1914-15 A nagykanizsai izr. hitközségtől fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsa iskoláinak értesítői, évkönyvei

nagykanizsaiskolaiertesitoi.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	7.63 MB
Keltezés:	2018-04-03 13:07:19

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	675
Megtekintések száma:	1762
Leírás:	A nagykanizsai izr. hitközségtől fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1914-15. tanévről az intézet fennállásának 58. évében szerkesztette: Bún Samu a Ferencz József-rend lovagja, igazgató. Nagykanizsa, 1915. az "Elite" könyvnyomda nyomása. 38276 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: . :r ií A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1914—15. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 58. ÉVÉBEN. SZERKE8ZTETTE: BÚN SAMU Á FEHENOi-jfeagJf-BEND LOVAGJA, IGAZGATÓ. Qj.\'f./QAi^.H d gehj NAGYKANIZSA, 1916. AZ „ELITE" KÖNYVNYOMDA NYOMÁSA. W27< m ■ . rvH / asp • \\ . • \' /V, f. 90Z- A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1914—15. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 58. ÉVÉBEN. SZERKESZTETTE: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1915. AZ „ELITE" KÖNYVNYOMDA NYOMÁSA. 88274 I. Iskolaszék. Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Heltai József Jegyző: Barta Lajos Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő 5 Bettlheim Győző Bún Samu, igazgató Domány Ármin ujnépi Elek Ernő Grünhut Henrik 10 Halpen Mór Kertész József Krámer Lajos Löwe Adolf Dr. Miklós Dezső 15 Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Pongor Henrik Rapoch Gyula Rothschild Zsigmond 20 Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd Schwarz Ignác csapi Sommer Ignác Szommer Náthán 25 Stern Sándor Dr. Weisz Lajos Weisz Jakab Zerkowitz Lajos II. Jelentés a lefolyt 1914—15. tanévről. Súlyos idők, világháború közepette, nyitottuk meg ezt a tanévet. Lángba borult egész világrészünk. Ránk kényszeritettek egy háborút, melyhez terjedelmében és borzalmaiban hasonlót a történelem nem ismer. Minden oldalról ellenségtől körülvéve és egyik szövetségesünktől hitszegően elhagyva, sőt diadalaink közepette álnokul hátba támadva küzd hős seregünk oroszlán bátorsággal dicső, hatalmas szövetségesünk, Németország, harcedzett, hatalmas csapataival vállvetve hazánk függetlenségeért, csorbitatlan fennállásáért, becsületeért és boldogságáért. Midőn e sorokat irjuk, 10 havi kemény harc után, fokozott hévvel foly e gigászi küzdelem, melynek eddigi eredményeként a szövetkezett magyar-osztrák-német hadseregek az ellenséges államok jelentékeny területét megszállva tartják, mig drága hazánk földjén egyetlen élő ellenséges katona nincs. Az iszonyú háború iskolánk életében is éreztette hatását. A javitó, magán- és érettségi vizsgálatokat a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 116.199. 1914. sz. rendelete értelmében a rendes időben tartottuk ugyan, a tanítást azonban két tanárunk, Balog Dávid és Elek Mór bevonulása és az összes iskolai helyiségeknek katonai kórházul való átengedése miatt csak szeptember 15.én kezdhettük meg. Katonai szolgálatra behivatott továbbá iskola-orvo-sunk, dr. Darányi Árpád, nyug. törzsorvos. Balog tanárt ő felsége a király a háború folyamán buzgó és hasznos szolgálataiért főhadnaggyá léptette elő. Fogadja ezért e helyen is szivélyes üdvözletünket. 4 Szivünk mélyéből kívánjuk, hogy szeretett kartársainkat minél előbb jó egészségben körünkben viszontláthassuk, hogy rendes munkájukat a tőlük megszokott buzgósággal folytathassák. Az alább következő kimutatásban közöljük a haza védelmében hadba vonult, hősi halált halt, megsebesült, vagy fogságba került ama volt tanítványaink névsorát, kiknek adatait felhívásunkra hozzátartozóik velünk közölték. E kimutatás természetesen nem teljes, mert hiszen csak érettségizett tanulóink száma is a 600-at meghaladja, kiknek nagy része szállt harcba. Tanitási helyiségül a hitközség a pótimaházat és az elöljáróság tanácskozási termét engedte át, melyekben az előadást olykép tartottuk meg, hogy a pótimaházban délelőtt 8 órától 1 óráig a középső, délután 2 órától 6 óráig az alsó osztály, a tanácsteremben a felső osztály délelőtt 8 órától 1 óráig nyert oktatást a tanári értekezlet által megállapított és kir. főigazgató ur által jóváhagyott ideiglenes, redukált óraszámban. A hiányzó tanárok óráinak helyettesitésével az iskolaszék Jellinek Márk és Rácz Lajos, áll. polgári iskolai tanárokat, valamint Kertész József oki. polg. isk. tanárt, izr. el. isk. igazgatót bizta meg, ugy, hogy a tanitás a tanév végéig zavartalanul folyt. A tanári kar odaadó működésének köszönhető, hogy a tanulmányi eredmény a redukált heti óraszám dacára teljesen kielégítő. A beiratkozott tanulók száma újból szaporodást mutat. Beiratkozott az alsó osztályba . . 49 a középső osztályba . 44 a felső „ . 38 t összesen . 131 tanuló. Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban . . 47 a középső osztályban . 42 a felső „ . 38 összesen . 128 tanuló. Iskolánk látogatottsága az utolsó évtizedben egy év kivételével állandóan emelkedett, mi a következő táblázatos kimutatásból kitűnik: 5 Tanév Beiratkozott A tanév végéig járt Tanév Beiratkozott A tanév végéig járt 1905—6. 71 69 1910—11. 116 113 1906—7. 91 87 1911 — 12. 121 117 1907—8. 101 98 1912—13. 125 122 1908—9. 117 111 1913—14. 127 124 1909—10. 112 107 1914—15. 131 128 A felvett tanulók közül tandíjmentes volt: teljesen 21, részben 41. Az elengedett tandíj összege K 8210— A tanári karban nem történt változás. Nagys. Kirchner Béla kir. főigazgató úr április 9-én meglátogatta intézetünket, mely alkalommal elnöklete alatt a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 913/1915. eln. sz. rendeletével elrendelt érettségi vizsgáló bizottsági értekezletet tartottuk meg azon 1895. és 1896-ban született felső osztályú tanulókra nézve, kik a népfelkelői szemlén alkalmasaknak találtattak és hadi szolgálatra bevonultak. E tanulók száma 6 volt, névszerint: Bálits Ferenc, Fischel György, Gruber József, Grünfeld Árpád, Mautner Pál és Tornyos Ferenc. Őszinte fájdalommal jelentjük, hogy Dr. Schwarz Adolf ügyvéd ur, a felügyelő-bizottság 1901 óta egyik derék tagja, szeptember 10-én rövid szenvedés után elhunyt. Benne iskolánk nem csak a nagy tehetségű felügyelőbizottsági tagot, hanem egyik légrégibb tanárát vesztette. 1892/3-ban a jogi és közgazdasági, 1893/4— 1895/6-ban a jogi ismereteket tanította. Nem volt szak-beli paedagógus, de kitűnő szónoki képességét, éles megfigyelő tehetségét a katedrán is tárgya és tanítványai előnyére érvényesítette. Nyugodt előadási modorával tanulói szeretetét és a tanítás sikerét biztosította. Vele városunk és megyénk közéletének is egyik oszlopos tagja dőlt ki. Jelentésünket azzal a hő óhajjal zárjuk be: Adja a Mindenható, hogy mire az uj tanévet megnyitjuk, az irtó, kegyetlen háború véget érjen, hogy visszatérjen a sokáig nélkülözött béke, hogy áldás sarjadjon a vérrel áztatott földből a nagy megpróbáltatásból megújhodva kikerülő drága, édes hazánkra ! XVIII. Hőseink. Hazánk védelmében hadba vonult, kitüntetésben részesült, hősi halált halt, megsebesült, vagy fogságba esett ama tanulóink névsora, kikről a rájuk vonatkozó adatok tudomásunkra jutottak. Andor György, ér. 1894-ben. Az északi harctéren automobilon az ellenséges táboron keresztültörve fontos értesítést vitt a hadsereg főparancsnokságának. E bravúros cselekedetéért ő felsége a Signum laudis-sal tüntette ki. Beck Sándor, ér. 1909-ben. Egyéves önk. alvadász a cs. és kir. 9. sz. tábori vadászzászlóaljban. Több galiciai ütközetben vett részt. Nov. 4-én Stary Sambornál megsebesült. Felgyógyulása után visszament a harctérre. Biró István, ér. 1907-ben. Hadnagy a cs. és kir. 65-ik gyalogezredben. Részt vett a kavalai, limanovai, alsó-dunajeci és a Tarnov menti csatákban. Hős magatartásáért a Signum laudis-sal lett kitüntetve. Blankenberg Imre, ér. 1896-ban. A 20-ik honvédezred főhadnagya. Részt vett a Nida és Pilica menti csatákban. November hóban lábfagyás miatt a harcteret el kellett hagynia. Május elején újból bevonult a harctérre. Brandlhofer Frigyes, ér. 1912-ben, hadapród a cs. és kir. 48-ik gyalogezredben, 15 ütközetben vett részt. Az ivangorodi ütközetben soron kiviil léptették elő. Wolbromnál nov. 14-én sebesült meg. Czech Albert, ér. 1906-ban, a cs. és kir. 71-ik gyalogezred hadnagya, több Orosz-Lengyelországi csatában vett részt, melyek folyamán orosz fogságba került. Fischer István, ér. 1912-ben, hadapródőrmester a cs. és kir. 67-ik gyalogezredben, megbetegedett az északi harctéren. Ezüst vitézségi érmet kapott az ellenség előtt tanúsított vitézségéért. 