* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.99 MB | |
| 2019-09-05 15:31:58 | |
 | |||||||
Nyilvános  694 | 1634 | A nagykanizsai M. Kir. Állami | Gróf Zrínyi Ilona Polgári Leányiskola értesítője az 1928-1929. iskolai évről XXXVII. évfolyam. Közli: Polónyi György igazgató Nagykanizsa, 1929. Délzalai Nyomda és Lapkiadó Vállalat 10370. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: f- £35 A NAGYKANIZSAI M. KIR. ALLAMI GRÓF ZRÍNYI ILONA POLGÁRI LEÁNYISKOLA értesítője AZ 1928—29. ISKOLAI ÉVRŐL. XXXVII. ÉVFOLYAM. Közli: POLÓNYI GYÖRGY igazgató. r Aj mm k * l NAGYKANIZSA, 1929. \\ , DÉLZALAI NYOMDA ÉS LAPKIADÓ VÁLLALAT 10370. * ■ J 8i<T- Csonka Magyarország — nem ország. Egész Magyarország — mennyország. NAGYKANIZSAI M. KIR. ÁLLAMI GRÓF ZRÍNYI ILONA POLGÁRI LEÁNYISKOLA értesítője AZ 1928—29. ISKOLAI ÉVRŐL. XXXVII. ÉVFOLYAM • Közli: POLÓNYI GYÖRGY igazgató. NAGYKANIZSA. 1929. DÉLZALAI NYOMDA ÉS LAPKIADÓ VÁLLALAT 10370, I. Nagyobb ünnepi beszédeink. 1. Október 6. Kedves Gyermekeim! Itt, közel a trianoni határhoz, ahová át-áthallatszik az elrabolt ezeréves magyar föld szivének beteg, lázas lüktetése s elszakitott testvéreink fájó sóhajtása, esdeklő jajszava, itt, ahová oly élesen hasított be a trianoni gyilkos kés: összegyültünk mi bús „maradék magyarok", hogy az emlékezés szárnyain visszaszálljunk a csodás múltba s lerójjuk hálás kegyeletünk adóját a legendás hősök iránt, kik életüket áldozták a sokat szenvedett magyar haza szabadságáért, s akiknek kiömlő mártir-vére szüntelenül táplálja, szitja a hazaszeretet oltárán lobogó örök tüzet. Ez örök tűznek fénye biztatón, reménységet adón világit be a vigasztalannak látszó sötét trianoni magyar éjszakába; felrázza már-már csüggedő lelkünket; megvilágítja egész ezeréves, küzdelmes multunk tanulságait, — a múltét, melyben annyiszor bukott el a magyar ügy s mindannyiszor diadalmasan feltámadott. Emez örök tűznek egy magasra lobogó lángnyelve, ime! kivilágít az útra, melyen őseink ezer esztendővel ezelőtt eljutottak a Kárpátok övezte szép országba, magukkal hozva ősi, napkeleti hazájukból a szabadságnak sziveikből soha ki nem téphető szeretetét. Midőn itt, az ellenséges népáradat közepén megtelepedtek, azt az országot vették birtokukba, mely valóban bokréta a földön, az Isten kalapján, de amely egyúttal Európa legveszedelmesebb helyén: kelet és nyugat, észak és dél népei hatalmi versengésének, terjeszkedésének ütközőpontjában fekszik. Ezen a veszélyeztetett ponton századokon keresztül sok vitéz faj hiába küzködött; állandó hazát, tartós állami szervezetet alapítani nem tudott. Ez csupán a magyar faj kiváló államalkotó és szervező képességeinek sikerült, mely államalkotó erők között ott van a legelső helyen a szabadság szeretete, a törvényeihez, alkotmányához való törhetetlen ragaszkodás, mely a nemzet önérzetén, büszkeségén alapszik. A szabadság szeretete, ősi nyelvéhez, erkölcseihez, egész magyar fajiságához és bölcs törvényeihez való ragaszkodása az a szilárd sziklagát, melyen észak és dél, kelet és nyugat hatalmi törekvéseinek minden hulláma megtörik. így lesz hazánk egyben Európa védőbástyája kún, besenyő, tatár és török ellen. S ezt a történeti hivatását századokon keresztül annál méltóbban betöltheti, mert ott áll a nemzet élén édesatyja, a véréből való vér: a nemzeti király. Következik azonban olyan szomorú 400 esztendő, melyben a magyarnak egyfelől a török ellen kell egész Európát öntestével megvédenie, másfelől pedig tulajdon koronás királyai ellen kell küzdenie, akik nem értik meg a nemzetet, idegen szellemet, idegen állam törvényeit akarják rákényszeríteni s meg akarják fosztani alkotmányától, melynek szálai eltéphetetlenül gyökereznek szabadságszerető lelkének legmélyén. S a királyhű magyar nemzet, mely Szent István koronájának 4 viselőjéért mindenkor kész életét és vérét áldozni, ősi szabadságát még koronás fejével szemben is megvédelmezi. így peregnek le hosszú évszázadok, melyeknek magyarirtásában még átkos testvérharcok is közreműködnek. A megkinzott, évszázadokon át vérző, számbelileg erősen megfogyatkozott magyarság azonban a döntő pillanatokban csodás életrevalóság tanújelét adja. A népek öntudatra ébredésének hajnalán is ott van az emberi jogokért folyó küzdelem legelső harcosai között, az egész világ figyelmét és rokonszenvét kiérdemelve. A 48-iki uj magyar alkotmánynak azonban vérkeresztségen kell átesnie. A magyar szabadság ellenségei: Ausztria, az uralkodó ármányos tanácsosai és félrevezetett másajkú testvéreink, a nemzetiségek egy táborba verődtek, hogy megfosszák nemzetünket a 48-iki alkotmány nagyszerű vívmányaitól. A hazaszeretet ereje azonban csodákat müveit, mint egykor a maroknyi hellené Marathon mezején s a magyar hősiesség egymásután űzte ki az ellenséges hadseregeket hazája megszentelt földjéről. Tudjuk azonban, hogy jött a nyers túlerő, mely kicsavarta kezünkből az önvédelemnek fegyverét s elérkeztünk a világosi fegyverletétel szomorú stációjához, a megtorlás, a véres bosszú korszakához. Magyar szivünk csordultig keserű fájdalommal, mély megrendüléssel keresi fel a mai történeti gyásznapon az aradi vesztőhelyet, melyen a 79 esztendő előtti hűvös, esős, őszi reggelen büszkén, felemelt fővel lép elő a nemzeti honvédő sereg lelke, rajongott vezére, a 13 hős s ma is megdöbbentő visszhangot ver sziveinkben a 4 sortűz döreje s ma is lelkünk mélyéig megrendülve tekintünk fel a 9 bitófára, mely 13 magyar vértanú hős lelkét oltotta ki. De nemcsak az ő végsóhajuk kél szárnyra október 6-án, hiszen e napon oltották ki Pesten az első felelős minisztérium elnökének nemes életét is. S ki tudná elsorolni ennek a gyászos kornak összes vértanúit, kik bitót, kinzást és börtönt szenvedtek a magyar szabadságért? A mai nap a magyarság összes vértanúinak emlékünnepe. Hosszú sorban vonulnak el lelki szemeink előtt mindazok, kik közismert nagy névvel, avagy névtelenül szenvedtek és meghaltak a hazáért. Hősies seregük a hit és bátorság levegőjét árasztja reánk, mert a mártírok vére nem hull hiába, hanem megtermékenyiti a talajt s az eszmék diadalra jutását termi meg. A mai nagy történelmi gyásznap sem a meddő kétségbeesés, hanem a tettreserkentő, hivő, bizakodó reménység napja, melyen nagy mártírjaink bitói mellett látjuk a keresztrefeszitett igazság feltámadását; látjuk az elnyomatás sötét korszakát csakhamar felváltó kiegyezés utáni időket, midőn a magyarság igaza diadalmaskodik s nemzetünk egy oly mesés korszakba lép, melyben néhány évtized alatt századok mulasztásait pótolja helyre. Félszázad múlva azonban jön a rettentő világégés, melyet héroszokként küzdöttünk végig s amelyből mégis ebukva, kifosztva, megcsonkítva, ezer sebből vérezve került ki sokat szenvedett hazánk. S most itt állunk szárnyszegetten, megtépve, kifosztva, megcsúfolva s már-már kétségbeesünk, elveszítjük nemzetünk jövőjébe vetett hitünket, már-már beletörődünk abba, hogy erőnk felőrlődik a bennünket szorongató rablóhad malmában, — de ekkor feltűnik előttünk mártírjaink képe, biztatása, reményt, vigasztalást adón s szivünket önérzet, önbizalom s rendithetetlen hit tölti be, hogy igaz ügyünk ismét diadalra jut. S valóban már recseg-ropog a trianoni tákolmány! A győztesek 5 és a bitorlók nem élvezhetik egy percig sem nyugodtan gálád munkájuk gyümölcseit. A nagyok iszonyodva látják végzetes tévedésük fenyegető és nyomasztó következményeit, a hullarablók pedig remegve őrzik lopott prédájukat. A kérlelhetetlen körülmények mindjobban a világérdeklődés homlokterébe helyezik a magyar kérdést, a mi történelmi igazságainkat. Az idők teljessége, a magyar feltámadás hajnala azonban csak akkor fog ránkvirradni, ha arra méltóknak bizonyulunk. Lehet, hogy az ujjáépités nagy munkája Tirátok vár, hiszen Ti vagytok ennek a szenvedő hazának virága, reménysége, jövendője. Hozzátok fordul a mai szent napon és arra kér benneteket, hogy szeressétek ősi, honfivérrel annyiszor áztatott földjét, sziveitekben ne mondjatok le soha annak egy rögéről sem! Szeressétek ezeresztendős dicső történetét, véssétek sziveitekbe annak tanulságait, ragaszkodjatok multunk hagyományaihoz, higgyetek rendületlenül nemzetünk történeti hivatásában! Szeressétek egymást, mint az egy haza közös gyermekei; tanuljatok meg összhangzóan, vállvetve, önző, kicsinyes egyéni érdekeket félretolva, egymást támogatva munkálkodni a közös haza javán, kötelességeiteket hiven teljesiteni, hogy kicsiny országunk gazdaságilag megerősödjön, erkölcsileg felemelkedjék, hogy aljas ellenségeit életrevalóságával, élni akarásával s az élethez való jogának fényes bizonyítékaival megszégyenítse, hogy elszakított, szenvedő s. reménységért, biztatásért egyre felénk figyelő testvéreink lelkében a beolvasztásnak ellentálló lelkierőt fenntartsuk s hogy mind több és több barátot szerezzünk magunknak a világ sorsát intéző hatalmak sorában. Erre buzdítson, erre lelkesítsen bennünket dicső nagyjaink és vértanúink emléke! így lesz október 6-ika a magyar nagypéntek, melyen a húsvéti feltámadás reményében borulunk le mártírjaink sírhantjára, azzal a rendithetetlen hittel, hogy: „Velünk az igazság, velünk az Isten!" Polónyiné Obetkó Sarolta 2. Március 15. Kedves Növendékek! Ahányszor így diszes sorokba felállítva szembenézek veletek, önkéntelenül ajkamra tódulnak a költő szavai: „Ha végignézek szép hazámon, Arcom hevül, szemem ragyog" — s boldog örömmel telik meg a lelkem, mert a jövő reménysége, a ti jóakaratú lelketek a mi kezünkbe van letéve, akiknek minden törekvésünk arra irányul, hogy belőletek nagy, szép, erős lelkeket neveljünk. Minden egyes iskolai ünnepélyünk is azt célozza, hogy elétek állítsuk azt a kiváló eseményt, azt a magasan szárnyaló embert, aki akaratának keresztülvitelével, hősi elszántságával messze kiemelkedett az átlagból, hogy tanuljatok tőle, csodáljátok meg és kövessétek. * Minden nemzet életében van olyan kimagasló esemény, amelynek fénye messze évtizedekre és századokra bevilágít a szürke hétköznapok egyformaságába, s nekünk, sokat szenvedett magyaroknak, a szabadság hősi ünnepe, március 15-e egy ilyen fénylő üstökösünk. Régen volt... már majdnem száz éve... Akkor is ilyen áthatolhatatlan, sötét felhők borították Magyarország egét, mint most a Trianon felhői, akkor is megcsonkították, nem a testét, hanem a magyar rögért élni-halni tudó lelkét. Csakhogy akkor a kegyetlen kéz, mely megsemmisítéssel fenyegette 6 a magyart, a bécsi burgból irányult feléje, ahol évszázados, berozsdásodott felfogással bérenclelket akartak nevelni a szabadságszerető magyarból; az osztrák örökös tartományok közé akarták beolvasztani a jogérzékeny, rebellis Magyarországot. S mi volt ezzel a célja az osztrák udvarnak? Semmi egyéb, mint megsemmisiteni a magyar öntudatot, a magyar ellenállást, hogy annál jobban kihasználhassa az ország erőforrásait : a pénzt és a katonaságot. Az adószedés nem törvényes alapon történt, hanem a helytartótanácsosok kénye-kedve szerint; a magyar katonaság nem saját hazáját védte, hanem idegen érdekekért kellett harcba szállnia, mépedig többnyire oda, ahol tömeg kellett a fegyercsövek és az ágyutorok elé. S miután ezekhez a törvénytelenségekhez a magyar országgyűlés nem járult volna hozzá, egyszerűen mellőzték, nem hivták össze, hogy annál jobban kiszipolyozhassák ezt a szerencsétlen nemzetet. Hogy a magyar érzést és öntudatot még csirájában elfojthassák, a nemzeti összetartozás egyetlen eszközét, a zengzetes magyar nyelvet mellőzték és a némettel helyettesitették. Országgyűléseken, hivatalokban, a közélet minden megnyilvánulatában tilos volt a hazai nyelv, magyarul legfeljebb a pórok kunyhóiban beszéltek. Jól tudták, hogy nyelvében él a nemzet, tehát minden eszközt jónak láttak céljuk elérésére, a szép szót úgy, mint az erőszakot. A szó leghatalmasabb fegyverét, a sajtót is béklyóba verték, cenzúrát állítottak föléje, nehogy a szunnyadó nemzeti érzést felkeltse. De hiába volt minden! A Gondviselés minden időben küldött lánglelkü magyar férfiakat, akik a tespedő nemzetet felrázták kábultságából és a kialvóban levő nemzeti öntudat szikráját hatalmas tűzzé szították. A lánglelkü gróf Zrínyi Miklós próféta lélekkel megjósolja a fenyegető nemzeti veszedelmet, saját erejére utalja a magyart. Ugyanezért a nemzeti függetlenségért szállt sikra Bocskay, ezért lépett a vérpadra Zrínyi és Frangepán, ezért szenvedett börtönt és száműzetést Thököly, Rákóczi és még sok-sok hőslelkü magyar. A mérhetetlen honszeretet eme mártírjainak sorát folytathatjuk, fokozhatjuk a legnagyóbbakig, Kossuthig, Széchenyiig, akik a 48-as eseményeket előkészitették és diadalra is vitték volna, ha a külerőszak