az osztályfőnökök legtöbbje a tanév folyamán meglátogatta kollégiumban lakó tanulóit. Az iskola tanárai közül Homonnay Szabolcs a fiúkollégium mellékhivatású nevelője volt. Az iskola igazgatósága a nevelési és osztályozó értekezletekre és az intézet egyéb rendezvényeire meghívta a kollégiumok igazgatóit és tanárait, s az iskola vezetősége is képviseltette magát a kollégiumi munkát értékelő közgyűléseken. 8. MSZMP gimnáziumi alapszervezet. Pedagógus Szakszervezet iskolai bizottsága: Az MSZMP iskolai alapszervezetének 10 tagja és 1 tagjelöltje volt az 1966—67-es tanévben. A párt-alapszervezet a vezetőség választását 1966. szeptember 7-én tartotta és ismételten Harmath Mária elvtársnőt választotta meg az alapszervezet titkárává. A párt-alapszervezet munkáját a Szervezeti Szabályzat értelmében és a városi pártbizottság instrukciói alapján végzi. A párt-alapszervezet és az iskola munkaterve összehangolt. Az elmúlt tanévben került sor a Szakszervezeti Bizottság 15 16 újjáválasztására is. Az összevont tanári és technikai szakszervezeti bizottság bizalmija Gyenesei Attila lett, a vezetőség tagjai Papp István és Sebestyén Lajosné. A szakszervezet vezetősége munkáját a szabályzatoknak megfelelően végezte. 9. Szülői munkaközösség: A szülői munkaközösség tevékenysége a tanév folyamán folyamatos volt. A munkaközösség vezetőségének újjáválasztására október elején került sor. Elnök: Megyeri Károlyné, gazdasági vezető: Kiss László. A választmány havonta tartotta üléseit. Az osztály szülői értekezleteken az osztályfőnökök megbeszélték a szülőkkel az iskolareformból adódó tanulási problémákat, megoldották a korrepetálások gyakorlatát és megbeszélték a helyes pályaválasztás megoldásának lehetőségeit. A szülői munkaközösség kapcsolata az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal jó volt. A szaktanároknak meghatározott időben fogadóórájuk volt, a szüíők nagy része kérdéseikkel, problémáikkal folyamatosan felkereste a szaktanárokat. Rendszeresen folytak a családlátogatások is, melyek keretében a tanulmányi és pályaválasztási problémák mellett sok nevelési probléma megoldásához is kaptak segítséget mind az osztályfőnökök, mind a szülők. 10. A takarékossági mozgalom jelentősége nagy egyéni és népgazdasági vonatkozásban is. Az ifjúságnak a takarékosságra való szoktatása fontos dolog. A tanulóknak már az iskolában meg kell tanulni takarékoskodni azért, hogy ennek hatása majd a felnőtt korban is megmutatkozzék. Intézetünkben a takarékossági mozgalom állandó jellegű volt. Minden hónapban minden osztály elszámolt a megvett bélyegek összegével, mely összeget a felelős tanár az OTP-fiókba befizetett. Intézetünk tanulói ebben a tanévben 124 460,— forintot gyűjtöttek, melynek alapján középiskolai vonalon I. helyezést értünk el. 11. Tanulószoba. A tanév folyamán a tanulószobai korrepetálások két csoportban folytak. Az egyik tanulószobában a bejáró-tanulók tanulmányi munkájának segítése folyt, a másik csoportban a helybeli tanulóké. Tanulószobái foglalkozásokra döntő többségben fizikai dolgozók gyermekei jártak. A tanulószoba tanulmányi átlaga 3,3 volt. 17 Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Nagykanizsa történetére* (1917—1919) A világ figyelme 1917-ben Oroszország felé fordult. Ez természetes is, hiszen az események, amelyek itt lejátszódtak, hatással voltak a világ minden népére. Megdőlt a cár hatalma, majd létrejött az első proletárállam, egy olyan ország, ahol a hatalom a munkásság és a parasztság kezébe került. A szocialista forradalom fellelkesítette a világ munkásságát és új utakat mutatott a proletariátus harcában. Különösen hatottak az orosz forradalmak Magyarországra, hiszen a két ország társadalmi és gazdasági helyzete nagy mértékben hasonlított egymásra; erre Lenin elvtárs is rámutatott. Az oroszországi hírek csak kerülővel jutottak a háborús viszonyok miatt az országba. De a Nagykanizsán megjelenő Zala ennek ellenére már 1917. március 15-i számában hozza a februári polgári demokratikus forradalom hírét: KITÖRT AZ OROSZ FORRADALOM Budapest, márc. 15. (Cenzúrázva.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Pétervárott kitört a forradalom. A duma 12 tagból álló végrehajtó bizottsága kezébe vette a hatalmat. Az összes minisztereket fogságba vetették. A főváros 90 000 főnyi helyőrsége csatlakozott a forradalomhoz ... A következő napon már részletes tudósítások jelentek meg. A forradalom híre nagy visszhangra talált Nagykanizsa lakossága körében. Ezt bizonyítja a Zala március 16-i száma: „. .. a forradalom következményeit látni nem lehet, de annak kihatása lesz nemcsak Oroszországra, hanem az egész világra is“. Az ellentmondó jelentésekre és a találgatásokra utal a március 17-i szám: „Szinte boszszantó, hogy még ma sem lehet tudni, mi történt Oroszországban. A legellentétesebb hírek kergetik egymást. Lemondott a cár? Köztársaság van? Ellenforradalom van? . . Mindezekből láthatjuk és az egykori szemtanúk állításából tudhatjuk, hogy mindenfelé nagy érdeklődést keltett a hír. Sokan a háború végét remélték. A háború azonban tovább tartott. Az 1917-es évben az éhínség réme fenyegetett. A munkásság egyre határozottabban lépett fel a hatalom birtokosai ellen. Július 2-án Hamburger Jenő főorvos a főszolgabíró tilalma ellenére hatalmas erejű beszédet mondott az egybegyűlt tüntető tömeg előtt. * Részletek Vándor László IV/E osztályos tanulónak az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen 7. helyezést elért történelmi témájú dolgozatából. 2 Évkönyv Pozsonyba szállították a Többek között kijelentette: „Ha a főszolgabíró rendeletét, amellyel a nagykanizsai járás területén levő falvakban a gabonavásárlást eltiltotta, 48 órán belül vissza nem vonja, akkor törni, zúzni fognak, se a rendőrségtől, se a csendőrségtől és a katonaságtól nem fogunk félni, mégha gépfegyvereket is hoznak!" Ilyen körülmények között találta az országot és a várost a Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre. A forradalom győzelmének hallatára népünk egyre inkább az „orosz utat" kívánta követni. Az orosz nép sikereiből merített erőt a békéért, a függetlenségért, politikai jogaiért és a földért vívott harcában. A város lakossága óriási lelkesedéssel fogadta a hírt, hogy munkások és parasztok vették kezükbe a hatalmat. Előttük is nyilvánvalóvá vált, hogy végre a magyar munkásságnak is cselekednie kell. A budapesti munkások már 1917. november 25-én nagy, rokonszenvtüntetést rendeztek az orosz forradalom mellett. Példájukat aznap követte Nagykanizsa munkássága is. Nagygyűlést tartottak, amelyen Göttl Rezső és Hamburger Jenő tartottak beszédet. A béketüntetések különösen akkor fokozódtak, amikor 1917. november 29-én megérkezett az ''■orosz-szovjet kormány békeajánlatának híre Magyarországra. A keleti fronton a katonák abbahagyták a harcot. Egymással szemben levő lövészárkok katonái barátkozni kezdtek. Az 1917. december 7-i Breszt-Litovszki béke csak a tényleges helyzetet rögzítette. A többi frontokon tovább folyó háború ellen országszerte heves tüntetések zajlottak le. Nagykanizsán, ahol a legszervezettebb és legerősebb volt a munkásság a megyében, általános sztrájkra került sor. A munkások vezetői dr. Hamburger Jenő forradalmár orvos Batthyány utcai lakásán gyűltek össze, hogy megszervezzék a vasutas sztrájkot, és megválasszák a sztrájkot vezető munkástanácsot. Január 16-a és 20-a között két napig álltak a szerelvények a nagykanizsai állomáson. A sztrájkhoz csatlakozott a Szombathely—gyékényes! vonal több állomása is. A város harsogott a tüntető vasutasok jelszavaitól: „Nem szállítunk több katonát a harcterekre!”, „Le a háborúval!”, „Éljen az orosz proletariátus!" A sztrájkot szervező munkástanács a Deák téren nagygyűlést tartott, melynek szónoka, Hamburger elvtárs izzó hangú beszédében követelte a háború azonnali beszüntetését és a demokratikus, szocialista átalakulást. A sztrájk átterjedt Nagykanizsa kisebb-nagyobb üzemeire. Sneff József elvtárs volt a sztrájk egyik fő irányítója. A Weiserféle gépgyár munkásainak élére állt, akik felszedték a vasúti síneket Komárvárosnál, hogy ezzel akadályozzák a frontra induló szerelvények továbbjutását. Sáfrán József gimnáziumi tanár, Szalai Sándor iskolaigazgató, Földes Miklós tanár, Arató Boldizsár, Szénási István, Almási János pedagógusok és Mayerhoffer Franciska tisztviselőnő marxista oktatóköröket vezettek, hogy ideológiailag is képezzék az egyre inkább forradalmasodó munkásokat. A forradalmi megmozdulások megrettentették a város úri vezetőit, és Hamburger Jenőt harcostársával, Sneff Józseffel jegyütt letartóztatták,, kerületi fogházba. Szeptember 1-én hadbíróság elé állították őket az állam hadereje és a hatóság elleni erőszakos izgatás bűntettével. Ez volt az úgynevezett „Pozsonyi pör". Tizenhárom napig 18 a tárgyalóteremben tolongó tömeg hatalmas A Városi Nemzeti Tanács élére Sneff Józsefet választották meg. Megalakult a Katona Tanács, a városi helyőrség demokratikus szerve. A kormány a közigazgatási rend fenntartására 1919 elején kormánybiztosokat küldött a megyékbe, hogy a rendeletek végrehajtását biztosítsa. Zala megye kormánybiztosának kinevezését tárgyalások és hosszas huzavona előzte meg. A nagykanizsaiak akciót szerveztek, hogy a város külön kormánybiztost kapjon, és a megyei kormánybiztos hatásköre ne terjedjen ki a városra. A nagykanizsai munkástanács január 10-én ülést tartott, amelyen Sneff József a munkástanács elnöki tisztéről másirányú elfoglaltsága miatt kénytelen volt lemondani, helyébe Marvalics Józsefet választották meg. Ezután Sneff József beszédében ismertette a Zala megyei közállapo2* 19 tartott a tárgyalás. A perről a nyilvánosságot kizárták, még a katonatiszteket is. Az ügyész halálos ítéletet kért mind a két vádlottra. A forradalmi eseményektől megrettent bíróság azonban a vádat elejtette, „csupán" nyilvános erőszakoskodás, a királyság elleni erőszakos cselekvésre való megkísérelt csábítás által elkövetett izgatásban mondta ki őket bűnösnek, és 1 évi börtönbüntetést szabott ki. Az ítélet indokolásában a következőket olvashatjuk: „Nagykanizsán pánikhangulatot keltett a főszolgabíró intézkedése ellen, cselekedete azonban nem emberi gonoszságból, hanem emberi érzésből származott!" Az ítélet kihirdetésekor rokonszenvtüntetésbe kezdett. Október 31-én Budapest munkássága általános sztrájkba lépett, amely a baloldali szocdemek, a forradalmi szocialisták és a katonaság részvételével győzelmes fegyveres felkeléssé fejlődött. Budapest népét követte az ország. Mikor 1918. október 31-én az „őszirózsás forradaloménak híre jött Zalába, a városokban és falvakban óriási lelkesedés fogadta. 