Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.74 MB
2019-07-23 09:50:18
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
8
69
Rövid leírás | Teljes leírás (109.1 KB)

A nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium
Évkönyve
az 1959-60. iskolai évről, hazánk felszabadulása óta a 15., a gimnázium alapítása óta a 195., államosítása óta a 12. tanévről
A tantestület tagjainak közreműködésével összeállította Csernay László igazgató "kiváló tanár"


A következő szöveg az évkönyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


A NAGYKANIZSAI LANDLER JENŐ GIMNÁZIUM
íuU&hjyue,
AZ 1959-60. ISKOLAI ÉVRŐL, HAZÁNK FELSZABADULÁSA ÓTA A 15., A GIMNÁZIUM ALAPÍTÁSA ÓTA A 195., ÁLLAMOSÍTÁSA ÓTA A 12. TANÉVRŐL
A TANTESTÜLET TAGJAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEÁLLÍTOTTA
CSERNAY LÁSZLÓ IGAZGATÓ, „KIVÁLÓ TANÁR"

LANDLER JENŐ
az iskola névadója
LANDLER JENŐ
Landler Jenő elvtárs, intézetünk és KISZ szervezetünk névadója nyolcvanötödik évében lenne, ha a halál korán ki nem ragadja közülünk. 1875 november 23-án született Gelse községben. Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai gimnáziumban végezte, melynek nyolc éven át, 1885-től 1893-ig volt tanulója. A nevét viselő gimnázium mai tanulói büszkék lehetnek diákelődjükre. A fiatal Landler Jenő ugyanis becsületes, szorgalmas diák volt, szerette a magyar történelmet és a magyar irodalmat, az iskolának termékeny diákköltője és kiváló szavalója volt. Sokáig emlegették a városban azt a március 15-ét, amelyen a nyolcadikos Landler Jenő szavalta a mostani Deák téren Petőfi Sándor forradalmi költeményét, a Nemzeti dalt. Landler Jenő nyolcéves nagykanizsai diákoskodása alatt megmutatta, hogy az igazi szorgalom és helytállás érvényesül minden időben és minden iskolában.
Az érettségi vizsga letétele után a budapesti egyetem jogi karára került és az egyetem elvégzése után az ügyvédi pályát választotta. Nem foglalkozásként, hanem hivatásként. Landler Jenő elvtárs ugyanis a munkások, a vasutasok ügyvédje lett, és a jövedelmező örökösödési perek vezetése helyett a megélhetésükért sztrájkoló vasutas dolgozók érdekeit képviselve a ferencjózsefi világban is síkra mert szállni a dolgozó nép igaza mellett. Ettől az időtől kezdve neve „a vasutasok ügyvédje" lett.
Később mint a vasutasok lapjának kitűnő tollú szerkesztője és a vasutasok politikai vezetője részt vett a magyar munkásosztály minden megmozdulásában. Az első világháború vége felé, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására kibontakozó sztrájkokban a tüntető munkástömegek vezetője volt. Emiatt le is tartóztatták és csak az októberi forradalom szabadította ki.
Amikor 1918. november 20-án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, Landler elvtárs még nem lépett be a kommunista pártba, de mint a Szociáldemokrata Párton belüli baloldal vezére, a nagy tömegakciókban együtt dolgozott vele. Kormánytisztséget azonban a polgári szocialista koalícióban még nem vállalt. A Tanácsköztársaság kikiáltása után egyre inkább meggyőződött arról, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetőinek többsége ar proletárforradalom ügyének árulójává vált. Az egyesült pártban a kommunista; álláspontot támogatta, és mint belügyi népbiztos nagy eréllyel fogott a tanácsközigazgatás megszervezéséhez.
1919 május elején, amikor a román csapatok előrenyomulása a Tanácsköztársaság létét veszélyeztette, minden energiáját a magyar vöröshadsereg átszervezésére fordította. A megindított ellentámadás során átvette a harmadik hadtest parancsnokságát, és hadteste: „a Landler hadtest" győzelmet győzelemre aratva egymásután foglalta vissza a fejvesztetten menekülő ellenségtől a felvidéki városok egész sorát. Az áruló Bőhm Vilmosnak júliusban bekövetkezett lemondása után a forradalmi kormányzótanács Landler elvtársat nevezte ki a vöröshadsereg főparancsnokává. Nem rajta és nem
a hazájukért és főparancsnokukért tűzbe-vízbe menő lelkes vöröskatonákon múlott, hogy a fényes győzelmek ellenére a nagyhatalmak parancsára vissza kellett vonulniok és a Tanácsköztársaság elbukott.
Az öldöklő...