nagy tömegei ki nem veszik kezükből a szabadság zászlóját. A 48-as események kirobbanását elősegítette az az évszázados igazságtalanság is, amely különbséget tett a nemzet fiai között, nemesre és jobbágyra különítvén őket. A nemesi osztály csak kiváltságot, benne-született jókat, a törvény védelmét, boldog, zavartalan életet élvezett; míg a másik, a jobbágy, csak az élet terhét ismerte. Kunyhója a nyomor tanyája, élete a szenvedések láncolata volt. A nemes nem fizetett adót, keservesen összerakott filléreiből fizette a jobbágy. A nemes ember fiát nem fenyegette a harc veszedelme, hisz a jobbágy fiát vitték csak katonának, hogy kiomló vérével védje azt a földet, amely nem is az övé. A nemes emberé a termés javarésze, pedig a szántás-vetés nehéz munkája fölé a jobbágy hajtja gondoktól szintén mélyre szántott homlokát. A nemes rendelkezett a jobbágy életével, javaival, 200 évig még annak a lehetőségétől is megfosztották a jobbágyot, hogy sanyarú helyzetét egy esetleges jobbal cserélhesse fel. A jobbágy nem taníttathatta gyermekeit, bármily tehetségesek voltak is, egyszerűen csak azért, mert jobbágyok voltak. A törvény előtt igaza csak a nemes embernek lehetett, a jobbágyot kiszolgáltatták nemes ura jólelkének vagy zsarnoki önkényének. Magyarország akkori helyzete, amint látjátok, mélységesen szomorú, vigasztalan volt, pedig a világot megváltó eszmék járták át: a szabadság, az egyenlőség és a testvériség eszméi. A minden szépért, 7 nagyért lelkesedő ifjúság gyorsan zászlójára tűzte ezen eszméket, mert ihletett lelkű vezérei beleláttak a jövőbe, amely fejlődést és haladást csak abban az esetben igért, ha a közös haza minden polgárának egyforma a joga és a kötelessege ; csak igy kapcsolódhatott bele a haladás örökké fejlődő áramlatába a magyar nemzet. Az ifjúság ünnepe volt március 15-e, az ifjúságé, amely felrázta a nemzetet és diadalra vitte az eszméket, amelyeket dicső nagyjaink több évtizeddel, sőt századdal előkészítettek. A történelem tavasza volt ez, amely virágzásba borította a lelkek reményeit, mint a tavaszi szellő, amely megtöri a folyók jégpáncélját, s életre hívja a kikelet hóvirágját és ibolyáját. Március 15-ének vezércsillaga Petőfi Sándor volt, az ő „Talpra magyar"-jának lelkes szavaitól viszhangzott egész Pest, sőt egész Magyarország, amelynek fiai végre egymásra találtak... Nemes és pór kezet nyújtottak egymásnak, ledőlt közöttük a válaszfal, egy szivvel énekelték: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" A nemzet örömmámorban úszott, elkészült az első cenzuranélküli nyomtatvány: Petőfi „Nemzeti dala",aszinházban hazafias darabot, a Bánk-bánt játszották; a politikai foglyokat kiszabaditották s a nemzet kivánságait 12 pontba foglalva, külön futárral küldték a király elé, hogy szentesitse azokat. Ám a verőfényesnek indult szabadságnap nem válthatta be Ígéreteit. A bécsi udvar a forradalomtól való félelmében mindent megígért, de mikor megvalósulásra került volna a sor, rombadöntötte a nemzet reményeit. A körülvevő nemzetiségekkel és idegen hatalommal szövetkezett s a nemzetnek harcba kellett szállnia azokért a jogokért, amelyeknek kivívása március 15-én annyi boldog reménységet keltett. Ezen önvédelmi harcban a magyar ifjúság a honszeretet hérosza volt. Ma talán hihetetlennek tartanánk, ha iratok nem tanúskodnának róla, hogy egyforma lelkesedéssel ment a harcba nemcsak a férfiak apraja-nagyja, hanem az öregek és a gyermekek, sőt a nők is. Történelmi valóság, hogy sok előkelő magyar hölgy küzdötte végig a szabadságharcot férfiruhában s akiket a lelkesedés ennyire el nem ragadott, azok otthon, a betegek ápolásával, a sebesültek gyógyításával, katonaruhák varrásával igyekeztek diadalra juttatni azt a nagy, szent harcot, amelynek neve: szabadságharc. Ennek sötét lapjait ne forgassuk, hőseinek a nevét a történelem jegyezte fel. Mi, a kegyeletes utókor, csak áhítatos tisztelettel szemléljük a mult hőseinek dicső küzdelmét, ragyogó önfeláldozását és mint példaképeket állítjuk lelki szemeink elé, különösen napjainkban, amikor erre fokozott mértékben szükség is van. - Hazánk szétdarabolva haldoklik, körülöttünk diadalt ül a pokol. Kaján örömmel osztoztak meg hazánk földjén, mint egykor Krisztus palástján. Az egységes és ezeréves magyar rögök azonban összehúznak, összetartoznak. A Kárpátok láncolata a Nagyalföld szépségéről susog, a Vág, a Nyitra régi váraink üzenetét hozzák, amelyek a dicső magyar mult alapján követelik a visszacsatolást; a Maros a hazafias székely nép sóvárgó dalait ringatja. Magyar szót, magyar érzést dalol a szellő, a süvítő szél, a tomboló orkán az elrabolt területekről, mert ők is tudják, hogy ez a föld magyar, hogy ide hiába fészkeli be magát bocskoros oláh, alattomos cseh és rác, sokáig ugy sem bitorolhatják, mert amit Isten egynek teremtett, az egy marad, nem lehet sok, apró nép prédája. Azonban, hogy ez bekövetkezzék, népének is igy kell éreznie az egységet és összetartozást. Beszédem elején azt mondtam, boldogan szemléllek benneteket, a jövő reménységeit. Amint március 15-én az ifjúság lángoló lelkesedése vitte diadalra a nemzet kivánságait, ugy a jövő reménységeit is a magyar ifjúságnak kell megvalósítani. Készítsétek, 8 szépítsétek lelkeiteket a régi nagyasszonyok mintáin. Tanuljatok hangyaszorgalommal, hogy műveltségben el ne maradjatok más nemzetek ifjúságától. Edzzétek testeteket, lelketeket, hogy erősek legyetek, ha jön a megpróbáltatás órája. Szivetek mélyén lobogjon az a szent tűz, amely haláltmegvető hősöket, áldozatos, széplelkü nőket adott a magyar hazának, S ha igy gondolkodtok, igy készültök a magyar jövendőre, akkor mielőbb kikiálthatjuk a nagy világba hazánk legnagyobb fiával, hogy a mi lelkünk mélyén nem Csonkamagyarország, hanem az ezeréves Nagy-Magyarország képe él, ezért küzdünk, ezért dolgozunk s alázatos imában azt kérjük a magyarok Istenétől, hogy ezt mielőbb adja vissza nékünk. Planderné Z. Anna II. Tanulmányi kirándulásaink. 1. Balatoni kirándulásunk. Június 7-ikének akác- és jázminillattal telitett csodaszép reggelén 23 kipirult arcú, csillogószemü leányka indult el katonás rendben a jó öreg iskola udvaráról, az oly régóta várt 2 napos keszthely—hévizi kirándulásra. Az állomásfőnökségek előzékenysége folytán kényelmes, tágas, külön kocsi állott rendelkezésünkre ugy Kanizsán, mint Szentgyörgyön, ahol az átszállás a legnagyobb rendben zajlott le. A kis helyiérdekű „kávédaráló" ablakából ujjongó lelkesedéssel üdvözölte a vidám, boldog gyermeksereg a napsugaras nyári reggelen teljes pompájában kibontakozó Magyar Tengert. A szemfüles leánykák minduntalan felfedeztek valami érdekes látnivalót: itt egy hosszúlábú gém állott nagy komolyan a parti sekély vizben, ott egy gólya szelte méltóságteljesen a léget a nádas fölött, amott sirálycsapat rebbent fel. S mily nagy volt a riadalom, ha egy-egy lebukó madár zsákmánnyal a szájában kapta ki fejét a vizből! A tanítványaitól annyi szeretettel körülrajongott jó Anita néni hevenyében valóságos kis természetrajzi órát rendezett, melyhez a szemléltető eszközöket az Isten szertára, a fenséges természet szolgáltatta. Kis vonatunk rövidesen berobogott a keszthelyi állomásra. A fa-óriásokkal szegélyezett árnyas uton csakhamar eljutottunk a Rákos István féle üdülőhelyre, ahol kellemes otthont találtunk. A jóizü magyaros ebéd elköltése után 3 autó repitett bennünket Héviz felé. Útközben a Dunántul egyik leggyönyörűbb tájékának képe tárult elénk, melynek szelidhajlású völgyében a magyar Pöstyén várakozott reánk. Az előszezon egyhangú csendjébe jóleső elevenséget varázsolt az ifjú leánykák vidám serege, mely elözönlötte a csodatevő tó partját s elragadtatással szemlélte annak messzeföldön hires különlegességeit: a tündérszép lótuszokat. Körüljárták a tavat, majd megszemlélték a csinos kis fürdőtelepet, melynek közvetlen szomszédságában, Hévizszentandrá-son, a háború óta, rövid néhány év alatt, amerikai tempóban, gombamódra nőttek ki a földből a szebbnél-szebb épületek és szállodák. A fürdőteleptől 2 lépésnyire, az elszakitott Felvidék tájaira emlékeztető gyönyörű árnyas erdő várt bennünket, hol kis növendékeink serege 9 boldogan játszott, szaladgált, önfeledten tépte a tarka virágokat és a zamatos erdei epret, midőn az elrabolt ezeréves magyar Kárpátok szivünkhöz nőtt erdőségeire való visszaemlékezésre, egyszerre csak mély megindultság töltötte el a kis sziveket, mert megérezték, hogy a sötétzöld dunántuli fenyveknek szomorú üzenetet küldtek a szellő szárnyán északi rabtestvéreik, amelyek egykor oly sokszor látták Rákóczi hadait és a magyar dicsőséget . . . Estefelé tértünk vissza Keszthelyre, hol még aznap megtekintetttük a kivül-belül meglepően szép és tökéletesen felszerelt zárdai polgári leányiskolát, a szelidlelkü előzékeny kedvesnővérek kalauzolása mellett. A nagyhirü Festetich kastélyt és parkot csak kívülről tanulmányozhattuk meg. Keszthely többi nevezetessége csak másnap került sorra, amidőn jóleső érzéssel barangoltunk a kedves, rendezett, tiszta városka csinos utcáin. Hálás tisztelettel tekintettünk fel a Georgikon nagynevű alapitójának, gr. Festetich Györgynek ércbe öntött nemes alakjára; kegyelettel állottunk meg Csányi László és Goldmark Károly emléktáblái előtt. Megtekintettük a hires műemlékeink közé tartozó plébánia templomot, melynek első falai a XIV. század daliás időire tekintettek alá. Restaurált és kibővitett mai alakjában, nemes gótikus motívumaival és hangulatával, képzeletünket a Mátyás-templomba varázsolta. Körüljártuk a frissen épülő karmelita templomot, mely a korai román stílust kelti érdekesen, művészien életre. A hires gazdasági akadémiát csak kivülről tekinthettük meg, mert nagy építkezések folytak benne ; a második emeletet húzták rá az óriási épületre. A tőle két kilométernyire fekvő majorba azonban — ahol a gyakorlati kiképzés folyik — szerencsésen bejutottunk. Hajós Gyula akadémiai tanár úr páratlan előzékenységgel kalauzolt bennünket az Akadémia gyümölcsösében, valamint veteményes kertjében s szolgált lebilincselően érdekes, tanulságos, szakszerű magyarázatokkal. A kert-hen ide-oda szaladgáltak az indiai futókacsák, melyeknek különös sajátsága, hogy csak rovarokat esznek, amivel mérhetetlen hasznot hajtanak. Hajós tanár úr annyi szeretettel beszélt a fákról és oly élénken rajzolta a rovarok káros s ezzel szemben a madarak hasznos voltát, hogy valósággal madarak és fák napját rendezett kis növendékeinknek, kik tehát ebben sem maradtak el 280 légrádi kiránduló társuktól. Megtekintettük továbbá az Akadémia bonyhád—szimentáli tehenészetét, tejgazdaságát ló- és sertéstenyésztését s takarmány istállóját, majd a hatalmas szérűskerten át siettünk a Balaton felé. Fenséges panoráma tárult szemeink elé! A szelid, csendes keszthelyi öböl békésen húzódott meg az erdőkoszoruzta regényes hegysorok lábánál. Kis gárdánk ujjongva telepedett be két vitorlásba s a „Hullámzó Balaton" hangjai mellett siklott tova az enyhén ringó hullámokon. Az ideálisan csendes, biztonságos időjárás ebédután is a vitorlásokba csalt bennünket egy jó órára. A délután nagyrészét azonban a csodaszép „Park"-ban töltöttük, melyhez hasonló nincs a Balaton egész partvidékén. A százados platánok a hires Helikoni-ünnepségekről suttognak, melyeknek emlékezetét az 1921-ben emelt csinos emlékmű és óriási márványtábla őrzi, a nem-zat nagyjai iránti kegyeletre és tettre buzditva az utódokat. A magyar föld szépségének és a magyar mult emlékeinek varázsát hozta magával 23 kis kirándulónk a Balaton fővárosából a szebb, boldogabb magyar jövendő zálogaképen. Polónyiné, Obetkó Sarolta a kirándnlás vezetője. 