1943-44 - Nagyk. m. városi á. s. kereskedő-, szakirányú iparostanonc fiú- és leányiskola évkönyve.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsa iskoláinak értesítői, évkönyvei

nagykanizsaiskolaiertesitoi.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	7.51 MB
Keltezés:	2017-05-02 14:29:43

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	602
Megtekintések száma:	1841
Leírás:	Szombathelyi tankerület. Nagykanizsai megyei városi államilag segélyezett kereskedő-, szakirányú iparostanonc fiú- és leányiskola évkönyve az 1943-44. tanévről Az iskola fennállásának 58. évében Szerkesztette: Balogh Árpád József igazgató. Kiadta az iskola igazgatósága: Nagykanizsa, Rozgonyi-utca 25. sz. Telefon: 401 K. Bencze Albert, Baja A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: SZOMBATHELYI TANKERÜLET. í w n n NAGYKANIZSAI MEGYEI VÁROSI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KERESKEDŐ-, SZAKIRÁNYÚ IPAROSTANONC 1 7 FIÚ- ÉS LEÁNYISKOLA w \| É V K Ö N Y VE AZ 1943—44. TANÉVRŐL AZ ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 58. ÉVÉBEN SZERKESZTETTE : BALOGH ÁRPÁD JÓZSEF IGAZGATÓ. ÉÜ \| KIADTA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA: NAGYKANIZSA, ROZGONYI-UTCA 25. SZ. § TELEFON: 401. I ^iiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiito K.BENCZF ALBEKT, BAJA F . SZOMBATHELYI TANKERÜLET. NAGYKANIZSAI MEGYEI VÁROSI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KERESKEDŐ-, SZAKIRÁNYÚ IPAROSTANONC FIÚ- ÉS LEÁNYISKOLA i É V K Ö N Y V E AZ 1943—44. TANÉVRŐL AZ ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 58. EVEBEN SZERKESZTETTE : BAI.OGH ÁRPÁD JÓZSEF IGAZGATÓ. ÉH I KIADTA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA : NAGYKANIZSA, ROZGONYI-UTCA 25. SZ. TELEFON: 401. K.BENCZE ALBERT, BAJA A magyar nyelv védelme. (56.700/1941. VKM., 3.404/1943—44. főig.) A helyesírás és az ezzel kapcsolatos tennivalók a tanonciskolában * Miért nincs h e l y e s í r á s ? A helyesírás nemtudásának kérdése a magyar közösség egyik fontos problémája, mert nem csak az iskolák apró népe nem tud helyesen írni, hanem általában a felnőttek sem. Az okot keresve látjuk, hogy a helyesírás nemtudásának egyik alapvető oka a nagy felületesség. Különösen a mai élet a gyors munkát kívánja. Ennek a gyors, nagyolt munkának a következménye, hogy akár az iskolás, akár a felnőtt, nem tartja szükségesnek kitenni a pontos ékezeteket. A gyors munka nem ismer pontot, vesszőt, csupán egybefolyó vonásokat a betűk felett, vagy egyáltalában semmit, mint azt később látni fogjuk. Nincs helyesírás, mert igen sok esetben nem tartja be azt a sajtó sem. Tessék elővenni a napilapokat és ebből a szempontból felülvizsgálni! Nem tudom, hány alkalommal adnánk elégtelent a helyesírásért, különösen pedig a magyartalan kifejezésekért. A sajtó pedig hat. Sokszor egyedüli tanácsadó. Nincs helyesírás, mert maga a hivatalos akadémia is több esetben változtatja véleményét. Ma a helyesírási szabályzat például a nemesi előneveket is nagy kezdőbetűvel Íratja, ezzel szemben egy másik hatóság, hivatalos tényező — szerintem indokolt és jogosult magyarázattal — kis kezdőbetűvel kívánja. Nincs helyesírás, mert a hirdetővállalatok, cégtáblákat készítő iparosok, kisebb magánhirdetők, nem tartják be, illetve nem kívánják meg a helyesírási szabályokat. \\ A hirdetések helyesírása. Az egyik mozgószinházban a vásznon a következő, kézzel írt hirdetést olvastam : Óriási szenzáció ! Lángban a világ csütörtökön és pénteken időszerű problémák A hirdetés írója a gépész, vagy annak kisegítője lehetett. Tehát iparos. Csak a szövegközlésre kell nézni, tény, hogy az egyén nincs tisztában Kovács J . András előadása a tantestület szemináriumi ülésén : 1943. a helyesírás, a szabatos kifejezés legelemibb követelményeivel sem. Az említett gyors munka felületességére a legszebb példa. Az elfelejtett írásjelek többek között nevetséges, vagy kétséges értelmezést adnak. Ezt a hirdetést 3 napon át sokszáz ember olvasta, de olvas még ma is hasonlóan hibás, magyartalan közléseket ugyancsak ezen a vásznon. Sokan azt hiszik, ez a jó. A rossz természetesen ragad, de feltétlen felületességre nevel. Legelőször is tanulóink követik el az ilyen, nekik tetsző stílust és helyesírást. Tessék megfigyelni a dolgozatokat! Olvassuk azonban mi is ezeket, akik hivatottak vagyunk felfigyelni az ilyenekre. Kényelemszeretetből, vagy a kellemetlenségek elkerülése miatt hallgattunk. Itt-ott a helybeli újság főszerkesztője tollából kerül egy-két cikk az újság hasábjaira, de a tanítóság, tanárság iskolafajra való különbség nélkül hallgat. Jól tudom, bántja tekintetét az ilyen hirdetés, de egységes megszervezés hiányában továbbmegy a dolgok felett. Pedig ezek észrevétele nélkül eredményes helyesírás-tanítás nines. S ameddig a vásznon, a falakon, táblákon, üzletekben és hivatalokban farkashibás, értelmetlen hirdetések, közlések vannak, küzdhetünk verejtékkel, az eredmény mégis kevés. Nézzünk csak egy-két ilyen hirdetést! Egy-kettőt idehoztam. Itt élnek az ezekhez hasonlóak közöttünk, szinte százával. Mindennapos látnivaló. Szükségesnek is tartom, hogy erről beszéljek, hiszen alkotóik iparosok, magánhirdetésekben pedig kereskedők is. Iskolafajtánkat tekintve, nem lehet közömbös, hogy a mi kezünkből kikerülő egyének hogyan dolgoznak, írnak. Gyönyörű kész Nyári ruhák Kosztünök Blúzok Pongyolák Szoknyák Nagy választékban Kereskedő János-nál. Ezt a hirdetést az egyik napilap mostani száma hozta. Ha értelmileg szemügyre vesszük, egy mondat, amely tele van helyesírási hibával. Szomorú tény, hiszen szabályszerint minden sajtóterméket kiszedés előtt át kell nézni, a hibákat ki kellene javítani. Itt a kijavítás elmaradt. Talán csak azért, mert alig észrevehető hibáról van szó. Ki nézi ma azt, hogy van hosszú és rövid magánhangzó ? Ki kíváncsi arra, hogy a hirdetésekben is elengedhetetlen kellék a pont és a vessző? Igaz, hogy a nyomdák és hirdetővállalatok nagy része nem mer hozzányúlni a javításhoz, mert a szöveget így kapták közlésre, és elegendő személyzettel sem rendelkeznek. A mai reklámozó világban a helyesírás * rovására igen sokat megszoktunk, és azokat eltűrjük. Az előbb szemléltetett hirdetést tekintve, alig vesszük észre, hogy a cég a magyar helyesírással egyáltalában nem törődik. Neki az a fontos, hogy a hirdetett árútárgyai kiemelkedjenek a sorok közül. Ez a figyelemre való felhívás adta azután azt a gondolatot, hogy minden tárgyat nagy kezdőbetűvel írjon. De jogosult-e ? Nem lehet ezt a hirdetést a magyar nyelv és helyesírás törvényeinek szellemével bár, mégis az ő érdekeinek kihangsúlyozása mellett írnia ? Említettem, hogy ez a hirdetés lényegében, értelmileg egy mondat. Lássuk tehát így ! Gyönyörű kész Nyári ruhák Kosztümök Blúzok Pongyolák Szoknyák Nagy választékban Kereskedő János-nál. Milyen felháborító lenne, ha gyermekeink egy mondatban 14 helyesírási hibát ejtenének! A közönség, a felülvizsgálatra hivatott szakember, sőt maga a betűszedő iparos is azonban hagyta a hibákat. A következő egy cégtábla. Nem olyan régi. Egyik iparosmesterünk készítette. Külsőre szép és díszes. Itt is a kihangsúlyozás kedvéért a — helyesírási hibák mellett — használt nagybetűk a szembetűnők : Kertész Pál Virág kereskedése Élő és művirág Kötészet Értelemszerű mondategységre tagolva, szomorúan fést a hirdetés. Lehet, hogy a cégtulajdonostól a mester így kapta a szöveget. A címfestő, aki nincs tisztában a helyesírás legelemibb követelményeivel, szolgailag másolta le, holott neki kötelessége lett volna javítani. Lássunk egy következő hirdetést! Ezt az országzászló mögötti világító hirdetőoszlopon olvastam. Uvegrefestett. Ez is újabb keletű. Talán a fővárosban készítették. Minden esetre valamelyik hirdetővállalat vette fel és adta ki munkára : Kalmár József. Cipő és Divatház fő út - 3. Bizonyára az illető aki írta, vagy készítette, nem tudná megmagyarázni, hogy miért tett a név után pontot és ugyanakkor miért felejtette el a gondolategység végét írásjelezni, miért cserélte fel a kötőjelet a Fő-útnál. Nem értelmesebb-e a szöveg így: Kalmár József cipő- és divatháza ? Nem ezt akarta ő is kifejezni ? A következő hirdetés egyáltalán nem törődik az írásjelekkel. Minden kihangsúlyozás nélkül, nagybetűkkel, egyfolytában Íratta le a maga mondanivalóját. Mesterkészítette tábla ez is : MÉSZÁROS JÓZSEF HÚSÜZEME FINOM FELVÁGOTTAK ÉS MELEG HÚSOK FIATAL SERTÉS MARHA ÉS BORJÚ HUS SZALÁMI MAGYBANI ELADÁSA Ezekhez hasonló hibás hirdetések százaival találkozunk. Ha nagyobb üzemek feliratait nézem, szintén ott találom a jellegzetes helyesírási hibákat, a bizonytalanságokat. A vasútállomáson például a fel- és leadás helyének jelzését 3 formában láthatjuk: Gyorsárú - fel ós leadás. Podgyász fel- és kiadás. Podgyász fe és kiadás. Zománctáblák. Örök díszek. Nézzünk most egy-két olyan hirdetést, amit nem a szakemberek, hanem az érdekeltek maguk készítettek, állítottak és írtak ki. Kihangsúlyozás kötőjellel, ami szintén divatos egy-két vállalati hirdetésben : Fajnyulak belga óriások - anyák - süldők - fiatalok eladók. A következő a hivatalos nyelv egyik maradványára példa. Igen sok esetben láthatjuk az ilyeneket: Szabótanonc felvétetik az udvarban fizetéssel azonnal Mester József nél. A hirdetés természetesen helyesírási hibáktól sem mentes. Egyszerű piaci hirdetés : Dinye itt kapható 1 klg 50 Végül csemegének bemutatom a hirdetési engedéllyel ellátott labdarugómérkőzésre szóló meghívót. A napokban tették ki. Tisztelettel meghívom önöket a pincérek a zenészek labdarugó mérkőzésére szombaton d. u. V2 4 kor lessz megtartva a vasutas pályán. A mai háborús idők emlékére is van egy-két hibás figyelmeztetés. A város több pontján szemében ötlik az embernek, hogy ott nyilvános óvóhely van. Szövege : Nyilvános óvóhely 50 méter >• és az utat mutató nyíl. Egy kis raghiány s máris értelmi zavarokat okoz. Azt hiszem, hogy az említett tábla nem az 50 méteres óvóhelyet hirdeti, hanem azt, hogy az óvóhely 50 méterre van. Egy másik háborús hirdetés, melyben a kihangsúlyozás érdekes követését látjuk : Bevonulás miatt Zárva Az é l e t és az i s k o l a k a p c s o l a t a . A bemutatottak csak elenyészőek a valósághoz viszonyítva. Alig látni jól elkészített, kifogástalan hirdetést. Az ember valósággal örül, ha ilyennel találkozik. Azt hiszem mindezeket kartársaim is észrevették. Talán bosszankodtak is rajtuk. Itt-ott talán el is határozták, hogy teszünk valamit ellenük. Az idő a maga sok feladatával elhallgattatott bennünket. De elmehetünk-e ezek mellett minden szó nélkül mi, iparostanonciskolai tanárok ? Nem a mi iskolafajtánkból kikerült egyének munkái ezek ? Nem hozzánk járnak ezek utódai, a tanítványaink ? Ez utóbbit tekintve ne is csodálkozzunk, ha gyermekeink a helyesírás terén alig mutatnak jó százalékot. Kérdem, az iskola a maga helyesírás-tanítását tudja-e annyira fokozni, hogy ezekkel az esetekkel szemben is eredményt küzdhessen ki. Amikor előadásom közelebbi céljáról: az iskola helyesírási készségének fejlesztéséről, egy-két módjáról szeretnék beszélni, nem volt-e szükséges megvilágítanom azt a helyzetet, ahonnan tanulóinkat nyerjük ? Ilyen előzmények után tekintsünk most tanulóinkra ! Az iskola helyesírása. A)* C s o p o r t o k . Az iskolában háromféle helyesírási tipust különböztetünk meg : 1. A kívánt követelményeknek megfelel. Helyesen ír. 2. A kívánt követelményeknek egyáltalán nem felel meg. Szégyenletes hibákkal dolgozik. 3. A kettő között van. Az 1. csoport igen kis százalékú. A kereskedőtanoncok közt kb. 2—3%. Ezeket ki is hagyom tárgyalásom keretéből. A legnagyobb százalékú a helyesírást tudók és nemtudók között ingadozó harmadik csoport. Figyelmünk különösen ezekre kell, hogy irányuljon. Százalékban kb. 40—60. Ha nem törődünk velük, az évvégi helyesírási készség megállapításakor, csakis a rossz helyesírók számát növelik. Ha már így csoportosítottam a tanulók helyesírási készségét, s a tanár szempontjából — mint később látni fogjuk — fontosságot tulajdonítunk a csoportosításnak, szükségesnek tartom megemlíteni a helyesírási készség megismerésének módját is. B) E r e d m é n y v i z s g á l a t . Az első magyar órán az iskola követelményeinek megfelelő helyesírási területről tollbamondásra szöveget keresek. Ezek ne legyenek erőltetett példamondatok. Pompásak erre a célra a közmondások. A tollbamondás számbavételekor állapítom meg, hogy tanulóink mily °/o-ban ütik meg a mértéket. Tapasztalatból mondom, hogy a helyesírásnál az iskolavégzettséget nem vehetem kimondottam alapul. Csak az említett eredményvizsgálat mutathat tiszta képet. C) Hibagyűjtemény. Ezt a tollbamondásra kerülő szöveget úgy szerkesztjük meg, hogy benne a kívánt helyesírási sajátságok, a hiba elkövetésénél pedig a jellegzetes helyesírási hibák domborodjanak ki. Például: a hosszú magánhangzók és kettős mássalhangzós szavak. Epígy: tulajdonnevek írása, a feiszólítójellel kapcsolatos hangváltozások, stb. A számbavételnél nemcsak a csoportot tudom felállítani és tanítványaimat a megfelelő helyre helyezni, hanem a fent leírt módon egy kis általános hibagyűjteményt kapok, amivel aztán a legközelebbi tollbamondási tanítási anyagot szerzem. Hangsúlyozom, azt az anyagot kapom, ami általános hiba és így az osztály helyesírási szintjét emelem. Sok kartárs megelégszik azzal, hogy a tanmenetben évekre előre felállít bizonyos helyesírási tanítási tételeket és szigorúan annak menetét követi. Lehet, hogy a felvett anyag nem is hiba abban az osztályban, de mert következetes, tárgyalja. Ellenben a súlyosabb és általánosságban előforduló hibákat, mert tanmenetében ezt nem így vette fel, nem tárgyalja. D) Időszaki h e l y e s í r á s i t a n m e n e t . Tanmenetről beszéltünk. Vájjon a helyesírás területéről éppen a mi iskolánkban készíthetünk-e ilyent? Tudvalevőleg helyesírási alapokat nem adunk. A mi tantervünk, de maga a könyv is számol azzal a ténnyel, hogy tanulóinknak akár a népiskolákban, akár a polgári iskolában megszerzett helyesírási alapjuk megvan. A helyesírás tanítása nálunk tehát arra szorítkozik, hogy a hiányokat kiküszöböljük és a készséget növeljük. A tanév elején és a második félév kezdetén, a tollbamondás alapján leszűrt általános hibákból állapítok meg egy helyesírási anyagot. Tehát a helyesírási tanmenet nemcsak évről-évre más, hanem a helyi viszonyok és a tanulók helyesírási készségének megfelelően, állandóan módosul. Természetesen a tollbamondás szövegének összeállításakor figyelnünk kell arra, hogy ugyanaz a nyelvtani, illetve helyesírási tárgykör ne szerepeljen az 1. és 2. félévben is. Előfordulhat az is, hogy kénytelenek leszünk a második félév helyesírási anyaga közé az első félévi anyagból egy-kettőt felvenni, mert az elsajátítás nem történt meg. Ezzel az időszaki és tanulóink ismeretéhez alakuló tanmenettel rugalmassá teszem helyesírási tanításomat. F) H e l y e s í r á s i t á b l á c s k á k . Egy-két példa. A gyermekek írásaiban gyakran előfordul a hivatalos nyelv hatása alapján még mindig a ,,-tatik, -tetik" használata. Tanonc felvétetik. Tanoncot felveszek. ,,-tatik, -tetik". Ma már nem használjuk! A következő hirdetést felhasználjuk arra, hogy a gyermekek által igen sokszor elkövetett „vállal" és ezzel kapcsolatos szavakat helyesen Írassuk : Kerti munkát válalok. Kerti munkát vállalok, vállal vállalat vállalkozó G) H e l y e s í r á s i h á z i f ü z e t e k . Ezek a gyakorlaton alapuló, önérzetre nevelő kis megértetések, helyesírási táblácskák tartalma a feledésbe merülne, ha nem gondoskodnánk azok megrögzítéséről. Ezért minden tanulónak 1 helyesírási füzete legyen. Úgy, ahogy én a táblán vagy erre készített papiron írtam, írják bele a tanólók is. A füzetet magukkal viszik. Sőt az ő tulajdonuk is lesz. Egész biztosan otthon forgatni