Első írásos említése: 1239-ben: Zobor. Zalaszabar azok közé a települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában. Itt megtudhatjuk például, hogy Zalaszabarnak 1526-ban már volt papja.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit felgyűjtötték.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1920-ban 1339 magyar lakosa volt Zalaszabarnak.
Zala megye kézikönyvéből tudjuk, hogy 1757-ben 421 volt a lélekszám - feltehetően telepítettek is embereket, akik irtásföldet kaptak - 1770-ben pedig 102 családban 412-en éltek, s közülük 243-an adóztak.
Az Új magyar lexikonból kiderül, hogy 1960-ban 1280 lélek lakta a falut.
A Magyar nagylexikon szerint 1910-ben 1370 fő volt a falu lakossága, 1990-re 681 és 2001-re pedig már csak 633 lakosa volt Zalaszabarnak.
1996 októberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében? címet viseli. Ez az összefoglaló jól összegzi az addig megjelent ismereteket Zalaszabarról.
1998. március 31-én zárult annak az összefoglalónak az adatgyűjtése, mely a Zala megye kézikönyvében jelent meg. Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is közöl. Részletes történeti feldolgozást és nagyon gazdag adattárat olvashat itt az érdeklődő Zalaszabarról.
Számos érdekes információ tudható meg a következő link alatt Zalaszabarról, melyeket a Deák Ferenc Megyei Könyvtár digitalizált és tette elérhetővé mindenki számára.
Ezen oldalon a Zalai Közlönyben található Zalaszabarról szóló cikkeket gyűjtöttük össze.

Honlapunkon csak a legfontosabb, több forrásban is azonosan közölt adatokat említjük. Tematikus linktárunkban további információkat, leírásokat találhatnak.