* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.96 MB | |
| 2019-04-26 16:28:00 | |
 | |||||||
Nyilvános  1265 | 1979 | Rövid leírás | Teljes leírás (148.79 KB) | A Nagykanizsai Zsigmondy Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari és a Winkler Lajos Vegyipari Technikum évkönyve az 1964-65. iskolai tanévről, a technikum fennállásának 14. évéről A tantestület tagjainak közreműködésével összeállította Meixner Béla tanár A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: y A NAGYKANIZSAI ZSIGMONDY VILMOS KŐOLAJBÁNYÁSZATI ÉS MÉLYFÚRÓIPARI ÉS A WINKLER LAJOS VEGYIPARI TECHNIKUM ÉVKÖNYVE AZ 1964-65. ISKOLAI TANÉVRŐL, A TECHNIKUM FENNÁLLÁSÁNAK 14. ÉVÉRŐL A TANTESTÜLET TAGJAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEÁLLÍTOTTA MEIXNER BÉLA TANÁR A NAGYKANIZSAI ZSIGMONDY VILMOS KŐOLAJBÁNYÁSZATI ÉS MÉLYFÚRÓIPARI ÉS A WINKLER LAJOS VEGYIPARI TECHNIKUM ÉVKÖNYVE AZ 1964-65. ISKOLAI TANÉVRŐL, A TECHNIKUM FENNÁLLÁSÁNAK 14. ÉVÉRŐL A TANTESTÜLET TAGJAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEÁLLÍTOTTA MEIXNER BÉLA TANÁR 4 V; c \\ Felelős kiadó: Pervein Tibor igazgafó 600 példány — A/S alak — 4 (v — 45 H35 Zala Megyei Nyomda V., Nagykanizsai Telepe Felszabadulásunk 20. évfordulójára 1965-ben felszabadulásunk 20. évfordulója köszöntött ránk. Minden évforduló alkalmával visszapillantunk a megtett útra, az eredményekre, hogy feltegyük a kérdést: megtettünk-e mindent, amit meg kellett tennünk? A második világháború húsz évvel ezelőtt — utolsó, elkeseredett szakaszába lépett. A fasizmus sokhelyütt már saját területére visszaszorítva kényszerült dühödt, önvédelmi harcára. Hazánk több mint kétharmadát a Szovjet Hadsereg ekkorra már felszabadította. Januárban Magyarország különböző frontjain viszonylag nyugalom volt, de a főváros birtokáért a fő erők csaptak össze. A szovjet csapatok szívós harcot vívtak minden házért, utcáért, háztömbért. Budát február 13-án, majd az egész országot és népét április 4-én szabadították fel a szovjet csapatok. Ez történt húsz évvel ezelőtt. Nem szívesen emlékezünk vissza a második világháború véres, kavargó képeire. Ezt a háborút — és mindegyiket — a legjobb lenne örökre elfelejteni. De nem szabad! Hogyan is szeretnénk szenvedélyesen .a békét, ha nem gyűlöljük azt a háborút, amely itt ég még legtöbbünk emlékében? A Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme elhozta számunkra azt a nagy lehetőséget, hogy beléphessünk az emberi haladás, a demokrácia, a szocializmus táborába, visszanyerjük nemzeti önállóságunkat, önbecsülésünket és a világ haladó népeinek megbecsülését. Ezért mondhatjuk nyugodt szívvel: a felszabadulás legnagyobb fordulat népünk történetében. Az örökség, amellyel köznevelésügyünk 1945-ben útjára indult: a „kultúrfölény" csillogó, nacionalista szólamai mellett 623\' ezer teljes, és ki tudja mennyi félig analfabéta; s egy egészében elavult, elhanyagolt köznevelésügy, amely nemcsak a fejlődés népi demokratikus iránya, követelményei szempontjából az, hanem a polgári fejlődés akkori európai normáihoz mérten is. S ezt az elavult szervezetet a háború romókba sújtotta, személyi, tárgyi javait szétzilálta, szétszórta. A felszabadulás felragyogó fényében meg kellett teremteni az újat. A lerombolt iskolák helyébe újakat kellett építeni, de a tudásszomj kielégítésére az elmaradottság felszámolására sokszáz újabb iskolát és több az egész nemzetet felemelő, és igényeit kielégítő oktatási apparátusunkat, egyetemet kellett emelnünk. Tanítók és tanárok ezreit kellett nevelni. Ezekhez viszont új oktatási rendszerre is szükségünk volt. Óriási erőre, energiára, de nem kisebb lelkesedésre volt még szükség, hogy mindez megvalósulhasson. Az új megalkotásában jöttek létre az ipar igényeinek kielégítésére technikumaink is. A mi iskolánk 1951-ben nyitotta meg kapuit, s azóta mind a vegyipar, mind az olajipar részére sok száz technikust neveltünk. Ügy érezzük, ebben a munkában mi is részeseivé váltunk szebb jövőnk 3 formálásának, szocialista hazánk felvirágoztatásnak, népünk boldogulásának. Nevelésügyünk élni tudott a felszabadulás adta nagy történeti lehetőséggel: a szocializmus alapjait e területen is megvetettük. És hogy ezen az úton járhatunk, köszönjük mindazoknak a hősöknek, szovjet katonáknak, akik 1945-ben életük árán is eltávolították a sorompókat a felemelkedés elől. Pervein Tibor igazgató 4 A technikusképzés feladatainak és igényeinek fejlődése iskolánk fennállása óta Az 1952-ben megnyílt Kőolaj bányászati és Mélyfúróipari Technikum szocialista rendszerünk kulturális és technikai forradalmának eredménye. A zalai szénhidrogén lelőhelyek kutatási területe kiterjedt az egész ország területére. Megjelentek a mezőkeresztesi, demjéni, pusztaföldvári, battonyai, szolnoki olajtelepek, majd a hajdúszoboszlói gázmező. A szénhidrogén telepek felkutatása során számos értékes ásvány, gáz, sós- és termálvízre bukkantunk. A kutatások azt bizonyították, hogy számottevő szénhidrogén és egyéb ásványi kincsekben gazdag lelőhelyeink vannak, melyeknek feltárása és kitermelése az elkövetkező évtizedek feladata lesz. E hatalmas munka elvégzéséhez iskolánk feladatát akkor úgy határozták meg, hogy neveljünk szocialista erkölcsű, magas általános műveltségű, korszerű szakismeretkkel rendelkező kőolajbányász technikusokat, akik alkalmasak lesznek üzemienk középfokú vezetésére, de megállják helyüket a magasabbfokú egyetemi képzésben és kutatási területeken is. Az iskola megalakulása idején először a szaktárgyak tanításának feltételeit, majd a műhelygyakorlatok feltételeit kellett biztosítani. Az első években sem tankönyv, sem műhely nem állt rendelkezésünkre. A szaktárgyakat, így az olajtermelést, mélyfúrást, szakgéptant, szakrajzot üzemi mérnökök tanították az általuk meghatározott témákból a szükségesnek tartott mélységben. Előadásaik anyagát sokszorosítottuk, ez helyettesítette a tankönyvet. Műhelygyakorlatokat 1954-ben kezdtünk tartani. A gyakorlatoknak az volt a céljuk, hogy a legáltalánosabb lakatos- és forgácsolószerszámokat megismertessük, azok használatában némi jártasságot biztosítsunk. A mostoha körülmények ellenére tanulóink olyan szorgalommal és akarattal szívták magukba az ismeretanyagot, hogy a technikumi évek után iparunk megelégedéssel nyugtázta fáradozásaink eredményét, de felhívta a figyelmet az eddig végzett technikusok elméleti és gyakorlati ismereteinek hiányosságaira. Iskolánk azóta szoros kapcsolatot tart fenn az olajipari üzemekkel, melynek eredményeképpen meghatároztuk az olajtechnikus képzés szűkebb értelemben vett célját, a tanítandó tantár-gyakati és technikumi mélységét, különös tekintettel a gyakorlati oktatásra. Figyelembe vettük a tanterv készítésnél más iparágak, így a vízkutató, bauxitkutató és szénkutató vállalatok igényeit is. A kőolajtermelés anyagát kiegészítettük a földgáz- és víztermeléssel, míg a mélyfúrást a sekélyfúrással. Elkészült már a II., III. és IV. osztályod kőolajtermelése, a III. és IV. osztályok számára a kőolaj bányászati géptan tankönyv. Szerkesztés alatt van a kőolaj bányászat kémiája, az ásvány- és kőzettan, a kőolajföldtan, a geodézia, az üzemgazdaságtan tankönyv, de korszerűsítésre vár a mélyfúrás tananyaga is. A gyakorlati oktatás iskolánk fennállása óta nem biztosítja a szaktárgyak elméleti anyagához a gyakorlati ismeretszerzést. Tanműhelyi 5 adottságaink a gyakorlatszerzést csak részben teszik lehetővé. Az I. és II osztályok általános lakatosiinereti gyakorlatot végeztek, melyen belül megismerték a lakatos szakma szerszámait, mérőeszközeit és kisgépeit, kevés jártasságot szereztek azok használatában. A III. és IV. osztályok a forgácsolás szerszámait és gépeit, a gépeken végezhető technológiai folyamatokat gyakorolták, kiegészítve hegeszlési gyakorlat okkal és üzemlátogatásokkal. Nem szerepelt a gyakorlaton a kőolajtermelés mélyfúrás a kőolaj -bányászati géptan szaktárgyi gyakorlata, tehát a technikusi gyakorlat alapelemi. Az új műhelygyakorlat-tervezet — mely most van a Nehézipari Minisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztályán elfogadásra —, tartalmazza mindazokat a tennivalókat, melyeket a korszerű szakismeretszerzés megkövetel. Ennek megfelelően: I. osztályban. Laboratóriumi és műhelygyakorlatot tartunk heti 10 órában az eddigi 7 óra helyett. A laboratóriumi gyakorlat alapja a kőolaj-bányászat kémiája lesz, míg a műhelygyakorlaton a lakatos szakma szerszámai, mérőeszközei és kisgépei, valamint azok használata képezi a gyakorlatok tárgyát. II. osztályok műhelygyakorlata az első évben megismert szerszámok és mérőeszközök használata a jártasság fokáig, kiegészítve a gyakorlatot a gépelemek, szakrajz és fizikai gyakorlatokkal. III. osztály gyakorlata négy részből tevődik össze- 1. Forgácsolás szerszámai és gépei 2. Hegesztés elmélete és gépei. 3. Szaktárgyi gyakorlatok. 4. Szerelési gyakorlatok. IV. osztályok gyakorlata. 1. Forgácsolási gyakorlatok. 2. Hegesztési gyakorlatok. 3. Szaktárgyi gyakorlatok. 4. Technológiai gyakorlatok. Az új műhelygyakorlat, tanterve figyelembe veszi a műhelyfelszerelés korszerűsítését, kiküszöböli az egyoldalú — forgácsolási — gyakorlatszerzést, biztosítja az üzemi technológiákba való betekintést. A kőolajipari üzemektől nagy számban Kaptunk a gyakorlati oktatáshoz nélkülözhetetlen szerszámokat, gépeket és berendezéseket. Az üzemi igényekkel kiegészített elméleti és gyakorlati képesítővizsgák reformját is magával hozta. A gyakorlati képesítővizsgát szakdolgozatok íratásával oldjuk meg, mert nem áll módunkban az iskolai műhelyben olyan gyakorlati feladat kiadásának lehetősége, mellyel egyértelműen értékelhető a technikus jelöltek gyakorlati felkészültsége. A szakdolgozati témákban viszont olyr>n gyakorlati feladatok is szerepelhetnek, melyeknek megoldása közben felhasználhatja a jelölt az elméleti ismereteit és gyakorlati készségét, melyet a szaktárgyak, a műhelygyakorlat és a kötelező nyári termelési gyakorlatok alkalmával megszerzett. Elméleti ismeretek bővítését és a szakirodalomban való jártasságot célozzák az évről évre megismétlődő szakmai háziversenyek. 6 A nyári üzemi gyakorlatok szerepe a technikusképzésben Minden szakirányú középiskolában, technikumbari — így a Kőolaj -bányászati és Mélyfúróipari Technikumban is — a technikusok szakképzése elméleti és gyakorlati irányú. Az elméleti képzést szolgálják: a matematika, fizika és a. különböző szaktantárgyak. A gyakorlati képzést pedig a műhelygyakorlatokon végzett munka. Az iskolai műhelygyakorlatokat egészítik ki a különböző olajipari üzemekben végzett nyári üzemi gyakorlatok. Más technikumtól — ahol az iskolai műhelygyakorlat az üzemi és üzemlaboratóriumi munkát megközelítő tevékenység — a mi műhelygyakorlati foglalkozásaink merőben eltérnek. Ennek oka az, 1. A kőolajipar gépei és berendezései méreteiben és költségeiben olyan nagyok, hogy azok beszerzésére és iskolai használatára nincs mód. 2. Egy-egy kőolaj termelési, vagy mélyfúrási technológiai folyamat olyan hosszú időt igénylő, mindig új és új problémát felvető gyakorlati tevékenység, melynek figyelemmel kísérése, esetleg gyakorlás céljából való bekapcsolódásra az iskolai órák nem adnak lehetőséget. 3. Csak hosszabb termelési, fúrási gyakorlattal, vagy alapos elméleti ismeretek birtokában követhető a gyakorlati tevékenység logikai menete. Az elméleti ismeretanyag megszerzéséhez pedig — bizonyos értelemben — csak a gyakorlat segíthet hozzá. 4. A kőolajipar szerszámai, gépei és berendezései iskolai gyakorlaton csak részleteiben, egymástól függetlenül, gyakran csak fényképről (pl. a gyémánt magfúró, melynek értéke 150 000—200 000 forint), esetleg mozgó filmről (pl. az árokásó, csőfektető, csőszigetelő gépek) vagy maketten ismerhető meg, ritkán természetes nagyságban. E korlátozott gyakorlati oktatási lehetőségek azt eredményezik, hogy egy-egy oktatási év után az üzemben nem találják az iskolai gyakorlaton fényképről, filmről, makettről, vagy részeiben megismert gépeket és berendezéseket, megijednek, félnek azok, térbeni kiterjedésétől. Üjra bele kell élniük magukat abba, hogy e gépóriásokat ember tervezte, készítette, így ura is lehet annak. Szakmai szempontból a nyári üzemi gyakorlatra tehát azért van szükség, hogy a tanulók megismerjék a kőolajtermelés és mélyfúrás speciális gépeit és berendezéseit egészében, a termelés és fúrás ^módszereit, az üzemek szervezetét azáltal, hogy fizikai fejlettségüknek és elméleti felkészültségüknek megfelelő beosztásban résztvesznek az üzem termelő munkájában. Pótolják elméleti és gyakorlati ismerethiányukat. Megismerkednek azokkal a feladatokkal, amellyel a technikusi munkakör ellátása jár. Az iskolai tankönyvek elmaradnak az üzemek technikai, technológiai fejlettsége mögött. Az üzemi gyakorlat pótolhatja ezt a lemaradást, mert módjukban van megismerni a legkorszerűbb berendezéseket, a legújabb termelési, rétegkezelési és fúrási technológiát. Látják az üzem fejlődésének irányát, az előadódó üzemi problémákat, azok megoldását, mely esetleg egy-egy új módszer, technológiai folyamat kezdete is lehet. Nemcsak szakmai szempontból szükséges az üzemi gyakorlat, komoly nevelési feladata is van. Az üzemben találkoznak először az olyan — eddig csak az újságból, rádióból, KISZ-ből, vagy szüleiktől hallott — fogalmakkal, mint a szocialista munkaverseny, szocialista brigád, munkafegyelem, stb. Személyes kapcsolatba kerülnek az üzemek vezetőivel, dolgozóival, 7 megpróbálnak beilleszkedni közösségükbe, részt vesznek a közösség erőfeszítésében, az igazi közösségi munkában. Megszokják a munkafegyelmet, a reájuk bízott feladatok pontos, maradéktalan végrehajtását. Kifogásolható a nyári üzemi gyakorlatokon a tanulók foglalkoztatottsága. A-z üzemek nem tudnak a tanulók fizikai fejlettségének megfelelő munkát adni, aminek a gyakoribb következménye az unalom, rosszabb esetben a fegyelmezetlenség. A tanulók üzemi\' foglalkoztatottságának problémája nem újkeletű, sajnos, az üzemek nem tudnak rajta segíteni, mert az I. éves tanulók, akik a kőolajipari gépgyárakban végeznek gyakorlatot, olyan minimális ismeretekkel rendelkeznek, hogy az üzem termelőmunkájában csak kis mértékben kapcsolódhatnak be. Tevékenységük az üzemekben folyó munka megfigyelésére korlátozódik. Az iskola feladata az, hogy olyan megfigyelési szempontokat adjon a tanulóknak, mely elősegíti a későbbi tanulmányaikat, másrészt az üzem által adott feladattal kitölti a munkaidőt is. Hasonló megoldást találtunk a II. és III. éves tanulók gyakorlati idejének jobb, unalommentesebb kihasználására is. Szabó Géza gépészmérnök műhelyfőnök Szakmai háziverseny Zsigmondy Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikum A Kőolajbányászati Technikum minden évben a NIM Oktatási Osztályának határozata értelmében szakmai háziversenyt rendez!, melyen a negyedik osztályos tanulók vesznek részt. A verseny megrendezése a tanév utolsó hónapjaiban történik, ekkor már a negyedikes tanulók rendelkeznek olyan szakismeretekkel, hogy az olajtermelés vagy a mélyfúrás területéről vett átfogóbb jellegű témák kidolgozását, megoldását a követelményeknek megfelelően elvégezzék. A feladat megoldásához hat óra áll a tanulók rendelkezésére. A három legjobb dolgozatot a NIM Oktatási Osztálva pénzjutalomban részesíti. I. díj: 400 Ft II. díi: 300 „ III. díj: 200 „ A versenyen 13 tanuló vett részt. A kapott feladat: a) Felszálló termelés szabályozásának jelentősége és módjai. b) Segédgázos termelés automatizálása, a kút és műszer kiválasztás szempontjai. c) Milyen munkálatok tartoznak a kútfőjavításhoz. A témákkal kapcsolatban a követelmény az volt, hogy az első és második kérdést aprólékos részletezéssel, a megálapítások tökéletes magyarázásával kell kidolgozni, a harmadik kérdésnél elég a munkálatok felsorolása és rövid jellemzése. A dolgozatok átnézése után az általános tapasztalat az volt, hogy a helyezést elért tanulókon kívül az első kérdés esetében általában beszéltek a felszálló termelésről és csak ezen belül érintették a szabályozás jelentőségét és módjait, holott ez lett volna egy rövid, a főtémát előkészítő 8 bevezetés után a kérdés tárgyalásának fő része. Az elmondottakat még az ilyen formában felépített dolgozatban sem kapcsolták össze sok esetben, a megállapításaikat nem magyarázták kellőképpen. A második kérdésnél az automatizálás szempontjából jól csoportosították az időszakos segédgázas kutakat és az automaták kiválasztása is jó volt a legtöbb esetben, de már nem indokolták, hogy miért a kiválasztott automata felel meg a legjobban. A harmadik kérdést néhány tanuló kivételével a követelményeknek megfelelően dolgozták ki. Az itt felsorolt hiányosságok nem a szakmai ismeretek hézagosságát jelentik, hanem mint verseny-feladat nem teljes értékű, helyezésre nem javasolható dolgozatok. A helyezési sorrend: I. díj: Csiha Gyula IV/b, II. díj: Takács Miklós IV/a, III. díj: Horváth Mátyás IV/a. Könyvjutalomban részesültek: Solti Klára IV/a, Fehér Zsuzsanna IV/b osztályos tanulók. Jánossy Klára szaktanár Zsigmondy Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikum tanulóinak képesítő szakdolgozatai A NIM Oktatási Osztályának javaslatára az 1960—61-es tanévben vezettük be intézetünkbe a képesítő szakdolgozatok Íratását. A képesítő szakdolgozatok témáját a mélyfúrás, olajtermelés és a témákba bedolgozva géptan tárgya adja. A kijelölt témán üzemekben dolgoznak a tanulók önállóan, az üzemi témavezető irányításával. A dolgozatok képet adnak arról, hogy tanulóink az iskolában kapott elméleti tudásuk alapján mennyire képesek önálló munkára, felkészültségüknek megfelelően üzemi problémák megoldására. Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásán kívül a szakdolgozat lehetőséget nyújt a téma-adó üzem munkájának tüzetesebb megismerésére, az üzem munkájába való bekapcsolódásra, szükségessé teszi a vonatkozó\' szakirodalom önálló tanulmányozását, tehát feltétlenül megkönnyíti az iskolából az üzembe való átmenetet. A témák kijelölésében több kezdeti nehézséget kiküszöböltünk. Kezdetben a témák eléggé átfogó jellegűek voltak, amiből az következett, hogy a tanuló nem merülhetett bele a részletproblémák megoldásába, ami végeredményben a fő cél lett volna. így az első két év tapasztalatai után módosítottunk a témák jellegén. Mélyfúrás, termelés vonatkozásban apróbb részterületekről vettük a megoldandó feladatot, így most már a tanuló a gyakorlati vonatkozású problémákkal részletesen foglalkozhatott, néhány esetben önálló javaslatot tett, elgondolást közölt a problémával kapcsolatban. Kezdetben csak a jeles és jó eredményt elért tanulók írtak szakdolgozatot. Az elmúlt tanévben már a közepesrendű tanulók is kaptak témát, mely mintegy előkészítése volt annak az elképzelésnek, hogy a jövőben 9 minden negyedik osztályos tanuló a gyakorlati képesítő vizsgát szakdolgozat alapján tegye le. A tapasztalat az volt, hogy ők is becsületes munkát végeztek, a feladatot szinte kifogástalanul megoldották. Ezen felmérés alapján határoztuk el, hogy az 1964—65-ös tanévben már minden negyedik osztályos tanuló képesítő szakdolgozatot írt. Az eredmény kielégítő volt. A dolgozatok nagy százaléka becsületes, elmélyült munka eredménye. A téma kidolgozásában, a dolgozatok külalakja szempontjából egyaránt dicsérendő, szép munkát végeztek tanulóink. A dolgozatokat a szaktanár átnézte és javaslatot tett az érdemjegyre vonatkozóan. A; gyakorlati képesítő alkalmával pedig minden tanuló szóban is számot adott a végzett munkáról, amikor is a szaktanár a dolgozatból és a témával kapcsolatos kérdései alapján a tanuló a dolgozatát mintegy „megvédte". A szóbeli számonkérés alapján csak néhány esetben kellett a dolgozat javasolt érdemjegyét leszállítani, mivel a kérdésekre adott feleletek nem bizonyították az önálló munkát, vagy csak részben. Azonban előfordult az is, hogy néhány dolgozat javasolt érdemjegyét felemelte a szaktanár, mivel a szóbelin a tanuló dolgozatának hiányos, vagy homályos részeit kiegészítette, megmagyarázta. A dolgozatok alapján elmondhatjuk, hogy tanulóink — néhány kivétellel — alkalmasak önálló munkára, gyakorlati kérdések megoldására. Az üzemektől kapott véleményekben dicsérik tanulóink szorgalmát, munkához való viszonyukat, hozzáállásukat. A jó dolgozatok közül is ki kell emelni néhány tanuló dolgozatát. Musitz László, IV a. A mélyszivattyús kutak üzemviszonyainak vizsgálata. A dolgozat körültekintő, szorgalmas munka eredménye. Az írója mindenre kiterjedő figyelemmel, helyesen rendszerezve összefoglalta a mély-szivattyús üzem vizsgálatának minden eddig használt módszerét. Megállapításait diagramokkal tette szemléletessé, érthetőbbé. Takács Miklós, IV/a. Felszálló és segédgázas kutak műszeres ellenőrző mérései, különös tekintettel az automatikus termeltetésre. A dolgozatban rövid bevezetés után helyes sorrendben felsorolja a műszeres ellenőrző méréseket, majd részletesen ismerteti azok szükségességét és alkalmazását a rétegműködés irányítása és ellenőrzése szempontjából. A témát az üzemből kiragadott ábrákkal tette megfoghatóbbá és színessé. Tóth Éva, IV/a. Rétegnyomásmérés és kiértékelés. A dolgozat felépítése jó. Mindenre kiterjedő aprólékossággal tárgyalja a téma egyes pontjait. Mondanivalóját ábrákkal, számpéldával teszi teljessé. A dolgozat becsületes munka eredménye, ami különben is négy éven át jellemző volt a tanulóra. Stern Vera, IV/a. Emulzióbontás Nagylengyelben. A dolgozat leíró jellegű, a nagylengyeli mezőben végzett emulzióbontásnak, bontási kísérleteknek részben történeti, részben műszaki leírásával foglalkozik, azoknak kritikai vizsgálatát adja. A tárgyalt kérdések taglalása helyes. Nagyon jó a bevezetőben leírt, általános emulzió keletkezési és viselkedési kérdések tárgyalása és az emulzióbontás gazdasági fontosságának értékelése. A dolgozat gondos, alapos munka eredménye. 10 Buda Mária, IV/b. Az oldószeres kiszorítás elve és magyarországi tapasztalatai. A dolgozat szerkezti felépítése nagyon jó. Az egyes felvetett kérdések lényegét fejti ki. Az egyes kiszorítási típusok fázisviszonyainak ismertetése, a technikusi követelményeket is messze túlhaladja. A dolgozat értékét emeli még az is, hogy ezt a kérdést a tényleges tananyagban csak nagy vonalakban tárgyaltuk, tehát kidolgozásához a tanulónak szakirodalom tanulmányozása volt szükséges. Csiha Gyula, IV/b. Segédgázas kutak automatikus üzemeltetésének megtervezése. A dolgozat jól felépített, a témát logikus sorrendben dolgozta ki. Minden méretezési mozzanatot világosan megmagyarázott. A feladatát kiválóan oldotta meg. Iskolai ünnepélyeink Szeptember 29. A Magyar Néphadsereg napja. A megemlékezést tartotta: Kollmann Pál tanár. November 7. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe. Rendező osztály: Ill/a. ünnepi beszédet mondott: Alpár György tanár. Január 23. A IV. osztályosok szalagavató ünnepsége. Január 23. Hagyományos technikus bál. Bálunkat rendezte: Ill/a osztály, Biró Ferenc tanár vezetésével. Március 8. Nemzetközi Nőnap. A megemlékezést tartotta: Solti Károly KISZ titkár. Március 15. A 48-as forradalom ünnepélyét a Petőfi-szobornál tartottuk. Ünnepi beszédet mondott: Gaál Róbert, a KISZ Városi Bizottságának titkára. Március 21. Megemlékezés a Tanácsköztársaság megalakulásáról. Megemlékezést az osztályfőnökök az osztályokban tartották. Március 26—27. Iskolanapok. Az ünnepélyt rendezte: IV/b osztály, Háncs Lajosné tanár veztésével. Az iskolanapok keretében nyilvános szakköri ülések, fotoszakköri fényképkiállítás, járőrverseny, fejtörők és iskolabál volt. a) A nyilvános szakköri üléseket a szakkörvezető tanárok közreműködésével a szakkör tagjai végezték. b) A fejtörőnek igen nagy sikere volt, aipely politikai és szakmai kérdéseket tartalmazott. Rendező: az iskolánk KISZ-szervezete. A kérdéseket összeállította: Orbán Veronika és Koncz István tanár c) Az iskolabál irodalmi színpadát előkészítette Meixner Béla tanár. Április 24. A gyarmati ifjúság napja. Az ünnepélyes megemlékezést Bertalan Péter tanár tartottaT Május 10. A IV. osztályos tanulók ballagási ünnepélye. Az ünnepély rendezői: a III. osztályos tanulók. 13 A vegyész-technikusképzés feladatainak és igényeinek fejlődése iskolánk fennállása óta A vegyésztechnikusi képzés célkitűzése: szocialista erkölcsű, magas, általános műveltségű, korszerű szakismeretekkel rendelkező, az üzemekben középfokú vezetésre alkalmas, kutatómunkára is képes Vegyészek képzése és nevelése, lényegében az iskola fennállása óta nem változott. Ezek a kitételek azonban: korszerű szakismeretek, általános műveltség, mást jelentenek ma, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. 1951-ben, iskolánk alakulásakor még nem voltak egészen tisztázottak az üzemek igényei, így a technikumok szervetlen és szerves vegyipari technikumokra tagozódtak. A mi iskolánk szervetlen jelleggel kezdte meg működését abból a feltevésből kiindulva, hogy a Dunántúlon nagyobb számmal vannak szervetlen vegyi üzemek. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kétirányú szakosítás korai, s ezért valamennyi vegyipari technikum általános jellegűvé alakult, azonos mértékben helyt adva a képzésben a szervetlen és a szerves vegyipari jellegnek. Ezt a megoldást az is sürgette, hogy a tanulók elhelyezkedését az egyes iskolák elvégzése után nem látszott célszerűnek ennyire korlátozni, nagyobb lehetőséget kellett biztosítani az iskola elvégzése utáni munkába állásnak. Az egyes vegyipari technikumoknak így is megmaradt bizonyos tájjellege, amely némiképpen tükrözi a környezetük vegyiparát. Az iskola alakulása idején természetesen először a klasszikus elemzési eljárások, a minőségi elemzés, gravimetria, térfogatos elemzés, a laboratóriumi preparatív munka — mint a vegyészképzés alapjainak — feltételeit kellett megteremteni. Csakhamar jelentkezett azonban az üzemekben is használatban levő műszerek ismerete, a műszerekkel való bánás igénye. Főhatóságunk segítségével sikerült laboratóriumainkban korszerű műszerparkot biztosítani, s ma már a gyors, pontos vizsgálati és ellenőrző munkát lehetővé tevő elektromos, elektronikus, optikai műszerekkel is fel vagyunk szerelve. Természetesen, laboratóriumaink műszerezettsége sohasem befejezett, mert mindig újabb típusok, újabb feladatok megoldására szerkesztett műszerek kerülnek piacra és az üzemekbe. A következő évben a kromatográfia, fotometria, spektroszkópia területén várható műszerkészletünk gyarapodása. Természetesen nem elégséges csak a legkorszerűbb műszerek beszerzése, ezekkel együtt új szakmódszertani problémákat kell megoldaniok a gyakorlatot vezető tanároknak A laboratóriumok felszerelésbeli gyors fejlődése azonban azzal a hátrányos következménnyel járt, hogy a kikerült technikusok nagyon jól megállták helyüket a laboratóriumi munkában, de kevésbé voltak otthonosak az üzemekben technológiai problémák megoldásában, a gépi berendezések kezelésében, általában az üzemi technológiai munkában. Ez vetette fel azt az igényt, hogy a korszerű laboratóriumi képzés mellett technológiai jártassággal is rendelkezzenek a vegyésztechnikusok. Ennek biztosítására a technikumok létesítsenek félüzemi méretekben dolgozó technológiai laboratóriumokat. Az itteni berendezések működtetése, egy meghatározott anyag termelése, a termelési folyamat és az anyag minőségének ellenőrzése közben szerezzenek a tanulók technológiai készséget, 12 jártasságot. Ennek megvalósítása ezidő szerint csak egy technikumban sikerült. A mi iskolánk ennek némi pótlására bevezette a műhelygyakorlati munkát, amelynek keretében a tanulók megismerték a gépi karbantartás szerszámait, eszközeit, az azokkal való bánásmódot, gyakorolták bizonyos vegyi gépi berendezések karbantartását, szerelését. Kezdetben erre a laboratóriumi gyakorlati gyakorlatok óraszámából szakítottunk időt, majd a laboratóriumi gyakorlati munka bővülésével kénytelenek voltunk ezt a műhelygyakorlati munkát szakköri jelleggel folytatni. A technika fejlődése nemcsak a műszerezettséget követelte meg iskolai szinten is, hanem jelentkezett az automatizálás problémája is. Most már nemcsak korszerű műszeres analitikában és ellenőrzésben jártas technikusokat igényeltek az üzemek, hanem azt kívánják, hogy legalább az automatizálás alapjait, az automatika elemeit ismerő technikusok kerüljenek hozzájuk. Ennek az igénynek a kielégítése egy új tantárgy — az automatizálásméréstechnika — bevezetését tette szükségessé. A probléma magának a tantárgynak a bevezetésével nem oldódott meg, mert a tantárgy bevezetése olyan matematikai képzésbeli problémákat hozott felszínre, amelyeknek megoldása a jelenlegi tantervi keretek között alig lehetséges. A megfelelő elméleti alapokkal rendelkező, egyre gyakorlatiasabb jellegű képzés megvalósításával kapcsolatban felvetődött a gyakorlati képesítő vizsgák reformjának kérdése. Az eddigi gyakorlat lényegében az volt, hogy a jelöltek a gyakorlati képesítő vizsgán egy, az iskolai tanulmányaik során végzett eljárást ismételtek meg bizonyos feladatkörbe beágyazva, amely az önálló gondolkodást és kezdeményezőkészséget is szükségessé tette a munka megoldásához. Közelebb lenne a gyakorlatban az az eljárás, hogy a jelölt valamely üzemi analitikai vagy technológiai probléma önálló megoldása közben használná fel azt az elméleti tudást és gyakorlati készséget, amelyet a kémia, fizikai kémia, technológia tantárgyakkal és a laboratóriumi gyakorlati munkával szerzett. Erre jó lehetőséget nyújtott a szakdolgozat készítése. Így alakult ki az a felfogás, hogy a jelenlegi gyakorlati képesítő vizsga helyett minden, jelölt készítsen szakdolgozatot. A korszerűsítés problémái a gyakorlati képzésen kívül az elméleti képzésben is jelentkeznek. Egyre inkább mutatkozik annak káros hatása, hogy tankönyveink nagyrészt elavultak, egyre inkább jelentkezik annak hátrányos következménye, hogy a kémiai technológia jelenlegi tantervi helye és módszertani felépítése nincs összhangban más tárgyakkal, elsősorban a fizikai kémiával. Végül is odajutottunk, hogy a fejlődés egyre inkább feszíti az eddigi tantervi kereteket, s elkerülhetetlennek látszik a vegyipari technikumi oktatás tantervének gyökeres reformja. A nyári termelési gyakorlatok szerepe a vegyésztechnikusok képzésében A vegyipari technikumokban — így a mi iskolánkban is — a vegyésztechnikusok szakképzése elméleti és gyakorlati irányú. Az elméleti képzést szolgálják a matematika, a fizika és a kéma különféle ágainak elméleti alapjait tárgyaló tantárgyak, mint pl. az általános és szervetlen kémia, fizikai kémia stb. A gyakorlati képzés formája a laboratóriumi gyakorla- 13 tok keretében végzett munka. Ezt egészítik ki a különféle vegyi üzemekben végzett nyári termelési gyakorlatok. A vegyipari technikumi gyakorlati oktatás a legszorosabban összefügg az elmélettel. A gyakorlatok kis részét képezi csak a tulajdonképpeni manuális gyakorlati munka. Technikusi szinten döntő fontosságú egy bizonyos manuális készség megszerzésemellett az elemzési eljárások, műszeres vizsgálatok, a szeparatív munka elméleti alapjainak a biztos ismerete. Éneikül a gyakorlati munka csak laboránsi munka mechanikus alkalmazása, elvégzése bizonyos előírásoknak, utasításoknak. Éppen ezért minden gyakorlatunkat alapos elméleti előkészítés előzi meg. Az iskolai gyakorlati munka az üzemi munkának csak azokat a feltételeit tudja megteremteni, amelyeket az üzemek is laboratóriumaikban biztosítanak, de e pillanatban még nem tudjuk biztosítani az iskolában az üzemszerű vegyipari termelést, s a vele járó szakmunkási és technikusi feladatok ellátásának gyakoroltatását. Ezt teljesen üzemszerű jelleggel még akkor sem tudjuk biztosítani, ha egy kisebb termelőüzemet létesítünk is az iskolában. Ezért van szükség a nyári termelési gyakorlatokra, amelyeknek az a célja, hogy a tanulók ismerjék meg a vegyipari termelés sajátos berendezéseit, módszereit, technológiáját, szervezetét azáltal, hogy fizikai fejlettségüknek és elméleti felkészültségüknek megfelelő beosztásban részt vesznek az üzem termelő munkájában. E munka közben ismerkedjenek meg azokkal a feladatokkal, amelyek a technikusi munkakör ellátása jár. Rési megállapítás, hogy semmiféle leírás, szemléltetés nem pótolhatja azt az élményt, amelyet a valósággal való közvetlen kapcsolat nyújt. így van ez a vegyésztechnikus képzésben is. Csak az üzemekben ismerkedhetnek meg a tanulók a dimenziókkal, méretekkel. A tankönyvek számszerű adatai az üzemekben realizálódnak, az anyagmennyiségek, kg-ok. tonnák, a berendezések méretei, kapacitása itt válnak a tanulók számára valósággá. A nyári termelési gyakorlatokon ismerik meg a tanulók a legújabb technológiát, a legkorszerűbb vegyipari berendezéseket. Az üzemek szükségképpen előbbre járnak a technológiai megoldásokban, a legkorszerűbb tankönyvben tárgyalt technológiánál is. A tankönvvek mindig egy adott — a tankönyv megjelenése idején meglevő — technológiai állapotot tükröznek, az üzemek pedig a termelékenység növelése érdekében állandóan korszerűsítenek. Ilyen szemDontból is nagy jelentőségűek a nyári termelési gyakorlatok. Természetesen találkozhatnak a tanulók elmaradt, korszerűtlen technológiával is, ezt fel is ismerik, s a helyes következtetést le is tudják vonni. Csak az üzemekben ismerkedhetnek meg a tanulók a vegyipari üzemi munka különféle fokozataival, kezdve a segédmunkás elméleti felkészültséget szinte egyáltalában nem kívánó munkáiától a betanított munkás, szakmunkás, a technikus, az üzemmérnök, a kutatómérnök munkáján át egészen az adminisztrációig. A munkaköröknek ez a saját élményeken át történő megismerése nemcsak tájékozódást jelent, hanem gyakran serkentő is a jobb iskolai munkára, mert itt válik nyilvánvalóvá, hogy tanulás, komoly szakmai ismertek nélkül semmiféle szintű irányító munkakört betölteni nem lehet. A fizikai munkát illetően is csak az üzem nvűithát közvetlen tapasztalti élményt. Az eddigiekből ugyan világosan kitűnik, hogy a termelési gyakorlatoknak nem célja az, hogy a tanulók fizikai munkát végezzenek, de csak hasznos lehet, ha bizonyos mértékben erre is sor kerül. Csak az 14 követelhet meg ésszerűen bizonyos munkateljesítményt a dolgozótól, aki maga is tisztában van a munka nehézségeivel, a teljesíthetőséggel. Ezért nem lenne helyes, ha a tanulók, esetleg a szülők eleve tiltakoznának a fizikai munka végzése ellen. A termelési gyakorlatok közben új emberi, munkatársi kapcsolatokra tesznek szert a tanulók. Munkásokat, vezetőket ismernek meg. Itt találkoznak a szocialista termelési viszonyokkal, ismerik meg a munkában élenjárókat, a szocialista brigádokat, a munkafegyelmet, az egyén beleilleszkedését egy közös erőfeszítésbe, az igazi közösségi munkát. Természetesen negatív benyomások is érik a tanulókat szép számmal. Ez elkerülhetetlen, mert vannak fegyelmezetlen, a munkát inkább kerülő, semmint kereső emberek is. Ezektől a hatásoktól sem kell félteni a tanulókat. Ezt is úgy kell felfogni, hogy nekik majd ezek ellen a negatív jelenségek ellen is küzdeniök kell, ilyesmivel is számolniok kell. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a termelő munka mellett a dolgozók nem tudnak elég időt szakítani arra, hogy a tanulókkal foglalkozzanak, a nagyfokú gépi munka mellett munkát sem nagyon adhatnak. Ennek következtében; a tanulóknak nincs lehetőségük a tevékeny-kedésre, ami jobb esetben az unalom, rosszabb esetben a fegyelmetlenke-dés forrása. Tanulóinknak tudniok kell, hogy az az üzemben nem várhatják azt az állandó irányítást és foglalkoztatást, amit az iskolában kapnak, saját maguknak is törekedniük kell munkát találni az adott beosztásban. Ez a törekvés a legjobb estben meg is van. Amikor afelől érdeklődtünk a tanulóknál, hogy mi nem volt jó a termelési gyakorlatokban, szinte általános volt a vélemény: nem volt elég munka. Az egyik beszámoló ezzel a felkiáltással fejeződik be: „Munkát, munkát!" A nyári termelési gyakorlatok akkor lehetnek igazán eredményesek, ha a tanulók olyan üzemekbe kerülnek, amelyeknek technológiáját az iskolai tanulmányok alapján meg is értik. Ezért arra törekszünk, hogy az I. osztályos tanulók szervetlen vegyi üzemekben kezdjék meg a gyakorlatot, mert ehhez az általános és szervetlen kémiai tanulmányaik már valmi elméleti alapot adnak. Miután a II. osztályban már szerves kémiát is tanultak, sor kerülhet valmely szerves üzemben, gyógyszergyárban végzendő gyakorlatra. Sajnos, a tanulók aránylag nagy létszáma, az üzemek korlátozott volta nem mindig teszi lehetővé ezt az ésszerű beosztást, de amennyire csak lehet, a legjobb megoldásra törekszünk. Erre, már csak azért is szükség van, hogy a tanulók tanulmányaik befejezéséig több üzemet ismerjenek meg, így dönteni tudjanak, hogy a vegyipar melyik ágában, mely területén helyezkedjenek el. A legtöbben abba az üzembe kérik magukat, ahol a termelési gyakorlatok idején megkedvelték a munkatársakat és a munkát. A termelési gyakorlatok tehát az elhelyezkedés szempontjából is pótolhatatlan jelentőségűek. Á Winkler Lajos Vegyipari Technikum tanulóinak szakdolgozati témáit, a témaadó üzemeket, a kidolgozó tanulók nevét az alábbi kimutatás tünteti fel: 15 Kimutatás a képesítő szakdolgozatokról Témaadó üzem A szakdolgozat címe Témavezető A szakdolgozat készítője Zalai Kőolajipari Vállalat, Zalaegerszeg Bitumenek lágyuláspont, penetráció és Fraas-féle töréspont meghatározásának hibalehetőségei. Kele Sándor MEO vezető vegyészmérnök Monok Anna Sötét alapok kinematikus és dinamikus viszkozitásának meghatározása. » Molnár Tibor Nagylengyeli és barabásszegi olajok víztartalmának meghatározása műszeres úton. Borsos Imre kutató vegyészmérnök Farkas Márta Kazánvizek pH-jának meghatározása elektromos pH mérővel. » Ferenzcy Zsuzsa Fővárosi Gázművek, Budapest Szenek, kátrányok, gázvizek germánium tartalmának vizsgálata. Kovács Tamás vegyészmérnök Barta György Katalizátorok földgázbontó képességének vizsgálata. Barsi Lajos vegyészmérnök Menegáti István REANAL Finomvegyszergyár, Budapest Vas-sok foszfáttartalmának meghatározása. dr. Kolos Ede analitikai főosztályvezető, vegyészmérnök Németh Ildikó Oldószerek oldehid-tartalmának meghatározása. Rózsa Ferenc Kőolajipari Kutató Laboratórium, Nagykanizsa Kőolajpárlatok finomdesztilláció-ja. Tóth József osztályvezető, vegyészmérnök Jankó Kálmán Olajtároló kőzetek szervesanyagtartalmának meghatározása. Molnár Jenő vegyészmérnök Kuhár László Pécsi Gázgyár, Pécs Üzemi szennyvizek vizsgálata. Vodl Emma vegyészmérnök Joanelli Tibor Városi gáz szennyeződéseinek vizsgálata. Bódis József vegyészmérnök Fleischmann Gábor 16 A képesítő szakdolgozatok Íratásának célját, jelentőségét az elmúlt tanév Évkönyvében ismertettük. A szakdolgozatírásnak a feltételeit nem a legegyszerűbb megteremteni. A fő cél az lenne, hogy a tanulók a szakdolgozat írásával valamely vegyi üzem munkájába bekapcsolódva, önállóan dolgozzanak. Ehhez a tanulóknak hosszabb ideig kellene tartózkodniok a tanulmányi idő alatt valamely más városban levő üzemben. Ez a szállásnehézségek miatt sem oldható meg tömegesen. Az is nehézséget okoz, hogy a téli és esetleg a tavaszi szünetet is igénybe kell venni a dolgozat elkészítéséhez, mert ezidő szerint tan tervszerűen a szakdolgozat Írására nincsen idő biztosítva. Ezek és egyéb nehézségek miatt ebben az évben nem szorgalmaztuk különösebben a szakdolgozatok készítését, így kevesebb is a szakdolgozatot írók száma, mint az elmúlt iskolai évben. Á dolgozatokat nagyrészt már a téli szünetben elkezdték a tanulók készíteni úgy, hogy a téli. szünet előtti héten és a téli szünetben végezték el az üzemekben a szakdolgozattal kapcsolatos vizsgálatokat. Valószínűnek látszik, hogy a következő évek e tekintetben gyökeres változást hoznak, mert a szakdolgozat írására tan-tervszerűen biztosítandó idő lehetővé teszi, hogy mindenki szakdolgozatot készítsen. Ez azonban csak az egyik feltétel megteremtése. Az üzemekben való munka feltételeinek biztosítása továbbra is problematikus. Továbbra is fennáll az, hogy csak a laboratóriumi gyakorlatok idején nem oldható meg a szakdolgozat más városban levő vegyiüzemben történő elkészítése még akkor sem, ha a laboratóriumi gyakorlatokat két egymás utáni napra tesszük. Ez más iskoláknál nem okoz problémát, mert az iskolák székhelyén levő, vagy a közvetlen környéken levő üzemekben a laboratóriumi gyakorlatok tanrend szerinti idejében is megoldható az üzemi munka. A nagykanizsai üzemek eddig is szívesen álltak rendelkezésünkre és adtak segítséget a szakdolgozatok Íratásához, azonban ezek az üzemek nem tulajdonképpeni vegyi üzemek, ennek következtében vegyi problémáik korlátozottabbak, szűkebb területűek. A szakdolgozatok Íratásában valószínűleg sokkal erősebben kell támaszkodnunk belső erőinkre, iskolán belül is kidolgozható témákat kell nagyobb számban adnunk, lehetőleg úgy, hogy azoknak üzemi kapcsolatuk is legyen. Megoldást kell keres- — nünk úgy is, hogy a témát valamely vegyi üzemtől kérjük, de a vele kapcsolatos munkát az iskolai laboratóriumban, saját felszerelésünkkel végeztetjük el, s esetleg irányítás, témamegbeszélés céljából utaznak csak tanulóink rövidebb időre az üzem székhelyére. Ehhez az iskolai laboratóriumi felszerelésünk e pillanatban is megfelelő, s újabb műszerberendezéseinkkel még jobb feltételeket tudunk teremteni. Küronya István laborfőnök £ ts. c ^ ............ 2 ívkönyv >„ I7 A kollégium és az iskola kapcsolata A Zsigmondy Vilmos Kőolaj bányászati és Mélyfúróipari Technikum és a Winkler Lajos Vegyipari Technikum tanulói a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumban és a Hámán Kató Leánykollégiumban nyernek elhelyezést. Számszerint a fiúkollégiumban a két iskolából összesen 106, a leánykollégiumban 44 tanuló lakik. Az iskola tanári kara a kollégiumokkal szoros kapcsolatot tart fenn elsősorban tanulmányi téren, de a közös és kifejezetten kollégiumi rendezvényeket illetően is. Az együttműködés kell is, hiszen bizonyos értelemben a kollégium és az iskola kapcsolata hivatott pótolni a család és az iskola kapcsolatát. Enélkül pedig eredményes, a tanuló tudására, jellemére, jövőjére ható pedagógus munka nehezen képzelhető el. A jó kollégiumi nevelőmunkát elsősorban, de az iskola és a kollégium eredményes együttműködését is jelzi az, hogy a kollégiumi tanulmányi átlagok magasabbak az iskolainál. A Kőolaj bányászati Technikumban tanuló diákoknál a leánykollégiumban 0,96, a fiúkollégiumban 0,5 a különbség, a Vegyipari Technikum esetén ez a különbség 0,24, illetve 0,13. A kollégiumi nevelőtanárok többízben tájékozódjanak iskolánkban a tanulók osztályzatai felől, viszont iskolánk tanárai rendszeres korrepetációt tartanak a kollégiumokban. Több esetben vettek részt tanáraink a kollégiumi rendezvényeken — illetve tettek látogatást kollégiumban lakó diákjainknál. Ez utóbbi rendszeressé válása nagyon előnyös volna, mert egy-egy ilyen alkalommal felszínre kerülhetne néhány megoldásra váró probléma, vagy a kollégium és az iskola kapcsolatát érintő kérdés. A párhuzamos osztályok számának növekedése tette szükségessé, hogy iskolánk területén az alföldi diákok számára otthont biztosítsunk. Húsz alföldi tanuló kapott iskolánkban szállást. , Az iskola és a kollégiumok kapcsolata, egymást segítése a meglevő eredményeken túlmenően sokkal sikeresebb volna, ha növendékeink egy kollégiumban nyernének elhelyezést. Koncz István mérnök-tanár 20 A Szülői Munkaközösség és az iskola kapcsolata A szülői munkaközösségek az egy iskolába járó tanulók szüleinek közössége az iskola és a társadalom közösen létrehozott mozgalma. A szülői munkaközösség célja a szocialista iskolapolitika fejlesztésének, az iskolareform-törvény megvalósításának elősegítése, az ifjúság szocialista szellemű nevelésének biztosítása — elsősorban az iskolai és családi nevelés összhangjának megteremtése és a szülők—pedagógusoK őszinte kapcsolatának elmélyítése útján. Az iskolareform következetes valóra váltása megköveteli a szülői munkaközösségek tevékenységének erősítését, szervezettebbé tételét, nagyarányú fellendülését. A nevelésnek a szocializmus építésében betöltött kiemelkedően jelentős szerepe egyértelműen meghatározza és alátámasztja a szülői munkaközösség nevelő munkájának, egész tevékenységének nagy fontosságát és felelősségét. Szülői munkaközösségünk munkaterv alapján dolgozik. E munkatervet az igazgató és a szülői munkaközösség elnöke készíti el, amit a választmány elé terjeszt, igazodva az iskola céljaihoz és sajátos helyzetéhez. A választmány tevékenységét az igazgató és a szülői munkaközösség elnöke közösen irányítja. Az igazgató az iskolát, a szülői munkaközösség elnöke az iskolába járó gyermekek szüleit képviseli. A rend és tisztaság igényét kialakítjuk tanulóinkban. A tantermeket a szülők igyekeznek kellemessé, széppé tenni, hogy tanulóink azt második otthonuknak tekintsék. Az osztály rendjének, tisztaságának, a tanulók öltözködésének, felszerelésének, pohárral, törülközővel, szappannal való ellátásának, az osztálynaplók borítóval való ellátását állandó feladatnak tekintjük, azokat ellenőrizzük. Családlátogatást végzünk az osztályfőnökkel együtt. A látogatás, alkalmával megismerkedünk a tanulók családi helyzetével, a család pedagógiai beállítottságával és arra törekszünk, hogy a családi nevelés együtt haladjon az iskolával. A szálláson lakó tanulókat többször is meglátogatjuk. Ha a tanuló tanulási lehetősége nincs biztosítva, úgy igyekszünk részere má^ helyet keresni. A vonattal, autóbusszal bejáró tanulók érkezését, indulását esetenként ellenőrizzük. Kulturálté magatartást mindenkor megkívánunk tanulóinktól. Az ifjúságvédelmi, egészségügyi és szociális feladatok ellátása is szülői munkaközösségünk fő teendői közé tartozik. Választmányunk részt vesz az ifjúságvédelmi bizottság munkájában a rendszeres ellenőrzéseken, különös tekintettel az erkölcsileg veszélyeztetett tanulókra. Első teendőnk a veszélyeztetett tanuló felismerése. Ilyen esetben a\' pedagógusokkal és szülőkkel közösen megvizsgáljuk, mit kell tenni a helyzet megoldása, javítása érdekében. Szülői értekezleteinken 90 százalékban megjelentek a szülők. Tekintettel arra, hogy iskolánkban sok a vidéki tanuló, így a tanév folyamán 19 a vidéki szülőknek megfelelő időpontban, vonatinduláshoz igazodva tartunk szülői értekezletet. Szülői munkaközösségünk nevelési feladatai közé tartozik a KISZ-szervezet munkájának segítése. Részt vettünk a KISZ kongresszusi küldöttértekezleten, ahol kértük, bízzák meg a szülőket a KISZ-szervezet konkrét feladatainak segítésére. A szülői munkaközösség és a KISZ nevelőmunkája jól kiegészíti egymást. Igen komoly segítséget ad a szülői munkaközösség az iskolának a nyári üzemi gyakorlaton levő tanulók ellenőrzésében. Gyakorlati helyükön meglátogatják a tanulókat, érdeklődnek a magatrtásuk felől és szükség esetében intézkedést tesznek. Iskolai rendezvényeinknél is arra törekszik szülői munkaközösségünk, hogy az mind erkölcsileg, mind anyagilag sikeres legyen. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából kétnapos iskolanapot tartottunk. Iskolanapunkat Varga József, az Országos Kőolaj-és Gázipari Tröszt főmérnöke, iskolánk szakfelügyelője nyitotta meg, ismertetve iskolánk 12 éves fennállása óta elért eredményeket és fejlődéseket. Nyilvános szakköri ülések, túraversenyek voltak. Az iskolanapokat bállal fejeztük be, ahol szülői munkaközösségünk sok segítséget adott. Az iskola és a szülői munkaközösség törekszik a szülők pedagógiai kultúrájának emelésére. A szülők pedagógiai felkészültségének; kultúrájának fejlesztése a szülői munkaközösségek munkájának kiemelkedően jelentős része. Ezt a célt szolgálja a nőtanács által rendezett Szülők Iskolája, Szülők Akadémiája sorozatok is. A nőtanács a választmány részére Politikai Akadémiát szervezett, ami a nők politikai tisztánlátását segíti az időszerű kérdésekben. Az ifjúság nevelésének társadalomformáló jelentősége azt követeli, hogy a szülők közösségbe szerveződve, a közösségi mozgalom hatalmas erejével álljanak a szocialista nevelés célkitűzései mellé és az iskolával együtt az egész társadalom előtt vállalják a felelősséget a szocialista embernevelés munkájáért. Mindezek figyelembevételével az iskola és szülői munkaközösségünk egységes, összehangolt munkájával, úgy érezzük, eredményesen és jól dolgozunk., Orbán Ferencné SZMK elnök 20 v A Kállai Éva KISZ szervezet évi munkája A szervezet taglétszáma 527 fő, az iskola tanulóinak 96,9 százaléka. A bejáró tanulók egy része vidéki lakhelyén van igazolva, s így a KISZ-tagok száma még magasabb. A KISZ KB határozat értelmében ebben az évben már nem vezetőség, hanem bizottság irányította az iskolai KISZ-munkát. Ez az átalakulás a KISZ Kongresszusra való felkészülés időszakában történt meg, amikor küldöttértekezleten adott számot vezetőségünk az elmúlt négy év KISZ-tevékenységéről. A 27 tagú KISZ Bizottság 11 tagú Végrehajtó Bizottságot választott. A VB tagjai: Solti Károly titkár Lékai István szervező titkár Szabó Ágota gazdasági felelős Rövid Kálmán társadalmi munka-felelős Kenese Mária kultúrfelelős Zakó Teréz tanulmányi felelős Angyal Pál sportfelelős Magyar István agitáció és propagandafelelős Tófejű Éva jegyző Egerszegi Viktória kollégiumi összekötő Végvári Kálmán kollégiumi összekötő A KB mellett 6 tagú Revíziós Bizottság működik, amelynek tagjai: Monok György Plander Ágota Horváth Csaba Remport Katalin Zab Csaba Zsidó Katalin Ebben az évben az alapszervezetek száma 15-ről 17-re emelkedett. Gyűléseiken komoly osztály-problémák, politikai témák kerültek napirendre. Az alapszervezetek rendszeresen értékelték a tanulmányi eredményeket. Az első osztályos alapszervezetek élére már az év kezdetén olyan titkárok kerültek, akik az elmúlt nyáron vezetőképző tanfolyamon vettek részt. Ahol arra szükség volt, ott a bizottság tagjai segítették a kezdeti időkben az elsős alapszervezetek munkáját. Így sikerült elérni, hogy ebben az évben egyes első osztályokban lendületesebben folyt a KISZ-munká. Az „Ifjúság a szocializmusért" próbák mozgalmában ebben az évben lényeges változás volt. Az előző évektől való eltérés sok problémát jelentett szervezetünk számára. Az eddig szerzett sok jó tapasztalatunk nagy részét nem tudtuk hasznosítani. A reform eltörölte a próbacsoportokat, amelyek pedig éppen kis létszámuk miatt eddig igen eredményesen működtek. Megszűntek a próbakönyvek, amelyek pedig mindig biztos alpot nyújtottak a foglakozások anyagához. Alapjában véve a négy követelmény — tanulás, munka, kultúra, sport — megmaradt, s a kezdeti nehézségek ellenére is ez képezte az egész évi tevékenységünk gerincét. 