* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.46 MB | |
| 2018-04-10 13:47:16 | |
 | |||||||
Nyilvános  487 | 1379 | A Nagykanizsai Városi Négyévfolyamú | Fiú Felső Kereskedelmi Iskola az 1933-34. iskolai évről. az intézetet alapították 1857-ben. Közli: Balog Dávid igazgató. Nagykanizsa, 1934. Gutenberg és Délzalai nyomda 60892 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: f-l V/ 33A 6) II A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1933—34. ISKOLAI ÉVRŐL AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN. -ystig. KÖZLI: BALOG DÁVID IGAZGATÓ. GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA NAGYKANIZSA, 1034. v.. A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1933-34. ISKOLAI ÉVRŐL AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN KÖZLI: BALOG DÁVID IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1931. GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA 60892 I. Új korszak küszöbén. 1857—1933. Az 1932/33. iskolaévről szóló értesítőnkben jeleztük már, hogy a nagykanizsai izraelita hitközségtől 76 éven át fenntartott intézetünk működését az 1933 34. tanévben, mint városi iskola kezdi majd meg. E megállapításunkat az a körülmény indokolta, hogy Nagykanizsa megyei város képviselőtestülete 1933. március 3-i közgyűlésén iskolánknak városi kezelésbe való átvételét egyhangúlag elhatározta és hogy a képviselőtestület e határozatát Zalavármegye kisg\'yülése 1933. május 9-én jóváhagyta. Az átvételt végső fokon megerősítő belügyminiszteri jóváhagyás az iskolaév befejezésekor ugyan még nem érkezett meg, de minden jel arra vallott, hogy sokáig az sem késhetik már. E feltevésünk helyesnek bizonyult, mert a nm. Belügyminiszter Úr 1933. augusztus 5-én kelt 79767/1933. V. sz. rendeletével az iskola átvételéhez szükséges engedélyt megadta. A belügyminiszteri rendelet megérkezése után az iskola tényleges átadása és átvétele a rendelkezésre álló rövid idő ellenére is megtörtént. Az 1933/34. tanévet tehát már Nagykanizsa megyei város iskolájában kezdtük meg, amely ténnyel iskolánk történetének egy igen fontos korszaka zárult le. Az iskola fenntartójában beállott változást azonban előre láttuk és ezért a jelentőségét a múlt évi értesítőnkben méltattuk is. Ennek ellenére a már megmásíthatatlan valóság mellett minden szó nélkül elhaladni még most sem tudtunk. Az iskolánk múltjában rejlő nagy értéken kívül néhány percre való megállásra késztetett bennünket az a benső kapocs is, amelyet a nagykanizsai izr. hitközség szolgálatában eltöltött 3 évtized teremtett meg. A tanári testület minden egyes tagját mélyen érintő fordulattal ezért a szeptember 15-i alakuló értekezletünkön is foglalkoztunk. Az értekezleti jegyzőkönyvnek erre vonatkozó része a következő: Az igazgató jelenti, hogy a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola életében mélyreható változás állott be. Az iskolánkat eddig fenntartó nagykanizsai izr. hitközség ugyanis a nyomasztó gazdasági viszonyok hatása alatt az 1857-ben alapított kereskedelmi iskolájától megvált és így intézetünk tevékenységét a f. tanévben már, mint Nagykanizsa megyei város felső kereskedelmi iskolája folytatja. Amikor az iskolánk történetében oly fontos határkövet jelentő eseményről kötelességszerűen, de benső sugallatát is követve e helyen megemlékszik, lehetetlen, hogy rá ne mutasson azokra a hervadhatatlan érdemekre, amelyeket a nagykanizsai izr. hitközség az iskola megalapításával és a fenntartásában megnyilatkozott áldozatkészségével a hazai közművelődés és a magyar kereskedelmi szakoktatás fejlesztése körül szerzett. De úgy érzi, hogy mulasztást követne el, ha az iskola tanári testületének a nagykanizsai VIII. izr. hitközséggel szemben érzett mély háláját és ragaszkodását ez alkalommal is nem hangoztatná. Erre kötelez bennünket az a jóakarat, amellyel volt fenntartónk személyi ügyeinket intézte, érdekeinket képviselte és az állandóan tapasztalt jóindulat és készség, amellyel az iskola színvonalának az emelését célzó törekvéseinket anyagi erejéhez mérten mindenkor támogatta. Azt hiszi, hogy a tanári testület minden tagjának az óhaját is kifejezi, amikor indítványozza, hogy a nagykanizsai izr. hitközség érdemeit a mai ülésünk jegyzőkönyvében megörökítsük és erről a hitközség iskolai szakosztályát átiratban értesítsük. A tanári kar az indítványt egyhangúlag elfogadja. Véleménye szerint mulasztást követne el azonban e pillanatban azzal is, ha az iskola fenntartójában bekövetkezett változás bejelentésekor a tanári testületnek Nagykanizsa megyei várossal szemben érzett őszinte háláját nem tolmácsolná. Erre ösztönzi az a tudat, hogy az iskolának városi kezelésbe való átvétele által intézetünk anyagi létalapja és ezzel jövője is feltétlenül biztosítva van. Megszűnt tehát az a nyugtalanító körülmény, amelyet az iskola helyzetének bizonytalansága az utolsó években a tanári testületből méltán kiváltott. A tanári testület a változásnak azonban pedagógiai szempontból is örülhet, mert ennek folytán megszűnik a tehertétel, amelyet iskolánkra az a körülmény jelentett, hogy a hét 5 napján délután is tanítottunk. Közismert tény, hogy az iskolának városi kezelésbe való átvétele elsősorban a művelődést szolgáló intézmények igaz barátjának, Nagykanizsa minden szép és nemes ügyért lelkesedő polgármesterének, Krátky István dr. úrnak és a köz javát előmozdító céljainak és törekvéseinek megvalósításában készséges munkatársának és helyettesének, Hegyi Lajos dr. főjegyző úrnak az érdeme. Indítványozza ezért, hogy a tanári kar az irántuk érzett nagyrabecsülését és háláját oly módon fejezze ki, hogy náluk testületileg tisztelegjen. A tanári kar az indítványt egyhangúlag elfogadja. A tisztelgés 1933. szeptember 15-én történt meg. A tanári testület érzelmeit mindkét helyen e sorok írója tolmácsolta. Szavai az őszinte ragaszkodás és köszönet nyilvánítása mellett a tanári testületnek azt a kérését is kifejezték, hogy igen tisztelt elöljáróink az átvétel tényében az iskolával szemben megnyilatkozott nagyértékű jóindulatukat annak tanári testületére is terjesszék ki. Az üdvözlő beszédekre adott válaszok minden kétséget kizáróan igazolták, hogy városunk ügyeinek legfőbb intézői teljes mértékben elismerik azt a fontos hivatást, amelyet iskolánk a város kereskedelmi szakoktatása terén betölt. A tisztelgések azonban arról is meggyőztek bennünket, hogy új fenntartónk leghivatottabb szószólói minden fenntartás nélkül vallják, hogy Nagykanizsa, a Dunántúlnak e régi kereskedelmi gócpontja azt az iskolát, amely a kereskedők nevelésére és képzésére hivatott, a mai kedvezőtlen helyzetében sem nélkülözheti. Krátky István dr. polgármester úr és Hegyi Lajos dr. főjegyző úr hivatalos helyiségéből tehát azzal a nyugodt és jóleső érzéssel távoztunk, hogy nagyrabecsült személyükben iskolánk őszinte, jó barátokat, tanári testületünk pedig megértő és jóakaratú elöljárókat kapott. A tanári testületünknek a nagykanizsai izr. hitközség iskolai szakosztályához 1933. szeptember 14-én intézett búcsúiratára a következő választ kaptuk, amelyet teljes szövegében közlünk. Erre a krónikást kötelező szemponton kivül az a jóleső érzés is késztet bennünket, amelyet a tanári testület munkájának az arra illetékes tényező részéről való meleg elismerése vált ki belőlünk. VIII. 366/1933. sz. Nagyságos Igazgató Úr! Tekintetes Tanári Kar! Iskolai szakosztályunk f. hó 16-án tartott ülésében köszönettel fogadta Nagyságod és a tekintetes Tanári Kar f. év szeptember hó 14-én kelt 385/1933. számú beadványát, melyben abból az alkalomból, hogy felső kereskedelmi iskolánkat Nagykanizsa m. városnak átadtuk, a nagykanizsai izr. hitközség iránti hálájuknak adtak kifejezést. A hálán túli szeretetük nyilvánítása mélyen meghatotta a szakosztály jelenvolt tagjait, kik is elhatározták, hogy fent hivatkozott nb. beadványukat teljes egészében a szakosztály jegyzökönyvébe beiktatják. De kifejezést adott a szakosztály ama meggyőződésének is, hogy iskolafenntartói minőségében reáhárúlt kötelességeinek