* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 2.75 MB | |
| 2022-01-04 15:18:03 | |
 | |||||||
Nyilvános  167 | 457 | Rövid leírás | Teljes leírás (59.04 KB) | Nagy-Kanizsa városi ipariskola értesítője az 1893-94. tanévről. VIII. évfolyam. Közzéteszi a tantestület. Nagy-Kanizsa, 1894. Nyomtatott Weiss L. és F. Könyvnyomdájában 15730 (15780?) A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGY-KANIZSAI VÁROSI IPARISKOLA AZ 1893-94. TANÉVRŐL. VIII. ÉVFO LYA M. KÖZZÉTESZI A TANTESTÜLET. —- NAGY-KANIZSA, 1894. Nyomatott weiss l. és f. könyvnyomdájában 15780 I. Rajztanítás az iparos tanoncz iskolában. Azt hiszem, nem fogok ellentmondásra találni sehol, ha határozottan azt állitom, hogy egy iparosra nézve legszükségesebb a rajz tudása és az ebbeli határozott jártasság. Arra pedig, hogy iparosaink ezt elsajátítsák, az ipariskola van hivatva első sorban, a mely nem az általános, de a rajzoktatásra fektet fősúlyt. Itt kell felkelteni a teljesen elhanyagoltan nevelt gyermekekben az érdeklődést, itt kell belecsepegtetni azon tudatot, hogy mikép és mi módon lehetnek értelmes és ügyes iparosok, s mi módon biztosithatják magukat a külföld ellenében. Igen, mindennek az alapját a tanoncz-iskolában kellene megadni, de sajnos, jelenlegi körülményeink oly mostohák, hogy ezen missiónkat a legjobb akarattal, a legnagyobb szorgalommal se vagyunk képesek elérni. — Az ezt okozó hibákra és .mulasztókra rámutatni egyenesen, kissé kényes és kellemetlen, de elég szomorú, hogy a rideg valóságot kell kimondanunk, mi nem más, mint a jelenlegi iskola-látogatás nagymérvű rendetlensége, a mi nem a tanonczoknak, hanem az iparos mestereknek tudandó be. Nem tudom elgondolni, hogy mikép gondolkozik azon iparos mester, ki tanonczát, nemhogy lelkiismeretes szigorral szoritaná az iskola-látogatásra, sőt munkába fogja, hogy azon pár órát, melyet iskolában kellene tölteni — a maga anyagi hasznára aknázza ki. — így természetesen az éretlen és előrenemlátó gyermek, nem törődve az iskolával, teljesen feleslegesnek tartja ezt ép úgy, mint mestere. Elsősorban ezt találom azon oknak, a mely a haladásban gátol, másodsorban a tanitó-testület részéről mutatkozó elnézést, melyet a mulasztókkal szemben gyakorol. — Itt kellene erélyesen fellépni, — akkor könnyen segíthetnénk bajainkon. Ezek részletes fejtegetésébe azonban nem akarok bocsátkozni, szükségesebbnek tartom feladatomat kifejteni; ez elég arra, hogy mindenki ezeket megfontolva, igyekezzék tőle telhetőleg czélunk elérésére segiteni. Ha czélunkat akarjuk elérni, t. i., hogy értelmes és alapos rajzoktatásban részesítsük iparos-tanonczainkat, akkor azt kell 1* 4 — megfontolnunk, hogy erre elég helyes-e a tömeges és általános rajzoktatás ?! A higgadt és józan ész csak azt mondhatja, hogy nem! Én sem tartom ezen ulat helyesnek czélunk elérésére. Határozottan állitom és feltétlenül szükségesnek tartom a szakrajzolást, a mely egyedüli, biztos utunk arra, hogy akaratunkat megvalósítsuk. Összehasonlítjuk az általános és szakszerű rajzoktatást, a miből mindkettőnek kilátszik az árny- és fényoldala. Az általános rajzoktatásban résztvesz: csizmadia, kalapos, bognár, kocsi-gyártó, ács, asztalos, kovács, lakatos, kőmives, kárpitos stb. szóval mindenféle lanoncz egy és ugyanazon időben. Itt láthatjuk, hogy 10 —16-féle mesterséggel foglalkozó gyermekeket kell oktatni rajzra, — a mi egyik vagy másiknak mesterségéhez alkalmas, de mindenikéhez korántsem. — Azt pedig, hogy minden szakmabelinek mesterségéhez alkalmas rajzot adhasson egy ember, és hogy ezt vezethesse kellően, — képtelenségnek tartom. Úgyszintén képtelenségnek tarlom azt is, hogy a különböző meslerségen lévő gyermekeknek érdeklődését fel lehessen kelleni a rajz iránt, ha nem szakmájához szükséges rajzot adunk, a mit könnyen megértene és elsajátíthatna a már tanult mestersége alapján is. A tömeges oktatásnál tekintetbe kell vennünk azt is, hogy nem a törvény által el... |