10 2. Légrádi kirándulás. Végre elérkezett június nyolcadika. A játszi napsugár csintalanul kukucskált be az ablakredők nyílásain, majd merészen belopózkodott a szobába, nesztelenül odasurrant a boldog mosollyal álmodó leánykákhoz és addig cirógatta, simogatta arcocskáikat, míg fel nem ébredtek és kacagva nem üdvözölték a keltegető napsugarat. A jó Isten meghallgatta az ájtatos leányszivekből fakadó imádságot, mert olyan pompás, verőfényes időt ajándékozott a kirándulás napjára, hogy szebbet még álmodni sem lehetett volna, Mert, hogy a kirándulás előtti álmok csak erről szövődhettek, azt élénken sejthetjük diákkori emlékeinkből. Az édes jó anya még ezt is, azt is rejtett utólag a csomagba, nehogy éhezzen leánykája a „hosszú" egynapi távollét alatt, azután melegen magához ölelte, tanácsokkal látta el és könnyezve búcsúztak el egymástól. Egy pillanatra még elfogódottság látszott a leányka arcán, de csak rövidke pillanatra, mert ahogy átlépte az anyai ház küszöbét, örömrepesve sietett az iskolába, ahol már az indulás boldog izgalmában zsibongó leánysereg várta. Még egy kevés várakozás és megindult a sok fehérsapkás leányka fegyelmezett sorban az állomás felé, ott elhelyezkedtek a kijelölt fülkékben, majd kitörő lelkesedéssel fogadták a vonat indulását. Szállt az ének, a diadalmas ifjúság zengő dala és csodás harmóniában olvadt össze a viruló természet festői szépségével. De egyszerre megtorpant a hang, elhalványodtak az énaklő ajkak: a Murához értünk. Megilletődve néztük a trianoni határon túl húzódó — és idegenek karmaiban vergődő — szépséges magyar területet, amelynek minden fáját magyar kezek ültették, valamennyi fűszálát az ezeréves magyar föld táplálta és minden rögét magyar hősök vére áztatott. Megfagyott a mosoly a jókedvű kis magyarok arcán és a fájdalom keserű érzésének könnye tolakodott a nevető szempillákra. Észrevétlenül robogott be vonatunk Légrádra. A növendékek dicséretes rendben sorakoztak és az igazgató úr vezetésével megtekintettük a Mura torkolatát. Feltűnt a csodálatos színezetű két folyó: a sötét, borongós árnyalatú Mura és az ezüstösen hömpölygő Dráva. Amabban a vigasztalan, bus magyar jelen vonaglása jajdult felénk, emebben a szebb jövő reményének egy drágán biztató sugara lopódzott szivünkbe. A kirándulás igazi része ezután következett. Keskeny, szép hegyi uton, illatos virágok, susogó lombok között ment a kis sereg a már messziről integető kápolnácska felé. Egy darabig derekasan, vidám nótaszóval haladtak felfelé, de amint az út meredekebb és fárasztóbb lett, az apróbb lábú növendékek már csak buzdításra tartottak lépést a többiekkel. Végre libasort vezényeltek, ami azt jelentette, hogy a szőlőhegyen vagyunk és itt már csak keskeny gyalogjárón lehetett feljutni a templomocska körül elterülő pompás kilátású dombra. Mindnyájan fenn voltunk a vadregényes vidék legmagasabb pontján. Áhítatos, lelkeket megfogó csend vett körül bennünket. Fenséges komolyságában ott állt a templom és körülötte a pazar szépségben csillogó tündérkert, amelynek sötétzöld lombsátora bájos harmóniában olvadt össze az azúrkék égboltozattal. És itt, az Isten szép templomában, a szabad természet bűbájos ölén, áldoztunk hálás kegyelettel a legnagyobb magyar hadvezér, gróf Zrínyi Miklós emlékének. 11 A szózat eléneklése után dr. Horváthné Kenedy Erzsébet tanárnő lendületes, izzó hazaszeretettől sugárzó beszédében élesen bevilágitoít történelmi dicsőségünk pazar múltjába, a Zrínyiek sziklaszilárd honszerelmét állítva a jövő történelmi hivatást betöltő magyar leányok példaképéül. Goldsmiedt Róza, Senkó Teréz, Gálos Magda és Faludy Sarolta tanulók igaz érzéssel elmondott költeményei kedves keretet adtak az emelkedett hangulatú ünnepélynek. Midőn a Himnuszt énekeltük, már egész sereg ember verődött körénk, akik levett kalappal, meghatva énekelték velünk: „Megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt!" A déli harangszó imára hivó harangszava után búcsút mondtunk az idilikus fekvésű dombnak és nevető jókedvvel ereszkedtünk lefelé és mentünk vissza az állomás közelében elterülő árnyas, vadvirágos erdei rétre. A hosszú koplalás ugyancsak meghozta a maga gyümölcsét. Előkerültek az elemózsiás csomagok és olyan mohó étvággyal láttak hozzá azok tartalmának elpusztításához, hogy az aggódó édesanyák örömkönnyezve nézték volna jóizüen majszoló gyermekeiket. Az idő további részét játszásra és a vidék szépségeinek megszemlélésére használtuk fel. A nap égető gömbje alábbhagyott perzselő melegével, mire hazafelé készülődtünk. A vonat indulást jelzett. Tekintetünk némán kapcsolódott bele mégegyszer a haragvó Mura sötét hullámaiba, azután tele életörömmel, vidám nótaszóval közeledtünk Kanizsára. Ha e kirándulással elértük, hogy leánykáink csak néhány órára is boldogok voltak, akkor igazán nem hiába szőtték szines álmaikat a kirándulás várva-várt napjáról. Kedves kötelességünknek tartjuk megemliteni, hogy úgy a helybeli, mint a légrádi állomásfőnökség a legmesszebbmenő figyelemben és előzékenységben részesítette intézetünket, amely nagyban hozzájárult a kirándulás szépen sikerült lebonyolításához. Hálás köszönetet mondunk érte. Deákné Viola Mária „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. III. Adatok az iskolai év történetéhez. A most lezárt 1928—29. tanévvel a 37. esztendő rebbent el a nagykanizsai Gróf Zrínyi Miklós áll. polg. leányiskola felett. E nagy idő dacára a hatalmassá fejlődött intézet még mindig nem nyert megfelelő elhelyezést, hanem a testvér polgári fiúiskola és az állami elemi fiúiskola épületében kapott szük férőhelyet, ahol a legelemibb igények kielégítésére sincs lehetőség, mert a nem iskolának épült egyemeletes szük ház, börtönszerüen körülzárt, pár lépésnyi udvarával, a vízvezeték hiányában nem öblögethető, bűzös illemhelyeivel, a város legforgalmasabb és egyik legzajosabb utcakeresztezésnél való elhelyezésével már | \' V» > T í---"w C í • fM. í • f f i • ■ I l.J. {\' /XaA*** ^A* . - , /. \' rivi\'. H/C\'^ eleve alkalmatlan arra, hogy benne iskola egészséges, békés és csendes otthont nyerjen; még kevésbbé felelhet meg az leánynevelő-intézet céljainak. Megállapítjuk még, hogy az épületben elhelyezett iskolák szigorúan el nem választott közös folyosókon kénytelenek közlekedni, az udvart, a tornatermet nemcsak közösen használni, hanem azokat még több más fiutanintézettel, katonatanfolyamokkal, leventékkel, városi testgyakorló körrel kell megosztaniok s igy a kora reggeltől késő éjjelig az iskolák igazgatói az intézet kapuit egyrészt egymás miatt, másrészt a vendég intézmények érdekében nyitva tartani kénytelenek, minek eredményeképen az iskolaépület hosszú évek megszokása folytán az utcáé lett; mindenki szabadon ki és bejár abban, ami ellen ma már tiltakozni is nehéz. Súlyosbítja a helyzetet a két polgári iskola igazgatásának kettéválasztása is e szük és közös épületben s a fiúiskolánál is népesebb leányiskola teremhiánya. Hiszen két külön igazgatás alatt álló iskolának két igazgatói irodára és két tanáriszobára van szüksége, a külön szertárak szükségességét nem is emlitve. Már most a leányiskola 9 osztályterméből egyet irodának kellett berendezni s a kitelepitett osztályt a rajzteremben kellett elhelyeznünk. így a 9 osztályos iskolának rajzterme sincs, a leányiskolánál nélkülözhetetlen külön kézimunkateremről szó sem lehet, hiszen az iskola 14 rendes tagból álló tanártestületének sincs külön szobája, hol az órák közeit megpihenve vagy óráikra készülve tölthetnék, hanem a férfi tanárikarral együtt egy szük szobában nyer közös otthont. Igazán csak a tanártestületek derékségén múlik, hogy ily lehetetlen, súlyos nehézségeket a legnagyobb türelemmel, jóakarattal, megértéssel és áldozatkészséggel legyőzve, a hivatásuknak oly dicséretes módon megfelelnek. A helyzet tarthatatlanságát a laikusok is átlátják; a szülői értekezleten összegyűlt szülők százai türelmetlenül sürgették a helyzet orvoslását. Az igazgató mindent elkövetett a szülők megnyugtatására és tárgyalásokba bocsátkozott az iskolaépület fenntartó hatóságaival. A város legilletékesebb tényezői a legteljesebb mértékben átlátják a helyzet súlyos voltát, a legmelegebb érdeklődéssel s igaz jóakarattal vannak iskolánk iránt, sajnos azonban a Trianon sújtotta város anyagi leromlása véleményük szerint a közeli években sem teszi lehetővé, hogy a város a leányiskolának külön épületet emelhessen s csak a kormányzat áldozatkészsége juttathatná végleges otthonhoz intézetünket. Az igazgató azonban komoly Ígéretet nyert, hogy a gyökeres megoldásig is, a nyár folyamán az épület egyik elkülöníthető fele megfelelő intézkedésekkel szabaddá tétetik s igy a leányiskolának ez épületrészben való elkülönítése lehetővé válik. Bár ennek megvalósulása a helyzet javításának igazán csak a legelső lépését fogja jelenteni, mégis mindazok, kik az első lépést megteszik vagy azt jóakarattal, megértéssel megkönnyítik, az intézet és a szülői társadalom egészének igaz hálájára számithatnak. Kötelességszerűen ehelyen is hódoló tisztelettel felhívom a magas kormány figyelmét a niost vázoltakra, mi pedig az orvoslást várva, bizó lélekkel, szivünkben reménységgel és hittel, továbbra is odaadással teljesítjük áldozatteljes hivatásunkat szegény árva nemzetünk szebb jövőjének biztosításáért. Iskolánk 1928—29. évének története. Oktató-nevelő munkásságunk sok apró mozzanatából alakul egységes egésszé. Egész tevékenységünket az iskola és növendékeink iránti szeretet vezérelte s ennek köszönhető, hogy oly mostoha körülmények és sokszor elháríthatatlannak látszó nehézségek dacára is az alább következőkben mégis oly eredményekről szólhat becsületes számadásunk. Javító-, pót- és felvételi vizsgálatok. Augusztus 30-iki javító-vizsgálaton megjelent 4 I. o., 7 IL o., 11 III. o. és 1 IV. o. tanuló, összesen tehát 23 tanuló, kik közül sikerrel vizsgázott osztályismétlésre utasíttatott 2 tanuló. 4> V Augusztus 31-én 1 tanuló pótvizsgálatot tett a III. osztály tananyagából s vizs. bizottság határozata szerint a vizsgázó a IV. osztályba léphet. Ugyancsak aug. 31-én tett javitó vizsgálatot 1 I. o. rendes 1III. o. magántanuló s mind a ketten megfelelő felsőbb osztályba léphettek. Aug. 29-én és szept. 3-án tartottuk meg az elemi iskola V., illetve VI. osztályát végzett tanulók felvételi vizsgálatát, kik közül a vizsgálatok eredményeképpen 9 jelentkezőből 7 a II. és 2 a III. osztályba vétetett fel. A beiratások julius hó 1—3, a pótbeiratások szeptember hó 1—2. napjain voltak, de felvettünk tanulókat szeptember hó folyamán is. Az összes beiratkozottak megoszlása osztályok szerint a következő: L o. 71; II. o. 87; III. o. 84; IV. o. 86; összesen 328. E szám az előző évhez képest 38 tanulóval kisebb, ami a Trianon verte város szerencsétlen anyagi viszonyaitól és azon körülményből magyarázható, hogy a háborús gyermekhiány még mindig érezteti hatását a középfokú iskolák népesedésénél. E létszámot 9 osztályban osztottuk el az alábbiak szerint: I. a) 36, I. b) 35, II. a) 43, II. b) 44, III. a) 32, III. b) 42, IV. a) 29, IV. b) 28, IV. c) 29 tanulóval. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 5-én istentisztelettel kezdődött, majd az intézet tornatermében összegyűlt tanártestületek és tanulóifjúság ünnepélyével ért véget. A következő 2 nap a késői nyári tatarozások miatt eltolódott padlóolajozások megszáradására kellett várnunk s ezt az időt használtuk fel a segélykönyvtári tankönyvek kiosztására. Szept. 10-én reggel 8 órakor kezdődtek meg a rendes tanítások, melyek a februárban kiadott járványszünet idejét kivévén, a tanév végéig megszakítás nélkül folytak. Tandíjmentesség. Tandíjmentességért folyamodott 122 rendes és 4 magántanuló. Egész vagy részbeni mentességben részesült 115 rendes és magántanuló. Az elengedett tandíj összege a rendes tanulóknál 1281 pengő, a magántannióknál 56 pengő, összesen tehát 1337 pengő. Ezen kívül a közalkalmazottak, a hadirokkantak gyermekei és a hadiárvák a rendes fizetőkkel szemben 50%-os tandíjkedvezményben részesültek. Tantárgyak alól való felmentés. A Rendt. Sz. 92. §-a alapján a rajz és a kézimunka alól 6 tanuló, a testgyakorlás alól pedig 12 tanuló nyert tiszti orvosi bizonyítvány alapján felmentést. A tanártestület személyi változásai. A Nm. V. K. M. urnák 56.568/1928. VI. sz. rendeletével ugy adminisztratív, mint pedagógiai szempontból újra szétválasztotta a helybeli polgári fiu- és leányiskolákat s a leányiskola igazgatását Polónyi György móri áll. polg. leányiskola igazgatójának áthelyezésével ez utóbbira bizta, ki uj állomáshelyét 1928. évi augusztus hó 29-én a kir. Tanfelügyelő Ur jelenlétében történt hivatal-átvétellel el is foglalta. Ugyancsak a nm. V. K. Miniszter Urnák fenti számú rendeletével helyeztetett az iskolához Polónyiné Obetkó Sarolta móri áll. polg. leányiskola rendes tanára is. A tanártestület 1928. augusztus hó 29. és 30,-i alakuló értekezleteken mondott meleg búcsút Németh Mihály volt igazgatójának, illetve szeretettel köszöntötte két uj kartársát: az uj igazgatót és nejét, akik jóakaratot, megértést és ügyszeretetet hoztak magukkal régi kedves állomásaikról. Az első 14 félév végén Kerezsy Géza polg. fiúiskolái kartárs a nm. V. K. Miniszter Urnák rendelkezése folytán a budakeszi iskolaszanatóriumban nyert ideiglenes beosztást s távolmaradásának idejére átmenetileg Fritz Celesztin kartársnőnk óraszámának feléig a fiúiskola kisegítésére is kapott beosztást s így nevezett kartársnőnk a tanév második felében nálunk csak heti 10 órában taníthatott. A tanári karban egyéb változás nem történt. Sajnos, szabadságolásokra is volt szükség. Kir. Tanfelügyelő Ur 5017/928. és 5214/928. számú rendeletei alapján 1928. augusztus 28-tól szeptember 20-ig betegség cimén szabadságon volt Kettingné Nagy Erzsébet kartársnőnk; Kir. Tanfelügyelő Ur 347/929. sz. rendelete alapján jan. 3-tól jan. 25-ig betegség cimén Takách Olga kartársnőnk és végül ugyancsak a kir. Tanfelügyelő Ur 457/929. és 1311/929. sz. rendeletei alapján január hó 25-től ápr. 19-ig betegség cimén Blázy Mária kartársnőnk volt szabadságon. A távollevők rövidebb mulasztásait mindig a tanártestület tagjai helyettesitették lehetőleg szakszerű beosztással, Blázy Mária kartársnő szabadságának második félévre eső idején uj tantárgybeosztással láttattak el órái. Az igy ellátott 121 óra az alábbi kimutatásban a mulasztó órái közé be van számitva, helyettesitőjükként pedig a tanártestület szerepel. A tanártestület 1928/29. tanévi óramulasztásait és helyettesítéseit az alábbiak tüntetik fel: Név Hány órát mulasztott Hány órát helyettesitett I. félév II. félév összes.n I. félév II. félév összesen 1 Polonyi György igazgató nem tanított 5 5 35 13 48 20 (+16) 2 Blázy Mária 47 121 168 15 5 (+16) 3 Deákné Viola Mária 24 7 31 13 13 26 4 Fritz Celesztin — — — 30 22 52 5 Dr. Horvátné K. Erzsébet 7 2 9 16 9 25 6 Kettingné N. Erzsébet 57 13 70 8 6 14 7 Laitinné H. Eszter 21 9 30 21 14 35 8 Mantuano Mária ig. h. 14 3 17 59 39 98 9 Némethné W. Ilona 38 47 85 12 5 17 10 Planderné Z. Anna — 41 41 20 10 30 11 Polonyiné O. Sarolta 6 — 6 27 14 41 12 Raffaelli Anna — 12 12 25 17 42 13 Takách Olga 81 45 126 10 9 19 14 Twrdy Anna 17 18 35 21 10 31 15 Tanártestület — — — — 121 121 Összesen 635 ! 