fogják. H) Otthoni foglalkoztatás eredménytelensége. Felmerül az a gondolat, vájjon nem volna-e helyes, ha a tanulók a helyesírási készség megszerzésére otthoni gyakorlatokat készitenének. Hiszen a helyesírási készség megszerzésének egyik alapvető lényege a gyakorlás. Megkíséreltem az elmúlt esztendőben. Igen nagy százaléka a feladatot nem készítette el, hivatkozva, hogy a mester időt nem ad erre. A kötelességteljesítő tanuló pedig szabadnapján egyszerre írta le a napokra kiosztott anyagot. Ezzel is sietett. Természetes következménye a sok hiba lett. Otthonra nem adhatunk fel ilyen gyakorlatokat. Eredményt csak itt érhetünk el, sőt azt kell mondanunk, erőnket itt kell kiizzadnunk. Az otthonra különben sem számíthatunk, mint ahogy azt a felhozott példák is igazolják. I) Rossz h e l y e s í r é k . Mit tegyünk azokkal a tanulókkal, akiknek helyesírási alapismeretük alig van ? S mi legyen akkor, ha ezek százaléka döntő egy osztályban és természetszerűleg magukkal rántják azokat is, akiken még lehetett volna segíteni ? Tavaly volt egy ilyen osztályom. Itt a munka hasonló mederben megy, mint ahogy ezt már tárgyaltam, de itt minden fáradozásunk erőn felüli lesz. Idő és lehetőségek hiányában az eredmény még így is szomorú volt. J) Helyesírási segédeszközök. A helyesírási füzetecske nem elegendő, hogy célunkat elérjük. Vannak esetek, amikor tanulóink otthon, vagy az üzletben kapnak egy-egy helyesírási problémát. Ezért tanácsolom, hogy az iskola minden tanulója részére szerezzen be egy-egy helyesírási szabályzatot. A többi könyvek mellett ezt is osszuk ki. A magyart tanító, tanár, vagy bárki első alkalommal mutassa meg annak kezelését, használatának szükségességét. Helyesírás azonban nincsen helytelen beszéd, magyartalan kifejezések, pongyola fogalmazások mellett. Vájjon a mi tanulóink nem ebben a légkörben élnek ? Iparosaink, kereskedőink és még közelebbről, tanulóink vájjon küzdenek az idegenszerűségek, pongyolaságokkal szemben ? Tessék csak elmenni, mondjuk egy cipészműhelybe, vagy egy vaskereskedésbe ! Még mindig felénk árad egy csomó olyan szó, amit ők értenek, de mi magyarok nem. Az iskola erre is hívja fel a figyelmet. Éppen ezért minden osztály részére szerezzük be a Pintér-féle nyelvvédőkönyvet. K) A helyesírás tanítása más tárgyakknl kapcsolatban. A helyesírás tanítása, irányítása, a hibák észrevétetése nemcsak a magyar tanító, tanár feladata, hanem mindannyiunk kötelessége. Csak egy-két gondolatot 1 akarok adni, hogy kik és hogyan vehetnek részt ebben a nagy és fontos munkában. Szerintem a rajzórákon egyszer-kétszer stílusos, Ízléses hirdetést kell szerkeszteni. Tudatosan vettem a szerkesztés szót, mert nem elég a szövegre szabott díszítést figyelni, a betűformákal irányítani, hanem arra is kell törekedni, hogy a szöveg rövid, egyszerű, a gondolatot, a célt kifejaző hangulatos, de mindenekelőtt magyaros és a helyesírási hibáktól mentes legyen. A rajzot tanító tanároknak alkalmuk kínálkozik a modernség szellemében tanítványaikkal szebbet, tökéletesebbet, tetszetősebbet kifejeztetni, de soha sem mehetnek annyira, hogy a hirdetési cél érdekében a nyelv ősi törvényeit, szokásait lerombolják. Soha sem egyezhetnek bele abba, hogy a díszítés kedvéért a tulajdonneveket kisbetűvel kezdjék, vagy akár az írásjeleket elhagyják. A gyakorlóiroda és a kereskedelmi levelezési órákkal kapcsolatban a helyesírásra figyelés szintén nagy horderejű. Lényegében ez az a tárgy, mely felöleli az iparos, vagy kereskedő írásbeli érintkezési körét a legnagyobb mértékben. Az itt dolgozó kartársnak és a magyart tanító tanárnak éppen ezért állandóan együtt kell dolgozniuk. Kettőjük munkájának összhangja hozhat csak biztos eredményt. Hatalmas tanító és nevelő eszköznek tartom az önképzőkört is. A vezető tanár minden erejével arra törekedjen, hogy ez a hely a magyar mivolt fellegvára legyen. A dal, zene mellett muzsikáljon a magyar szó beszélgetésük közben, előadásokban, bírálatokban. Mindegyik tanuló érezze, hogy itt másnak kell lennie. Itt a mindennapi beszéd ünnepi ruhát vesz fel. Itt kell felfrissülnie a szebb, a dallamosabb és magyarosabb nyelv használatával a közéletben amúgy is elparlagiasodott magyar léleknek. Különösen fontos a mi tanoncainknál, akik még sajátos foglalkozásuk és forgolódásuk következtében alig emelkedtek erre a magaslatra. Jól tudom, nehéz feladat. Különösen az ilyen irányú megszervezés nehéz. De minden fáradságot megér, ha látjuk, hogy tanulóink hétről-hétre emelkednek arra a magaslatra, amit ma minden iparostól és kereskedőtől a magyar társadalom összessége elvár. A megszervezéshez tartozik, hogy az önképzőkör vezető tanára irányítást tudjon adni. Mily nemes volna, ha az iskola évenként pályázatot írna ki a szép beszéd versenyére akár felolvasás, akár előadás terén. Hiszen a helyesírás lényege a szép, magyaros és tiszta beszéden alapul leginkább. Vagy az egyik tanuló, aki maga is tisztában van a helyesírás szabályaival, alkalomról alkalomra egy-egy szellemi kirándulásra vinné a hallgatóságot a helybeli hirdetések ingoványos területére. Hogy erre a munkára hangulatot teremtsen a vezető tanár, a tanári testületből kérjen fel valakit, aki szellemesen, talpraesetten megmutatná a cégtáblák, hirdetések igazi arculatát a magyar nyelv és helyesírás szempontjából. Jól tudom, ha ez kétszer-háromszor megismétlődne, máris nagy hatással számolhatnánk, mert a tanulók útján a kereskedő\'- és iparostársadalomhoz eljutna a hire. Mindenki vigyázna, mit hogyan írjon, illetve Írasson le. Legjobban maguk a tanoncok, segédek figyelnének, akik több esetben az ilyen hirdetési szöveget maguk szerkesztik és írják. Az iskola kapcsolata az élet helyesírásával. Idősebb kartársaink keze alól ma már koros iparosok és kereskedők kerültek ki. A tanár és a tanítvány közötti bizalom, szeretetteljes kapocs még most is megvan. Vájjon ezeknek a kartársaknak nem kötelességük-e figyelni, hogy volt tanítványuk üzletében, kirakatában milyen hirdetés van? Kérdem, megharagszik-e az a mester, kereskedő, ha jóindulatúlag adunk tanácsot részére ? Minden értelmes embernek be kell látnia, hogy ez a bensőséges figyelmeztetés az ő érdekében történik, hiszen a helyesírás egyúttal műveltségi fokmérő is. De azt is merem kérdezni, vájjon hányan tettük meg figyelmeztetésünket? Bizony őszintén megmondhatom, hogy sokan a netaláni kellemetlenségek elkerülése végett szemet hunynak. Helyesírási t a n á c s a d á s . A feltűnő szarvashibák, amiket az iparosés kereskedőtársadalom nagy százalékban akár hirdetésekben, akár iratokban végez, mindnyájunkban csak azt a gondolatot válthatja ki, hogy itt közösen cselekednünk kell. Tény az, hogy az ő művelődési fokozatuk iskolánk hírnevét emelheti, de ennek hiányában csökkentheti is. Azért kívánom hangsúlyozni, hogy a most felvetett gondolatokat ebből a szemszögből bíráljuk. Az iskola igazgatóságának, mint a tantestület egyetemességének javaslattal kellene fordulni nevezett két társadalom elnökségéhez, hogy a maguk kebelében helyesírási tanácsadó-bizottságot állítsanak fel. Meg kell világítani előttük, hogy mért válik ez szükségessé. Ugyanakkor fel is kell világosítani őket, hogy a tanácskérés és tanácsadás viszonyából soha nem állhat be szégyen. Nagyobb szégyen említett társadalom egyetemlegességére, ha a hibák sorozatával jelentetik meg hirdetésüket és közlésüket. Vájjon nem az volna-e a leghelyesebb, ha maga az iskola állítana fel egy ilyen tanácsadó bizottságot ? Igen furcsának találom, hogy a hirdetési vállalatok akármilyen magyartalan és helyesírási hibákkal túlzsúfolt szöveget kifüggesztenek. Látszik nyilvánvalóan, hogy csupán a kérdés anyagi oldalával törődnek. Szempontjukból felesleges hogy a szöveg vét-e a magyar nyelv törvényeinek, vagy nem. Már pedig minden testületnek, intézménynek kötelessége vigyáznia a nemzeti kincsekre. A nyelv pedig ilyen kincs. A hirdetővállalatok a maguk kebelében is megtehetik ezt a felülbírálást, sőt az erre való figyelem felhívásával erkölcsi kötelességét is teljesítenék. Természetesen ez tőlünk kell, hogy kiinduljon, a helyesírási tanácsadás gondolatának példaadásával. Tisztában vagyok azzal, hogy a szégyenérzés olyan erő, amivel számolni kell. Sok ember nem megy szivesen a tanácsadóhoz. Erzi, hogy ez talán lekicsinyítő\' számára. Ha ilyen szempontból nézzük a helyesírási tanácsadás felállítását, céltalannak látszik. De nem lesz azzá, mihelyt az érdekelt mester annak tudatában, hogy vannak akik őt már figyelik, kénytelen alaposabban dolgozni, tanácsért, ha nem is hozzánk jön, többet tudó társához megy. Célunkat így is elértük. De lesznek olyanok, akik inkább a mi tanácsainkhoz fordulnak, mert érzik, hogy hivatottak erre mi vagyunk. Iskolánk jól felfogott erkölcsi érdeke, hogy ezen a téren is befolyást követeljen. A szégyenteljes hibák szégyenfoltok a mi iskolánkra is, akármennyire is fáj ez a tény önérzetünknek, de úgy van. Éppen ezért be kell lépni a hibák tömkelegébe és a mi érdekünkből is harcot kell indítani. A kezdet nehéz lehet. Biztosan akadnak olyanok, akik félreérthetik nemes szándékunkat. De a tények birtokában bátran útrakelhetünk, tartsunk előadást az iparosok és kereskedők közt, s legyünk rajta, hogy ez a gondolatunk megvalósuljon. Mit gondolnak egyes kartársaim, ezzel nem végzünk-e nemzetnevelő hivatást ? Nem kötelességünk-e ezt az iskolán kívüli feladatot a nemzet, az iparos- és kereskedőtársadalom, de a mi érdekünkben is minél hamarább megindítani ? Befejező gondolatok. Az iskola és az élet nem választhatók el. Ha a helyesírás terén mindent elkövetünk, hogy eredményt érjünk el, teljes erőnkkel valami úton-módon a benaünket közelebbről érintő iparos- és kereskedőtársadalom helyesírását szintén javítani szükséges. Erre is adtam lehetőséget, elképzelést. Az iskola és az élet összhangzatos, együttes munkája hozhatja csak meg a teljes eredményt. Külön-külön félmunka. A helyesírás, mint mondottam, műveltségi fokmérő. Félmunkával műveltséget fokozni nem lehet. Legyünk azon, hogy nemzetnevelő kötelességünket az iskolában, de az iskolán kívül is sikerrel hajtsuk végre. Dolgozzunk itt, de dolgozzunk az iskolán kívül is. Kovács J. András. II. Az iskola A művelt nemzetek legjobbjai ipar és kereskedelem fejlesztésével lehet tenni és ebből következőleg nagy súlyt és minél műveltebb iparosai, kereskedői múltja. már régen belátták, hogy csak az egy országot gazdaggá, vagyonossá kell helyezni arra, hogy minél több legyenek az országnak. Nagykanizsa e históriai emlékekben gazdag város, miként történelme igazolja, mindig ama városok közé tartozott, ahol a hazafias, társadalmi és gazdasági megmozdulások kedvező talajra és művelőkre találtak. Az iparosifjúság nevelésére és oktatására nézve is jóval korábbi adataink vannak, mint azt az 1884. évi XVII. t.-c. életre hívta volna. 1820-tól adataink vannak arra, hogy a Ratio educatioriis révén a céhek által kötelezőleg létesített „normális iskola" elvégzése után az „inasok" félórai közismereti és fél órás hittanórára jártak a „vasárnapi iskolába". Rendszeres iparoktatás a helytartótanács rendeletére szervezett „vasárnapi tanodával" kezdődött, melynek elvégzése nélkül legénnyé senki sem lehetettt. A vasárnapi tanodát 1852. évi március hó 1-én nyitották meg a volt Eötvös-téri piarista gimnáziumban. Az oktatás 2 órás volt s az utolsó fél órában az inasok tanítójuk vezetése mellett szentmisén vettek részt. Az 1869—70. tanévben a nemzeti (központi) iskolaház Zrinyi Miklósutcai szárnyának (ma a polgári fiúiskola) földszintjén lévő elemi iskola helyiségébe került 2 osztállyal. Tanítói : Juhász Péter és Németh Ignáci 1879-ben újabb 2 osztállyal bővült; ezeket Páros Endre és Récsey György látták el. Zala vármegye alispánja 1883. évi január hó 16-án kelt 853. számú leiratában felhívta a városi tanácsot, hogy az 1882. évi augusztus hó 23-án kelt 23.439. VMK. rendelettel kiadott „Az iparostanulók iskolai szervezetének" megfelelően alakítsa meg a helyi „ipartanodai bizottságot". A városi képviselőtestület 1883. évi január hó 23-án tartott közgyűlésén e tisztséget az elemi iskolai iskolaszékre ruházta. Az első ipartanodai bizottságban Babochay György polgármesterrel az élén, a város tekintélyes és számottevő polgárai foglaltak helyet. A bizottság 1885. évi október hó 29-én Lengyel Lajos városi főjegyzőt, Engel Adolf szappangyárost, Morgenbesser János polgári fiúiskolái és Németh Ignác elemi iskolai igazgatókat bízta meg az „alsófokú ipariskola" költségvetésének és az 1884. évi XVII. tc. szellemének megfelelő egyéb módozatainak kidolgozására. Ezt 1886. évi január hó 29-én a bizottság egyhangúlag elfogadta és kimondotta 1886. évi szeptember hő 1-től az iskola megnyitását 2 előkészítő és 2 első osztállyal, melynek fenntartására 1179 forintot biztosított. Az ipartanodai bizottság 1886. évi június hó 9-én tartott ülésén igazgatóvá Tóth István elemi iskolai igazgatót, tanítókká pedig Erdősy Biba Bálint, Lisztner József elemi iskolai és Schultz Károly polgári fiúiskolái rajztanítót választotta meg. Az iskola törekvő tantestülete már az első évben nagy érdeklődéstől kísért rajz és munkakiállítást rendezett 62 tanonc munkáiból. • A város 8555/1890. számú tanácsi végzésével állította fel az építőipari (téli) tanfolyamot 2 osztállyal. Az „alsófokú. kereskedő iskola" az 1890/91. tanévben alakult meg 2 osztállyal és 68 tanulóval. Az izraelita hitközség alapítása. A felsőkereskedelmi iskolában volt elhelyezve Bun Samu igazgatása alatt. Legnagyobb létszámát az 1914/15. tanévben érte el 193 tanulóval. 1899/1900-ban létesült az építőipari, téli tanfolyam 2 osztállyal. A városi tanács 1900. évi szeptember hó 1-től osztályonként heti 1 órában költségvetési fedezetet biztosított a hit- és erkölcstan tanítására és ezzel 24 évvel megelőzte az 1922. évi XII. tc. 177. §-ának intencióit. Az iskola munkássága a beírt tanulók hiányos alapismerete miatt sokáig főleg az általános irányú tantárgyak tanítására, erkölcsi és hazafias nevelésére szorítkozott. 1895/96. tanévtől kezdve az általános rajzon kívül a 2 osztálytól felfelé bevezették a szakrajzot. Szakrajzra rajzbeli készségük alapján osztották be a tanulókat, tekintet nélkül közismereti osztályukra. A rajztanítás évről-évre elért eredménye felett a fenntartó hatóság, az érdekelt iparosság és a felügyeleti hatóság mindenkor a legnagyobb elismerését nyilvánította. Ez adott ösztönzést a tantestületnek arra, hogy rajztanítási tanmeneteit és módszereit feltüntető iskolai rajzokat az 1908. évi londoni magyar kiállításra felküldje. A budapesti bírálóbizottság a 2 díszkötésü albumban elhelyezett 300 rajzot és 9 természetes nagyságú műhelyrajzot kiállításra elfogadta. Ugyancsak résztvett az iskola egy egész íves szakrajzi albummal és 10 természetes nagyságú műhelyrajzzal 1912-ben a drezdai IV. nemzetközi rajzkiállítási kongresszuson. Az 1913/14. tanévtől a város, új és agilis polgármestere, Dr. Sabján Gyula engedélyt adott az iparostanonc leányiskola megnyitására 1 közismereti és 1 rajzosztállyal. A leá\'nytagozat a volt központi elemi leányiskolában, a mai polgári leányiskola földszintjén talált otthonra. Az első tanerők : dr. Horváth Tivadarné, Kenedi Erzsébet polgári iskolai tanárnő és Nagy Béláné, Kun René tanítónő. 