7 Franki József, ér. 1908-ban, fővadász a cs. és kir. 8. vadászzászlóaljban. A grodeki ütközetben sebesült meg. Felgyógyulása után újra ment a harctérre. Freund Károly, ér. 1909-ben, a 31-ik honvédgyalogezred zászlósa. Március 8-án Uzsoknál fogságba került. Grünfeid Elek, ér. 1909-ben, hadnagy az 51-ik honvédgyalogezredben. Részt vett a tarnopoli, novajoi, pisemyslanyi, roberkai, és lembergi ütközetekben. Egy fontos positio megvédése miatt, melyet még súlyos sebesülése ellenére is tudott tartani, I. oszt. vitézségi érmet kapott. Hamburg Sándor, ér 1909-ben, tart. hadapród a 73-ik gyalogezredben. Részt vett a Drina menti harcokban, Crua Bara mellett megsebesült. ér 1910-ben. A 48-ik gyalogezred önkéntese. Részt vett több kárpáti csatában, melyek egyikében hősi halált halt. Herrnstein Pál, ér. 1911-ben. A 8. sz. tábori zászlóalj hadapródőrmestere. Részt vett a gorlicei, lembergi, grodeki és nove-miastói ütközetekben. Okt. 21-én tüdőgyulladásban betegedett meg. Hosszú betegségéből januárban felgyógyulván ismét az északi harctérre ment. Egyik előnyomulásunkkor Luchinál dum-dum golyó által febr. 23-án súlyosan megsebesült. Nagyváradra, innen Nagykanizsára került, hol felgyógyulását újból várja. Hoffmann Sándor, ér. 1909-ben, önk. káplár a 4-ik bosnyák ezredben. Aug. 28-án egy küldetés alkalmával Lublin előtt gránáttal a fején és fülén megsebesült. Ezüst érdemkereszttel lett kitüntetve és zászlóssá kinevezve. Ezekről ő nem tud semmit, mert ugyanakkor orosz fogságba került. ér. 1910-ben, hadapród a 19-ik honvédezredben. Szerbiában több csatában vett részt, nov. 27-én Valjevó alatt a glováci hegy ellen intézett támadás közben hősi halált halt. Kálmán Oszkár, ér. 1903-ban. A 20. honvéd gy. e. hadnagya. Részt vett a Pilica és Nida melletti csatákban. Nov. 24-én Pilica mellett sebesült meg. Április elején mint orosz tolmácsot a főhadiszálláshoz osztották be. ér. 1904-ben, tart. hadnagy a 20. honv. gyalogezredben, Az oroszországi harcokban szept-. 7-én ellenséges golyótól találva hősi halált halt. ér. 1907-ben, a 25. honv. gy. e. tart. zászlósa. Aug. 21-én a déli harctéren, Loznica közelében ellenséges golyó találta, ott el is temettetett. Laufer Sándor, ér. 1903-ban, a 25. gy.e. tart. hadnagya, a szerb harctéren dec. 5-éig 20 ütközetben vett részt. Arangyelovácnál megbetegedvén, hazajött, felgyógyulása után újra a harctérre ment. Lichtner Sándor, ér. 1912-ben, a cs. és kir. 16. gy. ezr. kadét-jelöltje. Részt vett több szerbiai, galiciai és bukovinai harcban, február 16-án orosz fogságba került. Handelsmann Ferenc Jirovec János Kornlósi Sándor j Koschuth Samu 8 Lusztig József \| ér. 1909-ben, önkéntes tizedes a 37. gyalogezredben. Bileknél a monte-negróiakkal való harcban szept. 19-én esett el. Mátray József, ér. 1911-ben, káplár a cs. és kir. 67. gy. ezredben. Részt vett a tomassovi, magierovi, a San melletti és a Krakó körüli harcokban. Orosz-Lengyelországban sebesült meg. Nagykanizsán a Vörös-kereszt kórházban és a Trencsén-Teplici fürdőben felgyógyulván, egy évi szabadságot kapott. Melczer Jenő, ér. 1909-ben, a cs. és kir. 48. gy. e. egyéves önkéntese. Szeptember hóban Lublin mellett megsebesült. Neumann Frigyes, ér. 1906-ban, a 45. gy. é. hadnagya. Február 16-án a Kárpátokban megsebesült. Nöthig Károly Szerbiában november elején esett el. Perényi Manó, ér. 1911-ben, a cs. és kir. 65. gy. e. hadnagya. Részt vett aug. 1-étől fogva az orosz-lengyelországi, a Lemberg körüli és a San melletti csatákban. Ez utóbbi helyen megsebesülvén, január 26-áig kórházban feküdt. 27-én újra indult a csatatérre s azóta szintén több csatában részt vett. A Lemberg körüli harcokból kifolyólag őfelsége a király a „Signum laudis"-sal tüntette ki. Péter Lajos, ér. 1913-ban, a 20. honv. gy. e. hadapródja. Részt vett a Baligród-Cziznai ütközetben, melyben február 26-án megsebesült. Pollák Manó, ér. 1906-ban, zászlós a cs. és kir. 67. gyalogezredben. Részt vett több galíciai csatában, a harctéren megbetegedvén, sokáig feküdt kórházban. Révész János, ér. 1909-ben. A cs. és kir. 48. gy. e. hadapródja. A kraszniki ütközetben aug 23-án sebesült meg, felgyógyulása után ismét az északi harctérre ment. Révész Pál, ér. 1907-ben. A 20. honv. gyalogezred egyéves önkéntes tizedese. Résztvett az uhnovi és desynkai csatákban. Ez utóbbiban aug. 30-án sebesült meg. Felgyógyulása után ismét az északi harctérre ment, honnan novemb. 3-án betegen szállították kórházba. Róna Gyula, ér. 1909-ben. Önkéntes káplár a cs. és kir. 48. gy. ezredben. Aug. 28-án Lublin alatt megsebesült. ér. 1504-ben. Hadnagy a 20. honv. gyalogezredben. Szept. 8-án meg- Rosenberger Lajos sebesült, felgyógyulása után visszament a harctérre, hol a Pod-lesamalin mellett vivott ütközetben elesett. Schlesinger Alfréd, káplár a cs. és kir. 48. gy. ezredben. Részt vett több szerbiai ütközetben. Őrjárat alkalmával tanúsított vitézségéért dicsérő oklevelet kapott. Stern Lászió, ér. 1909-ben. A cs. és kir. 44. gy. e. zászlósa. Előbb Szerbiában Sabác mellett harcolt, utóbb Lemberg alatt szept. 11-én súlyosan, megsebesülvén, hazajött. Addig 9 ütközetben vett részt és mindig a tűzvonalban harcolt. Felgyó- 9 gyúlva 1915. január 20-án visszament az északi harctérre. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért az arany vitézségi éremmel tüntették ki. Szabó Imre, ér. 1910-ben. Tizedes a 20. honv. gyalogezredben. Részt vett az uhnovi, ravaruskai, jaroslaui és sovorovi csatákban. Ravaruska előtt erős izületi gyulladásban betegedett meg. Egyéves önkéntes a cs. és kir. 48. gyalogezredben. Aug. 28-án haslövéstől megsebesült és szeptember 1-én a „K. u. k. Mobiles Reservespital"-ban Modliborzycén, Janov mellett, meghalt és eltemettetett. Szeidmann Ernő, ér. 1909-ben. A cs. és kir. 44. gy. ezr. tartalékos hadapródja. Részt vett a Sabác és Zimony körüli ütközetekben, aug. 11-én súlyosan megsebesült. Szeidmann Leó, ér. 1908-ban. A cs. és kir. 48. gy. e. hadapródja. Részt vett az orosz-lengyelországi harcokban. Ivangorod közelében az ágyúzástól megbokrosodott lovával árokba zuhant, hol súlyos borda- és gerinczuzódást szenvedett. Vlassits Gábor, ér. 1911-ben. A 19-ik honv. gy. ezr. hadapródja. 1915. február 26, óta a Kárpátokban a „Deutsche Süd-armee-ben harcol. Szegő János IV. Az iskola jótevői. Ösztöndijak és ösztöndíjas tanulók. Alapítási év Alapitó, adományozó Ösztöndíjas Oszt. K f A) Alapítványok: 1890 Gelsei Gutmann S. H. Halász Vilmos köz. .— — 2 tandíjmentes hely Mikó Iózsef felső — — 1888 Pollák Ármin------- Hirschler Béla alsó 12 — 1895 Báró Gutmann Vilmosnó szül. Megyeri Krausz Róza Sommer Aladár felső 60 — 1898 Nagykanizsai Takarékpénztár — Klein Imre felső 40 — Radics József alsó 40 — 1899 Ujnépi Elek Lipót-----— Sommer Emil alsó 20 — 1906 Dr. Villányi Henrik —---- — Kohn Vilmos felső 33 — 1906 Dr. Stolzer Henrik------ Hacker Vümos alsó 23 13 1906 Locwy Ödön----.