teljesítésében mindenkor hűséges munkatársakra talált Nagyságod és a tekintetes Tanári Karban, akik a közös eszmények és célok megvalósítása érdekében egyéniségük legjavát állították ezen iskolánk szolgálatába. Ezért a szakosztály Nagyságod és a tekintetes Tanári Kar iránti őszinte elismerésének adott kifejezést. Meg vagyunk győződve róla, hogy Nagykanizsa m. város, mint új iskolafenntartójuk kultúrtörekvéseinek igen értékes és mindenkor hivatásuk magaslatán álló tanerőket nyert Önökben. Mi pedig kérjük a jóságos Isteni, áldja meg az Önök munkásságát a jövőben is a város és hazánk üdvére. Nagykanizsa, 1933. október hó 26. Kiváló tisztelettel Fábián Miksa s. k. Ötvös Emil s. k, hitk. titkár. isk. szakoszt. elnök. A fenntartóváltozással kapcsolatos események ismertetését azonban nem fejezhetjük be anélkül, hogy rá ne mutassunk arra az örvendetes körülményre, hogy a változás a nm. Vallas- és Közoktatásügyi Miniszter Úr figyelmét sem kerülte el. Ezt bizonyítja Őnagyméltóságának a nagykanizsai izr. hitközséghez intézett következő átirata: M. K1R. VALLÁS ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM. 3339/1933. eln. sz. Á nagykanizsai izraelita hitközségnek Nagykanizsa. Abból az alkalomból, hogy a nagykanizsai izraelita fiú felső kereskedelmi iskola a folyó tanév elejétől kezdődően városi jellegűvé alakult át, indíttatva érzem magam arra, hogy a hitközségnek a 42 év óta fennálló fiú felső kereskedelmi iskola és a megelőzően 48 éven át működött kereskedelmi irányú tanintézetek fenntartásáért, tehát a kereskedelmi szakoktatás érdekében 90 esztendőn át kifejtett áldozatkész és eredményes munkájáért elismerésemet nyilvánítsam. Budapest, 1933. évi december hó 23-án. Rómán s. k. VIII. A hivatalos uton érkezett miniszteri leiratot Nagykanizsa Polgármestere a következő átirat kapcsán juttatta el rendeltetési helyére: NAGYKANIZSA MEGYEI VÁROS Polgármesterétől. 844/1934. szám. A Nagykanizsai Izraelita Hitközség Tekintetes Elnökségének Helyben. A m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr mult évi december 23-án kelt 333911933. eln. számú magas leiratával előterjesztésemre a t. Hitközségnek a Nagykanizsai Felsőkereskedelmi Iskola fenntartása által a kereskedelmi szakoktatás érdekében 90 esztendőn át kifejtett áldozatkész és eredményes munkájáért elismerését nyilvánította. Amidőn a vonatkozó miniszteri leiratot van szerencsém a Tekintetes Elnökségnek csatoltan megküldeni, a magam részéről is örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a város kulúrális és közgazdasági életében mindenkor értékes tényezőnek bizonyult kereskedelmi szakiskolának megalapítása és szakszerű fejlesztése érdekében kilenc évtizeden keresztül tanúsított nemes áldozatkészségéért a legmelegebb köszönetemet nyilvánítsam. Kérem fogadja a Tekintetes Elnökség kiváló tiszteletem nyilvánítását. Nagykanizsa, 1934. évi január hó 10-én. Dr. Hegyi s. k. polgármester h. Emberi gyarlóságunknak és a megállás nélkül egymást követő eseményeknek tulajdonítható, hogy rendszerint gyorsan elfelejtjük azokat az érdemeket, amelyeket elődeink alkotásaikkal szereztek. Pedig ezek megbecsülésünkre méltók és ezért az utódok okulására is élniök kell. E meggondolás vezérelt bennünket, amikor iskolánk életében beállott sorsdöntő fordulat fontosabb mozzanatairól kimerítőbben megemlékeztünk. Reméljük ugyanis, hogy ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy azok a nagy érdemek, amelyeket a nagykanizsai izr. hitközség kereskedelmi iskolájának megteremtésével és áldozatos fenntartásával szerzett, a feledés homályába ne merüljenek soha. Általános gyakorlat, hogy közhasznú intézmények, de különösen iskolák, életükben fontos határkövet jelentő évfordulóknál a történetüket ismertetik. Kétségtelen, hogy az iskolánk életében bekövetkezett változás is oly nagy horderejű fordulópont, amely hasonló eljárásra ösztönöz. Ez alól felment azonban bennünket az a körülmény, hogy Bún Samu és Villányi Henrik dr. nyűg. igazgatók az iskola történetét nemcsak az erről szóló műveikben, hanem értesítőinkben is megírták (1894/95. és 1926/27.). Az iskola múltját csak igen nagy vonásokban ismertető e soroknak a célja tehát nem történetírás, hanem főképen az, hogy az említett munkákban foglalt adatokat kiegészítve, intézetünk lezárt korszakának hű képét kaphassuk meg. VIII. A nagykanizsai izr. hitközség korán ismerte fel a kereskedelmi irányú oktatás szükségét. Erre a felismerésre vezethető vissza, hogy már az 1842-ben 8 évfolyamúvá fejlesztett elemi iskolájában ker. levelezést, könyvvitelt és ker. számtant tanítottak. Mai iskolánk elődjének mégis csak az 1857-ben alapított, a 8 évfolyamú elemi iskola fölé szervezett kétévfolyamú reáliskola tekinthető. Ez az intézet elnevezése ellenére ugyanis kereskedelmi szakiskola volt, mert tantervében a mai kereskedelmi iskolákhoz hasonlóan az általánosan művelő tárgyakon kívül a kereskedelmi szaktárgyakat is megtaláljuk (ker. számtan, ker. levelezés, könyvvitel, ker. névtan, váltóisme). Igaz ugyan, hogy az 1873 óta már kereskedelmi iskolának nevezett intézet szervezete lényegesen más volt, mint az 1891-ben megnyílt jogutódjáé, a háromosztályú középkereskedelmi iskoláé. E megállapításunk ellenére szívesen gondolunk azonban ez intézetre vissza, mert szerényebb keretekben bár, a kereskedelmi szakoktatást szolgálta már abban az időben, amikor Magyarországon erről beszélni még alig lehetett. A mai négyévfolyamú kereskedelmi iskolánk örömmel vállal azonban közösséget ez iskolával azért is, mert minden tekintetben eredményes működésével kitűnő hírnevet szerzett önmagának és alapítójának nemcsak az országban, hanem annak határain túl is. Ez iskolának a lelke Eichberg Adolf igazgató volt (1860—1883.). A ker. szakoktatást műveli oly időben, amikor a tanügy ez ágával hazánkban még alig foglalkozik valaki. Úttörő munkájában a hivatásszeretet és az ügyért való lelkesedés vezérlik. Csak így érthetők meg a kereskedelmi szaktárgyak tanításában elért nagy eredményei, amelyekkel iskoláját széles körben népszerűvé és elismertté tette. Az intézet tanárai, Bún Samu, Goldschmiedt Dávid, Kellert Lajos és Wilheim József voltak hivatott munkatársai. Az idő múlását azonban Eicherg Adolf is megérzi és 1883-ban 40 évi működés után lemond és nyugdíjaztatását kéri. Az iskolafenntartó az öreg igazgató kérelmét sajnálattal teljesíti és az igazgatói teendők ellátásával Bún Samu kereskedelmi iskolai tanárt bízza meg. A kétévfolyamú iskola a régi alapon még 8 évig működik. Az izr. hitközség ugyanis megérti az idők szavát és kereskedelmi iskolájának a kor kívánalmainak megfelelő megreformálását tűzi ki céljául. A megoldás azonban késik. Hátráltatja ezt a fenntartással járó anyagi nehézségektől való félelem. Az elöljáróság ezirányú aggályait azonban a hitközségnek a haladás és művelődés szeretetétől áthatott szelleme eloszlatja és 1889. március 22-én elhatározza, hogy a kétévfolyamú kereskedelmi iskolát háromosztályú középkereskedelmi iskolává fejleszti. A szervezés nehéz és körültekintő munkáját Bún Samu végzi és ő készíti el az iskola szervezeti szabályrendeletét is, amelynek alapján a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 1889. december 31-én 36549/sz. a. kelt rendeletével a nagykanizsai kereskedelmi iskola megnyitására és fenntartására az engedélyt megadta. A középkereskedelmi iskola első osztálya 1891. szeptember 1-én nyílt meg. E nappal a nagykanizsai kereskedelmi iskola történetének egy új fejezete kezdődik. Az iskolában — osztályainak fokozatos fejlesztése után — az első érettségi vizsgálatot 40 évvel ezelőtt, vagyis az 1893/94-i tanévben tartották meg. Ezt megelőzően 1894. április havában az intézet tanulói az önkéntességi jogot is megkapták. 