1918. október 31-én megalakult egy polgári összetételű testület, mely magát Nemzeti Tanácsnak nevezte. Nagykanizsa lakossága felbuzdult ennek hallatára. Akkor a lakosság a felduzzadt a forradalom elől menekülő burzsoá elemekkel. A proletariátus hamarosan rájött arra Nagykanizsán is, hogy nem lehet „nemzeti" az olyan tanács, amely gyárosokból, tőkésekből, gazdagokból áll, és nem törődik a lerongyolódott, éhező, munkanélküli kisemberek helyzetének megjavításával. A vármegyei hatóságoknak nem állt megfelelő fegyveres erő a rendelkezésükre, hogy a felsőbb utasítás szerint vérbefojtsák a forradalmat. Nagykanizsán a szociáldemokrata párt tudatta a lakossággal, hogy dr. Hamburger Jenőt a forradalom kiszabadította, aki hamarosan a városba érkezett. November 1-én 10 000 főnyi tömeg gyűlt össze a Deák téren, ahol Hamburger elvtársat várták. Magasra csapott a lelkesedés, amikor a forradalmár orvos megérkezett. Harcostársa, a már előbb kiszabadult Sneff József virágcsokorral és meleg szavakkal köszöntötte a város és, a nép igaz barátját. Ezután Hamburger Jenő lelkesítő szavakkal hívta fel a dolgozók figyelmét, hogy harcoljanak a régi rend urai ellen, akik nem nézik tétlenül a demokratikus forradalmat. Meg kell védeni a forradalom vívmányait, és erősíteni kell továbbra is a nép hatalmát. rend felbomlása küszöbön indítványt, melyet el 1919 februárjának első eseménye a nagykanizsai Néptanács megalakulása volt. A! 20 tagú városi vezető tisztviselők közé 6 szociáldemokrata párttagot is sikerült kinevezni: Bárány János kazánkovácsot, Brónvai Lajos nyomdászt. Jancsecz Imre cipészt, Kommerszka Frigyes kalauzt, Tálos Lajos kocsifelírót és Wugrinecz Károly kőművest. tokát, amelyek annyira rosszak voltak, hogy a állt. Azt indítványozta, hogy a munkástanács kérje a kormányt arra, hogy kormánybiztost nevezzen ki Zala megye területére nagykanizsai székhellyel. A tanács nagy lelkesedéssel fogadta ezt az indítványt, melyet el is juttattak a kormányhoz. Az indítványra a belügyminiszter a következőképpen válaszolt: „Zala megyébe néhány napon belül a régi rendszerrel semmi közösségben nem álló erélyes kormánybiztost fogunk kinevezni. Kérem rövid időre türelmüket, a kinevezés után pedig az új kormánybiztos támogatását." A zalaegerszegiek ragaszkodtak ahhoz, hogy a főispán jogkörével felruházott kormánybiztos székhelye Zalaegerszeg legyen. A kormány végül is a középutat választotta: 1919. január végén két kormánybiztost nevezett ki. Zalaegerszegre dr. Briglevics Károly árvaszéki ülnököt. Nagykanizsára Sneff Józsefet, a szocdem párt titkárát. Ez az intézkedés azt jelentette, hogy hamarosan siker koronázza Nagykanizsa város azon törekvését, hogy elnyerje a törvényhatósági jogot. Sneff kormánybiztosi hatásköre csak Nagykanizsára +erjedt ki, de a belügyminiszter a kormánybiztosnak megígérte, hogy Nagykanizsa rövid időn belül önálló törvényhatósági jogot kap, és így kiszabadul a „vármegye gyámkodása" alól. Briglevics kinevezése ellen határozottan tiltakozott a kormánynál a szociáldemokrata párt és a megyeszékhely munkástanácsa. Március 11-e jelentős dátumként vonult be a megye munkásmozgalmának történetébe, mert ezen a nanon zajlott le Nagykanizsán azí első Zala megyei kommunista gyűlés a „Magyar Király" vendéglőben. A korabeli újság szűkszavú tudósítása szerint (Zala, 1919. március 14.) „a gyűlést a legnagyobb titokban készítették elő, és azon 50 beavatott vett részt. Budapestről 6 kommunista agitátor érkezett, akik a szervezkedésre megadták az útmutatást, és megígérték, hogy a kanizsai kommunista mozgalmakat irányítani és támogatni fogják." A nagykanizsai kommunisták legnagyobb része leszerelt katonákból került ki, akik Oroszországban megismerkedtek a proletáreszmékkel, és hittek abban, hogy szükséges az, hogy a dolgozók kezükbe vegyék a sorsuk irányítását. Sneff József a gyűlésen felszólította munkaalkalmat, és növeljék a fizetést. a gyárosokat, hogy adjanak 48 év után nagyon nehéz lenne megállapítani, hogy milyen hatással volt a megye hangulatára a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre. Az egykori hivatalos sajtó tudósításai nem szólnak erről, és a megyében nem is volt kommunista, szocialista sajtó. A nagykanizsai Zala és Zalai Hírlap és a Zalaegerszegen megjelent „Zala Vármegye" polgári lapok voltak. Annyi mégis bizonyos, hogy a forradalmi átalakulás híre a nyomdász20 21 sztrájk, valamint a telefon- és távirat-összeköttetés megszakadása miatt csak később ért Nagykanizsára. A március 22-i (szombati) Zala még csak annyit tudott, hogy Budapesten rendkívüli események zajlottak le, és hogy tiszta „szovjet kormány11 alakult. A délután megjelenő Zalai Hírlap azonban már nagybetűkkel hozta a Tanácsköztársaság megalakulásának hírét és a legfontosabb rendeleteket. A kanizsai eseményekről „Új fordulat és Nagykanizsa" címmel a következőket írták: Sneff József kormánybiztos, amikor a kormányváltozásról és az azzal kapcsolatos eseményekről értesült, azonnal foganatosította mindazokat az intézkedéseket, amelyeket ez a fordulat szükségessé tett. A Nagykanizsai Munkástanács és Katonatanács tagjaiból ma délelőtt direktórium alakult, amely a „Nagykanizsán állomásozó Dandárparancsnokságot átvette, és amely ezentúl teljes hatáskörrel rendelkezik a nagykanizsai helyőrség felett. 1919. április 7-én a Foi’radalmi Kommunista Tanács rendeletére a nőkre is kiterjedő választójog alapján választották a Munkás-, Katona- és Földművestanácsokat. Városunkban már április elején megtörténtek az előkészületek a régi vársi képviselőtestület helyébe lépő munkástanács megválasztására. Ez nagyon nehéz feladat volt, ugyanis a forradalmi kormányzótanács 26. sz. rendelete értelmében minden dolgozónak, aki 18. életévét betöltötte, s a társadalom számára hasznos munkát végzett, választójogot kellett kapnia. Április 5-én nyilvános nagygyűlés volt a városháza előtt, melyen Kovács Miklós budapesti kiküldött ismertette a proletárdiktatúra céljait, azok megvalósításának módját, valamint figyelmeztette a lakosságot, hogy ne üljön fel az ellenforradalmi hírverésnek, legyen hű a proletárdiktatúrához. Majd felhívta a munkásokat, hogy járuljanak április 7-én az urnák elé, hogy az egész világnak bebizonyíthassák, hogy milyen egységes akarattal halad célja felé a magyar proletariátus. A választások április 7-én le is zajlottak á Polgári Egylet vendéglő termében. Összesen 11 283 szavazatot adtak le Nagykanizsán. Ebben a szavazásban a lakosság egyharmad része vett részt. Meglepő, óriási szám ez, ami mindennél ékesebben mutatja, hogy a város dolgozó társadalma egy test egy lélek állt az igazi emberi jogok diadalát jelentő Tanácsköztársaság mellé. A választás teljesen egyhangú volt, amely után a megválasztott 70 tagú városi tanacs április 10-én összeült. Ezen az ülésen megválasztotta a 20 tagú városi ■ intézőbizottságot, és 30 tagot küldött a járási tanácsba. Sneff József, Marvalics Lajos, Polai János, Tálosy Lajos, Brónyai Lajos és Plander Boldizsár mind a városi intézőbizottságnak, mind a járási tanácsnak tagja lett. Nagykanizsa lakossága kitörő lelkesedéssel fogadta a proletárdiktatúrát, hitet tettek mellette a március 25—i népgyűlésen. Az egybegyűltek előtt Brandmann elvtárs budapesti kiküldött ismertette a Tanácsköztársaság megalakulásának körülményeit, s a proletárhatalom további célkitűzéseit. Utána Sneff József lelkes beszédben kifejtette a kommunizmus eszméit: „...melyekben testet ölt az ige, hogy kik egyformán születtünk, egyforma életre van jogunk ...“ Nagykanizsán a proletárdiktatúra idején élénk szellemi és kulturális élet uralkodott. Városunkban pl. hivatásos művészek rendszeres előadáso- 22 Jelentős lépéseket tettek az ipar fejlesztésére is. Megkezdték az 1913- ban leégett Csengeri úti Merkúr g^ár újjáépítését. A Nagykanizsa és környéke természeti kincseinek kiaknázása érdekében a nagykanizsai direktórium felterjesztést intézett a Népgazdasági Tanács első (általános) osztályához július folyamán. A javaslat ''kivitelezésére az ellenforradalom miatt nem kerülhetett sor. 1919. március 28-án megkezdték a nagykanizsai pénzintézetek államosítását, amelyet április 2-án fejeztek be. Sokan rémhíreket terjesztettek arról, hogy az államosított bankokban elhelyezett pénzt lefoglalják, erre azonban alaposan rácáfoltak a zavartalanul működő bankok. A május elején megnövekedett takarékok lés bankbetétek száma is ezt bizonyítja. A megyében fellépő aprópénzhiány kiküszöbölésére Nagykanizsán bankjegyeket nyomtattak. A bankjegyek forgalombahozatalát azonban az ellenforradalom megakadályozta. A pénzügyek intézésével Forbáth Jenőt bízták meg. kát tartottak. Nagykanizsán a direktórium idején feliratot is intéztek a közoktatásügyi népbiztossághoz, amelyben vállalják, hogy az államosított színészét délnyugati központját szívesen látják majd a városban, és megfelelő helyiségeket biztosítanak számukra. Fehér Vilmos színtársulata 1919 május 16-tól július 9-ig 28 előadást tartott Nagykanizsán. Július 27—29-ig a Fővárosi Modern Színház szerepelt Nagykanizsán. A zenei élet is élénk volt. Hangversenyeket rendeztek oroszországi vendégművészek, valamint a Fővárosi Opera színház művészeinek részvételével. A Tanácsköztársaság idején Nagykanizsán két mozi, a „Világ" és az „Uránia" működött. Nem képezheti kétség tárgyát, hogy mind megyénkben, mind Nagykanizsán — ahol az ismertetett adatokat kutattuk fel — a proletárdiktatúra többet tett, és igyekezett többet tenni az egyetemes kultúráért, mint a Tanácsköztársaságot megelőző Osztrák-Magyar Monarchia bármikor is. Az ipar szocializálása: A Tanácsköztársaság ideje alatt városunkban lényegesen nagy lépések történtek az ipar szocializálásában, az ipari üzemek átszervezésében. Nagykanizsa a századforduló előtt a Dunántúl egyik legnevesebb és nagyforgalmú ipari és kereskedelmi gócpontja volt. A Tanácsköztársaság alatt az üzemek, mivel nyersanyaghiánnyal küzdtek, nem tudtak zavartalanul dolgozni. A kanizsai ipari üzemek munkássága a polgári forradalmat megelőző időszakban, majd az alatt is számtalan esetben élénk béres politikai harcot folytattak. Erről bővebben tanulmányunk első részében írtunk. A tekintélyes számú kanizsai ipari proletariátus nagy örömmel üdvözölte az ipari üzemek társadalmi tulajdonba való vételét. A szocializált üzemek felett termelési megbízottak gyakorolták a felügyeletet, akiket a direktórium felterjesztése alapján a kormányzótanács nevezett ki. E felterjesztés április 4-én történt. 1919. május elseje: az Az ellenforradalom tobzódása Zala megyében: 23 1919. augusztus elsején a következőket közölték a lapok: „Az antanthatalmak ultimátumot intéztek a Tanácsköztársasághoz, amelyben követelték, hogy az eddigi kormányt más összetételűvel váltsák fel. A Magyar Szocialista Tanácsköztársaság vezetői a helyzetet mérlegelve úgy látták, hogy a további fegyveres ellenállás haszontalan vérontáshoz vezetne, ezért lemondtak. A hatalmat Peidl Gyula vezetésével megalakult szakszervezeti kormány vette át.