-- Neu Zsigmond felső 52 — 1906 Danneberg Jakab — —---- Hirschler Ferenc alsó 30 — 1907 Délzalai Takarékpénztár--- Krausz Lajos köz. 100 — Mikó József felső 100 — 1908 Bún Samu--------- Hirschfeld Jenő köz. 45 20 1911 Eichberg Adolf ------- Halász Vilmos köz. 80 — Salgó István felső 80 — 1912 Dr. Stolzer László------ Karcag Fülöp köz. 21 60 1912 Löwe Adolf------- Weisz Zsigmond alsó 6 — 1912 Sommer Sándor----- Steincr Ferenc alsó 20 ,— 1912 Reichenfeld Sándor ----— — Schlesinger Frigyes alsó 11 80 1913 Ujnépi Elek Lipót----- Haás Lipót köz. 36 — 1913 Báró Eötvös József---- — Kasztl Árpád alsó 20 — 1915 Dr. Bartha Artúr----- Pollák Béla köz. 30 — B) Adományok: 860 73 Nagykanizsai Takarékpénztár — Singer Lipót felső 20 — Weisz Andor alsó 20 — Nagykanizsai Kereskedők Társulata Dobó István köz. 20 — Gyümölcs Jenő alsó 20 — Zalamegyei Gazd. Takarékpénztár Kolletár András alsó 20 — Néptakarékpénztár------ Mikó István alsó 30 — Délzalai Takarékpénztár —--- Schapringer József felső 20 — 150 — Fogadják a neraeskeblü barátok e helyen is hálás köszönetünket. V. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc József-rend lovagja, a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi, az orsz. izr. tanítóegyesületnek tiszteletbeli tagja, Nagykanizsa város képviselőtestületének, Zalavármegye törvényhatósági bizottsági tagja, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a számtant az alsó osztályban heti 10 órában. Működésének évei 48, ez intézetnél 47. Balog Dávid, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tartalékos főhadnagy. Katonai szolgálatra vonult be. Működik ez intézetnél "13 év óta. Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet mind a 3, a magyal nyelvet és irodalmat, a kereskedelmi levelezést és a földrajzot a középső és felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban heti 19 órában. Működésének évei 18, ez intézetnél 16. Elek Mór, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár. Katonai szolgálatra vonult be. Működik ez intézetnél 5l/2 év óta. Jellinek Márk, bejáró tanár, a helybeli áll. polg. iskola rendes tanára. Tanította a ker. számtant és mennyiségtant a középső és felső, a fizikát az alsó osztályban heti 9 órában. Működik ez intézetnél 1 év óta. Kertész József, bejáró tanár, a helybeli izr. elemi iskola polg. iskolákra képesített igazgatója. Tanította a magyar nyelvet és a földrajzot az alsó osztályban heti 4 órában. Rácz Lajos, bejáró tanár, a helybeli áll. polg. iskola rendes tanára. Tanította a vegytant és áruismeretet a középső és felső, a mennyiségtant az alsó osztályban heti 5 órában. Működik ez intézetnél 1 év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltóügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban heti 9 órában. Működésének évei 22. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, tanította a német és francia nyelvet mind a három, az irodai munkálatokat az alsó és középső, a ker. levelezést az alsó osztályban heti 19 órában. Működésének évei 31, ez intézetnél 24. 12 Hitoktatók: Domány Ármin, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél e minőségben 7 év óta. P. Markó Dénes, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 3 év óta. Hütter Lajos, ág. ev. lelkész, az ág. ev. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 20 év óta. Kádár Lajos, ev. ref. lelkész, a ref. vallású tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 6 év óta. Iskolaszolga: Francsics Zsigmond. XVI. Tanterv. A nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úr 1905. évi augusztus 20-án kelt 44001. sz alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján. 1. Leirás. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetirás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből. 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kivül a költőiekből lyrai és leiró művek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére. Az Írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanitást és olvasást Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az 14 olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok : tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján, A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja; Gyöngyösy: ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és Írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva\'kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban. Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek ismertetése. írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattani elsajátítására, fordítások és utánképzés utján ; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leirása; kisebb feladatok óráról-órára; a nagyobbaknak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek beszédgyakorlatokkal különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre írásbeli irálytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom, tudomány és publicistika köréből. írásbeli dolgozatok; fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Francia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására. 16 b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szótanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra és a nyelv sajátosságaira. d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, forditás) rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A partikulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való íratása. d) Szótanulás tárgyi és etymólógikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, szinonymák, kereskedelmi kifejezések. e) írásbeli dolgozatok mint az alsó osztályban, főkép forditás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitivus és a participiumok használata, A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres, ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles irók müveiből tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való Íratása. d) írásbeli dolgozatok, mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile ismertetése kereskedelmi szempontból. 17 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. / o / ^ % Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország,^ őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetései v tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokból való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fon-tosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekel különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attilla) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység. Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az invesztitúra harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz -városok és a renaissance átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősitése. A magyar királyság küzdelme a nyugati és keleti császársággal. Az aranybulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése A Hunya-dyak kora; a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt. 18 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések A reformátió és elterjedése ; ellenreformátió. V. Károly és a Habsurgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás ; fel világosodott absolutismus. líjszakamerikai szabadságharc. A francia szabadságharc. Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek: Bocskai felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót : A Wesselényi-féle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása, a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferencz felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alatf. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak, (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A . keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hírlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyílt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakulasa. A szabadságharc Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. 19 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet pozitiv és negatív számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarithmusok segélyével. Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változás röviden. A valószínűségű számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett.(évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhúzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 20 Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. A gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikroskop. A látás; szinszóródás ; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektromosság. Áccumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resorválás. A megnevezett számokkal (mér-\' tékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. - Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítésszabály. Á százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és költség számolásnál az áruüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás. A kamat- és discont számolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. A zarany- és ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 21 A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvény és kiildvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az árve-tési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fonto-sabb börzeműveletek, különösen a prolongatió, 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. Számlák a közvetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak .mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkivánt kellékek. 22 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25-36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.: a magyar büntető törvény 1878. V. t.-c. idevágó pontjai. A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró). Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása. b) A kettős könyvvitel. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése : 1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesített napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg. 23 A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzek, Gyüjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemlített segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereset, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek le-zárandók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az árú- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalakban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az árú-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények- 24 ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, pro-longatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványokról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is el kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. • Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapirok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alkú, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Altalános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság- Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke Termelési költség, productív és inproductív termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárúsági árúk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozónyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. 25 Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kisipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása Az egyenes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és vámrendszer. Vámterület. Entrepótok. Kereskedelmi szerződések általában.. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése Váltó-árfolyam Közlekedés Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító-intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi és örökségi adók, vámok. Államadósságok nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz-és magánjog. Vagyonjog. Családi és öröklési jog Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai; letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. 26 Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-ügyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és áruismeret. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygén. Viz. Kén, kénhydrogén. Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammoniak, salétromsav; levegő. Phos-phor, phosphorsav, gyujtófagyártás. Arsen, arsenes-sav és arsen-sav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulfld. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Básisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szodabicarbona. Viziiveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumsilicat, kaliumjodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammo-niumcarbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlor-mész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, mag-nesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézear-bonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólom-chromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanyclorid, higanyclorür, 27 higanyoxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Aluminium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó. Agyag és agyagárúk, üveg és üvegáruk. Vas és vasárúk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassulfidok, vasgálic, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kalium-permanganat. Chromoxid, chromsav, kaliumchromat. Platina, pla-tinachlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfld, (musir arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árúismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világitó gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsük és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methyalko-hol, aethyalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collonium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phénol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás); palmitin-sav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatban • a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatban a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidok, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk es hus-conservek). A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faáruk. 17. Szépírás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és diszirás. 28 A tantárgyak és heti órák. Sor Tantárgy A heti órák száma alsó közép felső\' összesen osztályban i 1 Vallástan......... 1 1 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 . 3 3 10 i 3 Német nyelv....... 4 3 3 10 4 Francia nyelv....... 4 3 3 10 5 Földrajz......... 2 2 2 6 6 Történelem........ 2 2 2 6 7 Mennyiségtan és pol. számtan . 2 2 2 6 ! 8 Természettan....... 2 — — 2 9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 11 10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 5 11 Könyvviteltan....... — 3 3 6 1 12 Kereskedelmi levelezés .... 2 2 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek . . . 2 — — 2 14 Közgazdasági ismeretek . . . — 2 2 4 15 Jogi ismeretek . ..... — 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret .... — 8 3 6 17 Szépirás......... 2 — — 2 Összesen 32 34 34 100 XVIII. Az 1915—16. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke. ALSÓ OSZTÁLY. Az engedély sz. Dr. Koltai-Zilahi,, Prózai írásművek elmélete 4. kiad. 115350/1910 Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező I. 3. kiad. 81243/1912 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. rész 7. kiadás.....128899/1910 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan 5. kiadás . . 116634/1912 Latzkó-Honti, Francia nyelvkönyv és ker. levelező I. rész 3. kiadás ................98577/1914 Kirchner-Pataki, Földrajz I. rész, 3. kiadás . . . 47776/1912 Kerekes Gy., Történelem I. rész, 6 kiadás . . . 129543/1911 Dr. Beke M., Algebra 6. kiadás..............83105/1908 Lengyel S., Geometria....................2138/1899 Csizmadia-Képessy, Fizika 2. kiadás..........174956/1912 Bogyó-Havas, Keresked. számtan I. rész, 5. kiadás 11375/1912 Trautmann H., Kereskedelmi isme 4. kiadás . . 124771/1909 Vajda P., Mintalapok, magyar és német Kozma B., Gyorsírás 3. kiadás..............109153/1911 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Zilahi, Költői írásművek 4. kiadás . . 31968/1912 Dr. Schack-Jónás, Keresked. levelező II. r., 2. kiad. 81243/1912 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és gyakorló II. rész, 5. kiadás ......166750/1912 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan 5. kiadás . . 