1895. óta felső kereskedelmi iskola a neve. 1894-től 1920-ig háromosztályú volt, azóta négyévfolyamú. Az intézet szelleme azonban az átszervezés után is a régi maradt, így sikerült jó hírnevét megőriznie. Bún Samu igazgató érdeme ez elsősorban (1891—1916.). A magyar kereskedelmi szakoktatás terén kifejtett nagyértékű munkásságát minden szónál világosabban bizonyítja, hogy a királyi kegy 1908-ban 40 éves szolgálati jubileuma alkalmából a Ferenc VIII. József rend lovagkeresztjével, 1916-ban pedig, amikor 48 évi működés után nyugalomba vonult, a királyi tanácsosi cimmel tüntette ki. Bún Samut az igazgatói székben az intézet régi, érdemes tanára, Villányi Henrik dr. követte (1916—1927.). A viiágháborúban és az azt követő nehéz időkben vezeti az intézetet és csak értékes egyéniségének köszönhető, hogy sikerült neki a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola zavartalan működését biztosítani és a benne rejlő értékeket átmenteni. A kereskedelmi szakoktatás terén 39 éven át szerzett érdemeit a legfelsőbb hely is elismerte, amikor 1927-ben nyugalomba vonult. 1927. július 1. óta az igazgatói teendőket e sorok írója látja el. A háromosztályú iskola alapításától 1906-ig a tanári testület képe állandóan változott. Természetes, hogy ez a körülmény a tanulmányi eredményre kedvezőtlenül hatott. A sűrű tanárváltozásnak két oka volt. A hitközség ugyanis meg nem felelő anyagi erejénél fogva tanárait nem tudta rendesen fizetni és az országos nyugdíjintézetnek sem voltak tagjai. E kedvezőtlen állapot 1906-ban a gr. Apponyi-féle rendelettel változott meg, mert ez évtől kezdődően az iskola tanárai fizetéskiegészítő államsegélyt kapnak. A tanárok másik óhaja 1911-ben teljesül, mikor a V. K. M. őket az országos nyugdíjintézetbe felveszi. A tanári testület anyagi ellátása most már minden tekintetben megfelelő lévén, a tanárváltozások is megszűntek. A hitközségi kereskedelmi iskolában fennállásának 42 éve alatt a következő rendes tanárok működtek: Abádi Jakab (1925)*, Balog Dávid (1902—1927)-, Domány Ármin (1899—1932), Elek Mór (1910-1922), Kárpáti Manó (1892—1899), Markovits Dávid (1900—1910), Marosi Géza (1922)", Neufeld Simon (1920)*, Somossi Vilmos (1892—1901), Surányi Gyula (1923)*, Szabó Lajos dr. (1922-1923); Vidor Salamon (1891-1897) és Villányi Henrik dr. (1891—1916). Az említett tanárváltozásoknak és a könyviteli tanszék betöltése körül sokszor felmerülő nehézségeknek tulajdonítható, hogy az intézetben a helyettes és óraadó tanárok száma a szokottnál nagyobb volt. Ily minőségben az idők folyamán a következők működtek: Balla Mózes (1896), Beke Ferenc (1932),* Bencze László (1922—1923), Farkas József (1920), Gestetner Jenő (1919), Hévizy János (1891), Halász Pál dr. (1920-1923), Hofmann Mór (1891- 1892), Jellinek Márk (1914—1918), Kalcsok Leó (1894—1898), Karczag Rezső dr. (1924), Kertész József (1914—1918), Kozár Ferenc (1891—1893), Krámer Lajos (1916—1931), László Vilmos (1915—1919), Lázár Artúr (1932)*, Mácska Lajos (1891—1892), Müller Vilmos (1899), Neumann Henrik dr. (1928)*, Ney Hugó dr. (1921—1922), Niessner Viktor (1922-1931), Perger József (1898), Poór János (1893—1895), Rácz Lajos (1914—1918), Rosenberg Mór dr. (1893—1931), Schwarz Adolf dr. (1892—1895), Schultz Ernő (1898), Szabó István dr. (1924- 1927), Szőllősi Arnold (1901), Telegdi Bernát (1932), Vegele Károly (1924), Vermes Aladár (1927)*, Vörös Cyrill dr. (1897—1898) és Wery Hugó (1917—1918). Az iskola 42 éves történetét számokban ismertető adatok** magyarázatra nem szorulnak, mert egész világosan mutatják meg az intézet sorsváltozásait. Néhány fontosabb adatra rámutatunk mégis, hogy a számok tükrében is igazoljuk, hogy iskolánk fontos hivatást betöltő, hézagpótló intézmény volt mindenkor és hogy a hitközség ennek ellenére is helyesen járt el, amikor az intézet fenntartásáról lemondott. Az első állításunkat bizonyítja, hogy iskolánkban fennállásának 4 évtizede alatt 1223 tanuló érettségizett. E szám értékét erősen emeli azonban az a körülmény, hogy a béke éveiben tanulóinknak jelentékeny része * A csillaggal megjelöltek az intézetnek ma is tanárai. ** Az adatok az ismertetés végén levő táblázatban találhatók. VIII. az árukereskedelemben és iparban (49%), pénzintézeteknél, biztosítóintézeteknél és közlekedési vállalatoknál (26%)* helyezkedett el, ami azt igazolja, hogy a nagykanizsai kereskedelmi iskola hivatásának jól felelt meg, mert kereskedelmi iskola volt a szó igaz értelmében. Az iskola eredményes működését dicséri azonban az is, hogy volt növendékei közül számosan az ország közgazdasági életében fontos helyet foglalnak el, sőt többen vezéri polcra is emelkedtek. Az iskolának nemzeti szempontból is értékes munkáját pedig az a tény mutatja, hogy a háború előtt végzett növendékeinket Horvátországban is szívesen alkalmazták. Az iskola látogatottságát feltüntető adatokból kitűnik, hogy az iskola létszáma az utolsó években állandóan csökkent. Kétségtelen, hogy ezt a létszámcsökkenést nemcsak a háborús születéseknek a felső kereskedelmi iskolákban ez időben érezhető hatása idézte elő, hanem az a körülmény is, hogy a gazdasági válság kimélyülése folytán a végzett tanulók elhelyezkedési lehetőségei erősen rosszabbodtak. Különösen nagy volt a csökkenés az utolsó évben, amikor összesen 96 tanuló iratkozott be. Érthető volt tehát a fenntartónak az az aggodalma, hogy ez a folyamat nem áll meg, amely esetben a fenntartással járó nagy anyagi nehézségek válságba sodorják. A hitközségnek ez aggodalom szülte elhatározását, hogy iskoláját átadja, mindenesetre megkönnyítette a tudat, hogy ahhoz felekezeti érdek többé nem füzi. 1894-ben 90%, 1913-ban 60%, 1933-ban 24% volt az iskola zsidó tanulóinak számaránya. Ez a néhány adat minden kétséget kizáróan igazolja, hogy az iskola felekezeti jellegét elvesztette és fenntartása ma sokkal inkább városi, miht hitközségi feladat. Bizonyára ennek a felismerésnek és az ebből fakadó közfelfogásnak köszönhető, hogy iskolánknak városi kezelésbe való átvétele minden akadály nélkül megtörtént és áldásos működését most már zavartalanul és abban a szellemben folytathatja, amelyre szép múltja kötelezi. * A végzett tanulók elhelyezkedésére vonatkozó értékes adatok a közölt statisztikai táblázatból hiányoznak, mert a háború kitörése után ezek gyűjtése lehetetlenné vált. Az emiitett két adatot a szerző utólagos jóváhagyásának reményében Bún Samu ny. igazgató: „ízr. Höhere Handelsschule" c. munkájából vettük. Az iskola tanulóinak 1891.-től Év 1. II. III. IV. összesen Beiratkozott tanulók száma Kimaradt tanulók száma 1. II. IV. c= aj :o 1. II. III. IV. OJ | 1891— 92 1892— 93 1893— 94 1894— 95 1895— 96 1896— 97 1897— 98 1898— 99 1899—900 1900— 01 1901— 02 1902— 03 1903— 04 1904— 05 1905— 06 1906— 07 1907— 08 1908 - 09 1909— 10 1910— 11 1911— 12 1912 13 1913— 14 1914— 15 1915— 16 1916— 17 1917— 18 1918— 19 1919— 20 1920— 21 1921— 22 1922— 23 1923— 24 1924— 25 1925— 26 \' 1926— 27 1927- 28 1928- 29 1929- 30 1930- 31 1931- 32 1932- 33 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 35 22 36 44 46 43 35 33 43 46 34 41 31 28 23 44 41 48 41 49 50 50 49 50 52 46 50 57 47 22 40 45 48 50 48 49 51 53 39 28 28 15 25 21 32 40 39 35 31 39 35 38 31 44 26 27 19 39 35 39 36 50 44 42 45 42 41 42 52 47 27 22 36 38 47 42 42 42 43 43 33 32 26 24 21 28 39 36 33 32 33 29 34 23 32 21 28 18 39 32 37 29 43 41 41 38 30 31 38 44 44 31 22 38 36 42 31 39 38 37 46 32 29 1 1 1 1 1 1 1 II II 1 1 I 1 1 II l II 1 1 1 l i II 35 47 81 97 114 121 106 97 114 114 10! 106 98 86 71 91 98 122 112 122 129 137 132 136 132 117 123 147 149 130 133 132 147 164 161 163 160 171 149 137 134 96 1 5 2 * 2 1 2 3 2 6 1 1 3 4 1 3 2 3 1 1 7 10 1 5 2 2 2 3 3 2 5 2 1 2 1 3 2 3 1 1 2 1 2 1 1 1 2 2 1 3 1 2 2 1 2 1 1 1 1 2 1 2 1 3 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 5 — 4 4 6 2 6 3 6 5 3 3! 4 ll 6 5 3 4 3 2 4 2 2 10! 14 2 6 1 3 7 6 5 6 5 3 1 1730 1509 1339 434 5012 79 42 29 3 153 statisztikai adatai 1933.