“ Az első szabad május elseje külsőségeiben és belső értékében a legszebb és legimpozánsabb esemény volt a Tanácsköztársaság fennállása alatt Nagykanizsán. A nagy ünnep kora reggel kezdődött. Mintegy 10 000 főnyi tömeg gyűlt össze 8 óra körül. A Sugár útról, a Vár útról, a Felsőtemplom felöl a felvonulók a Fő útra kanyarodtak. A vörös zászlók és a feliratos táblák erdeje felemelő látvány volt. A táblákon a jelszavak: „Éljen a Tanácsköztársaság!” „Éljen a proletárdiktatúra!” „Éljenek az orosz testvéreinké „Éljen a proletariátus vezére, Lenin!” „Le a burzsujokkal!” „Vesszenek a sötétben bujkáló ellenforradalmárok" ... híven tükrözték a tömegek hangulatát. A menet vége még az Erzsébet téren várta a sorbaállás pillanatát, amikor annak eleje már a József főherceg úton volt. A déli harangszó előtt az óriási emberfolyam a városháza körül csoportosult. Az iparosok és a vasutasok a Marseillaise-t énekelték. Az ünneplő tömeg velük énekelt. A városháza erkélyére kilépő Sneff Józsefet és a direktóriumi tagok Bárány Józsefet, Brónyai Lajost, Vantus Károlyt az ünneplő tömeg az egész utcát megrengető éljenzéssel fogadta. A népgyűlést Brónyai Lajos politikai megbízott nyitotta meg. Rámutatott a forradalmi ünnep nagy jelentőségére. „... ez az első május elseje, amikor szívvel lélekkel ünnepelhetünk, szabadok vagyunk mind, akik a nemzetközi világszabadságért fogunk össze." Vantus Károly földművelésügyi népbiztos elvtárs óriási beszédében ismertette a proletárságnak a burzsoázia mindennemű áskálódása ellenére is bizalomra jogosító helyzetét. Párhuzamot vont az Orosz-Szovjet Köztársaság és a Magyar Tanácsköztársaság felé irányuló támadások között. Utána Sneff József elvtárs lelkesítő beszédet mondott. Arról beszélt, hogy a magyar proletárság példáján felbuzdulva, a szomszédos országok proletársága is kivívja győzelmét. A diákságnak a munkásság ünnepével egyidőben Földes Miklós) beszélt május elseje jelentőségéről, és ismertette a Szovjetköztársaság nemzetközi programját. Délután 3 óra tájban kezdődött meg a népünnepély: „igazi népünnepély volt az" — írta a Zala-Népakarat 1919. május 3-i száma. „A felejthetetlen hangulatú délután kedves emléke lesz annak óriási tömegnek, amely a Katonaréten a késő esti órákig hullámzott." Nagykanizsán letartóztatták a direktórium összes vezető tagjait, továbbá azokat, akik valamilyen szerepet játszottak a Tanácsköztársaság idején. Tombolt az ellenforradalom. Alig két héttel a Tanácsköztársaság bukása után tele voltak a fogházak nemcsak Kanizsán, hanem az egész országban. Azokat a szörnyűségeket, amelyek a börtönökben végbementek, csak a túlélt szemtanúk elbeszéléseiből tudhatjuk, önmagáért beszél a Perényi belügyminiszter által a közvélemény megnyugtatására kiadott nyilatkozat, amelyet 1919. augusztus 19-én kelteztek: „Figyelmeztetem a rendőrhatóságot, hogy sem a jogrenddel, sem az emberszeretettel nem egyeztethető össze az a vadállati kegyetlenség, mely az ártatlanná tett ^gonosztevőknek megkínzásában« vagy lelki gyötrésében keresi és találja kielégülését. Ezért az elítéltekkel és letartóztatottakkal való kegyetlen bánásmódot elítélem, és legszigorúbban megtiltom." 1919 augusztusa, szeptembere a letartóztatások, a kínzások, a gyilkosság és az ellenforradalom garázdálkodásának ideje volt. Ennek áldozata Nagykanizsán Sneff József elvtárs is. Sneff Józsefet, a nagykanizsai népbiztost, aki súlyosan meghűlt a bujdosásban, a nagykanizsai kórházban jeges vízben fürdette meg Szekeres József főorvos. A súlyos beteg embert különféle kínzásoknak vetették alá. Végül a kínzások közben eszméletét vesztett ember fejét faprésbe szorították, addig, amíg a nép nagy fiának szíve megszűnt dobogni. Holttestét még feleségének sem engedték megnézni. A temetése is nagy titokban zajlott le, a tüntetéstől való félelem miatt. Szekeres József főorvosnak igen sok kommunista betege köszönhette halálát. Wugrinecz Károly titkár elvtárs sebét éter helyett „véletlenül" kénsavval mosták le. Szekeres később lelkiismeretfurdalása és félelme miatt megőrült. Októberben megkezdődtek a bírósági tárgyalások. Az ellenforradalom jogi köntösben folytatja munkáját. A csendőrség annyi vádlottat ,állított elő, hogy hosszú hónapokig garmadával álltak az ügyek a bíróság előtt. Először Polai János állt 20 társával a bíróság előtt. Polait mint Nagykanizsa vádbiztosát állították a bíróság elé. A horthysta bíróság a nagybakónak! ellenforradalom letöréséért halálbüntetéssel fizetett. Húsz társát pedig összesen 58 évre ítélte. Nagykanizsán nagy pert rendeztek a tanítók ellen. Földes Miklósné polgári iskolai tanárnőt börtönbüntetésre ítélték, míg a többieket kénytelenek voltak felmenteni. De ez a felmentés annyit jelentett, hogy amikor kiléptek a bíróság épületéből, a horthysta rendőrség letartóztatta őket, Sáfrányt, Szálait, dr. Szabót és a többieket a zalaegerszegi internálótáborba szállították. A legkevesebb büntetés js meghaladta az egy évet. Az utókorra maradt dokumentumok, ha nem is adnak teljes képet az ellenei Ezzel megkezdődött hazánkban az ellenforradalom,; amely 25 évig tartott, és amely elnyomta a dolgozó milliókat, és irtotta a kommunistákat, az emberek legjobbjait. 2S forradalom minden cselekedetéről, de annak kegyetlenségét és vandál módját így is teljes mértékben megmutatják. Az a rendszer, amely Zalában is ezreket ismertetett meg az ellenforradalom és fasizmus minden kegyetlenségével, 25 éven keresztül ült népünk nyakán. De hiába dühöngött 25 éven keresztül, a forradalmat elfeledtetni, a forradalmi gondolat igazi képviselőit kiirtani nem tudta. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméin nevelkedett 1919-es veteránok 1945-ben újra csatasorba álltak, és együtt harcoltak az új, fiatalabb nemzedékkel a proletárdiktatúráért. A vér, amely az ellenforradalom alatt ömlött ki, nem volt hiábavaló áldozat. Ezt napjainkban a szocializmus mindes sikere fényesen bizonyítja. Az iskolai KISZ szervezet munkája amesportmunkát^ ezt ''házibajnokságok 26 Az 1966—67-es tanévben az iskolai KISZ szervezetnek 490 tagja volt. Az iskola tanulói 19 alapszervezetben dolgoztak, munkájukat 9 tagú KISZ VB irányította. A tanév elején megtartott VB-ülésen a Hamburger Jenő KISZ szervezet VB-je munkatervet állított össze, melynek főbb célkitűzései a következők voltak: I. Eszmei, politikai nevelő munka A KISZ VB irányelveinek megfelelően a KISZ-munka további javítása érdekében a következő határozatok születtek: — meg kell ismertetni a tagsággal a marxizmus—leninizmus alapjait a párt politikájának megértése érdekében: — emelni kell a politikai akciók számát, új módszereket kell bevezetni a munka népszerűbbé tétele, élményadóbbá válása érdekében; — ünnepélyes évfolyamgyűléseken, taggyűléseken, előadásokon felhívjuk a tagság figyelmét a Kongresszusi Hónap keretei között az MSZMP IX. Kongresszusának jelentőségére; — tovább erősítjük az iskolai pártszervezettel kapcsolatunkat, kérjük támogatásukat az oktatási év levezetésére; a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében tartott megemlékezéseken előtérbe helyezzük a szocialista hazafiságra való nevelést; — az imperialista agresszorok elleni harc jegyében aktívan bekapcsolódunk a „Vádoljuk az imperializmust!“ akcióba; — nagy gondot fordítunk a tagfelvételek jól, szervezetten történő lebonyolítására; — be kell vonni a fiatalokat az akcióprogram tervezésébe és végrehajtásába; — törődni kell az ISZM-en keresztül azzal, hogy a fiatalok önálló feladatot kapjanak; — az eddig is nagy sikereket mutató kulturális tevékenységet tovább kell szélesíteni; — a fiatalok, KISZ-tagok minél nagyobb tömegét kell bevonni az iskolai rendezvények szervezési munkáiba; — mozgósítani fogunk a Helikoni Ünnepségekre, igyekszünk az ottani jó szereplésre; — az érdeklődésnek megfelelő szakköröket fogunk szervezni, lyekbe az eddiginél több tagot szeretnénk bevonni; — erőteljesen fogjuk javítani a i formájában tervezzük, amelyekre széles tömegeket mozgósítunk; 27 II. Az évközi munka állandó ellenőrzése, figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése — más iskolák sportvetélkedőire is elküldjük ^tanulóinkat, idén is megrendezzük a Diák Mesterlövészek bajnokságát. Célunk, hogy jó munkánkkal mi is hozzájáruljunk hazánk szocialista építéséhez, az ifjúság szocialista szellemben való neveléséhez. Az iskolai feladatokkal párhuzamosan munkánk az első osztályosok fogadásával kezdődött a tanévnyitó ünnepségen. Októberben atlétikai hárompróba versenyt rendeztünk, majd a nyári építőtáborok eredményeinek kiértékelése következett. Meghirdettük a Kongresszusi Hónap programját, ismertettük az alakuló szakköröket, az ezekben való működésre mozgósítottunk. A megemlékezéseket a Fegyveres Erők Napján kezdtük, és október 15-én, a vietnámi szolidaritás napján szerveztük a második megmozdulásunkat. Iskolai megemlékezésen vettünk részt november 7-én. Az e hónapban ülésező kongresszus munkáját a politikai előadásokon, amelyeket a párttagok és az osztályfőnökök tartottak, illetve kísértek figyelemmel, beszültük meg, értékeltük. Ez az akció egybeesett a KMP megalakulásáról való megemlékezés taggyűléseinek időpontjával is. Nagyon jó eredménnyel folytattuk a hagyományként beinduló oktatási évet. Ennek patronáló! az iskola pártszervezetének tagjai. Munkájukat dicséri, hogy részletesen —• küldöttek jelenlétével — megismerkedhettünk a IX. Kongresszus munkájával, határozataival. Segítséget nyújtottak a téli szünet programjának összeállításához. Az első osztályosok folyamatos tagfelvételének lebonyolításához. A téli szünetre meghirdetett vezetőképzésre minden jelölt felkészülve, az új tapasztalatok szerzésének reményével ment el. Munkájukat dicséret illeti, Zalaegerszegen aktivitásukkal tűntek ki. A megyei középiskolások találkozóján szerzett ismereteket gyümölcsöztették a második félév során. A KISZ VB ülésén értékeltük az első félév eredményeit, a munkáról beszámoltunk a pártszervezetnek is. Az elkövetkezendő feladatok elvégzésére felkészülve, beindítottuk a Diák Mesterlövők bajnokságának elméleti előkészítését. Megrendeztük a teremi sportágak döntőit. A tanulói aktivitás és önállóság kiszélesítésének nagyon megnyerő és hatékony formájú jeleként a továbbtanulásra jelentkezők véleményezésébe, jellemzésébe az egyes alapszervezeteket ás bevontuk. Ugyancsak ekkor kezdték el a nyári építőtáborokba való jelentkezések hirdetéseit közölni a tagsággal, a jelentkezésekre ható szervező tevékenységet. A tavasz legkiemelkedőbb eredményeit a középiskolások között indított tanulmányi versenyre való bekapcsolódás hozta, de első helyre mégis a Ki miben tudós? vetélkedőn elért első helyezés megemlítése kívánkozik. Itt Péró Csaba III/C osztályos tanuló szerepelt kitűnően. Vándor László IV/E osztályos pedig ezen az erőpróbán az országos döntőig jutott, de sokkal értékesebb ennél a tanulmányi versenyen nyújtott teljesítése, hiszen a legjobb tíz