21 A foglakozásokon kis kivételle iskolánk minden tanulója részt vett. Az összejöveteleken öt kötött témát dolgoztak fel, amelyek közül kettő a felszabadulásunkkal, illetve az azóta eltelt eredményekkel foglalkozott, kettő a KISZ Kongresszus anyagát,; határozatait tárgyalta, egy pedig a VIT-tel kapcsolatos volt. A témák előadói — amennyiben azok tanulók voltak —, rendszeresn felkészítette a VB, így az előadások színvonalasak voltak. Sok estben szülők, nevelők, pártfunkcionáriusok vállalták az alapszervezetek meghívására az előadások megtartását. A hallgatók bátran kérdeztek, vitatkoztak. Az említett kötött témájú foglakozásokon kívül tartottak még összejöveteleket a csoportok, amelyeken a tanulók által szabadon választott kérdéseket, problémákat beszéltek meg. Az ISZM-on beiül három fő eseményre való felkészülés adta KISZ-munkánk alapját: 1. Felkészülés a Kongresszusra. Nagy — talán minden eddiginél nagyobb — feladat elé állította ez a munka az alapszervezeteket és az akkori 11 tagú csúcsvezetőséget. A felkészülés időszakában az alapszervezetek vezetőségei által összeállított beszámolókban adtak számot a titkárok az alapszervezetek eddigi munkájáról, eredményeiről, hibáiról. Ezeken a taggyűléseken választottak az alapszervezetek új veztőséget. A legtöbb taggyűlésen az új vezetőségi tagok megválasztását parázs vita előzte meg. Ezeken a taggyűléseken választották meg a küldöttségeket az iskolai küldöttértekezletre. Az iskolai küldöttértekezleten 120 tanuló képviselte az alapszervezeteket. Meghívott vendégként jelen voltak a tantestület tagjai, valamint a párt és a felsőbb KISZ Bizottság képviselői. Napirenden a csúcsvezetőség beszámolója a 4 éves munkáról, a régi vezetőség lemondása, a Bizottság rendes- és póttagjainak megválasztása és a városi küldöttértekezleten a KISZ-szervezetünket képviselő küldöttek megválasztása volt. A vezetőség kimerítő, s siatisztikai adatokkal alátámasztott beszámolóját a küldöttek és a meghívott vendégek. nagy érdeklődéssel hallgatták. A beszámoló elhangzása után vita indult, amelyben szép számai vettek részt az alapszervezetek képviselői. A városi értekezletre megválasztott küldöttek voltak: Kocsi Tibor, Sneff Gizella, Takács Ágnes, Marancsics Béla és Solti Károly. A küldöttértekezlet által választott Bizottság és Revíziós Bizottság, ,valamint a póttagok személyi összetételében azóta változás történt, mivel á negyedikes vezetőségi tagok helyébe újakat választottunk. A megyei értekezleten iskolánkat Solti Károly képviselte. A KISZ Kongresszus határozatainak részletes ismertetése, megvitatása két IS-előadáson történt. 2. A második nagy esemény, amelyre nagyon készültünk, hazánk felszabadulásának 20. évfordulója volt. A nagy ünnep tiszteletére rendeztünk, március végén iskolanapokat. E vidám két nap alatt változatos kultúr- és sportprogram nyújtott lehetőséget iskolánk minden tanulójának a szereplésre és a szórakozásra. Az ünnepségsorozatot megelőző időszakban felszabadulási pályzatokat hirdettünk, amelyek értékelése és a pályadíjak kiosztása szintén az iskola-napokon történt\'. A fotópályázatra beérkezett képekből a fotoszakkör igen szép és ízléses kiállítást rendezett. Ekkor bonyolítottuk le az MSZBT által meghirdetett ,,Ki tud többet a Szovjetunióról" vetélkedőt, amelyet Fleischmann Gábor nyert meg, aki a későbbiekben eredményesen szere- 22 pelt a megyei versenyen és Veszprémben a területi vetélkedőn is, ahol a második helyen végzett. Fleischmánn Gábor a technikumi tanulmányai során sokszor szerzett dicsőséget iskolánknak. A szellemi öttusa versenyt Kiss László nyertei meg. Az iskolanapokon a szakkörök nyilvános szakköri üléseket tartottak. Mind a két napon a tornateremben és a szabadtéri pályákon peregtek a sportesemények. A villámtornára sok csapat és egyén nevezett be. Kosárlabdában 6 felsős-, 4 alsós- és 4 leánycsoport vonult fel az első helyért. Csak az őszi iskolabajnokságban elért helyezések alapján alkalmasnak tartott csapatokat engedhettük rajthoz állni időhiány miatt. A kétnapos küzdelemsorozat a IV/e osztály győzelmét hozta. Legeredményesebb játékosuk Csögör János volt, aki egymaga 79 pontot dobott a mérkőzések során. A párhuzamosan rendezett asztalitenisz verseny győztese Horváth Ferenc lett Egyed Ferenc és Bécsi János előtt. A sakkbajnokság is igen sok nézőt vonzott. Itt az első helyet Kuhár László szerezte meg. Az első napon tartottuk a „Felszabadulási turaversenyt", amelyen a résztvevő csapatok tagjainak politikai, kulturális és szakmai kérdésekre kellett felelni. Sajnos, a rossz idő miatt a városban kellett ezt a túrát megrendezni. Az első helyen a Il/e osztály csapata végzett. Az ünnepségeket szombat este bállal zártuk. 3. A VIT-tel kapcsolatban egy előadást tartottunk, amelyen az előadók részletesen ismertették az eddigi találkozók történetét és méltatták jelentőségüket. A tanulmányi eredmények javítása érdekében tett erőfeszítéseink eredményét az évkönyvi anyag összeállításakor még teljes egészében nem tudjuk értékelni. Félévkor a legjobb eredményeket a IV. osztályok érték el. Ez érthető is, hiszen ők a képesítőre készülnek és ez a nagy erőpróba az egész évben kitartó és lelkiismeretes munkát követel. A leggyengébb eredményeket az első osztályok érték el. Vonatkozik ez főleg a KBMT első osztályaira. Különösen gyenge az I/c osztály eredménye. Elég nehezen tudtak az elsős tanulók az új környezetbe, az új közösségbe beilleszkedni. Ezek az alapszervezetek a kezdeti időkben még nem voltak képesek arra, hogy hathatós támogatást nyújtsanak a gyengébbeknek. A segítségadás módszereit megismertettük ezekkel az osztályokkal. Reméljük, az éwégi átlagok tükrözik az erőfeszítéseinket. Az idén is elsősorban a tanulói korrepetálásokat szorgo! máztuk elsősorban, mert az eddigi tapasztalataink szerint ez a legeredményesebb, legcélravezetőbb módszer. Előfordult azonban egyes esetekben, hogy éppen azok a tanulók nem jelentek meg ezeken a korrepetálásokon, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá. Ilyenkor — ha kellett — a szülőkhöz is elmentünk. A legtöbb nehézséget a bejáró tanulók segítése okozta, mert ők többnyire a tanítás befejezése után elutaznak. Az ő problémájuk még mindig megoldatlan. Kulturális tevékenységünk a Helikoni ünnepségekre való felkészülés jegyében folyt. Már szeptemberben megalakult Meixner Béla tanár úr veztésével iskolánkban az irodalmi színpad, valamint az irodalmi és a zenei önképzőkör. A megyei elődöntőn a következőket javasolták az ünnepségeken való részvételre: az énekkart, a kamarazenekart, Horváth Máriát és Sneff Gizellát (énekszóló), Szamos Jenőt és Fülöp Évát (hangszerszóló). Az irodalmi pályázatra Hajdú László, Gyimesi László, Kigyóssy László, Tóth Mária és Mazzag Pál műveivel neveztünk. Ebben az évben 320-an jelentkeztek a „József Attila" olvasómozgalomba. Tanulóink nagy része rendszeresen látogatja a könyvtárakat. Gyér 23 azonban az iskolai könyvtár látogatottsága. Dicséretet érdemel Tóth Mária, Rózsa Ferenc, Rudolf Sándor és Jáki István munkája, akik a könyvtárosi teendőket látták el. Az iskola és az alapszervezetek az év folyamán több ízben szerveztek közös mozilátogatásokat, kiállítások és tárlatok látogatását. Két nagy iskolabált rendeztünk ebben/ az évben. Az idén is megrendeztük a szokásos szombati táncdélutánokat, de olyan kevesen látogatták ezeket a rendezvényeket, hogy ezeket hamarosan megszüntettük és helyettük visszatértünk az osztály klubdélutánokhoz. A „Ki mit tud?" városi versenyén Horváth Mária, Sneff Gizella és a tánczenekarunk indult. Horváth Mária bejutott a tv. középdöntőjébe. Sokat fejlődött ebben az évben az iskolai sportmunka is. Célul azt tűztük ki, az élsportoló nevelése mellett, hogy minél többen vegyenek részt az egyes versenyeken. Ezt a célkitűzésünket meg is valósítotuk. Az őszi kosárlabda bajnokságba 17 osztály — iskolánk minden osztálya — benevezett. Külön került megrendezésre az elsősök bajnoksága. Mind ebben, mind pedig a felsősök tornájában színvonalas, érdekes mérkőzésekre került sor, melyeket az osztályok tagjai szívesen végigszurkoltak, buzdítva csapatukat. A felsősök bajnokságában egy nagyon jó képességű csapat, a IV/e már a versenyek kezdetén az élre került és végül nagy fölénnyel nyerte a bajnokságot. A bajnokságot nyertí csapat tagjai: Csögör János, Mátai Dezső, Kocsis István, Rédei István, Szőke János, Bzollár Tibor, Farkas László és Tarr Ervin. Az őszi sportidényben a városi kézilabda-bajnokságon az iskolát képviselő Ill/b osztály csapata várakozáson felül szerepelt, s megszerezte az első helyet. A csapat tagjai; Bodó István, Bruckner Lajos, Csányi László. Gyürüsi Attila, Rábavölgyi Lajos és Kajtár Zoltán. A téli napokban sem szünetelt a sportmunka iskolánkban. A tornateremben küzdöttek az< osztályok kosárlabda csapatai. Az első osztályok közül kiemelkedett az I/b osztály csapata. Külön kell megemlékezni az újonnan alakult turisztikai szakkörről. Az iskolai túra versenyek szervezése is az ő feladatuk volt. Rövid féléves működésük alatt már szép eredményeket értek el a város által szervezett versenyeken. Iskolánkban ebben az évben is több szakkör működött. A szakkörök lehetőséget adtak arra, hogy tagjaik az iskolai tananyagon túl is bővítsék ismereteiket. A szakmai szakkörök — kémia, technológia, elektrotechnika — kívül foto- és sportszakkör is működött. Az idei tanévben is megindult az osztályok közötti dekorációs verseny, de az átépítési akadályok miatt az év végén már nem lehetett reálisan értékelni az osztályok munkáját. Az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is voltak az osztályok — néhány kivételtől eltekintve — tanulmányi kiránduláson. Ezek szervezésében nagy segítséget nyújtottak az alapszervezetek vezetőségei az osztályf őnökökn ek. Az alábbi osztályok voltak tanulmányi kiránduláson: l/a Balaton I/b Szigliget l/e Pécs Il/a Veszprém—Győr—Sopron Il/b Keszthely—Hévíz Il/d Eger—Bükk 24 Il/e Sopron—Kőszeg Ill/a Veszprém—Győr Ill/b Börzsöny Ill/d Sopron—Győr—Veszprém Ill/e Nagyvázsony—Veszprém IV/a Miskolc—Bükk IV/b Börzsöny IV/d Bükk IV/e Egei- KISZ-tagjaink szépen teljesítették a vállalt társadlmi munkaórákat. A munkákra a következő területeken nyílt lehetőség: a Bányász Sportkör új pályájának építése, rakodómunkák a vasúton, pocokirtás, iskolai munkák, városrendezési munkák. Ezen a nyáron a gógánfai táborba 10 leány, Lentibe pedig 20 fiútanulónk megy dolgozni két hétre. Ebben az évben összesen 11 881 munkaórát teljesítettek tanulóink. A kollégiumokkal összekötőink révén tartottuk és ápoltuk kapcsolatainkat. Bizottsági üléseken számoltattuk be összekötőinket a kollégiumi diáktanácsok munkájáról. A kollégiumokban szép eredményeket értek el a tanulmányi munka segítésében. Ezt igazolja, hogy a kollégisták átlaga az iskolai átlagok fölött van. Végezetül itt szeretnénk köszönetet mondani a tanári karnak azért a munkáért, mellyel egész évben segítették KISZ-szervezetünket. Solti Károly KISZ-titkár 25 A kulturális munka iskolánkban Felszabadulásunk 20. évfordulóját ünnepeljük ez évben, s ennek jegyében kezdtünk hozzá az ifjúsági önképzőkör keretében iskolánk kulturális programjának megtervezéséhez és megvalósításához. Méltó formát, ünnepélyes külsőt biztosítani a tanulóifjúság lelkes, a művészetekért rajongó sokaságával lehet, így az önképzőkörben külön működő köröket szerveztünk. Tevékeny és pezsgő élet folyt a zenei körben, melyet N o 11 Ferenc zeneiskolai tanár úr vezetett. Ebbe tartozott az iskola vonós-zenekara, kamaraegyüttese, szólóhangszeresei, énekesi és énekkara, létszámban mintegy 90 tag. Az irodalmi alkotókört az ifjú írók, költők, tanulmányírók csoportja alkotta 10 taggal. Az irodalmi színpad hasonlóan külön működött 18 taggal. A tanév folyamán mindegyik kör rendszeresen szerepelt az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken. A „Kállai Éva" KISZ-szervezet nemcsak az egyszerű támogatás formájában, hanem a program maradéktalan és színvonalas végrehajtásában is pótolhatatlan segítséget nyújtott. Ezért elsősorban Fleischmann Gábor IV/E osztályos tanulónak, az iskola KISZ kultúrfelelősének jár köszönet. Önképzőkörünk programját ugyan a folyamatos, színvonalában emelkedő, tartalmában sokrétű kultúrmunka alkotta, de szem előtt tartottuk az ez év májusában Keszthelyen megrendezendő Helikoni Ünnepségekre készülést is. Iskolánk kulturális hagyományai, eredményei kötelezően meghatározták a felkészülés minőségi fokát, s azt, hogy a legeredményesebb dunántúli technikum büszke címét megvédhessük az új Helikonon. A zalaegerszegi selejtező jellegű bemutatók után iskolánk a következő művészeti ágakban indult: karének, vonószenekar, kamarazenekar, zongoraszóló, szólóének, versmondás, továbbá az irodalmi, néprajzi és helyismereti tanulmány pályázaton. A minden eddiginél nagyobb méretű és magasabb színvonalú bemutatókon 90 tagú küldöttségünk az eddigi sikereket túlszárnyalva szerepelt. Aranyszintet: Horváth Mária Il/d szólóénekkel, Szamos Jenő Il/d zongoraszólóval, Mazzag Pál Il/\'e irodalmi riporttal, Kigyóssy László Ill/d helytörténeti tanulmánnyal ért el. Ezüstszintre: Tóth Mária Eszter I/d néprajzi tanulmányával, Fülöp Éva Ill/e zongoraszólóval, Sneff Gizella Ill/b szólóénekkel volt méltó. Bronzszintre értékelte a zsűri a vonószenekart, a kamaraegyüttest, az énekkart és Gyimesi László Ill/e verspályázatát. Oklevelet Liplin Júlia Ill/d versmondásával és Hajdú László Ill/a helytörténeti tanulmányával nyert. Valamennyi résztvevőre büszkén tekint iskolánk, hiszen, tehetségük, művészetszeretetük gyümölcse érett be ezen a nagy kulturális szemlén. Eredményeink kedvező alapot biztosítottak arra, hogy az elkövetkező években szélesítve a kulturális érdeklődést, tartalmában elmélyítsük, általánossá tegyük, mint az iskola és a KISZ nevelőmunkájának rendkívül fontos részét. Meixner Béla tanár 26 Az iskola szakköreinek munkájáról A technikumi szakkörök célja közel azonos más középiskolai szakkörökével. Nevezetesen az egyes tantárgyak, illetve tudomány- és technikai ágak, továbbá a művészetek iránt érdeklődő tanulók igényeinek kielégítése, hajlamaik, rátermettségük kibontakoztatása. A technikumok sajátos helyzeténél fogva a szakkörök különösen alkalmasak arra, hogy tanulóink általános műveltségét, de szakmai műveltségét is többlettel gyarapítsák. Mivel a technikumi nevelés célja alapos szaktudású, sokoldalú középkáderek képzése, a szakkörök hozzájárulhatnak a harmonikus egyéniségű technikusok neveléséhez, ezzel az iskola nevelési célkitűzéseinek megvalósításához. E célnak megfelelően az 1964—65. tanévre a Nehézipari Minisztérium az alábbi szakköröket engedélyezte: irodalmi szakkört heti 1 órában matematika szakkört heti 2 órában (két csoport részére) elektrotechnika heti 1 órában kémia heti 1 órában vegyi gépészeti heti 8 órában (négy csoport részére) olajtermelési heti 1 órában fotó heti 1 órában (leányok részére) sport heti 4 órában (fiúk részére) Ezen kívül működik iskolánkban egy nem hivatalos szakmai önképzőkör, ahol a III. és IV. osztályos vegyésztanulók főleg az újabb tudományokkal foglalkoznak, továbbá dr. Pintér Dénes tanár vezetésével egy sakkszakkör. A szakkörök munkájukat terv szerint végezték. A vegyi gépészeti szakkör tervét nem tudta teljesíteni, mert a nagy műhelyi építkezések ezt lehetetlenné tették. Általánosságban a szakkörök valamennyi funkciójukat gyakorolták. Így könyveket ajánlottak olvasásra, előadásokat tartottak, albumot, modelleket készítettek, gyűjteményeket állítottak össze, kirándulásokat szerveztek, kiállítást rendeztek. Törekedtek a feldolgozott témák időszerűségére, a haladás követésére. A szakköri munka számontartása már nem volt mindig teljes. Nem mindig láttunk rendes naplóvezetést. E tekintetben jól dolgozott a kémia szakkör, ahol a szakköri tagok szép naplót is vezettek, az elvégzett kísérleteket rajzokkal is rögzítették. A szakköri felelősök időszakos beszámolói is el-elmaradtak. Szép reményeket fűzünk szakköri vonatkozásban az átalakítás alatt álló C-épülethez. A remélt szertárak lehetővé tennék az elkészített kísérleti eszközök, modellek jobb megőrzését s az oktatásban való rendszeres használatát. A munka számontartásához hozzátartozik a szakkör eredményeinek nyilvános bemutatása. Ebben a vonatkozásban voltak már sikeres próbálkozásaink, de mindezideig sem az iskolai, sem a társadalmi nyilvánosság nem kielégítő. Ebben az évben, a március végén megrendezett Iskolai Napok keretében jól sikerült előrelépés történt. Hat szakkör szerepelt nyilvánosan. Kiemelkedő volt ezek közül az irodalmi 27 szakkör bál előtti műsora, valamint a látványosan, de szakszerűen megoldott kémiai szakkör. Ez utóbbit is nagy diáksereg hallgatta és nézte végig, azonban a felnőttek, szülők megnyerése — bár kísérletet tettünk rá — nem sikerült. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy az elgondolás jó, jobb időpont megválasztásával, jó propagandával a társadalmi érdeklődés is biztosítható. A fotószakkör impozáns kiállításon mutatta be legszebb képeit, ahol Büky Margit és Barabás Judit Ill/e osztályos, valamint Sörlei Tibor Il/b osztályos tanulók osztozkodtak a díjakon. A sakk szakkör háziversenyét Kuhár László IV/e osztályos tanuló nyerte. A szakkörök csoportos foglalkozások. Órán — sokszor osztályon kívüli munka, mely a szabadidő helyes felhasználását is célozza. Igyekeztünk maximálisan 20 fős csoportokat szervezni, hogy a foglalkozások jobban kézbentar thatók legyenek. Elvként fogadtuk el, hogy egy tanuló legfeljebb két szakkör tagja lehessen, továbbá, hogy közepes tanuló csak kivételes érdeklődéssel, vagy képességgel lehetett szakköri tag. A felsőfokú tanulmányokra való előkészítésben a matematika szakkör működött nagy jelentőséggel. Tapolczay Miklós szakkör vezető tanár 28 Az 1964—65-08 tanév tanári testülete Sorszám 1 A tanár neve, beosztása, képesítése Szolgálati éve Kitüntetése Milyen tárgyakat tanít Heli óraszám összesen EIINÉI az inlízetníl 1 PER VEIN TIBOR igazgató 22 12 A nehézipar kiváló dolgozója gépelemek műhelygyakorlatok 14 2 MEIXNER BÉLANÉ igazgatóhelyettes 14 14 Az oktatásügy kiváló dolgozója szerves kémiai technológia laboratóriumi gyakorlatok 26 3 ALPAR GYÖRGY technikus tanár 8 3 elektrotechnika ábrázoló geometria automatika műhelygyakorlatok 39 4 BALOGH LAJOS technikus tanár 14 4 vegyipari géptan műhelygyakorlatok 44 S BANGÓ ZOLTÁN gépészmérnök 13 7 elektrotechnika .mechanika géptan műhelygyakorlatok 34 6 BENE JÓZSEFNÉ tanár 12 12 fizikai-kémia laboratóriumi gyakorlatok 38 7 BENTZIK FERENC vegyész 13 1 szervetlen kémiai technológia laboratóriumi gyakorlatok 35 a BERTALAN PÉTER 1 1 \\ magyar történelem orosz 25 9 BlRÓ FERENC tanár 12 12 orosz 34 10 CSERFALVI JÓZSEF tanár, a levelező tagozat vezetője 28 12 A nehézipar kiváló dolgozója kémia laboratóriumi gyakorlatok 33 n GEYER MIHALYNÉ technikus tanár 1 l laboratóriumi gyakorlatok 39 12 HÁNCS LAJOSNE technikus tanár 10 5 laboratóriumi gyakorlatok 39 13 HAROMSZÉKI FERENC technikus tanár 27 1 műhelygyakorlatok laboratóriumi 41 14 HORVÁTH LÁSZLÓ gyógyszerész « 2 gyakorlatok 42 15 INKOVICS LÁSZLÓ technikus tanár 8 3 laboratóriumi gyakorlatok 44 29 Sorszám | A tanár neve, beosztása, képesítése Szolgálati éve Kitüntetése Milyen tárgyakat tanít Keli Ura színi ösaze- sen tnnÉI az intézetnél 16 jAnossy klARa olaj mérnök 9 6 9lajtermelés műhelygyakorlatok 36 17 V kiss gizella tanár 18 14 magyar történelem 32 18 kocsi tibor tanár 9 5 ásványtan földtan geodézia 28 19 kollmann pal tanár 12 12 testnevelés 42 20 koncz istván vegyészmérnök 2 2 fizikai-kémia szerves kémiai technológia laboratóriumi gyakorlatok 37 21 kuti éva tanár 3 3 matematika fizika 35 22 küronya istván laborfőnök tanár 31 14 Az oktatásügy kiváló dolgozója laboratóriumi gyakorlatok 26 23 matus istván tanár 8 4 matematika ábrázoló geometria 35 24 meixner béla tanár 13 13 magyar történelem 34 25 orbán vera vegyész 2 1 kémia laboratóriumi gyakorlatok 34 26 Dr. PINTÉR DÉNES c. glmn. ig. 14 A közoktatás kiváló dolgozója matematika fizika 26 27 radics andrás technikus tanár 8 4 laboratóriumi gyakorlatok 44 28 racz oszkarné technikus tanár 12 12 laboratóriumi gyakorlatok 43 29 SZABÓ GÉZA műhelyfőnök gépészmérnök 8 5 elektrotechnika géptan műhelygyakorlatok 26 30 SZOMJAS ÉVA tanár 3 3 kémia laboratóriumi gyakorlatok 35 31 TAPOLCZAY MIKLÓS technikus tanár 20 13 A nehézipar kiváló dolgozója szervetlen kémiai technológia laboratóriumi gyakorlatok 49 30 Óraadó tanárok Tanár neve Tanított tárgyak barabás laszlö bányamérnök mélyfúrás buda ernő bányamérnök mélyfúrás csigó józsef bányamérnök mélyfürás FÓNAGY laszlö olajmérnök mélyfüras frazon ivan gépészmérnök 1 \' » VEGYIPARI GÉPTAN gilicz béla bányamérnök MÉLYFÜRAS harkány lászló tanár MAGYAR horváth zoltán tanár matematika kovács gergelyné tanár MAGYAR németh lászló kollégiumi igazgató MUNKAEGÉSZSÉGTAN pataki gyula gépészmérnök SZAKRAJZ pataki józsef gépészmérnök SZAKRAJZ pintér eleonóra tanár MATEMATIKA racz dániel olajmérnök OLAJTERMELÉS ruszwurm zsuzsa vegyésztechnikus LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK szabó györgy olaj mérnök LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK tonk vilmos főkönyvelő ÜZEMGAZDASÁGTAN tornyos ferenc gépészmérnök ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA VEGYIPARI GÉPTAN 31 A tanulók osztályonkénti tanulmányi eredményei I/a. osztály Osztályfőnök: Bangó Zoltán A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizika Kémia Szabadkézi rajz Ábrázoló geom. Testnevelés Ásványtan Laborgyak. Műhelygyak. Tanulmányi átlag Ádász Sándor 4 5 2 2 2 3 2 3 5 3 5 3 4 4 3,1 Balogh István 5 5 4 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 Bécsi János 5 5 4 4 4 3 3 4 4 3 3 3 4 4 3,5 Botos János 5 5 4 3 4 4 4 5 3 3 5 4 4 3 3,8 5. Cziczeli Mária 5 5 3 4 4 3 3 2 4 2 4 3 3 4 3,2 Dely Lajos 5 5 3 3 4 4 5 5 3 4 5 4 4 3 3,9 Erdős Ferenc 5 5 3 2 2 4 3 4 4 4 5 3 4 5 3,5 Gönczi József 5 5 3 4 3 3 3 4 4 5 5 3 4 4 3,5 Horváth István 4 4 2 2 3 3 3 2 2 2 3 3 2 2 2,4 10. Horváth Mihály 4 2 4 5 4 3 4 . 5 3 2 5 3 3 3 3,6 Imre Erzsébet 4 5 3 3 4 3 3 3 4 4 5 2 3 4 3,4 Jalsovecz Anna 4 4 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 3 2,1 Kabódi József 5 5 2 2 3 3 3 4 3 3 4 3 4 4 3,1 Kerekes Géza 5 5 3 2 3 4 3 4 4 2 5 .4 3 3 3,3 15. László Béla 4 5 2 2 3 3 3 3 3 2 5 4 3 4 3 Meidl Antal 5 5 5 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 4 4,8 Mihalovics Teréz 4 5 2 2 2 2 2 2 3 2 4 3 3 4 2,5 Miklósy Gábor 4 5 2 2 2 2 3 2 3 3 4 3 2 3 2,5 Nagy László 4 5 3 3 2 2 2 3 4 2 5 3 3 3 2,9 20. Németh Viktória 5 4 5 2 3 3 4 4 4 3 4 3 4 5 3,6 Ocskó Ferenc 5 5 3 3 3 3 3 3 4 3 5 3 3 5 3,4 Parragi Zoltán 5 5 4 4 4 4 4 5 5 4 5 4 4 4 4,2 Simon Rudolf 5 5 3 4 5 3 4 4 3 2 4 3 3 3 3,4 Sipeki János 4 4 3 4 3 4 4 4 3 4 4 3 4 3 3,5 25. Soós Gyula 3 4 2 2 2 3 3 3 1 4 3 3 3 ,3 1 Stolle András 2 4 2 2 3 2 2 2 2 2 5 2 3 3 2,5 Szabó István 5 5 4 4 4 5 4 4 4 4 5 4 4 4 4,2 Szajlai Rudolf 4 4 2 2 3 3 2 2 3 2 4 3 2 3 2,5 Tompa Sándor 4 4 3 2 2 2 2 2 4 2 4 2 3 4 2,7 Vajda György 4 4 3 3 2 3 2 2 4 2 3 3 2 3 2.7 32 I/b. osztály Osztályfőnök: Jánossy Klára A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizika Kémia Szabadkézi rajz Ábrázoló geom. Testnevelés Ásvány-kőzettan Laborgyak. Műhelygyak. Tanulmányi átlag Bada János 4 5 3 3 4 3 2 4 4 3 fm 3 4 3 3,2 Barbócz Gábor 3 4 2 1 3 2 2 2 3 2 5 2 2 3 1 Bogdán Győző 5 5 4 4 5 5 5 5 4 5 5 5 5 4 4,6 Böjti Katalin 3 4 2 2 2 3 2 2 3 3 4 3 2 2 2,5 5. Csomor Lajos 3 4 2 2 3 2 2 3 3 2 3 2 2 3 2,4 Csordás Katalin 4 4 3 3 4 4 4 5 2 3 fm 3 5 2 3,4 Farkas Mihály 4 5 3 3 4 2 3 4 4 3 fm 3 4 3 3,2 Fekete Julianna 4 5 3 3 2 3 2 3 3 2 4 3 2 2 2,6 Flumbort András 4 5 3 3 5 2 4 4 3 3 3 4 4 4 3,5 10. Gellai Imre K i m a r a d t Jámbor Ferenc 4 5 3 3 4 3 5 5 3 3 4 4 3 4 3,6 Kocsis Imre 4 4 2 2 2 3 2 4 2 2 5 2 4 3 2.7 Körtvélyes József 3 4 3 3 4 2 2 3 3 2 3 4 2 3 2,8 Lukács József 4 4 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 4 3 2,9 15. Matajsz János 4 4 3 3 4 3 4 4 3 2 4 2 3 3 3,1 Osztroluczky István 4 5 3 3 3 5 4 5 4 4 5 4 5 3 4 Pataki Katalin 3 4 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 2 3 2,5 Pálfi Irma 3 4 3 2 2 1 2 2 2 2 fm 2 2 2 1 Pécsi László 4 5 3 3 3 3 5 3 3 4 4 4 3 4 3,5 20. Polákovics István 3 4 2 2 3 3 3 2 3 3 5 3 2 4 2,7 Remport Lajos 4 4 4 4 4 5 5 5 4 3 5 4 5 4 4,3 Somlyai Károly 4 5 3 2 4 3 2 4 3 2 4 3 3 3 3 Sütő János 4 4 3 4 4 3 3 4 3 2 5 3 3 3 3,3 Szabó Endre Sándor 4 5 3 2 3 3 3 4 4 3 5 3 5 4 3,5 25. Szabó Erzsébet 4 5 4 4 4 4 4 4 4 4 5 4 4 3 4 Szűcs Lajos 4 5 3 2 5 2 3 3 2 3 4 3 3 3 3 Szulya Mihály 4 5 2 2 3 4 4 4 2 4 5 3 4 4 3,4 Takács Károly 4 5 4 5 4 5 3 4 4 2 5 4 2 4 3,6 Tenke András 3 4 3 2 3 1 2 2 2 1 3 3 3 3 1 30. Tóth Lajos 4 5 2 3 3 3 3 4 4 3 4 4 3 4 3.3 Végh Gyula 4 5 2 2 3 2 2 3 - 3 3 4 3 3 3 2,7 3 Évkönyv 33 I/c. osztály Osztályfőnök: Bertalan Péter A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizika Kémia Szabadkézi rajz Ábrázoló geom. Testnevelés Ásvány-kőzettan Laborgyak. Műhelygyak. Tanulmányi átlag Biró György 2 2 1 1 1 1 1 1 2 1 2 2 1 2 1 Borányi Magdolna 5 5 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3,1 Böjti István 4 5 3 3 2 3 3 2 4 2 5 3 4 5 3,2 Csöntör József 2 3 3 2 3 "1 2 2 3 2 4 3 3 4 1 5. Gaál László 4 5 3 3 3 3 4 3 3 3 5 3 3 3 3,2 Gelencsér Mihály 5 4 2 4 5 3 5 5 2 3 3 4 4 4 3,G Gyarmati Ernő 4 5 2 4 2 2 3 3 3 2 3 4 3 3 2,8 Gyüriisi Katalin 5 4 3 3 3 2 3 4 3 2 5 3 3 3 3 Horváth Ferenc 4 4 3 5 5 4 4 5 4 2 4 4 3 4 3,9 10. Hrivnák Béla 3 5 2 2 3 2 4 3 3 3 5 3 3 3 3 Kaiser László 4 5 3 2 3 3 4 3 2 3 3 2 3 3 2,8 Kápolnás Zoltán 3 4 3 2 3 2 2 2 3 2 3 3 2 3 2,5 Kolozsvári Károly 3 3 2 2 3 1 2 2 3 2 4 3 3 4 1 Kunkli Júlia 5 5 5 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 5 4,7 15. Laki István 4 5 2 2 3 5 4 3 3 5 4 3 3 4 3,4 Lovas Béla 5 5 3 3 3 2 4 3 4 3 5 3 3 4 3,3 Mátyás József 4 5 2 3 4 2 3 3 3 2 5 3 3 4 3 Miklósvári János 4 5 3 2 4 3 4 3 3 3 4 4 4 4 3,4 Nagy Károly 3 4 2 3 4 3 3 3 3 2 4 3 2 4 3 20. ölbei Anna 4 4 4 3 5 1 3 3 5 2 5 3 3 4 1 Péter ímre 2 4 1 1 2 1 2 2 3 1 3 2 2 3 1 Prunner Attila 3 3 2 1 2 1 3 2 3 2 5 2 2 3 1 Szöllősi Béla 4 4 4 3 4 3 3 4 4 4 5 3 5 5 3,8 Takács István I. 4 5 2 3 4 3 3 4 2 3 4 4 4 5 3,4 25. Takács István II. 4 4 3 3 3 2 2 2 2 1 3 3 2 4 1 Takács József 4 4 3 3 2 3 3 2 2 2 2 2 3 3 3,5 Tar Ernő 2 4 3 1 3 2 3 3 4 2 4 3 3 3 1 Varga Károly 2 4 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 2 2 1 Zöldvári Antal 2 4 3 2 4 1 2 2 2 3 4 2 3 3 1 30. Zsidó Katalin 5 5 4 4 4 3 4 4 4 3 4 4 4 4 3,8 Kimaradt: Gömöri János 34 / I/d. osztály Osztályfőnök: Gayer Mihályné A tanuló neve Magatartás Szorgalom Magyar Orosz Történelem Matematika Fizika Kémia Szabadkézi rajz Testnevelés Munkaegészségt. Laborgyak. Tanul jnányi átlag Antalics Dezső 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Balogh Rozália 5 5 4 4 4 2 4 4 4 4 4 5 3,9 Bányai Klára 5 4 3 4 3 2 3 3 4 4 4 3 3,3 Benczik József 4 4 4 3 5 3 4 3 3 4 4 3 3,6 5. Böröcz Gyula 3 3 4 4 3 2 2 3 4 4 4 3 3,3 Csiba László 4 4 3 4 5 3 4 3 4 5 5 3 3,9 Csondor Györgyi 5 5 3 3 4 3 3 2 3 3 3 2 2,9 Deme Zoltán 5 5 4 5 5 3 4 5 3 3 4 4 4 Egyed Ferenc 4 4 3 3 4 2 3 3 2 5 3 4 3,2 10. Farkas Györgyi 5 5 5 4 4 3 5 5 4 5 5 4 4,4 Fekete Jenő 5 5 5 4 5 3 5 5 4\' 5 5 4 4,5 Gaál Sándor 4 5 4 4 4 4 3 3 3 fm 3 3 3,4 Galambos Árpád 5 5 3 3 3 4 4 3 3 3 4 3 3,3 Gerencsér Erzsébet 5 5 4 4 3 4 3 3 3 fm 4 3 3,4 15. Gergely Ilona 4 4 4 2 4 3 3 3 3 4 4 3 3,3 Goldfinger László 2 2 2 2 3 2 2 3 2 fm 4 2 2,6 Horváth István 4 3 3 2 3 3 3 3 2 5 3 2 2,9 Horváth Mária 4 4 4 5 4 3 4 3 4 3 4 3 3,7 Ivanich Ágnes 4 4 2 2 4 2 5 3 3 fm 3 3 3 20. Kertész Tamás 2 2 3 3 4 . 2 3 4 3 fm 4 2 3,1 Keszei Ferenc 4 5 4 4 5 4 4 4 4 5 4 3 4,1 Koszów Katalin 5 4 5 4 4 3 4 4 3 5 4 4 4 Nagy Róbert 5 4 3 2 3 2 4 3 3 4 3 3 3 Nyári Mária 5 5 4 4 4 4 4 3 5 4 4 4 4 25. Paizs Márta 5 5 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 3,2 Pál Ágnes 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2 2,2 Póczak Róza 5 4 5 5 4 5 5 4 4 5 5 4 4,6 Réti Tamás 4 4 4 3 4 2 4 3 3 4 4 3 3,4 Soós János 2 3 4 4 4 3 3 4 5 5 3 3,3 30. Szekeres Miklós 3 2 2 2 2 2 2 1 2 3 3 2 1 Szij ártó György 5 5 4 4 4 3 4 4 5 3 4 4 3,9 Takáts Ágnes 5 4 4 3 3 4 ■ 4 3 5 fm 4 3 3,6 Ternyák László 2 3 3 3 3 3 2 3 3 4 4 3 3.1 Tóth Mária Eszter 5 5 4 4 5 3 4 4 4 4 4 5 4,1 35. Udvari Károly 5 4 3 2 3 3 3 2 2 3 4 3 2,8 Ulrich Miklós 5 4 3 3 4 3 4 4 4 5 3 3 3,6 Végh István K i m a r a d t Virágh Ildikó Nem osztályozható 3* 35 I/e. osztály Osztályfőnök: Orbán Vera A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizika Kémia Szabadkézi rajz - Testnevelés Munkaegészségt. Laborgyak. Tanulmányi átlag Ambrózy Tamás 4 4 3 2 2 3 2 2 3 5 3 2 2,7 Balla József 3 2 3 2 4 2 2 2 3 3 3 2 2,6 Bánkuti László 5 4 2 2 3 2 2 2 4 5 4 2 2,8 Belénessy Csaba 5 5 4 5 5 4 4 5 4 4 4 5 4,4 5. Berta Mária 5 5 4 3 4 2 2 2 4 3 3 3 2,8 Bükki Éva 4 4 2 3 4 2 2 2 4 3 3 3 2,8 Chrapek Éva 5 3 4 4 3 3 4 3 4 fm 3 3 3,4 Dóra János 4 4 3 3 2 4 3 4 2 3 3 3 3,1 Felső Géza 4 5 3 4 3 3 4 3 2 3 4 2 3,1 10. Ferenczi Miklós 5 5 4 3 4 4 4 5 4 3 3 4 3,9 Gaál Csaba Nem osztályozható Gyertyák József 5 5 3 3 4 4 4 4 3 5 4 3 3,5 Hegedűs Edit 5 5 4 4 4 4 4 4 4 3 3 4 3,8 Horváth Ákos 4 4 2 3 3 2 3 2 2 3 3 2 2,5 15. Horváth Zoltán 4 5 4 3 3 3 4 3 2 3 3 3 2,5 Lengyel Ágnes 5 5 5 4 4 4 5 4 4 5 5 4 4,4 Mezei Mária 4 5 4 4 4 4 5 4 5 4 5 3 4,1 Merkly B. József 5 5 4 3 4 4 5 3 4 4 3 4 3,8 Nagy Ágnes 5 4 4 4 3 2 3 2 3 fm 3 2 2,8 20. Nagy Ágota 5 5 5 5 4 4 5 5 5 5 5 4 4,7 Nagy János 5 5 3 3 2 5 4 4 3 fm 3 3 2.8 . Ocskay Zsizsanna 5 5 5 4 4 3 3 3 4 4 3 3 3,6 Papp Ferenc 5 5 3 3 4 3 3 4 3 4 5 4 3,6 Penczinger Éva 5 3 3 3 2 2 2 1 5 3 3 2 1 25. Szendrő István 5 4 4 4 4 3 3 3 3 4 3 3 3,4 Szentes István 4 4 2 2 3 2 3 1 3 fm 3 1 1,0 Szőke Attila 5 4 3 2 4 4 3 3 5 5 3 3,6 Takács Erzsébet 5 5 3 3 3 2 3 2 3 fm 3 2 2.6 Tóth Mária Magdolna 5 5 5 5 4 3 4 4 4 4 5 3 4,1 30. Tóth Sarolta 4 4 4 4 3 3 3 2 4 fm 3 2 3,1 Török László 4 4 3 2 4 2 3 2 3 4 4 2 2,9 Vigh Tamás 4 4 2 3 2 2 3 2 3 fm 3 3 2,6 Vass István 5 5 5 5 5 5 5 5 5 fm 5 5 5 Vörös Zsuzsanna 5 5 4 4 3 3 5 4 4 3 4 4 3,8 35. Wolf Éva 5 4 4 3 3 3 3 3 2 3 4 2 3 Szabó Györgyi 5 5 4 4 5 4 5 5 5 4 5 4 4,5 Zalamek József 5 5 3 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 36 Il/a. osztály Osztályfőnök: Biró Ferenc Kimaradt: Nagy Anna A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizika Kémia Ábrázoló geom. Testnevelés Munkaegészségt. Mechanika Gépelemek Föld- És öslénylan KöalajSányásiati alapismeret Laborgyak. Műhelygyak. Tanulmányi átlag Békési János 3 4 2 2 3 2 3 2 2 5 3 2 2 3 3 3 3 2,4 Borbiró Ferenc 4 5 3 3 4 3 3 3 3 5 4 4 3 4 3 3 5 3,6 Bödey Sándor 3 4 3 3 4 2 4 3 2 5 3 4 4 4 3 3 3 3,3 B. Varga János 4 4 3 3 5 2 3 4 3 4 4 3 3 4 4 2 3 3,3 5. Farkas János 3 5 2 2 3 2 2 2 3 4 3 3 3 3 3 2 3 2.4 Farkas Sándor 2 3 2 1 2 1 1 2 2 3 2 1 2 2 2 2 2 1 Hajdú Lajos 2 2 3 3 5 2 4 3 2 5 3 2 3 3 3 3 4 3,2 Hersits László 2 3 3 3 3 2 2 2 2 5 3 3 3 2 2 3 4 2.8 Héjjas Lajos 5 4 3 3 4 4 4 5 5 3 4 4 3 4 4 4 3 3,8 10. Horváth Ferenc 5 5 4 3 5 4 4 4 4 5 4 5 4 5 4 4 4 4,2 Horváth Gizella 3 5 5 4 4 3 3 4 2 3 3 2 4 3 4 3 2 3,2 Ivanics Géza 4 4 2 2 2 3 3 2 2 3 3 2 3 2 3 2 3 2,4 Kalmár Tibor 2 4 2 3 4 2 2 2 2 5 2 1 2 2 2 2 3 1 Kandár Ilona 5 5 3 2 3 3 3 2 3 5 3 2 3 3 3 3 3 2,9 15. Kiss Árpád 3 4 2 3 3 2 2 2 3 4 2 2 2 2 2 2 3 2,4 Kiss József 3 5 2 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 2,8 Kisfürjesi Mária 4 5 4 4 4 3 3 4 2 4 3 4 4 4 4 3 4 3,4 Kovács József 5 5 3 3 5 2 4 3 3 5 3 4 4 4 4 3 4 3,6 Kunecz Lajos 3 4 2 2 4 1 2 2 2 4 3 2 2 3 2 2 3 1 20. Nagy Mária 4 5 3 3 3 2 3 2 3 4 3 2 4 4 4 3 3 3 Pápai Gyula 4 5 3 3 3 2 4 2 2 5 3 2 3 3 3 3 5 3 Petényi Béla 2 2 3 3 2 1 2 1 1 4 3 2 2 2 2 2 3 1 Sárdy Péter 3 4 4 3 5 1 2 3 2 5 3 2 3 3 3 2 3 1 Spanczér György 5 5 2 3 3 3 4 4 4 5 4 4 4 3 4 4 4 3,6 25. Szabó Teréz 5 5 3 4 3 3 4 3 2 4 3 3 3 3 4 4 4 3,3 Szász György 3 2 2 2 2 1 2 2 2 4 2 2 2 2 1 2 2 1 Tóth László 5 4 3 3 4 3 4 4 2 5 3 2 4 4 4 3 4 3,4 Varga Lajos 3 4 3 3 5 3 3 2 3 4 3 3 4 4 3 3 4 3,3 Zakó Teréz 5 5 5 5 5 4 5 5 4 5 5 4 5 5 4 5 5 4,7 30. Seregély Sándor 2 4 2 2 2 2 3 1 1 5 2 2 2 2 1 1 2 1 37 Il/b. osztály Osztályfőnök: Horváth László A tanuló neve Szorgalom Magatartós Magyar Orosz Történelem Matematika Fizikja Kémia Ábrázoló geom. Testnevelés Munkaegeszsegt. Mechanika Gepelemek Föld- és teleptan Kőolajb. alapism. Laborgyak. Műhelygyak. Tanulmányi átlag Boncz András 3 5 3 4 4 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 4 3 3,3 Császár Péter 5 5 5 4 5 3 3 5 4fm4 5 3 5 4 4 4 4,1 Csigó Gábor 2 4 2 2 2 2 2 2 2 5 2 2 2 3 2 2 4 2,4 Csizinszki István 4 5 3 2 3 2 3 2 3 5 2 2 3 3 3 3 3 2,8 5. Binda Balázs 3 4 4 3 3 2 2 2 2 5 2 4 3 3 3 3 4 3 Dobrossy Ferenc 2 4 2 2 3 1 3 2 3 3 3 1 2 2 2 3 2 5 Erdélyi János 4 5 3 2 3 3 4 3 3 4 2 4 2 3 3 3 2 2,9 Fuisz László 2 4 2 2 4 2 2 2 2 4 2 3 3 2 3 2 3 2,5 Héjjá Anna 4 4 3 3 5 2 3 3 2 4 4 2 2 4 4 4 2 3.1 10. Horváth Ferenc 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2,8 Horváth János 4 5 3 2 3 2 3 4 3 5 