-ig. Bizonyítványt A tanulók felekezet szerint Az érettségi vizsgálatok Kapón való meg oszlás a eredménye o> &b t$ 09 1. II. III. IV. H M >H > ¿A :0 fcí :0 >H Év "S QJ 53 S) o \'> cö 1-5 1c o ra" le oá H ■c o Ü5 OJ felelt meg aa 34 34 l 33 22 25 — 47 — — — — _ 47 _ _ _ 31 21 24 — 76 — — 1 — _ 75 1894 24 5 11 3 5 24 44 32 21 — 97 10 — — — — 87 1895 21 6 9 5 1 21 44 38 28 — 110 14 1 — — — 95 1896 28 10 12 6 28 41 39 37 — 117 15 1 2 — — 99 1897 38 6 11 11 8 36 34 30 36 — 100 15 1 3 — — 81 1898 38 5 7 20 5 37 33 31 33 — 97 15 — 2 — — 80 1899 34 1 9 17 4 31 41 39 32 — 112 24 — I 1 1 85 1900 36 _ 2 18 11 31 43 33 32 — 108 17 1 1 — — 89 1901 37 2 4 16 15 8 37 32 37 29 — 98 18 2 1 — -— 77 1902 30 2 5 13 28 35 31 34 — 100 23 3 1 — — 73 1903 34 1 5 15 9 30 30 42 21 — 93 25 — — — — 68 1904 25 _ 3 7 9 19 27 25 31 — 83 23 — — — — 60 1905 35 1 4 25 4 34 20 27 21 — 68 15 — — — — 53 1906 21 2 2 13 3 20 40 19 28 — 87 11 — — — — 76 1907 30 1 4 20 5 30 40 39 18 — 97 18 — — — — 79 1908 18 2 3 12 1 18 45 32 39 — 116 30 — 1 2 — 83 1909 39 4 4 26 5 39 39 37 31 — 107 35 1 1 1 — 69 1910 33 1 5 25 2 33 46 36 37 — 119 36 — 1 — 2 80 1911 37 1 8 23 2 34 49 47 29 — 125 41 1 3 1 — 79 1912 30 1 8 8 18 2 29 49 43 42 — 134 43 2 4 — 1 84 1913 43 6 29 43 49 41 40 — 130 48 1 2 — 1 78 1914 40 2 5 25 5 37 i 50 43 39 — 132 44 1 2 — — 85 1915 41 4 4 30 3 41 : 52 41 37 — 130 30 1 2 — — 97 1916 47 2 10 30 5 47 46 41 30 — 117 43 1 1 — — 72 1917 38 7 11 16 2 36 50 42 29 — 121 35 2 2 — —- 82 1918 28 1 2 21 3 27 50 50 37 — 137 56 4 1 — — 76 1919 E bizonyítványokat 1920-ban 19 érvénytelenítették 37 46 41 11 135 63 1 1 — — 70 1920 14 _ 3 7 _ 10 21 27 43 37 128 57 3 — — — 68 1921 41 4 6 23 6 39 35 21 31 40 127 60 2 4 — — 61 1922 42 _ 5 34 2 41 45 36 22 28 131 75 1 3 — — 52 1923 30 _ 6 22 2 30 48 38 38 23 147 82 3 3 — 59 1924 23 4 5 7 5 21 50 46 34 31 161 83 2 8 — — 68 1925 33 1 8 18 3 30 46 40 40 28 154 157 80 5 5 — — 64 1926 32 2 2 21 7 32 47 40 29 41 82 5 8 — — 62 1927 41 3 11 27 41 49 41 38 27 155 87 7 7 — — 54 1928 28 2 8 13 4 27 50 40 38 37 165 100 6 3 1 — 55 1929 38 1 9 20 3 33 36 42 36 30 144 84 5 3 — — 52 1930 31 1 6 19 3 29 28 33 46 30 137 85 3 1 — — 48 1931 22 I 7 8 2 18 28 30 31 42 131 85 3 •— — — 43 1932 44 1 11 16 6 34 15 26 28 26 95 70 1 1 — — 23 1933 34 2 5 15 7 29 1651 1467 1310 431 4859 1778 70 79 6 5 2921 1278 95 248 694 167 1223 11 12 II. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetsége. Évek óta követett gyakorlatunk, hogy a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetségének működéséről e helyen számolunk be. Tesszük ezt elsősorban azért, mert véleményünk szerint a diákszövetségek a legszorosabb kapcsolatban állanak azzal az iskolával, amelynek kebelében alakultak és oly intézményeknek tekinthetők, amelyek az iskolai körök érdeklődésére is méltán számíthatnak. Ez eljárásunkat azonban az a törekvésünk is indokolja, hogy az értesítőinkben megjelenő ismertetésekkel az iskola jelenlegi növendékeinek a szövetségi eszme iránt való érdeklődését felkeltsük és ébren tartsuk, hogy ily módon is tudatossá váljék bennük a gondolat, hogy a szép és nemes célokat szolgáló szövetségünkben kell tömörülnie mindenkinek, aki a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végezte. Aki a diákszövetségeknek az életét figyelemmel kiséri az megállapíthatja, hogy a működésükhöz fűzött remények nem váltak valóra. Természetes következménye ez az általános visszaesésnek, amely a nyomasztó gazdasági viszonyok hatása alatt a közélet minden terén, de főképen azoknak az egyesületeknek az életében tapasztalható, amelyek nemesebb célokat szolgálnak bár, de kézzelfogható eredményeket az említett okból elérni nem tudnak. Ily körülmények között őszinte örömmel tölt el bennünket a tudat, hogy szövetségünk, főképen pedig annak budápesti csoportja kultúrális téren az elmúlt esztendőben is igen szép sikerrel dolgozott. Hála és köszönet ezért a csoport lelkes vezetőségének. Kizáróan az ő fáradságot nem ismerő, az ügy szeretetétől áthatott munkájának köszönhető, hogy a budapesti csoport a legkedvezőtlenebb viszonyokkal is dacolva nemcsak fennáll, hanem elismerésre méltó működést is fejt ki. A helyi viszonyokhoz mért szerényebb keretekben az elmúlt évben a nagykanizsai csoport is tanújelét adta élniakarásának. Magától értetődő, hogy e rendezések az együttérzés és összetartozandóság ápolására és a baráti kapcsolatok kimélyítésére nagyon alkalmasak voltak, tehát a szövetségi gondolat céljainak sok tekintetben megfeleltek. Tudjuk azonban, hogy e szerény eredmények nem mindenkit elégítenek ki. Sőt jól ismerjük a közönyösöknek, a gáncsoskodóknak az ellenvetéseit is. Hiszen szövetségünknek más, a mai viszonyok között sokkal fontosabb feladatai vannak. Mi történt az arra rászorulók támogatásával, betölti-e a szövetség legnagyobb jelentőségű hivatását állásközvetítő szerepét stb. ? Őszintén bevalljuk, hogy e kérdésekre kielégítő választ még ma sem adhatunk. Szociális jellegű tevékenységünk ugyanis még mindig a legszerényebb keretek között mozog, mert minden erre irányuló törekvésünk ellenére sem sikerült anyagi erőforrásainkat gyarapítani. Szövetségünk VIII. szempontjából azonban mindenesetre vigasztaló körülmény az, hogy nem tagjaink áldozatkészségének a hiányára, hanem csak az évek óta tartó gazdasági válságra vezethető vissza, hogy az említett célunkat elérni még nem tudtuk. A legfontosabb feladatunk betöltése körül, az állásközvetítés terén sajnos még kisebb az eredmény. Ha ennek az okát kutatjuk, úgy ezt nemcsak a gazdasági élet minden ágában már évekkel azelőtt bekövetkezett és sajnos még mindig tartó leépítéseknek tulajdoníthatjuk, hanem annak az eléggé el nem ítélhető körülménynek is, hogy a közgazdasági életben előkelő helyet betöltő volt tanítványaink, vagyis azok, akik e tekintetben talán még ma is tehetnének valamit, egyesületünk életében csak annyiban vesznek részt, hogy tagsági díjaikat megfizetik és távolmaradásukat kimentő leveleiket esetleg megíratják. Reméljük azonban, hogy a szövetségünkben folyó céltudatos munka hatása alatt a viszonyok változásával mégis sikerül majd ez urak közömbös magatartását legalább azzal megváltoztatni, hogy néhány volt növendékünket álláshoz juttatnak majd. A szövetségünk jövőjébe vetett hitünket azonban a jelen sivársága sem ingatja meg. Nem pedig azért, mert erősen bízunk a jobb és szebb magyar jövőben, annak az időnek az eljövetelében, amikor szövetségünk feladatának minden tekintetben megfelelhet és különösen a ma állásnélkül levő fiatalabb tagjainak igen nagy szolgálatokat tehet majd. Megerősíti e hitünket az a tapasztalatunk, hogy az illetékes tényezők a gazdasági viszonyok enyhülését állapítják már meg és ennek folyományaképen a lelkeket uraló sötétenlátás helyét a jóleső bizalom váltja fel. Legfontosabb teendőnk ezért ma főképen az, hogy a szövetségünkben rejlő nagy erkölcsi értékeket a remélhetőleg most már nemsokára elkövetkező jobb időkre átmentsük. E törekvésünk azonban eredményes csak úgy lehet, ha tagjainkat is az erre irányuló őszinte akarás és ez elgondolás keresztülviteléhez szükséges áldozatkészség hatja át. Kedvező jelenség e szempontból, amit az 1934. május 20-án megtartott V. rendes közgyűlésünkön tapasztaltunk. Az elmúlt évi működésünkről szóló jelentésünk tehát nem volna teljes, ha erről legalább röviden nem emlékeznénk meg. A reánk nézve mindig ünnepet jelentő közgyűlésen tagjaink nagy számban jelentek meg, de közgyűlésünket a hétköznapok szürkeségéből kiemelte az a körülmény is, hogy a 10, 20 és 25 éves találkozókra egybegyűltek is a szövetség keretében áldoztak a mult emlékeinek. Az ünnepély fényét csak emelte, hogy a közgyűlésen Krátky István dr. polgármester úr, a nagykanizsai izr. hitközség elnöksége és budapesti csoportunk elnöke és főtitkára is megjelent. A Himnusz eléneklése után Miklós Gyula bankigazgató, társelnök üdvözli a megjelent vendégeket és a szövetség tagjait és a közgyűlést megnyitja. Majd Balog Dávid, ügyvezető elnök a hála szavaival köszönti az intézet volt fenntartóját, a nagykanizsai izr. hitközséget, az iskola új fenntartójának, Nagykanizsa megyei városnak vezetőségét és az iskola fejlesztése körül érdemeket szerzett Bún Samu és Villányi Henrik dr. nyug. igazgatókat. Szeretettel üdvözli továbbá budapesti csoportunk elnökét, Elek Béla cégvezetőt és az iskolaévek soha el nem muló emlékeinek