1914/15-ben a tantermeket kórház céljaira foglalták le. Az iskola régi otthonát elhagyva, 1915. évi január hó 14-én nyitotta meg kapuit részben a városi hatóság szorgalmazására a katonaság részéről átengedett mellékutcai iskolákban, részint a városházán és az Első Magyar Biztosító Intézet ezen időben a Fő-út és Csengery-út sarkán emelt palotájában lévő még használatba nem vett 5 üzlethelyiségében. A háború végén ismét visszatért eredeti helyére. Az ott raktározott szertári tárgyak, rajzeszközök, padok tönkrementek ; az egykori feljegyzések szerint a tanulók nagyrésze állva hallgatta végig a tanítást. Az állami polgári iskolák folytonos osztályszaporítás révén újabb és újabb tantermeket eszközöltek ki és ezekbe többé a tanonciskolát nem engedték be, annak ellenére, hogy a tanonciskola használati joga telekkönyvHeg is biztosítva volt. - iS - Bazsó József felügyelőbizottsági és ipartestületi elnök közbenjárására dr. Sábán Gyula polgármester a már ezren felüli létszámú iskolát az 1911-ben épült Rozgonyi-utcai II. körzeti áll. elemi iskcplában és a hozzácsatolt régi gimnáziumi udvari épületben helyezte el. Az 1926/27. tanévet az iskola már itt kezdte meg 23 közismereti, 15 általános rajzi, 9 szakrajzi és 1 rajzpótló osztállyal. Az 1925/26. tanévtó\'l az iskola teljesen szakirányúvá alakult át. Az iparoktatási kir. fó\'igazgatóság a tanonciskolái rajztanítás emelése és egyöntetűvé tétele érdekében 1928-ban kerületi rajzkiállítás rendezésével bízta meg iskolánkat, amiért a VKM. úr, az iparoktatási kir. főigazgatóság és a kir. tanfelügyelőség részéről elismerést és köszönetet nyert. A VKM. úr rendeletére az iskola 1931. évi július hó 6—9. közötti napokon első kerületi rajztanítást elbíráló eljárást szervezett. Hogy az iskola ekkor is a rajztanítás révén hivatása magaslatán állt, azt a VKM. úr két elismerő leirata igazolta. Az eddig különálló kereskedőtanonciskola tanulólétszáma időközben annyira lecsökkent (10-re), hogy az 1931/32. iskolai évvel beolvadt az iparostanonciskolába. Az iskolai munka azonban most sem lehetett zavartalan. Az egyesületi, ma Notre Dame leánylíceum kiépülésével 1931-ben a fiútagozat kiszorult az elemi iskola udvari, régi gimnáziumi épületéből és a polgári fiúiskolában kapott ismét szűkös otthont. A leányosztályok és szertárak az elemi iskola utcai épületében maradtak továbbra is. Az iskola kétfelé szakadt. Mindezen nehézségek és tarthatatlan állapotok arra késztették a felügyelőbizottságot, hogy 1933, évi június hó 25-én tartott ülése határozatából kérelemmel forduljon az iskolafenntartó városhoz olyan helyiség rendelkezésre bocsátása érdekében, melyben a város akkor legnagyobb tanulólétszámú tanintézetének zavartalan munkája, a jövő kisiparosának a kor színvonalán álló kiképzése és eredményes oktatása minden nehézség nélkül keresztülvihető legyen. Ugyancsak ilyen irányú kérelemmel fordult az iskolafenntartó városhoz az ipartestület elöljárósága is. Az iskola ezek eredményeként került vissza 1933/34-ben a Rozgonyiutcai áll. népiskola udvari, volt .régi gimnáziumi épületébe, ahol az emeleti részen 4 tantermet, szertárt, igazgatói irodát, a földszinten pedig tanári szobát és altiszti lakást kapott, mint önálló tanonciskolái helyiséget. Ezeket a VKM. úr is biztosította a fenntartó hatósággal, amennyiben a főhivatású igazgatói állás szervezésének és betöltésének jóváhagyását ettől tette függővé. A délutánok folyamán a népiskola helyiségei szükség szerint rendelkezésünkre állanak. A főhivatású állások szervezése és betöltése dr. Krátky István, jelenlegi polgármester, m. kir. kormányfőtanácsos úr érdeme. Az iparostanonciskolai önálló épület évtizedek óta kísért. Megvalósulása azonban a háború után előreláthatóan ismét felszökkenő nagy tanulólétszáma, valamint a szakosításból szükségszerűen következő sok osztály, legújabban pedig a körzeti tanonciskolák közeli bevezetése és ezzel kapcsolatban mintaműhelyek létesítése, a felszerelés, berendezés, stb. elkerülhetetlen gyarapítása következtében égetően szükségessé válik. Ellenkező esetben számot vethetünk azzal, hogy a mi tanulóink is egy nálunk sokkal kisebb, de áldozatot hozó város körzeti iskolájába mennek. Jelenleg a helybeli Baross Szövetség indítványa az önálló kereskedőtanonciskola visszaállítása érdekében ismét reális alapokon nyugszik. Kir. tanfelügyelők. Dr. Ruzsicska Kálmán és Scossa Dezső kir. tanácsosok, v. dr. Barnabás István. Szakfelügyelők. Torda Imre szakipariskolai igazgató, Feyér Gyula felső iparisk. tanár, gépészmérnök, Littván Sándor iparoktatási igazgató, Csizmadia Kálmán fémipari szakiskolai igazgató. I p a r o k t a t á s i kir. főigazgatók. Jágócsy Péterffy József, miniszteri biztos, dr. Bernát István, Mártonffy Márton udvari tanácsos, Magyar Endre és Förstner Tivadar. Tanker. kir. főigazgatók. A közoktatási igazgatásról szóló 1935. VI. tc. az iparoktatási kir. főigazgatóságot megszüntette és a szakirányú iparostanonciskolákat közvetlenül a tanker. kir. főigazgatóságok hatáskörébe utalta. A szombathelyi tanker. kir. főigazgatói : 1935/1940. dr. Liber Béla, 1941— dr. Simon László. A felügyelőbizottság eddigi e l n ö k e i : 1886. Babochay György polgármester, 1895. Ifj. Samu József, 1896. Grünhut Henrik, 1901. Weiser József, 1904. Josifovits Milivoj, 1908. Weiss Tivadar, 1926. Bazsó József, 1929. Hoffmann Henrik, 1936. Samu Lajos. A felügyelőbizottság eddigi t a g j a i : Bartha Gyula, dr. Beipert Ferenc, Benczik Ferenc, dr. Berény Árpád, Bittera Béla, Bojtor József, Bőcze Dániel, Buday János, Bun Samu, Cseresnyés Sándor, Csóka Nándor, Csóti Márk, Dants Kálmán, Darvas János, Dedovácz Béla, Dreven Antal, Ebenspanger Lipót, Eperjessy Sándor, Faics Lajos, Farkas József, Feigelstock Adolf, Fisch Pál, Földy Antal, Garay Benő, Geisl Viktor, dr. Gerő József, Gerő Soma, Goldhammer Jakab, Goldhammer János, Győrffy János, Haba József, Halvax Frigyes, Halis István, Hegedűs László, dr. Hegyi Lajos, Hell János, Heltai József, Hlatkó János, Hock Fülöp, Hodics István, Hoffmann Mór, Janky Károly, Juhász György, dr. Kauffmann György, Keleti Mózes, Keller Ignác, Kiss Ernő, Knausz Ferenc, Knortzer György, Kohn Samu, Kovács Ferenc, Lengyel Ignác, Lengyel Lajos, Lőwy Adolf, Mankovits István Matkovich Nándor, Mayer Károly, Márz Mátyás, Mesteri János, Mihálecz József, Miltényi Sándor, Móger Károly, Munkácsy Nándor, Muraközi Lajos, y Muzikár Vince, Német Ignác, dr. Neusidler Antal, Nováth György, Nusecz József, Nyitrai Jakab, Oesterreicher Bernát, Oroszváry Gyula, Papp Oszkár, Philipp Lipót, Pichler József, Plihál Ferenc, Plosser Ignác, Polónyi György, Pongor Henrich, Rapoch Gyula, Récsey György, Rosenberg Richárd, dr. Rotschild Samu, Rózsavölgyi Antal, Sattler Károly, Schallér Lajos, Schapringer Adolf, dr. Schreyer Lajos, Simon Kálmán, Szedlmayer László, dr. Szukits Nándor, Topalits József, Tóth Lajos, Tresztenyák Bódog, Unger- Ullmann Elek, Varga Lajos, Velecz Ede, Vida József. Az iskola eddigi tantestülete. /. Főhivatású tanerők. a.) Igazgatók. 1. Küronya István oki. felső ker. isk. tanár, C-szak. 1937. IX. 15.—1940. IX. 30. 2. Balogh Árpád József, oki. felső ker. isk. tanár, C-szak. 1941. IV. 18.-tól. b.) Tanítók. 1. Németh János oki. elemi népiskolai tanító. 1942. VI. 1-től. II. Mellékhivatású tanerők. a.) Megbízott igazgatók. 1. Tóth István. 1886—97. 5. Ortutay Gyula 1933—37. 2. Wenczel Rezső. 1888—1900. 6. Küronya István. 1937. VI. 29.— 3. Poredus Antal. 1900—32. 1937. IX. 14. 4. Brauner Lajos. 1932—33. 7. Németh J. 1940. X. 1-1941. IV. 17. b.) Tanítók. 1. Erdősy Biba Bálint. 1886—1900. 2. Lisztner József. 1886—1904. 3. Schultz Károly. 1886—1900. 4. Ábrahám Gyula. 1888—95. 5. Kováts Miklós. 1888—1917. 6. Wenczel Rezső. (I.) 1888—97. 7. Wlassits József. 1888—1919. 8. Papp Miklós. 1892—99. 9. Poredus Antal. 1895—1900. 10. Lőrinczy Géza. 1899—1901. 11. Orbán István. 1899—1914. 12. Almásy János. 1900—14. 13. Németh Mihály. 1900—31. 14. Szalay Dénes. 1900—30. 15. Váry József. 1900-10. 16. Wenczel Rezső. (II.) 1900--8. 17. Banekovich János. 1904—18. 18. Halász Jenő. 1904—14. 19. Szabó István. 1904—5. 20. Szabó Lajos. 1905—7. 21. Áts József. 1907—32. 22. Havas Rezső. 1907—21. 23. Waligurszky Antal. 1907-8. 24. Jelinek Márk. 1908—28. 25. Földes Miklós. 1909—18. 26. Litvay Endre. 1909—33. 27. Nagy Lajos. 1909—14. 28. Tibolt Boldizsár. 1911—33. 29. Vegele Károly. (I.) 1912—14. 30. dr. Horváth Tivadarné, Kenedi Erzsébet. 1913—14. 31. Nagy Béláné, Kun René. 1913-14. 32. Ketting Ferencné, Nagy Erzsébet. 1915—19. 33. Maximovics Júlia. 1917—18. 34. Bayer Emília. 1918—19. 35. Ketting Ferenc. 1918—42. 36. Vegele Károly. (II.) 1918—19. 37. Cseh Joachim. 1919—31. 38. Dobosy Elek. 1919—20. 39. Dreven Lajosné, Wlassits Irma. 1919—33. 40. Béres János. 1920—36. 41. Ortutay Gyula. 1920—33. 42. Arató Boldizsár. 1921—42. 43. Faludy Géza. 1921—28. 44. Thorday János. 1921—31. 45. Csete Ferencné, Müller Erzsébet. 1923-tól. 46. Brauner Lajos. 1924—32. 47. Horváth József. 1924—41. 48. Sörlei Jenő. (I.) 1924—36. 49. Balogh Arpádné, Nováczky Gizella. (I.) 1925—33. . 50. Parlaky István. 1925—38. 51. Pintarics János. 1925—31. 52. Steinberger Viktor. 1925—26. 53. Kalmár Zoltán. 1926—28. 54. Németh Jenő. 1926-tól. 55. Óvári József. 1926-tól. 56. Saághy Pál. 1926—28. 57. v. Filó Ferenc. 1927—42. 58. Székely Nándor. 1928—33. 59. Kemenesy István. 1930—43. 60. Városy Sándor. 1930—38. 61. Ákos Elek. 1933—35. 62. Bánáti József. 1933—35. 63. Bojtor Lajos. 1933—34. 64. Dervalics Andrásné, Balogh Margit. 1933—39. 65. Fatér Mihály. 1933—37. 66. Iván József. 1933—36. 67. Martincsevics Ferenc. 1933—40. 68. Németh János. 1933. IX. 16.— 1942. V. 31. 69. Noll József. 1933—37. 70. Sáfrán Mária 1933—36. 71. dr. Barna Zoltánné, Vajda Izabella. 1934—40. 72. Küronya István. 1934. XI. 17.— 1937. VI. 28. 73. Tóth József. 1934-36. 74. Bálint Ferenc. 1936—37. 75. Bánki István. 1936—37. 76. Frühwirth János. 1936—43. 77. Husz József. 1936. 78. Kugler Sándor. 1936-tól. 79. Martincsevics Rózsa. 1936-41. 80. Savanyú Ferenc. 1936—37. 81. Szentmihályi László. 1936. 82. Szépudvary László. 1936-tól. 83. Szerdahelyi Győző. 1936. 84. Rácz Alajos. 1936—43. 85. Brónyai Anna. 1937—42. 86. Németh Béla. 1937-től. 87. Szakonyi János. 1937—39. 88. Szeidl Jenő. 1937—39. 89. Andris István. 1938-tól. 90. Beke Ferenc. 1939—41. 91. Nagy Miklós. 1939-től. 92. dr. Borsa Béla. 1940—41. 93. Borvári József. 1940-től. 94. Ferkai Láránt. 1940—42. 95. Kósa Lajos. 1940—41. 96. Kovács J. András. 1940—43. 97. Márk Bertalan, 1940-től. 98. Balogh Arpádné, Nováczky Gizella. (II.) 1941-től. 99. özv. dr. v. Csete Antalné, Szabó Jolán. 1941-től. 100. s. Farkas István. 1941—43. 101. Koronczy Rezső. 1941-től. 102. n. Fekete László. 1942-től. 103. Rátkai Edit. 1942—43. 104. Rfcti Lajos. 1942-től. 105. Sió Mária. 1942-től. 106. Sörlei Jenő. (II.) 1942—43. í III. A tanév története. Beírások. Június hó 12., 13. és 14-én írtuk be a tanulókat. Pótbeírásokat október utolsó három napján tartottunk. Beiratkozott ezeken a napokon és az év végéig 192 iparos fiú, 48 téli tanfolyamos, 53 kereskedő fiú és 126 leány, összesen 419 tanuló. A létszám 27-tel kevesebb a mult évinél. T a n t e s t ü l e t i é r t e k e z l e t e k . A tantestület a 9.222/1943. VKM. rendelet alapján november hó 2-án tartotta alakuló ülését. Jegyzővé Rátkai Ágotát jelölte, míg a felügyelőbizottságba jegyzőül és képviseletében Balogh Arpádné, Nováczky Gizellát küldte ki. Előzetes értekezlet tartása azonban szeptember hó 13-án, a 6.789/ 1942—43. főig. rendelet alapján szükségessé vált, egyrészt a tantestület állomáshelyének elfoglalása, másrészt a meghosszabbított nyári szünidőben való rendszeres foglalkoztatás, valamint a kijelölt munkarendszerhez kapcsolódó, az évzáró ülés óta érkezett rendeletek és átiratok megbeszélése miatt. Szemináriumi ülést minden héten tartottunk, a következő sorrendben: Kovács J. András „A helyesírás és az ezzel kapcsolatos tennivalók a tanonciskolában", Csete Ferencné „A hivatásos nevelő önnevelése és a nevelés eszközei" Németh János „A mai iparosnevelés feladatai" és Nagy Miklós „Iparosifjúságunk erkölcsi nevelése". A szemináriumi ülések magas színvonalon mozogtak, számos problémát vetettek fel és a hivatalos bírálók, valamint a tantestület minden egyes tagjának hozzászólásával, észrevételével igyekeztünk az iskolával kapcsolatos időszerű kérdéseket előbbrevinni. Egyéb értekezleteinket a szervezet által előírt időben tartottuk. Ezek keretében tette meg észrevételét a 2.919/1943—44. főig. rendelet alapján a hisználátos tankönyvekre, tárgyalta a háborús idők hatását az iskolára és tette magáévá a 3.900/1943—44. főig. rendelettel közreadott főigazgatói értekezlet tárgysorozatának előírásait. I g a z g a t ó i é r t e k e z l e t . A tankerületi kir. főigazgató úr 1.300/ 1943—44. számú rendeletével december 7-én Szombathelyen, a közép-, középfokú és szakiskolák részére igazgatói értekezletet hívott össze az időszerű problémák megbeszélésére és az adminisztráció egyszerűsítése érdekében. A 2.820/1943—44. főig. szám alatt közreadott tárgysorozatot a tantestületi értekezleten ismertettük. Főhivatású tanítónői állás. A felügyelőbizottság 1943. évi június hó 30-án tartotta választó-ülését, melyen a tanker. kir. főigazgató úr képviseletében dr. Krátky István polgármester elnökölt. A harmadik főhivatású állásra Rátkai Ágota oki. népiskolai tanítónőt választotta meg, ki állását még aznap elfoglalta és a hivatali esküt letette. A választást a tanker. kir. főig. úr ad. 6.028/1942—43. szám alatt jóváhagyta. Nagy türelmet igénylő munkássága elé nagy bizalommal tekint a tantestület és támogatja abban a törekvésében, hogy mint régi helybeli iparoscsalád tagja, a keze alól kikerülő, az életbe lépő iparos leányifjúságnak és ezen keresztül a nemzet és társadalom életében mindnagyobb jelentőségre törekvő kézműves iparosság előnyét szolgálhassa. A t a n t e s t ü l e t személyi v á l t o z á s a i . Iskolánkat fájdalmas veszteség érte. Kemenesy (Grastyán) István 1. körzeti állami népiskolai tanító, aki iskolánkban 13 évig nagy odaadással, lelkiismerettel, igazi ügyszeretettel látta el óraadói tisztségét és szeretetreméltó egyéniségévél, szerénységével, bajtársias jellemével mindnyájunk körében végtelen nagyrabecsülést szerzett, a harctéren szerzett betegségből kifolyólag hosszas szenvedés után 1943. évi október hó 23-án, az ifjúság neveléséért izzó nemes lelkét az Ur magához szólította. Súlyos betegsége nem gátolta abban, hogy szemináriumi üléseinken az utolsó percig aktív részt vegyen és nagy lelkesedéssel készült az új tanévre. Kegyeletes megemlékezésül sírjára koszorút helyeztünk és emlékét jegyzőkönyvileg örökítettük meg. Szivünkben örökké él. A főhivatású tanítónőválasztás maga után vonta a leányosztályoknál megválasztott óraadók megbízatásának felülvizsgálatát, illetve újjárendezését. Ennek alapján egy éves működése után kivált a tantestületből Rátkai Edit. Kovács J. Andrást a VKM. úr a csáktornyai állami polgári iskolához nevezte ki igazgatónak, s. Farkas István pedig a hódsági magyar nyelvű állami polgári iskolához tanárnak. P. Dávid Xavér hitoktatót Bucsuszentlászlóra helyezték. Rácz Alajos elfoglaltságára való tekintettel óraadói tisztségéről lemondott. Frühwirth János szabóipari szakoktató betegségére és katonai szolgálatára való tekintettel huzamosabb szabadságolását kérte. A tantestület új tagjai : Rátkai Ágota főhivatású tanítónő, P. Fekete Géza, Godina János, Kalocsai Imre, dr. Moldoványi Antal és Pasqualetti Antal. Magasabb kötelességüket teljesítették a tanév folyamán: Godina János (II. 15. —II. 29.), Kugler Sándor (III. 15-ig), Márk Bertalan (1. 