közé került. Nagyon bensőséges hangulatú ünnepségen kötötték fel a szalagot a negyedikeseknek osztályfőnökeik, az előkészítésbe az alsóbb évfolyamok is bekapcsolódtak. A politikai jellegű megmozdulások közül a tavaszi szünet előtt még a március 15-ről és 21-ről való megemlékezés emelhető ki. Gazdag, színes programot állítottunk össze a szünet idejére. Visszatérve az iskolába, a Forradalmi Ifjúsági Napok és a Gyarmati Ifjúság Napja sorozatokban április 4-ről és 24-ről tartottunk megemlékezést. Az értékelő munka egyik részének lezárására is sor került a negyedikeseknél. Náluk az ISZM értékelése előbb következett a többi évfolyaméhoz képest. Szép sikert értünk el a Diák Mésterlövők megyei bajnokságán, Liplin Katalin II/C osztályos tanuló révén első helyezést szereztünk. A hónap legkiemelkedőbb eseménye a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések lebonyolítása volt. Ezeken a városi KISZ-szervezet küldöttei és az iskola pártszervezetének képviselői minden alkalommal jelen voltak. A választások a KISZ VB irányelvei alapján történtek, őket az iskolai alapszervezet vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlése zárta le. Ezen a légi vezetőség nevében titkárként tartotta meg beszámolóját a múlt év munkájáról Vándor Lászó IV1/E osztályos tanuló, majd a vezetőség nevében lemondott. Az új vezetőség és a küldöttek megválasztásának eredménye a következő lett: a KISZ VB 11 tagja lett: Debreczeni Attiláné igazgató, Soós Sándor tanácsadó tanár, Herczeg Gyöngyi ágit. prop. felelős, Varjasi Gábor szervező, Perkó Magdolna kultúrfelelős, Szerdahelyi Katalin sportfelelős, Péró Csaba tanulmányi felelős, Megyeri Sarolta gazdasági felelős, Sonkoly Edit a fizikai munka felelőse, Tomasics Anna ISZM felelős és Soponyai József titkár. A városi értekezletre küldöttek: Debreczeni Attiláné, Soós Sándor, Soponyai József és Vándor László. A városi értekezleten a megyei klüdöttnek Vándor Lászlót választották. A tavaszi időszak jelentőségében alulmaradó, de kedves eseménye volt még a hagyományos iskolabál megrendezése. Legalább ilyen lelkiismeretesen készültek a helikoni selejtezőre. A szervezet lelkes, odaadó munkájának nem kis része volt a pompás május elsejei felvonuláson való fegyelmezett magatartás elérésében. Itt már harmadszor szereztük meg a riválisok előtt a dicsérő oklevéllel járó serleget — ezúttal végérvényesen. Házi ünnepségnek számított a búcsúzó negyedikesek ballagtatása. A szervezést teljes egészében az alapszervezetek végezték. Itt építettünk arra a hagyományos elvünkre, hogy az alsóbb osztályok szervét felsőbb osztályok szervét felsőbb osztályok alapszervezete támogatja. A segítés ilyenformán kölcsönösnek mondható. A KISZ-munkát ebben az évben az oktatási év befejezése, az évzáró taggyűlések megtartása, az építőtáborokba való megbízólevelek kiosztása, a középiskolás tanulmányi versenyek eredményeinek ünnepélyes kihirdetése, a középiskolás tanulmányi versenyek eredményeinek ünnepélyes kihirdetése, a nyári építőtáborokba való felkészítés és egy jól sikerült iskolanap zárta. Erre az utolsó tanítási napon került sor. A programból a következők emelhetők ki: megnyitó, majd 12 fő részvételével szavalóverseny. Ezen Jerausek István III/D osztályos tanuló lett első, jól szerepelt Szalai Etelka II/D osztályos még — aki második lett. A sportrendezvényeket a tornabemutatók, a kispályás labdarúgás és a kosárlabda-mérkőzések képviselték. Ezek lezajlása után szellemi vetélkedőre került sor, ahol a versenyzőknek nagy felkészültséget kellett mu28 i 29 tatni a napi politika eseményeinek ismeretéből, művészeti kérdésekben kellett járatosnak lenniök. A győzelmet a II/C osztály egyik csapata szerezte meg. A győztesek jutalma könyv és különféle édességek voltak. A tanév befejezése a kiszesek számára nem jelent pihenőt, hiszen 110 leány dolgozik a kiskorpád! építőtáborban, és 50 fiú a Hanságban igyekszik tovább emelni iskolánk jóhírét. Munkájukhoz sok sikert kívántunk. Szakkörök anyanyelv teljes kiIntézetünkben a Megyei Művelődésügyi Osztály engedélye alapján a sportkörön kívül a következő szakkörök működtek: orosz, matematika, fizika, biológia, kémia és földrajz. A sportkörben folyó munkát és ennek eredményét évkönyvünk más helyén ismertetjük, a többi szakkörről pedig az alábbiakban számolunk be: Orosz nyelvi társalgási szakkör: 19 taggal, Horváth Jenő tanár-elnök vezetésével működött. A foglalkozás fő célja az orosz nyelvi szóbeli kifejező készség, a hallás utáni megértés és a helyes kiejtés fejlesztése. A foglalkozások maximálisan idegen nyelven folytak, az anyanyelv teljes kikapcsolásával. A foglalkozásokon felhasználták a technikai eszközöket is. Eredményes szakköri munkájukért könyvjutalomban részesültek: Barabás László, Golobics Zsuzsanna, Horváth Jenő, Horváth Katalin, Horváth Mária, Sonkoly Edit és Szakács Erzsébet. A matematika szakkör: 15 taggal, Gyenesei Attila tanár vezetésével működött, kéthetenkénti kétórás összejövetellel. A foglalkozásokon nagyobb részt a kötelező tananyaghoz kapcsolódó, de azon túlmutató feladatok megoldásával, majd a tananyaghoz nem kapcsolódó témakörökkel is foglalkoztak. A fizika szakkör: Navracsics Ilona tanár vezetésével 34 állandó taggal működött. A foglalkozások kezdő és haladó csoportokra osztva, kéthetenként kétórás összejöveteleken történtek. A szakköri foglalkozásokon a kezdő csoport kísérletezett az erők összetételével kapcsolatosan, majd előadásokat tartottak Horváth László II/C osztályos tanuló, Molnár László H/D osztályos tanuló az „Atom fogalmának kialakításáról”, Baj Mária II/C osztályos tanuló „Galilei élete és munkássága” címmel. A haladó csoport feladatmegoldásokkal foglalkozott az elektromosságtan köréből. A biológiai szakkör: vezetője Németh Jánosné, szakköri tagok száma 42. A foglalkozásokon mikroszkópi vizsgálatokat, növényélettani, növény rendszertani, növény szervezettani, állat szervezettani és állat rendszertani vizsgálatokat végeztek. Minden foglalkozás hozzájárult a tantervi anyag elmélyítéséhez, kibővítéséhez, valamint a tanulók gyakorlati készségének fejlesztéséhez. A szemléltető eszközök készítésével pedig az oktató munka eredményességét segítették elő. A kémia szakkör: Nagy Emilné vezetésével 20 állandó taggal működött. Az elméleti részben a kémiai alapfogalmakat, gyakorlati szempontból fontos gyártási folyamatok kémiai és technológiai menetét elevenítették fel a tanulók. Bonyolultabb kémiai számításokat végeztek. A szakkör gyakorlati részében alapvető kísérleteket végeztek önállóan. 30 31 A földrajz szakkörnek: 21 tagja volt. Vellák Mária tanár-elnök vezetésével működött. Munkájában Péró Csaba III/C osztályos titkár segítette. Az alakuló ülésen elfogadott! témák a tanulókkal az iskolai tananyag keretében sorra nem kerülő csillagászati földrajz tárgyköréből mutattak be érdekes, gyakorlati jelenségeket. Ezen kívül a szertári anyag bővítését célzóan szemléltető grafikonok, térképek készültek. Gyűjtőakció folyt a kőzet- és ásványgyűjtemény kibővítésére. A szakköri munkájával az év folyamán Péró Csaba III/C, Németh Szilvia II/C, Kiss Erzsébet és Horváth Ilona II/C osztályos tanulók tűntek ki. A tanév kultúrmunkájáról Iskolánk kulturális élete ebben a tanévben színesebb és gazdagabb volt az elmúlt évekhez viszonyítva. Ezt a tanulók lelkes munkáján kívül az iskolai névadó ünnepély és a helikoni versenyekre való felkészülés tette lehetővé. A kaposvári Csíky Gergely (Színház előadásaira'' bérletet hirdetett; Iskolánk tanulói közül 250-en látogatták rendszeresen a színház rendezvényeit, melyek a szórakoztatáson túl az iskolai tanulmányok elmélyítését is elősegítették. Az első bérleti előadásra szeptember 14-én került sor. Szeptember 20-án a Városi Művelődési Házban rendezett hadtörténeti kiállítást tekintette meg az iskola tanulóifjúsága. Október 19-én a Hideg napok c. magyar filmet tekintettük meg közösen, melyet azután osztályfőnöki órán részletesen elemeztünk is. Az ‘iskola hagyományainak megfelelően, november 4-én rendeztük meg az iskolai szavalóversenyt. Varga Gizella II/A osztályos tanuló első, Szalai Etelka II/D osztályos tanuló második és Németh Szilvia II/C osztályos tanuló harmadik helyezést ért el. Az első három helyezett könyvjutalomban részesült. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából iskolai ünnepélyt rendeztünk — műsora az év története fejezetben található, melyet klubdélutánnal fejeztünk be. A Jókai Mór regényéből készült „Egy magyar nábob“ és Kárpáthy Zoltán“ c. kétrészes filmet január 11-én tekintettük meg. Következő mozilátogatásunk február 25-én volt, amikor a „Lenin Lengyelországban" c. nagysikerű szovjet filmet láttuk. Osztályfőnöki órákon a tanulókkal közösen vitattuk meg a művet, mely Lenin mindennapi életébe adott betekintést és elősegítette, hogy a nagy forradalmár közelebb kerüljön tanulóifjúságunkhoz. Március 14-én a Petőfi-szobornál rendezett megemlékezésen Soós Sándor tanár tartott beszédet. A helikoni versenyek megyei döntőjére március 15-én került sor. Március 2-án megkoszorúztuk az 1919-es emlékművet, így róttuk le hálánkat a Tanácsköztársaság emlékének. Május 25—28-ig zajlottak le a Helikoni Ünnepségek Keszthelyen. Tanulóink lelkesen készültek fel rá. A verseny eredménye a következő: Aranyérmet nyert énekszámmal Pávics Erzsébet IV/B, Vers Éva IV/D oszt, tanuló. Aranyérmet nyert néprajzi pályamunkájáért Herczegh Györgyi és Szabó Jolán III/C oszt, tanuló. Aranyérmet nyert helytörténeti pályamunkájáért Hámori Péter és Sörlei Gyula III/D oszt, tanuló. 32 3 Évkönyv 33 Ezüstéremmel jutalmazták Ritecz Mária III/C oszt, tanulót néprajzi pályamunkájáért és Horváth Jenő II/A oszt, tanulót műfordításáért. A bronzérem tulajdonosai Hegedűs Szabolcs IV./E és Sárszegi Mária IV/C oszt, tanuló. Az előbbi hegedűszólóval, az utóbbi pedig versmondással nyerte el a helyezést. Tanulóink kultúrmunkája nem reked meg az iskolán belül. Sikeresen szerepeltek intézetünk fiataljai a zeneiskola rendezvényein, bejáró tanulóink pedig tevékenyen vettek részt községük kultúrmunkájában. Gyakorlati foglalkozás 34 A gimnáziumi osztályok tanulói kétféle formában vettek részt szakmai előképzésben. A 17 gimniáziumi osztályból 11 osztály a hagyományosabb 5-|-l-es formában vett részt gyakorlati foglalkozáson, míg a többi 6 osztály a személyi-f-tárgyi feltételek változása miatt heti 2 órás szakmai előképzésben részesült. A gyakorlati foglalkozást az egyes osztályok, csoportok számára a helyi és személyi adottságokat figyelembe véve részint üzemekben, részint az iskola tanműhelyében, valamint az előző tanévben megvásárolt iskolakertben szerveztük meg. Heti két órában vettek részt gyakorlati foglalkozáson az alábbi osztályok: Az I/A osztály tanulói laboratóriumi gyakorlatok keretében biológiai és kémiai gyakorlatokat végeztek Nagy Emilné és Németh Jánosné tanárok vezetésével. Az I/B osztály tanulói a gyors- és gépírás alapjaival ismerkedtek meg iskolánkban és a Közgazdasági Technikumban. A foglalkozásokat dr. Gáspár Józsefné és Iváncsics Mária tanárok vezették. Az I/C osztály tanulói a műszaki rajz elemeivel és segédeszközeivel ismerkedtek meg. Foglalkozásaikat Daka Judit tanár vezette. A II/A osztály leánytanulói könyvkötő gyakorlatokat végeztek az iskola tanműhelyében Farkas István oktató vezetésével. A II/A osztály fiútanulói vas- és fémmunkát végeztek az iskola tanműhelyében. Az elméleti és gyakorlati oktatást Papp István műhelyfőnök vezette. " A II/C és a II/D osztály tanulói mezőgazdasági gyakorlaton vettek részt az iskolakertben. Elméleti és gyakorlati foglalkozásaikat Vellák Mária tanár vezette. 