a hatása alatt az intézet ódon falai közé néhány órára visszatért „vén diákokat", a 10, 20 és 25 éves találkozóra egybegyűlteket épen úgy, mint azokat, akiket a szövetségi eszme hozott e napra a körünkbe. Azután a szövetségünk életében fontos szerepet játszó, e beszámoló bevezető részében is érintett kérdésekkel foglalkozik. Villányi Henrik dr., ny. felső kereskedelmi iskolai igazgató elsősorban a szövetség régebbi tagjait üdvözli, akikhez a visszaemlékezés és barátság VIII. kötelékei fűzik. Megérti a fiatalok törekvéseit is, akik a boldogulás útját nem elszigetelten, egyénenként akarják járni, hanem testületekbe tömörülnek és mint testületi egység óhajtják megvalósítani igényeiket. A boldogulás útjai sokfélék, de ha igaz, hogy minden út Rómába vezet, akkor ezeknek egyikét kell választani. „Roma locuta est" Róma már beszélt. Krausz Jenő cukorgyári cégvezető, a 25 évvel ezelőtt végzettek nevében meghatóan ecseteli évfolyamának az iskola, annak fenntartói és tanárai iránt való szeretetét és ragaszkodását. Rámutat a kitűnő szellemre, amely az iskolában mindig uralkodott és amely a tanulók valláserkölcsi és hazafias nevelésében nyilatkozott meg. Meggyőződése szerint a helyes nevelési elveknek köszönhetik elsősorban, hogy lelki egyensúlyukat az utolsó 2 évtized zivatarai sem ingathatták meg. Gondolatokban gazdag, nagyhatású beszéde végén kegyelettel adózik elhunyt osztálytársai és az intézet hősei emlékének és megkoszorúzza a dicső tetteiket hirdető emléktáblákat. Láng Lajos MÁV intézőt hasonló érzelmek töltik el3 amikor, mint az 1914-ben érettségizettek képviselője beszél és köszönti az iskolát, amelynek falai között életüknek a leggondtalanabb és talán ezért is a legszebb éveit töltötték el. Hálásan emlékszik meg ő is volt igazgatójukról és tanáraikról, akik odaadó és lelkes munkájukkal lehetővé tették, hogy az élet küzdelmeiben helyüket megállják. Szomorúan gondol vissza a harc mezején megdicsőült 11 osztálytársára és elsősorban irántuk való szeretetüket és kegyeletüket fejezze ki a koszorú, amelyet évfolyama megbízásából elhelyez. Garzó Pál, takarékpénztári tisztviselő, a 10 éves találkozóra egybegyűltek nevében hajtja meg a bála és köszönet zászlaját szeretett igazgatójuk és volt tanáraik előtt. Bár az életben való boldoguláshoz fűzött reményeik a mostoha viszonyok következtében nem is valósultak meg teljesen, a helyre, ahol ifjúkori álmaikat szőtték, mégis szeretettel gondolnak mindig vissza. Majd az intézetnek hősi halált halt növendékei felé fordul az ő tekintete is és elhelyezi az 1924-ben érettségizetteknek a kegyelet és hála virágaiból font koszorúját. Steiner István IV. évf. tanuló osztálytársai érzelmeit is tolmácsolja, amikor „Isten hozzád"-ot mond az iskola csendes, vihar- és zátonymentes vizeinek, amelyeken hajójuk biztosan haladt a kitűzött cél felé, mert erős és gyakorlott kezek tartották a kormányt. Érzi, hogy boldogulásuknak ma sok akadálya van, de azért reméli, hogy az iskola céltudatos nevelő munkájának az eredményeképen és az itt szerzett ismeretek alapján mégis sikerül majd elhelyezkedniük. Az évfolyam háláját fejezi ki ezért az iskola tanárainak. Majd bejelenti a szövetségbe való belépésüket. Boda Károly, kereskedő, főtitkár a megszokott formáktól eltérő, hangulatos és értékes jelentése megállapítja, hogy minden egyesület annyit ér, mint amennyit programmjából megvalósítani tud. Előretolt őrsünknek, budapesti csoportunknak az érdeme elsősorban, hogy szövetségünk alapszabályszerű célkitűzéseinek jelentékeny részét az elmúlt évben is megvalósította, Rámutat a csoport által minden hónap első szombatján rendezett szórakoztató összejövetelekre és ismeretterjesztő előadásokra. Kiemeli az április havi összejövetelt, amelyen diszes műsor keretében Nagykanizsa közszeretetben álló polgármesterét, Krátky István dr.-t ünnepelték 20 éves közszolgálati jubileuma alkalmából. Érdemeit Róna Gyula, főtitkár méltatta, biztosítva őt az idegenbe szakadt kereskedelmisták szeretetteljes ragaszkodásáról. Az ünnepi esték sorába tartozott a november havi összejövetel is, amelyen a budapesti csoport Barbarits Lajost, a Zalai Közlöny kiváló szerkesztőjét üdvözölhette az előadói asztalnál. A jeles újságíró és költő nagy irodalmi értéket képviselő előadását lelkes hallgatósága szűnni nem akaró hálás tapssal köszönte meg. Megemlékszik továbbá szövetségünknek VIII. 1934. január 27-én Nagykanizsán megtartott estélyéről, amelyen nemcsak tagjaink jelentek meg igen nagy számban, hanem Krátky István dr. polgármesterrel az élen a város társadalmának a szövetségünkkel rokonszenvező más rétegei is. A főtitkári jelentés szerint nem hanyagoltuk el azonban egyéb feladatainkat sem. így az arra rászoruló tagjainkat anyagilag is támogattuk. Természetes, hogy e tevékenységünket szerény anyagi helyzetünk erősen korlátozta. Mégis megtettünk mindent, hogy kötelességünknek a lehetőség határain belül e téren is megfelelhessünk. Bizonyítja ezt az, hogy az a jelentékeny összeg is, amelyet Nagykanizsa az év folyamán a budapesti csoportnak küldött, elsősorban erre a célra szolgált. Minden lehetőt elkövettünk abban az irányban is, mondja továbbá a jelentés, hogy az állásközvetítés terén némi eredményt érjünk el. Budapesti csoportunk állandóan kutatja a munkaalkalmakat és keresi az elhelyezkedési lehetőségeket tagjai részére, de nem hanyagolja el e feladatát Nagykanizsa sem. Sikerül is néha-néha egy-egy állástalan tagunkat elhelyezni vagy legalább ideiglenes keresethez juttatni. Jól tudjuk azonban, hogy ez még nem jelenti ennek az égető kérdésnek a megoldását, mert ezt csak a gazdasági viszonyok jobbrafordulása hozhatja meg. Végül még megemlíti, hogy szövetségünk ez évben is segélyezett felső ker. iskolai tanulókat és igy alapszabályszerű kötelességének e tekintetben is megfelelt. A jelentés .elhangzása után Róna Gyula, budapesti főtitkár örömmel állapítja meg, hogy az iskola volt növendékeit egy elszakíthatatlan kötelék kapcsolja össze. Ezért a legszebb ünnep reá nézve az a nap, amikor szövetségünk közgyűlésén meglelenik és a budapesti csoport meleg üdvözletének tolmácsolása mellett, annak elmúlt évi működéséről is beszámol. Bejelenti, hogy a budapesti csoport tetterejéből az elmúlt év folyamán sem vesztett, ami a nagykanizsai csoport támogatásának köszönhető. A titkári jelentés kiegészítéseképen megemlíti, hogy a Krátky István dr. tiszteletére rendezett ünnepi estén nemcsak a kanizsai kereskedelmisták, hanem a Budapesten élő kanizsaiak legnagyobb része is jelen volt, hogy méltó keretet adjanak az ünneplésnek és megjelenésükkel fejezhessék ki a tiszteletet, szeretetet és ragaszkodást, amellyel városunk polgármestere iránt viseltetnek. Majd csoportjának az üdvözletét és köszönetét adja át Barbarits Lajos szerkesztőnek azért a megértő szeretetért amellyel a szövetségünk ügyeit mindenkor felkarolja és hogy azt Budapesten tartott nagyértékű előadásával is támogatta. Biró Ernő, takarékpénztári cégvezető, pénztáros a szövetség vagyoni állapotáról számol be. Mindenre kiterjedő jelentése szerint egyesületünknek a vagyona 1380\'26 pengő. A pénztáros és a számvizsgáló bizottság jelentését a közgyűlés tudomásul veszi és a pénztárosnak, valamint a számvizsgáló bizottság tagjainak a kért felmentést megadja. Az elnöki széket ezután Elek Béla, budapesti társelnök foglalja el és bejelenti, hogy az elmúlt év folyamán egy választmányi tagsági hely üresedett meg. Ajánlatára a közgyűlés e helyre Ritter Ferencet választja meg, a számvizsgáló bizottság tagjaiul pedig Brandl Józsefet, Grünfeld Lászlót és Kasztl Árpádot. A választások elintézése után Krátky István dr. polgármester kér szót. Kijelenti, hogy nem azzal a szándékkal jött ma ide, hogy beszéljen. Csak azért jelent meg, mert úgy érzi, hogy egy oly egyesület közgyűlésén, amely városi szempontból is értékes tevékenységet fejt ki, részt kell vennie. Felszólalásra készteti azonban az a szeretet és ragaszkodás, amely az elhangzott szép beszédekben nemcsak az iskola, hanem Nagykanizsa városa iránt