8-tól), Nagy Miklós (III. 15-től), Németh Jenő (XI. l-ig) és Szépudvari László (XII. l-is). A zsidók közszolgálatának megszüntetése tárgyában kiadott 1.210/ 1944. M. E. rendelet a tantestületet nem érintette. H i v a t a l o s i s k o l a l á t o g a t á s . Általános tanulmányi felügyeleti szemu pontból dr. Tóth Ferenc, a tanker. kir. főigazgatósághoz központi szolgálattételre berendelt állami tanítóképző-intézet igazgató, szakelőadó, március hó 16. és 17. napján vizsgálta meg az iskola külső és belső rendjét, az ügyvitelt és a tanári kar nevelő-oktató munkáját. A 18-án tartott értekezleten megállapította, hogy az iskolában a háborús viszonyokhoz mérten minden téren további javulás mutatkozik, és ennek annál nagyobb a jelentősége, mert még mindig nagy az óraadók száma, kiknek szive elsősorban saját intézetükhöz húz. Az iskola, bár több irányú nehézséggel küzd, mégis szép eredményt mutathatott fel, mert a testület lelkes, ügybuzgó munkálkodást fejt ki a magyar iparosnevelés érdekében. I s k o l a e g é s z s é g ü g y . Az 1940. évi VI. tc. végrehajtási utasításáról szóló 833/1940. B. M. rendtlet 5. §-a alapján a tanszemélyzet, továbbá az egyéb alkalmazottak és leánytanulók gümőkóros megbetegedés elleni védekezés Céljából orvosi ellenőrző vizsgálaton vettek részt. A vizsgálatról kiállított igazolgányokat a m. kir. városi tisztiorvos 693/1943. to. szám alatt bekérte. A fiúkat a leventemtézmény vizsgáltatta felül. A szervezet szerint a három osztályos polgári jog és közgazdasági ismeretek rovására a téli időszakban 10—12 órát kell az egészségtan tanítására fordítani. A tanulók az OTI. és MABI. kötelékébe tartoznak. A VKM. úr ezért a 126.577/1943. VI. 2. számú rendeletében célszerűnek látta, hogy ott, ahol OTI. körzeti, vagy kezelőorvos működik, ezeket az órákat részükre adjuk át. A III. osztályos egészségtani, valamint a pincéripari rajzpótló és a kereskedő leány-rajzpótlós ipari egészségtan órákat dr. Modoványi Antal OTI. körzeti és szemészszakorvos vállalta. Az iskola végrehajtja a takarításra és világításra kiadott VKM. 85.982/1943. számú rendeletet. Tanulóink a gyengébb élelmezési és fűtési lehetőségek ellenére fokozott, gyakran túlzott munkateljesítményt végeznek. A gümőkóros megbetegedésre hajlamosak. A 751 —1/1943—44. főig. rendelettel jóváhagyott egészségvédelmi előadássorozat alapján dr. Schmidt Imre OTI. főorvos tartotta meg az előadásokat. A balesetelhárításról február hó 1. és 14. napján Steinert Ferenc műszaki főtanácsos és Vida István biztosítási felügyelő tartottak előadást a III. és IV. osztályos tanulók részére. Vetítésre kerültek a legkülönbözőbb foglalkozási ágakból eredő balesetekre vonatkozó diapozitivok, hangosfilmen pedig 3 kultúrfilm és az OTI. 50. éves jubileuma. A tanulók tanszerekkel való ellátása. A munkaadóktól beszedett tanszerdíj felhasználásával történik. A városi képviselőtestület 7.111/ 1943. jkv. 177. szám alatt a tanszerdíjat 10"— pengőre emelte fel és egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy a beszerzési árakhoz mérten iskolaévenként határozhassa meg ennek az összegét. A zalamegyei kisgyűlés a határozatot 884/1944. kgy. 700. szám alatt jóváhagyta. Az ifjúsági könyvtárdíj változatlanul 50 fillér. O s z t á l y b e o s z t á s . Változás a mult évhez képest, hogy a fiúknál csak egy IV. osztályt lehetett felállítani, míg a lányoknál egyet sem. Az 1. fiúosztályokat párhuzamosítani kellett, főleg a IV. népiskolával jelentkező muraközi tanulók érdekében. A fiúknál és leányoknál a vegyesipari rajzcsoportokat II., illetve III.—IV. osztályokra lehetett szétválasztani. Tanítottunk minden nap d. e. 8-tól l-ig és d. u. 2-től 7-ig. Közismereti osztályok 12 iparos fiú, 6 leány, 3 kereskedő 21 osztály. Altalános rajzi „ 3 „ „ 1 „ — „ = 4 „ Szakrajzi „ 9 „ . „ 5 „ — „ 14 „ Rajzpótlós „ 2 „ „ 1 ,, — „ = 3 „ Összesen : 26 iparos fiú, 13 leány, 3 kereskedő = 42 osztály. Nyugtalanító az igazolatlan órák magas száma, ami nagyrészt a segédhiánnyal magyarázható és azzal, hogy a szervezet nem rendkíviilí viszonyokra készült és nem nyújt módot méltánylandó esetben az igazolásra. A mulasztások másik főoka a téli ruházkodás hiányossága. Közösségi szellem. Kimunkálására kedvező légkört teremtett a leventeintézmény és a legutóbb bevezetett ifjúvezetők foglalkoztatása. Az ifjúság ezen belül önmaga intézi dolgait: Tanulóink számos esetben tettek eleget az 1939. II. tc. 87. §-a, illetve a 9.300/1939. M. E. rendelet 2. §-a alapján előírt személyesen teljesítendő honvédelmi munkaszolgálatos kötelezettségüknek. A személyes bejelentés kötelezettségéről szóló 54.083/1941. VKM. V. számú körrendeletnek eleget tettek. A leányok természetüknél fogva hajlamosak a gyengék megsegítésére. A közösségi érzés legszebb megnyilvánulására adtak követendő példát a karácsonyfa ünnepély keretében, midőn az iskola első hadiárvájának átadták az egymásközött összegyűjtött 400\'— P ajándékukat. Rendkívüli szünet. A VKM. úr a háborús gazdálkodás folytán szükségessé vált takarékosságra való tekintettel 3.789/1943. eln. számú rendeletével XII. 6—8.. Árpádházi Szent Margit szenttéavatása alkalmából pedig a 201/1944. eln. számú rendeletével I. 19. napjára országos vonatkozásban szünetet rendelt el. A tanker. kir. főig. úr 4.158/1943—44. számú rendeletével fűtőanyag hiánya miatt II. 19-től 26-ig rendkívüli szünetet engedélyezett. L é g ó s z o l g á l a t . Légi kár az iskolát nem érte. Az iskolai iratok megóvása érdekében kiadott 88.479/1944. VKM. IX. számú rendeletnek megfeleltünk. Az 1.797/1943—44. főig. rendelet alapján óvóhelyről gondoskodtunk : a leányok a 2. körzeti népiskola óvóhellyé átalakított, udvari bejáratú pincerészét, a fiúk a polgári iskola gazdasági kertjében létesített fedett árokóvóhelyet használják. Rendelkezésünkre áll ezen kívül az iskola udvarán nyitott árokóvóhely is. Az 1.998/1943—44. főig-, rendelet értelmében a légoltalmi riasztószolgálatot a 2. körzeti népiskolával karöltve szerveztük meg. A levonulást begyakoroltuk és hasznosítottuk a légiriadóknál tapasztaltakat. A légoltalmi segélyósztag-vezető kiképzése megtörtént. A 9.410/ 1943. VKM. IX. rendelet alapján riadóügyeletes szolgálatot szerveztünk. Az épület k a r b a n t a r t á s a . Az iskolafenntartó város a háborús viszonyokhoz mérten mindent elkövetett az iskolának egyébként nem megfelelő épület rendbehozatalára. A szokásos évi renováláson kívül az iskola önálló helyiségeit üvegezett, új szélfogóajtóval különítette el. Az igazgatói iroda és tanári szoba régi rendszerű vaskályháit új cserépkályhákkal cserélte ki. Az 1. számú rajzterem villamosvezetékét a falba süllyesztették. Évzárás. Az iskolai évet április hó 1-én fejeztük be a 8.550/1944. VKM. rendelet titasítása alapján. IV. Az iskola jótevői az 1943—44. iskolai évben. A Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár Rt. 50"— pengős adományából egyenlő arányban Balogh Mária II. A) osztályos rövidárus és Ács István II. ker. osztályos bőrkereskedő részesültek. V. Hatóságok. Az iskola fenntartója : Nagykanizsa megyei város közönsége. Polgármester : dr. Krátky István m. kir. kormányfőtanácsos. A fenntartó által illetékes hatóság a 12 tagból álló iparostanonciskolai felügyelőbizottság. Megbízatása 4 iskolai évre terjed. A jelenlegi felügyelőbizottság 194^. évi március hó 28-án alakult. A városi képviselőtestület kiküldöttjei: 1. Samu Lajos elnök, vasnagykereskedő, rézműves. 2. Dedovácz Béla alelnök, fűszerkereskedő. 3. Bojtor József kocsigyártó, bérautófuvarozó. 4. Kovács Ferenc csizmadiamester. 5. v. Tóth Béla m. kir. kormánytanácsos, liszt- és cukornagykereskedő, a Baross Szövetség országos társelnöke, a helybeli és zalamegyei szervezet elnöke. 6. Unger-Ullmann Elek m. kir. kereskedelmi tanácsos, ny. százados, vaskereskedő\', a MOVE. elnöke. Az I. fokú iparhatóság képviselője : 7. dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettes, főjegyző. Ipartestületi kiküldöttek : 8. Mankovits Is.tván kőművesmester, műkő-, beton- és cementárúkészítő, az ipartestület elnöke. 9. Szálinger József szitásmester, petróleum-nagykereskedő. A tankerületi kir. főigazgató úr képviselője : 10. Polónyi György m. kir. polgári leányiskolái igazgató. Előadó : 11. Balogh Árpád József oki. kereskedelmi középiskolai tanár, főhivatású igazgató. A tantestület képviselője és jegyző: 12. Balogh Arpádné, Nováczky Gizella óraadó, oki. népiskolai tanítónő. Tanulmányi tekintetben az iskola a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alatt áll. Miniszter : Dr. Antal István a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszteri teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. igazságügyminiszter. A szombathelyi tankerület kir. főigazgatója : dr. Simon László. Tanonciskolái előadó és tanulmányi felügyelő: dr. Tóth Ferenc állami tanítóképző- intézeti igazgató. Ipari szempontból a m. kir. iparügyi minisztérium gyakorolja a felügyeletet. Miniszter: dr. Szász Lajos. VI. Tantestület. Sorszám \| A tanerő neve, .alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai) Szol};. éveinek száma Mely osztályokban, mely tárgyakat és heti hány órában tanít Heti óraszám 1 Osztályfőnök Egyéb szolgálati beosztása cy Nty ww o N- n_j _•< yC c<ey — o£ I. Főhivatású tanerők. a) Igazgató. 1 Balogh Árpád József oki. felső ker. isk. tanár, „C"-szak : földrajz, vegytan, árúismeret. Baja, 1909. VI. 18. rk. Rozgonyi-u. 23. 10 1934 XI 1 4 1941 V . 1 . Árúismeret 2-4 ker. 4 Földrajz 2-4 ker. 3 Számtan 2-3 ker. 4 Rp. ssámtan 1 Könyvvitel 3 A. 1 Magyar 3 A . 1 Fizika-vegytan uo. 1 Polgári jog uo. 1 Gyakorlóiroda 4 K. 5 16 21 Légóvezető. I. 14-ig. I. 15-től b) Rendes tanító. 2 Németh János közismereti, általános és ruházati ipari szakrajzitanfolyamot végzett oki. népiskolai tanító. Nagykanizsa, 1911. V. 19. rk. Széchenyi-tér 7. 11 1933 IX. 16 H 1942 VI.1 Történelem-földrajz 1 ab. 2 Számtan-mértan 1 ab. 2 A-B. 2 téli — — — 8 Magyar uo. 2-3 ker. lü Könyvvitel 2 A - B . 2 téli 4 Fizika-vegytan uo. 4 Ker. lev, és a ker. ism. 2 ker, 1_ Tört. és polg. köt. uo. 1 Rp. árúismeret 1 Általános rajz 1 B . 3 Ének 3 Fiü önképzőkör 3 43 l/a 1/b 2/a 2/b 2/K. Légóparancsnok, tanszerkezelő, az énekkar és fuúönképzőkör vizetöje. c) Helyettes tanító. 3 Fitos Arpádné, Rátkai Ágota oki. népiskolai tanítónő. Nagykanizsa. 1922. IX. 2. rk. Vörösmarty-u. 30. 1 1943 VIII 1 1943 VI11 Magyar 1 2 A-B. és 3 B. 5 Számtan-mértan 1, 2 A - B . 4 Könyvvitel 2 A-B. 3 B. 3 Fizika-vegytan uo. 3 Történelem-földrajz 1 1 Technológia 2 A-B. 3 A B 4 Honv. ismeret 1 . 2 A, 3 A - B . 4 Leány önképzőkör 3 27 1 2/a 2/b 3/b Tantestületi jegyző, tankönyvkezelő, tört.- földrajz szertár őre, leányönképzőkör vezetője. II. Meilékhivatású tanerők. a) Óraadók. 4 Balogh Arpádné Nováczky Gizella közismereti és általános rajzi tanfolyamot végzett oki. népiskolai tanítónő. Nagykanizsa, 1902. IV. 18. rk. Rozgonyi-u. 23. 11 11 Általános rajz 1 3 Felügyelőbizottsági jegyző 3 6 Felügyelőbizottsági jegyző. 5 Özv. dr. v. Csete Antalné Szabó Jolán közismereti tanfolyamot végzett oki. népiskolai tanítónő. Perlak, 1905. VIII. 1. rk. Csengery-u. 18. 3 3 Magyar 3 A, 3 C 2 Könyvvitel uo. 2 Fizika-vegytan uo. 2 Polgári jog 3 A-B-C. 3 Technológia 3 C. 1 Honvédelmi ismeret 2 B. és 3 C. 2 Rp. árúismeret 1 Rp. ker. számtan 1 Rp. egészségtan 1 15 3/a 3/c Az ifjúsági könyvtár őre. \| Sorszám \'jj A tar, erő neve, alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai) Szolg. éveinek száma ~tií, NM~ « £r 1 ^- c O ^ Mely osztályokban, mely tárgyakat és heti hány órában tanít Heti óraszám j j Osztályfőnök Egyéb szolgálati beosztása 6 Csete Ferencné Müller Erzsébet közismereti, általános és nőipari szakrajzi tanfolyamot végzett oki. polgári iskolai kézimunkatanári ö. Hidas, 1891. IX. 26. ref. Sugár-út 26. 21 21 Vegyesipari szakrajz 2 A. 3 Vegyesipari szakraiz 3 A. 3 6 7 Koronczy Rezső 3. körzeti állami népiskolai tanító. Kernendollár, 1907, XII. 28. rk. Kinizsi-u. 67. 14 3 Magyar, téli 1 2 Szamtan-mértan uo. 2 Történelem-földrajz uo. 1 l/T. Diákkaptár felügyelő, % sportköri szertár őre 8 Kovács }. András állami polgári fiú-iskolai tanár, magyar-történelem. Vécse, 1906. VIII. 8. ref. Csengery-u. 1. 12 4 1943. IX. 1- 1943. X. 30. 9 Márk Bertalan állami polgári fiú-iskolai tanár, mathematikafizika- kézimunka. Budapest, 1915. III. 16. ev. Csengery-u. 37. 6 4 Gyakorlóiroda 4 ker. 5 5 4/K. I. 15-ig. 10 Nagy Miklós 1. körzeti állami népiskolai tanító. Barcs, 1908. IX. 26. rk. Eötvös-tér 15. 15 5 Honvédelmi ismeretek 1 A. 2 A, 2 C, 2 ker., 4. 2-4 pincér rp., 2-4 szabó 8 8 Levente állomás parancsnok, iskolai levente parancsnok. 11 Németh Béla közismereti tanfolyamot végzett 3. körzeti állami népiskolai tanító. Csáktornya, 1915. XII. 9. ev. Teleki-u. 4. 6 3 Magyar 3 B-C. 2 Polgári jog uo. 2 Könyvvitel uo. 2 Fizika-vegytan uo. 2 Rp. egészségtan 1 Rp. Ker. számtan 1 Rp. Árúismeret 1 11 3/b 3/c Tanári könyvtár, fizika-, vegytani szertár őre 12 Németh Jenő közismereti tanfolyamot végzett 1. körzeti állami népiskolai tanító, körzeti iskolafelügyelő. Perlak, 1892. XII. 3. rk. Zrinyi-u. 17. 33 18 Magyar, 3-4 téli 2 Polgári jog uo. 2 Könyvvitel uo, 2 Fizika-vegytan uo. 2 Rp. egészségtan 1 9 Cserkészparancsnok. [ Sorszám \| A tanerő neve, alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai) Szt éve szá c o oN p3_ 41 lgnek ma —•4) C Ü o G ^ 18 Mely osztályokban, mely tárgyakat és heti hány órában tanít Heti óraszám \| \' Osztály- \| főnők Egyéb szolgálati beosztása 13 Óvári József általános rajztanfolyamot végzett 2. körzeti állami népiskolai tanító. Védeny, 1884. III. 12. rk. Sugár-út 29. Általános rajz 1 T . 6 Szakrajz és szerkezettan 2 téli 6 2 fém 3 Technológia 2 téii 2 2 fém 1 1 8 14 Pasqualetti Antal 3. körzeti állami népiskolai tanító. Nagykanizsa, 1910. IX. 10. rk. Csengeri-u. 33. 13 1 Honvédelmi ismeret 1 téli 2 1 B, 3 ker., 2-4 cipész 3 5 15 Szépudvary László 3. körzeti állami népiskolai tanító. Iharosberény, 1899. VIII. 3. rk. Nagyrác-u. 40. 25 7 Honvédelmi ismeret 2 téli, 3 4 téli 4 3 A, 4 ker., 3-4 vegyes, hús-sütő rp. 4 8 b) Oraadó-szakoktatók. 16 Andris István ipari továbbképző szakrajzi tanfolyamot végzett cipészmester. Zalaegerszeg, 1908. II. 23 rk. Magyar-u. 6. 6 6 Cipészipari szakrajz és szerkezettan 3 Cipész technológia 1 4 Bőripari szertár őre. 17 n. Fekete László az országos m. kir. iparművészeti iskola díszítő festészeti szakosztályát végzett festőművész. Kápolnásnyék, 1892. XII. 28. rk. Hunyadi-u. 15. 2 2 Vegyesipari szak rajz és szerkezettan 2 3 Vegyesipari technológia 2 1 4 i 18 Godina János ipari továbbképző szakrajzi tanfolyamot végzett és mestervizsgát tett szabósegéd. Nagykanizsa, 1902. VII. 26. rk. EötvöS"-tér 2. t 1 Szabóipari szakrajz és szerkezettan 3 Szabó technológia 1 4 • Textilipari szertár őre 19 Kalocsai Imre felső fémipari szakiskolát végzett városi műszaki tiszt Zalaegerszeg, 1913. X- 14. rk. Csengery-u. 56. 1 1 Fémipari szakrajz és szerkezettan 3 3 Fém technológia 3 1 4 3/a Sorszám \| A tanerő neve, alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai) Szol);, éveinek száma - Nrt -rt w e <y -a, i O " Mely osztályokban, mely tárgyakat és heti hány órában tanít Heti óraszám j Osztályfőnök Egyéb szolgálati beosztása 20 Kugler Sándor oki gépészmérnök, a Drávavölgyi Villamos Áramszolgáltató Rt. üzemvezetője. Gelse, 1909. II. 21. rk Sugár-út 16/d. 8 8 Fémipari szakrajz és szerkczetlan 4 4 4 4 Fémipari szertár őre III. 15-től. 21 dr. Moldoványi Antal OTI. körzeti rendelőorvos és szemészszakorvos. Csorna, 1913 V. 11. rk. Fő-út 9. 5 1 Ipari egészségtan 3-4 téli 2 3 A-B-C. fiú 3 3 A-B-C. leány 3 2-4 pincér rp. 1 2-4 ker. leány rp. 1 10 XII. t-töl II. 15. 22 Réti Lajos felső építőipari iskolát végzett városi műszaki tiszt Nagykanizsa, 1898. X. 22 rk Petőfi-u. 3 2 2 Vegyesipari szakrajz és szerkezettan 3-4 3 Technológia uo. 1 Építőipari szakrajz cs szerkezettan 3-4 6 Technológia uo. 2 Fémipari szakrajz és szerkezettan 4 4 12 16 4 Építő- és faipari szertár őre, légó. par.-nok helyettes IX. 3-15 ig 23 Sió Mária ipari továbbképző szakrajzi tanfolyamot végzett női szabómester. Nagykanizsa, 1896. XI. 8 rk. Arany János-u. 2/a 2 2 Női s/.abóipari szakraj/, cs szerkezettan 2 B. 3 B. 3 C. 9 9 c) Oraadó-hitoktatók. 2 4 P. Fekete Géza szt ferencrendi áldozópap Kisvárda, 1913. II. 28. rk Horthy Miklós-u. 15. 8 1 Róm. kat. hit- cs erkölcstan minden osztályban 2 4 Szt. Klára leánykör vezetője. 2 5 Horváth Olivér ág. h. ev. lelkész. Káptalanfa, 1884. IV. 8. ev. Csengery-u. 37. 