4 3 4 3 3 3 3 3,2 Iváncsics Lajos 5 5 4 3 5 2 4 4 3 5 4 2 4 4 4 3 4 3,6 Marton Éva 4 5 3 3 2 2 3 3 2 4 3 2 3 2 3 3 3 2,7 Miholcsek István 4 5 3 3 2 2 3 2 2 3 2 2 2 2 3 2 3 2,4 15. Nemes László 5 5 4 3 4 4 4 5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 3,9 Németh Mária 5 5 5 4 5 4 4 5 4 5 4 4 4 4 4 4 4 4,2 Patkós Gyula 4 5 2 2 3 2 4 4 2 4 3 2 2 3 2 3 2 2,6 Plánder Ilona 3 4 3 2 2 2 2 2 2 3 2 1 1 2 2 2 3 1 Rövid Kálmán 5 5 3 2 4 3 3 4 4 5 3 4 4 4 4 4 4 3,6 20. Sashalmi Mária 4 5 3 3 4 2 2 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 2,8 Seiler György 4 4 3 3 3 2 2 3 2 4 2 2 1 2 3 2 4 1 Sólymos Erzsébet 5 5 4 4 4 3 4 5 4 4 5 4 3 .4 5 4 4 4 Sörlei Tibor 3 4 2 2 3 2 3 2 3 4 2 3 3 3 4 2 4 2,8 Stepán György 2 3 2 2 2 2 2 2 1 4 2 1 1 \'2 1 1 2 1 25. Szak Gábor 4 5 2 2 3 2 2 2 2 4 2 2 2 3 3 2 3 2,4 Szász Mária 4 5 3 3 4 3 4 3 2 4 3 4 4 3 4 4 3 3,4 Szekeres Sándor 4 5 3 3 3 2 3 2 3 fm 3 2 2 2 3 2 4 2,6 Tóth Zoltán 3 4 2 2 2 2 3 3 2 4 3 3 3 3 3 3 4 2,8 Török István 5 4 3 4 4 2 3 4 2 3 5 2 3 3 4 3 4 3,2 Kimaradt: Kovács Imre 38 Il/d. osztály Osztályfőnök: Koncz István A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizika Kémia Testnevelés Szervetlen techn. Vegyipari géptan Laborgyak. Tanulmányi átlag Agg János 5 5 5 3 5 5 5 5 5 4 5 4 4,6 Bedenek Sándor 4 4 3 3 3 4 4 3 3 4 4 3 3,4 Berta Anikó 4 5 4 3 4 4 3 2 fm 3 4 3 3,3 Gazdag Béla 5 5 4 5 5 4 4 4 5 5 4 5 4,5 5. Godina Zsuzsa 5 5 4 3 4 3 3 2 4 4 3 3 3,3 Hajmási Zoltán 4 4 3 2 4 3 3 2 4 3 2 2 2,8 Hegedűs Anna 4 5 4 5 4 3 4 3 4 4 4 4 3,9 Heim László 4 4 3 3 3 3 2 2 5 4 3 3 3,1 Horváth Mária 5 5 4 4 2 3 4 2 fm 2 3 3 3 10. Jáki István v 5 5 4 4 5 5 5 5 4 5 5 5 4,7 Kapornaky Judit 5 5 4 4 4 4 3 2 fm 3 4 3 3,4 Katona Csaba 4 5 3 3 4 4 4 3 5 4 4 3 3,7 Kenese Mária Éva 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Kiss Mária 5 5 3 4 3 3 3 3 fm 4 4 3 3,3 15. Kocsis Tibor 4 5 2 3 3 4 3 2 4 3 4 2 3 Kovácsovics Erzsébet 5 5 4 4 3 4 4 2 5 4 4 3 3,7 Mátrabérczi Zoltán 4 4 3 3 4 3 2 3 5 3 4 3 3.6 Megyeri Dénes 5 5 2 2 2 3 3 3 5 3 3 2 2,8 Molnár Nándor 4 4 2 2 3 2 2 3 4 2 3 2 2,5 20. Monok György 4 5 3 3 4 3 4 4 4 4 5 3 3,7 Nagy László 2 4 3 1 2 3 2 2 5 2 3 2 1 Pánovics István 5 5 3 3 5 5 4 3 4 4 5 5 4,1 Rácz Szilvia Mária 5 5 4 4 5 4 5 3 fm 5 3 3 4 Rohs Györgyi 3 4 3 3 3 3 2 2 3 2 3 2 2,6 25. Szabó László 4 4 3 4 4 4 4 3 5 3 4 4 3,8 Szakács Ilona 5 5 4 4 2 3 2 3 5 4 5 3 3,5 Szalai Irén 5 5 4 4 3 4 3 2 4 3 3 3 3,3 Szamos Jenő 5 5 4 4 4 5 5 4 5 4 5 5 4,5 Szennay Ferenc 2 3 3 1 2 3 2 1 4 3 3 2 1 30. Takó Ilona 5 5 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Tapolczay Tibor 5 5 4 4 5 4 4 5 5 4 4 4 4,3 Tábori Judit 5 5 5 4 4 3 4 4 fm 5 3 4 4 Tóth István 5 5 4 3 5 5 3 4 4 3 4 4 3,9 Vanits Károly 2 3 4 2 3 2 2 2 3 2 4 2 2,6 35. Varga Margit 5 5 3 3 4 3 3 3 4 3 3 2 3,1 Vaskó Margit 5 5 4 3 4 4 4 3 4 3 3 4 3,6 Wolf -István 5 5 2 1 2 2 2 2 fm 2 2 2 1 39 H/e. osztály Osztályfőnök: Kiss Gizella A tanuló neve Szorgalom i Magatartás Magyar Orosss Történelem Matematika Fizika Kémia Technológia Géptan Laborgyalc. Testnevelés Tanulmányi átlag Baki Mária 5 5 4 4 4 3 3 4 4 4 4 4 3,8 Buda István 4 5 2 2 4 2 4 3 4 4 3 5 3,3 Csatos Zsuzsanna 3 5 4 3 3 2 3 2 3 3 3 4 3 Csetey János 4 5 3 2 3 3 3 2 3 4 2 4 2,9 5. Domokos Sándor 3 5 3 3 2 3 3 2 4 4 3 4 3,1 Dudás György 3 4 3 2 3 3 3 2 3 4 2 3 2,8 Fehér Lajos 5 5 3 3 5 5 5 4 4 5 5 fm 4,3 Ferincz János 5 5 3 3 4 2 3 3 4 4 3 fm 3,2 Gaál János 5 5 4 5 5 3 5 4 4 5 4 5 4,4 10. Halmos Ágnes 4 5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 2,2 Herczeg Margit 5 5 4 4 5 3 4 4 4 4 4 3 3,9 Jakab Márta 3 4 3 3 2 2 2 3 2 3 3 3 2,6 Kandler László 3 4 2 3 3 2 4 3 3 3 3 4 3 Kállay Sándor 3 5 3 3 3 3 4 3 4 4 2 4 3.3 15. Kálóczi János 3 4 3 4 4 2 3 4 4 4 3 3 3,4 Kiss László 5 5 4 4 5 4 4 4 4 5 4 4 4,2 Légrádi Katalin 4 5 3 4 4 4 4 3 4 4 4 5 3,9 Magyar István 4 5 4 4 4 3 4 4 5 4 3 4 3,9 Mazzag Pál 5 5 5 5 5 5 5 4 5 4 5 5 4,3 20. Pais István 3 4 3 3 4 2 4 2 4 3 3 4 3,2 Pál Judit 3 4 3 2 3 2 2 2 3 3 2 5 2,7 Péter Andrea 5 5 4 4 5 5 5 4 5 5 5 5 4,7 Pintér Árpád 3 5 3 3 3 2 3 3 3 4 3 4 3,1 Pusztai Péter 3 5 3 4 5 2 3 2 3 3 2 fm 3,2 25. Schermann Erzsébet 3 5 4 5 4 3 3 3 4 5 3 5 3,9 Söjtör Sándor 4 4 3 3 3 2 2 2 3 4 2 5 2,9 Szabó András 3 5 3 3 4 4 5 3 3 4 3 fm 3,5 Szabó Gizella 4 5 4 3 4 3 4 3 4 4 3 4 3,6 Szántó Jolán 3 4 3 2 2 2 3 2 3 3 2 4 2,6 30. Székely Anna 4 5 4 3 3 3 4 4 3 4 4 fm 3,5 Tóth Mária 5 5 4 4 5 2 3 3 5 4 3 4 3,7 Tőke István 3 4 3 2 4 4 3 3 4 4 3 3 3,3 Zabb Csaba 5 5 5 4 4 5 5 4 4 5 5 4 4,5 Kimaradt: Pervein Mária 4« Ill/a. osztály Osztályfőnök: Alpár György A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Szakrajz Testnevelés Elektrotechnika Ált. géptan Geodézia Olajtermeles Mélyfúrás Labor, elmélet Műhelygyak. Tanulmányi átlag Angyal Pál 5 5 4 5 5 3 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Angyalosi Mária 3 4 3 2 2 1 2 fm .1 2 2 3 2 2 4 1 . Aradi Mária 4 5 4 2 3 3 4 fm 2 4 4 4 4 3 4 3,5 Aib Anna Mária 4 5 4 3 3 3 3 fm 3 4 4 4 4 3 3 3,5 5. Bogdán Mária 5 5 5 5 5 5 5 fm 5 5 5 5 5 5 5 5 Hajdú László 5 5 4 4 4 3 5 4 4 4 4 5 4 4 4 3,9 Horváth Ferenc 2 4 3 2 2 1 2 5 1 2 2 3 3 2 4 1 Horváth Ottó 4 5 2 3 2 2 4 4 2 3 4 2 4 2 4 2,9 Hosszú József 5 5 4 3 4 3 3 4 4 3 3 3 4 3 4 3,4 10. Káplár János 5 5 4 4 5 3 3 5 3 3 4 4 4 4 4 3,8 Kemény János 3 4 3 2 3 2 2 5 3 2 2 2 3 2 4 2,7 Keszler János 3 4 2 2 3 1 2 3 1 2 2 2 3 2 4 1 Kiss Mária 4 5 4 3 3 2 3 fm 3 3 3 3 2 3 4 3 Kósa Miklós 3 4 3 2 3 2 2 4 2 2 2 4 2 2 3 2,5 15. Koszów István 3 5 2 2 2 2 2 5 2 2 2 2 3 2 4 2,4 Kovács György 5 5 3 2 2 2 3 5 2 3 2 3 4 2 3 2,7 Kovács János 5 5 2 2 2 3 2 4 3 2 2 3 3 2 4 2,6 Kovács László 4 5 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 3 Kovács Tibor 3 5 4 2 3 1 2 2 2 3 3 2 3 2 4 1 20. Kürthy Zsolt 5 5 2 2 2 2 4 4 2 3 3 3 2 2 4 2,6 Magyar Imre 4 5 2 3 3 3 3 4 2 2 2 3 4 3 2 2,7 Mátrai Károly 4 5 3 3 3 2 2 5 3 4 2 4 4 2 5 3,2 Perger Imre 4 5 2 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 4 2,3 Schatler Viktória 4 4 3 2 2 1 4 3 2 3 3 2 3 2 4 1 25. Solti Károly 4 5 5 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 Szász Sándor 5 5 3 3 4 4 4 4 4 5 4 4 5 5 5 4,1 Takács Julianna 5 5 4 5 3 3 3 fm .4 3 4 5 5 3 4 3,3 Tompa Ferenc 4 4 3 3 2 2 3 4 2 3 3 4 5 2 3 2,8 Tóth László 5 5 4 4 4 3 3 4 4 2 4 5 5 3 4 3,7 30. Végvári Mária 5 5 5 4 5 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Vukics Mária 4 ■ 4 : 3 : 3 : 3 1 : 2f m 2 2 3 3 2 3 4 1, 41 Ill/b. osztály J Osztályfőnök: Szomjas Éva A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Tortenelem Matematika Szakrajz Testnevelés Geod.-geofizika Géptan Elektrotechnika Mélyfúrás Olajtermelés Laborgyak. Műhelygyak. Tanulmányi átlag Bacsics Mária 2 5 2 3 3 2 3 4 3 2 2 2 3 2 4 2,6 Ballun György 4 5 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 5 4 5 4 Bodó István 2 5 2 2 2 1 2 5 2 3 3 2 2 2 3 1 Bruckner Lajos 4 5 3 3 4 5 4 5 3 4 4 4 4 5 5 4 5. Csányi László 3 4 3 2 3 1 2 5 3 3 2 3 3 2 4 1 Fucskó Ferenc 3 5 2 3 2 3 2 4 3 4 4 3 3 2 4 3 Gombor István 5 5 3 3 4 3 3 4 4 4 4 3 4 4 4 3,6 Gyimes Gyula 3 4 3 2 3 2 3 5 2 4 2 3 4 2 4 3 Gyulai József 3 4 3 2 3 2 3 3 2 1 1 3 3 2 3 1 10. Gyürüsy Attila 2 4 3 2 3 1 2 5 2 2 1 2 3 2 3 1 Hegyi Zoltán 3 5 2 3 3 2 3 4 2 4 4 3 3 2 3 2,9 Hofstadter József 4 5 3 4 5 4 5 4 4 5 4 3 5 4 5 4,2 Horváth Antal 4 5 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3 4 3 5 3,6 Janó Teréz 3 5 4 3 3 2 3 3 3 2 2 3 3 3 4 2,9 15. Kajtár Zoltán 4 5 4 3 3 2 3 4 3 3 3 2 3 3 4 3 Koczka Pál 4 5 4 3 5 3 2 3 4 4 4 4 4 3 4 3,6 Kovács Imre 3 5 3 2 3 3 3 3 2 3 3 3 4 2 4 2,9 Rózsavölgyi Lajos 2 4 3 3 3 2 2 5 2 2 1 1 2 2 3 1 Rácz Károly 4 5 3 3 4 3 2 4 4 4 4 4 5 3 4 3,6 20. Simon Sándor 4 5 3 3 4 2 3 4 4 4 3 3 4 3 5 3,4 Sneff Gizella 4 4 4 4 4 4 4 5 4 3 5 4 5 3 4 4 Sólyom László 4 4 4 4 4 4 3 4 4 3 3 3 5 3 4 3,7 Soós Kálmán 3 5 3 3 3 2 2 3 3 3 3 2 3 2 4 2,7 Tófejü Éva 5 5 4 4 4 3 3 5 3 3 3 3 4 3 4 3,5 25. Vaskó Éva 4 5 3 2 3 2 3 4 2 2 2 3 3 2 4 2,6 Vas László 4 5 3 3 3 3 4 3 5 5 4 4 4 2 5 3,7 Végh Teréz 2 5 4 3 3 1 3 4 3 2 2 2 2 2 4 1 Winkler Lajos 3 4 3 2 3 2 3 4 3 2 2 3 3 2 4 2,5 Kimaradt: Kovács Ágnes 42 Ill/d. osztály Osztályfőnök: Kuti Éva A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizikai-kémia Testnevelés Elektrotechnika Szervetlen kém. technológia Szerves kémiai technológia Vegyip. géptan Laborgyak. Tanulmányi átlag Bajor Katalin 5 5 5 4 5 4 4 fm 5 4 4 4 4 4,3 Balogh Mária 5 5 3 4 3 3 3 5 3 3 3 3 2 3.1 Both Mária 5 5 3 4 3 2 3 5 2 3 2 4 2 3 Cserjés Magdolna 4 5 3 4 4 5 5 5 3 5 3 4 3 4 5. Fábián Anna 5 5 5 5 5 4 5 4 4 5 4 4 4 4,7 Gaál Zoltán 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Gergely Ferenc 5 5 5 4 5 4 5 fm 4 5 4 4 4 4,7 Hajdú Katalin 4 5 5 4 4 4 4 5 5 4 4 4 2 4 Horváth József 4 5 3 3 3 4 3 4 3 5 3 4 3 3,4 10. Horváth Margit 4 5 4 4 5 3 4 5 4 5 3 4 3 4 Horváth Zsolt 5 5 5 4 5 4 3 5 4 3 3 4 3 3,9 Kalocsai Péter 3 4 3 2 4 2 2 4 2 4 3 3 3 2,9 Kigyóssy László 5 5 5 4 5 4 5 4 4 5 4 4 3 4,2 Kiss Viktor 3 5 3 2 3 2 4 5 2 3 2 4 2 2,9 15. Liplin Júlia 4 5 5 4 4 2 3 4 4 4 4 4 2 3,6 Lukács Károly 3 4 3 4 3 3 3 5 4 4 3 4 3 3,5 Mátrai György 4 5 5 3 5 3 4 5 3 4 3 4 3 3,7 Menegáti József 5 5 3 4 4 3 4 4 5 5 3 4 4 3,9 Párta László 5 5 4 5 5 4 4 5 4 5 5 5 4 4,5 20. Pervein Tibor 5 5 4 4 4 4 4 5 4 5 4 5 4 4,2 Péntek Zsuzsa 4 5 3 4 5 3 3 5 3 4 3 4 3 3.6 Ulánder Ágota 5 5 4 4 5 3 3 5 4 4 4 4 3 3,9 Soós Tibor 5 5 3 5 5 5 4 5 5 5 4 4 4 4,4 Solymos László 5 5 3 4 3 4 4 4 4 5 4 4 3 3,8 25. Szabó Ágota 5 5 5 5 5 4 4 5 5 5 5 4 5 4,7 Szányi Gyula 4 4 4 ■ 4 4 3 4 4 4 5 3 3 4 3,8 Takács József 5 5 4 4 4 4 4 5 5 5 4. 4 5 4,3 Takács Tibor 5 5 4 4 5 4 4 5 4 5 4 5 4 4,3 Tóth Gyula 5 5 4 4 4 5 5 fm 4 5 4 4 3 4,2 30. Tóth István 4 4 2 3 2 2 2 4 2 2 2 3 2 2,3 Töreki Sándor 3 3 3 4 3 3 2 4 3 3 2 4 2 3 Varga Julianna 5 5 5 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3 3,9 Wolf Ernő 4 5 2 2 3 2 2 4 2 2 2 2 2 2,2 Zábráki Judit N e m o s z á 1 y 1 o z h a t ó 43 Ill/e. osztály Osztályfőnök: Tapolczay Miklós A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Testnevelés Fizikai-kémia Szerves techn. Szervetlen techn. Vegyip. géptan Elektrotechnika Laborgyak. Tanulmányi átlag Ágh Mária 4 5 5 5 5 4 4 3 5 5 4 3 4 4,2 Balla János 3 4 3 2 4 3 4 3 3 4 4 3 2 3,1 Barabás Judit 4 5 5 5 4 3 fm 3 5 5 5 4 3 4,2 Burián László 3 4 3 2 3 2 4 1 2 2 2 2 2 1 5. Büki Margit 3 3 4 4 2 2 3 2 2 3 3 2 3 2,7 Cserfalvi József 4 5 3 3 3 3 5 3 4 4 5 4 4 3,7 Csík Irén 4 5 4 4 4 3 fm 3 3 5 4 3 3 3,6 Csizmadia Beatrix 3 5 4 3 2 3 5 2 2 2 3 2 2 2 Csőregi Erzsébet 4 5 3 4 3 4 3 3 3 4 4 3 3 3,6 10. Dányádi József 4 5 3 4 3 4 fm 5 4 4 4 3 4 3,8 Dömők János 3 4 3 2 3 2 4 3 5 5 4 2 3 3,2 Gyimesi László 3 4 5 3 5 5 4 4 5 5 4 3 2 4 Egerszegi Viktória 5 5 5 5 4 5 5 5 5 5 5 4 4 4,7 Fülöp Éva 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 5 4 4 4,7 15. Horváth Géza 2 3 2 3 2 2 5 2 2 3 3 2 2 2,5 Horváth Irén 3 5 3 3 2 2 4 3 2 3 3 3 3 2,8 Ifcsics Márta 5 5 5 5 5 4 fm 4 5 5 5 5 4 4,7 Jordanics Katalin 5 5 5 5 5 5 3 3 5 5 5 4 4 4,4 Kis Ferenc 3 4 3 3 4 4 5 3 3 4 5 3 3 3,6 20. Küronya Pál 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 4 5 5 4,8 Lékai István 4 5 5 4 4 4 5 4 4 4 4 4 5 4,2 Molnár József 4 4 4 4 5 4 5 4 5 5 5 5 4 4,5 Nagy Ferenc 4 5 4 3 4 3 4 3 3 4 4 4 3 3,5 Pintér Júlia 4 5 5 4 5 3 4 3 3 5 5 3 3 3,9 25. Porteleki Ilona 5 5 5 5 4 5 4 4 5 5 5 5 5 4,7 Szabó József 2 4 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 Szerepi Ferenc 5 5 5 5 5 5 fm 5 5 5 5 5 5 5 Szittár László 3 5 4 3 4 3 5 3 3 3 4 3 3 3,4 Tonk Emil 4 5 4 2 3 3 5 3 4 4 4 4 3 3.5 30. Tóth Endre 4 5 4 3 3 4 3 5 5 5 4 4 4 4 Tóth Ferenc 2 5 3 2 3 2 5 3 3 3 4 2 3 3 Túri Zsolt 2 4 2 3 2 2 4 3 3 3 3 4 2 2,8 Virág Ágnes 3 3 3 3 2 3 fm 3 2 4 3 2 3 2,8 Zala Péter 3 4 3 3 3 2 5 3 5 4 3 3 3 3,3 44 IV/a. osztály Osztályfőnök: Matus István A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Szakrajz Testnevelés Munkaegészségt. Olajtermelés Mélyfúrás Géptan Üzemgazdasági. Laborgyak. Műhelygyak. Tanulmányi átlag Andris Kálmán 4 4 3 3 2 2 3 4 3 2 2 2 2 2 4 2,6 Bende Margit 5 5 4 4 4 5 4 5 5 4 5 4 4 4 4 4.3 Boncz Barnabás 1 3 3 2 4 1 2 4 4 2 3 2 3 2 3 1 Borsos Gyula 4 4 2 2 2 2 3 4 3 3 4 3 3 2 4 2,8 5 Fenyves Ferenc 2 2 2 3 3 1 2 5 3 2 2 2 3 2 3 1 Hajdú Ferenc 3 4\' 3 2 3 2 3 4 4 2 4 1 3 3 3 1 Hegedűs György 5 5 3 2 4 3 4 4\' 4 3 5 4 4 3 5 3,7 Horváth László 2 3 3 3 3 2 2 4 4 2 3 2 3 2 3 2,8 Horváth Mátyás 5 5 4 5 4 4 4 4 5 5 5 4 5 4 4 4,4 10 Horváth Sándor 4 4 2 3 3 2 4 5 4 3 4 4 3 3 4 3,7 Kovács Zoltán 2 4 3 2 2 2 2 5 3 3 3 4 2 2 4 4,8 Magyar László 3 4 2 2 2 2 3 4 3 2 3 2 2 2 4 2,5 Mészáros József 2 3 3 3 3 2 2 4 3 2 3 1 2 2 4 1 Mile Károly 3 3 4 3 2 2 3 5 3 3 4 2 2 2 4 3 15 Munkácsy Katalin 4 4 3 3 2 2 2 4 3 3 4 3 3 3 4 3 Musitz László 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Orbán Ilona 5 5 4 5 5 4 4 fm 5 4 4 4 4 4 5 4,3 Palkó József 3 4 2 3 2 2 2 4 3 2 2 2 2 2 4 2,5 Pelle János 4 5 3 3 4 3 2 4 4 2 3 3 2 3 5 3,2 20 Rudalics György 3 4 2 2 2 2 2 4 3 2 2 2 2 2 4 2,7 Silló Katalin 3 3 3 3 3 2 4 5 3 3 4 2 4 2 4 3,2 Solti Klára 4 5 5 5 5 4 4 fm 5 5 5 4 5 4 5 4,7 Sólyom Judit 4 5 3 3 3 2 2 fm 3 3 4 2 2 2 4 2,8 Stern Vera 5 5 4 5 5 3 4 4 5 3 4 3 5 4 5 4,2 25 Szabadkai Zoltán 3 4 3 3 3 2 2 4 3 2 3 2 3 4 3 2,9 Takács Miklós 4 5 4 3 4 4 4 5 5 5 5 4 4 5 5 4,4 Tóth Éva 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Tóth Júlia 3 o à 4 4 3 2 2 fm 4 2 3 2 3 2 3 2,8 Tőke Mária 3 4 3 3 4 2 2 5 3 3 3 2 3 4 3 3,1 30 Varga Mária 4 4 3 3 4 2 4 fm 3 3 3 2 4 2 3 3 Vollák Erzsébet 4 4 3 3 3 2 3 fm 3 2 2 2 3 3 4 2,8 Vörös János 3 5 3 3 2 3 3 5 3 3 3 3 2 3 4 3,1 45 IV/b. osztály Osztályfőnök: Háncs Lajosné A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Szakrajz Testnevelés Munkaegészségt. Olajtermelés Mélyfúrás Géptan Üzemgazdasági. Laborgyak. Mûhelygyak. Tanulmányi átlag Bajnóczy Ferenc 5 5 4 2 4 2 3 4 4 3 4 2 4 2 4 3,2 Bakonyi Zoltán 5 4 2 2 2 2 2 fm 3 2 3 2 2 2 4 2,3 Bécsi Endre 4 5 2 3 2 2 3 5 3 2 2 2 3 2 4 2,7 Béda Ferenc 3 4 2 2 2 1 2 5 3 2 3 2 3 2 4 1 5. Bors Éva 5 5 3 4 3 2 4 fm 3 2 3 3 3 2 5 3,1 Buda Mária 5 5 4 5 4 4 4 5 4 4 5 4 5 5 5 4,4 Czigola Gyula 4 5 2 3 2 2 3 4 3 2 3 2 3 2 4 2,7 Csiha Gyula 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Csizmadia Gábor 5 5 3 3 .4 3 3 5 5 4 4 3 3 3 4 3,6 10. Csuti Anna 5 5 5 5 4 4 4 fm 5 4 5 4 5 3 5 4,7 Fehér Zsuzsanna 5 5 5 4 4 4 5 5 4 4 4 4 4 4 5 4,3 Fekete Erzsébet 5 5 4 5 4 4 4 fm 4 4 5 4 5 5 4 4,3 Ferencz Károly 4 5 2 2 2 2 3 4 3 3 3 3 3 2 4 2,7 Gyivicsán Pál 3 3 3 3 2 2 3 4 3 2 3 2 3 2 4 2,7 15. Kell Mária 5 5 4 4 4 3 4 fm 4 3 4 3 4 4 4 3,7 Kolontári Jolán 5 5 5 4 5 4 3 fm 4 3 5 3 5 4 5 4,1 Kósi József 5 5 4 3 4 3 4 5 3 4 4 4 4 3 4 3,7 Kriska László 5 5 4 3 4 3 3 4 4 3 4 5 4 3 4 3,7 Lengyák András 3 4 2 2 2 2 4 4 2 2 2 2 2 2 4 2,4 20. Marancsics Béla S 5 3 3 4 3 4 5 4 4 4 2 3 3 4 3,5 Németh Zoltán 5 5 3 3 4 3 4 5 3 4 4 3 4 3 4 3,6 Neumayer József 5 5 4 4 5 3 5 5 3 4 5 4 4 4 5 4,2 Nováczky Anna 5 5 5 5 5 5 4 fm 5 5 5 4 5 5 5 4.8 Ötvös Tibor 3 5 2 3 2 2 3 5 3 3 3 3 3 2 4 2,9 25. Paizs Gyula 5 5 4 4 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Pataki József 2 3 3 3 3 2 3 4 3 2 3 1 3 2 4 1 Pillér Judit 5 5 3 3 2 2 4 5 3 2 3 2 3 2 4 2,9 Somlai Nándor 4 5 2 3 2 2 3 4 3 3 3 2 3 2 4 2,7 Szakony Márta 5 5 5 5 4 4 5 5 4 4 5 4 5 4 5 4,5 30. Tolnai Klára 4 5 4 5 2 4 4 5 4 2 3 2 4 3 4 3,5 Tóth Lajos 4 5 4 4 4 4 5 5 4 4 5 3 4 4 5 4,2 Tóth Piroska 5 5 5 5 4 4 4 4 5 4 5 3 4 4 4 4,2 Vajda Tibor 4 5 3 3 2 2 4 5 4 2 2 2 2 2 4 2,8 Varga József 5 5 3 5 3 4 3 5 3 3 5 3 3 3 5 3,7 46 IV/d. osztály Osztályfőnök: Rácz Oszkárné 4"i A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizikai-kémia Automatika Testnevelés ; Uzemgazd. Szerves techn. Szervetlen techn. Géptan | Laborgyak. Tanulmányi átlag Bátor Margit 5 5 4 4 4 4 3 4 fm 4 3 3 5 2 3,6 Czömpöly Aranka 4 5 4 4 3 4 4 4 4 5 4 3 4 3 3,8 Csík László 4 5 4 3 4 3 3 4 5 4 2 4 5 3 3,6 Elekes Magdolna 5 5 3 4 3 3 3 4 4 ■ 3 4 3 4 3 3,9 5. Farkas Klára 5 5 4 4 4 3 3 4 4 5 4 4 5 4 4 Farkas Márta 5 5 5 5 5 4 5 5 4 5 5 5 5 5 4,8 Gaál István 4 5 4 3 3 3 2 3 5 3 2 3 4 2 3 Hajdú Félix 3 4 2 2 3 2 2 4 4 3 2 2 4 2 2,6 Handra Teréz 5 5 3 3 2 2 2 3 4 3 3 3 3 2 2,7 10. Horváth Márta 4 5 5 5 4 4 4 4 4 5 4 3 5 3 4,1 Illés Mária 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 4 5 5 5 4,8 Kesztler Attila 3 5 3 4 2 3 3 3 4 4 3 3 4 3 3,2 Kulics Lajos 5 5 3 3 4 3 3 5 5 4 4 4 5 3 3,8 Molnár Tibor 4 5 3 3 3 3 4 4 5 4 3 4 5 4 3,7 15. Monok Anna 5 5 5 5 4 4 5 4 fm 5 4 5 5 5 4,6 Nagy Gyula 4 5 4 4 4 4 3 3 4 4 4 3 3 3 3,5 Németh Ildikó 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Németh Katalin 4 5 3 3 3 4 3 4 5 4 3 3 3 2 3,1 Nóvák Béla 4 5 5 3 5 5 5 5 5 4 4 4 5 4 4.5 20. Rózsa Ferenc 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 5 5 5 4,8 Rudolf Sándor 5 5 4 4 5 5 5 4 4 4 5 4 5 5 4,5 Szabó József 4 5 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 2 3 Szabó Katalin 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Varga Gyula 4 5 3 2 3 3 3 4 5 3 3 3 4 3 3,2 25. Vándor Péter 5 5 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 4 3 3,7 Virág Anna 5 5 5 5 5 4 4 4 5 5 4 4 5 4 4,5 IV/e. osztály Osztályfőnök: Meixner Béla A tanuló neve Szorgalom Magatartás Magyar Orosz Történelem Matematika Fizikai-kémia Automatika Testnevelés Üzemgazdasági. Szerves kém. t. Szervetlen k.. t. Vegyipari gépt. Laborgyak. Tanulmányi átlag Bajor Mária 4 5 5 4 5 3 4 4 4 5 4 5 4 4 4,2 Barta György 4 5 4 5 5 5 5 4 5 4 4 4 4 3 4,3 Biharvári Erzsébet 4 5 5 5 5 5 5 4 fm 5 5 5 5 4 4,8 Csőgör János 2 5 2 3 3 3 2 5 5 3 2 3 3 3 3 5. Farkas László 3 5 4 4 5 2 2 3 5 4 2 3 4 3 3,4 Ferenczy Zsuzsanna 5 5 5 5 5 5 5 5 fm 5 4 5 4 4 4,7 Fleischmann Gábor 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Fodor Anna 4 5 4 4 4 4 2 3 5 4 4 4 4 3 3,7 Hermán Ágota 3 5 5 4 5 3 4 3 5 4 3 4 3 3 3,8 10. Horváth Ibolya 3 4 3 4 3 2 2 2 5 2 2 2 3 2 2,6 Horváth Ibolyka 4 5 5 5 5 4 3 4 5 4 3 4 5 4 4,2 Horváth László 2 4 3 2 3 2 2 2 4 2 2 2 4 3 2,5 Horváth Márton 2 2 3 3 2 4 3 3 5 2 2 2 3 3 2,9 Jankó Kálmán 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 15. Joanelli Tibor 4 5 4 4 3 5 4 4 4 4 4 5 5 4 4,1 Kertai Sándor 5 5 5 5 5 4 5 4 fm 5 4 5 5 5 4,7 Kocsis István 3 5 2 3 3 2 2 4 5 2 3 3 3 3 2,9 Kovács Lajos 2 4 3 3 2 2 3 3 5 2 2 3 4 3 2,9 Kuhár László 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 20. Mátai Dezső 4 5 4 4 4 5 4 5 5 4 4 4 5 5 4,5 Menegáti István 5 5 5 5 5 4 5 5 5 5 4 5 5 4 4,7 Nagy Béla 2 4 2 3 2 2 2 4 4 2 2 2 3 2 2,5 Németh László 3 5 3 3 4 3 3 4 5 3 4 4 4 3 3,5 Patsch Katalin 4 5 4 4 4 4 4 4 5 4 4 3 4 3 3,9 25. Rédei István 4 5 5 4 4 4 5 5 5 4 5 4 5 5 4,5 Sey Piroska 3 4 3 2 3 2 2 3 fm 2 2 2 3 2 2,3 Soós Ferenc 2 4 2 4 2 2 3 3 5 3 3 3 3 3 3 Söjtör Erzsébet 3 5 3 4 3 2 3 3 5 3 3 2 3 2 3 Szollár Tibor 4 5 4 3 5 3 4 5 5 4 3 3 4 3 3,8 30. Szőke János 2 4 2 3 3 3 2 3 5 2 2 2 3 2 2,6 Tarr Ervin 2 4 2 3 3 2 2 2 5 2 3 2 3 2 2,5 Vajda Sándor 2 4 3 2 3 2 2 2 4 2 2 2 2 2 2,3 Virág Ágota 4 5 4 5 5 3 3 3 fm 4 4 3 4 4 3,8 48 A képesítővizsgák lefolyása Az írásbeli vizsgák dolgozattémái Magyar nyelv és irodalom: 1. A technikai haladás szerepe az ember életében. 