is oly meghatóan megnyilatkozott. Amit a mai közgyűlésen hallott és tapasztalt, csak megerősíti e helyen már kifejezett ama véleményében, hogy az isko- VIII. Iának városi kezelésbe való átvételével az intézet csak gazdát cserélt, mert arra, hogy a szelleme is megváltozzék, szükség nincs. Kéri az iskola öreg diákjait, hogy szeressék a várost továbbra is, legyenek büszkék kanizsai származásukra, hirdessék ezt mindenütt, hogy köztudattá váljék az az érték, amelyet e határszéli város képvisel, A polgármester úr élénk visszhangra talált, elismerő szavait Elek Béla elnök köszöni meg. Azt hiszi, hogy szövetségünk minden tagját Nagykanizsához erős érzelmi szálak fűzik és azért meg van arról győződve, hogy valamennyien a város igaz barátai és jó hírének lelkes terjesztői voltak már a múltban és lesznek a jövőben is. Az elnök zárószavai és a Szózat lelkesítő hangjai fejezték be szövetségünk életerejét bizonyító V. rendes közgyűlésünket. Az este 8 órakor megtartott társasvacsora is a szövetségi eszméknek az erősítésére szolgált. A délután folyamán megnyilvánult baráti együttérzés a fehér asztalnál csak fokozódott. Az est hangulatát a megjelent hölgyek élénkítették. Balog Dávid, Barbarits Lajos, Biró ErnÖ, Garzó Pál, Jellinek Miklós, Róna Gyula és Strasszer József felköszöntői is hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetségi gondolat, a közös célokért való akarás és áldozatkészség erősödjék. Az ünnep véget ért, a létért való küzdelem gondjai váltják azt fel. Mégis reméljük, hogy tagjainknak a mai napon megnyilatkozott lelkesedését a hétköznapok terhei sem csökkentik majd és szövetségünk nemes hivatásának továbbra is megfelelhet. III. Igazgatói jelentés az 1933/34-i iskolai évről. Az iskolai év megnyitása. A lefolyt iskolai év a tanári testület alakuló értekezletével 1933. szeptember 11-én kezdődött. A ^javító vizsgálatokat szeptember 12-én tartottuk meg. Javító vizsgálatra jelentkezett 11 tanuló, nem felelt meg, tehát osztályismétlésre utasítottunk 1 tanulót. A június 26. és 27-én megkezdett beírásokat szeptember 13. és 14-én folytattuk. Az I. évfolyamba 41, a II. évfolyamba 14, a III. évfolyamba 25, a IV. évfolyamba 26, összesen 106 tanuló iratkozott be. A beírt tanulók száma tizzel több volt, mint a mult iskolai évben. Az I. évfolyamba a szabályos létszámon felül beírt 1 tanuló felvételét a kir. Főigazgatóság engedélyezte. A beírt tanulók közül évközben kimaradt az I. évfolyamból 2, a II. évfolyamból 1, a III. évfolyamból 1, összesen 4 tanuló és így a létszám az év végén 102 tanuló volt. Az iskolai évet szeptember 15-én ünnepélyesen nyitottuk meg. A megnyitást osztályrendezés és az órarend kihirdetése követte. A rendes tanítást szeptember 16-án kezdtük meg és a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak az 1933/34. tanév befejezése tárgyában kiadott 30.660/1934. számú rendelete értelmében 1934. június 20-án fejeztük be. Tanári testület. A tanári karban a f. tanévben változás történt. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr elrendelte ugyanis, hogy az iskolánál rendszeresített magyar-német szakos tanári állásra csak oly oki. középiskolai tanár alkalmazható, aki a német kereskedelmi levelezésből is képesítve van. VIII. E rendelkezés folytán megvált iskolánktól Telegdi Bernát oki. középiskolai tanár, aki óraadói minőségben intézetünkben 1 évig tanított. Telegdi Bernát a rövid ideig tartó működése alatt is beigazolta, hogy nemcsak nagy általános műveltséggel rendelkező, szaktárgyait és növendékeit szerető tanár, hanem kedves és előzékeny kartárs is, az iskola kötelékéből való kiválását ezért sajnáljuk. Az említett módon megüresedett tanszékre az iskolát fenntartó város felügyelő-bizottsága 1933. augusztus 25-én helyettes tanári minőségben a német kereskedelmi levelezésből is képesített, magyar-német szakos oki. középiskolai tanárt, Borsa Bélát választotta meg. Benne iskolánk hivatását szerető, ügybuzgó és kötelességét lelkiismeretesen teljesítő tanárt kapott. Tanulmányi ügyek és iskolai fegyelem. Rendtartásunk intézkedésének megfelelően a f. iskolai évben 1 alakuló-, 2 módszeres-, 2 ellenőrző-, 4 osztályozó és 1 záró értekezletet tartottunk. Ezeken nemcsak a tanulók szorgalmának és előmenetelének, az iskolában és az iskolán kívül való magaviseletüknek az ellenőrzésével, hanem módszertani és nevelési kérdésekkel is foglalkoztunk. A tanulók munkájának a lehetőség határain belül való megkönnyítését és a tanulmányi eredmény fokozását célzó kölcsönös látogatásainkon szerzett tapasztalatainkat és az iskolai fegyelem megszilárdítására irányuló intézkedéseket is itt beszéltük meg. 1 rendkívüli értekezletet is tartottunk a f. iskolai évben, amelyen a felső ker. iskolai\' tanulók V. tanulmányi versenyére kiküldendő tanulókat jelöltük ki. A tanulmányi eredményben, amelynek részletes statisztikáját más helyen közöljük, egy kis javulás állapítható meg. Ez elsősorban annak a kedvező körülménynek tulajdonítható, hogy az I. évfolyam tanuló-anyaga a szokottnál valamivel jobb volt. Gyenge előképzettségű, a boldoguláshoz feltétlenül szükséges alapismeretekkel sem rendelkező tanuló ugyan ez évfolyamban is volt még elég, de ezek szorgalommal igyekeztek előképzettségük hiányait pótolni és a felső kereskedelmi iskolák magas célkitűzése folytán eléjük tornyosuló akadályokat leküzdeni. Az általános tanulmányi eredményre jótékonyan hatott továbbá, hogy az elmúlt iskolai évben a magasabb évfolyamoknak, de különösen a II. osztálynak a létszáma igen kicsi volt. Magától értetődő, hogy ez a körülmény a tanulókkal való behatóbb foglalkozást tette lehetővé és e pedagógiai szempontból feltétlenül kedvező jelenségnek is a következménye a bukásoknak a kisebb száma. Megköny-nyítette tanulóink munkáját az iskolának városi kezelésbe való átvétele is, mert ennek folytán a délutáni tanítás megszűnt és így feladataik elvégzésére több idejük volt. A bukások kisebb számában jelentkező jobb eredmény ellenére is meg kell azonban állapítanunk, hogy a mélyebb kötelességérzet tanulóink legnagyobb részénél még mindig hiányzik. Hiába ragadtunk meg az elmúlt iskolai évben is minden alkalmat, hogy ezt az életben való boldogulást is megkönnyítő, nagyjelentőségű tulajdonságot tanítványainkból kitermeljük, minden szépítgetés nélkül be kell vallanunk, hogy ez a törekvésünk kevésbbé sikerült. Ezért ritka a jeles, kevés a jó és nagyon sok az elégséges rendű tanulónk. Nem vigasztal meg bennünket e tekintetben az a tudat sem, hogy ez ma nem helyi, hanem országos jelenség. Ha ennek az okát keressük, ezt nemcsak a mai fiatalságnak könnyen való boldogulni akarásában, a rossz gazdasági viszonyoknak a tanulást bizonyos mértékben megnehezítő hatásában, a sportnak tanulmányi szempontból ugyancsak nem kedvező túl-hajtásában, hanem abban is találjuk, hogy a szülői ház az iskolát e fontos munkájában nem támogatja eléggé. A szülői értekezleteinken már évek óta rámutatunk erre a körülményre, az ellenőrzés feladataira és módjaira VIII. és annak káros következményeire, ha a szülő gyermeke hibáit és mulasztásait elhanyagolja, sőt palástolja; tanításaink és felvilágosításaink eredménye azonban még mindig nem kielégítő. A rendkívüli tárgyak közül ebben az évben német társalgási gyakorlatokat tanítottunk. E tárgy tanításával a német nyelvi eredményt akartuk fokozni és ily módon legalább megközelíteni a gazdasági köröknek azt a jogos óhaját, hogy a kereskedelmi iskolákból kikerülő tanulók e nyelvben való tudása nagyobb legyen. Igaz ugyan, hogy tanulóink nagyon hiányos előképzettsége miatt e célkitűzésűnket nehezen tudtuk megvalósítani. Ennek ellenére a társalgási gyakorlatoknak jótékony hatása az iskola általános német nyelvi eredményében minden kétséget kizáróan megállapítható. Ezért sajnáljuk, hogy a mostoha viszonyok folytán a f. iskolai évben e gyakorlatokra az I. évfolyamból 15, a II. évfolyamból 4, a III. évfolyamból 8 és a IV. évfolyamból 5, vagyis összesen csak 32 tanuló jelentkezett, akiket 2 csoportban (1. és II., III. és