5-|-l-es formában vettek részt szakmai előképzésben a következő osztályok, a szakma megjelölésével: A 11/ B, a III/A, a III/C és a 111/E osztály fiútanulói géplakatos szakmát tanultak az iskolai tanműhelyben. Az elméleti és gyakorlati oktatást Papp István műhelyfőnök vezette. A II/B osztály leánytanulói kertészeti alapismereteket tanultak az iskolakertben. Elméleti és gyakorlati oktatásukat Harmath Mária tanár vezette. A III/A osztály leánytanulói kelmefestő és vegytisztító szakmát tanultak a Szolgáltató Vállalat „Patyolat''1 kelmefestő és vegytisztító üzemében. Az elméleti oktatást Horváth László oktató vezette. A gyakorlati foglalkozás helyére a csoportot Vellák Mária tanár kísérte. A III/B osztály tanulói zöldségtermesztő és hajtató szakmát tanultak. Gyakorlatukat az iskolakertben végezték Harmath Mária tanár vezetésével. / 3* 35 A III/C és a 1II/E leánytanulói, valamint a IV/C fiú- és leánytanulói gyümölcstermelő és faiskola kezelő szakmát tanultak az iskolakertben. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat Haramth Mária tanár vezette. A III/D, a IV/A és a IV/E osztály tanulóinak egy-egy része gépkocsi - szerelő szakmát tanult a Dél-Zalai Állami Erdőgazdaság műszaki telepén az iskolai tanműhelyben, illetve a 16-os AKÖV nagykanizsai telepén. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat Szaller Béla oktató, Papp István műhelyfőnök, illetve Pápai István oktató vezette. Az iskolán kívüli munkahelyekre a csoportokat Alexander József és Homonnay Szabolcs tánárok kísérték. A III/D osztály egy része rádióműszerész szakmát tanult az iskola tanműhelyében, Andell János oktató vezetésével. A IV/A osztály leánytanulóinak egy része cukrász szakmát tanult az I. sz. Cukrász Üzemben Csordás János oktató vezetésével, a másik része szakács szakmát tanult a Béke Étterem konyháján Raffay Jenőné oktató vezetésével. A IV/B osztály fiútanulói bútorasztalos, leánytanulói kárpitos szakmát tanultak a Bútor- és Faipari Vállalatnál. Az elméleti oktatást Martincsevits Ferenc és Németh József oktatók vezették. A csoportot a gyakorlati foglalkozás helyére Farkas Jánosné tanár kísérte. A IV/D osztály tanulói kertimag- és ipari növénytermelő szakmát tanultak. Az elméleti és gyakorlati oktatást Harmath Mária tanár vezette. A IV/E osztály leánytanulói könyvkötő szakmát tanultak az iskolai tanműhelyben. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat Farkas István oktató vezette. A III. osztály végzett tanulók a nyár kezdetén egyhetes nyári üzemi gyakorlaton vettek részt Harmath Mária tanár és Papp István műhelyfőnök vezetésével. Az 5-f-l-es formában szakmai előképzésben részt vevői tanulók az érettségi vizsgát megelőzően, szakmai minősítő vizsgát tehettek, amely lehetővé teszi számukra, hogy rövideb idő alatt szerezzenek szakmunkás képesítést. Ebben a tanévben 13 tanuló tett szakmai minősítő vizsgát. A szakközépiskolai osztályokról Iskolareformunk egyik célkitűzése, hogy a középiskola elvégzésével együtt a tanulók minél nagyobb száma részesüljön bizonyos szakmai képzésben, illetve szakmai előképzésben. Ez utóbbi érdekében került bevezetésre gimnáziumokban az ún. 5-i-l-es oktatási forma. Ebben a formában szakmai előképzésben részt vevő tanulók az érettségi vizsgával egyidőben szakmai minősítő vizsgát tehetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy rövidebb idő alatt szerezzenek szakmunkás képesítést. A szakközépiskola már szakképzettséget is nyújt. A jelenlegi szakközépiskolai osztályokba járó tanulók az érettségi vizsgával egyidőben szakmunkás vizsgát is tesznek. Éppen ezért a szakközépiskola a gimnáziumnál nehezebb iskolaforma, hiszen a gimnáziumi közismereti tárgyakon kívül szakmai tárgyakat is tanulnak. Iskolánkban mechanikai műszerész szakközépiskola működik, ebben a tanévben már első és második osztállyal. Patronáló üzemük az Egyesült Izzó R. T. nagykanizsai részlege, melynek vezetői szívügyüknek tekintik az oktató-nevelő munka állandó minőségi javítását. Ennek érdekében gyakran látogatták meg ebben a tanévben is iskolánkat, tanműhelyi felszerelést, szakképzett előadókat és oktatókat biztosítottak a szakmai elméleti tárgyak oktatásához. A szakközépiskolai osztályokba járó tanulók a közismereti tárgyakon (magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz stb.) kívül szakmai elméleti tárgyakat (szakrajz, anyagés gyártásismeret, szakmai elmélet stb.) ia tanulnak. Ezenkívül minden héten két nap szakmai gyakorlatuk van, amit az iskola tanműhelyében töltenek el, sőt a tanév számukra csak akkor tekinthető befejezettnek, ha elvégezték! a nyári szünidőben a kötelező négyhetes üzemi gyakorlatot. Iskolánkban mechanikai műszerész szakközépiskolai osztály az I/D és a II/E osztály. Az I/D osztály szakmai elméleti tárgyait Daka Judit tanár, Békési József mérnök és Mátyási Nándor technikus tanították. A szakmai gyakorlatot Papp István műhelyfőnök, Opicz Antal, Horváth József, Lakatos Ferenc oktatók vezették. Az osztály tanulói a tanév első napjaiban meglátogatták patronáló üzemüket, sőt októberben kétnapos tanulmányi kirándulás keretében Budapesten az anyaüzemet is. Továbbá a patronáló üzem hozzájárulásával egynapos kiránduláson vettek részt Fonyód—Badacsony útvonalon a nyári üzemi gyakorlat befejezése után, amit az iskola tanműhelyében töltöttek el. A II/E osztály szakmai elméleti tárgyait Békési József mérnök és Mátyási Nándor technikus tanították. A szakmai gyakorlatot Móger László, Báli Antal, Losonczy Árpád és Vajda József oktatók vezették. Az osztály tanulói a tanév folyamán több ízben látogatták meg patronáló üzemüket, s a nyári üzemi gyakorlat egy részét is ott töltötték. 36 Sportélet társadalmi egyesületekben versenyeza november 7-i ünnepélyen történik majd. Tanulóink a házi tömegsport versenyeken nagy létszámmal vettek részt. Szeptember—októberben rendeztük meg az atlétikai bajnokságot, amelyen valamennyi fel nem mentett diákunk szerepelt. Ezen kívül a létesítmények szabta lehetőségeknek megfelelően tornában, kosárlabdában és kispályásl labdarúgásban volt házi bajnokság, ugyancsak nagyszámú résztvevővel. A testvériskolánk által endezett „Landler Kupa’ 1 versenysorozaton atlétikában, kézilabdában, kosárlabdában és labdarúgásban versenyeztünk és az iskolák közti pontversenyben a II. helyet szereztük meg. Ugyancsak a II. helyet értük el a megye középfokú iskolái közül az Országjáró Diákok Találkozójának megyei döntőjén, ahol tájékozódási futás, összetett honvédelmi verseny, kispuska lövészet, labdarúgás és kosárlabda sportágakban szerepeltünk. Az országos rendelkezéseknek megfelelően két csapatunk szerepelhet rendszeresen a társadalmi szervek által rendezett bajnokságokon. A személyi és tárgyi feltételek nálunk leginkább a kosárlabdának felelnek meg, ezért ezt a sportágat választottuk. Leány és fiú csapatunk a megyei bajnokságban játszik. A középfokú iskolák megyei bajnokságain atlétikában, kosárlabdában és tornában vettünk részt és az alábbi eredményeket értük el: Atlétika: 110 m gátfutás I. Dóczi Ferenc I/''D, fiú magasugrás I. Dóczi Ferenc I/D, fiú gerelyhajítás I. Iváncsits János III/D, 800 m leány síkfutás III. Szerdahelyi Katalin II/C, 4X100 m leány váltófutás III. helyezés. Kosárlabdában a fiúcsapat a II., a leánycsapat a III. helyen végzett. Legjobb játékosaink: Kovács András IV/A, Radnai László III/E, Varjasi Gábor III/D,j Tánczos László III/D, Szabó Gyula II/C, Hocz ''Erika és Bugár Elvira I/A, Csaba Márta, Székely Zsuzsa és Fraknói Mária I/B osztályos tanulók voltak. Tornában: a Gyimesi Rózsa IV/D, Megyeri Sarolta III/B, Faragó Emília II/D, Zsigmond Mária II/D. Zsigmond Zsuzsa I/B, Sörlei Valéria I/C 37 Az iskolai sport célja, hogy megkedveltesse a tanulókkal a testedzést, a sport kultúrigényükké váljék és a középiskola elvégzése után se szakítsanak vele. Ennek megfelelően egyre több diákunkat vonjuk be a házibajnokságok rendszerébe. A sportban kiváló tanulóink a társadalmi egyesületekben versenyeznek, ahol tovább fejleszthetik képességeiket. Intézetünk névadásával kapcsolatosan dr. Mező Ferencről elnevezett kupát írtunk ki a város középiskolái között leány és fiú kosárlabdában, amit minden év október hónapjában bonyolítunk le, a díjkiosztás pedig 38 összeállítású csapatunk megnyerte a megyei csapatbajnokságot, míg egyéniben az első 10 helyezett közé négy tanulónk került. A megyei eredmények alapján fiú kosárlabda csapatunk részt vehetett az Országjáró Diákok Országos Találkozójának döntőjén Balatonfüreden, ahol kilenc csapat közül az értékes II. helyezést szerezte meg. Leány kosárlabda csapatunk Székesfehérvárott szerepelt, az építő táborok 10 éves jubileuma alkalmából rendezett villámtornán és az erős mezőnyben a III. helyet vívta ki. Az 1967—67-es tanévtől atlétikában, kosárlabdában és tornában ismét rendeznek országos, középiskolás bajnokságot, ezért a jövőben ezekre a sportágakra fokozott gondot fordítunk. Érettségi vizsgák 39 A tanév végi érettségi vizsgákra az iskola 130 nyilvános és két ismétlő, tehát összesen 132 tanulója jelentkezett. A tanulók közül 47 fiú és 85 leány. Az írásbeli vizsgák a Művelődésügyi Minisztérium utasításának megfelelően, május 11—17 között folytak le. Magyarból és matematikából a Művelődésügyi Minisztérium, idegen nyelvekből a Megyei Művelődésügyi Osztály tűzött ki központi tételeket. Magyar nyelv és irodalomból a következő tételek között választhattak a jelöltek: 1. „... ó, drága március! Rügyek, szerelmek, forradalmak évadja../1 Népünk „három tavaszának''* (1348, 1919, 1945) tükröződése hazánkban. 2. „Nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott..." — Arany János küldetése a szabadságharc után — Matematikából négy példát kellett megoldanunk, amelyek szövege a következő: 1. Két fajta alkoholunk van. Ha az elsőből 5 litert, a másodikból 4 litert keverünk össze, akkor 70%-os alkoholt kapunk. Ha viszont az elsőből veszünk 4 litert és a másodikból 5 litert, akkor a keverék 75%-os lesz. Hány százalékos az első és a második fajta alkohol? 