619 (+16) E szám feltűnően nagy s bizony a tanártestület gyenge egészségi állapotára mutat; e szám akkor is nagy, ha figyelembe vesszük az elmúlt kegyetlen hideg és hosszú tél s városunkban oly nagy mérvben elterjedt náthaláz szomorú következményeit is. Bizony a tanártestület egészségesebb tagjaira a folytonos helyettesitésekből oly többletmunka hárult, mely próbára tette teljesítőképességüket. Szerencsére azonban az odaadó ügyszeretet erőt adott a nehézségek leküzdéséhez s megállapíthatom, hogy a tananyagot mindig sikerült rendesen feldolgozni és az iskola munkássága a tanév végén meghozta azt a közepesnél jobb általános eredményt, melyet a statisztikai táblázat szemléltet. — Némi vigaszt nyújt és reményre jogosít a mulasztásoknak a jövőben való szerencsésebb alakulására az utolsó 3 tanév mulasztásainak összehasonlítása, mert mig az 1926—27. tanévben a mulasztások az 1150 órát is meghaladták, addig az 1927—28. tanévben már 990 órára 15 csökkentek s a mostani 1928—29. tanév 635 órás mulasztása a hosszú kemény tél s az általános járvány mellett, a tanártestület egészségi állapotának s ezzel munkabírásának örvendetes és biztos javulásáról tanúskodik s reméljük, hogy a javulás már a legközelebbi időben a normális állapotot fogja meghozni. E reményre jogosit a tanártestület egész éven át tanusitott munkakedve, ügyszeretete és odaadása, mellyel ily nehéz viszonyok között is, kötelességei mellett mindig példásan kitartott. Az iskola tanulmányi ügyei. A tanév folyamán a tanári kar 2 alakuló-, 3 módszeres-, 9 rendes-, 4 ellenőrző, illetve osztályozó-, 4 rendkivüli- és 1 évzáró értekezletet tartott. Az első módszeres értekezleten az iskolai niunka altalános főszabályainak megtárgyalásán kivül, megbeszéltük az iskolai fegyelem és felügyeletre, a szülőkkel való érintkezésre vonatkozó végleges megállapodásokat; megtárgyaltuk az Írásbeli dolgozatok Íratásánál s azok javításánál követendő irányelveket s megállapítottuk a tanmenetekbe beillesztendő kisebb tanulmányi kirándulások és két utazással egybekötött tanulmányi utunk tervezetét. A második módszeres értekezleten több kisebb paedagógiai kérdés megvitatásán kivül a magyar nyelv tanításának módszerével foglalkoztunk behatóan. Az I. és II. osztály tananyagainak feldolgozásáról Planderné Zimits Anna, a stilisztika, költészettan és irodalomtörténet tanításáról pedig Deákné Viola Mária kartársnők tartottak komoly, mélyenszántó, értékes előadást. A harmadik módszeres értekezlet főtárgya volt a német nyelv tanításának módszere, mely kérdést behatóan, gazdag tapasztalatokra támaszkodva Mantuano Mária kartársnő tárgyalta tanulságos előadásban, de az értekezleteken a főelőadókon kivül a megindult eszmecserékben az igazgató vezetésével a tanártestület többi szakos tagja is eleven részt vett. A többi értekezlet irányította nevelő-oktató munkásságunkat s tette lehetővé az egységes és összhangzatos együttműködést. Tárgyukat képezte az iskolai élet minden mozzanata; a felszínre vetődő tapasztalatok, paedagógiai, módszertani, fegyelmi kérdések; az igazgató rendes havi látogatásai s általában a hospitálások tapasztalatai; a felettes hatóságok rendeleteinek ismertetése s a rájuk vonatkozó határozatok. Munkánk az intézet szerencsétlen elhelyezése s az azzal összefüggő rendkivüli körülmények, továbbá a növendékek nagy részének szegénysége, sokszor nem megfelelő környezete, de különösen a rossz egészségi állapotokból folyó súlyos nehézségek dacára is célt ért s eredményességét az előmenetel statisztikája is illusztrálja. Hivatásérzetből, odaadással, karöltve végzett munkásságukért e helyen is igaz köszönetet mondok kartársnőimnek. — Itt említem meg, hogy az iskola növendékeivel helyesírási és fogalmazási versenyt rendeztünk, melynek eredményét beküldtük a polgári iskolák országos versenyének bírálóbizottságához s a Négyesi László dr. egyetemi tanár ur Őméltósága, valamint Havas István, Petőfi Társaság tagja s országos egyesületünk elnöke, végül az Ifj. Polgárok Lapja Szerkesztőségének bírálata alapján Takács Edith IV. c) oszt tanulónk az első dijat^ nyerte, miről szóló dicsérő oklevelet Kornis Gyula dr. államtitkár ur Őméltósága is aláirta. Ezenkívül a versenyzőink közül még 19-en kaptak diszes bullás dicsérő oklevelet s az iskola nyelvész tanári kara ugyancsak kapott elismerő diszes okmányt sikerdus fáradozásáért. Szülői értekezleteink arra szolgáltak, hogy az iskola és a szülői ház közötti kapocs minél bensőségesebbé váljék. Dec. 4-én több százra menő szülő jelent meg értekezletünkön, melyen Polonyi György igazgató volt az előadó. Részletesen szólt az iskola és a szülők érintkezésének, 16 az iskolai és családi nevelés összhangjának nagy jelentőségéről. Kifejti, hogy a szülői ház és az iskola együtt, egymást nélkülözhetetlenül ki-" egészitve, közösen nevelik a gyermeket, amiből következik, hogy a két nevelő tényezőnek egymást ismernie kell; a kapcsolatnak köztük sűrűnek, sőt mondhatni folytonosnak kell lennie. Egyiknek tudnia kell, mit akar a másik, különben egymás tudtán kivül homlokegyenest ellenkező irányban dolgoznak, ami természetesen a gyermek nevelésének rovására történik, sőt azt teljesen lehetetlenné teszi. Azért szükséges, hogy a gyermekről szerzett tapasztalataikat bizalommal kölcsönösen kicseréljék. Itt tért ki részletesen a tekintély tisztelet ápolásának nagy horderejére, mivel az a nevelés alappillérei közé tartozik. Az erkölcsi nevelés kérdésére térve, élénk színekkel festi a jelen könnyelmű, ledér gondolkodásmódját. Rámutat a divat esztelen, Ízléstelen túlkapásaira, a társas érintkezés elfajulásaira, a családi kötelékek meglazulására; a becsületesség, a komoly kötelességérzet kiveszésére, szóval rávilágított a mai erkölcsi bomlás folyamatára s a nyomában jövő rémes kilátásokra. Egyedüli orvosszernek állítja be a jó nevelést, melyet megint csak a szülő és az iskola együtt adhat, de adnia is kell, mert ezt nemcsak gyermekeink érdekei, hanem emberi érzésünk is követeli, de szent parancsnak a nemzet érdeke, annak fennmaradhatása, tehát egész jövője állítja elénk. Ezután részletes útmutatást ad a szülőknek a szoktatás és a példaadás varázserejü módjaira vonatkozólag, melyek a szülői ház legáldásosabb lehetőségei. Februári szülői értekezletünket a nagy náthaláz-járvány miatt nem tarthattuk meg. Utolsó szülői értekezletünket május hó 5-én tartottuk, mely alkalommal megint több száz szülőt üdvözölhetett az igazgató az értekezleten. Itt, mint az első értekezleten is, újból szóbakerült iskolánk szerencsétlen elhelyezése és sajnos, nem sok megnyugtatót mondhatott az igazgató a közeljövő kilátásait illetőleg. Az értekezlet fénypontja volt Deákné Viola Mária tanárnő költői tollal megirt, igaz értéket nyújtó értekezése a szülők iránti tisztelet és az istenfélelem, nagy horderejű kérdéseiről, mely értekezéssel a szülők osztatlan, lelkes tetszését váltotta ki. Az igazgató néhány szava a szülőkhöz a nőnevelésről. A nőnevelés ügye általános emberi és nemzeti szempontból oly nagy jelentőségű, hogy a rávonatkozó kérdésekre feleletet keresni minden fáradtságot megérdemel s ha e sorok irója — tekintettel az iskolai értesítőben elhelyezhető rövid cikk igen szűk kereteire — nem is bocsátkozhatik behatóbb tárgyalásba, néhány kérdőjel megvilágításával talán gondolkodóba ejti az érdekelt szülők egynéhányát s akkor már ez az eredmény is meghozza e sorok leírásának jogosultságát. Mindent és mindenkit aszerint becsülünk meg, hogy milyen mértékben felel meg rendeltetésének, illetve hivatásának. A nagy egész szempontjából minden és mindenki fontos a maga helyén s szerepe áldásos, de átkos is lehet. A józan következtetés kivánja tehát, hogy minden és mindenki a legpontosabban arra a helyre jusson, amelyre való s ahol rendeltetésének a legjobban megfelelhet, különben csak erőltetett, tökéletlen, sőt legtöbb esetben káros, esetleg veszedelmes eredmények állhatnak elő. Mily nagyjelentőségű kérdés a nőnek az emberiség munkafeladatainál való lelkiismeretes és okos elhelyezése, az eddigiekből is következik. Nagy horderejű tehát az a lelkiismeretesség, mellyel a nőt 17 testi és lelki tulajdonai alapján az őt megillető munka- és hivatás körébe állítjuk. A nő istenadta hivatása a férfi mellett az emberiség fennmaradását lehetővé tenni, a küzdelmes életet a férfi oldalán megosztani, azt elviselhetőbbé, jobbá és szebbé varázsolni. Tehát a teremtés jótéteménye. A nevelés feladata pedig az, hogy erre a magasztos hivatására a nőt előkészitse és úgy testileg, mint lelkileg alkalmasabbá tegye. A nőnevelés főcélja a jó gazdaasszony, a hű hitves és a szerető áldozatkész anya nevelése. Ezen túlmenő célok kitűzése már csak a könyörtelen szükséggel való megalkuvással történik, mert a továbbiakban könnyen célt tévesztünk, sőt az isteni rendeltetést sok esetben botorul feláldozzuk. Emellett szól a közelmúlt és a jelen szomorú, sokszor borzalmas tanulsága is, mely a feminizmus tulhajtásaival szemben vétót kiált s még a háború szülte kényszerű megalkuvás is megtorlást hozott. A szörnyű világégés a tűzbe parancsolta a férfit s a termelésnél megürült helyét kényszerűségből a nő foglalta el. A hozzátartozóiért élő-haló nő hősi önfeláldozással hozzálátott törékeny testének, érzékeny lelkének nem való kemény férfimunkához, de legtöbbje minden áldozatkészsége dacára csak ideig-óráig vagy csak fogyatékosan állhatta meg helyét s az erőit felülmúló munkakör számára rabszolga taposómalommá lett, melyben egymásután felőrlődtek igazi hivatásának szent értékei s a háború végén ott látjuk a testileg kimerült, lelkileg megrokkant, kifosztott nőt, mint a család szétrúgását követelő komunizmus habzó-száju dicsőitőjét. Valamivel jobb sors jutott az üzemek irodai kezelési s inkább szellemi munkakörhöz került nőknek s bár a család meleg köréből kirángatott szegény lényeknek is túlontól kijutott a tülekedő könyörtelen élet durvaságaiból, soha nem sejtett áldozatokat hozva állásukért, melyek súlya alatt szintén vajmi kevesen őrizhették meg magasztos rendeltetésük értékeit, mégis helyükön maradhattak. Sajnos, az élet érzéketlen pontos gépekké nyütte őket, melyek igénytelen olcsósága állandóan kiszorította az igényesebb férfi munkaerőt, miáltal a nő nem élettársa, hanem versenytársa lett a férfinak azon a területen, amely egykor a férfinak megélhetést biztosított s lehetőséget adott arra is, hogy megfelelő szerény élettársat választva, családot alapithatott s ezzel a nőt gyönyörű hivatásának magaslatára emelhette. Most a nő éli a maga örömtelen, nyomorúságos robot életét akaratlanul is a mind veszedelmesebbé váló köznyomort fokozva. A bol-dogitásra termett nő maga vigasztalan s igy boldogitásra már eleve képtelen; a férfiak ezrei pedig kenyérkereseti lehetőség hiján, mint felesleges lények, boldogító családalapitási tervek helyett, az öngyilkosság őrjitő gondolataival foglalkoznak. S a vesztett háború okozta szörnyű gazdasági viszonyok nyomora ezzel is fokozódott, pedig a nyomor a bűn melegágya, a bűn elhatalmasodása pedig