2 4 2 3 Ág. h. ev. hit- és erkölcstan összevontan 1 2 6 Pomothy Dezső ref. lelkész. Nagytapolcsány, 1910. III 23 ref. Hunyádi-u. 16. 6 4 Ref. hit- és erkölcstan összevontan 1 2 7 dr. Winkler Ernő izraelita főrabbi. Újpest, 1894. I. 20. izr. Zrínyi Miklós-u. 33. 2 3 9 Izraelita hit- és erkölcstan összevontan a leányosztályokban 1 összevontan a fiúosztályokban 1 2 Szegödményes iskolaszolga : Ácsman János házi iparos takács. Nagykanizsa, 1888. XI. 3. rk Rozgonyi-u. 25 Szolgálati ideje: 19 év. VII. Tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás. A rövidített tanév és az adott körülmények között tanulóink tanáraik vezetésével a következő intézményeket látogathatták meg: Mercur Szövődé, MANSz-szövőde, MAORT-üzemek gépjavító-műhelye, Király Sörfőzde Rt., Dunántúli Gazdasági Szeszfinomító Rt., Stern-féle téglagyár és Tomposféle vasöntöde. VIII. A könyvtárak és szertárak gyarapodása. Bútorok s íróasztal keményfából, kívül dió-, belül tölgyfa-furnirozással, fent 3 fiókkal, alul 2 ajtóval, (jobboldalán 3 angol-fiókkal, baloldalán 1 polccal) sötétbarn színre fényezve, 8 esztergályozott lábbal, 160X85X78 cm. méretben. Irodai asztal keményfőból, sötét diófaszínre fényezve, 8 fiókkal, 5 lábbal, 3 0 0 X 8 4 X 7 9 cm. méretben. Irógépasztal keményfából, sötét diófaszínre fényezve, 4 lábbal, oldalsó kitámasztó lappal, 1 fiókkal, 50X40X79 cm. méretben. Telefonasztal keményfából, sötét diófaszínre fényezve, 1 alsó lappal 35X35 cm fedőlappal, 4 lábbal, 79 cm. magassági mérettel. Trapézfákkal falbaerősített kerettartó lécek közt mozgatható, üvegezett 54 drb. á 47.5X35 cm. és 26 drb. á 3 5 X 2 6 cm. méretű rajzkeret. Ugyanígy felszerelt 11 drb. előbbi és 15 drb. utóbbi méretű rajzkeret. Fásláda fenyőfából, felnyitható lappal, 6 0 X 4 5 X 4 0 cm. méretben. 4 drb. tölgyfaszínre és 1 drb. sötét diófaszínre erezve. Házi és irodai b e r e n d e z é s : Fehér alapon nyomtatott betűkkel készült zománctáblák: anyagszertár 2 5 X 8 cm., WC. 2 drb. 10X5 cm., tanteremajtószám 5 drb. (1, 2, 3, 4, 5), 5 X 3 cm. „Multograph" sokszorosítókészülék, 23X35 cm. sokszorosító felülettel, 39.5X33.3X6 cm. sárga fadobozban. Bordó írómappa vászonból. Kályhaelőtét likacsos mintázatú öntöttvas oldallal, bádogszerű fenéklappal és lábakkal, 2 drb. Keletbélyegző. Opálarmaturás C. S. tipusú lámpatest, fémfüggesztékkel, behúzott vezetékkel, foglalattal felszerelve, 8 drb. Parabolikus, belül foncsorozott, kívül ezüstözött ernyős, csuklós, fémfüggesztékes, foglalattal ellátott fényszóró, 2 drb. Tanári könyvtár : Bokros—Pelcz : Vendéglátóipari szakismeretek. Kockás : A fizika törvényei. Fodor —Nyári : Állami tanárok, tanítók és egyéb alkalmazottak illetményei. Búvár 1943. évi. Magyar iparművészet 1944. évf. Magyar iparosnevelés 1944. évf. VKM. hivatalos közlöny 1944. évf. Nem állami tanszemélyzet nyugellátása. Hollóné, Hatos Kornélia : Boldogi hímzésminták. Princz: Magyarország földrajza. Princz: Hat világrész földrajza. Jánosházi : Műgyanták, műanyagok. Fekete—Váradi : Széchenyi vallomásai és tanításai. Lükő: A magyar lélek formái. Győrffy: Magyar falu, magyar ház. Cholnoky : A sivatag. Palotai : Erdély magyar népművészete. Németh : Az ács. Bendeffy : A magyarság kaukázusi őshazája. Eddington : A természettudomány új útjai. Reitz: A kémia birodalma. Makai : Rádiótechnika. Tóth : Most hová . . . ? Honvédelmi ismeretek. 3 drb. I—II., 3 drb. III—IV., 2 drb. V - V I . , 2 drb. VII—VIII. Ifjúsági könyvtár : Blaskó : Édesanyám. Dénes : Királykisasszony I—II., 2 drb. Farkas : Iglói diákok. Herczeg : Gyurkovics fiúk. Herczeg : Gyurka és Sándor. Szabóné : Nagyobbik leány. Mikszáth : Noszti fiú esete I—II—III., 3 drb. Egó : Tesszából. Farkas: Mária meséje. IX. Ifjúsági egyesületek működésének ismertetése. 77. sz. „Szent L á s z l ó " cserkészcsapat. Annak idején országos viszonylatban is szép eredményeket tudott felmutatni, jelenleg azonban a fokozott ipari munkák következtében csökkent teljesítménnyel dolgozik. A visszafejlődés másik oka, hogy a cserkészet szerepét részben átvette a leventeintézmény. Németh Jenő parancsnok. Énekkar. Bár gyengébb létszámmal, a folyó tanévben is vegyeskari minőségben működött. Látogatottsága az előző évekhez viszonyítva visszaesést mutat, mely annak tulajdonítható, hogy a munkaadó segédhiányban szenved, munka viszont több van, mint azelőtt, a tanonc estére elfárad és kimerülten a tanulók nem szívesen jártak esti énekórákra. Mindezek ellenére az alsóvárosi templomban számos alkalommal négyszólamú misével szerepelt szép előadással. A karácsonyfa-ünnepélykor nagy sikerrel szerepelt. Németh János karnagy. 916. sz. diákkaptár. A tanoncok túlzott elfoglaltsága következtében a központ javaslatára ideiglenesen szünetel. Koronczy Rezső felügyelötanár. „Szent K l á r a " Leánykör. A háborús helyzet nehézségeire való tekintettel, közös megállapodás folytán, a leányönképzőkör keretében működik. P. Fekete Géza vezető. „KIOE". Mint jelenleg minden egyesületi élet, a tagok fokozott hivatásbeli igénybevétele, részben pedig honvédelmi munkaszolgálat és hadiüzemi munkavégzés következtében, csupán az egyesületi élet magvát élheti, amely a jelen esetben a heti egyszeri összejövetelen kívül mást nyújtani nem tud. P. Fekete Géza vezető. Leány önképzőkör. A tanonciskolái önképzőkör célja hármas : a szabadidő hasznos, célszerű eltöltése és az ismeretek gyarapítása. Amíg a középiskolás diák az önképzőkör keretén belül majdnem kizárólag irodalmi téren dolgozik, addig az iparostanonc itt közeledik társaihoz, itt osztoznak egymás gondján-baján és a tanoncélet apró örömeiben. Az ismeretek kibővítésére, valamint szórakozásukra több folyóiratot járattunk. Különféle játékok és rádió állt rendelkezésükre. Az önképzőkör célját csak akkor töltheti be, ha minél többször nyitja meg kapuit az ifjúság előtt. Működési ideje vasárés ünnepnap délután 3-tól 6-ig tartott. A hagyományos karácsonyfa-ünnepélyen a tanulók a nehéz viszonyok mellett is vendéglátásban részesültek. Az ünnepélyt a fiú önképzőkörrel közösen rendeztük. Ennek keretében adta át dr. Krátky István polgármester az iskola első hadiárvájának, Farkas István kereskedő IV. osztályos tanuló édesanyjának, a tanulók filléreiből összegyűjtött 400\'— pengőt. Az ifjúság nevében Virág Magdolna, a leányönképzőkör ifjúsági elnöke emlékezett meg Farkas Imre hősi haláláról, aki itthagyva feleséget, 6 gyermeket, otthont és mindent ami előtte kedves, a legnagyobb áldozatot hozta. P. Fekete Géza ünnepi beszéde a frontot járt tábori lelkész tapasztalataiból és izzó magyar érzéséből fakadt. Az ünnepélyről a helybeli és fővárosi lapok is az elismerés és követendő példaként számoltak be. Fitos Arpádné vezető. Fiú önképzőkör. Foglalkozási ideje a lányokéval egybeesik, de külön teremben működik. A tanulóknak módot nyújtott arra, hogy szabad idejüket hasznos szórakozásokkal töltsék el. Népművelési előadássorozatokat tartottunk részükre. Rendelkezésükre álltak hasznos, értelemfejlesztő és kézügyesítő játékok, és rádió. Látogatottsága a téli időszakban nagyobb, míg a jobb idő beálltával és a sportszezon megkezdésével mindinkább csökkent. A jól sikerült karácsonyfaünnepélyt a leányokkal közösen rendeztük. , Németh János vezető. Sportkör. A jelenlegi nehézségek következtében a leventecsapat keretében fejtett ki tevékenységet, a legkülönfélébb szakosztályokban. Koronczi/ Rezső. L e v e n t e c s a p a t . Foglalkozási ideje péntek délután volt. Az idősebb korcsoport, valamint a tanulók egy része, munkaadójuk méltányos kérelmére, más napokon vett részt a foglalkozásokon. Számosan vettek részt az ifjúvezetői tanfolyamon. Minden hazafias megmozduláson sikerrel működött közre. Nagy Miklós parancsnok. X. Az iskola épületének méretei. 1. Az udvar be nem épített része: 58.41 X21.85 ==- 1.276.26 m2. 2. Udvari mellékhelyiség: 22.55X10=235.50 m2. 3. Az épület alapterülete: 9.15X48.10=440.12 m2. 4. Az iskolaépület földszintje : Tanári szoba — — — = 4 . — X 6 — = 24.— m?X3.60= 86.40 m: Altiszti lakás — — — 4 . - X 6 . — = 24.— m2X3.60= 86.40 nr 1. sz. rajzterem — — 9.78X6.—= 58.70 m2X3.60 211.42 m\' 2. sz. tanterem — — — —- 7.—X6.—- 42.— m2X3.60 151.30 m: 3. sz. tanterem — — — = 8 . 1 5 X 6 . - = 48.90 m2X3.60=" 176.24 m; 4. sz. tanterem — — — = 8.25X6. 49.50 m2X3.60 178.— m\' Folyosó — —-/.— — 37.39X1.50= 56.09 m2X3.60 207.53 m: Egyéb — — — •— 4.20X1.50= 6.30 m2X3.60- 13.31 m: 5 Az iskolaépület emeleti része : \\ Igazgatói iroda 4. -X6—= 24.— m2X3.70 88.80 m; Anyagszertár — — — = 3 . 0 3 X 6 . - = 18.08 mJX3.70 67.27 m: 5. sz. rajzterem — — — = 12.46X6.- = 72.96 m2X3 7 0= 269.95 m; 6. ÍZ. tanterem — — = 5 . 9 5 X 6 - 35.70 m2X3 70 132.09 m: 7. sz. tanterem — — — 8 45X6. 50.80 mX3.70- 187.59 m: 8. sz. tanterem •— — — — 8.25X6.- 49.50 m2X3.70= 182.15 m\' Folyosó — — — — = 37.39X1.50= 53.09 m2 X 3 . 7 0= 207.53 m; Egyéb — — — — — = 4 . 2 0 X 1 . 5 0= 6.30 m2X3.70- 13.31 m: 6. Az utcai épület földszintje : 9. sz. rajzterem — — 1 0 . - X 6 . 28 62.80 m2X3.77 235.76 m: 10. sz. tanterem — — — 8.67X6.28= 54.45 m2X3.77 205.28 m: 7. Az utcai épület emeleti része : 11. sz. rajzterem — — = 1 0 . - X 6 . 2 8 = 62.80 m2X3.77 235.76 m3 Az iparostanonciskola sajátja a 4. alatti tanári szoba és altiszti lakás, valamint az 5. alatti emeleti helyiségek. A többi a 2. körzeti állami népiskolától kölcsönvett helyiség és azzal közösen használatos. A tanulók érdemsorozata. Iparostanonc leányiskola. I. osztály. Osztályfőnök : Fitos Árpádné. \| Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet c CO £ Magyar Történelem-földrajz 1 Honvédelmi ismer. 1 Számtan-mértan Általános rajz Külalak Igazolt óra Igazolatlan óra Buvári Anna fodrász Komárváros, 1928. 2 2 2 3 2 3 3 2 25 Csizmadia Orsolya fodrász. Alsódomború, 1929. 1 2 31 2 2 2 3 3 10 Filák Anna ntiiszabó. Mihald, 1928. 1 1 . 2 3 2 3 3 2 20 Gaál Ilona nőiszabó. Nagykanizsa, 1929. 1 1 3 3 2 2 3 1 15 5 Gécsek Júlia nőiszabó. Nagykanizsa, 1930. 1 1 1 3 2 1 1 1 5 Halász Anna nőiszabó Tótszentmárton, 1931. 2 1 2 1 2 3 3 Horváth Margit nőiszabó. Nagykanizsa, 1929. — 3 3 2 4 3 3 25 Horvaties Matild fodrász. Nagykanizsa, 1924. 1 2 2 3 2 3 3 3 10 10 Jakabfi Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1923 2 1 1 1 3 2 2 2 2 5 Kincses Rózsa fodrász. Nagykanizsa, 1929. 1 2 1 2 2 1 2 2 Kiss Erzsébet fodrász. Nagykanizsa, 1929. 1 2 1 2 2 1 2 2 13 Kiss Margit fodrász Iharosberény, 1923. 1 1 2 3 2 2 2 2 15 — Kosztyankó Klára fodrász. N.-kanizsa, 1927. izr. 1 1 2 3 2 2 3 4 16 — Matolek Ágnes nőiszabó. Kotor, 1928. 1 1 3 3 2 3 3 2 5 15 Mattersdorfer Ilona nőiszabó. Nkzsa, 1928. izr. 1 1 3 3 2 2 3 2 5 Miilei Margit kalapos. Nagykanizsa, 1930. 1 2 2 3 2 2 2 2 Mód Erzsébet noiszabó. Gelse, 1922.1 Rudolf Mária nőiszabó. Pölöskefő, 1926. 1 1 3 3 3 2 3 3 10 20 Sásdi Rozália nőiszabó. Budapest, 1928. 2 3 3 2 3 2 2 5 Schlesinger Rózsa fodrász. Zaíalövő, 1930. izr. 1 1 1 2 1 1 1 1 5 Tarsoly Mária nőiizabó. Nagykanizsa, 1929, 3 4 3 3 3 3 3 20 — Vincze Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1929. 1 2 2 2 2 1 1 2 5 Weisz Kornélia nőiszabó. Miháld, 1925. izr. 1 1 1 2 1 1 2 1 15 Kimaradt: Endrei Katalin cipó\'kereskedő. Nagykanizsa, 1930. Nem osztályozható: Horváth Rozália nőiszabó. Nagykanizsa, 1925. Teljesen felmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján : Láng Mária fodrász. Hosszúvölgy, 1915. 1 Megfelelt: VKM. 765—51—5./1930. 2 Felszabadult. II./A. osztály. Osztályfőnök : Fitos Arpádné. N é v , <üD a Jc0 -io- B CO cd a cd cd •3 a •Ncd w KH foglalkozás, születési hely és év, vallás 213 \'> <cO0« cal U cd >> 3 "-ou <>ö> cl a é cd 0 •cO "3 1 >> c •0o) c > cd -eob "co Jo3 N \'cd JH2 cd "5 0Vn) a * * 0 i <73 ü •tai) N •o/ cd "cd cd •0 "o N B %cd "3 N o tn ed s £ cd S c X N V) \'•O sí N £ <s> S- N V5 •c 0) M W « cd M wcd Árkus Mária kalapos. Nagykanizsa, 1929. Balogh Magdolna aranyműves. Lazsnak, 1927. 1 2 2 1 2 2 3 2 2 _ 2 25 _ 1 1 1 1 1 1 2 2 1 — — 1 5 Balogh Mária rövidárús. Nagykanizsa, 1926. 1 1 1 1 1 1 1 í 1 1 1 — Birkás Margit kalapos. Letenye, 1929. Csutorás Rozália fodrász. Nagykanizsa, 1924.1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 — — 2 35 5 1 1 3 2 3 3 3 3 3 — — 1 25 Deutsch Éva fodrász. Nagykanizsa, 1928. izr. 2 1 2 1 2 2 3 1 2 — 1 5\'— Eisinger Klára kalapos. Zszt.-balázs, 1928. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 —• — 1 20 Földes Klára fodrász. Nagykanizsa, 1929. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 — — Fullér Erzsébet fodrász. Borsfa, 1930. 1 2 3 2 2 2 3 2 2 — 2 — 10 Garzó Teréz cipó\'keresk Nagykanizsa, 1928.1 3 4 3 2 4 4 3 — — 3 3 3 2 — 45 Holczer Klára fodrász. N.-kanizsa, 1929. izr. 1 1 2 2 2 2 3 2 3 — 3 15 Gerencsér Mária fodrász. Nagykanizsa, 1927. 1 2 3 2 3 2 3 2 2 — _ 1 20 Imre Zsuzsanna fodrász. Nagykanizsa, 1930. 2 2 2 2 2 2 3 2 3 _ •— 3 20 10 Lengyel Anna fodrász. Nagykanizsa, 1926.1 1 1 1 2 3 2 2 2 2 — 1 15 — 15 Tompos Margit fodrász. Nagykanizsa, 1928. 2 2 3 2 3 2 3 2 3 r 2 10 n Kimaradt: Árkus Ilona kalapos. Nagykanizsa, 1928. Teljesen felmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján : Boa Erzsébet fényképész. Nagykanizsa, 1909.1 1 Felszabadult. II./B. osztály. Osztályfőnök : Fitos Arpádné. Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Magyar Honvédelmi ismer. Jj Számtan-mertan Könyvvitel Fizika-vegytan Technológia Szakrajz Külalak Igazolt óra \| Igazolatlan óra Bali Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1927. Bedő Etel nó\'iszabó. Nagykanizsa, 1929. Borsfai Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1927. Dani Júlia nőiszabó. Nagykanizsa, 1929. 1 2 1 1 2 2 1 2 i 2 2 1 2 2 2 2 1 2 3 3 1 2 3 2 1 2 3 3 1 3 3 2 2 1 1 2 2 3 2 2 1 1 1 1 1 30 45 25 20 10 10, Endrei Rozália nőiszabó. Nagykanizsa, 1927. Hoffer Ilona nó\'iszabó. Nagykanizsa, 1928. Horváth Gizelle/ nőiszabó. Pötréte, 1929. Gódor Jolán nőiszabó. Murarátka, 1920.1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 2 2 2 1 2 2 3 1 2 2 3 2 3 2 3 3 2 3 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 1 2 25 10 10 10 Kállai Anna nó\'iszabó. Nagykanizsa, 1926. Kálovics Katalin nőiszabó. Nagykanizsa, 1928. Kurverger Ilona nőiszabó. Keszthely, 1929. 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 -11 1 1 3 1 1 2 1 1 3 1 1 3 2 2 2 2 1 2 5 15 15 mm— II./B. osztály. Osztályfőnök : Fitos Arpádné. N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás V) 15 20 Kustán Mária fehérvarró. Nagykanizsa, 1929. Lancsák Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1929. Németh Ilona női szabó Nagykanizsa, 1929. Perkó Anna fehérvarró. Felsőrajk, 1928 Petőházi Ilona nőiszabó Nagykanizsa, 1928. Pollák Magdolna fodrász. Kiskunhalas, 1926. izr Somogyvári Margit nőiszabó. Somgysztm. 1926 TIIIII\'II I Mn nluliin IIÍ\'iifíiHn "r"1 , 1 ] 1 . I M * M . Tollár Ilona nőiszabó. Nagykanizsa, 1924. 1 1 1 Vadász Mária nőiszabó. Pécs, 1928 1 2 2 Varga Mária nőiszabó. Pötréte, 1927. 1 \| 1 2 Kimaradt: Sásdi Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1929 1 Felszabadult. -2—T5"25- III —IV./A. Osztály. Osztályfőnök : Özv. dr. v. Csete Antalné. N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás =ol N 10 15 III. Bakos Ilona divatárus. Nagykanizsa, 1928. Jtjgtiuffgmpi\'iu IuhI^^^M ir tBttfa^qvuJ. Horváth Vilma fodrász. Nagykanizsa. 1921.2 Kerpen Zsuzsanna fodrász. Nkanizsa, 1928. izr. Modrovics Katalin fodrász. Nagykanizsa, 1928. Mohácsi Mária rövidárús. Nagykanizsa, 1928. Oszter Mária fodrász. Nagykanizsa, 1922.2 Pliha Mária fodrász. Nagykanizsa, 1928. iS7mr-i \' h n - linlnpirr Nnj;ylrnnirnn. I^fii1 Stern Mirjam fodrász. Csáktornya, 1926. izr Szabó Margit divatárus. Nagykanizsa, 1926. Tóth Ilona rőfös. Iharosberény, 1928. Vida Mária rövidárús. Bagolasánc, 1927. IV. Günsberger Judit kalapos. Nkanizsa, 1925. izr.