2. Egy hegy magassága a sík egy pontjából a emelkedési szög alatt látszik, t méterrel távolodva a hegytől fi emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas a hegy? Numerikus adatok: ia=51°, t=1000 m és £=28°. 3. Egy üzem havonként 960 pár cipőt termel. A termelés havonkénti egyenletes 2%-os növelésével hány hónap alatt érik el, hogy a havi termelés 1200 pár cipő legyen? 4. Vízszintesen fekvő henger átmérője is, magassága is 1 méter. Benne a víz 25 cm magasan áll. Mekkora lesz a vízmagasság, ha a hengert felállítjuk? Orosz nyelv- és irodalomból a moszkvai Tretyakov Képtárról szóló, ismeretlen szerzőtől származó 22 sornyi orosz szöveget kellett magyarra fordítaniuk a jelölteknek. Német nyelv- és irodalomból Aus Schulz—Griesbach: Olvasókönyv külföldiek számára című munkájából 20 soros német szöveget fordítottak magyarra az érettségire jelentkezettek, melynek címe: A legjobb módszer volt. Francia nyelv- és irodalomból René Bazin 33 soros „Egy elzászi hazafi elbeszélése" című munkáját fordították magyarra a jelöltek. Latin nyelv- és irodalomból Horatius: Ad Nunatium Plancum (Carm. I. 7.) művéből 21 sornyi írott szöveg volt az írásbeli tétel. 40 Az írásbeli vizsgák eredménye alapján a Vizsgaszabályzat, 23. §-a értelmében két jelöltet nem lehetett szóbeli vizsgára bocsátani, mert nem volt elfogadható osztályzatuk. Bánki József alapos indok fennállása mellett, ^amelyet orvosi igazolással bizonyított, az érettségi vizsga szóbeli részén nem vett részt. Az ismétlő teljes érettségi vizsgára jelentkezettek közül az egyik tanuló az érettségi vizsga írásbeli részén sem vett részt. Szóbeli érettségi vizsgára állt tehát 128 jelölt. Mivel az Érettségi Vizsgaszabályzat három, mindenkire kötelező tárgyon, magyaron, történelmen és matematikán kívül egy-két tárgy választását teszi lehetővé, a jelöltek éltek is ezzel a jogukkal, és a szóbeli vizsgán az alábbi részletezés szerint hangzottak el a feleletek. Magyarból, történelemből és matematikából egyenként 128 felelet, oroszból 27, németből 3, franciából 2, latinból 8, fizikából 23, biológiából 57, kémiából 11 felelet hangzott el. A IV/A osztály szóbeli vjizsgái dr. Ördög Ferenc, a nagykanizsai Landler Jenő igazgatóhelyettesének elnökletével június 14—16 között folytak le. A következő eredmények születtek: Jelesen megfelelt 1 jelölt, 3,7%: Solymosi Mária Eszter. Jól megfelelt 3 jelölt, 11,1%: Farkas Ferenc János, Kovács Margit Irma, Mikovics Éva. Közepesen megfelelt 12 jelölt, 44,4%: Ács Katalin, Bek Margit, Csendes Etelka Ilona, Domina István, Horváth Éva, Horváth László Szilárd, Jugovics Erzsébet, Kisjós István, Kovács András János, Sípos Gyula, Tóth Zsuzsanna Piroska, Vigh Mária. Megfelelt 6 jelölt, 22,2%: Farkas László, Gregor István, Luczi Rozália, Nándori Zoltán Béla, Osvald Mária, Szépligeti Margit Julianna. Javítóvizsgát tehet szeptemberben 5 jelölt, 18,5%: Bankó László, Martincsevits Ágnes Ilona, Ott Mária Magdolna, Salamon Zsuzsanna, Sneff Mária. Osztályátlag: 2,6. A IV/B osztály szóbeli vizsgái Kovács'' Lajos, a zalaegerszegi 3. sz. Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójának elnökletével június 12—■ 13-án folytak le a következő eredményekkel: Jelesen megfelelt 2 jelölt, 9%: Kovács Zotán, Monok Zoltán. Jól megfelelt 2 jelölt, 9%: Baogh Márta, Rácz Irén. Közepesen megfelelt 8 jelölt: 36,3%. Farkas Imre, Gács László, Horváth Lívia, Képiró Anna, Liplin Mária, Papp Mária, Szabó Irén, Török László. Megfelelt 4 jelölt, 18,1%: Kovács Imre, Mezővári József, Mlinarics József, ölbei István. Javítóvizsgát tehet szeptemberben 6 jelölt, 27,2%: Kálóczi Tibor, Keglovics Tibor, Németh József, Szmodics Mária, Pávics Erzsébet, Pőcze István. Osztályátlag: 2,5. A IV/C osztály szóbeli vizsgái dr. Czeglédy Ferencné, a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnázium tanárának elnökletével június 19—20-án folytak le a következő eredményekkel: Jelesen megfelelt 3 jelölt, 13%: Nagy Éva ., Szabó Mária, Tóth László István. 41 Jól megfelelt 4 jelölt, 17,4%: Fata Mária, Imre Erzsébet, Sárszegi Mária, Vörös Rózsa. Közepesen megfelelt 7 jelölt, 30,5%: Cser József, Farkas Ágnes, Kovács Vince, Rácz Edit, Simon Mária, Tarr Jolán, Tóthmárton József. Megfelelt 7 jelölt, 30,5%: Andrasek Ilona, Bazsó Katalin, Bekk Margit, Fodor Erzsébet, Hénics Gyöngyike, Nagy Éva II., Józsa Éva. Javítóvizsgát tehet szeptemberben 2 jelölt, 8,6%: Farkas Ibolya, Gyimesi Rózsa. Osztályátlag: 2,9. A IV/D osztály szóbeli vizsgái dr. Szemere Gyula, a budapesti ÉLTE adjunktusának elnökletével június 12—14 között folytak le a következő eredményekkel: Jelesen megfelelt 3 jelölt, 20%: Horváth Terézia, Szabó Mária, Vers Éva. Jól megfelelt 5 jelölt, 20%: Belovári Márta, Fábián Ilina, Lánczos József, Reményi Judit, Skoda Klára. Közepesen megfelelt 7 jelölt, 28%: Csillag Ibolya, Pappert Erzsébet. Péterfi Ágota, Rudas Alfréd, Sasvári Márta, Simon Rozália, Vörös Erzsébet. Megfelelt 4 jelölt, 16%: Felső Matild, Horváth Klára, Józsa Éva, Szebeni Edit. Javítóvizsgát tehet szeptemberben 6 jelölt, 24%: Aigner Klára, Domina Anna, Hoch Mária, Kovács Teréz, Molnár Lajos, Tánczos László. Osztályátlag: 2,8. A IV/E osztály szóbeli vizsgái Zsinka László szakfelügyelő, a komáromi Jókai Mór Gimnázium tanárának elnökletével június 8—10 között folytak le a következő eredményekkel: Jelesen megfelelt 6 jelölt, 19%: Hámori Zsolt, Hegedűs Szabolcs, Lendvai Anna, Pongrácz Katalin, Szűcs Ilona, Vándor László. Jól megfelelt 11 jelölt, 35%: Bállá Péter, Bánáti Zsuzsanna, Dómján Vera, Gábor Edit, Jánka Mária, Kajtár Edit, Mátai Ibolya, Mikulás Katalin, Rajnai Zsuzsanna, Varga Brigitta, Zakócs Zoltán. Közepesen megfelelt 6 jelölt, 19%: Ács Ilona, Gacsi Annamária, Perjés László, Rezsek Árpád, Simon Horváth László, Szőnyi Éva. Megfelelt 4 jelölt, 13%: Balogh István, Berkes Aranka, Dezső György, Horváth Mária. Javítóvizsgát tehet szeptemberben 4 jelölt, 13%: Kriston Barnabás, Molnár Ilona, Musztács Gyula, Nyers Lajos. Osztályátlag: 3,3. Az öt osztály összesített eredménye: Jelesen megfelelt 15 jelölt, 11,7%. Jól megfelelt 25 jelölt, 19,5% Közepesen megfelelt 40 jelölt, 31,2% Megfelelt 25 jelölt, 19,5% Javít 1—2 tárgyból 23 jelölt, 17,9% Teljes vizsgát egy év múlva ismételheti 3 jelölt, 2,2% Az egész gimnázium érettségi átlaga: 2,8 összesen: 130 42 jelentkezés alapján: 4 2 9 3 5 3 1 8 7 5 5 6 10 2 28 32 Az érettségizett tanulók pályaválasztása a Állam- és Jogtudományi Kar Agrártudományi Egyetem és Főiskola Orvostudományi Egyetem Műszaki Egyetem ELTE Bölcsészettudományi Kar ELTE TTK Állatorvostudományi Egyetem Tanítóképző Óvónőképző Tanárképző Főiskola Egyesített Tiszti Iskola Felsőfokú Ipari Technikum Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskola Szakmát tanul Állásba megy Kitüntetések, jutalmazások 43 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny keretében történelemből helyezést elért Vándor László IV/E osztályos tanulónak az intézet igazgatója a tanévzáró ünnepélyen adta át a Művelődésügyi Minisztérium oklevelét és könyvjutalmát. Könyvjutalómban részesült e verseny keretében biológiai dolgozatával Mikulás Katalin IV/E osztályos tanuló is. A TV és a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett ,.Ki miben tudós?" versenyen Péró Csaba III/C osztályos; tanuló egyetemi felvéted biztosító miniszteri oklevelet és jutalom-üdülést kapott a Szovjetunióba országos I. helyezésért. Egész évi tanulmányi munkájukért, példás magatartásukért, kiemelkedő KISZ munkájukért a tanév végén az alábbi tanulók részesültek könyvjutalómban: I/A Bugár Elvira, Hocz Erika, Horváth Ibolya, Kurta János, Málly Judit, Péró Márta, Varga Mária. I/B Fraknói Mária, Csaba Márta, Széki Zsuzsanna. I/C Seregélyes Kálmán, Éberling György. I/D Dóczi Ferenc, Balogh András, Szentgyörgyvölgyi Rozália. II/A Horváth Jenő, Barabás László, Horváth Katalin, Pápai János, Szakács Erzsébet. II/C Horváth László, Baj Mária, Szabó Gyula, Papp Péter, Szerdahelyi Katalin, Perkó Magdolna, Soponyai József. H/D Molnár László, Takács Mária. III/A Simon Balázs. HI/B Golobocs Zsuzsanna, Sonkoly Edit, Bukovics Mária, Megyeri Sarolta, Száyi Katalin, Matyola Katalin, Horváth Mária. HI/C Péró Csaba, Herczeg Györgyi. III/D Tánczos László, Iváncsits János, Sörlei Gyula, Hámori Péter, Mészáros Márta, Kiss Judit, Gerencsér Ildikó. IH/E Radnai László, Horváth Márta. IV/A Mikovics Éva, Kovács Margit, Sólymos Mária, Salamon Zsuzsanna. IV/B Kovács Zoltán, Monok Zoltán. IV/C Tóth László, Szabó Mária. IV/D Szabó Mária, Vers Éva, Horváth Teréz, Reményi Judit, Skoda Klára, Fábián Ilona. IV/E Bánáti Zsuzsanna, Hegedűs Szabolcs, Lendvai Anna, Pongrácz Katalin, Hámori Zsolt, Szűcs Ilona, Vándor László, Bállá Péter. Felnőttoktatás Osztály Létszám 5 javít ismétel 2 94 2 15 27 35 15 15 21 23 35 3 3 2 7 4 6 8 9 5 10 9 11 3 2 4 6 I. II. III. IV. Összesen: Az intézetben működő levelező tagozaton négy osztályban 120 hallgató kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. Részletezve: az I. osztályban 28, a második osztályban 26, a harmadik osztályban 29, a negyedik osztályban 37 tanuló. A foglalkozások napja hétfő volt. A tanév folyamán tanulmányi nehézségek, áthelyezések és lakóhely változtatások, valamint katonai szolgálatra történő behívások következtében 26 hallgató morzsolódott le. A tanév végi vizsgákon csak azok jelentek meg, akik negyedévenként rendszeresen beszámoltak az anyagból és huzamosan a tanév folyamán nem hiányoztak. A tanév végi eredmények a következők: m é n y 2,0—2,6 Átlagered 4,7—4,9 3,7—4,6 2,7—3,6 A negyedik osztály 29 végzett tanulója közül 22-en jelentkeztek érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga írásbeli része május 31-én és június 1-én zajlott le. Május 31-én a magyar dolgozatot írók az alábbi két cím közül választhattak: 1. „Ha a nép uralkodni fog a költészetben ...“ — A népi realizmus győzelme Petőfi Sándor és Arany János költészetében — 2. A haladásért vívott harc és a magánélet problémáinak összetartozása századunk költészetében (Ady, Tóth Árpád, József Attila, Radnóti) Június 1-én a, matematika írásbeli vizsga alkalmával az alábbi feladatokat kellett megoldani: 1. Egy téglalap alakú játszótér oldalai 55 méter és 48 méter hoszszúak. Körös-körül egyenlő szélességű utat hasítanak ki úgy, hogy a megmaradt terület fele legyen az eredetinek. Milyen széles az út? 2. Egy folyó partjáról a túlsó parton levő épület két egymás fölött levő ablakának középpontját 6 fok, 35‘, illetőleg 13 foki 18‘ emelkedési szög alatt látjuk. A két pont magasság-különbsége 10 méter. Milyen széles a folyó? 44 15 3. Egy gyümölcsösben elültettek 3720 darab fát. Az első sorba 15 darabot és minden következő sorba 4-gyel több darabot ültettek, mint a megelőző sorba. Hány sorba ültették el a fákat és hány fa jutott az utolsó sorba? 