2. A felvilágosodás hatása a XVIII. század végi magyar irodalomra. Matematika: 1. Határozza meg a három, egymást kívülről érintő kör közé bezárt területet, ha a körök sugara 4 cm, 9 cm és 36 cm. _ 2. Egy mértani sorozat első tagja a Vx+i + Vx—6 = Vzx+19 _ egyenlet pozitív gyökének kétszerese, az első és a második tag különbsége négyszerese a harmadik és negyedik tag különbségének. írja fel a sorozat első négy tagját! Kémia: A. csoport: A nitrogén és vegyületei, — Folyadék elegyek szétválasztása. — A desztilláció elméleti alapjai. B. csoport: Aminosavak és savamidok. — Az elektrolitikus disszociáció elmélete. Technológia: A. csoport: Salétromsavgyártás. B. csoport: Az ásványolaj feldolgozása. Kőolajtermelés és szállítás: A. csoport: a) Milyen hatásfokkal dolgozik a kútba épített rudazat mély szivattyú? b) Segédgázas kút esetében a napi termelés alapján, kút összehasonlító adatok meghatározása. c) Felszálló kút termelőcső méretezésének menete. d) Hogyan mutatkozik meg a dinamométeres diagrammon az alábbi meghibásodás: . 1. rudazatszakadás; 2. dugattyúszorulás; 3. gázhatás. e) Segédgázas kút automatizálásánál a műszerkiválasztás szempontjai. B. csoport: a) Mélyszivattyús kút szerelvényeinek és üzemmenetének meghatározása. b) Meghatározandó a gáz térfogat változási tényezője. c) Rétegrepesztés elve. d) Termelő kutakon végzett műszeres mérések. Mélyfúrás: A. csoport: a) Szakaszos cementezés számítása. b) A függőlegestől eltérített fúrások. B, csoport: a) A megszorult fúrószár felszabadítása olaj dugó elhelyezéssel. b) Mentés. 4 Évkönyv 49 Vizsgaelnökök: IV/\'a. osztály: Horváth Róbert főmérnök elnök, Rajnai Vilmos ig. h. társelnök. IV/b. osztály: Varga József főmérnök elnök, Harkány László gimn. tanár, társelnök. IV/d. osztály: Sándor István főelőadó elnök, Dudás Flórián gimn. igazgató társelnök. IV/e. osztály: Kasszán Béla ig. h. elnök, Németh János szakfelügyelő társelnök. A képesítővizsgára jelentkezett: olajbányász jelölt: 66, vegyész jelölt: 59.; Technikusi oklevelet nyert: olajbányász jelölt: 46, Jelesen képesítőzött: 13 olajbányász-, 17 vegyész-jelölt. Jól képesítőzött: 12 olajbányász-, 10 vegyész-jelölt. Közepesen megfelelt: 14 olajbányász-, 13 vegyész-jelölt. Megfelelt: 7 olajbányász-. 13 vegyész-jelölt. Javító képesítőre utasítva 11 olajbányász-jelölt, 6 vegyész-jelölt. Képesítővizsgát ismétel 3 olaj bányász-jelölt. 50 V Iskolánk a statisztika tükrében Tíz évvel ezelőtt, 1955 júniusában adta ki iskolánk az első technikusi oklevelekét a végzett tanulóknak. Az azóta eltelt idő alatt 262 vegyész és 449 olajbányász technikust adott intézetünk az iparnak. Érdemes áttekinteni a tíz esztendő rövid történetét néhány jellemző számadat tükrében. Létszámalakulás a 10 év alatt: Vegyipar Techn. oszt. Kőolajb. Techn. oszt. 1954—55-ös tanév 164 8 137 4 55—56-os „ 98 5 144 4 56—57-es „ 62 3 106 4 57—58-as „ 25 1 151 5 58—59-es szünet 1 187 6 59—60-as 34 1 250 8 60—61-es „ 72 2 250 8 61—-62-es 140 4 254 8 62—63-as 205 6 256 8 63—64-es 243 7 261 8 64—65-ös 274 8 278 9 Képesítővizsgát tett tanulók száma: A Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikum statisztikai adatai az 1964—65-ös tanévben I. Létszámalakulás Beiratkozott: 279 tanuló Ebből leány: 70 Tanév folyamán kimaradt: 5 „ kizárt — „ Évvégi létszám: 2,74 „ Ebből leány: 68 „ 51 Vegyip. Techn. Kőolajb. Techn. 1954—55-ös tanév 38 tanuló 33 tanuló 55—56-os >) 33 a 26 >> 56—57-es >j 37 j> 19 3) 57—58-as 25 ÍJ 23 >> 58—59-es >) — 33 ÍJ 59—60-as — -J) 26 J, 60—61-es >> — )f 52 ?J 61—62-es >> — JJ 62 >J 62—63-as 5> 33 >5 50 1) 63—64-es JJ 37 61 64—65-ös >> 59 >> 64 "í II. A tanulók lakhely szerinti megoszlása Helybeli 97 tanuló Szálláson elhelyezett 48 „ Kollégiumban lakó: 91 „ Ebből leány 13 Bejáró 38 III. Szociális juttatások Társadalmi ösztöndíjas 51 tanuló Tanulószobát használó 14 „ Menzás 39 „ Externátusi elhelyezett 11 „ Állami gondozott — „ IV. Rendkívüli tantárgyat tanuló Német nyelv 23 tanuló V. Tanulmányi eredmény szerinti megoszlás 5-ös átlagú 4 tanuló, 1,5% 4,7—5-ös átlagú 10 tanuló, 3,6% Elégtelen 41 tanuló, 15% javítóvizsgára Elégtelen 8 tanuló, 3% osztályismétlésre A Vegyipari Technikum statisztikai adatai az 1964—65-ös tanévben I. Létszámalakulás Beiratkozott: 274 tanuló Ebből leány: 113 Tanév folyamán kimaradt: 3 „ kizárt: — „ Éwégi létszám: 271 „ Ebből leány: 112 II. A tanulók lakhely szerinti megoszlása Helybeli: 134 tanuló Szálláson elhelyezett: 31 „ Kollégiumban lakó: 78 „ Ebből leány: 30 Bejáró: 28 52 III. Szociális juttatások Társadalmi ösztöndíjas 6 tanuló Tanulószobát használó 18 „ Menzás: 15 „ Állami gondozott: 2 „ IV. Rendkívüli tantárgyat tanuló Német nyelv 34 tanuló V. Tanulmányi eredmények 5-ös átlagú 10 tanuló, 3,7% 4,7—5-ös átlagú 18 tanuló, 6,6% Elégtelen 7 tanuló. 25% javítóvizsgára Tájékoztató a felvételi vizsgákról A Zsigmondy Vilmos Kőolaj bányászati és Mélyfúróipari Technikum és a Winkler Lajos Vegyipari Technikum első osztályaiba csak azok a tanulók iratkozhatnak be — tekintettel a, magas számú túljelentkezésre — akik az iskola felvételi vizsgabizottsága előtt sikeres felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga anyaga mind a kőolajipari, mind a vegyipari technikumban magyar helyesírás és matematikai gyakorlat. A felvételiző tanulók diktálás után néhány soros szöveget írnak le, melynek helyesírását a vizsgabizottság tagjai ellenőrzik és értékelik. Matematikából a példamegoldási készség ellenőrzésére egy óráig tartó írásbeli dolgozatot készítenek a tanulók, melynek anyaga az általános iskolában tanult ismeretek alapján összeállított számtani és mértani feladatokból áll. Az írásbeli feladat megoldása után matematikából szóbeli vizsgát is kell tenniük a felvételiző tanulóknak. A szóbeli vizsga anyaga szintén az általános iskolában tanult számtani és mértani ismeretekből áll. A vizsgabizottság a szóbeli vizsga alkalmával a tanulók gondolkodási készségét, a matematika szabályainak ismeretét, a szabályok gyakorlati alkalmazásának készségét vizsgálja. Mindkét technikumba jelentkező tanulóknak ezen kívül egy kötetlen beszélgetésen kell még részt venniük, amely során a vizsgabizottság a tanulók általános ismereteit, kulturáltságát, gondolkodó készségét, a választott pálya iránti érdeklődését, az olajbányászattal és a vegyészettel kapcsolatos ismereteit vizsgálja meg. A vizsgabizottságok a tanulók feleleteit pontozással értékelik. A pontozás alapja: ált. isk. tanulmányokért max. 5 pont magyar helyesírás max. 10 pont matematika írásbeli max. 10 pont matematika szóbeli max. 10 pont elbeszélgetés _max. 5 pont Összesen: max. 40 pont Az értékelésből láthatóan a legjobb eredményt azok a tanulók érhetik el, akik matematikából jól felkészültek és a helyesírásuk is kielégítő. A vizsgabizottságok befolyásolhatósága látszatának is az elkerülése végett a tanulók a vizsgán nem névvel, hanem az első feladat megkezdésekor kiosztott vizsgaíven feltüntetett számokkal szerepelnek. A vizsga eredményeit a vizsga teljes befejezése után az igazgató összesíti, és csak ezután állítja össze a magas pontszámot ej^rt tanulókból a felvételre javasoltak névsorát. A felvételre javasolt tanulók névsorát az igazgató egy társadalmi felvételi bizottság elé bocsátja. A felvételi bizottság megvitatja a tanulók elért eredményeit, mérlegeli családi, szociális körülményeit, és úgy tesz javaslatot az iskola igazgatójának a felvételre. Döntő súllyal a felvétel 54 során a felvételi vizsga eredménye alapján a felvételi bizottság javaslatára az iskola igazgatója határoz az egyes tanulók felvételéről. A felveti tanulók névsorát a határozat megszületése után az iskola hirdető táblára kifüggesztjük, és a tanulók iskoláit is értesítjük a felvételről, illetve a sikertelen felvételi vizsgáról. Az elutasított tanulók az értesítés kézhez vételétől számított 15 napon belül az iskola döntése ellen fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezési kérelmet a Nehézipari Minisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztályának címezve, az iskola igazgatójának kell átadni, aki a felvételi vizsga eredményeivel egyidejűleg felterjeszti a Nehézipari Minisztérium illetékes osztályára. A pótlólagos felvételről kizárólag a minisztérium dönt. A felvétel során a fiúk és leányok arányának meghatározását a Munkaügyi Minisztérium ez évben megjelent rendelete alapján a Nehézipari Minisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztálya végzi el, az iskola igazgatója minisztériumi utasításra állapítja meg a fiú- és leánytanulók arányszámát. Meixner Béláné igazgatóhelyettes 55 Tájékoztató az 1965—66-os tanévre Beiratások az I. osztályok részére június 18-án, délelőtt 8—12 óráig történnek. A kötelező nyári termelési gyakorlatot végzett tanulók legalább elégséges gyakorlati jegy birtokában válnak a felsőbb osztályok tanulóivá. Az egy-két tárgyból elégtelen érdemjegyet kapott tanulók javító vizsgára — tanulmányi értesítőjük mellékelésével — augusztus 15-ig jelentkezhetnek. írásbeli kérelmüket az igazgatói irodában kell leadniuk. A javító vizsgákat augusztus 31-én reggel 8 órakor tartjuk. Az ünnepélyes tanévnyitó szeptember 1-én, reggel 9 órakor lesz. Az ünnepélyes tanévnyitó után órarendet hirdetünk, majd az osztályok kijelölését végezzük el. Szeptember 2-ától órarend szerinti tanítás. Tankönyveit mindenki az iskolában szerezheti be szeptember első napjaiban. A tankönyvek árának kimutatását a tanévnyitó napján az iskola hirdető tábláján mindenki megtekintheti. A füzeteket már korábban is meg lehet vásárolni az előre összeállított egységcsomagok alakjában a Vöröshadsereg úti papírboltban. A diáksapka beszerzése minden tanulóra nézve kötelező. A tanulók az iskolában csak sötét színű munkaköpenyben jelenhetnek meg. Gyakorlati foglalkozásokra munkaruhát az iskola ad. Ünnepi öltözet: leányoknál sötétkék szoknya, fehér blúz, egységesen hímzett gallérral és kézelővel. Az első osztályos leánytanulók az első tanítási napon az osztályfőnököktől kapnak utasítást és tájékoztatást az egyen-gallér és kézelő elkészítésére. A fiú tanulók ünnepi öltözete: sötétkék öltöny, fehér ing. A tanulói szabályzat a nyári szünetben is érvényben van. Az igazgatóság a nyári szünet idején, július 2-án és 17-én, augusztus 2-án és 17-én délelőtt 10—12 óra között tart ügyeleti szolgálatot. 56 A levelező tagozat fejlődése, eredményei fennállásának 10 éve alatt Iskolánkban a levelező oktatás 1954-ben indult meg egy olajbányász osztállyal, és az eltelt 10 év alatt 104 olajbányász technikust adtunk. Ha az elmúlt évek statisztikai) adatait vizsgáljuk létszám és tanulmányi eredmény szempontjából, akkor határozottan fejlődést tapasztalunk. Kezdetben kicsi a számuk azoknak, akik képesítő vizsgát tesznek, bár elég nagy — 60—70-es — létszámmal indulnak az első osztályban. Az évek során azonban ez a szám mindig nő és az elmúlt évben 28-an, a jelen tanévben pedig már 32-en tesznek képesítő vizsgát. A tanulmányi eredmény az I. és II. osztályban átlagosan 3,00 körül mozog, míg a III. és IV. osztályban az átlag 3,5 és afölött van. A képesítő vizsgák átlaga 3,00 és 3,8 között váltakozik és hét év képesítő vizsgáinak átlaga 3,5. Ezek a jónak mondható eredmények részben a tanári konzultációs munka hatékonyságát mutatják, részben tükrözik a dolgozók azon óhaját, hogy magasbb képzettségre kívánnak szert tenni. A tanulóknak azonban nem mindegyike vallja ezt, kitűnik ez abból, hogy vannak, akik a tanári segítséget nem veszik igénybe. Ezek meg is torpannak a nehézségek előtt és lemorzsolódnak. Erőteljesen jelentkezik ez a probléma az Alföld olajbányász-technikus igényeit kielégítő technikus-képzés tekintetében. A probléma ezen a területen azonban — úgy nézi ki — továbbra is az marad. A Szolnokra kihelyezett osztály nehézségeiről már korábbi évkönyveinkben is szó esett és sok mindennel próbálkoztunk ezek megoldásában, de azt kell, hogy jelentsem: a nehézségeket nem sikerült megoldani és a 60—70 fős alföldi beiskolázáson túl nem jutunk. Öriási eredményként könyvelhetjük el azt, ha ezen a területen 10—12 fő az első osztályban tanév végén osztály vizsgát tesz. Ebben a tanévben az Alföld technikus képzésének segítésére, a nehézségek megoldásában az alábbiakat tettük: Megbíztunk — a két olajbányász vállalattal egyetértésben — egy mérnököt a tagozatvezető teendőinek ellátására, akinek feladata volt a tanulók összefogása, a konzultációs csoportok tanulmányi és admniisztrá-ciós munkáinak irányítása, valamint a kapcsolat tartása? a nagykanizsai anyaiskolával. Szolnokon, Orosházán és Hajdúszoboszlón konzultációs csoportokat szerveztünk egy-egy osztályfőnökkel az élen, akik a tanulók tanulmányi munkájának figyelemmel való kísérése mellett tartották a kapcsolatot az alföldi tagozat vezetőjével. A fenti rövid ismertetésből látható, hogy az anyaiskola a legmesz-szebbmenőkig próbált a nehézségeken segíteni, de — sajnálatos módon — a második hónap végén kiderült, hogy a fáradságos munka hiábavaló volt, a különböző helyeken létrehozott konzultációs foglalkozásokat nem látogatják, és így azok működését be kellett szüntetni. A konzultációs foglalkozások nem látogatása, a nagyfokú lemorzsolódás okait — sajnos — nem ismerjük, azokat a mai napig sem sikerült B7 kideríteni. Igen örvendetes lenne, ha az alföldi tagozat tagozatvezetője és a két vállalat oktatási felelősei is ebben az Évkönyvben szóhoz tudnának jutni, és a fentiekkel kapcsolatban észrevételeiket meg tudnák tenni. Talán ez hozzásegítene az okok felderítéséhez és a szükséges intézkedések megtételéhez. Fentiek bármennyire is elkeserítők és kedvet szegők, nem adjuk fel a reményt: bízunk abban, hogy előbb vagy utóbb a gyümölcs mégis csak megérik és sikerülni fog az Alföldön is hatékony technikus-képzést végezni. Ez rajtunk nem múlik, itt most már a Nagyalföldi Kőolaj termelő Vállalat és az Alföldi Kőolajfúrási Üzem vezetőinek kell eldönteni, akarja-e, szükséges-e számukra a levelezőoktatás keretén belül technikus igényeiknek részbeni kielégítése. Amennyiben igen, úgy ennek megfelelően segíteni a problémát megoldani. Egynéhány szót a Vegyipari Technikum levelező tagozatáról. Ezen a technikumon a levelezőoktatás 1960 őszén indult meg. A tagozat elsőízben 1964-ben bocsátott ki technikusokat. A létszám ezen a tagozaton nem túlságosan magas és a tanulmányi