\' .Kolomen HYin fányképíig. Nkaninon, l\'J-U rali 1 2 15 20- 5 - 29 +4 Lengyel Ilona rövidárús. Nagykanizsa, 1922.2 1 1 1 1 1 1 Moskovics Ibolya fodrász. Szolnok, 1926. izr.1 1 1 1 1 1 1 Virág Magdolna rövidárús. Nkanizsa, 1924.1 1 1 1 1 1 1 Kimaradt: Kisgergely Ilona fodrász. Nagykanizsa, 1927. 1 Felszabadult. - 2 Megfelelt: VKM. 765—51—5./1930. III./B. osztály. Osztályfőnök: Fitos Árpádné. Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Magyar Honvédelmi ismer. 1 Polgári jog és közg Ij Könyvvitel Fizika-vegytan Technológia Szakrajz és szerkezettan \|j Külalak Igazolt óra \| Igazolatlan óra 5 10 15 20 Babos Mária nó\'iszabó. Somogykéthely, 1928. Baj Rozália nőiszabó Nagykanizsa, 1928. Békés Júlia nőiszabó. Palin, 1926.1 Benedek Rozália kalapos. Nagykanizsa, 1928. 2 1 1 1 2 2 1 1 3 2 2 1 2 1 2 2 1 3 1 3 2 ) 3 1 3 2 4 1 3 2 1 3 1 2 2 1 3 í 2 2 1 2 1 2 2 1 5 2 0 •m 15 Furdán Mária nőiszabó. Nagykanizsa, 1928. Gárdonyi Edit nőiszabó Nkanizsa. 1928. izr.1 Günsberger Klára nőiszabó Nkanizsa, 1928. izr.1 Hoffer Gizella kalapos. Nagykanizsa, 1927. Kovács Magdolna nőiszabó Nkanizsa, 1926. izr.1 1 1 1 1 1 1 1 .1 1 1 2 2 1 2 1 2 2 1 2 1 1 2 1 2 31 2 2 1 2 1 2 3 3 1 3 1 I 1 2 1 1, 1 3 1 2 3 1 2 2 1 1 2 1j 5, 20l - 5 — 201 — Kálovics Mária fodrász, Nkanizsa, 1928. 1 1 2 -i 2 2 2 o 3 7 2 2 1 t o L Nemes Zsuzsanna nó\'iszabó. Dióskál, 1926.1 1 1 2 2 2 2 2 3 1 3 7 3 Nóvák Mária nőiszabó. Nkanizsa, 1928. Réti Ilona nőiszabó. Nkanizsa, 1924.1 Tóth Mária nőiszabó. Nkanizsa, 1927.1 Varga Kálin nőiszabó. Nkanizsa, 1927. Vass Margit fodrász. Nkanizsa, 1927.1 1 1 1 1 1 í 2 1 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 3 3 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 , 1 r - 1 5 5 ~ 5 \| - 1 Felszabadult. III.—IV./C. osztály. Osztályfőnök : Özv. dr. v. Csete Antalné. Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Ucn éas £ Honvédelmi ismer. \|\| Polgári jog és kozg. 1 Könyvvitel aÖ eao > CS •a E Technológia Szakrajz és szerkezettan \|\| Külalak Igazolt óra \| Igazolatlan óra 5 10 III. Endrei Anna nőiszabó. Nkanizsa, 1926.1 Grünbaum Margit fűzőkészító\'. Bpest, 1928 1 izr Kovács Ilona nőiszabó. Nkanizsa, 1928 Móricz Zsófia nőiszabó. Szőny, 1927.1 ref. Németh Erzsébet nó\'iszabó. Nagykapornak 1928.1 Öszterreicher Magdolna fűzős Nkanizsa,1927 izr1 Pukai Mária nőiszabó. Murakirály, 1925.1 Steiner Erzsébet nőiszabó. Zszentiván, 1926 .izr.1 Stroch Magdolna szűcs. Nkanizsa, 1927. izr.i Szabadi Erzsébet nőiszabó. Nkanizsa, 1924 1 Szobolics Ilona nőiszabó. Nkanizsa. 1926.1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1 3 1 1 1 2 1 3 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 3 1 1 1 1 2 1 \'2 2 2 2 3 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 3 1 1 1 1 3 1 1 1 2 2 3 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 2 2 1 2 1 2 2 3 1 1 1 2 1 1 1 1 2 3 1 1 1 1 33 10 7 15 15 11 4 15 25 — Tóth Zsuzsanna nőiszabó. Söjtör, 1926.1 Weisz Kornélia nőiszabó. Zegerszeg, 1928. izr.1 2 1 1 1 3 1 3 1 3 1 2 1 3 1 i 1 2 1 3 1 12 25 — N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás OH IV. Endrödi Mária nőiszfibó. Nagykanizsa, 1926.1 Szattler Edit nőiszabó. Nagykanizs». 1928. izr.1 Titiai.Mag Jalna. nőioaabni Nlnniiucjn.J íliiVr1 Tnllnr Mária I II í\'iii I ihil V l<"ly \'"\'\'fl 1 1 1 1 1 11 M M J L Teljesen felmentve a szervezet 20. S. 2. bekezdése alapián : Garai Teréz nőiszabó. Liszó, 1916 1 Teljesen felmentve a 765 0 2./1930. VKM. 2. pontja alapján: Tassy Klára nőiszabó. Nagykanizsa, 1925.1 1 Felszabadult. Kereskedőtanonc fiú-iskola. I.—II. osztály. Osztályfőnök: Németh János. 10 N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás 1. Csizmadia Ferenc fűszeres. Kotor, 1925. 1 2 I 3 3 3 Gaál László rövidárús. Nagykanizsa, 19251 2 3 ; 3 3 3 Gerencsér Lajos rőfös. Nagykanizsa, 1928. 1 1 2 1 2 Kisgergely László fűszeres. Nagykanizsa, 1928. 1 2 3 3 2 Muravölgyi László vasárús. Nagykanizsa, 1929. 2 3 3 3 3 Németh József vasárús. Nagykanizsa, 1927. 2 3 { 3 3 3 Pintarics Dénes vasárús. Dobri, 1926. 1 2 i 2 2 2 Sohár László rövidárús. Magyarföld, 1926. 1 3 3 3 3 Vadász Ferenc fűszeres, Nagykanizsa, 1930. 2 2 3 2 2 II. Ács István bőrárús. Budapest, 1926. 1 1 1 1 1 Fülöp Lajos droguista. Nagykanizsa, 1927. 1 1 1 1 1 Hársfalvi Ferenc vas-, festékes. Nkanizsa, 1928. 2 2 2 2 2 Horváth László droguista. Nagykanizsa, 1928. 1 2 1 2 1 Lenkovics Sándor vasáirús Nagykanizsa, 1928. 1 1 3 3 3 Pálfi József vas- és festékárús. Nkanizsa, 1928. 2 ^ 2 2 2 Pintér József rőfös. Bajcsa, 1927. 1 1 2 2 2 Tislér József fűszeres. Nagykanizsa, 1927. 2 2 2 3 3 Vida Antal sportárús. Nagykanizsa, 1929. 2 2 2 2 2 Kimaradt: Farkas Antal fűszeres Nagykanizsa, 1925. II, felszabadult. £ X s .82 > CJ «ü 0> > >s c 3 Igazolt óra 3 3 1 3 0 3 3 3 3 5 2 2 2 7 5 2 2 2 3 0 3 3 2 5 3 3 3 2 5 2 2 3 3 0 3 3 3 5 2 2 2 2 0 1 1 1 5 I 1 1 4 5 2 2 2 3 0 2 1 2 5 3 2 3 1 0 2 3 2 1 5 2 2 3 1 5 2 2 3 — 2 2 2 5 20 III. osztály. Osztályfőnök: Borvári József. N é v , •4J A:0! üa aw cti cű M -oc •O Sorszám foglalkozás, születési hely és év, vallás Magavisele Hittan Magyar Földrajz Tört. és pol J3 "3 TJ . >B K0 Számtan Árúismerel M io... •Ja ní o Külalak Igazolt óra 1 Igazolatlan Benedek Ferenc divatárus Nagykani zsa, 1927 1 2 2 2 3 2 2 3 2 3 20 — Benedek János fűszeres. Nagykanizsa, 1928. 1 2 2 9 3 2 2 2 2 3 5 — Brunner György divatárus Nkanizsa, 1927. 2 r 2 2 2 2 3 2 2 2 15 — Csatlós József rőfös. Nagykanizsa, 1925. 2 í 2 3 3 3 3 3 2 20 5 Farkas Ferenc textilárús. Nagykanizsa, 1928. I 2 2 2 3 2 1 2 2 3 5 20 Hege Károly textilárús. Nagykanizsa, 1927. 1 2 2 1 2 2 1 1 2 2 20 Honfi László sportárús. Nagykanizsa, 1926. 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 15 Horváth Ferenc textilárús. Nagykanizsa, 1928 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 — 2 "i _ „ x —2~ .„5- 10 Kocsis János fűszeres Nagykanizsa, 1926 2 3 L 2 2 X. 3 2 1 2 a 2 2 3 5 1 5 Kolarics László vasárús Nagykanizsa, 1926. 1 2 2 3 3 2 3 2 2 3 30 Kuzsner Gyula rőfös. Nagykanizsa, 1926.2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 30 — Martinecz László rőfös. Nagykanizsa, 1927. Miilei Ferenc vasárús. Nagykanizsa, 1926. Németh Antal divatárús Nagykanizsa, 1928 2 2 2 3 3 2 3 3 3 3 35 2 3 2 3 3 2 2 3 3 3 45 15 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 15 — Polai Imre vasárus. Nagykanizsa, 1925 1 2 2 3 3 2 3 3 2 3 15 Sabján János bőrárus. Nagykanizsa, 1926.1 — — — — — — — - — — — Somlai József festékárus. Sormás, 1925.2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 3 15 Szabó János vasárus. Magyarszerdahely, 1926. 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1 10 — 20 Tolnai Lajos vasárus. Surd, 1927. 1 1 2 2 2 2 1 2 2 3 10 Tóth Ernő fűszeres. Nagykanisza, 1926 1 2 1 2 2 2 1 2 2 3 25 Varga Ferenc textilárus. Nagykanizsa, 1926. 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 45 15 Varga Imre vasárus. Nagykanizsa, 1923.2 1 2 3 3 3 2 3 3 3 2 20 Nem osztályozható: Horváth Aladár rőfös. Nagykanizsa, 1927. \'Megfelelt: VKM. 765 51 5/1930. 2Felszabadult. IV. osztály. Osztályfőnök : Márk Bertalan. Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Földrajz Honvédelmi ism. Árúismeret Gyakorlóiroda Külalak Igazolt óra Igazolatlan óra j Beke József vasárús. Nagykanizsa, 1927. 1 1 2 2 2 2 2 5 Both József rőfös. Pölöskefő, 1925.1 1 1 1 1 1 1 1 5 — Czindrics Ferenc rőfös. Nagykanizsa, 1927.2 1 2 2 2 2 2 2 5 — Dér László vasárús Pestszenterzsébet, 1927. 1\\ 1 7 1 1 1 1 1 1 1 1— 1 5 11 Farkas István textilárús. Nagykanizsa, 1926. Kator András sportárús Balatonmáría, 1927.2 Szedonya István vasárús. Nagykanizsa, 1926.1 Sziva Dezső vas- festékárús. Nkanizsa, 1927.2 1 1 1 1 1 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 1 2 2 1 1 2 2 1 1 2 2 1 1 5 5 5 4 11 11 Kimaradt: Molnár Lajos festékárús. Nagykanizsa, 1925. \'Megfelelt: 765—51—5/1930. 2Felszabadult. Iparostanonc fiúiskola. í. A. osztály. Osztályfőnök : Németh János. N é v , N \'cd c 2 Is 6 J5 41 B ced N \'cd ^cd o 0 foglalkozás, születési hely és év, "S j j B cn o cd •o . _c(d2 •ca \'Nf i o vallás 18 •ao í cCd <3 •ao e c :c0 -a c> o «B •cd c "cs JH 33 "o N cd "o N £ x £ H X cn fai EO TcKdS Bakos Lajos autószerelő. Egeraracsa, 1925. 1 2 1 2 1 1 2 1 30 16 Baranyai Márton fényképész Nkanizsa, 1927. l 1 1 1 1 1 1 1 25 Bonczók Lajos lakatos, Palin. 1925. 1 2 2 3 1 2 2 3 30 _ Büki József villanyszerelő. Porogszentpál, 1924. 1 2 1 2 1 1 2 2 5 5 5 Fenyvesi István lakatos. Bagolasánc, 1927. 1 2 2 3 2 2 2 2 Hajchnyák Gusztáv lakatos. Álsódomboru 1926 1 2 3 3 2 2 3 3 _ Halász István asztalos. Nagykanizsa, 1929. 1 3 2 2 2 2 2 1 — — Hechlovszky Károly üveges. Hidas, 1925 1 2 1 1 1 2 2 — 10 Horváth Márk bognár. Alsódomboru, 1928. 3 4 4 3 3 3 4 20 30 10 Hrg Rókus szabó. Kotor, 1928. 1 3 4 3 3 3 3 3 5 5 Kieberger József asztalos. Hodosán, 1925 1 3 3" 3 3 3 3 3 5 — Kurján Viktor hentes. Kotor, 1925 Kiss József villanyszerelő. Murakeresztur 1927. l 2 4 3 3 3 3 3 20 5 2 2 2 2 1 1 2 25 35 Merle Gyula kovács. Murarátka, 1926. 1 3 2 2 2 2 3 3 5 35 15 Nagy György asztalos. Nagykanizsa, 1929. Nagy József lakatos. Nagykanizsa, 1931. 1 3 2 2 2 2 3 3 35 1 2 2 2 2 1 3 2 25 Sárecz Ferenc műszerész. Nagykanizsa, 1926. 1 2 1 1 1 1 1 2 20 — Szabó Lajos műszerész. Szőny, 1928. 1 2 2 2 1 2 1 3 10 30 Szépudvary Lajos műszerész. Nkanizsa, 1929. 2 3 3 3 3 3 4 5 — 20 Tóth István sütő Eszteregnye, 1928. 1 3 2 2 3 2 3 3 — 15 Végh Iván csizmadia. Kacorlak, 1928. 1 2 3 2 3 2 3 3 — — Nem osztályozható : Ivánkovics István reszelővágó. Nagykanizsa, 1929. Kimaradt: Kurunics Flórián asztalos. Újhegy, 1927. I. B. osztály. Osztályfőnök: Németh János. N N é v , \'CD T 2 O á "a3 •a u £ 4) B A CD N \' C ? CD •o B •A N M foglalkozás, születési hely és év, vallás 5 \'> CD •00 CD e CD T-. a Í>> •00 \'B -•aa > Ü B c CD B •CD ÍH CO O ^f i -Ii CD 3 CD \'O "O N C J5 3 "O N con £ S £ •o H X N •eo •oc Bata Ferenc hentes. Iharosberény, 1926. 2 3 3 3 3 3 3 5 Csontos Ferenc lakatos. Nagykanizsa, 1928. Horváth Alajos pincér. Orosztony, 1927. 1 2 1 1 2 2 2 1 — 10 2 1 3 3 3 3 3 2 — — Jóna János lakatos. Hahót, 1928. 2 2 2 2 2 1 2 2 5 20 5 Kiss László asztalos Letenye, 1926. 1 2 3 2 3 3 2 3 10 Kurunics Konrád asztalos. Fmihályfalva, 1928. 1 3 3 3 2 2 2 3 — — Loncsarics János asztalos. Kisszabadka, 1924 1 1 3 3 3 2 2 1 1 15 5 Matics Mátyás asztalos. Muracsány, 1926. 1 2 3 3 3 3 3 3 — 5 Molnár Ottó fodrász. Budapest, 1930. 1 1 4 3 4 4 3 4 — — I. B. osztály. Osztályfőnök: Németh János. •actf fNi JO^ c/o N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Magyar Történelem-földrajz j i Honvédelmi ismer. \| Számtan-mértan Általános rajz Külalak Igazolt óra Igazolatlan óra 10 Morsics Alajos fodrász. Alsócsalogány, 1927. 1 1 2 3 2 2 2 2 5 Nagy Sándor pincér. Balatonhegye, 1929. 2 1 2 3 3 3 3 3 Németh László villanyszerelő. Nkanizsa, 1926. 2 1 2 1 2 1 2 2 — 5 Papp József asztalos. Iharosberény, 1928. 1 2 3 3 3 3 3 3 — Sárecz Lajos lak. redőnyk. Somogysztmikl. 1929 1 2 2 2 2 2 3 2 20 20 15 Somodi Zoltán asztalos. Balatonkiliti, 1929. 1 4 4 4 3 4 3 3 15 5 Szabó Lajos kovács. Murarátka, 1927. 1 2 2 2 2 2 3 2 5 5 Szegő Tibor villanyszerelő. Nkanizsa, 1928 izr. 1 3 2 2 2 2 2 2 15 Végvári József asztalos. Nagykanizsa, 1927. 1 2 1 1 2 1 2 ,2 5 Weiszenstern László szabó. Balatonboglár, 1928 2 3 2 2 2 2 3 3 5 5 20 Zsinics Imre fodrász. Alsódomború, 1927. 1 2 3 3 3 3 3 3 Nem osztályozható: Szécsényi István lakatos. Nagykanizsa, 1929. Kimaradt: Dobri Sándor autószerelő. Szombathely, 1929. \'Felszabadult. II. A. osztály. Osztályfőnök: Németh János. íon N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás •ooj .3-o a a>) -o ce Bazsó Imre géplakatos. Újudvar, 1924. Bencsik György lakatos. Nagykanizsa, 1929. Bojtás István villanyszerelő. Nagykanizsa, 1926. Böcskei ^ászló lakatos. Kerkaborbás, 1927. Csiszár József lakatos. Nagykanizsa, 1926. Dávid József géplakatos. Nagykanizsa, 1927. 4436, 10 15 jnimaorónf i Nogykamüoti Farkas László lakatos. Kerecseny, 1928. J u n ú OyülLj\'ji iiiLiligkúagíta. Nlínnieoii, 1935.1 Gazdag János lakatos. Nagykanizsa, 1928. 2 \' 2 1 2 1 3 Gál Lajos lakatos. Sormás, 1927 Gerócs László géplakatos. Nagykanizsa, 1926. Horváth Ferenc műszerész. Fonyód, 1926. Kurverger István géplak. Szombathely, 1927. Lakatos Géza lakatos. Egeraracsa, 1928. Molnár Rezső műszerész. Zalaszentjakab, 1924. Premecz. László autószerelő. Muravid, 1925\'1 Saskői Árpád lak., vízvez. szer. Nkanizsa, 1927 Szerdahelyi György lakatos Nagykanizsa, 1928. Tóth József villanyszerelő. Söjtör, 1928. Virovecz Vince géplak. Murakeresztúr, 1923. Vida József lakatos. Nagykanizsa, 1927. Nem osztályozható: Horváth István géplakatos. 2Felszabadult. 1 1 1 3 1 2 1 2 1 2 1 2 2 3 1 2 1 2 1 1 2 ! 2 ^ i T 3 3 3 \| 3 2 2; 3 I 3 2 2 2 2 ! J—3-í 2 2 ! 3 ,3 3 \| JL 3; 3 2 ! 2 II. B. osztály. Osztályfőnök : Németh János. N é v , ac mS a cd •cu 3e s kcd. •o Eí foglalkozás, születési hely és év, lü 3 S pj "ÖJ •aS>e \'5b N cd -O c _cd fNia VI vallás o£o •ce a U cd •oc ->a4) > c 3 S •cd CN/5 > tí cd "co Í o ci-d- 23 3 "o N "3o N c0n cd £ s cd £ o X :0 W "N b <S) H N CN « •cdo c cd •OO Asbóth Lajos asztalos. Nemeskolta, 1924. ev. 1 2 2 2 2 2 2 2 .2 2 i o ! Babics István szabó. Babócsa, 1928. 2 2 3 2 4 3 4 2 2 3 5 Banéth Tibor aranyműves. Hatvan, 1929. izr. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 10 — Beke István szabó. Nagykanizsa, 1928. Czenkó Marian székes. Muravid, 1928 1 2 2 1 3 2 3 2 1 2 5 1 1 r 1 1 2 2 2 2 2 5 Fentős János fogműves. Nagykanizsa, 1928. 1 \'2 2 2 2 2 3 2 2 2 Horváth Tibor asztalos. Győr, 1927. 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 Ifjú Vilmos csizmadia. Kistolmács, 1928. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 5 Kas?a József R. szabó. Nagykanizsa, 1923 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 45 10 Kiss Károly cipész. Letenye, 1929. 1 2 1 2 1 2 2 3 3 2 5 Lukács József szabó Magyarszerdahely, 1929. 1 1 2 2 2 2 2 2 2 1 5\' Lovászi Ferenc órás. Nagykanizsa, 1927. 1 j 2 2 23 2 ? 1 2 r) 2 2 —3" 2 —3- - 5 Lusztig Andor műszerész. Nkanizsa, 1929. izr. 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 __ 15 Magyar Lajos szabó. Alsólendva, 1928. 2 2 3 \'3 3 3 3 3 3 2 5 Mátyás Alajos szabó. Nagykanizsa, 1927. 1 2 1 2 1 1 1 3 3 1 20 — Pál János cipész. Nagykanizsa, 1928 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 15 — Riebner László asztalos Nagykanizsa, 1926. izr. 1 1 2 2 2 2 3 2 2 2 5 5 Sohár László szabó. Kerecseny, 1929. 1 2 2 2 2 2 2 3 3 2 — — 20 Szabó Kálmán szabó. Keszthely, 1927 ev. 2 2 3 3 3 3 3 2 2 3 15 — Turkoly László szabó. Nagykanizsa, 1928. 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 15 Varga Antal nó\'iszabó. Nagykanizsa, 1928. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 10 Weiszenstern S. műszerész Keszthely, 1926 izr 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 — Nem osztályozható: Varga Gyula műszerész Hahót, Kimaradt: Horváth Zoltán fényképész. Nagykanizsa, Pusztai János asztalos. Egyeduta. 1929. íFelszabadult. 1927. 1929. II. C. osztály. Osztályfőnök: Borvárí József. Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Magyar Honvédelmi ismer. \| Számtan-mértan Könyvvitel Fizika-vegytan Technológia \| Szakrajz \| Árúismeret \| Ker. számtan I Egészségtan \| Külalak Igazolt óra Igazolatlan óra Bárány Márton sütő. Budapest, 1927. izr. 2 4 3 3 3 3 3 1 1 2 3 13 12 Berger Vilmos sörfőző. Budapest, 1927. 2 2 1 1 2 2 — — 1 1 2 1 29 18 Bognár László sütő Nagykanisza, 1927. 1 — 3 3 2 3 3 — — 3 3 3 2 20 — Darvasi József pincér. Nagykanizsa, 1927. 2 — : 3 2 3 3 3 — 2 3 3 3 46 5 Fehér Antal órás Nagykanizsa, 1928. 1 2 2 1 2 2 2 2 2 — • — 2 15 - Horváth Ferenc pincér. Alsólendva, 1928. 2 3 2 2 2 3 3 — — 2 2 3 2 28 — Horváth József hentes. Nagykanizsa, 1929. 1 2 2 2 2 3 3 — 2 2 2 3 3 0 - Horváth Tibor fehérvarró. Nkanizsa. 