4. Egy téglalap alakú gumiszivacs méretei: 15 cm, 8 cm és 5 cm, a szivacsban levő gumianyag súlya 48 pond, a gumi fajsúlya 0,96 pond''cm3. A felitatott vizet, amely a szivacsot teljesen megtöltti, egy 20 cm átmérőjű hengeres edénybe nyomjuk ki. Milyen magas lesz pz edényben a vízoszlop? Az írásbeli dolgozatok eredménye alapján valamennyi jelölt megkezdhette szóbeli érettségi vizsgáját. Az Érettségi Vizsgaszabályzatban meghatározott három kötelező tárgyon, a magyaron, a történelmen és a matematikán kívül egy-két tárgy választásának jogával is éltek a jelöltek. Ennek alapján magyarból, történelemből és matematikából egyenkénti 22 felelet, fizikából 5, biológiából 16 és kémiából 1 felelet hangzott el. A szóbeli érettségi vizsga elnöke Kékesy Antal, a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának iskolai csoportvezetője volt, a szóbeli vizsga július 3—5 között zajlott le. Az érettségi vizsga eredményei a következők: Jelesen érett 1 jelölt: Pulger Józsefné. Jól érett 3 jelölt: Egyed Ottó, Horváth Ilona, Inoka István. Közepesen érett 5 jelölt: Egyed Ottóné, Kepe Károly, Kiss József, Kőbán Matild, Németh Istvánná. Megfelelt 5 jelölt: Aranyos László, Dombai Ferenc, Gigler Lajosné, Papp Istvánná, Tarabó Tiborné. Javíthat a szeptemberi érettségi vizsgán 1—2 tárgyból 8 fő. A levelező tagozaton a következő tanévben ismét négy osztályt indítunk. A javítás szeptember első tanítási hetének hétfőjén kezdődik. Az iskola benépesülése alapítása óta Tanév Statisztika i. ii. ív. Adatcsoport összesen «/o o s z t y Az iskola átlaga: 3,0 46 1964—65 1965—66 1966—67 Beírt nyilvános tanulók száma Osztályozott nyilv, tanulók száma Magatartása példás jó változó rossz 169 160 45 92 19 4 42 59 42 17 223 200 211 139 137 39 84 9 5 31 74 30 2 2 1 29 71 10 17 7 138 133 56 70 7 41 39 47 6 339 348 346 133 130 68 54 8 52 64 I l 7 8 35 68 12 208 300 43 9 579 560 12 20 140 271 47 64 16 562 557 560 1 5 38 68 10 29 9 37,0 53,6 7,7 1,7 29,6 42,1 23,8 4,5 2,1 3,5 23,2 48,3 8,3 11,4 2,8 166 236 133 25 2 6 28 94 15 18 Osztályozott nyilvános tanulók száma fiú leány összesen III. á 1 Szorgalom példás jó változás hanyag Tanulmányi átlaga 5,0 4.7—4,9 3.7—4,6 2.7— 3,6 2,0 2,6 elégtelen 1—2 tárgyból elégtelen több tárgyból A tanári testület névsora és iskolai munkaköre i 16 3 történelem: 4e, la 6 2 10 3 14 3C, 3 12 3 24 4 18 3 26 5 5 3 25 6 1 1 24 Jb A rajzszertár, őre 7 6 3 22 3b Tisztaság-felelős 8 25 3 27 3e Sportköri elnök 9 3 3 23 10 3 3 32 Id Tankönyv-felelős 11 12 3 24 47 magyar: 3a, 3b, 4c, történelem: 3e, 4a, 4d matematika: la, 1b, 1c szakrajz: Id műszaki rajz: 1c Mely tantárgyakat, mely osztályokban tanított? matematika: 2a, 2d, 4e Az iskolakert felelőse Ifjúságvédelmi megbízott Földrajzszertár felelőse Helyettesítési napló vezetője A levelező tagozat vezetője Egyéb iskolai elfoglaltsága FÜLÖP BOTOND tanár társ, tud., magyar, történelem FARKAS JANOSNÉ POMPER ZSUZSANNA tanár biológia, földrajz Dr. FEKETE IVANNÉ RADÓ EDIT tanár testnevelés DAKA JUDIT tanár matematika, ábrázoló geometria Dr. BITTERA ZOLTANNÉ CSIK STEFÁNIA tanár francia, német, orosz ALEXANDER JÓZSEF tanár orosz CSEKE FERENC tanár történelem, földrajz SOROSI MIKLÓS igazgatóhelyettes matematika, fizika GYENESEI ATTILA tanár matematika, fizika HARMATH MARIA tanár agrármérnök, mezőgazdaságtan francia: 2b, 3a, 4a, 4c német: 2a, 2d, 3b, 3d, 4b, 4d orosz: la E•05 N u W orosz: 3e, 4a, üzemi < E ''05 N 2 ''O QJ A! :O *O >> ''W N cn o 8 I «0 Szolgálati évek száma testnevelés: 1b, 2a, 2e, 3a, 3e, 4a, biológia: le, 2a, 2b, 2e, 3b földrajz: 1c kíséret: 4b 1b, 2b, , 4b, 4e kíséret: 4e mezőgazdaságtan: 3b, 3c, 3e, 4c, 4d DEBRECZENI ATTILANÉ GÁBOR MARTA igazgató történelem, földrajz A tanár neve, alkalmazásának minősége, szaktárgyai p— ■« -go h Idegen nyelvű folyóirátok felelőse Az orosz nyelvű munkaközösség vezetője matematika: Id, 2c, 3a, 3d, 3e, 4a, 4b 2b, 2c, ed, 3b, 3c, 3d, 4b, 4c, 4d történelem: 1c, Id, 2e, 3d, 4b földrajz: la, 2b műv. tört.: 4a, 4b 12 2 2 20 13 8 3 25 3a Tankönyvfelelős 4c 14 12 2 10 2c, 3c, 15 2 2 28 2b 16 13 3 21 4d Az iskolakert őre 17 12 3 10 Szakfelügyelő 22 3c 18 6 3 11 3 31 1c 19 10 3 24 2c 20 21 11 3 24 4e 4b, 22 13 2 22 3d 23 10 3 26 2e Tisztaságfelelös 2e, 3a, 3b, tanácsadó 24 4 3 18 4a 48 A tanár neve, alkalmazásának minősége, szaktárgyai SCHLARB BÉLANÉ BAUA MÁRIA tanár matematika, fizika Szolgálati évek száma történelem: 3b, műv. tört.: 4c orosz: 1c, Id, 2c, 2d, 4c, 4d matematika: 2b, 3c, 4c fizika: 2c, 2d, 3e, 4c fizika: 3c, 3d, 4e kémia: 2d, 3a magyar: 2c, 3e, 4d, 4e A tanári könyvtár őre A kémiaszertár őre Tanulószobafelelős Vöröskeresztes tanár A fizikaszertár őre A biológiaszertár őre SZM-összekötö tanár Egyéb iskolai elfoglaltsága HORVÁTH JENŐ tanár orosz, történelem HORVÁTH ZOLTÁN tanár történelem, levéltár KOVÁCS LASZLONÉ BURJÁN GYÖNGYI tanár latin, magyar KRIZSÁN JÁNOSNÉ BARICS ÉVA tanár orosz MÁRKUS FERENC tanár magyar NAGY EMILNÉ LAKATOS ROZÁLIA tanár biológia, kémia NAVRACSICS ILONA tanár matematika, fizika NÉMETH JÁNOSNÉ VERES ETELKA tanár biológia, kémia Dr. ÖRDÖG FERENCNÉ DÓMJÁN JÜLIA tanár magyar Dr. RIMAY ISTVÁNNÉ RÁBAY TERÉZ tanár fizika, kémia SOÖS SÁNDOR tanár kémia, fizika HOMONNAY SZABOLCS tanár biológia, kémia matematika: 2e, 3b, 4d fizika: 4d KISZ tanár A fotószertár őre s N á i s•cö N W cC ''O <U * 8 le, 2b 2b, 4a kémia: 1b, fizika: 2a, —I ''W S.2 Mely tantárgyakat, mely osztályokban tanított? latin: la, 3e magybr: 2b, 2c, 4a, műv. tört.: 4d Szakfelügyelő Ifjúsági könyvtár őre Ifjúságvédelmi megbízott Osztályőnöki munkaközösség vezetője A bejáró tanulók ellenőre biológia: la, 2c, 3d kémia: 2c, 3d gyakorlat: la biológia: 3c kémia: la, 2b, 3c gyakorlat: la magyar: la latin: 4e műv. tört.: 4e történelem: 3a orosz: 1b, 2a, 2e, 3a, 3b, 3d kémia: Id, 2a, 3e biológia: 3a, 3e üzemi kíséret: 3d 6t □I S£ ^atra qT :sbjjsjoá3 Z qT iSBjjdag t ££ 9 £ Z£ 9 qi ‘bt :}pu5> £ I£ t£ £ £1 0£ tz £ 01 6Z PZ ZZ £ £ 8Z »I IZ l I ÍZ ajg JBTJazsTJOds 8Z £ £1 9Z »Z 9Z £ 01 SZ 3JO 3JOZO5IZS3 lÁiaqntuuBT v atojazaA JBlJXaU? IBIO3JST zv afojazaA Sesnoziq -jptnnJI TBIO5[SI soiaxajjEJTpÁioa ozÁgaC Raizazioijy B§Bs;iBiSojTa TBjójisi qaXSs ajo JBTAÁUQX -izgit TJBUB1 V ot ‘qT ‘bt rasgztuaia •JIIBntu sa zfBj bt :b>iiSo[ PZ ‘az ‘qz ‘qi : uiaiauauoi az ‘pt :jbX3bui bt ‘ps ‘08 ‘bs ‘qz ‘bz ‘pt : SBZO1IIBI3OJ ‘JJBÁg ÍT1OTJUB1 UBqqoX[E‘rzso Áiatu ‘TBUBÁgjBTUBl ÁjaiAI ZSOJO ‘jbáSbixi J^UBI 1ID8VM ZSHHI8IS3 3NNVMOZ AMON3OZS uiaiaupTJOT ‘jbáSbiu J^UB, uaa aovn 3N3NHHHA SOQ3OSZ tuaiaupT-ioi ‘JBÁgfitu J^UB) NVAASI Avavzs SBJjdgg J^UBT 9PBBJO SNAsszor Hvasyo SBJJSJOÁg J^UBj 9PBBJO VIHVK SXIS9NVAI ZfBJPIÖJ ‘Blgoioiq VIHVRI 3IVTTI3A s?i9Aau;s3; jpire? NVXTEOZ QXNVZS 5PU9 OpL’PJO ucmf HVfjqos ZfEJPIQJ ‘ZfBJ 9PEE.IO IVXNV SOHÓS spu? jpuE; 9PEVJO JNHHHJ TTON HOUOjÁpqpui NVAXSI ddVd o OT N 5». 3 N <n> g 2N £ ■g §’ O: CD O'' tt> t/J N S^> 3 OT ‘QT ciauiau ot : zsojo □T ‘qT UBÁgBiu aj ‘pt> ‘qT ‘bt ‘08 ‘PS ‘OS ‘B8 ‘az ‘PZ ‘az ‘qz ‘bz ‘PT ‘PT ‘bt :saiaAatqsaT PT :BTpgO| □8 ‘BZ : tuaiaiiopoT PT ‘P8 ‘38 ‘BZ CJBÁgBtU £8 2.S. Bs" Bin^ZS 1(9A9 I)B{9S|OZg IBÁgjE^EZS ‘ag^SOUlUI JPUESEZEUIIESHB ‘9A9U JEUE1 V JEUE1 SOPPJ -izom S9 -Z9UUJZS Eg :pJ9SI5f PC (oz :ieijo5íeX§ PS ‘□Z ‘EZ ‘QT :zCejpioj pz ‘qi :eiSoioiq Tammíhelyi- es üzemi óraadók A tanár neve 2 5 1 ANDEIL JÓZSEF rádió-műszerész: 3d 2 7 2 BÁLI ANTAL 3 BÁRSONY ANTAL 1 4 2 6 3 2 5 CSORDÁS JÁNOS 3 könyvkötő: 2a, 4e 7 6 FARKAS ISTVÁN 1 7 7 HORVÁTH JÓZSEF 2 2 8 HORVÁTH LÁSZLÓ 1 7 9 LAKATOS FERENC 3 bútorasztalos: 4b 2 10 MARTINCSEVITS FERENC 2 4 11 MÁTYÁSI NÁNDOR MÓGER LÁSZLÓ 2 7 12 3 2 13 NÉMETH JÓZSEF kárpitos: 4b 2 7 J4 OPITZ ANTAL 3 2 15 PAPAI ISTVÁN autószerelő: 4e 3 2 16 RAFFAY JENÖNÉ szakács: 4a 2 2 17 SZALLER BÉLA autószerelő: 3d 18 VAJDA 1 7 JÓZSEF 50 Mely tantárgyakat, mely osztályokban tanított? géplakatos gyakorlat: 2e géplakatos gyakorlat: 2e cukrász gyakorlat: 4a szakraj: 2e anyag- és gyártásismeret : id, 2e géplakatos gyakorlat: Id kelmefestő és vegytisztító: 3a géplakatos gyakorlat: Id géplakatos gyakorlat: 2e géplakatos gyakorlat: Id géplakatos gyakorlat: 2e Egyéb iskolai elfoglaltsága BÉKÉSI JÓZSEF mérnök 8 •cö N g N cn CB ''O o 1 K szakmai elmélet: Id, 2e Szolgálati évek száma —I 5- IRODAI ALKALMAZOTTAK: TECHNIKAI DOLGOZÓK: 4* 51 Ács Gyuláné Báróczi Lászlóné Horváth József Horváth Gyuláné Illés György Illés Györgyné Joszipán Ferenc Kovács Józsefné Lakatos Jánosné Laza Györgyné Maróti Ferencné Sáfár Györgyné Kőbán Gyuláné Szabó Erzsébet gazdaságvezető Horpácsy Józsefné Szalay Teréz anyagnyilvántartó Sebestyén Lajosné Szalay Jánosné Szíva Józsefné Tóth Józsefné Vincze Gyula Lelkó Attiláné Polai Ibolya adminisztrátor 52 I/A osztály Osztályfőnök: dr. Bittera Zoltánná Bakonyi György Bakos Mária Balázs István Baranyai Ildikó Beke Mária Bereczk Mária Bojtás Veronika Bugár Elvira Cservák Ida Farkas Mária Gáti Zoltán Gerencsér Ibolya Goór Carmen Gráczky Elemér Hocz Erika Hoós Edit Horváth Csaba Horváth Ibolya Konkoly Klára Kovács Tibor Kövesdi Ilona Kuczogi Balázs Kunics László Kurta János Málly Judit Mátrai Judit Mohácsi Ilona Murka Mária Németh Edit Péró Márta Péter Ferenc Pintér Györgyike Sámoly Magdolna Sümegi Zsuzsanna Szőke László Varga Gizella Varga Mária Vida József Wellner Éva Zsovár Teréz Kimaradt: Rajnai Valéria 2,9 3,5 3,0 3,2 3,0 4,1 1,0 4,1 4,0 4,6 4,2 3,6 2,3 2,7 3,9 3,5 2,6 4,6 2,6 4,2 3,2 3,3 3,0 4,7 4,8 3,1 3,6 2,9 4,6 4,8 2,6 4,1 4,5 4,6 3,5 3,5 4,8 1,0 1,0 4,0 53 I/B leány, 2 órás gyakorlat Osztályfőnök: Daka Judit Kimaradt: Kassai Júlia, Scholtz Klára. Szendrődi Mária, Tóth Ibolya összesen: 43 tanuló I. II. Baj Etel Balassa Teréz Bánfi Mária Borsos Györgyi Böde Piroska Csaba Márta Dobos Ibolya Ekamp Gyöngyi Fraknói Mária Gazdag Marietta Gerencsér Erzsébet Hermann Ibolya Horváth Anna Horváth Éva Imre Márta Jordanov Mária Koller Zsuzsanna Kovács Edit Kovács Margit Kovács Margit Kucskó Erzsébet Mátyás Veronika Németh Mária Pálfi Mária Perjés Erzsébet Reményi Györgyi Sonkoly Amália Stefics Anna Széki Zsuzsánna Tálosi Éva Tóth Mária Tóth Rozália Tóth Zsuzsánna Tulok Mária Varga Ilona Varga Mária Varga Teréz Völgyi Ibolya Zsigmond Zsuzsánna 1,0 2,5 4,0 4,4 1,0 3,6 2,8 2,6 3,6 2,8 3,0 4,3 1,0 3,9 1,0 3,4 1,0 2,7 1,0 4,5 2,4 3,0 4.3 3,1 4,3 3,0 3,0 1,0 4,6 3,7 2,9 1,0 1,0 4,3 2,8 2,8 2,4 1,0 3,8 Osztályátlag: 2,7 54 I/C osztály, német—műszaki rajz Osztályfőnök: Szolnoky Zoltánná Baj Katalin Balogh László Bellák János Béda Margit Böjti Ferenc Éberling György Gersei Sándor Horváth Edit Hozbor István Juhász Tibor Kassai Valéria Kálmán Ilona Kismika László Kiss Ferenc Kovács Ferenc Kovács Ildikó Markó Zoltán Megyeri Hedvig Mihalics István Molnár Judit Nagy Ilona Németh János Attila Németh József Poór Géza Rónafalvi Mária Sabján Gyula Sasvári Márta Sági József Seregélyes Kálmán Sípos Ottó Solymosi Zsuzsanna Sörlei Valéria Sülé Kornél Szabó Erzsébet Szabó Imre Szarjas Gertrud Szántó István Szügyi Mátyás Takács János Tóth Valéria Varga Gizella Varga Zsuzsa Vinczek Lajos Kimaradt: Meiszter József, Sztankovics József 1,0 3,0 3,3 3,4 3,3 4,8 1,0 3,6 3,3 4,6 3,1 1,0 1,0 3,2 3,3 1,0 3,6 4,1 1,0 3,4 4,3 3,3 1,0 1,0 1,0 3,1 1,0 1.0 5,0 2,9 1,0 1.0 3.3 4.3 2.9 4.0 3.3 3,3 3,3 1,0 4,2 4,4 2,7 Osztályátlag: 2,6 55 I/D koedukált, ipari szakközépiskola Osztályfőnök: Gyenesei Attila Aranyos Imre Balogh András Benedek Mária Berkes Erzsébet Böröcz Anna Büki Tibor Csanádi Péter Cser Palkovics Katalin Csorba János Csögör István Dér László Dóczi Ferenc Doma Judit Dombai Gyula Gaál Tibor Gadányi János Garzó Ferenc Gáspár Tibor Gerencsér Attila Hackler János Horváth Mária Józsa Lajos Kedmenecz József Király Ferenc Kiss Ernő Klapper Ágnes Kósa Gyula Maécz Magdolna Molnár Judit Nagy Anna Nyirő Hona Petz Sándor Plánki Ferenc Rabb Gizella Schiron Zsuzsanna Szentgyörgyvölgyi R. Takács Zoltán Ternácz István Kimaradt: Gerencsér László, Mikó Tibor 3,6 4,0 3,0 3,9 3,7 1,0 2,6 3,1 2,3 1,0 4.0 3,6 1.0 3.0 3,1 2,8 1,0 1,9 2.8 3.0 2,4 1,0 3,0 2,8 2.9 1,0 3,7 4,2 3,9 3,0 3.0 1,0 1,0 3.9 1,0 4,3 1,0 3.1 9S UBAJSJ ÁBJBZg :>IOUojáib;zso ÁIb;zso v/II G‘£ igBUBÁpeizso O‘£ l‘£ 9‘£ l‘£ 0‘S 9‘Z ?