lassan aláássa a társadalom, a nemzet erőit is. Tehát ne versenytárs, hanem boldogító élettárs legyen a nő! Bizony százakkal és ezrekkel megtörtént, hogy éppen a világ teljes elvadultságának idején nem várta engesztelő otthon a halálmezőkről hazatérő, vérontáshoz szokott férfit; nem fogadta az odaadó meleg szeretet csitító lágy hangja, nem sietett eléje a mindent simító, feledtető, szelídítő és békéltető családi élet nemtője, kinek biztató bűvös tekintete újra emberré varázsolhatta volna a hazakerült vad emberroncsot. Tehát nőt kell nevelni a nőből, ami annál könnyebb, mert maga az Isten adja, csak őrizni kell, óvni kell és nemesíteni kell! De ne engedjük vagy ne kényszeritsük a számára nem való érvényesü- 18 lési területekre: A nő legyen ápoló, orvos, nevelő, tanitó, tanár, iparművész, művésznő, de ezen pályákra is csak a külön rátermettség és a félreismerhetetlen hivatásérzet vezérelje. Van ezer hasznothajtó ügyesség, mesterség, mely a családtól való elszakadás nélkül jó megélhetést biztosit az otthon védelme alatt is, de legyen a nő mindenekfelett egészséges, ügyes, dolgához értő, magán mindig segiteni tudó jó gazdasszony; gondos, családjáért élni, halni tudó szerető anya és hűséges hitves. így lesz a nő annak a varázshatalmú szeretetnek a kimeríthetetlen forrása, mely a kis családon keresztül felüdíti, erősiti és átalakítja a szeretetért epedő társadalmat, nemzetet s megtermi a világbéke boldogító összhangját. A hit mellett a szeretet a világ egyetlen megváltója s ennek istenadta forrása a nő! — E forrás védelme, őrzése, ápolása, kristály tisztává tétele a nőnevelés áldásos feladata. Vallásos és hazafias nevelés. Növendékeink vallásos és hazafias nevelése megkülönböztetett gondunkat képezte. A hitoktató kartársakkal való legjobb egyetértésben és karöltve óvtuk növendékeinket mindattól, ami lelkiviláguk fejlődését károsan befolyásolhatná. Hitbeli kötelességeik teljesitésének állandó szigorú ellenőrzéséről mindig gondoskodtunk. Róm. kath. vallású tanulóink az év folyamán többször gyóntak és áldoztak; tavasszal 3 napig közös lelkigyakorlaton vettek részt. Lelki életük elmélyítését célozza az iskola Eucharisztikus Leányszövetsége P. Pulyai Lambert hittanár odaadó, lelkes vezetése alatt. A Leányszövetség több éves múltra tekint vissza. December 2-án uj tagfelvételt tartott, melynek felemelő szertartását P. Mátés Hilár házfőnök plébános végezte, szivhez szóló beszédet intézve az uj tagokhoz. A szövetség tagjainak száma 185 tanuló. Elnöke Takács Edith IV. c) o. tanuló; alelnökei: Erős Ella IV. b) o. t. és Ungár Etel IV, a) o. t.; titkára: Pintér Mária IV. a) o. t.; jegyzője; Kulcsár Mária IV. a) o. tanuló. A tagok havonta gyóntak és áldoztak. Gyűléseiket kéthetenként tartották, melyeknek tárgysorozatában a vezető hittanár rövid beszédei, vallásos tárgyú szavalatok, fölolvasások, tanulságos színdarabok szerepeltek. A föltámadási és Urnapi körmeneten a Leányszövétség saját * zászlaja alatt vett részt. Külön dicséret illeti Twrdy Anna kartársnőnket az egész éven át odaadással és nagy hozzáértéssel vezetett egyházi énektanitásért s a külön leányiskolái dalárda sikerdus vezetéséért. Vezetése alatt működő énekkarunk látta el egész éven át a plébániai templom vasárnap reggeli miséinek összes énekszámait általános elismerés mellett. A hazafias érzés felébresztése, ápolása, erősítése volt mindenkor egyik legszentebb feladatunk. Minden tantárgy keretében kihasználtuk az összes kínálkozó alkalmakat, hogy növendékeink hazafias érzését lángralobbantsuk. Ezt szolgálták mindenkori összejöveteleink, válogatott olvasmányaink, önképzőköri üléseink és összes ünnepségeink. Iskolai ünnepélyeinket helyszűke miatt külön tartottuk, csak nov. 1-én a hősök sírjánál tartott emlékünnepélyt, tavasszal az iskola udvarán tartott Hősök fájának ünnepélyes ültetését tartottuk közösen a testvér polg. fiúiskolával. Közös volt azonban a fiu- és leánynövendékekből összeállitott magas szinten álló vegyes énekkarunk Ketting Ferenc fiúiskolái kartárs művészi vezetése alatt, mely karunk az év folyamán több izben szerepelt a város jótékonysági és művészeti alakulatainak ünnepségein s fényes sikereivel öregbitette eddigi hírnevét. Szép sikert arattak növendékeink a nagykanizsai Soc. Misszió felkérésére a missziósházban rendezett jótékonycélu Mikulás-est egész 19 műsorával. Itt említem meg, hogy az énekszámokon kívül becsületet szereztek növendékeink az intézetnek bájos magyar és napernyős táncszámaikkal, valamint rövid színdarabbal, monológgal és szavalatokkal, melyek rendezéséért a missziós hölgyeken kivül dr. Horváthné Kenedy Erzsébet, Planderné Zimits Anna, Takách Olga,- Fritz Celesztin és Raffaelli Anna kartársnőket illeti őszinte elismerés. — A nagykanizsai Zrínyi Miklós írod. és Művészeti Kör junius hó 16-iki Zrínyi-ünnepélyén vegyes énekkarunk magas színvonalon álló énekszámai valóságos tapsvihart váltottak ki a fellelkesült ünneplő közönségből. Minden külső vendégszereplésünkkel csak osztatlan elismerést érdemeltek ki növendékeink. Ünnepélyeink műsora: Október 6-án Polónyiné Obetko Sarolta kartársnő ünnepi beszédben méltatta a nap jelentőségét. Herzfeld Erzsébet I. b) oszt. tan. Barna László: A kézcsók c. költeményét; Szabó Ilona II. b) o. tan. Baja Mihály: Magyar harangok c. költeményét; Senkó Teréz III. a) o. tan. Hajdú István: A halhatatlan tizenhárom c. költeményét; Pintér Mária IV. a) o. tan. Tábory Piroska: Október c. költeményét szavalta. Vegyeskarunk énekszámai. November 1-én, a hősök gyászünnepélyén Horváth Rózsa IV. b) o. tan. Farkas Imre: Idegen sir c, költeményét adta elő. Vegyeskarunk énekszámai. Március 15-én Planderné Zimits Anna kartársnő tartott beszédet. Wagner Zsuzsi IV. c) o. tan. Végvári: Nagy magyar télben picike tüzek; Horváth Margit III. a) o. tan. Nagy Vince: Magyar bánat; Horváth Piroska III. o. t. Tábory Piroska: Ünnepi harangok; Erős Ella IV. b) o. tan. Szatmáry István: Nem, nem, soha c. költeményét szavalta. Vegyeskarunk énekszámokat adott elő. Junius hó 8-án. Légrádon a trianoni határnál tartott Zrínyi ünnepélyünk leírása a Légrádi kirándulásunk cim alatt szerepel. Ugyanott tartottuk a madarak és fák napját is. Junius 24-én az ifj. önképzőkör nyilvános diszgyülésén tartottuk meg az anya- és csecsemővédelem ünnepet. Wagner Zsuzsi IV. c) o. t. tartott előadást a védelem jelentőségéről. Horváth Margit III. a) o. t. Feleki Sándor : Amíg anyád van, Pintér Mária IV. a) o. t. Váradi Antal: Melyiket, Szarka Anna IV. a) o. t. Feleki Sándor: Magyar leány kesergése és Gálos Magda IV. b) o. t. Feleki Sándor: Székely leány vigasztalása c. költeményét szavalta. Pintér Ibolya és Bittera Magdolna IV. c) o. t. melodrámát adtak elő. Polónyi György igazg. záróbeszéde. Tornaünnepélyünket junius hó 16-án tartottuk meg a Zrínyi sportpályán, a helybeli honvéd gyalogezred zenekarának kísérete mellett, hatalmas s a társadalom minden rétegét magában foglaló diszes közönség előtt oly sikerrel, mely méitó volt Raffaeli Anna tornatanár fáradtságot nem ismerő, odaadásteljes, lelkes munkásságához. Az intézet nevében is hálás köszönetet mondok e helyen is Krátky István főjegyző úrnak azért a meleg, szép zárószóért, amellyel ifjúságunkat a tornaünnepély végén üdvözölte s őket a rájuk váró gyönyörű nemzeti hivatásra figyelmeztette. Ugyancsak köszönetemet nyilvánítom Sabján Gyula dr. polgármester úr, Hajdú Gyula dr. gond. elnök úr, valamint a katonai parancsnokságok részéről megjelent mélyen tisztelt uraknak, továbbá az intézetek mélyen tisztelt képviselőinek azért a megtisztelő érdeklődésért, mely őket ünnepélyünkre hozta. Tanulmányi kirándulásainkról az értesítő más helyén már szólottunk; itt még annyit, hogy kisebb kirándulásokat is tartottunk. Ősszel és tavasszal több kisebb földrajzi és természetrajzi kirándulást 20 a határba. Több izben látogatást tettünk helybeli kertészetekben, takácsműhelyekben, szesz- és sörgyárakban; megtekintettük a csecsemő otthont, a posta, telefon és táviró állomását stb., szóval megragadtunk minden kinálkozó alkalmat, hogy növendékeink ismereteit gyarapitsuk s ehez minél bővebb tapasztalati alapot nyujtsunk. Itt emlitem meg az oktatófilmelőadásokat is, melyeken rendszeresen résztvettünk. Ezek előadói voltak: Raffaelli Anna (3), Deákné Viola Mária (1), Polónyiné Obetkó Sarolta (1), Mantuano Mária (2), Planderné Zimits Anna (1) tanárok. Ifjúsági önképzőkör. A kör ebben az évben is lelkes, szép munkát végzett. Tevékenységének minden mozzanatán ott csillogott a nagyrahivatott magyar ifjúság tudatos cselekvőkészsége és szívós élniakarása, a munka és szorgalom fegyverében bizva. A kör szeptemberben alakult meg újból. Elnök lett: Simon Mária IV. A) oszt., jegyző: Bruncsics Karolin IV. B) oszt., titkár: Pintér Ibolyka IV. C) oszt., pénztáros: Bittera Magdolna IV. C) oszt. tanuló. Gyűlést havonként egyszer tartottunk. Tárgysorozatát Írásbeli dolgozatok, szabad előadások, szavalatok, ének- és zeneszámok, továbbá rajzok és kézimunkák alkották. A növendékek örömmel vállalkoztak előadásra és kedves buzgalommal igyekeztek szerepüket kifogástalan kidolgozásban bemutatni. A fogalmazási készség fokozása céljából résztvettünk az Ifjú Polgárok lapjában közzétett irodalmi pályázatokon és ennek eredménye-képen nyert dicsérő elismerés buzditás volt az önképzőkör további működéséhez. A helyes fellépést és előadóképességet nyilvános iskolai ünnepélyek keretében gyakorolták a tagok. Egy-egy ilyen ünnepi alkalom szinte eggyé forrasztotta a munkás hazafiság szellemében fejlődő ifjúság lelkét és szemük fénylő ragyogásában az eljövendő Nagymagyarország lángja égett, Diszgyülés keretében emlékeztünk meg fenkölt lelkű, eszményi nőalakjainkról, nevezetesen : Petőfi Sándorné és gr. Brunswick Terézről. Brunswick Teréz, a kiváló gyermekbarát, annyi gyöngédséget, nőies bájt sugárzott századok távlatán keresztül a fogékony leánylel-kekbe, hogy rajongó lelkesedéssel tanulták meg és adták elő a szebbnélszebb, csengő-bongó versikéket, apró emberkék tündérmeséit. A női hivatás értékes igazgyöngyei csillantak meg a szivből jövő buzgalomban. Évvégén az anya- és csecsemővédelem magasztos gondolatát ünnepeltük meg, kedvesen összeállított műsorral. Ha elgondoljuk, hogy e kietlen jelenben alig van vérző magyar szivünknek egy parányi biztató reménye, a régi boldog idők feltámadásához, akkor lelkünk örömmel fogódzik bele ebbe a lelkes, dolgozni akaró fiatal magyar gárdába, amelynek győztes lobogója lesz a mi munkánk legfényesebb glóriája. Az önképzőkör szorgalmas, tevékeny tagjai közül külön dicséretet érdemelnek: Horváth Margit III. A) oszt., Halász Emma, Horváth Piroska III. B) oszt., Gyurovszky Irén, Pintér Mária IV. A) oszt., Horváth Rózsi, Erős Ella, Gálos Magdolna IV. B) oszt., Wágner Zsuzsanna, Klein Viktória IV. C) oszt. tanulók. Kézimunkában dicséretesek: Szarka Anna, Váradi Irén IV. A) oszt., Kostein Teréz IV. C) oszt. tanulók. Az önképzőköri könyvtár néhány szép és értékes könyvvel gyarapodott. Deákné, Viola Mária, tanár-elnök. 21 Ifjúsági Vöröskereszt. Csoportunk október hónap első felében alakult meg. A tagok sokoldalú elfoglaltsága miatt, a rendelkezésünkre álló kevés időt iparkodtunk az Ifjúsági Vöröskereszt Egylet nemes céljainak megvalósitására felhasználni. Működésünk iránya szociális, kézügyességi és egészségügyi. Üléseinken egészségügyi megbeszéléseket tartottunk a rendről, tisztaságról, a testedzésről, a betegségek elkerülésének módjairól. Vezető tanár az osztályok élére egészségügyi felügyelőket állított. A munkadélutánokon hasznos és kedves munkákat állítottunk elő: csinos diszkosárkákat, pamutvirágokat, apró szobadíszeket, aktaborité-kokat iskolai irodánk részére. 