116634/1913 Latzkó-Honti, Francia nyelvkönyv és ker. levelező II. rész, 3. kiadás................98577/1914 Kirchner-Pataki, Földrajz II. rész, 2. kiadás . . . 88636/1910 Kerekes Gy., Történelem II. rész, 5. kiadás . . . 92849/1911 Dr. Beke M., Algebra......................89105/1908 30 Az engedély sz. Lengyel S., Geometria ....................2138/1899 Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan II—III. rész, 6. kiadás......................5232/1915 Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve 3. kiadás................20022/1894 Csongor-Hankó, Vegytan és áruismeret I. r., 3. k. 10531/1909 Bárczy István, Közgazdasági ismeretek 5. kiadás 40736/1910 Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog . . . 46837/1891 FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Sassi-Mészáros, Irodalomtörténet 3. kiad. 116150/1912 Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező III. rész, 2. kiadás......................84243/1912 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló III. rész, 5. kiadás .... 166750/1913 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan 5-ik kiadás . 116634/1912 Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és keresk. levelező III. rész........................60100/1913 Kirchner-Pataki, Földrajz III. rész, 2. kiadás . . 108797/1912 Kerekes Gy., Történelem III. rész, 3. kiadás . . 79634/1912 Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan II—III. r. 3. k. 11375/1912 „ „ Táblák a politikai számtanhoz . . 3128/1898 Politikai számtan 3. kiadás . . . 16651/1908 Schrön-Stoczek. Logarithmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve 3. kiadás ................20022/1894 Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog . . . 46837/1891 Bárczy István, Közgazdasági ismeretek 4. kiadás 40736/1910 Csongor-Hankó, Vegytan és áruisme .... 10531/1909 XVIII. Kivonat a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet cime, célja, tanterve. 1. §. Az intézet cime: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Célja és rendeltetése, hogy nemcsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők ugy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy az általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, kereskedelmi szellemben neveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtatnak. 3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztállyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek a nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosításait az intézet magára nézve kötelezőknek ismeri. Attól akár a kötelezőkiil tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg, az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények múlhatatlanul szükségessé teszik. 32 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék. 5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvánnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumainak látogatására is minősítve vannak és végül jogositvák,"hogy hadkö-telezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fenntartás, felügyelet. 6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség. 7. §. Az intézet feletti felügyeletet a nm. vallás és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelemügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bízva. Tanulók. 20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium-, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel elvégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják. b) a 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokű szakiskolát legalább is elégséges sikerrel elvégezte. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó. 23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva, február 15-éig az osztályfőnöknek visszaadandók. 33 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól felelt meg", „megfelelt" vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a kir. főigazgatónál legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az Írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. 3 XVIII. Fegyelmi szabályok a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen s iparkodjék minden olyast kerülni, mi áz egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja. 5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyűjtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 35 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának ugy az iskolában, mint azon kivül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén, midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosnak, a szülőknek, vagy azok helyettesei bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető s a névsorból kitörülhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb emiitett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre írott közlései nem fogadtatnak el. 36 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni, csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés Után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és ügyelem követeltetik: mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kivül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Oraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsítása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképpen 37 a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előjnenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandíjmentességet. IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvénynek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege 2 példányban minden tanulónak kiadatik, melyek egyike a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. XVIII. Magánvizsgálati szabályzat. A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában: A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus hó 20-án 4401. sz. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévüket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben mőködnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja. 39 A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandij, mely dijak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandijak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadást nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgálóbizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanitási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja ugy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bizonyítványt, — amelyen féltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló-bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a maganvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előzetes vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati éfetben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanitási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. 40 A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati dij mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgázó tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati dij elvesztését vonja maga után. A tandij és beirási dij minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják. Folyamodni oly módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, amit a rendes érettségi vizsgála követ. A különbözeti tárgyak a következők: keresk. földrajz, a kereskedelem története, kereskedelmi számtan, politikai számtan, irodai munkálatok, könyviteltan, magyar német és francia keresk. levelezés, keresk. ismeretek, jogi ismeretek, közgazdasági ismeretek, vegytan és áruismeret. Azokból a tárgyakból, amelyek írásbelivel is járnak, a jelölt írásbeli munkálatra is kötelezendő. A fel nem sorolt tárgyak osztályzatai a jelölt középiskolai bizonyítványból veendők át. Ugyanilyen feltételekkel bocsáthatók különbözeti magánvizsgálatra és ennek sikere esetén érettségi vizsgálatra azok, akik ezt néptanítói oklevél alapján kérelmezik, úgyszintén azok is, akik folyamodványukhoz a hadapródiskola elvégzéséről szóló bizonyítványt mellékelik, ez utóbbiak azonban a fentebb felsorolt szaktárgyakon kivül a magyar nyelvből és irodalomból is kötelesek kiegészítő vizsgálatot tenni. A különbözeti vizsgálatoknál tandij nem, hanem 120 korona vizsgálati dij, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálat szabályszerű dija fizetendő. XVIII. A tanulmányi kirándulási alap zárószámadása. Egyenleg az 1913—4-iki tanévről . . K 8779 Kamat 1914 dec. 31-éig . . . . . K 4 39 K 92-18 mely összeg a Nagykanizsai Takarékpénztárnál gyümölcsözően el van helyezve. Nagykanizsa, 1915. junius 15. Bún Samu s. k. igazgató. Dr. Rosenberg Mór s. k. Domány Ármin s. k. 42 XII. Az ifj. segitő-egyesület 1914—15. Bevétel Pénztári Korona Egyenleg az 1913—4. évről ... . . - 7398 15 55 tanuló tagsági dija........ 110 — Va°/o jutalék térítés K 2000— n. é. 6% hadikölcsön után........ 10 — Kaufmann és Varga urak, Alsó-Domboru adománya.....,..... 