1928. izr. 1 4 2 3 2 2 2 3 3 — — — 2 10 — Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás \| Magaviselet \| Hittan \| Magyar j Honvédelmi ismer. \| \| Számtan-mértan J [ Könyvvitel j Fizika-vegytan j Technológia j Szakrajz \| Árúismeret \| Ker. számtan [ Egészségtan I Külalak Igazolt óra ! Igazolatlan óra \|\| Jóna György a ztalos. Nagykanizsa, 1929. 1 2 2 1 1 2 2 2 2 _ 2 5 10 Kiss Dénes asztalos. Magyarszerdahely, 1926. 1 2 2 2 3 2 3 3 2 — — 1 5 Kálovics István asztalos. Nagykanizsa, 1926. 2 1 2 1 2 2 3 3 2 3 25 —- Kovács József asztalos. Nagykanizsa, 1929. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 - . 2 10 Kucskó Lajos hentes. Nagykanizsa, 1928 3 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3 14 20 Ladeezky József üveges. Nagykanizsa, 1928. 1 1 1 1 1 1 1 7 1 1 — 15 Mátyás Gyula hentes. Nagykanizsa, 1927. 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 15 10 Megyesi Győző könyvkötő. Nkanizsa, 1928 1 1 1 1 1 1 1 i 1 - 1 — — Nagy Imre asztalos. Lesencetomaj, 1927 1 2 3 2 3 3 3 3 3 — 3 15 Németh Sándor asztalos. Nagykanizsa, 1927. 2 — 3 3 3 3 3 3 3 2 18 13 Nóvák Gyula pincér. Nagykanizsa, 1926. 2 3 ,2 3 3 3 3 3 3 3 20 19 20 Pécsi Gyula asztalos. Kiskomárom, 1927. 2 3 3 •2 3 3 3 3 3 — 3 24 9 Rácz László fodrász. Belezna, \'928. 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 10 Rózsavölgyi György asztalos. Nkanizsa, 1927. 1 2 3 1 3 2 3 3 3 - 2 5, Szabó István pincér. Miháld, 1923. 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 3 24 Szenta János cukrász. Kisfakos, 1924. 3 2 2 1 3 2 3 2 2 — — 1 23 25 Szerdahelyi Ferenc kádár. Nkanizsa, 1926 1 2 3 1 3 3 3 3 3 3 5 — Tomasics Mihály pincér Drávavásárhely, 1928. 2 — 4 2 4 4 4 — — 3 3 3 3 1041 v\'rhr ^y1 - M 11"nií;i\'JI ia\'jr.-i— 4 - .3 4 ,1 4 ,1 A 3 -3- -4- 39- Nem osztályozható: Csordás Gyula hentes. Miháld, 1926. Fodor Ferenc pincér. Nagykanizsa, 1929. 1 Felszabadult. III. A. osztály. Osztályfőnök: Kalocsai Imre. N é v , co> <af í oNi ^:0 -aG>O sc 3 ta-! •O "No c1í- \'O a Nw foglalkozás, születési hely és év, vallás jy .a a> •on e j a aU >> •OC 3 -ű •C>D c •00 J•tMa "u 1 •0S)i > cd « "o ö o \'ca JH J3 c -3 % "o N CoO m s s cd s o X a"o, • o N E H® N W nJ tM» Auer István lakatos. Nagykanizsa, 1927. 2 1 2 3 2 2 1 2 3 2 5 35 Balogh István géplakatas. Nagykanizsa, 1927. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 45: 10 Entz János villanyszerelő. Nagykanizsa, 1927 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 10 30 Fésűs István lakatos. Miskolc, 1925. 2 2 1 2 2 1 2 2 3 2 5 20 5 Gódor István géplak.\' Pusztamagyaród, 1926 1 1 1 2 3 3 2 3 3 • 2 3 — — Gondos János géplakatos. Szentliszló, 1926 1 2 2 3 2 3 3 3 3 2 2 25 22 Jutási József lakatos. Nagykanizsa, 1928 2 2 3 3 3 3 3 3 3 2 20 10 Királyfalvi László viliszer. Sátoraljaujh. 1924. 2 2 2 2 2 2 2 1 2 O 3 1 2 1 35 CZ 35 z 1 -1 10 Mátyás József géplakatos. Nagykanizsa, 1926 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 15 11 Müller László géplakatos. Szalapa, 1925. izr. 3 1 2 3 3 2 3 3 3 3 — 49 Nagy János villanyszerelő. Nagykanizsa, 1924.1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 75 — Nádasi György géplakatos. Borsfa, 1925.1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 30 21 Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Magyar Honvédelmi ism. ]! Polgári jog és közg. ]; Könyvvitel Fizika-vegytan Technológia Szakrajz Külalak Igazolt óra 1 Igazolatlan óra Pálfalvy László villaryszerelő. Nkanizsa, 1926 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 25 5 15 Szokol József lakatos. Nagykanizsa, 1926.1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 2 10 10 Valentin Kálmán autószer. Nagykanizsa, 1925 1 1 2 3 1 3 2 3 1 1 2 50 5 Vincze Károly villany zerelö. Nkanizsa, 1928. 2 2 2 2 3 2 3 3 2 3 15 20 Weisz Józfef lakatos. Nagykanizsa, 1927 izr.1 3 4 3 3 3 3 3 3 4 4 20 32 -Nlhi uutd/ff>)ifiilt<í. Jlagsliu Jnr.sef mű> iaoréag. ^J^Ijy^BmiZ^ct, 1926.1 1 Felszabadult. III. B. o s z t á l y. Osztályfőnök : Németh Béla. N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás u. Birkás László üveges. Letenye, 1927. Csizmadia Vince bognár. Alsódomború, 1925. Jüm aanUi L JJ,1 10004- 2 2 2 2 3 3 3 2 - t f f Fordán Lajos mú\'s/.eiész. Becsehely, 1927. 1 2 1 ^ _Haás-/ Sándor kárpitos. Zalaapáti, 1925\' izr.1 1 3 1 Kishegyi György fogműves. Nagykanizsa, 1927. 1 2 2 Kiss István asztalos. Nagykanizsa, 1926. 1 2 2 Lehel János nyomdász. Nagykanizsa, 1927. 1 1 1 Muszil István villanyszerelő\' Nkanizsa, 1927. 1 1 2 10 Nébl Imre órás Kéthely. 1927.1 2 2 2 Szekeres József gumijavító. Nagykanizsa, 1927. 2 2 3 Szerdahelyi László órás Nagykanizsa, 1928. 1 2 2 Táncsics Lajos asztalos Nagykanizsa, 1926. 1 1 I 2 Teljesen felmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján : Derzsi Péter írógépműszerész. Felsó\'boldogfalva, 1916. ref.1 Lovró István villanyszerelő". Nagykanizsa, 1919 1 Felszabadult. III. C. osztály. Osztályfőnök : Németh Béla. N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás X £ X IX •®0 1 > ta 3a :0 N 00 " a jür<lnj.h I njnr,pi •\'Taimiiufüldt I^ŰU.^1" 10 Fehér Ferenc pincér. Montevidio, 1927, Födő Károly pincér. Nagykanizsa, 1924.3 Golobics Emii hentes. Kotor, 19263 Iváncsics József cipész. Nagybakónak, 1926.3 Kangyalics Ferenc hentes. Nagykanizsa, 1927 Németh János szabó. Erdó\'csokonya, 1927.3 Rábel István cipész, Tótszerdahely, 1924.2 „UJJ FI ITUL JUULJIÚII N N G Y H A N I E A O . Q ^ L 3— 1 1 •H-3- 1 3 1 2 1 - 1 i 1 1 ! 3 "2—2- 1 j 1 2 ! 3 2 \| 2 2 2 1 1 2 2 10 20 20 — 10 - 25. 10 Simon László szabó. Nagykanizsa, 1927. Sónicz Nándor pincér. Zalamerenye, 1927. Szattler Ar-drás szabó. Csurgó, 1920. izr.1 Szever Lajos szabó Salamon, 1926. ev. Tollár József sütő. Nagykanizsa, 1927. Nem osztályozható: Bartolics János pincér. Alsómihályfalva, 1928. Teljeten felmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján : Szulimán András hentes Gérderlak, 1912. \'Közismeretből felmentve : 765- 0 - 2/1930. sz. 2. pont. 2Megfelelt: VKM. 765 -51 -5/1930. 3Szerződése lejártakor szabadult. IV. ^ s z t á l y . Osztályfőnök : Kugler Sándor. Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet «s <3 £ Honvédelmi ism. Könyvvitel Technológia Szakrajz Külalak Igazolt óra Igazolatlan óra Benkő József lakatos. Nagykanizsa, 1925. 1 1 1 1 1 1 1 10 Berger Ernő géplakatos. Kiskomárom, 1927. izr 3 1 i 2 1 1 1 2 25 Garamvölgyi András autósz. Nkanizsa, 1924.izr41 \' 1 1 1 1 1 1 23 5 Grünwald György órás. Nkanizsa, 1927. izr.1 1 i 2 2 2 1 1 25 5 Horpácsi Ferenc szabó Fertőhomok, 1925.1 — Kovács József műszerész. Nagykanizsa, 1925.3 2 i 3 2 2 2 3 5 30 Pál Sándor autószerelő. Nagykaniza, 19253 1 1 2 1 1 1 1 25 Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Honvédelmi ism- Könyvvitel Technológia Szakrajz Külalak Igazolt óra Igazolatlan óra 10 Pikler József szabó. Homokkomárom, 1925.2 — 20 Weisz Imre Zs. villanyszerelő. Dióskál, 1924 izr.43 W.eisz-Tib«r aranyműves. Barcs, 1926. izr.3 Werthsimer Alajos villanysz. Dárda, 1924. izr.43 1 1 1 1 2 2 2 1 1 2 1 1 2 1 20 15 8 Nem esztályozhato : Beke Ernő asztalos. Nagykanizsa, 1925.3 Rácz Lajos vasesztergályos. Nagykanizsa, 1925. Tollár Jenő gumijavító. Nagykanizsa, 1925. W--U- H- l .1 " " •• M.^j.l. \'II in Feiler Ferenc műszerész. Nao-yknniysn 19?64 3 Teifesenl Jelmentve a szervezet 20. §. 2. bekezdése alapján : Davidovics Andor fodrász. Nagykanizsa, 1919. izr.3 Eleó\'d Tihamér takács. Budapest, 1914.3 \'Megfelelt: VKM. 765 51r-5./1930. 2Mult évi bizonyítvány alapján szabadult. ^Szerződése lejártakor szabadult. közismeretből felmentve: VKM. 765—0 -2/1930 sz. 2. pont. Építőipari, téli tanfolyam. I. osztály. Osztályfőnök : Koronczy Rezső. N é v , N \'cd H 2 i aCO N cd 52 JSB) •4) k. •o E foglalkozás, születési hely és év, _a "3 s c; 0O9 H c-d< •o _cGd C\'NB h< fl uo? vallás 1 cd £ Hittan Magyar cH) C :0 H -3 a> Xo cd •acd N CO •cd < Külalak Igazolt Is "o O3 H Andri Boldizsár ács. Nagykanizsa, 1927. 1 2 2 2 2 2 2 2 40 Csertők György kőműves. Nagykanizsa 1927 1 1 1 1 1 1 1 1 25 Dómján Rezső kőműves. Nagykanizsa, 1925 Gerócs József vízvez szerelő. Nkanizsa, 1929 1 1 2 2 2 2 2 2 55 1 2 1 1 2 1 2 1 45 — 5 Gudricza Gyula autófényező. Nkanizsa, 1924 1 2 1 1 1 1 1 1 65 Keplár János kőműves. Bagolasánc, 1929 Kisdeli Ferenc műkőkészító\'. Szepetnek, 1926 1 2 2 3 2 3 3 2 65 1 2 2 2 1 2 2 2 20 — Nem osztályozható : Krisztián József kőműves. Nagykanizsa, 1927. II. osztály. Osztályfőnök: Óvári József. Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Magyar I] Honvédelmi ism. Számtan-mértan Könyvvitel Fizika-vegytan Technológia .N rt N C/3 Külalak Igazolt óra Igazolatlan óra 5 10, 15 Balázs Ferenc kőműves. Nagykanizsa, 1926. Bali Feri nc vízvez szerelő. Nagykanizsa, 1929 1 1 1 1 2 1 2 2 2 3 2 2 0 2 3 3 3 0 1 3\\ 1 3 2 2 i 25 75 15 Gálos József kőműves. Nagykanizsa, 1925. Gerócs László rézműves. Nagykanizsa, 1927. Haszon Károly ács. Budapest, 1926. Horváth Károly kőműves. Nagykanizsa, 1927. Illés István szobafestő. Nagykanizsa, 1929 Kracskovics Ferenc kőműv. Bagolasánc, 1926. 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 2 3 3 2 2 3 7 2 3 2 2 2 3\\ 3 3 2 2 2 3 -> 2 3 2 2 2 3 7 3 3 2 2 2 3 7 1 2 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 2 2] 30 20 80 20 20 25 15 Mihálics Sándor bád vízvez szer. Nkanizsa, 1927. 1 2 1 1 1 2 2 2 1 2 30 Patakfalvi Antal kőműves. Nagykanizsa, 1926. Pati Ferenc kőműves. Nagykanizsa, 1927. Sárdi Gyula tetőfedő Nagykanizsa, 1926. Strényi György szobafestő. Nagykanizsa, 1928 Szabó Lajos rézműves. Sormás, 1925. Szalai János rézműves. Nagykanizsa, 1924. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 2 3 2 2 2 1 3 3 2 2 3 2 3 3 2 3 3 1 3 3 2 3 1 2 2 2 2 2, 1 1 1 2 2 2 1 2 2 2 -7(7 85 25 20 15 10 10 Kimaradt: Horváth László vízver. szerelő\', Pávics Vilmos ács. Nagykanizsa, 1924. \'Szerződése lejártakor szabadult, III.—IV. osztály. Osztályfőnök: Németh Jenő. \| Sorszám N é v , foglalkozás, születési hely és év, vallás Magaviselet Hittan Magyar Polg. jog. és közg. \|! \| Honvédelmi ismer. \| Könyvvitel Fizika-vegytan Technológia Szakrajz Külalak Igazolt óra Igazolatlan óra \|l Bakanoff Aladár kőműv. Krafszkoszkoj, 1924.3 1 1 2 2 2 2 2 1 1 1 2 7 20 27 1 3 2 3 3 .3 5 Hecler József bád vízv. szer. Nkanizsa, 1926.3 Patakfalvi Alajos kőműves. Nagykanizsa, 1924.3 Sebestyén József bád. víz. szer. Nkanizsa, 19263 2 2 1 2 1 1 2 2 1 2 2 1 2 3 1 2 3 1 2 2 2 1 1 2 1 1 2 2 1 35 25 15 105 40 l(f Varga László ács. Nagykanizsa, 1925.3 IV. 2 1 1 2 3 3 2 1 ") .1 2 55 15 iNagy terenc bád. vizvez. szer. [Nkanizsa, 1924. 1 2 1 £ 2 2 2 2 1 1 1 1 2 1 16 Nem osztályozható: Tóth József szobafestő. Nagykanizsa, 1926. Teljesen felmentve a szervezet 20 §. 2. bekezdése alapján : Gyöngyösi Józ3ef kőműves, Nagykanizsa, 1913. Kertész Lajos kőműves. Kisdencs, 1907. Kuzma János ács, Nagykanizsa, 1912. Lekszikov Miklós kőműves. Kanszk, 1917. Nagy Ferenc kőműves. Nagykanizsa, 1914. Patakfalvi József kőműves. Nagykanizsa, 1917. Fullér György kőműves. Nagykanizsa, 1909.3 1 Közismeretből felmentve: VKM. 765—0—2/1930. sz. 2. pont. 2 Mait évi bizonyítvánnyal szabadult. 3 Szerződése lejártakor szabadult. XII. A tanulók statisztikája. 1. Az iskolába beírt tanulók számának alakulása a tanév folyamán és a tanév végén. Sorszám \| A tanulók számának alakulása Iparos tanoncok Kereskedő tanoncok Iparos- és kereskedőtanoncok f \' Ú k j nyo\'k együtt fiúk leányok együtt fiúk leányok együtt 1 2 3 \| 4 5 6 7 8 9 1 0 11 1 2 .Its: No CaQ c a tanév elején a tanév közben 1 6 4 7 6 9 9 17 2 6 3 9 3 4 4 9 6 4 5 0 1 3 2 0 8 8 5 1 0 5 2 1 3 1 3 1 0 6 3 összesen 2 4 0 1 1 6 3 5 6 5 3 \| 10 6 3 2 9 3 1 2 6 4 1 9 4 5 6 7 8 Az összes tanulók száma az előkészítő az I. a 11. a 111. a IV. osztályba Íratott be 5 3 9 7 5 9 3 1 2 5 4 0 4 2 9 7 8 1 3 7 1 0 1 40 9 1 0 2 4 1 0 1 2 5 2 1 0 1 2 2 9 1 2 6 2 1 0 7 8 3 4 1 2 6 4 2 4 7 11 8 8 1 4 9 1 3 0 , 5 2 9 1 0 11 1 2 1 3 1 4 Az összes beirt tanulók közül > c •0) i> C -O re n re -ai az isk. látogatása alul teljesen felmentve más iskolába ment át felszabadulása következtében kimaradt felszabadulása előtt kimaradt meghalt 1 2 9 6 4 5 3 1 6 1 4 9 1 3 1 1 1 1 4 2 1 2 1 1 2 7 4 6 4 1 6 1 1 8 11 a tanév végéig ebbe az iskolába járt 2 1 3 1 0 4 3 1 7 4 8 8 5 6 2 6 1 \| 1 1 2 3 7 3 1 5 1 6 17 1 8 1 9 -S 2 « . tf < rt az előkészítő az 1. a II. a III. a IV. re _Q .irt: "N ~ CO o 5 1 9 3 5 4 1 5 2 3 3 7 3 8 6 7 4 1 3 0 9 2 2 1 9 9 2 3 7 2 5 1 9 1 1 2 8 8 6 0 1 0 2 7 7 2 2 2 3 3 9 4 3 7 8 3 1 4 1 1 2 0 2 9 2 0 összesen 2 1 3 1 0 4 3 1 7 4 8 8 5 6 2 6 1 1 1 2 3 7 3 2 1 Közismeretből felmentve 6 1 7 6 1 7 2. Az 1943. évi szeptember 15-től 1944. évi szeptember 15-ig felszabadult összes tanoncok száma és résztetezése. » • - A tanoncviszony alól felszabadult tanoncok Iparos és kereskedőtanoncok, •k 5= H f ^ l k Ö Z Ül -2 :N0 1 5 > • « -cy ,-. :0 a az az I. a I I. a III. a IV. s~ < •-< «J «J ^ nem magyar anyanyelvű volt irni és fiúk és leánvok szítő 26 G* >c« > de ma- s magyarul1 olvasni felszabadult tanoncok száma osztályba jár gyarul beszélt beszélni nem tanult meg tudott 1 2 3 4 5 6 \| 7 8 9 1 0 11 1 2 1 3 Iparos- í fiúk tanoncok \\ i e á n y o k 9 5 4 5 4 0 5 4 4 5 1 2 6 8 2 6 2 8 2 1 7 5 2 4 4 2 1 5 4 4 5 Együtt 1 4 8 5 9 9 3 1 4 5 4 2 8 9 6 3 9 9 Kereskedő-1 fiúk tanoncok \\ leányok 3 1 9 2 1 2 3 1 1 5 6 2 1 2 3 — — 1 2 3 Együtt 4 11 1 5 2 5 8 1 5 1 15 3. A tanév végén jelenvolt tanulók megoszlása kor szerint osztályonként. A tanév végén jelenvolt tanulók <3 (Öa N aCO eNo k ö z ü 1 Osztály A tanulók, részletezése 1920-ban 1921-ben 1922-ben 1923-ban 1924-ben 1925-ben 1926-ban 1927-ben 1928-ban 1929-ben 1930-ban 1931-ben 19-ben vagy korábban •o s z ü 1 e t e t t Előkészítő Iparostanonc Kereskedőtanonc Együtt — — — — — — — — — — — — I. Iparostanonc Kereskedőtanonc Együtt 74 9 83 — — — 2 2 4 4 8 2 10 9 2 11 12 1 13 16 2 18 17 1 18 4 1 5 2 2 — 11. Iparostanonc Kereskedőtanonc Együtt 130 11 141 1 1 1 1 — 4 4 8 8 4 4 24 2 26 30 3 33 31 5 36 23 1 24 2 2 2 2 — III. Iparostanonc Kereskedőtanonc Együtt 92 28 120 1 1 — 1 1 8 1 9 10 3\' 13 26 9 35 25 7 32 22 7 29 — — IV. 1 parostanönc Kereskedőtanonc Együtt 21 8 29 2 2 9 2 11 7 3 10 2 3 5 1 1 — — — — Mindössze Iparostanonc Kereskedőtanonc Együtt 317 56 373 2 2 1 1 — 6 i 7 22 1 23 31 7 38 66 16 82 69 14 83 70 14 84 40 2 42 6 1 7 4 4 . — Ezek közül leány Iparostanonc Kereskedőtanonc 104 8 1 — — 2 5 3 1 22 2 16 1 31 4 18 5 1 \' — 4. A t a n é v végén jelenvolt tanulók vallás, anyanyelv és magyarultudás szerint. A Iparostanonc Kereskedőtanonc Iparos- és kereskedőtanonc A Iparostanonc Kereskedőtanonc Iparos- és kereskedőtanonc A nem magyar anyanyelvűek közül magyarul tud tanulók vallása fiúk leányok együtt J4 3 leányok együtt fiúk leányok együtt tanulók anyanyelve fiúk leányok 1 együtt \| fiúk leányok \| együtt fiúk leányok j együtt Róm. kat. 199 82 281 48 8 56 247 90 337 Magyar 192 99 291 47 8 55 239 107 346 Gör. kat. — 1 1 — 1 1 Német 1 — 1 — — — 1 — 1 1 Ref. — 1 1 — 1 1 Horvát 18 5 23 1 — 1 19 5 24 24 Ág h.ev. 3 1 4 3 1 4 Szerb 1 — 1 — i — — 1 — 1 1 Izraelita 11 19 30 11 19 30 Vend (szlo) 1 1 — • — — 1 — 1 1 Összesen 213 104317 48 8 56 2611112 373 Összesen 213J04 317 48 8 56 261 112 373 27 5. A tanév végén jelenvolt tanulók megoszlása szülők (gyámjuk) foglalkozása (társadalmi állása) szerint. Foglalkozás (társadalmi állás) Iparostanoncok Kereskedőtanoncok Együtt Foglalkozás (társadalmi állás) Iparostanoncok Kereskedőtanoncok Együtt 1. Nagybirtokos, nagybérlő (100 kat. holdon felül) — — — 2 2 . Egyéb közlekedési segédszemély (altiszt, segéd, 2 . Kö z épb i r t oko s és bé r lő szolga, stb.) 2 1 3 2 4 (100—1000 kat. holddal) — — — 2 3 . Közlekedésnél napszámos 6 1 7 3. Kisbirtokos, kisbérlő (100 kat. holdon alul) 31 \' 2 33 2 4 . Köztisztviselő (a papok. 