100 darab papirrózsát készítettünk a jótékony nőegyleti vásárra. Meglevő pénzalapunkból mentőszekrényt vásároltunk, ugyancsak ebből fedezzük azt a 100 darab Vöröskeresztes folyóiratot is, melyet havonkint 10 szegény tanuló között kiosztottunk. Az amerikai Vöröskeresztes tanulóifjúság az idén is megemlékezett szeretetadományaival magyar vöröskeresztes társairól. Adományaikból 10 csomagot kapott a mi leányiskolánk. A csomagok tartalmának kiosztása ünnepség keretében folyt le és igen nagy örömet okozott. Minden tag egyformán részesült az adományból. A kis juniorok szép köszönő levelet írtak amerikai Vöröskeresztes társaiknak, a kedves megemlékezésért. Juniorjaink folyó tanévben is gyakorolták az irgalmas szeretetet. A tagok maguk között ruhanemüeket gyűjtöttek. Tizennégy szegény tanulót segítettünk jó meleg felsőruhákkal, kabáttal, sapkával, cipővel, fehérneművel, játékkal, Működésünk f. évi június hó 12-én tartott üléssel záródott. Takách Olga, vezetőtanár. Leányiskola Sportkörének beszámolója az 1928—29. tanév működéséről. A sportkör neve: Nagykanizsai Polgári Leányiskola Sportköre. A sportkör kerülete: Székesfehérvár, csoport: Keszthely. A sportkör megalakulási ideje: 1926. A sportkör tiszteletbeli elnöke: Polónyi György igazgató. A sportkör vezetőtanára neve és lakáscíme: Raffaelli Anita Nagykanizsa, Csengery-u 33. A sportkör vezetője testnevelési tanár-e? igen. Az intézet tanulóinak teljes létszáma: 328. A magántanulók száma: 14. A testgyakorlás alól felmentettek száma: 12. A testnevelési alapra fizető tanulók száma összesen: 342. A testnevelési alap fizetése alól felmentettek száma: —. A sportkörben működő tagok száma korosztályonkint: I. korosztály (10—12 évesek): 136. II. korosztály (12—14 évesek): 162. Összesen: 298. A működő szakosztályok: játék, torna, atlétika. Van-e az intézetnek tornaterme? Tornatermünk közös a fiúiskoláéval, 159 m2, padlója deszka. Játékra alkalmas udvarunk területe 390 m2. Van-e az intézetnek külön játszótere? nincs. Van-e uszoda? nincs. Téli sport üzésére van-e mód? csak korcsolyázásra. Kisok versenyen nem vettünk részt, házi versenyt ezidén nem rendeztünk. A jelen tanévben testnevelési járulékból befolyt 40°/o-os részesedés: 328\'32 P. A jelen tanévben befolyt egyéb bevételek összege: 92\'— P. A sportkör jelen tanévi összes kiadása: 63-44 P. Maradvány: 356*88 P. Alakuló gyűlésünket okt. 3-án tartottuk meg. A tisztikar a következőkép alakult meg: Ifj. elnök: Pintér Ibolya IV. c) oszt. tan. Alelnök : Kádár Erzsébet III. b) oszt. tan. Titkár: Brand Ibolya IV. b) oszt tan. Szertárosok: Donáth Karolin IV. c) oszt és Pint Rózsi IV, b) oszt. tanulók. Az ifjúsági elnök és szertárosok külön dicséretet érdemelnek tisztségük buzgó elvégzéséért. Junius 16-án tartottuk a Zrinyi sportpályán jólsikerült tornaünnepélyünket, melyen a sportkör tagjai különösen zászlógyakorlataikkal és magyar táncukkal érdemelték ki a nagyszámú közönség osztatlan tetszését. Raffaelli Anita, vezető tanár. Tanulóink egészségi állapota bizony nem a legjobb. Növendékeink igen nagy része a különben is beteg gazdasági életű város szegényebb rétegeiből valók s bizony a szük és nedves lakások okozta bajok is súlyosbítják az egészségi állapotokat. Maga az iskolaépület pedig a bevezetőben vázolt higiéniai fogyatkozások miatt teljesen alkalmatlan arra, hogy a növendékek jobb testi fejlődésének elősegitője lehessen. Sajnos, sokan gyenge szervezetüek, vérszegények, sőt tüdő-csucshurutosak és többen heteken át nem járhattak iskolába, mert állandó gyógykezelésre szorultak. Komoly szociális bajjal állunk szemben, melyet csak a gazdasági helyzet megjavulása gyógyíthat meg, de ezen az iskola uj rendes, egészséges elhelyezése is sokat segíthetne. Dr. Goda Lipót tiszti főorvos úr az intézetet a tanév folyamán 3 izben látogatta meg, E fejezet szomorú részleteként megilletődve jelentem, hogy intézetünk két példás magaviseletű, dicséretes szorgalmú derék tanulója, Tóth Teréz IV. c) osztályos és Kőszeghy Magda III. a) osztályos tanulók mindnyájunk fájdalmára korai sirba szállottak. Mindkettőjük lelkiüdvéért hő imánk szállott az Egek Urához, Hivatalos iskolalátogatást folyó évi május hó 10—16-ig vitéz Barnabás István dr., kir. tanfelügyelő úr tartott. Ugyancsak májusban 30—31-én látogatott meg bennünket vitéz Elek József testnevelési felügyelő úr is. A karácsonyi mag. vizsg. elnökölt vitéz Barnabás István dr. kir. tanf. úr, a juniusi mag. vizsg.-on Náhrer Mátyás polg. isk. felügy. úr. A jótékonyság gyakorlásában is résztvettek növendékeink erkölcsi tőkéikkel, midőn a szegény gyermekek ingyen ebéd actiójának támogatására Mikulás estet rendeztek. Megspórolt filléreikből pedig 62-38 P-t gyűjtöttek Tóth Teréz megboldogult társnőjük temetési költségeire. Segélykönyvtárunk az 1928—29. isk. évben 56 darab tankönyvvel gyarapodott 146" 14 P értékben. Könyvsegélyben 74 növendéket részesítettünk, kik között 207 könyvet osztottunk ki. Növendékeinket elsősorban a tekintélyes tandíjkedvezményekkel segítettük, melyekről a tandíjmentesség rovatában szólottunk. Ehhez járult a tankönyvsegély s végül az iskola pénztárából két tanulónk keszthelyi kirándulási költségeit fedeztük és 23 tanuló egy-egy pengő segélyben részesült. Példás magaviseletű és szorgalmas tanulóink jutalmazására nemes-lelkü tanügybarátok adakozásából annyi jutalom állott rendelkezésre, hogy jeleseink többségét megjutalmazhattuk. A részletezés a Jutalmazások cim alatt található. Szertárak és iskolai felszerelésünk. A felszerelés tekintetében sajnos, nem dicsekedhetünk. A szertárak legnagyobb része a testvér fiúiskola kezelésében áll s a leányiskolának alig van néhány darabja, azok is eddig inkább mint a fiúiskolái szertárak kiegészítő részei szerepeltek. A leányiskola egész felszerelése most van leltározás alatt. Uj beszerzéseink: Az ifj. könyvtár Petőfi jubiláris kiadása 96 P, Nagykanizsa Monográfiája 25 P. Tanári könyvtárunk: Zalai Évkönyv 2 kötet 9 P. A nm. V. K, Min. Urnák ajándékaképen beérkezett Debreceni Szemle, Napkelet és Muzsika c. értékes folyóiratok 1929. évi 23 jan.—május havi számai. A bútorzat gyarapodott a legnagyobb tétellel, mert a nm. V. K. Min. megengedte, hogy a különvált leányiskola igazgatói irodája és tanári szobája bebútoroztassék. Az uj bútorzatra 994 pengő, a Wertheim pénzszekrény beszerzésére 160 pengő utalványoztatok az ügyosztály megértő és áldozatkész javaslatára. Itt bátorkodom javasolni, hogy az elnéptelenedés folytán most beszünő polg. iskolák felszerelése az illető iskolák uj megnyitásáig a hiányos felszerelésű nagy polg. iskolákhoz utaltassék át. Mily örömmel vállalnánk pl. természettudományi felszereléseket, tanári könyvtárt, szekrényeket, varrógépeket és különösen zongorát, mert iskolánknak egyetlen hangszere sincs. A magánvizsgálatokat folyó tanévben dec. 17-én és 20-án tartottuk vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő ur elnöklete alatt. Junius hó 10—11. és 18—19-én tartott vizsgálatokon Nährer Mátyás polg. isk. felügyelő ur elnökölt. A tanév befejezésének munkálatait a következő sorrendben ejtettük meg: Junius 9-én az ev. vallású tanulók hittanvizsgája, 12—22-ig összefoglalások. 13-án ref. hittanvizsga, 15-én r. kath. tanulók hittanvizsgája, 16-án tornaünnepély, 21-én izr. hittanvizsga, 24-én osztályozó értekezlet, 28-án évzáró értekezlet és 29-én az iskolai év ünnepélyes bezárása. Jutalmazások. Iskolánk megosztályozott 318 tanulója közül 61 általános jeles bizonyítványt érdemelt. Adományszüke miatt azonban csak 10 tanuló kaphatott 5—5 pengő pénzjutalmat és 22 tanuló könyvjutalmat; többi jelesünket tanártestületi dicséretben részesitettük. Rendelkezésünkre állott jutalmakat az alábbi nemes lelkű tanügybarátoknak köszönhetjük: Nagykanizsai Gazd. Bank Rt. 25 P, a nagykanizsai I. és II. számú m. kir. postahivatalok tisztikara 15 P, a tanártestület 10 P, Fischel Fülöp Fiai cég 7 kötet jutalomkönyvet, Franklin Társulat 5, Gutenberg Nyomda 4, Mair Nővérek 2 és Schless Testvérek 4 jutalomkönyvet adományoztak. A tanártestület hálás köszönettel fogadta a lelkes tanügybarátok nemes áldozatkészségét s ezt az igazgató e helyen is tolmácsolja. Pénzjutalmat kaptak: Kuzsner Mária 1. a), Kálovits Anna 1. b), Varga Margit 11. a), Júhász Magda 11. b) Heim Lujza 111. a), Hutter Erzsébet 111. b), Somogyi Ilona 111. b), Horváth Rózsa IV. b), Szily Mária IV. c) és Takács Edith IV. c) oszt. tanulók. Könyvjutalomban részesült: Gál Rózsa 1. a), Pölöskei Anna 1. a), Gál Ilona 1. b), Puchy Erzsébet 1. b), Mészáros Anna 11. a), Ungár Edith 11. a), Klasszán Zsuzsi 11. b), Szabó Ilona 11. b), Bencze Ilona 111. a), Horváth Margit 111. a), Kováts Erzsébet 111. a), Horváth Piroska 111. b), Kádár Erzsébet 111. b), Bettelheim Mária 111. b), Kumi Jolán IV. a), Simon Mária IV. a), Ungár Etelka IV. a), Brand Ibolya IV. b), Erős Ella IV. b), Kirschner Katalin IV. b), Pintér Ibolya IV. c), és Wagner Zsuzsi IV. c) oszt. tanulók. A helyesírási és fogalmazási országos verseny jutalmazott]ai: Az első díj nyertese: Takács Edith IV. c) oszt. tanuló. Dicsérő oklevelet nyertek: Farkas Irma, Gaál Ilona, Jelenek Szilárdka I. o., Hibsch Etelka, Major Mária II. o., Bencze Ilona, Heim Lujza, Somogyi Ilona, Ritscher Julia III. o., Druzsin Izabella, Erős Ella, Kumi Jolán, Pintér Ibolyka, Sorer Margit és Wagner Zsuzsanna IV. o. tanulók. — A magyar héttel kapcsolatos önképzőköri pályázaton dicsérő oklevelet kaptak: Juhász Mária III. o., Bruncsics Karolin, Davidovics Anna és Erős Ella IV. o. tanulók. Polónyi György, igazgató. 24 IV. A tanári testület iskolai elfoglaltsága és társadalmi szereplése. 1. Polónyi György igazgató, nyelv- és történettudományi szakos oki. polg. isk. tanár. Az Orsz. Polg. Isk. Tanáregyesület, a Magyar Pae-dagogiai Társaság, a Nagykanizsai Polgári Egylet tagja, az Isk, Szanat. igazg. tagja, a Nagykanizsai Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör választmányi tagja. Az iskola gondnoka és a felszerelés őre. Az I. félévben beosztott órái nem voltak. A II. félévben tanitotta a természetrajzot az I. B) osztályban, heti 3 órában. Működési éveinek száma 20, ebből igazgatói 12. 2. Blázy Mária rendes tanár, mennyiség és term. tud. szakra ké-pesitve. Az O. P. I. tanáregyesület, a MANSz., Szoc. Misszió Társ. és Ker. Tisztviselőnők Egyesületének tagja. Tanitotta a számtant az I. b) osztályban heti 4, a II. b) oszt.-ban heti 3, a III. b) oszt.-ban heti 2, a fizikát a IV. a) oszt.-ban heti 3, a IV. b) oszt.-ban heti 3, az éneket az I. a), I, b), II. a), II. b) osztályokban heti 1—1 órában. Heti óráinak száma 19. A II. b) oszt. főnöke. A természettani szerek őre. Működési éveinek száma 13. 3. Deákné Viola Mária rendes tanár, a nyelv- és történettudom, szakra képesítve. Az O. P. I. tanáregyesület, a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör és a MANSz. tagja. Tanitotta a magyar nyelvet az I. a) oszt.-ban heti 5, az IV. a) oszt.-ban heti 4, a történelmet a III. a) oszt.-ban heti 3, a földrajzot a III. b) oszt.-ban heti 2, a háztartástant a IV. b) oszt.-ban heti 3, a kézimunkát az I. b) oszt.-ben heti 2 órában. Heti óráinak száma 18. Az I. a) oszt. főnöke. Az Ifjúsági Önképzőkör tanárelnöke. Működési éveinek száma 15. 4. Fritz Celesztin rendes tanár, a mennyiség és természettud. szakcsoportra képesítve. Az O. P. I. tanáregyesület, a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kor. a Ker Nőegylet, a Szoc. Misszió Társ., Mansz, a Kath. Tanitónők Orsz. Egyesületének tagja. Tanitotta a számtant a III. a) oszt.-ban heti 2, a IV. b) oszt.-ban heti 2, a tornát az I. a), II. a) és II. b) osztályokban heti 2—2 órában. Heti óráinak száma 10. Tanit a polg. fiúiskolában is heti 9 órában. Az ifjúsági segélykönyvtár kezelője. Működési éveinek száma 13. 5. Dr. Horváthné Kenedy Erzsébet rendes tanár, képesítve a rajzból. Az 0. P. I. tanáregyesület, a Keresztény Nőegylet, a József fhg. Szanatórium Egyes., a Ker. Tisztviselőnők Egyes, tagja, a Szoc. Misszió Társ., a Zrinyi Irodalmi és Művészeti Kör választmányi tagja. Tanitotta a rajzot az I. a)—IV. c) osztályokban heti 2—2 órában. Heti óráinak száma 18. A rajzszerek őre. Az ifjúsági könyvtár kezelője. Működési éveinek száma 28. 6. Kettingné Nagy Erzsébet rendes tanár, a mennyiség és természettud. szakra képesitve. Az O. P. I. tanáregyesület, a Zrinyi Irodalmi és Művészeti Kör, a MANSz., a Kereszt. Nőegylet és a Szoc. Misszió Társ. tagja. Tanitotta a számtant a IV. a) és a IV, c) oszt.-ban heti 2—2, a vegytant a III. a) oszt.-ban heti 3, a term.-rajzot a II. b) oszt.-ban heti 2, a kézimunkái az I. a) oszt.-ban heti 2, a IV. b) oszt.-ban és IV. c) oszt.-ban heti 3—3 és a szépírást az I. a) oszt.-ban heti 1 órában. Heti óráinak száma 18. A IV. c) oszt. főnöke, a vegytani felszerelés és a számtán-mértani szerek őre. Működési éveinek száma 24. 25 7. Laitinné Hajas Eszter rendes tanár, a nyelv- és történettud. szakra képesitve. Az O. P. I. tanáregyesület, a Zrinyi írod. és Műv. Kör, az Evang. Jótékony Nőegylet tagja. Tanitotta a magyar nyelvet a III. a) és III. b) osztályokban heti 4—4, a földrajzot a II. a) és 11. b) osztályokban heti 2—2 és a háztartástant a IV. a) és IV. c) osztályokban heti 3—3 órában. Heti óráinak száma 18. Működési éveinek száma 30. 8. Mantuano Mária rendes tanár, a nyelv.- és történettud. szakra képesitve. Igazgatóhelyettes, állandó helyettesítő. Az O. P. I. tanáregyesület, a Zrinyi írod. és Műv. Kör, ker. Nőegylet, Urleányok Mária Kongregációjának tagja. Tanitotta a magyar nyelvet az I. b) oszt.-ban heti 5, a német nyelvet a II. a) oszt,-ban heti 4, a IV. a) oszt.