10 — Hadikölcsön szelvénybeváltás..... 73 — Tőke kamat........... 304 03 7907 18 "II A fent kimutatott pénztári egyenleg gyümölcsözően el van helyezve: A nagykanizsai izr. hitközségnél.......K 281609 A Nagykanizsai Takarékpénztárnál 32063. sz. betéti könyve...............K 183"68 A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál: 1392. sz. betéti könyv . ... K 83270 1530. „ „ „ . . . . „ 125-55 1630. „ „ „ . . . . „ 1000-— K 1958-25 K 4958-02 Dr. Rosenberg Mór s. k. ellenőr. 43 évi pénztár- és vagyonkimutatása zárszámadás Kiadás Vagyonkimutatás : Készpénz................K 495802 K 2500— 1914. évi 6% hadikölcsön Litt C 238,449, Litt C 238,450, 1000 -1000 K Litt B 682,011 — 682,015, 100-100 K á 97"50 ,......K 2437\'50 Tankönyvek\'értéke 1913—4. év végén K I200\'66 Ujabb beszerzések......„ 200\'40 ~K 1401-12 15% léirás........._„_210-17 K \'1190-95 Ingóságok...........K 81"— 10% leirás......... 8\'10 K 72\'90 K 8659-37 Bún Samu s. k. Domány Ármin s. k. elnök. pénztáros. Korona Pénztárosnak a mult évben kiadott, de a kiadásba fel nem vett összeg .... 30 — Guttentág könyvkötő számlája..... 71 20 Fischel Fülöp Fia „ ...... 72 20 Mair József „ ...... 57 06 A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak Safe deposit-ért........... 10 — K 2500.— n. é. 6% 1914. évi hadikölcsön á 97-50 . . ,......... 2437 50 Segélyezések ........... 195 — Ösztöndíjak............ 73 20 Kisebb -kiadások.......... 3 — Pénztári egyenleg ......... 4958 02 7907 18 XIII. A tanulók névsora, születési helye és ideje Alsó osztály. Osztályfő: KERTÉSZ JÓZSEF. Altstadter József, Rád, 1899. január 13. Bihál Bela, Nagykanizsa, 1898. május 2. Blumenschein Ferenc, Liszó, 1899. február 5. Bogár Vilmos, Szécsisziget, 1900. január 3. 5 Bugyács Vilmos, Alsónémeti, 1899. március 22. Buváry Ferenc, Nagykanizsa, 1897. május 17. Eichinger István, Zákány, 1899. május 5. Erdős Kálmán, Törökudvar, 1899. julius 8. Fehér József, Szigetvár, 1900. junius 11. 10 Golenkó István, Nagykanizsa, 1899. február 15. Grosz Miklós, Budapest, 1900. május 15. Guttentag Lajos, Nagykanizsa, 1899. május 11. Gyümölcs Jenő, Nagykanizsa, 1899. január 20. Hacker Ernő, Budapest, 1900. október 8. 15 Hám László Nagykanizsa, március 21. Hirsch Imre, Buzsák, 1901. január 23. Hirschler Andor, Tab, 1898. október 10. Hirschler Béla, Nagykanizsa, 1901. junius 29. Hirschler Ferenc, Nagykanizsa, 1900. julius 25. 20 Hoffmann Jenő, Budapest, 1898. május 20. Holczer Zsigmond, Balatonmagyaród, 1900. julius 14 Kasztl Árpád, Gyékényes, 1901. március 19. Kaufmann Antal, Miháld, 1898. április 25. Kertész Lajos, Nagyszécseny, 1900. április 11. 25 Kolctár András, Binya Tamási-puszta, 1900. május 19. Kósa József, Miszlán, 1899. julius 19. Kovács Gusztáv, Muravid, 1899. augusztus 19. Kürschner István, Nagykanizsa, 1900. julius 24. Meissner Károly, Nagykanizsa, 1899. május 8. 30 Mikó István, Nagykanizsa, 1899. julius 22. Muth Ervin, Nagykanizsa, 1900. julius 23. Neumann Imre, Geszt, 1899. szeptember 1. Radits József, Budapest, 1900. január 2. Schild Antal, Nagykanizsa, 1898. május 25. 35 Schlesinger Frigyes, Terezovác, 1900. december 6. Singer Kálmán, Kisszabadka, 1900. január 12. Sommer Emil, Budapest, 1899. október 24. Steiner Ferenc, Nagykanizsa, 1900. október 16. Strem Ernő, Nagykanizsa, 1899. május 22. 40 Szattler Géza, Nemesdéd, 1900. augusztus 26. Tellemann Károly, Bosnisch-Dubica, 1899. április 21. Vida Ernő, Gomba, 1897. november 30. Viola Kálmán, Nagykanizsa, 1899. szeptember 20. Vernigg Lajos, Nagykanizsa, 1898. julius 9. 45 Weisz Andor, Légrád, 1900. október 3. Weisz Zsigmond, Erdőhát, 1899. április 28. Zafuta István, Nagykanizsa, 1899. augusztus 9. Kimaradtak: Rözge Lajos, Schlögl János. Magántanuló: Dolmányos László. 46 Középső osztály. Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK. Balaton Ede, Nagykanizsa, 1899. augusztus 1. Beck István, Szigetvár, 1897. december 26. Blum Lajos, Siklós (Baranyamegye) 1899. április 26. Culek László, Nagykanizsa, 1899. december 10. 5 Dobó József, Újvidék (Bács-Bodrogm.), 1899. november 14. Fischbach József, Bucsuszenttam. (Zalam.), 1898. dec. 11. Fischer János, Nagykanizsa, 1898. julius 18. Franki Dénes, Letenye (Zalamegye), 1899. szeptember 19. Friedenthal Imre, Csáktornya, 1897. julius 17. 10 Gaszmann Lajos, Barcs, 1898. julius 21. Goldmann József, Kiskomárom (Zalam.), 1897. április 22. Goldmann Pál, Mezőkövesd (Borsodm.), 1899. szeptember 18. Grosz Arnold, Wien, 1898. december 5. Grünbaum Béla, Hahót (Zalamegye), 1899. augusztus 9. 15 Haán Béla, Sáregres (Fehérmegye) 1899. augusztus 23. Haász Lipót, Nagykanizsa, 1899. december 13. Halász Vilmos, Nagykanizsa, 1899. julius 22. Heimler István, Nagykanizsa, 1898. április 26. Hild József, ism. Nagykanizsa, 1897. május 21. 20 Hirsfeld Jenő, Zenta (Bács-Bodrogm ), 1899. május 21. Hoffmann Géza, Nagykanizsa, 1897. julius 22. Hordós István, Nagykanizsa, 1899. március H. Karczag Fülöp, Nagykanizsa, 1899. május 7. Klein István, Nagykanizsa, 1897. december 27. 25 Krausz Adolf, Nagykanizsa, 1899. augusztus 7, Krausz Lajos, Nagykanizsa, 1899. augusztus 31. Kulka Béla, Nagybajom, 1898. március 21. Láng János, Homokkomárom (Zalam.), 1898. augusztus 9. Laufer László, Babócsa, (Somogym.), 1898. december 12. 30 Mádai Ödön, Máramarossziget, 1899. julius 29. Meider József, Drávavásárhely (Zalam.), 1899. október 28. Neu Pál, Nagykanizsa, 1899. október 16. Pollák Béla, Beled (Sopronmegye), 1896. december 10. Radits Ferenc, Budapest, 1898. julius 27. 35 Scherz Albert, Nagykanizsa, 1900. március 21. Sommer Ignácz, Barcs (Somogymegye), 1898. julius 27. Steiner Sándor, Nagykanizsa, 1899 julius 24. Strauss Adolf, Varasd-Toplica, 1898. augusztus 12. Stróbl Hugó, Sopron, 1898. április 7. 40 Szabó György, Nagykanizsa, 1898. december 11. Wentzely Dénes ism., Balatonb. (Somogym.), 1897. márc. 1. Wollner Rezső, Csáktornya, 1899. február 12. Vizsgálatlan maradt: Haba József. Meghalt: Steiner Imre. Magántanuló: Láng Ferencz. 47 Felső osztály. Osztályfő: DOMÁNY ÁRMIN. Auspitz Elemér, Virovitica (Verőcemegye), 1897. junius 29. Bálits Ferenc, Eszteregnye (Zalamegye), 1895. junius 4. Fehér Miklós, Felsőkánya (Sárosmegye), 1898. szeptember 6. Feigelstock Dávid, Somogyvár, 1898. október 2. 5 Fischl György, Szepetnek (Zalamegye), 1896. junius 31. Fürst Zoltán, Kéthely (Somogymegye), 1898. január 20. Gruber József, Hám (Vasmegye), 1895. szeptember 14. Grünfeld Árpád, Nagykanizsa, 1896. április 29. Guttentág Ernő, Nagykanizsa, 1896 november 3. !0 Hermann Károly, Perlak, 1897. szeptember 9. Jung Miksa, Palonca (Sárosmegye), 1898. március 23. Kaufmann Jenő, Bellatinc (Zalamegye), 1898. január 5. Kertész Béla, Nagykanizsa, 1898. szeptember 30. Klein Imre, Hódmezővásárhely, 1897. október 5. 15 Kohn Vilmos, Muraszombat (Vasmegye), 1896. junius 21. Krámer Endre, Nagybajom, (Somogymegye), 1895. julius 26. Kramer Ferenc, Nagykanizsa, 1898. január 30, Mautner Pál, Devecser, (Veszprémmegye), 1895. junius 28. Mikó Iózsef, Nagykanizsa, 1897. október 21. 