‘£ 6‘£ 0£ O‘£ 6‘£ 6‘£ l‘£ 8‘£ £‘t0‘9 £‘í> O‘£ UBA1SJ mOJ, Bimv sob^bj, laqaszjg sob^bzs laqaszjg rÁuojdog Buuy P?ASBg ÁIOJB^I jpSOBJOd SOUBf IBdBJ ueqoz x^auKN BTJBJAI S9|E]A[ ^I?qiIA[ qaduiBJX lÁSioÁf) 3[9duiBJX zaaajj Á[9§.ia§si^{ BUUBSZnSZ Bi{UB£ BIJ3IBA tftBAJOH PUNJAI qiPAJOH BU{Op8B]A[ tpBAJOH UIIB^BX q^AJOH Otraf iflBAJOH TÁgjQÁf) qjBAJOH jaszop 9Hd oyzsBq sBqBJBQ tS auojzsBq sobao^j ^QUOjX^ZSQ ÁJBJZSO a/H USjbjai Jsiibay BÁpqj B[OIy\ jaszop qSiA BSZ9JJ B§JBA souep qadouzg VaqoR I^uios ub)[oz ipiunpg epi !Jl9d ueiioz JBUfopM tnz3JBj/\[ soBqnq jaqaszjg yauraiu^j Bp?]AI o;qx 3U9J9J SSIJ[ JOpUBg S9S3UI5I buoii zs^qnp BAg zseqnp oizsBq qiEAJOH IÁ§3H ojzsBq isauirÁQ buoji UBpjnf) jipnp qSbjbj Á[°JB3 S93J3 BAJ qB9Q soÍBq apog AB^zsnf) 9Jig laqaszjq lÁuoqBQ L‘Z :SBi;BÁnqzso O‘l 8‘Z £‘g O‘l 8‘£ 8‘í8“^ S‘Z 6‘8 8‘Z 0‘8 8‘E 0‘S S‘8 8‘Z g‘z s‘z £‘^ O‘l O‘l Vz O‘I 8‘^ l‘S 9‘Z O‘l 0‘t- Kimaradt: — 58 Baj Mária Bányai Erzsébet Czindrich Erzsébet Galácz Béla Horváth Angéla Horváth Ilona Horváth László Illés Mária Izsák Attila Kámán Péter Kiss Erzsébet Kovács István Liplin Katalin Matyók Mária Németh Szilvia Orbán Márta Pálfalvi János Papácsi László Papp Péter Pergel Judit Perkó Magdolna Pintér Rozália Raffay Erika Simon Ágota Soponyai József Szabó Gyula Szalai Gyöngyi Szerdahelyi Katalin Szmodics Andrea Varga Ágota fi C, 2 órás gyak. fogl., koedukált osztály Osztályfőnök: Németh Jánosné 2,8 4,3 2,7 2,5 2,8 3,4 3,5 1,0 3,8 3,2 3,7 3,9 1,0 3,1 3,7 2,5 2,6 2,7 3,3 4,0 3,6 3,6 3,5 2,3 4.0 3,1 3.1 2.7 3,3 1,0 Osztályátlag: 3,0 Osztályátlag: 2,0 59 Bagladi László Bakonyi Erzsébet Bedi Mária Anna Belső Eszter Domán Erzsébet Faragó Emilia Valéria Gálos Mária Horváth Anna Mária Horváth Ágnes Kelemen György Farkas Éva Margit Mátyás János Miszlai Judit Molnár János Molnár László Nagy Rózsa Szalai Angéla Etelka Szentes Teréz Szigethy Gyula Szily György Takács Anna Takács Mária Tótmárton László Zsigmond Mária Kimaradt: Virág Éva 1,0 3,5 2.6 LO 1,0 2.6 1,0 1,0 1,0 3,0 1,0 1,0 2,6 2,3 4,8 1.0 1,0 2,6 3,6 1,0 1,0 2,9 2,4 3,5 II D, 2 órás gyak. íogl., koedukált osztály Osztályfőnök: Vellák Mária Kimaradt 1 tanuló Osztályátlag: 3.0 60 II/E osztály Osztályfőnök: Schlarb Béláné Bányai Péter Benkő Mária Fazekas Gyula Fehér András Fitos József Gaál József Gazdag Julianna Gyergyák Ferenc Hajós László Halász Katalin Haracsi Zsuzsanna Horváth Ildikó Horváth Zsuzsanna Ivony György Kertész László Király József Kosztelnyik László Kovács Erzsébet Kovács Zsuzsanna Lutor Gizella Major Erzsébet Mátyás Veronika Muravölgyi Zsuzsanna Pongrácz Éva Rajnai István Somfai Hedvig Simon Ferenc Szalai Erzsébet Szendrey Ferenc Szokol Ferenc Török Tibor Tóth Zoltán Tuboly János Varga Ferenc Vincze Katalin 4,0 4,3 2,8 4,0 2,7 3,3 1,0 3,9 2,3 4,1 2,6 3,5 3,0 3,2 3,0 4,5 3,4 3,0 2,7 3,0 3,3 1,0 3,4 3,5 1,0 3,9 3,5 2,6 2,8 3,0 3,1 2,9 4,0 3,4 2,6 III/A osztály, koedukált, 5+1 Kimaradt: Kilinkó Imre, Kovács Lajos Osztályátlag: 2,3 61 Osztályfőnök: Horváth Jenő Bakonyi Magdolna Bakó Zsuzsanna Benke József Benkő Dezső Biczó Erika Etelvári Anna Gorontay Klára Grozner Lajos Hercz Jolán Hohl László Katona Árpád Kun Margit Légrádi Zsuzsanna Mátés Erzsébet Mészáros János Noszka Margit Orbán Ildikó Poór Mária Sabján Katalin Simon Balázs Szili Katalin Takács Károly Takács Mária Tomasits Anna Vasicsek Ilona LO 2,6 3,3 3,6 3,9 1,0 3,0 2,4 1,0 2,5 4,1 3,0 2,6 1,0 2,5 1,0 2,2 1,0 1,0 3,2 3,0 2,7 2,7 3,5 1,0 62 III B osztály Osztályfőnök: Farkas Jánosné Baranyai Zsuzsanna Boha Mária Brezovszky Márta Bukovics Mária Cselenkó Zsuzsanna Forró Mária Gerencsér Mária Golobics Zsuzsanna Hajdú Márta Horváth Éva Horváth Mária I. Horváth Mária II. Iván Ilona Jakabfy Anna Jónás Aranka Király Zsuzsanna Kozák Mária Matyola Katalin Megyeri Sarolta Nagy Erzsébet Pongrácz Lívia Ruff Magdolna Sonkoly Edit Soós Mária Szalai Magdolna Szányi Katalin Szegleti Márta Szentes Anna Tálosi Mária Tánczos Veronika Tóth Gyöngyi Tóth Kápolna Ágnes Varga Mária 3,5 3,0 2,6 4,8 3,1 2,2 3,0 4,9 3,4 2,5 3,7 4,2 3,2 4,1 3,0 3,6 3,5 3,3 4,6 3,0 3,6 4,0 4,9 3,8 3,5 3,0 3,0 3,5 3,3 3,6 4,0 2,8 3,8 Osztályátlag: 3,5 III/C osztály Osztályátlag: 2,9 63 Osztályfőnök: Nagy Emilné Árok Erzsébet Biliege Katalin Burcsi Éva Darvas Ferenc Davidovics Mária I. Davidovics Mária II. Gálhidi Sándor Gálos Péter Herczeg Gyöngyi Józsa Gyöngyi Kiss Mária Kun Rózsa Mezőfi Valéria Mezőfi Zsuzsanna Mlinarics Mária Mulasics András Nith Teréz Péró Csaba Ritecz Mária Rúzsa Margit Schmidt Tibor Szabó Jolán Szebenyi Ágnes Szollár Magdolna Tamás Gyula Tóth Margit 4,2 3,6 2,8 4,2 1,0 1,0 3,5 1,0 3,7 1,0 2,4 3,2 3,4 3,0 3,4 3,0 3,1 5,0 4,2 1,0 1,0 3,7 3,3 4,0 4,1 3,0 III/D koedukált, 5+1 osztály Osztályátlag: 3,2 64 Osztályfőnök: dr. Rimay Istvánná Ferencz Béla Gerencsér Ildikó Gudlin László Gyurkó Erzsébet Hámori Péter Hornok Arnold Ivánicsits János Jerausek István Horváth Hajnal Józsi György Kiss Judit Kovács Ferenc Kóré Julianna Kun József Láng Róbert Major Zsuzsanna Mészáros Márta Nagy István Pátkai István Reiner Tamás Simon Mária Schmidt Ferenc Soós Imre Sörlei Gyula Sumits Ferenc Szloboda József Tánczos László Varjasi Gábor 2,8 3,5 2,6 1,0 4,8 4,1 4,9 2,6 3,0 3,1 3,0 4,0 3,2 3,4 3,5 3,7 2,5 2,8 1,0 4,0 3,4 3,0 3,9 5,0 3,0 2,8 3,0 4,1 65 III/E osztály Osztályfőnök: dr. Fekete Ivánné 1,0 3.4 4,3 4,8 3,4 3,0 4,6 3,4 4,0 2,4 4,2 4,0 3,2 1,0 2,9 3,0 1,0 3,0 3,0 3,2 3,3 Adám József Dúló Etelka Ficzkó Ilona Horváth István Horváth Márta Kiss László Lancsák Lajos Matatek Rudolf Mészáros Margit Perkó Mária Prépost Tibor Radnai László Répcevölgyi József Sörlei Péter Szabó Árpád Szomjas Károly Szunyogh László Szűcs Margit Túri Erzsébet Vándor Ágnes Vitykó Anna Kimaradt: Katona Kiss Ágnes, Szabó Mária, Szatai Margit Osztályátlag; 3,1 66 IV/A, 5+1-es koedukált osztály Osztályfőnök: Soós Sándor Ács Katalin Bankó László Bánki József Bek Margit Csendes Etelka Domina István Farkas Ferenc Farkas László Gregor István Horváth Éva Horváth László Jugovics Erzsébet Kisjós István Kovács András Kovács Margit Luczi Rózsa Martincsevics Ágnes Mikovics Éva Nándori Zoltán Osvald Mária Ott Mária Salamon Zsuzsanna Sípos Gyula Sneff Mária Sólymos Mária Szépligeti Margit Tóth Zsuzsanna Vigh Mária 3,6 2,8 3,4 3,4 4,0 3,2 3,5 3,0 3,1 3,8 3,7 3,1 3,2 2,9 4,4 3,3 3,0 4,1 3,0 3,1 3,1 3,1 3,7 3,2 5,0 3,0 3,5 3,9 Osztályátlag: 3,4 L9 £‘S íSeubáib^zsq Ájejzso sa-i+s ‘qipjnpaojj g/AI □uajaj ojjasg ^OUOJÁJBJZSQ ojzsBq ddBj :;dbjbuit^j oTzsuq sjojoj, BIJBJAf SOipOUIZg U9jj oqezg uipntrs Z3?H UBAJSJ 3Z30J jaqaszjg soiabj búbjai ddBj ubajsj laqjQ jaszop tpauiaN uidjoz sioupiAi jaszop S3TJBUIJ]A[ jaszop ijbaozsjv búbjai uíjdiq UBJJOZ S3BAOAJ 9JUIJ S3BAO2 Buuy ojtdajj aoqjl S3IAOJ§9}I joqijj IZ3OJBX BJAjq qjBAJOH OJZSBq S3BQ SJUJJ SB5JJBJ bjjbjai qSojBg O‘£ L‘6 £‘£ 9‘E 8‘2 6‘Z O‘£ L‘Z o‘s I‘£ 9‘Z L‘£ Z‘£ f‘£ S‘£ g‘£ S‘£ g£ 0‘t 68 IV/C, koedukált, 5-|-l“es osztály Osztályfőnök: Navracsics Ilona Andrasek Ilona Bazsó Katalin Bekk Margit Cser József Farkas Ibolya , Farkas Ágnes Fata Mária Fodor Erzsébet Gyimesi Rózsa Hénics Gyöngyi Imre Erzsébet Nagy Éva I. Nagy Éva II. Rácz Edit Sárszegi Mária Simon Mária Szabó Mária Tarr Jolán Tóth László Tóthmárton József Vörös Rózsa 2,9 3,0 3,0 3,0 2,7 3,3 4,0 2.9 3,0 3.2 3,7 4,2 2,9 3,4 4,1 3,4 4,7 3,5 4,7 3,4 4,2 Osztályátlag: 3,4 IV/D, 3 órás gyak. fogl, koedukált osztály tó Osztályfőnök: Krizsán Jánosné Aigner Klára Belovári Márta Csepregi Imre Csillag Ibolya Domina Anna Fábián Ilona Fekő Matild Hoch Mária Horváth Klára Horváth Terézia Józsa Éva Kovács Teréz Lánczos József Molnár Lajos Pappert Erzsébet Péterfi Ágota Reményi Judit Rudas Alfréd Sasvér Márta Simon Rozália Skoda Klára Szabó Mária Szebeni Edit Tánczos László Vers Éva Vörös Erzsébet Zsidó József 3,0 4,7 2,9 3,5 3,3 4,5 3,0 3,3 3,0 5,0 3,1 3,0 4,5 3,4 3,0 3,9 4,8 3,4 3,1 3,4 4,4 4,8 3,0 2,5 4,9 3,9 2,7 Kimaradt 2 tanuló, 1 fiú és 1 leány Osztályátlag: 3,6 70 IV/E osztály Osztályfőnök: dr. Ördög Ferencnó 3,6 4,5 3,4 4,8 3,0 2,7 4,5 4,0 4,1 5,0 4,7 2,9 4,5 4,5 2,8 5,0 4,1 4,3 3,0 2,8 3,0 3,3 5,0 4,5 3,7 3,1 4,0 5,0 4,5 4,1 4,2 Osztályátlag: 3,9 Ács Ilona Bállá Péter Balogh István Bánáti Zsuzsanna Berkes Aranka Dezső György Dómján Veronika Gacsi Annamária Gábor Edit Hámori Zsolt Hegedűs Szabolcs Horváth Mária Jánka Magdolna Kajtár Edit Kriston Barnabás Lendvai Anna Mátai Ibolya Mikulás Katalin Molnár Ilona Musztács Gyula Nyers Lajos Perjés László Pongrácz Katalin Rajnai Zsuzsanna Rezsek Árpád Simon Horváth László Szőnyi Éva Szűcs Ilona Vándor László Varga Brigitta Zakócs Zoltán I I ■ ■ .............................................> 9''i? '' ■ - ..................................................................... '' ?• ■ i>z ''■ . . '' V i . . • ... ... ■ * ?'' ,''i ■ fi i T9H jlöhjn.1 I A TARTALOMJEGYZÉK 3 11 17 2''3 30 32 34 36 37 39 43 44 46 ... 47 52 Szakkörök A tanév kultúrmunkája Gyakorlati foglalkozás ... Szakközépiskolai osztályokról Sportélet • • • Érettségi vizsgák ••• ••• Kitüntetések, jutalmazások • • Felnőtt oktatás ••• Az iskola benépesülése alapítása óta A tanári testület névsora és iskolai munkaköre ... A tanulók névsora és eredménye Intézetünk névadója dr Mező Ferenc Az év története ••• ••• A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Nagykanizsa történetére Az iskolai KISZ-szervezet munkája Sorosi Miklós igazgatóhelyettes, Márkus Ferenc szakfelügyelő, Farkas Jánosné, Gyenesei Attila, Kovács Lászlóné, Soós Sándor, Navracsics Ilona. Szántó Zoltán és Vellák Mária tanárok Felelős kiadó: Debreczeni Atliláné Készült 700 példányban — A''5 alak (4,s/i ív) 68 635 Zala megyei Nyomda Vállalat, Nagykanizsai Telepe — Felelős vezető: Pusztai Ferenc AZ ÉVKÖNVY ANYAGÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDTEK: |