IV.) tanítottunk. A tanulmányi ügyekről szóló jelentésünk befejezéseképen említjük meg, hogy az Országos Kereskedelmi és Iparos Szövetség felső ker. iskolai tanulók részére 1933. október 10 és 11-én rendezett tanulmányi versenyén két, az 1932/33. iskolai évben érettségizett tanulónk vett részt. Annak ellenére, hogy versenyző növendékeink ez alkalommal díjat nem nyertek, csak helyeselhetjük, hogy az OKISZ e versenyeket rendszeresítette. Kétségtelen ugyanis, hogy a versenyek és a nyerteseknek beígért jó állások tanulóinkat nagyobb erőkifejtésre sarkalják, aminek végeredményben az iskola látja hasznát. Véleményünk szerint azonban jobb volna e versenyeket az iskolai év végén megtartani, mert az iskolából már kikerült növendékeknél gyakran oly gátló körülmények fordulhatnak elő, amelyek a versenyeken való részvételüket nagyon megnehezítik, sőt esetleg lehetetlenné teszik. A nevelés a tanári munkának a tanításnál is lényegesebb része. E régóta hirdetett meggyőződésünket az a szellem, amely az új középiskolai törvényen átvonul, a legteljesebb mértékben igazolja. Csak céltudatos neveléssel válthatók ki ugyanis a tanulókból azok a lelki értékek, amelyek nélkül megfelelő tanulmányi eredmény sem képzelhető el. Az életben való boldogulás szempontjából azonban még fontosabb, hogy az iskolából kikerülő növendékeink kifogástalan magatartású, rendszerető, kötelességüket lelkiismeretesen teljesítő, önfegyelmezett és lemondani tudó fiatal emberek legyenek. Ezt a célt szolgálja az iskolai rend és fegyelem. Főtörekvésünk tehát a f. iskolai évben is ennek a megszilárdítása volt. A kedvezőtlen külső körülmények fegyelemlazító hatása ellenére is örvendetes a haladás, amelyről e tekintetben beszámolhatunk, mert tanulóink magatartása az iskolában és az iskolán kivül is általában megfelelő volt. Súlyosabb elbírálás alá eső fegyelmi vétség csak egy fordult elő, szigorúbb büntetést is csak néhány esetben alkalmaztunk, sőt a kisebb fegyelmi vétségek száma is erősen csökkent. Az iskolai fegyelemnek bizonyítéka az is, hogy az évfolyamfőnökök a tanulókat lakásaikon az esti órákban történő látogatásaik alkalmával majdnem mindig otthon találták. Az iskolai rendre jellemző tünet továbbá, hogy tanulóink az előadásokat pontosan látogatták és iskolakerülésre valló mulasztás kevés volt. Az e téren elért eredményt azonban még fokozni akarjuk éz ezzel azt a még mindig létező, helytelen állapotot megszüntetni, hogy a tanulóifjúság csak az e téren megnyilatkozó koraérettsége folytán, a mai gazdasági viszonyok között nehezen kielégíthető igényeket támasszon és az iskolából VIII. e veszélyes tulajdonságokkal terhelten kerüljön ki. Jól tudjuk azonban, hogy ezt az ideális célt a szülők őszinte segítsége nélkül el nem érhetjük. Szívleljék meg tehát a tanácsainkat és támogassanak bennünket. Sőt nagyon helyes volna, ha az iskola nevelési irányelveihez még akkor is alkalmazkodnának, amikor gyermekeik az iskolából már kikerültek, mert ily módon sok keserves csalódástól mentesülhetnek. Egészségi állapot. Az iskola tanulóinak az egészségi állapota az iskolaév folyamán jó volt. A téli hónapokban ugyan az ilyenkor sűrűbben előforduló meghűlések miatt a mulasztások a rendesnél valamivel nagyobbak voltak, de a tanítás azért nem szünetelt. Hasonló okból néhány rövidebb ideig tartó mulasztás a tanári karban is előfordult, de ezek a megbetegedések a tanítást nem zavarták, mert a hiányzó tanárok helyettesítéséről könnyen gondoskodtunk. Néhány hétig tartó betegség miatt a f. iskolai év elején csak Sarányi Gyula tanár mulasztott, aki azonban a mulasztottakat felgyógyulása után pótolta. Az iskola egészségügyi viszonyait Neumann Henrik dr., az iskola egészségtan tanára állandóan ellenőrizte és az arra rászoruló tanulókat ingyen gyógykezelte. Szemvizsgálatot Goda Lipót dr., városi tiszti főorvos kétszer tartott. Valláserkölcsi- és hazafias nevelés, iskolai ünnepélyek. Régi és megdönthetetlen igazság az, hogy az ifjúság erkölcsi nevelésének legfontosabb alappillére a vallásos szellem és érzés. Ez érzésnek a tanulókban való megerősítését azonban szükségesnek tartjuk azért is, mert őszintén valljuk, hogy csak a vallásos hit adhatja meg a mai fiatalságnak a lelki erőt ahhoz, hogy erkölcsi egyensúlyát az élet nagy megpróbáltatásai közepette se veszítse el. A vallásos szellem ápolására tehát az elmúlt évben is nagy gondot fordítottunk és éber figyelemmel vigyáztunk arra, hogy tanulóink vallási kötelezettségeiket pontosan teljesítsék. Tanáraik és hitoktatóik vezetésével rendszeresen résztvettek felekezeteik intentiszteletein, vallási gyakorlatain és egyházi ünnepélyein. A középiskolák zsidó vallású tanulói által rendezett Chanukka-ünnepélyen intézetünk növendékei közül Steiner István IV. és Gut István III. évf. tanulók szerepeltek. A hazaszeretet és a nemzeti érzés ápolására, a nemzet nagyjai iránt való tisztelet fokozására is minden alkalmat felhasználtunk. Állandóan rámutattunk szeretett hazánknak mai szomorú állapotára és az ifjúságnak ezzel kapcsolatos kötelességeire. Iskolai ünnepélyeinket is ez a szellem és az a törekvés hatotta át, hogy növendékeinkben a nemzeti hagyományainkhoz való ragaszkodás és az áldozatos hazaszeretet érzése erősödjék. Az iskolai rendezéseket azonban felhasználtuk arra is, hogy azokra a hazafias kötelességekre rámutassunk, amelyeket a mai válságos gazdasági helyzet ifjúságunkra ró. Szeptember 15-én, a tanév megnyitásakor Surányi Gyula tanár a nemzeti zászló jelentőségét méltatta és az ifjúságot a nemzeti vágyainkat is kifejező jelkép tiszteletére buzdította. Október 6-án az aradi vértanuk emlékének áldoztunk. Az ünnepély műsora a következő volt: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Ábrányi: Tizenhárom. Szavalta Klein Endre II. évf. tanuló. 3. Ünnepi beszéd: Elmondta Csiszár László IV. évf. tanuló. 4. Gyulai: Pókaíné. Szavalta Kovács Rezső IV. évf. tanuló. 5. Radványi Kálmán: Magyar fiúk dala. Szavalta id. Balogh János III. évf. tanuló. 6. Szózat. Énekelte az ifjúsági énekkar. VIII. Október 21-én Borsa Béla tanár a magyar- és történelem órákat használta fel arra, hogy minden évfolyamban a finn-ugor összetartásról rövid előadást tartson. Október 28-án Beke Ferenc tanár a takarékosság magán- és nemzetgazdasági jelentőségét ismertette és a tanulókat ez erény gyakorlására hívta fel. November 17. és 18-án Beke Ferenc tanár minden évfolyamban a nemzeti munkahét jelentőségét méltatta és ennek iskolai vonatkozásait ismertette. A december 3-át követő napokon Marosi Géza tanár az egyes évfolyamokban a magyar rádió hétről emlékezett meg és a rádió oktató és kulturális jelentőségét magyarázta meg növendékeinek. December 11-én Surányi Gyula tanár minden évfolyamban egy-egy órát a limanovai hősök emlékének szentelt, az ifjúságot a hősök iránt való tiszteletre buzdítva. Iskolai ünnepélyeink sorában ez évben is az első helyet foglalta el a szabadságünnepünk, amelyet március 15-én a Nagykanizsai Kaszinó dísztermében a következő műsorral rendeztünk: 1. Schumann: Élj őseink hazája! Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Elmondta Steiner István IV. évf. tanuló. 3. Petőfi Sándor: A rab. Szavalta Fischer Tibor III. évf. tanuló. 4. Nemzeti dal. Énekelte az ifjúsági énekkar. 5. Ünnepi beszéd. Elmondta Borsa Béla tanár. 6. Téréi Sándor: Új talpra magyar. Szavalta Kovács Rezső IV. évf. tanuló. 7. Gyóni-Árokháty: Álom a sátorban, melodráma. Szavalta id. Balogh János III. évf. tanuló, zongorán kisérte Pintér Ibolya. 