20 Neu Zsigmond, Wien, 1898. március 4. Pirity Sándor, Nagykanizsa, 1897. január 10. Récsei József, Zalaszentbalázs, 1898. február 6. Salgó István, Sárvár (Vasmegye), 1899. március 30. Schapringer József, Nagykanizsa, 1898. junius 8. 25 Singer Lipót, Kisszabadka, 1897. november 29. Singer Pál, Kiskomárom, 189/. szeptember 26. Sommer Emil, Nagykanizsa, 1897. május 28. Somogyi Izsó, Bonyhád (Tolnamegye), 1897. december 24. Stern Pál Imre, Patosfa (Somogymegye), 1896. december 3. 30 Strauss György, Varazdinske-Toplice, 1897. január 24. Szattler Miksa, Nemesdéd (Somogym.), 1897. 24. Szommer Aladár, Nagykanizsa, 1898. október 2. Tislér József, Nagykanizsa, 1897. március 6. Tornyos Ferenc, Nemeshetés (Zalamegye), 1895. december 7. 35 Vörös Gábor, Nagykanizsa, 1897. március 24. Weiss Jenő, Légrád, 1897. április 6. Wortmann Árpád, Budapest, 1897. julius 29. Zsubory István, Nagykanizsa, 1892. Magántanulók : Mesterházy Vilma, Medgyesi Ferenc, Cike Béla, 48 XII. Az 1913/14. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve A cég neve Lakóhelye Baumgarten Sánd. Tárházak Nagykanizsa Bednazsek István Kremsier Károly Barcs Berger Lipót Gutmann S, H. Belisce Biach Károly katona 5 Bogenrieder Józs. szüleinél Nagykanizsa Bohenszky Adolf katona Breiner József katona Fehér Márk Czervenkai cukorgyár Czervenka Fehér Sándor Cukorgyár r. t. n 10 Gogl István katona Heine Roland katona Hirschl József szüleinél Hirschsohn Ignác Gráner és Csakaturner Csáktornya Holczer László Gutmann S. H. Nagykanizsa 15 Horváth Károly katona Josifovic Sándor szüleinél Nagykanizsa Kisfaludy Zoltán katona Kiss Tibor Forgalmi Bank Fiume Kocsiás János katona 20 Königmayer Iván katona Kristofits Rezső katona Láng Lajos Déli Vasút Nagykanizsa Löbl Jenő Marcali Tkptár r. t. Marcali Mayer Károly katona 25 Paár Oszkár Folyam mérnökség Nagykanizsa Péter Jenő Ganz és Társa gépgyár Budapest Róna Ferenc Danneberg és Weisz Nagykanizsa Rosenberg Sándor Guttenberg nyomda » Salgó Károly Vasm. Cukorgyár Sárvár 30 Scheer Imre Scheer és Weidinger Baja Scherz Imre Farkasréti Urad. Gazdaság Pusztafácánkert Singer Sándor Zalam. Gazd. Tkptár r. t. Nagykanizsa Sörlei Sándor katona Szerb Gyula Déli Vasút Sziszek 35 Székely Tivadar Lőwy A. gabona keresk. Budapest Toch Ernő Magy. Bank és Ker. r. t. n Weisz József katona XV. Jelentés az 1915. évi juniusi érettségi vizsgálatokról. A felső osztály 38 rendes tanulója közül a nagym. vallás-és közoktatásügyi miniszter ur 913/1915. eln. sz. rendelete alapján április 9-én kir. főigazgató ur elnöklete alatt megtartott érettségi vizsgáló-bizottsági értekezleten hat 1895., illetve 1896-ban született, a sorozáson alkalmasnak talált tanuló addigi tanulmányi előmenetelük alapján éretteknek nyilvánittattak. Maradt tehát 26 tanuló, kik közül 5 szeptember hóban teendő javitóvizsgála-tokra, 1 pedig osztályismétlésre utasittatott. írásbeli érettségi vizsgálatra bocsáttatott 26 rendes és 2 magántanuló. A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató ur a következőket jelölte ki: i. Magyar fogalmazás. A világbéke eszményének közgazdasági jelentősége. Eredmény: 9 jó, 19 elégséges. II. Német kereskedelmi levelezés. 1. Magyar Üveggyár R. T. Budapest ma küld Weisz Jakab helybeli cégnek mult hó 28-án kelt megrendelése értelmében 4 láda tükörüveget Bttó kg 245. A számla összege K 1430 pr szeptember 30. Ennek fejében reá váltót intézett Magyar Iparbank Rt. 2. Kanizsa 15 nap múlva válaszol. A szállítmány megérkezett, de a tükrök minősége és méretei nem felelnek meg a megrendelésnek és azért az egészet rendelkezésére bocsátja. A kibocsátott váltót, ha megfelelő fedezetet kap, névbecsülésből hajlandó elfogadni. Eredmény: 1 jeles, 6 jó, 17 elégséges, 4 elégtelen. 4 50 III. Német nyelv. Die Ursachen der Teuerung im Kriege. Eredmény: 7 jó, 17 elégséges, 4 elégtelen. IV. Könyvvitel. 1915. julius 1-én a „Perlaki Takarékpénztár r. t " alakul 200,000 korona teljesen befizetett alaptőkével. Dec. 31. a félévi forgalom következő volt: 1. Alapítási költség, melyet 5 évre felosztanak . K 3000"— 2. Takarékbetétek összege..........518,200"— 3. Ezekből visszafizettek...........93,150"— 4. Betéti kamatot kifizettek..........815\'40 5. Tőkésített betéti kamat..........6,933\'24 6. Fizettek 10% kamatadót.......„ 774\'86 7. Leszámításba vettek váltókat........938,140\'— 8. Ezeknek diszkontja...........23,380\'— 9. Behajtott váltók összege ......... 392,400\' — 10. Üzleti költséget fizettek........„ 3,260\'— Lezárás, melynél 1890 korona átmeneti kamatot számítanak. 1916. jan. 1. megnyitás. 1916. jan. 20. A tiszta nyereséget a közgyűlés ekként osztja el: Tartalékalapra 10°/o, tiszti jutalékra 10°/o, osztalékra 60%, az 1916. évi eredményszárftla javára 20%. Eredmény: 7 jeles, 6 jó, 14 elégséges, 1 efégtelen. V. Kereskedelmi számtan. P. Omnes & Sohn Amsterdam, küld Schwarz és Tauber nagykanizsai gyarmatáru nagykereskedő cég rendeletére az Ad-riatica Speditions A. G.-nak Triest, továbbítás végett: 50 zsák Jáva kávét Bttó kg 3150, Ta 3V2% á hfrt 77\'25 per 50 kg 50 „ Rió „ „ „ 2960 „ „ á hfrt 49\'12 per 50 kg. Skontó lV2%; költségek: szállítás a hajóhoz, berakás és egyéb költségek hfrt 84\'66, szállítás Triestig hfrt 211\'60, biztosítás (áru értéke + 10%) kiegészítve hfrt 100-ig fölfelé á 2%. Az Adriatica Speditions A. G. Költségszámlája: Átrakás K 73\'80, vám K 88 pr % kg, vta 2%, mérlegpénz 10 f pr % kg, szállítás Nagykanizsáig K 180-67, egyéb költségek K 21\'91, jutalék 2%. Helyi költségek K 39"57. a) Elkészítendő P. Omnes & Sohn számlája. b) Mily uton egyenlíti ki Nagykanizsa P. Omnes számláját és mennyibe kerül ennek kiegyenlítése, ha Budapest—Amster- 51 damra 199 30, 4/io°/oo és Amsterdam—Budapestre 49\'40 per 3 hó, 4%, l%o. c) Elkészítendő az Adriatica költségszámlája. d) Mennyi 1 kg kaik. beszerzési ára mindegyik kávéból külön, az összes költségeket értékköltségeknek véve? Eredmény: 4 jeles, 7 jó, 13 elégséges, 4 elégtelen. VI. Francia kereskedelmi levelezés. Kálmán Oszkár és Ta, Bukarest IV/15. küldenek a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak Budapest, 500 Napoleon d\'ort avval a kérelemmel, hogy ezt az összeget a rendes kasszaárfolyamon korona értékben javukra írják. Eredmény: 2 jeles, 9 jó, 14 elégséges, 3 elégtelen. VII. Magyar kereskedelmi levelezés. te 1. Adorján Árpád bizományi és ügynöki cég V/10 ír Max Singer berlini cipőgyárosnak és felajánlja szolgálatait mint ker. képviselő Magyarország részére. Hivatkozik F. Hirner cégre, München, Gebr. Naumann cégre Berlin, amely cégeket most is képviseli és a P. M. K. B-ra mint ajánló cégekre. Feltételei: jutalék 6% a lebonyolított ügyletek után és a kisebb költségek megtérítése. Elszámolás lU évenkint. 2. Berlin V/20 válaszol. Örömmel fogadja Bpest ajánlkozását. Közölt feltételeit azzal a toldással fogadja el, hogy Adorján a hitelre eladott áruk értékének 50%-áig jótállást vállaljon. Ezért 1% jótálló dijat térit meg. Küldi címére az utazói részére összeállított árjegyzéket és egyenlőre 4—4 férfi és női cipőmintát a legkelendőbb fajtákból, melyekből állandóan nagy készletet tart. 3. Bpest, V/26, válaszol. Jótállást eddig nem vállalt, de kivételesen hajlandó 20% erejéig delkrederet ]/2% díjért elvállalni. A mintákat már be is mutatta. Küld 1—3 sz. megrendelést, amelyek rögtön és nagy gonddal teljesitendők. Kéri a céget, hogy árait számítsa át K-ban, vámmentesen ab ide. Kéri továbbá a teljes mintagyüjteményt. 7. Berlin VI/1. véglegesen elfogadja a módosított feltételeket. A megrendeléseket teljsitette és küldi az ezekre vonatkozó számlákat és Dóczi Mórra ott 5144 K pr IX/1. szóló váltót elfogadás végett. Árait újra kalkulálta és küldi az uj árjegyzéket, melyben árainak budapesti paritását megtalálja. Jobban szereti azonban, ha továbbra ís ab Berlin ad el, mert nem szivesen előlegezi a költségeket. A teljes mintagyüjteményt nemsokára elküldi. Eredmény: 1 jeles, 6 jó, 21 elégséges. 52 Az írásbeli érettségi vizsgálatok alapján szóbelire bocsáttatott 26 rendes és 2 magántanuló, összesen 28 tanuló. A szóbeli vizsgálatokat junius 22-én és 24-én tartottuk meg dr. Mutschenbacher Viktor, nyug. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos úr és Heltai József, ker. tanácsos, kereskedelemügyi min. biztos úr elnöklete alatt. Az érettségi vizsgálatok eredménye ez: Jelesen feleltek meg: Mesterházy Vilma -(magántanuló), Mikó József = 2. Jól feleltek meg: Kaufmann Jenő, Klein Imre, Király Vilmos, Somogyi Izsó, Singer Lipót, Szommer Aladár = 6. Megfeleltek: Auspitz Elemér, Fürst Zoltán, Hermann Károly, Jung Miksa, Kertész Béla, Krámer Endre, Neu Zsigmond, Récsei József, Salgó István, Schapringer József, Sommer Emil, Strauss György, Szattler Miksa, Tislér József, Vörös Gábor, Weisz Jenő, Wortmann Árpád =17. 2 tárgyból szeptember hóban teendő javitó vizsgálatra utasíttatott 3 tanuló (2 rendes és 1 magántanuló). XVI. A felső keresk. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés. Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll. közigazgatás ama ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal biró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. . t.-c. minősíttetnek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.: a) a postaszaknál, mint postafőtiszti tisztviselők; b) a pénztári szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők; d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek; e) az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál és intézetnél, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott és r. t. városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál, bányászatnál, pénzverdénél, áll. zálogházaknál, közpénztáraknál, pósta és távirda-igazgatóságnál stb. 3. Ezeken kívül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek: 1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába, 2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, pósta, táviró), 3. a kereskedelmi iskola tanárképző-intézetbe. 4. Az 1900. évi 100.000 sz. belügyminiszteri rendelet szerint a községi jegyzőségre képesitő közigazgatási tanfolyamra felvétetnek. 5. Jeles bizonyítvánnyal a hazai összes gazdasági akadémiákba. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25 §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik. XVII. Statisztikai kimutatások. A kimutatás tárgya Csoport Alsó "Köz. Felső c <u w <D N osztály W o Iskolalátogatás Beíratott....... Évközben kimaradt . . . Meghalt ...... Létszám a tanév végén 49 2 47 44 1 43 38 38 131 2 1 128 Kor 1914. szeptember 1-én volt 13 éves ....... 14 „...... 15 ......... 16 „ ....... 17 „ ........ 18 „ ....... 19 ......... 20 „ ....... 22 „ ....... 7 13 20 7 2 1 19 16 7 1 1 11 12 8 4 1 1 7 14 40 34 21 9 4 1 1 Vallás Izraelita....... Római katholikus .... Ág. evangelikus .... Ev. reformált..... 28 20 1 30 13 1 27 10 1 85 43 2 1 Anyanyelv Magyar....... Német..... . . Horvát........ 49 43 1 37 1 129 1 1 Nyelvismeret Magyar....... Magyar-német..... Magyar és horvát . . . Magyar-német-horvát . . 29 13 2 5 32 9 3 33 3 2 94 25 2 10 55 A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső Összesen osztály A felvétel alapja Ismétlő, saját intézetbeli . idegen Polgári iskolai 4. osztály . Gymnasiumi 4. „ Reáliskolai 4. „ Felső ker. isk. alsó osztály „ középső „ 3 22 22 2 1 1 42 1 37 5 1 22 22 2 42 37 A szülő vagy gyám\' lakóhelye Nagykanizsai..... Más zalamegyei , . . . Somogymegyei..... Vasmegyei...... Baranyamegyei .... Tolnamegyei..... Borsodmegyei..... Bács-Bodrogmegyei\' . . . Pestmegyei...... Nógrádmegyei..... Varasdmegyei ..... Verőcemegyei ..... Boszniai...... 31 8 5 2 1 1 1 28 6 4 1 1 1 1 1 1 1 16 6 9 2 1 1 1 1 1 75 20 18 2 2 3 1 2 1 2 2 3 1 A szülő vagy gyám polgári állása Őstermelő ...... Önálló kereskedő .... Kereskedelmi alkalmazott . Önálló iparos..... Iparosnál alkalmazott . . Köztisztviselő..... Tanitó, tanár..... Ügyvéd....... Magántisztviselő .... Magánzó....... 2 17 2 10 11 1 1 4 1 9 9 4 10 4 8 1 12 3 7 2 6 2 1 2 2 3 38 5 26 6 27 3 2 10 11 Tandíjfizetés Egész tandijat fizetett . . 3U „ . • y2 „ • ■ V n » • Tandíjmentes volt . . . 26 1 10 7 5 23 11 2 8 20 3 7 8 69 1 24 16 21 56 A tanulmányi eredmény kimutatása. Tantárgy Alsó oszt. Köz. oszt. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma 47 42 38 1 2 3 4 1 2 3 \| 4 1 2 3 4 Hittan........ 17 10 20 8 16 18 9 12 17 Magyar nyelv és irodalom 13 24 10 — 2 5 31 4 1 7 28 2 Német nyelv..... — 16 21 10 1 9 27 5 2 8 24 4 Francia nyelv..... — 14 27 6 1 3 30 8 — 7 29 2 Földrajz....... 20 23 4 — 4 10 26 2 3 8 26 1 Történelem...... 9 7 28 3 2 8 32 — 5 10 22 1 Mennyiségtan és pol. számt. 5 25 17 — 4 16 17 5 7 5 25 1 Természettan..... 9 17 20 1 — — — — — — — — Kereskedelmi számtan . . 9 19 17 2 4 16 21 1 6 8 21 3 Irodai munkálatok . . . 3 23 21 — 6 24 12 — 5 10 23 -— Könyvviteltan..... — — — — 6 12 23 1 5 8 25 — Kereskedelmi levelezés . . 1 14 28 4 3 5 31 3 2 7 23 1 Kereskedelmi ismeretek 9 6 30 2 Közgazdasági ismeretek — — — — 3 21 17 " 1 4 16 18 — Jogi ismeretek..... — — — — 6 18 18 — 4 9 25 — Vegytan, áruismeret . . . — — — — O u 15 25 — 4 18 16 — írásbeli dolgoz, külső alakja 10 34 3 — 8 26 8 — 6 24 8 — Magaviselet...... 35 12 32 10 21 17 XVIII. r Értesítés a jövő tanévre. A nagykanizsai illetőségű tanulók felvétele szeptember 1-én, a vidéki tanulók felvétele 2-án és 3-án mindig d. e. 9 — 12, d. u. 3—5 órakor történik. A javitó és pótló vizsgálatokat aug. 31-én d. e. 8 —12 órakor tartjuk meg. < Az alsó osztályba azok a tanulók vétetnek fel, kik a gymna-nasium, reál-, vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak oly tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy veié egyenlő fokú szakiskolában legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javitó vizsgálatra bocsáttatnak azon tanulók, kik legfeljebb 2 tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet A javitó vizsgálatra jelentkező tanulók utolsó évi bizonyítványukat, aug. 30-án d. e. 9—11 órakor adják át az igazgatónak. Évi tandij az alsó osztályban 160, a középsőben 180, a felsőben 200 korona. A tandij 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2-ik részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed ápr. J5-én fizetendő. Beiratási díj: 11 korona. Egyéb dijak: a) hitközségi pénztárba: nyugdijalapra 12 kor., énektanitási dij 2 kor., az izr. tanulók hitoktatási dij fejében 4 kor.; a beiratkozásnál: az önképzőkör könyvtára részére 2 kor., a róm. kath. tanulók hitoktatási dij fejében 6 kor. Aki tandíjmentességet kiván nyerni, eziránt Írásban folyamodhatik. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényüket augusztus 15-éig a nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságához benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. 58 A szülőknek vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül is a tanulók erkölcsi magaviselete felett őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy gyermekeik elhelyezése tekintetében kellő körültekintéssel járjanak el. Ebben az igazgató és az osztályfőnökök szívesen szolgálnak útbaigazítással. A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó. Nagykanizsa, 1915. junius 29. BÚN SAMU, igazgató. Tartalom: I. Iskolaszék...........2 II. Jelentés a lefolyt 1914—15. tanévről . . 3 III. Hőseink............6 IV. Az iskola jótevői.........13 V. Tanári kar...........10 VI. Tanterv...........,11 VII. Az 1915—16. tanévben használandó tankönyvek ............29 VIII. Kivonat az iskola szervezeti szabályzatából 31 IX. Fegyelmi szabályok........34 X. Magánvizsgálati szabályzat .....38 XI. A tanulmányi kirándulási alap zárószámadása 41 XII. Az Ifjúsági segitő egyesület pénztár- és vagyonkimutatása ........42 XIII. A tanulók névsora ........44 XIV. Az 1913—4. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye .........48 XV. Jelentés az 1914—15. évi juniusi érettségi vizsgálatokról ..........49 XVI. A felső ker. iskolai érettségi bizonyitvány-nyal járó jogok és minősités.....53 XVII. Statisztikai kimutatások.......54 XVIIL Értesités a jövő tanévre ......57 Il /\'■ ! I ..... I \' # M ■ "m.&r i Er,\' - - PI ^JÏZ ZL\'i -:----\'- -Tffry- \'f,p is äsäfe