-ban heti 2, az éneket a III. a) és a III. b) osztályokban heti 1—1 órában. Heti óráinak száma 13. A II. a) oszt. főnöke. Működési éveinek száma 24. 9. Némethné Wrana Ilona szolgálattételre berendelt el. isk. tanítónő, nyelv- és történettud. szakra képesített oki. polg. isk. tanár. Az 0. P. I. tanáregyesület, a MANSz., a Ker. Nőegylet, a Zrinyi írod. és Művészeti Kör, a Szoc. Misszió Társ. és a József fhg. Szanatórium Egyesület választm. tagja. Tanitotta a német nyelvet az I. a) oszt.-ban heti 3, a II. b) oszt.-ban heti 4, a III. b) oszt.-ban heti 3, a földrajzot az I. a) oszt.-ban heti 2, a történelmet a IV. a) oszt.-ban heti 3 és a kézimunkát a IV. a) heti 3 órában. Heti óráinak száma 18. A IV. a) osztály főnöke. Működési éveinek száma 19. 10. Planderné Zimits Anna rendes tanár, a nyelv- és történettud. szakra képesitve. Az 0. P. I. tanáregyesület, a MANSz., a Ker. Tisztviselőnők, a Kath. Tanitó és Tanárnők Egyesületének tagja, a Szoc. Misszió Társ. választm. tagja. Tanitotta a magyar nyelvet a II. b) osztályban heti 5, a IV. b) oszt.-ban heti 4, a földrajzot az I. B) oszt.-ban heti 2, a történelmet a IV. b) oszt.-ban heti 3, a kézimunkát a II. b) oszt.-ban heti 3 és a szépirást a II. b) oszt.-ban heti 1 órában. Heti óráinak száma 18. A IV. b) oszt. főnöke. A történelmi és földrajzi szerek őre. Működési éveinek száma 18. 11. Polónyiné Obetkó Sarolta rendes tanár, a nyelv és történettud. szakra képesitve. Az O. P. I. tanáregyesület, a Zrinyi Irodalmi és Műv. Kör, az Ev. Jótékony Nőegylet tagja. Tanitotta a magyar nyelvet a II. a) oszt.-ban heti 5, a IV. c) oszt.-ban heti 4, a történelmet a III. b) oszt.-ban heti 2, a IV. c) oszt.-ban heti 3, az egészségtant a IV. b) és IV. c) osztályokban heti 2—2 órában. Heti óráinak száma 18. A tanártestületi értekezletek jegyzője, tandijkezelő. Működési éveinek száma 22. 12. Raffaelli Anna megbizott tanár, mennyiség és term.-tud. szakra és tornára képesitve. Az O. P. I. tanáregyesület, MANSz, a Ker. Tisztviselőnők Egyes, tagja. Tanitotta a számtant a II. a) oszt.-ban heti 3, a német nyelvet az I. b) oszt.-ban heti 3, a fizikát a IV. C) oszt.-ban heti 3, az egészségtant a IV. a) oszt.-ban heti 2, a tornát az I. b), III. a), III. b) osztályokban heti 2—2 és a IV. a), b) és c) osztályokban heti 2—2 órában. Heti óráinak száma 21. Az I. b) oszt. főnöke. Az Ifj. Sportkör tanár-elnöke. Működési éveinek száma 2. 13. Takách Olga rendes tanár, a mennyiség és term. tud. szakra képesitve. Az O. P. I. tanáregyesület, Ker. Tisztviselőnők, Szoc. Misszió Társ. és a MANSz. tagja. Tanitotta a számtant az I. a) oszt.-ban heti 3, a II. a) oszt.-ban heti 2, a vegytant a III. a) és III. b) oszt.-ban heti 3, a kézimunkát a III. a) és III. b) osztályokban 3—3 órában. Heti óráinak száma 18. A III. b) oszt főnöke. Az Ifj. Vöröskereszt-Csoport tanárelnöke. Működési éveinek száma 26. 26 14. Twrdy Anna rendes tanár, a nyelv- és történettud. szakra képesítve. Az O. P. I. tanáregyesület, az írod. és Műv. Kör, a MANSz. tagja, a Szoc. Misszió Társ. választm. tagja és a Népgondozó Szakosztály titkára. Tanitotta a német nyelvet a III. a) oszt-ban heti 3, a IV. b) és IV. c) oszt.-ban heti 2—2, a földrajzot a III. a) oszt.-ban heti 2, a kézimunkát a II. a) oszt.-ban heti 3, az éneket a IV. a), b) és c) oszt.-ban heti 1—1, a szépirást az I. b) és II. a) oszt.-ban heti 1—1 és az egyházi éneket az I—IV. osztályokban heti 1 órában. Heti óráinak száma 18. A III. a) oszt. főnöke, az egyházi énekkar vezetője Működési éveinek száma 26. 15. P. Pulyai Lambert szentferencrendi áldozópap. Rendszeresített hittanár. Tanitja a r. k. hittant az I—IV. osztályokban heti 18 órában. Az Eucharisztikus Leányszövetség elnöke. 16. Horváth Olivér ág. ev. lelkész. Óraadó hittanár. Tanitotta az ág. ev. hittant az I—IV. osztályban heti 2 órában. 17. Kádár Lajos ref. lelkész. Óraadó hittanár. Tanitotta a ref. hittant I—IV. osztályban heti 2 órában. 18. Özv. dr. Vajda Béláné Barta Erzsébet el. isk. tanítónő. Óraadó hittanár. Tanitotta az izr. hittant az I—II. osztályban heti 4 órában. 19. Dr. Winkler Ernő főrabbi. Óraadó hittanár. Tanitotta az izr. hittant a III—IV. osztályban heti 4 órában. Gyorsiró tanfolyamunknál: 20. Krámer Lajos felsőkereskedelmi isk. tanár, a tanfolyam vezetője. Iskolaszolga: Némethné Hehler Anna. V. A rendes tanulók névjegyzéke és ált. osztályzata. Előforduló rövidítések: a név után ism. = ismételt, az osztályzat után ism. = az osztályt ismételnie kell, az osztályzat után jvt. = javitó vizsgát tehet. I. A) OSZTÁLY. Osztályfőnök: Deákné Viola Mária. Altmann Margit Andreidesz Anna Auer Mária Boszák Anna 5 Csordás Rozália Dene Erzsébet Egyed Erzsébet Erős Anna Faics Ilona 10 Farkas Anna Gangler Margit Gál Rózsa Hirt Mária Horváth Valéria 15 Huchthausen Mária Karancsy Katalin Kaszab Sarolta Kimaradt: Kovács Anna jó Kern Éva Zsuzsanna elégséges elégséges Keszey Katalin jó elégséges 20 Kovács Lenke elégséges jó Kuzsner Mária jeles elégséges Latin Erzsébet elégséges jó Óhegyi Ibolya elégséges jó Pap Mária elégséges jó 25 Placskó Erzsébet jó elégséges Pölöskei Anna jeles elégséges Sinkovics Klára jó jó Szalai Gizella elégséges jeles Szécsenyi Anna elégséges elégséges 30 Takáts Katalin jó jó Tormásy Erzsébet jó jó Vajda Anna elégséges jó Vojkovics Ilona jó jó Szentmihályi Piroska jó Jelenek Szilárdka. Összesen: 36. I. B) OSZTÁLY. Osztályfőnök: Raffaelli Anna. Benedek Ilona Bertók Margit Boha Margit Boros Mária 5 Bozsoki Anna Cseke Rozália Fabick Jozefin Farkas Irma Fenyvesi Róza 10 Gavra Boriska Gál Ilona Gárdonyi Anna ism. Gärtner Éva Herczfeld Erzsi ** 15 Horváth Ilona Juhász Gizella Kálovics Anna Keszler Klári Kimaradt: Schaffer Ju jo elégséges elégséges elégséges elégt. jvt. elégséges jeles elégséges jó jeles elégt. jvt. jó jeles elégt. jvt. jó jeles jeles Koller Erzsébet 20 Kulcsár Mária Lajkó Margit Mandler Magda Mechner Ilona Nagy Ilona 25 Plaszkó Aranka Puchy Erzsébet Pint Terézia Rosenberg Ilona Rédei Lidia 30 Schlesinger Kató Stern Róza Schmidt Gabriella Szerb Livia Vastag Róza 35 Vermes Éva jo elégt. jvt. jeles elégt. ism. jó jeles jó jeles elégséges elégséges jó elégséges jó elégséges jó elégséges jó ía. Összesen: 36. 28 n. A) OSZTÁLY. Osztályfőnök: Mantuano Mária. Anlauf Anna Anhoffer Gabriella Ansorge Irma Bakos Mária 5 Bodó Katalin Borbély Anna Bődy Aranka Bunics Anna Farkas Anna 10 Flumbort Erzsébet Csáki Ilona Gerócs Anna Hametmayer Ilona Háry Júlia 15 Hiedl Katalin Horváth Gabriella Horváth Ilona Horváth Magda Jámbor Mária 20 Jegyűd Mária Károsi Ilona Kumi Irma elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges jeles elégséges jó jó jó jó jó jó elégt. jvt. jó elégt. jvt. elégt. jvt. jó Kuzsner Katalin Lőrincz Gizella 25 Magasházi Júlia Magyar Anna Marton Mária Mészáros Anna Nagy Mária 30 Parragi Ilona Popovics Ágnes Simon Zsófia Skrilecz Jolán Szabó Mária 35 Szitár Margit Tóth Erzsébet Ungár Edit Varga Ilona Varga Margit 40 Vegele Judith Viosz Erzsébet Zdellár Erzsébet Zdellár Teréz jo jó elégséges elégséges elégt. jvt. jeles elégt. jvt. jó elégséges jó elégséges jeles jeles elégséges jeles jeles jeles jó jó elégséges Összesen: 43. n. B) OSZTÁLY. Osztályfőnök: Blázy Mária. Baksa Erzsébet Bali Alojzia Benke Ágnes Julianna Berke Mária 5 Boda Ilona Bogdán Mária Dokleja Jolán Dokleja Margit Dolmányos Ilona 10 Dömötör Mária Heisler Klára Hibsch Etelka Horváth Ilona Horváth Rozália 15 Iván Ilona Juhász Margit Klaszán Zsuzsánna Koller Magdolna Kralics Anna 20 Kreznár Ida Elvira Lehr Marianna Kimaradt: Smolcz Anna jo elégséges jó elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégt. jvt. jó jeles jeles jó elégséges jeles jeles jeles jó jó jó jeles Tóth Malvin. 25 30 35 40 Lovrek Ilona Magyar Etelka Major Mária Morgenstein A. Erzsébet Nagy Margit Pintér Irma Rácz Katalin Bohs Ida Sinkovics Rózsa Stéfely Margit Szabó Ilona Szabó Sára Margit Szalai Margit Székely E. Magdolna Székely Magdolna Takács Irén Tóth Margi* Vadász Eleonóra Vas Mária Székely Erzsébet Magdolna Wortmann Edit elégt. jvt. elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégséges jó jeles jó jeles jó elégséges jeles jó elégt. jvt. elégséges elégséges elégséges jeles elégt. jvt. Összesen: 42. 29 III. A) OSZTÁLY. Osztályfőnök: Twrdy Anna. Ackermann Margit Baján Rozália Bedekovics Anna Bélák Mária 5 Bencze Ilona Benke Júlia Bölcsföldi Gizella Bődy Ilona Csüdör Ida 10 Férst Mária Folkmeier Ilona Frk Mária Gerócs Ilona Hametmayer Erzsébet 15 Heim Lujza Hermann Mária Hitter Mária Horváth Erzsébet Horváth Katalin 20 Horváth Margit Horváth Teréz jeles elégséges elégt. jvt. jó jeles jó elégséges elégséges elégt. jvt. jó jó elégséges jó jeles jeles elégséges elégséges elégséges elégséges jeles jó Meghalt: Kőszegi Magdolna. Kelemen Mária Kollarics Ilona Kovács Anna 25 Kovács Erzsébet Könyüd Ilona Mayer Ilona Mátay Ida Nadrai Erzsébet 50 Németh Margit Orbán Aranka Pető Katalin Plauder Irma Sabján Ilona 35 Schultheisz Györgyi Senkó Teréz Strausz Ilona Szlamek Margit Taschner Róza 40 Tóth Mária Vinay Ilona elégséges jó elégséges jeles jeles jó jó jó jó jó elégt. jvt. jeles elégséges jó jeles elégséges elégséges jó elégséges jó Összesen: 42. m. B) OSZTÁLY. Osztályfőnök: Takách Olga. Ágoston Ilona Baán Júlia Bettlheim Marian Bohár Erzsébet 5 Domina Mária Csapó Erzsébet Farantai Rozália Farkas Mária Gregál Margit 10 Grósz Gizella Goldschmidt Rózsa Halász Emma Hauer Mária Herboly Mária 15 Horváth Anna Horváth Piroska Hutter Erzsébet Jakab Mária Jakubecz Zsófia 20 Juhász Mária Kádár Erzsébet elégséges elégt. jvt. jeles elégt. jvt. jó elégt. jvt. elégt. jvt, jó elégséges elégséges jó elégséges elégt. jvt. elégséges elégséges jeles jeles elégséges elégséges jó jeles Klapper Erzsébet Kiss Julianna Kováts Anna 25 Kovács Katalin Lakatos Mária Lustgarten Klára Major Mária Mihalecz Katalin 30 Molnár Mária Neusinger Erna Oparnicza Vilma Péntek Mária Pollák Márta 35 Ritscher Julianna Rósenheim Rózsa Sattler Katalin Singer Rozália Schlichtherle Mária 40 Somogyi Ilona Torma Ilona Weisz Aranka elégt. jvt. elégséges jó jó elégséges jó elégt. jvt. elégséges elégséges jó elégséges elégt. ism. jó jeles elégséges elégséges elégséges elégséges jeles elégséges elegséges Összesen: 42. 30 IV. A) OSZTÁLY. Osztályfőnök: Némethné Wrana Ilona. András Anna Ansorge Teréz Bagonyai Teréz Bődör Anna 5 Bruncsics Erzsébet Csordás Gizella Dávidovics Anna Feszti Klára Gyurovszky Irén 10 Hágner Jolán Hegedűs Ilona Jákli Erzsébet Jókúthy Ilona Kumi Jolán Kimaradt: Vigh Mária. elégséges elégséges jó jó elégséges elégséges jó jó jó elégséges jó elégt. jvt. elégséges jeles 15 Latin Teréz Lukács Magdolna Öveges Anna Pintér Mária Simon Mária 20 Szarka Anna Sorer Margit Szüts Etelka Tobik Paula Ungár Etelka 25 Váradi Irén Wenczel Mária Wéber Gizella Zelkó Ilona elégséges elégséges elégséges jeles jeles jeles elégt. jvt. elégséges elégt. jvt. jeles elégséges jó elégséges elégséges Összesen: 29. IV. B) OSZTÁLY. Osztályfőnök: Planderné Zimits Anna. Ábrahám Irén Baa Julianna Balázs Teréz Bali Mária 5 Benkes Margit Brand Ibolyka Bruncsics Karolin Deutsch Emma Druzsin Izabella 10 Erős Ella Gálos Magdolna Girtl Mária Grosz Lenke Gruber Ilona Kimaradt: Berger Irén. jeles jó elégséges elégt. jvt. elégséges jeles jó elégt. jvt. jó jeles elégséges jó jó jeles 15 Hirsch Magda Horváth Erzsébet Horváth Rózsa Kirschner Katalin Kovács Anna 20 Kreft Jolán Láng Anna Nagy Ilona Oparnicza Anna Pint Rózsa 25 Richter Rózsa Ring Rózsa Vass Julianna elégséges jeles jeles elégséges elégséges jó elégséges elégséges jó elégséges jó jó Összesen: 28. IV. C) OSZTÁLY. Osztályfőnők: Kettingné Nagy Erzsébet. Bakos Julianna elégséges Faludi Sarolta jó Bencze Anna jó jó Gaál Erzsébet jó Bittera Mária Magdolna Henel Terézia jeles elégséges jó Donát Karolin jeles jó Kirlánder Matild 5 Döme Ilona 10 Kalamár Gizella 31 Karancsy Matild Klein Viktória Kostein Terézia Kulcsár Mária 15 Nagy Erzsébet Mátray Klotild Patthy Kornélia Mária Pethő Erzsébet jó elégséges elégséges elégséges elégt. jvt. jó elégséges jó Petróczi Karolin 20 Pintér Ibolya Strausz Karolin Szilli Mária ifj. Tamás Mária id. Tamás Mária 25 Takáts Edit Wagner Zsuzsanna Kimaradt: Bozsinovics Julia, Faics Katalin. Meghalt: Tóth Teréz. elégséges jeles jeles jeles elégséges elégséges jeles jeles Összesen: 29. Magántanulók. I. osztály. Éder Emilia jó, Földi Ibolya jó. II. osztály. Éder Emilia jó, Gonda Vilma jó, Melke Ilona elégtelen jvt., Strausz Mária elégtelen jvt., Weisz Margit jó. III. osztály. Sárváry Irén elégséges. IV. osztály. Herboly Lenke elégséges, Klein Klára jó, Kramár Mária elégtelen jvt., Weisz Rózsa jó, Wortmann Sarolta elégtelen jvt., Keőmüves Ferencné Schrott Anna jó. 32 VI. A nyilvános tanulók statisztikája. A nyilvános tanulók száma C i m I.A) I.B) ■ 11. A) II. B) III. A) III. B) IV. A) IV. B) IV. C) Összesen 0 s z t á 1 y o k b a n I. Az év foly a m á n felvétetett Nyilvános tanulóul ............ Kilépett..................... Meghalt..................... Osztályzatlan maradt ......... Bizonyitványt nyert............ 36 2 34 36 1 35 43 43 44 2 42 42 1 41 42 42 29 1 28 28 1 27 29 2 1 26 329 9 2 318 II. A bizonyitványt nyert tanulók közül Helybeli .................. Zalamegyei.................. Más megyebeli............... 29 3 2 29 3 3 36 3 4 33 8 1 34 2 5 38 4 26 1 1 24 3 21 3 2 270 30 18 Róm. kath. vallású ...... ... ... Református ... ............... Ág. hitv. ev................ Izraelita .................. 34 19 3 2 11 42 1 31 2 1 8 41 23 2 6 11 28 15 2 4 6 26 259 10 13 36 Magyar anyanyelvű............ Német és horvát anyanyelvű 34 35 43 42 41 42 24 4 27 26 314 4 1918-ban született ............ 1917-ben „ ............. 1916-ban „ ............ 1915-ben 1914-ben „ ........... 1913-ban „ ......... ... 1912-ben „ ............ 17 9 7 1 27 4 4 17 19 7 20 17 4 1 17 16 8 1 14 18 8 1 .12 12 2 2 11 11 3 2 4 14 7 1 44 51 78 73 54 13 5 Példás magaviseletű............ Jó .............. Tűrhető „ ......... ... Rossz „ ......... ... 33 1 27 8 36 7 29 13 36 5 35 7 26 2 23 4 26 271 47 Jeles előmeneteli! ............ Jó „• ............ Elégséges „ ............ 1—2 tárgyból elégtelen......... Több „ 3 17 14 8 10 12 4 1 7 15 16 5 10 13 15 4 9 15 14 3 6 9 19 7 1 5 7 13 3 6 9 10 2 7 10 8 1 61 105 121 29 2 Igazolt órák száma ... ... ...... Igazolatlan órák száma......... 1323 1316 1474 2102 4 1377 2607 1634 1151 749 13733 4 Nagybirtokos, nagybérlő gyermeke Kisbirt., kisbérlő „ Gazdasági segédszemélyzet „ Kisiparos „ Ipari tisztviselő „ Ipari segédszemélyzet „ Nagykeresk., nagyvállalk. Kiskeresk. kisvállalk. „ Keresk. v. közi. tisztv. „ Keresk. v. közi. s. szem. „ Házaló p. árus „ Köztisztviselő „ Pap, tanár, tanitó „ Közhivatali altiszt „ Nyugdíjas tisztviselő „ Nyugdíjas altiszt „ Magánzó v. eltartásos „ Egyéb foglalkozású „ Gazdasági tisztviselő „ Katonatiszt „ Katona altiszt „ Őstermelő „ Házicseléd „ 4 1 2 1 10 2 4 2 2 3 1 2 2 7 4 1 ■ 5 1 1 2 1 8 1 1 1 1 6 1 2 5 19 1 1 3 2 2 1 7 1 3 1 2 10 1 4 3 1 3 3 2 . 1 9 1 6 1 4 2 6 1 8 1 1 6 4 8 4 5 4 8 2 1 1 2 2 1 7 4 3 1 1 2 3 1 1 6 4 5 2 3 1 2 2 1 2 3 1 1 1 3 1 2 4 1 3 2 2 1 7 1 50 2 1 4 20 20 53 2 6 12 26 16 17 13 36 1 6 15 3 6 33 VII. A nyilvános tanulók osztályzásának statisztikája. Előmenetel Osztály Osztályzat | Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Történet Földrajz Állat- és növénytan Vegytan és ásványtan Természettan Élet és egészségtan ism. Háztartási és nevel. j Számt., mért. | Rajz Szépírás Női kézim. l Ének Testgyakorlat I Ált. osztályzat I. A) Jeles Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 16 15 3 7 23 4 8 13 13 4 18 12 3 14 17 5 11 18 12 14 8 1 15 17 9 19 6 7 17 10 18 14 2 3 17 14 — — — — — I. B) Jeles Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 19 12 4 10 13 9 3 10 10 14 1 9 9 15 3 11 20 4 6 11 15 3 9 10 13 1 2 8 10 17 18 13 2 2 11 15 9 17 16 2 8 10 12 5 11. A) Jeles Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 3 25 15 8 20 15 10 14 17 2 7 10 24 6 18 19 10 10 20 q 12 22 9 8 16 19 15 14 14 3 20 20 18 21 2 7 15 16 c; — — — 2 II. B) Jeles Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 23 19 13 11 18 17 10 14 1 9 17 15 1 10 22 10 6 10 23 3 21 8 11 2 10 14 18 16 12 12 2 13 18 11 19 19 2 2 10 13 15 4 III. A) Jeles Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 19 18 4 10 16 15 16 15 10 10 17 13 1 17 8 16 8 14 17 2 8 16 15 2 14 10 17 16 12 13 17 18 6 _ 11 26 3 1 9 15 14 3 III. B) Jeles i Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 19 17 6 10 9 23 11 8 22 1 11 15 14 2 6 19 15 2 5 10 25 2 4 15 19 4 10 10 20 1 1 8 1-9 14 l 12 25 5 10 25 5 2 6 9 19 8 IV. A) Jeles Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 11 8 9 6 13 9 8 6 14 11 9 8 5 5 16 2 9 11 8 11 9 3 6 6 14 2 14 8 6 11 13 4 14 13 1 9 15 1 1 5| 7 13 3 IV. B) Jeles Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 12 12 3 8 8 11 7 9 11 9 9 9 4 8 13 2 11 13 3 10 16 1 6 8 13 8 8 10 1 9 13 5 14 5 8 12 13 2 6 9 10 2 IV. C) Jeles Jó Elégséges Elégtelen Felmentve 11 10 5 11 8 12 6 7 11 8 8 11 7 - ^ 6 8 11 1 12 12 2 7 13 6 4 11 11 11 9 6 12 11 2 1 18 5 3 13 13 7 10 8 1 34 VIII. Tájékoztató a jövö 1929—30. tanévre. 1. Beiratások. Julius 1-én és 2-án d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig lesz a tanulók beírása. Pótbelratások szeptember 1. és 2. napjain lesznek. A beiratásnál minden tanuló szülőjével vagy ezek helyettesével köteles megjelenni és tartozik beszolgáltatni a következő okmányokat: a) legutóbbi iskolai bizonyítványát (elemi iskolából jövők Értesítő könyvecskéjüket), b) születési anyakönyvi kivonatát, c) oltási, illetőleg ujraoltási bizonyítványát. 2. Felmentések. A testgyakorlás, a rajz finomabb kivitele, az ének technikai része és a kézimunka tanulása alól való felmentésnek hatósági orvosi bizonyítvány alapján van helye. A felmentést a szülő szept. 3-ig írásban tartozik kérni. Minden felmentés hatálya csak egy tanévre szól. 3. Fizetendő dijak. A beiratásnál fizetendő beiratási vegyes dijak összege: 21 P 24 f. Az Ifjú Polgárok Lapja és Szülők Lapja előfizetői 3 P 50 f.-t fizetnek. A tandij (28 P) 4 részletben fizethető: első részlet október 15-ig, második részlet december 15-ig, harmadik részlet február 15-ik, negyedik részlet április 15-ig. A tandíjmentes tanulók a vegyes dijakból a fenntartási dijat (2P) és az iskolaszanatóriumi dijat (075 P) nem fizetik. 4. Tandíjmentességért csakis általános jeles és jó osztályzatú bizonyítvánnyal lehet folyamodni. A folyamodványhoz szegénységi bizonyítvány is csatolandó. A közalkalmazottak, valamint a hadirokkantak gyermekei, hadiárvák a részükre rendeletileg engedélyezett 50 °/o-os tandíjkedvezményt csakis szegénységi bizonyítvány alapján igényelhetik. Úgy a tandijmentességi kérvényezés, valamint a tandíjkedvezmény igénylése a beiratás alkalmával eszközlendő, ellenkező esetben figyelembe nem vehető. 5. A javitóvizsgálatok augusztus 30—31-én d. e. 8 órától tartatnak. A tanári testület által javitóvizsgálatra bocsátott tanuló augusztus hó 15-éig köteles bizonyítványát az igazgatóságnál benyújtani. 6. A felvételi illetve tantervkülönbözeti vizsgálatok augusztus hó 29-én fognak megtartatni azon tanulók részére, kik az elemi iskola V. vagy VI, osztályának sikeres elvégzése után a polgári iskola II. vagy III. osztályába, avagy a gimnázium alsóbb osztályából a polgári iskola megfelelő osztályaiba óhajtanak átlépni. Ezek az engedélyt a tanártestülethez címzett folyamodványban kérelmezik, amely folyamodványok legkésőbb julius 15-ig nyújtandók be az Igazgatóságnál. A felvételi és külömbözeti vizsgálatok dija tárgyankint 1 pengő 60 fillér. 7. Magánvizsgálat évenkint háromszor van: augusztus hó végén (kizárólag azok részére, akik tanulmányaikat mint rendes tanulók folytatják az intézetben), továbbá karácsonykor és a tanév végén. A magánvizsgálati engedély iránt legalább 6 héttel előbb, tehát julius 15-ig, október 15-ig és május l-ig kell folyamodni. A kérvények az igazgató utján nyújtandók be a Kir. Tanfelügyelőséghez. Magánvizsgálati engedélyek ügyében a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz folyamodványok ezentúl be nem nyújthatók. 35 A 15 évnél idősebb magántanulók a kir. Tanfelügyelőségtől engedélyt nyerhetnek arra, hogy a polg. is. I. osztályának tantárgyaiból sikerrel letett magánvizsgálat után, nyomban vizsgálatot tehetnek a II. osztályról. Az 1 P 60 filléres okmánybélyeggel ellátott folyamodványok mellékletetei: a) a tanuló születési anyakönyvi kivonata; b) legutóbbi iskolai bizonyítványa; c) a lakóhely elöljáróságának igazolása arról, hogy a tanuló szülőjének vagy gyámjának mi a foglalkozása s a gyermek a szülő vagy gyám gondozása, illetőleg felügyelete alatt áll; felnőtt korú jelentkező ehelyett hatósági bizonyítványt mellékel erkölcsi magaviseletéről. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. Az Írásbeli vizsgálat megkezdése előtt a magántanuló Írásban benyújtani tartozik olvasmányainak és a könyv nélkül tanult költeményeknek, valamint prózai részleteknek jegyzékét. Ha a bemutatott felsorolás nem kielégítő, a tanuló magánvizsgálatra nem bocsátható. A magánvizsgálat írásbeli részére két délelőtt állapittatik meg, mely után 4—5 nappal tartatik meg a szóbeli vizsgálat. Az a magántanuló, akinek kettőnél több Írásbeli dolgozata elégtelen, szóbeli vizsgálat nélkül osztályismétlésre utasittatik. Fizetendő dijak: A) A folyamodvány benyújtásakor 1 P 20 f. kezelési illeték fizetendő. B) Az Írásbeli vizsgálat előtt fizetendők: a) a rendes tanulók által fizetett vegyes dijak; b) a tandíj; c) elnöki dij osztályonkint 6 P. 40 f., illetve szegénysorsu közalkalmazottaknak 3 P 20 f.; d) vizsgálati dij tantárgyankint 3 P 20 f., illetve közalkalmazottak gyermekeinél igazolt szegénység esetén 1 P 60 fillér. Tandíjmentességért (szegénységi bizonyítvánnyal), vagy egyes tárgyak (rajz, kézimunka, torna) gyakorlati része alóli felmentésért (tiszti orvosi bizonyítvánnyal) a vizsgálati engedélyért történő kérvényezéssel egyidejűleg kell folyamodni. A vallási kötelmek teljesítései lelkészi bizonyítványokkal igazolandók. Egyebekben részletes felvilágosítást nyújt az iskola igazgatója. 36 VIII. Az 1929-30. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke. I. osztály. Róm. kath. hittan: Róm. kath. nagyobb katekizmus. Dr. Varga D.: Jézusom, örömöm. Imakönyv. Ág. hitv. ev. hittan: Bereczky Sándor: Jézus élete és tanítása. Dr. Luther M.: Kis Káté. Ref. hittan: Fülöp J.: Biblia ismertetés. Izr. hittan: Változik. Glósz—Reöthy: Magyar nyelvtan. Glósz—Reöthy: Magyar olvasókönyv. Lux B.—Lux G.: Német nyelvkönyv. Marjalaki: Földrajz. Dr. Szilády Z.—Dús F.: Növénytan és állattan. Szenes A.: Számtan és Mértan. Geszler Ö.: Gyakori, és elméleti énekiskola az I—II. osztályok számára. Kogutowicz, vagy Polgári iskolai atlasz. II. osztály. Róm. kath. hittan: Dr. Aubermann: Ó- és Ujszövets. biblia történetek. Dr. Varga D.: Jézusom, örömöm. Imakönyv. Ág. hitv. ev. hittan: Bereczky: Jézus élete és tanitása. Ref. hittan: Fülöp J.: Bibliai ismertetés. Izr. hittan: Változik. Glósz—Reöthy: Magyar nyelvtan. Glósz—Reöthy: Magyar olvasókönyv. Lux B.—Lux G.: Német nyelvkönyv. Marjalaki: Földrajz. Dr. Szilády Z.—Dús F.: Növénytan és Állattan a II. oszt. számára. Szenes A.: Számtan és Mértan a II. oszt. számára. Geszler Ö.: Gyakori, és elm. énekiskola az I—II. osztályok számára. Kogutowicz vagy Polgári iskolai atlasz. III. osztály. Róm. kath. hittan: Dr. Aubermann: Szertartástan. Dr. Varga D.: Jézusom, örömöm. Imakönyv. Ág. hitv. ev. hittan: Bereczky: Keresztyén egyház története. Ref. hittan: Dr. Révész I.: Egyháztörténelem (kisebb). Izr. hittan: Változik. Glósz—Reöthy: Stilisztika és Verstan. Arany—Lehr: Toldi. Lux B.—Lux G. Német nyelv. Rákosy Z.: Magy. nemzet története a III. oszt. számára. Marjalaki: Földrajz III. oszt. számára. Jaszovszky M.: Vegytan és Ásványtan. Szenes A.: Számtan és Mértan a III. oszt. számára. Uj kiadás. Geszler ö.: Gyakori, és elm. énekiskola a III—IV oszt. számára. Kogutowicz vagy Polgári isk. atlasz. IV. osztály. Róm. kath. hittan: Dr. Aubermann: Róm kath. egyháztörténelem. Dr. Varga D.: Jézusom, örömöm. Imakönyv. Ág. hitv. ev. hittan: Bereczky: Keresztyén egyház rövid története. Ref. hittan: Dr. Révész J.: Egyháztörténelem. (Kisebb). Izr. hittan: Változik. Glósz—Reöthy: Magy. irodalom és költészettan. Lux B.—Lux G.: Német nyelv. Rákosy Z.: A magyar nemzet története a IV. oszt számára. Képesy—Magyar—Kedves: Fizika. Csupody—Gerlóczy: Élet és egészségtan. Mártonffy Máriusné: Háztartás és Neveléstan. Szenes A.: Számtan és Mértan a IV. oszt. számára. Geszler Ö.: Gyak. és elm. énekiskola a III—IV. oszt. számára. Tartalomjegyzék. Oldal I. Nagyobb ünnepi beszédeink.....3 II. Tanulmányi kirándulásaink.....8 III. Adatok az iskolai év történetéhez . . . 11 Az igazgató néhány szava a szülőkhöz a a nőnevelésről..........16 IV. A tanári testület iskolai elfoglaltsága és társadalmi szereplése .......24 V. A rendes tanulók névjegyzéke és általános osztályzata ...........27 VI. A nyilvános tanulók statisztikája ... 32 VII. A nyilv. tan. osztályozásának statisztikája 33 VIII. Tájékoztató a jövő 1929—30. tanévre . . 34 IX. Az 1929—30. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke ........36 |