4. Kisbirtokos-napszámos (kisbérlő-napszámos) 28 7 35 lével) és közhivatalban alkalmazott dijnok 2 1 3 5. Egyéb őstermelő (feles, majoros, kertész, halász) 2 2 5 . E g y é b ős t e rme lő 2 5 . Pap, tanár , tanító — • 26. Másféle értelmiségi (orvos, ügyvéd, közjegyző, gyógyszerész stb ) s ilyeneknél alkalm. segéd, irnok, stb. 6. Gazdasági tisztviselő — — — 7. Egyéb gazdasági segédszemély (gazdasági cseléd) — — ; — 8. Földmívelési napszámos 19 6 25 27. Közhivatalban alkalmazott vagy másféle értelmiségi 9. Nagyiparos , bányanagy- altiszt vagy szolga 5 2 7 vállalkozó — — • 10. Kisiparos, (uradalmi iparos is) bányakisvállalkozó 57 16 73 29. Katona-altiszt (csendőr- 9 6 15 — 3 3 altiszt) 12. Egyéb ipari vagy bányászati segédszemély, (előmunkás, segéd, munkás) 35 5 40 3u. Tőkés, járadékos, háztulaj1 2 . E g y é b bányászat i donos — — • — 31. Nyugdíjas köztisztviselő pap, tanár, tanító is 1 4 6 1 13. Ipari v. bányászati napszámos 22 — 2 2 3 2 . Egyéb nyugdíjas tisztviselő (ősterm,, ipar, kereskedelem) 4 14. Nagykereskedő — — — 15. Kiskereskedő 16 — 16 3 3 . Nyugdíjas altiszt, szolga vagy munkás 1 7 16. Kereskedelmi tisztviselő 1 1 3 4 . Különböző vagy közelebbről 11 1 12 17. Egyéb keresk. ségédszemély (altiszt, segéd, szolga stb.) 11 2 13 meg nem nevezett napszámos 3 5 . Házi cseléd 8 — 8 18. Kereskedelemnél napszámos 6 — 6 36. Egyéb és ismeretlen foglalkozású 10 — 10 19. Közlekedési nagyvállalkozó — — — 37. Árvaházi, szeretetházi 2 0 . Kö z l e k edé s i ki svá l l a lkozó 2 — 2 tanulók — — 21. Közlekedési (vasúti, posta, hajózás stb ) tisztviselő 4 7 38. Mindössze 317 56 373 6. Mulasztások, birság. S -cű N CFL í- M u l a s z t á s o k Iparostanonc Kereskedőtanonc Iparos- és kereskedőtanonc o 00 fiúk leányok együtt fiúk leányok együtt fiúk leányok együtt 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 0 i i 1 Az igazoltan mulasztott 2 0 2 5 1 3 8 1 3 4 0 6 8 3 5 8 3 9 1 8 2 8 6 0 1 4 6 4 4 3 2 4 2 Az igazolatlanul órák száma 1 2 0 5 1 2 5 1 3 3 0 2 3 2 4 5 2 7 7 1 3 3 0 1 70 1 5 0 0 3 adott felmentést 4 3 8 5 1 7 ----- 7 5 0 j 8 5 8 4 Az igazgatóság hány igazolatlan mulasztás esetében alkalmaztatott intést vagy dorgálást 4 2 3 4 5 1 2 1 1 3 5 4 4 5 8 5 tett előterjesztést büntetés kiszabására 4 2 3 4 5 1 2 1 1 3 5 4 4 5 8 6 A heti óraszámnál kevesebbet mulasztók 7 7 4 7 1 2 4 9 4 1 3 8 6 51 1 3 7 7. A tanév végén jelenvolt tanulók megoszlása honosság, szülőik (gyámjuk) és saját állandó lakóhelye szerint. A tanév végén jelenvolt tanulók közül száma, akiknek szülője (gyámja) állandóan ugyanazon Csonka- c "ÜJ összes száma magyar külföldi honos községben (az iskola vármegye más köz- Magyar ország más vármegyéjében cseh szlov E o jugoszláv N O •01) ca> c3 "o T3 honos székhelyén) ségében uralom alatt levő elszakított területen 1 a k ; k 1 2 3 4 5 6 7 8 9 I O l l 12 13 373 373 299 46 28 — \' A szülők lakóhelye » Osztály Összes a) Az iskola székhelyén — I. 11. HL IV. Nagykanizsa m. város — • — 56 116 105" 22 7 299 b) Vármegyék szerint: Pest-Pilis-Solt-Kiskun — . 1 1 2 Somogy — — — 10 6 3 1 20 Sopron — -—• — — — 1 — • — 1 Zala — — — — — 15 17 10 4 46 c) Thj. városok szerint: Budapest székesfőváros ; __ 2 1 3 Pécs — — — —T J— — — 1 1 a b —c együtt — — — 83 232 120 29 373 A tanulók lakóhelye Szüleinél lakik — i 72 70 103 26 271 Kosztadónál lakik — — 2 5 6 2 15 Munkaadónál lakik — 9 6 11 1 27 Összesen : 83 141 120 l2 9 373 A tanulók közül bejárók a) Zala vármegyéből: Kiskomárom 1 _ , 1 2 Dióskál — — — 1 1 Alsódomboru — — 1 — 1 Kisszabadka — 1 1 Kotor — — 1 — 1 Újudvar — — — — i 1 — — Sormás — — 2 — : — 2 Muravid — — — — — 1 — — 1 b) Somogy vármegyéből : Bagolasánc — — 3 — 1 3 7 Látóhegy — — 1 — — 1 Miháld — — — 1 1 2 — 4 a b együtt r — — — 6 7 3 6 22 8. Az osztályozott tanulók összevont tanulmányi eredménye. I. II. III. IV. T A N T Á R G Y A K Beírva: 88. Elbírálva: 80. Beírva: 150. Elbírálva: 138. Beírva : 131. Elbírálva: 123. Beírva: 50. Elbírálvá: 33. Magaviselet Hit- és erkölcstan Magyar Magyar nyelv, üzl. level. Földrajz Történelem-földrajz Történelem, polg köt. Polg. jog, közgazd. ism. Honvédelmi ismeretek Kereskedelmi számtan Számtan-mértan Természettan-vegytan Arúism sret Ipari egészségtan Technológia Könyvvitel Ipari könyv., költségvet. Gyakorlóiroda Ker. lev., keresk ismert. Szabadkézi, mértani rajz Szakrajz és szerkezettan Külalak O S Z T Á L Y O K 1\| 2\| 31 4\| E\|M 19 39 16 2 7 29 19 1 2 6 9 26 33 2 - , 4 5 — 6 - \| 1 1 14 44 22 — 2 r 6 — 19 29 19 3 1 2 6 — 4 5 — 4 5 - 10 25j35 — 13 33 29 4 § 28 42 75 3 5 22 66 3 5 É r d em 1\| 2 3\| 4\| E \| M 5 — 12 2 l 1 - - 371 2 1 — j e g y e k 1\| 2! 3 4\|E"[M\| 1\| 2\| 3f4\|E\|M 2 —- 25 — 1 43 4 641 4 3 \' — • 38 1 33 1 89 28 3 51 54 10 2 18 2 35 47 20 3 13 I 6• 2 10 10 — —j 1 32 42 17; 1 Íj 1 40 69 14 l\| 2 7 9: 6 — - ! 1 — 1 [r 1! 1 33 29 29 2 6 14 8 4 2 — 39 36 15 38 4ójl8 1 2 11 5 40 44 44 51 15 2.— 24 ll 1 I i 1 I 1 2 - - - 1 ll 1 nV 1! 1 I il 2 9. Az osztályozott tanulók összesített általános tanulmányi előmenetele. É R D E M J E G Y EK Osztály Összesen I. II. III. IV. Kitünó\' — — — — 2 7 12 13 34 Jeles — — — 4 6 12 7 30 Jó - — 30 48 46 10 135 Elégséges — 15 28 26 1 70 Túlnyomóan elégséges — 19 41 22 1 83 Elégtelen 1 tárgyból TTT 6 2 1 9 Elégtelen 2 tárgyból — — — 1 1 — 2 Elégtelen 3—4 tárgyból — 3 4 1 — 8 Előző iskolaévi bizonyítvánnyal szabadult — — -— — 1 1 , Megfelelt: VKM. 765 51 5/1930. — — 1 — 2 1 4 Nem osztályozható — 4 4 3 6 17 Összesen : 84 141 126 40 391 10. Az összes felvett tanulók részletezése előtanulmányaik szerint. A tanulók részletezése a X. ? Az elemi iskola A középiskola vagy polgári A középiskola V-VIII. Is\' \'3 ö "o cMo N Bw] -g 0a "3 W M I-I1I. IV. V-VI. VIIVIII MII IV. M o •Os tDtC T4)J . tÍiO \'üS- l s" I£ o e3 o O Z "" osztályát végezték « í S " - \' 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 O fiúk 240 " — 11 96 76 21 29 2 — 4 1 fctf "oo0 lányok 116 57 31 8 17 2 1 a együtt 356 — — 11 153 107 29 \' 46 2 2 5 1 fiúk 53 — — 1 11 20 7 14 — — ? £ c £ c lányok 10 — 3 5 — \' 2 — — . — - együtt 63 1 14 25 7 16 — — — 48 £ fiúk 293 — — 12 107 9 6 28 43 2 4 1 . S C lányok 126 — — — 60 36 8 9 — • 2 1 együtt 4 1 9 — — 12 167 1 3 2 3 6 62 2 2 5 1 Az iskolai felszerelések értéke. Sorszám Tételek Gyara podás Állomány vétel ajándék Érték darab Érték d a r a b P f P f 1 Bútorok — — — 11 1970 360 11440 5 2 Házi és irodai felszerelés — 23 834 40 145 1716 30 3 Tanári könyvtár 28 — 248 63 968 3870 39 4 Ifjúsági könyvtár 11 — 41 60 920 1624 96 5 Tankönyvek — — — — — iy. — 1949 3000 86 6 Rajzszerek — — — — i— — 1548 469 88 7 Énekkar —r — - — — — 141 178 14 8 Önképzőkör — - — 2 — 16 — 161 577 60 9 Sportkör — — — — 110 538 98 10 Bőripari szertár — — —Í — — — 46 96 82 11 Élelmiszeripari szertár — — — — — 211 491 20 12 Építőipari szertár — ->>- — — — 20 150 28 13 Faipari szertár — -— — — \' * — \' — — - 54 145 12 14 Fémipari szertár — — — — — — 83 404 15 Történelem-földrajzi szertár — — — _ — 387 1545 . — 16 Természettani szertár — — — —_ 97 1981 64 17 Textilipari szertár - , •— — — — — 79 251 80 18 Vegytani szertár - — — 285 255 46 Összesen : 75 \| 3110 63 7565 26738 48 A Zalamegyei Takarékpénztár Rt. révén magyar nosztrifikálással ellátott 8 db. á 100. K = 800. K névértékű magyar háborús államadóssági cimlet (hadikölcsönkötvény). Letétbehelyezve az 500./1941. M- E. rendelet alapján a Nagykanizsai Takarékpénztár Rt-nál 1941. évi március hó 28-án. Tételszám: 184. Kívülálló okok miatt selejtezés ezideig nem történt. Visszatekintő kimutatás az iskola fennállása óta beírt tanulókról: 1886- 87/1919—20. I p a r o s t a n o n c Kereskedő- Létszám összesen Tanév fiú-iskola leány-iskola tanonc fiúiskola évfolyam létszám évfolyam létszám évfolyam létszám 1 8 8 6 - 1 8 87 1. 289 — 289 1 8 8 7 - 1 8 88 2. 260 — 260 1888—1889 3. 291 — — — — 291 1 8 8 9 - 1 8 90 4. 244 — — — 244 1890—1891 5. 283 — 1. 68 351 1 8 9 1 - 1 8 92 6. 312 2. 61 373 1892—1893 7. 328 — 3. 65 393 1893—1894 8. 347 — 4. 29 376 1 8 9 4 - 1 8 95 9. 384 — 5. 20 404 1 8 9 5 - 1 8 96 10. 362 — — 6. 72 434 1896—1897 11. 386 7. 55 441 1897—1898 12. 431 — 8. 61 492 1898—1899 13. 496 — 9. 53 549 1899—1900 14. 421 • — 10. ? 421 1900—1901 15. 447 11. ? 447 1901—1902 16. 450 12. ? 450 1902—1903 17. 482 13. 48 530 1903—1904 18. 514 — 14. 70 584 1904—1905 19. 523 — 15. 63 586 1 9 0 5 - 1 9 06 20. 554 16. 87 641 1906—1907 21. 589 — 17. 78 667 1907—1908 22. 632 18. 73 705 1908—1909 23. 666 — — 19. 67 733 1909—1910 24. 684 — 20. 80 764 1 9 1 0 - 1 9 11 25. 685 21. 78 763 1911—1912 26. 709 — 22. 81 790 1912—1913 27. 663 23. 73 736 1 9 1 3 - 1 9 14 28. 640 1. 79 24. 102 821 1914—1915 29. 425 2. 48 25. 193 666 1915—1916 30. 355 3. 101 26. 76 532 1916—1917 31, 336 4. 121 27. 97 554 1917—1918 32. 297 5. 115 28. 78 490 1918—1919 33. 318 6. 81 29. 67 466 1919_1920 34. 404 \' 7. 71 30. 70 545 Összesen 15.217 617 1.865 17.699 Az 1899 — 1900/1901—1902. tanévekben beírt kereskedő-tanonc fiútanulók adatai nem ismeretesek. - ti - Visszatekintő kimutatás az iskola népessége az 1920—21. tanévtől I p a r o s t a n o n c Kereskedó\'- Létszám Tanév fiú-iskola leánv-iskola tanonc fiúiskola összesen évfolyam létszám évfolyam létszám évfolyam létszám 1920—1921 35. 580 8. 129 31. 113 822 1921—1922 36. 664 9. 191 32. 104 959 1 9 2 2 - 1 9 23 37. 657 10. 194 33. 115 966 1923—1924 38. 629 11. 191 34. 125 945 1924—1925 39. 691 12. 204 35. 131 1026 1 9 2 5 - 1 9 26 40. 680 13. 242 36. 136 1058 1926-1927 41. 668 14. 243 37. 101 1012 1927—1928 42. 626 15. 222 38. 79 927 1928—1929 43. 570 16. 160 39. 64 794 1929—1930 44= 513 17. 136 40. 49 698 1930-1931 45. 425 18. 127 41. 36 588 1931—1932 46. 360 19. 128 42. 21 509 1 9 3 2 - 1 9 33 47. 289 20. 103 43. 12 404 1933—1934 48. 306 21. 119 44. 10 435 1934—1935 49. 334 22. 124 45. 20 478 1935—1936 50. 362 23. 130 46. 30 V522 1936—1937 51. 389 24. 133 47. 37 559 1 9 3 7 - 1 9 38 52. 378 25. 124 48. 48 550 1938—1939 53. 367 26. 141 49. 58 565 1939—1940 54. 372 27. 163 50. 72 607 1 9 4 0 - 1 9 41 55. 314 28. 163 51. 67 544 1941—1942 56. 262 29. 154 52. 66 482 1942—1943 57. 231 30. 143 53. 72 446 1943—1944 58. 241 31. 126 54. 53 420 Összesen 11.007 3.790 1.569 16.366 A beírt tanulók létszáma az iskola fennállása óta : iparostanonc fiú tanulók 26.224 iparos- és kereskedőtanonc leány-tanulók . . 4.409 kereskedó\'tanonc fiú-tanulók 3.434 Összesen . 34.067 A beírt tanulók foglalkozás szerinti megoszlása. a.) Iparostanonc fiúk. s Osztály Ca J 6 Osztály c •CO G> Ncn Foglalkozás w •NKI Foglalkozás c•n N V i- N O 1 2 3 4 tCO/l UO 1 2 3 4 <Cfls , * •0 CO 0 1 Ács 1 3 1 1 6 Áthozat: 3155 31 21 137 2 Aranyműves — 1 1 2 26 Irógépműszerész — — 1 1 3 Asztalos — 11 12 3 1 27 27 Lakatos — 7 9 5 1 22 4 Autófényező — 1 1 28 Lakatos és redőnykészítö 1 1 2 5 Autószerelő 2 1 1 2 6 29 Lakatos és vízvez. szerelő — 1 1 6 Bádogos és vízvez. szerelő 1 3 1 5 30 Mérlegkészítő 1 1 7 Bognár 1 1 1 2 31 Műkő és cementárúkészítő 1 — — 1 8 Cipész 9 1 4 32 Műköszörűs 1 1 9 Cukrász 1 — 1 33 Műszerész 3 6 2 2 13 10 Csizmadia 1 1 — 2 34 Női szabó 1 — — 1 11 Fehérneműkészítő — 1 — 1 35 Nyomdász 1 1 12 Férfiszabó 2 10 5 3 20 36 Órás — 2 2 1 5 13 Fodrász 3 1 — 1 5 37 Pincér — — 2 6 5 — 13 14 Fogműves 1 1 2 38 Reszelővágó 1 1 15 Géplakatos — 6 7 1 14 39 Rézműves 3 3 16 Gumijavító — — 1 1 2 40 Sörfőző és malátakészítő 1 1 17 Hentes és mészáros 2 4 3 9 41 Sütő 1 2 1 4 18 Kádár _ 1 — 1 42 Székes — 1 1 19 Kályhás — — 1 1 2 43 Szobafestő és mázoló 2 — 1 3 20 Kárpitos — — 1 1 44 Tetőfedő 2 1 3 21 Kovács — 2 — — 2 45 Üveges és képkeretező 1 1 1 3 22 Kőműves 4 7 2 6 18 46 Vasesztergályos 1 1 23 Könyvkötő — 1 1 47 Villanyszerelő 4 2 8 2 16 24 Kötő-szövő — - 1 1 48 Vízvezetékszerelő 1 2 1 4 25 Fényképész 1 1 2 Átvitel : 3l!55Üll21 137 Összes iparos fiú 53l97l59l31 240 b) Kereskedőtanonc fiúk. 1 Borkereskedő 2 1 3 Áthozat: 4 6 13 3 26 2 Divatárús — — 3 3 7 Rövidárús 2 2 3 Droguista — 2 2 8 Sportárús és fegyverkeresk 1 1 1 3 4 Festékkereskedő — 1 1 2 9 Textilkereskedő — — 4 2 6 5 Fűszeres 3 1 4 8 10 Vaskereskedő 3 1 6 3 13 6 Rőfös 1 1 4 2 8 11 Vas- és festékkereskedő 2 1 3 Átvitel: 4l 6jl3 3 \| 26 Összes kereskedő fiúk 9 10 24! 10 53 c) Iparos- és kereskedőtanonc leányok. 1 Aranyműves i \| 4 1 Áthozat : 25]40 41 9 115 2 Fehérnemükészítö — 2- — 2 8 Szűcs — — 1 — 1 3 Fényképész — — 1 1 2 9 Cipőkereskedő - — 1 t 2 4 Fodrász •— — 9 10 8i 2 29 10 Divatárús — — — 2 2 5 Füzőkészítő — , _ — 2 2 11 Rőfös — — 1 1 6 Kalapos — 1 4 4 1 10 12 Rövidárús • •— 1 2 2 5 7 Női szabó 15 22\\26\\ 6 69 Átvitel: 25l40l4li 9 115 Összesen 26l42l47 11 126 A jövő tanévre vonatkozó tudnivalók. Beiratkozás a 8600/1944. VKM. rendelet értelmében az iskolai év elején, azaz szeptember hó 1., 2. és 4-én délelőtt 9-től l-ig- és délután 3-tól 6-ig. A beírásra kitűzött időben minden tanonc (a téli tanfolyamosok is) korra, nemre és iskolai előképzésettségre való tekintet nélkül pontosan és személyesen tartozik megjelenni. Az új tanulók munkaadójuk, vagy megbízottjuk kíséretében jelennek meg és születési anyakönyvi kivonatukat, legutolsó iskolai bizonyítványukat és tanoncszerződésük másolatát hozzák magukkal. Betekintés után irataikat visszakapják. A tanév kezdete után szerződtetett tanoncot a munkaadó a tényleges alkalmazásba vételtől számított 3 napon belü\' beíratni és a 4 naptól kezdve (a próbaidő alatt is) pontosan iskolába járatni köteles. A munkaadó, aki tanoncát a beírásra kitűzött időben be nem íratja, nem küldi, pontosan iskolába, ipari kihágást követ el és mind ilyen a beiratás elmulasztásáért és a közben mulasztott órákért az 1922. XII. tc. 128. §. 4. pontja értelmében külön-külön büntettetik. A tanszerdíj és ifjúsági könyvtárdíj 10\'50 P, mely a beírás alkalmával egy összegben fizetendő. Az iskola ennek ellenében látja el a tanulókat a megállapított tankönyvvel, rajz és írószerekkel. A tanoncok tanszerdíjáról az 1922. évi XII. tc. 95. és 116. §-ai értelmében a munkaadó köteles gondoskodni, még abban az esetben is ha a tanoncszerződés másirányú megállapodást is tartalmaz. Ilyenkor a munkaadó a szülőktől igényelheti az általa kifizetett tanszerdíj megtérítését. Veni Saricte szeptember hó 10 én (vasárnap) reggel fél 9 órakor. Gyülekezés az iskola udvarán 8 órakor. Utána a tanév ünnepélyes megnyitása. Mindkettőn a tanulók pontosan tartoznak megjelenni és ellenőrző könyvecskéjüket magukkal hozni. Az osztályfőnökök ekkor közlik az osztálybeosztást és az órarendet. A tanítás első napja szeptember hó 9., a téli tanfolyamosoké pedig november hó 2. A szerződtetés korlátozása. A munkaadók figyelmét felhívjuk az 53.400/1940. számú iparügyi miniszteri rendeletre, mely szerint tanoncszerződést kötni csak május, június, július, augusztus, szeptember és október hónapokban lehet. Kivételt képez, ha a tanoncul szerződtetni kívánt egyén nagykorú, vagy már volt fanonc és az új szerződésig két hónapos időköz még nem telt el és végül méltányosságból, ha a tanonciskola igazgatójának javaslatára az 1. fokú iparhatóság megengedi. Tartalomjegyzék. Oldal I. A magyar nyelv védelme — — — — 3 II. Az iskola múltja — — — — — 12 A felügyelőbizottság eddigi elnökei és tagjai — — 16 Az iskoi\'^ eddigi tantestülete — — — — 17 III. A tanév története —< — — — — 19 IV. Az iskola jótevői az 1943—44. isko/ai évben— — 23 V. Hatóságok — — — — — — 23 VI. Tantestület — — — — — — 25 VII. Tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás — — — 29 VIII. A könyvtárak és szertárak gyarapodása — — 29 IX. Ifjúsági egyesületek működésének ismertetése — — 30 X. Az iskola épületének méretei — — — — 32 XI. A tanulók érdemsorozata — — — — 33 XII. A tanulók statisztikája — — — — ^ — 48 XIII. A jövő tanévre vonatkozó tudnivalók — — — 57 \\ Felelős kiadó : Balogh Árpád József igazgató. Nagykanizsa. K.BKNCZK Al.BKKT, BAJA W-ÍT-W-ffl ^fflOT® tWOABi ARRJ©?a JLIOOW- azzsMatir-sn