eredményekkel sem dicsekedhetünk. Az osztályvizsgák átlaga 2,6 körül mozog, és az 1964-ben első ízben képesítő vizsgát tettek átlaga (11 fő) 2,3. A gyenge eredmények okai részben azzal magyarázhatók, hogy a tanulók nagy része Pécsett lakik, vagy dolgozik és így azok tanulmányi munkáinak rendszeres ellenőrzése a konzultációs foglalkozásokon keresztül nem történhetett meg. Bár Pécsett is megszerveztük a konzultációs foglalkozásokat, de ezeket a tanulók itt sem látogatták, és így ebben a tanévben azokat a III. és IV. osztályok számára megszüntettük. A jelen tanév fejlődéssel kecsegtet a tanulmányi eredmények tekintetében. Az eddigi beszámolók eredményei arra engednek következtetni, hogy az osztály vizsgák jobb eredménnyel fognak zárulni, mint az előző években. A levelező tagozatok 1964—65-ös tanév munkájáról: Felvételi vizsgát tartottunk: Szolnokon 63 olajbányász dolgozóval Nagykanizsán 20 olajbányász dolgozóval Nagykanizsán 27 vegyész dolgozóval A beiratkozásokat szeptember 9-én tartottuk meg. Beiratkozott: olajbányász tagozatra 83 első osztályos 27 második osztályos 27 harmadik osztályos _32 negyedik osztályos összesen: 169 tanuló vegyész tagozatra 27 első osztályos 15 negyedik osztályos _23 harmadik osztályos összesen: 65 tanuló 58 A vegyész tagozaton ebben a tanévben — Pécs kiválása miatt — második osztály nem indult. \\ A konzultációs foglalkozásokat szerdai napokon a tanév elején kiadott órarend szerint végeztük. A foglalkozásokon a tanulók általában megjelentek és igényelték a tanárok kisegítő munkáját tanulmányaik közben. Labcratóriumi gyakorlatokat a téli és tavaszi szünetben végezték a tanulók úgy a vegyész összes osztályokban, mint az olajbányász I. és II. osztályaiban. Űj színfolt az olajbányász tagozat III. és IV. osztályaiban a szakmai gyakorlatok bevezetése, amelyeket mindkét osztályban a tavaszi szünetben bonyolítottunk le. Ez úton is köszönetet mondok Buda Ernő mérnök úrnak, aki áldozatkész, fáradságot nem ismerő módon segített és vezette ezeket a gyakorlatokat, hogy azok az adott keretek között a legtöbbet és leghasznosabbat nyújtsák a tanulók szakmai tudásának gyarapításában. A tanév végi túlterhelés, csökkentése érdekében minden osztályban a gyakorlati vizsgák gyakorlati részét a tavaszi szünetben^ a gyakorlatok végén le is bonyolítottuk. A gyakorlati vizsgák írásbeli és egyéb részeinek lebonyolítása a rendes vizsgaidőszakban történt. A tanév során három beszámolót tartottunk a IV. osztályok kivételével, ahol a NIM Oktatási Osztály utasítására csak két beszámoló volt. A beszámoló eredmények váltakozó képet mutatnak. Az osztályvizsgákat a IV. osztályokban május végné, az I., II. és III. osztályokban június második felében tartottuk. Osztályvizsgát tett olajbányász első osztályban 24 tanuló második osztályban 21 tanuló harmadik osztályban 25 tanuló negyedik osztályban_32 tanuló Összesen: 102 tanuló vegyész első osztályban 19 tanuló harmadik osztályban 17 tanuló negyedik osztályban_15 tanuló összesen: 51 tanuló Képesítő vizsgára jelentkezett olajbányász tagozaton 32 tanuló vegyész tagozaton 15 tanuló A képesítő vizsgák írásbeli és gyakorlati részét május végén, szóbeli részét június 18-án és 19-én bonyolítottuk le. Cserfalvi József tagozatvezető E9 I. osztály Levelező tagozat Tagozatvezető: Cserfalvi József Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikum: A tanuló neve Magyar Történelem Matematika Fizika Kémia Szabadkézi rajz Ábrázoló geom. Munkaegészségt. Ásvány-kőzettan, Laborgyak. Tanulmányi átlag Badacsonyi József 2 3 1 3 2 2 2 3 1 3 1 Balla Kálmánné 3 2 3 2 1 2 1 2 2 3 1 Dominek István 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Dömötör István *fm fm 4 4 5 2 3 4 3 4 3,4 5. Fecske Sándor fm fm 3 3 5 3 1 3 3 3 1 Fehér Lászlóné — kimaradt Gyigor György 3 4 2 3 4 4 1 3 4 3 1 Győri Gyuláné 3 2 3 2 2 4 3 2 2 3 2,6 Hegedűs Gyula 2 2 2 2 2 4 1 2 2 3 1 10. Kálmán Géza — kimaradt Kigyós Lajos 2 2 1 2 2 3 1 3 2 2 1 Kiss Jánosné — tanumányi halasztást kapott Kiss Mária fm fm 3 2 3 4 1 3 1 3 1 Kiss László 2 2 2 3 2 2 2 3 3 4 2,5 15. Kovács Károly — tanulmányi halasztást kapott Kovács Áron — vizsgát nem tett László Tibor 2 3 1 2 2 3 1 2 2 3 1 Magyar Ernő 2 \'2 3 2 3 2 1 2 2 2 1 Molnár Erika —■ vizsgát nem tett 20. Muravölgyi Lászlóné — vizsgát nem tett Nagy Lajos — vizsgát nem tett Raj ki Sándor 2 2 2 1 1 2 1 2 1 2 1 Seleszt Ferencné ím fm 5 5 4 4 2 3 2 3 3,5 Simon Árpád 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 1 25. Sólyom Lídia fm fm 2 2r 3 3 2 2 3 4 2,6 Tóth János 3 3 2 3 3 2 1 4 3 2 1 * ,,fm" érettségizett, jelzett tárgyból felmentve 60 II. osztály A tanuló neve Magyar Történelem Matematika : Fizikja Kémia Mérősz. ábr. Mechanika Gépelemek Föld- és őslényt. Kőolajb. alapism Laborgyak. Tanulmányi átlag Bécsi Kálmán *fm fm 3 2 3 4 2 2 2 3 4 2,7 Boa Márton 4 4 4 4 5 5 3 4 4 5 5 4,2 Czeglédi Imre 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 3 2,1 Földi László 2 3 3 4 3 2 2 1 2 3 2 1 5. Garai Imre — kimaradt 1 Heitmár Nándor — tanumányi halasztást kapott v Horváth Imre 4 4 3 2 4 - 2 2 3 3 2 2 2,9 Horváth László — kimaradt Horváth Zsigmond fm fm 2 3 3 3 3 3 4 3 2 2,8 10. Jakab Alajos fm fm 3 2 3 2 2 2 3 4 3 2,7 Klema Ádám — vizsgát nem tett Krisztek György — vizsgát nem tett Kuru István — tanulmányi halasztást kapott Kustán József — kimaradt 15. Lukács János — kimaradt Major József — tanulmányi halasztást kapott Pesti Sándor 1 3 1 2 3 3 2 3 2 3 2 1 Róber István 2 2 2 2 2 3. 3 3 2 2 3 -2,3 Rőth Lajos 3 4 4 2 2 3 2 3 4 5 3 3,1 20. Sörlei Tibor 4 5 2 4 2 4 3 3 4 4 4 3,5 Szalai János 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2,1 Tóth Ferenc — vizsgát nem tett Tóth György — kimaradt Tóth Tibor — kimaradt 25. Varga László fm fm 1 2 2 2 2 2 2 3 2 1 Vincze Imre 3 3 3 3 3 4 2 2 2 3 3 2,8 Zalatnai István 3 3 2 2 2 3 3 3 3 a 2 2,5 * „fm" érettségizett, jelzett tárgyból felmentve 61 III. osztály A tanuló neve Magyar Történelem Matematika Szakrajz Ált. és szakgépt. Ált. elektrotechn. Geofizika Mélyfúrás Kőolajtermelés Gyakorlat Tanulmányi átlag Apró János 2 4 2 3 3 3 3 3 5 2 3 Apró Jánosné 3 3 2 1 2 2 2 1 3 2 1 Bajusz János — tanulmányi halasztást kapott Bazsó László 4 5 3 2 4 5 4 4 4 3 3,8 5. Bányai Tibor 2 5 2 3 4 4 3 3 4 4 3,4 Berki Dezső 2 4 1 4 3 2 3 2 2 2 1 Bicsák Ferenc * 2 3 1 1 2 1 2 1 2 2 1 Bödök Árpád "fm fm 2 2 3 3 2 3 3 3 2,6 Bősze József 4 5 4 4 5 5 4 5 5 5 4,6 10. Etyekfalvy Ferenc fm fm 3 2 3 2\' 4 2 3 4 2,8 Farkas János 1 3 1 2 2 2 2 2 3 2 1 Herbai György 2 5 2 2 3 3 3 4 4 3 3.1 Hetesi György 3 4 2 5 4 2 2 2 3 3 3 Horváth Gyula 3 4 4 2 3 3 3 4 4 4 3,4 15. Huber József 1 2 2 1 2 2 2 2 2 3 1 Kádár György fm fm 3 2 3 2 2 2 2 3 2,3 Kernács^ Kálmán fm fm 2 1 3 2 3 3 3 4 1 Kovács Zoltán 1 2 2 1 3 2 3 3 3 3 \\ Nagy Ferenc 2 2 3 2 2 2 2 2 2 5 2,4 20. Nagy György 2 4 1 2 2 3 2 3 3 3 1 Papp Antal fm fm 2 1 2 2 2 1 3 3 1 Pölöskei Kálmán 3 4 3 1 2 2 2 3 3 4 1 Rezsőfi Antal fm fm 4 5 5 5 4 5 5 5 4.7 Szentendrei Györgyi 2 3 3 2 2 3 2 2 1 2 1 25. Takács Valér 3 4 3 5 5 4 4 3 4 4 3.9 Tóth István 2 3 2 3 2 3 3 2 4 3 2,7 * „fm" érettségizett, jelzett tárgyból felmentve 62 ( IV. osztály A tanuló neve Magyar Történelem Matematika Szakrajz Ált. és szakgépt. Mélyfúrás Kőolajtermelés Uzemgezdaságt. Gyakorlat Tanulmányi átlag Balogh Kálmán 4 5 3 3 4 5 5 3 3 3,3 Bethlen József 4 4 3 2 5 5 4 5 5 4,1 Boczkó József 4 4 3 2 3 4 4 4 5 3,6 Borsos Géza 3 2 2 2 3 2 2 3 3 2.4 5. Czeczó Elek 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Farkas Károly 4 5 4 4 5 5 5 3 5 4,4 Farsang István 3 3 3 2 3 2 4 3 3 2,3 Gál István *fm fm 3 2 2 3 3 3 4 2,8 Gyivicsán Pál 2 4 2 3 3 3 4 3 4 3,1 10. Hermann Jenő 2 2 2 2 3 3 4 2 4 2,6 Hermán József 3 3 3 3 3 4 4 3 4 3,3 Horváth Lajos 2 2 2 2 3 4 2 2 5 2,6 Horváth Zoltán 4 3 3 3 3 4 3 3 5 3,4 Hunyadi János fm fm 4 4 4 4 4 4 5 4,1 15. Kádár János fm fm 2 2 3 2 3 \' 5 4 3 Kiss István 3 2 3 2 2 2 2 3 2 2,3 Kovács Mátyás 4- 3 4 3 3 3 3 3 4 3,3 Kozári Ferenc 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2,1 Kulik István fm fm 5 2 3 4 5 5 5 4,1 20. Lakos Sándor 4 3 2 2 3 2 4 3 , 5 3,1 Lázár Mária fm fm 2 3 3 3 4 3 4 3,1 Lógár József 4 5 3 3 4 5 5 4 4 4.1 Mihalicz László 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2,7 Nagy Lászlóné 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2,1 25. Németh Jenő 2 2 3 2 2 3 3 3 3 2,5 Németh László 5 5 4 3 5 5 5 5 5 4,6 Punger László 4 4 4 2 2 4 4 4 3 3.5 Sárdi Gyula 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Szabó Iván fm fm 2 2 2 2 3 4 3 2,5 30. Tarján Ernő 4 2 2 3 3 4 2 3 4 3 Tóth Ferenc 2 2 2 2 2 3 2 3 3 2,3 Verasztó Sándor fm fm 2 2 2 2 2 3 4 2,4 * :,fm" érettségizett, jelzett tárgyból felmentve 33 Vegyipari Technikum I. osztály 64 A tanuló neve Magyar Történelem Matematika Fizika Kémia 1 Ipari rajz Munkaegészségt. Laborgyak. Tanulmányi átlag Czuppon Árpádné 3 2 4 3 1 2 2 2 1 Cserjés Györgyi — vizsgát nem tett Greller Gyula fm fm 4 4 3 3 5 2 3,5 Greller Károly — tanulmányi halasztást kapott 5. Gyarmati József — tanulmányi halasztást kapott Horváth Mária fm fm 5 5 3 2 4 2 3,5 Kálovits Zsuzsanna — vizsgát nem tett Kiss József fm fm 5 4 2 3 3 3 3,3 Kiss Márta fm fm 5 5 4 1 5 4 1 10. Ludvig Ferencné 1 2 2 3 1 2 2 2 1 Mészáros Éva fm fm 5 5 4 2 4 4 4 Molnár Titusz — kimaradt \'Nagy Sándor 4 4 3 3 4 4 5 3 3,7 Nemes János fm fm 5 4 3 3 2 2 3,1 15. Nóvák Ilona — kimaradt Petz András — tanulmányi halasztást kapott Péntek Irén fm fm 4 4 2 3 3 2 3 Bóka Ferenc fm fm 3 2 3 3 3 4 3 Szalai Julianna fm fm 4 4 2 2 4 3 3,3 20. Szász József né 3 2 3 2 2 2 3 4 2,6 Szerdahelyi Antal — kimaradt Tornyos József 2 2 2 2 1 2 2 2 1 * „fm" érettségizett, jelzett tárgyból felmentve III. osztály 65 A tanuló neve Magyar Történelem Matematika Elektrotechnika Fizikai-kémia Szerves kémiai technológia Szervetlen kém. technológia Vegyip. géptan Laborgyak. Tanulmányi átlag Bakos Erzsébet *fm fm 4 2 4 3 3 2 3 3 Bán Ilona fm fm 1 3 2 2 3 3 2 1 Bertók Sándor — tanulmányi halasztást kapott Békési Ferenc — tanulmányi halasztást kapott 5. Bocskor Zsuzsanna — vizsgát nem tett Budavári Margit — kimaradt Csirke Lászlóné — tanulmányi halasztást kapott Csóka Zoltánnév— kimaradt Dudás Istvánné — vizsgát nem tett 10. Farkas Tibor 2 2 1 2 2 2 1 2 2 1 Göncz Ferenc — tanulmányi halasztást kapott Harmat Istvánné fm fm 3 3 3 1 2 2 3 1 Horváth Károlyné — vizsgát nem tett Lakos Erzsébet fm fm 3 3 3 3 3 2 2 2,7 15. Madarász Mária fm fm 4 3 4 4 4 ■ 5 3 3,8 Miskolczi László 2 1 2 2 2 1 2 3 3 1 Ostváth Imre fm fm 5 3 3 4 4 4 5 4 Simon István 3 1 1 3 3 2 4 3 2 1 Szabó Sándorné fm fm 4 3 4 3 3 3 2 3,1 20. Széli Annamária fm fm 3 2 3 3 3 2 3 2,7 Takács Sándorné 2 3 1 2 4 4 3 2 2 1 Újvári Csaba 4 4 2 3 3 2 3 2 2 2,7 Ulrich Ferencné 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3,5 IV. osztály A tanuló neve Magyar Történelem Matematika Szerves kémiai technológia Szervetlen kém. technológia Fizikai-kémia Vegyip. géptan Üzemgazdasági. Automatika Laborgyak. Tanulmányi átlag Bognár Lajos 2 2 2 1 3 1 2 3 3 2 1 Botkai Gyula fm fm 2 3 5 3 4 4 4 4 3,6 Ehr Mária fm fm 4 4 5 4 3 3 3 3 3,6 Grünwald Mátyás 3 2 5 3 3 3 3 3 3 4 3,2 5. Hengl János fin fm 4 3 5 4 4 5 5 5 4,3 Horváth Sándor 2 2 2 1 3 1 2 3 2 2 1 Jureczky Erzsébet fm fm 3 1 3 2 1 4 2 3 1 Kelemen Ilona 2 4 4 4 5 4 2 5 3 3 3,6 Lampert Márta fm fm 5 4 5 4 4 3 2 4 3,8 10. Lórántffy Péter 3 2 2 2 3 2 3 2 3 2 2,4 Osvald Irén 3 3 3 3 3 4 3 4 3 4 3,3 Péter Kálmán 2 3 2 2 2 2 4 3 3 3 2,6 Polohn Istvánné fm fm 5 3 5 4 4 4 4 4 4,1 Rösler Mária 3 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2,2 15. Temesi Imréné fm fm 4 2 3 2 2 5 2 3 2,8 66 * „fm" érettségizett, jelzett tárgyból felmentve Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikum LEVELEZŐ TAGOZAT Képesítő vizsgát tettek: 1. Balogh Kálmán jó 2. Bethlen József jó 3. Boczkó József jeles 4. Borsos Géza megfelelt 5. Cécó Elek javít 6. Farkas Károly jó 7. Farsang István megfelelt 8. Gál István jó 9. Gyivicsán Pál közepes 10. Hermán Jenő közepes 11. Hermán József közepes 12. Horváth Lajos javít 13. Horváth Zoltán közepes 14. Hunyadi Jánás jó 15. Kádár János közepes 16. Kiss István közepes 17. Kovács Mátyás közepes 18. Kozári Ferenc javít 19. Kulik István jó 20. Lakos Sándor közepes 21. Lázár Mária közepes 22. Lógár József jeles 23. Mihalicz Sándor javít 24. Nagy Lászlóné nem felelt meg 25. Németh Jenő közepes 26. Németh László jeles 27. Punger László jó 28. Sárdi Gyula jeles 29. Szabó Iván megfelelt 30. Tarján Ernő közepes 31. Tóth Ferenc megfelelt 32. Verasztó Sándor megfelelt Vegyipari Technikum LEVELEZŐ TAGOZAT Képesítő vizsgát tettek: 1. Botkai Gyula közepes 2. Ehr Mária jó 3. Grünvald Mátyás közepes 4. Hengl János közepes 5. Kelemen Ilona közepes 6. Lampert Márta jó 7. Lórántffy Péter megfelelt 8. Osvald Irén közepes 9. Péter Kálmán megfelelt 10. Polohn Istvánné jó 11. Röszler Mária megfelelt 12. Temesi Imréné közepes Iskolánk anyagi ellátottsága Iskolánk két tagozatának, a Kőolaj bányászati és Mélyfúróipari, valamint Vegyipari Technikumának anyagi bázisát a felettes szerveink által jóváhagyott éves költségvetés, valamint a NIM Ágazati Beruházási Szerv által a nagyobb beruházásokra biztosított beruházási keret adja. Tekintve, hogy a tanév szeptembertől júniusig tart, a költségvetés pedig naptári évre készül, az 1964—65. tanévben rendelkezésre álló költségvetési juttatást mindkét naptári évben vizsgáljuk, hogy abból anyagi ellátottságunkra nézve a következtetést levonhassuk. Az 1964. évre jóváhagyott költségvetés összese 2714, 1965. évre 2925 ezer forint volt. Az alkalmazott mutatószám egy egységére (a tanulók átlag létszámából egy főre) a kiadásból 1964-ben "5027, 1965-ben 4875 Ft jutott. Az egy főre jutó kiadás csökkenését a kisebb költségvetési összeg 67 emelkedés melletti nagyobb átlaglétszám emelkedése (két év alatt 510-ről 563-ra) idézte elő. A juttatott beruházási hitelkeret 1964-ben 165, 1965-ben 479 ezer forint értékű bel- és külföldi műszer, gép-, illetve bútor beszerzését tette és teszi lehetővé. A volt úttörőháznak oktatás céljára való alkalmassá tételét, felújítását kb. egymillió forint értékben, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt végezteti el, saját eszközeiből, s az épület végleges átadására ez évben kerül sor. A munkálatok az új tanév kezdetéig remélhetőleg befejeződnek, s a tanítást végre nyugodtabb ésl rendezettebb körülmények közepette kezdhetjük meg. Ezen új épületnek, valamint a már meglevő épületeknek berendezése, felszerelése, karbantartása, fenntartása a költségvetési keretből történik a kormánynak a költségvetési előirányzatokkal való takarékos gazdálkodás érdekében hozott határozatainak szem előtt tartása mellett. A kiadások 51 százaléka bér (állományi és egyéb bér), 7 százaléka személyi kiadás (jutalom, segély, kiküldetés, családi pótlék, ösztöndíj, útiköltségek, diákjóléti kiadások), 42 százaléka pedig működési kiadás (ingatlan- és ingófenntartás, fűtés, világítás, vegyszerbeszerzés, szállítás, közműdíj, posta, SZTK, valamint kisebb állóeszköz- és könyvbeszerzés). A pénz- és anyagi eszközökkel való gazdaságos gazdálkodás lebonyolítása és ellenőrzése a gondnokság feladata. Kérjük azonban a tanári kart, a tanulóifjúságot, hogy a gondjaikra bízott álló- és fogyóeszközök megóvásával, a leltározásban való közreműkösdésel, de minden más anyagi és pénzügyi vonatkozásban is legyenek a gondnokság segítségére. Kormányzatunk az ország anyagi erejéhez mérten évente nagy ösz-szegeket áldoz, hogy a technikusképzés érdekében iskolánkat anyagi javakkal, korszerű oktatási eszközökkel, épületekkel, berendezésekkel elláthassuk. Sajnos, a tanulóifjúság nem minden tagja érzi át a társadalmi tulajdon védelmének jelentőségét, mert Vannak, akik gondatlanságból, vagy tudatosan rongálják az iskola vagyonát. Vannak fegyelmezetlen tanulók, akik a székeket, bútorokat dobálják, azokból a csavarokat kiszedik, ablakokat törnek, a padokat éles tárgyakkal, késsel vágják, karcolják, befirkálják, a falat és a bútorokat tintával, gyümölcshulladékkal bepiszkítják. A jövőben az ilyen rongálok ellen még szigorúbban fogunk eljárni, s ha a tettes nem lesz megállapítható, a helyreálítási költségeket az osztállyal téríttetjük meg. Kédjük a tanulókat, hogy új vigyázzanak a tantermek, mellékhelyiségek, mosdók, fürdők, öltözők tisztaságára és rendjére, mint odahaza saját otthonukra. Az iskola takarítószemélyzete gonddal, fáradsággal végzi munkáját, s a tanulók feladata a rendet nap közben is fenntartani. Kérjük a rendszerető, fegyelmezett, öntudatos tanulókat, legyenek segítségünkre a társadalmi tulajdon, az iskola, azaz a mi tulajdonunk megvédése és a rend és a tisztaság fenntartása érdekében. Ruzsinszky Ede gazdaságvezető 68 |