8. Szózat. Énekelte az ifjúsági énekkar. Az ünnepélyen városunk közönsége is oly szép számban jelent meg, hogy a terem egészen megtelt. Az ünnepély nemcsak a tanulóifjúság, hanem a megjelent vendégek hazafias érzésének az emelésére is nagyon alkalmas volt. Április 4. és 5-én Surányi Gyula tanár minden évfolyamban Kőrosi Csorna Sándor születésének 150. évfordulójáról, életéről és nemzetközi viszonylatban is jelentőségteljes munkálkodásának eredményeiről emlékezett meg. A világháborúban elesett hősök emlékének megünnepléséről szóló miniszteri rendeletnek olyképen tettünk eleget, hogy május 3-án a róm. kat. temetőben nyugvó hősök sírjánál emlékünnepélyt rendeztünk. Az intézeti énekkar énekszámai és id. Balogh János és Gut István III. évf. tanulók szavalatai mellett az ünnepély kiemelkedő pontja Gazdag Ferenc, püspöki tanácsos, róm. kat. hitoktató következő emlékbeszéde volt: Kedves Magyar Ifjak! A hála szent és magasztos érzelme hozott ma ide bennünket a holtak országába, a hősök temetőjébe, hogy megemlékezzünk azokról, akik ifjúságukat, egészségüket, életüket és vérüket helyezték a haza szent oltárára, akik a harci riadóra elhagyva békés családi otthonukat, atyjukat, anyjukat, hitvesüket, menyasszonyukat, testvéreiket, avagy gyermekeiket, elmentek a harcba ... s dalolva mentek csatáról csatára, — hogy életükkel és vérükkel váltsák meg az itthonmaradottak életét, hogy az ő pusztulásuk legyen a mi életünk és gyarapodásunk. Fájdalom nem így történt! A bánat könnyei csillognak szemeinkben, mert sajnálunk benneteket leterített oroszlánok, magyar vitézek. Nem az elmulástok fáj, hisz hősiesen VIII. haltatok meg; csak az fáj, hogy hiába estetek el, csak az fáj, hogy hiába ontottátok piros véreteket. Nem váltott az meg bennünket, nem gyarapodtunk ... megfogytunk és szétdaraboltattunk. Szegény, koldus-tarisznyás magyarokká lettünk, hazátlanná sok sok testvérünk, darabokban az országunk, nincstelenné, munkanélküliekké váltunk. A megpróbáltatás nagy kalapácsa alatt vagyunk immár két évtizede. Kétkedések gyötrik lelkünket, hogy mikor lesz vége Golgota-járásunknak, lesz-e feltámadás, lesz-e még magyar kikelet? Körülöttünk kibontakozott a tavasz, felébredt az alvó természet, az élet ingere nyújtózkodik minden levélen, a felszabadult erők kiáradtak rétre, erdőre, mezőre; általuk fakadt ibolya, gólyahír, gyöngyvirág, tulipán, árvácska, rezeda s virágfátyol omlik minden cserjére, bokorra, fára. Mikor lesz magyar tavasz?! A szétdara-boltság kínos telét unjuk már! Minden hazafias szavalatunk, szónoklatunk erőtlen madárcsipogás, mert mástól várjuk, hogy meghozza számunkra a kikeletet, a magyar feltámadást. A jövőnket magunkban kell hordoznunk, megújhodásunk minden feltételét magunkból kell kitermelnünk, mert az ellenségünk több, mint a jóbarátunk s a jóbarát is azért közeledik, hogy hasznunkat lássa. Paul Keller egy bájos könyvet írt, amelyben elmeséli, hogy a világ sok rongyos nyomorúsága elől a föld alá bujt, a törpék gyönyörű országába s képzeletében maga is törpévé töpörödve köztük talált meg sok, itt a földön hiányzó kincset és értéket. Kedves-Ifjak! Nekünk is sok kincsünk, gazdagságunk van a föld alatt — elesett hőseink porladó tetemei. Nemcsak azok, akik itt pihennek, akiknek sírhantjait fájó szeretetünk ápolja, hanem azok is, akik messze idegenben jeltelen sírokban, a feneketlen rokitnói mocsarakban, a Piave kavicsos medrében, vagy a doberdói sziklák közt és a Kárpátok fenyvesei tövében alusszák örök álmukat. De van kincsünk a magyar föld felett is! És ez Ti vagytok magyar testvéreim, akiknek a szívében a honszeretet lángja lobog és akiknek ereiben magyar vér pezseg. Nektek kell ébredni, nektek kell a magyar tavaszt életre kelteni! Nem szóbeszédekben, mellveregetésben, szavalásban és éneklésben nyilvánul meg a hazafiság, hanem cselekedetekben. Vannak úgynevezett egy napos, két-, három napos hazafiak, ezek március 15-én, október 6-án és a hősök ünnepén feltűzik a nemzeti szallagot, mondanak nagy szónoklatokat, banketteznek, isznak a haza feltámadására és vége hazafiságuknak egy egész esztendőre. Ezek az ünnepnapi magyarok, de vannak hétköznapiak is, akik az egész esztendőn át teljesítik hivatásbeli kötelességüket. Ilyenekre van szüksége ennek a szegény megalázott hazánknak, ilyennek kell lenni a tanulóifjúságnak is. Kedves Ifjak! Ti vagytok a derékben tört magyar nemzetnek reménybeli sarjai, akik ide kijöttetek a hősök temetőjébe szomjas lélekkel, tanulékony szívvel, erős elhatározással, hogy nem engeditek a feledékenység szemfedőjével dicső hőseitek emlékét eltakarni s magyar vérrel szerzett hazánkat elrabolni. Jelenünk nyomorúságában multunk dicsősége lelkesítsen benneteket ; az élniakarás legyen jelszavatok költői szabadsággal legyen ez imátok : A nagy világon e kívül, nincsen számunkra hely, áldjon és áldjon a sors keze, itt élnünk, élnünk kell! Május 3-án tartottuk meg a városi sétakertben a madarak és fák napját is. E napnak jelentőségéről és rendeltetéséről, az ifjúságnak e téren való szerepéről Surányi Gyula tanár beszélt. Május 8-án a Zrínyi sportpályán évzáró tornavizsgát rendeztünk, amelyen városunk közönsége is nagy számban jelent meg. Ifjúságunk e szereplésével is igazolta, hogy iskolánk a testnevelés terén is eredményes VIII. munkát végez. A versenyek győzteseinek a jól megérdemelt intézeti érmeket, buzdító beszéd kíséretében az intézet igazgatója adta át. Május 20-án tanulóink a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetségének a közgyűlésén vettek részt. Elhoztuk őket erre az ünnepi gyűlésre azért, hogy a vén diákok tiszteletreméltó példája lelke-sítően hasson reájuk is. Május 27-én az intézet ifjúsága a tanári testület vezetése mellett Nagykanizsa városának a háború hősi halottainak emlékére rendezett ünnepélyén jelent meg. Június 5-én Borsa Béla tanár a Magyar Könyvnap jelentőségét ismertette az összes évfolyamokban és növendékeit az irodalom ápolására, a magyar könyv szeretetére és megbecsülésére buzdította. Június 6-án Surányi Gyula tanár minden évfolyamban a Balatonról tartott előadást, rámutatva arra, hogy fontos nemzeti érdek, hogy a magyarok ne külföldön, hanem itthon nyaraljanak. Június 24-én évzáró ünnepélyt rendeztünk, amelyen a tanulmányi ösztöndíjakat és jutalmakat osztottuk ki. Tandíjmentesség. Iskolánk felügyelő-bizottsága az I. félévben 5 tanulót 2 tanulót 3A, 9 tanulót 7a és 6 tanulót yk tandíjmentességben részesített. A második félévben 5 tanuló 5 tanuló 3 4, 8 tanuló 12 és 15 tanuló \'A kedvezményt kapott. Az elengedett összeg 2900.— P. Az egyes tanulók tandíjkedvezményének fokát a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 1210/1934. számú rendeletének utasítása szerint a részletes tanulmányi eredményt feltüntető kimutatások utolsó rovatában közöljük. Szülői értekezletek. A szülői ház és az iskola együttműködésének a szüksége ma már közismert. Erre a megismerésre vezethető vissza az az örvendetes tény, hogy a szülőknek az iskola iránt való érdeklődése állandóan emelkedik. Mind általánosabbá válik ugyanis az a helyes felfogás, hogy a fennálló nehézségek mellett a tanulóifjúság haladását és boldogulását csak az iskola és szülői ház céltudatos és vállvetett munkája segítheti elő és könnyítheti meg. E felfogás megerősítésére és kimélyítésére a f. iskolai évben is két szülői értekezletet tartottunk, amelyeken az érdekelt szülők és helyetteseik majdnem teljes számban jelentek meg. E kedvező körülmény ellenére a szülői értekezletek még mindig nem felelnek meg annak a célnak, amelyre hivatottak. Oka ennek az, hogy minden erre irányuló törekvésünk ellenére csak néha-néha sikerül a szülőket a közös munkába oly módon bevonni, hogy nemcsak az előadásainkat hallgassák meg, hanem az azokkal kapcsolatos észrevételeiket, az iskolára és gyermekeikre vonatkozó megfigyeléseiket, tapasztalataikat és óhajaikat velünk megismertessék. A szülői értekezletek értékét csökkenti az a tapasztalatunk is, hogy a szülők és lakásadók tanácsainkat figyelmesen meghallgatják ugyan, de a legtöbb esetben nem követik és gyermekeik házi nevelésénél nem használják fel azokat. A november 5-i első értekezleten az igazgató a tanulóknak az iskolában és az iskolán kívül való magatartásáról beszélt, Abádi Jakab tanár pedig „Az ifjúság lelki neveléséről" tartott megszívlelésre méltó, érdekes előadást. A március 11-i második értekezleten az igazgató az első félévi eredményt és ennek a fokozására alkalmas eljárásokat és eszközöket ismertette, Surányi Gyula tanár pedig „Az ifjúságra váró veszedelmekről" c. értékes előadásában adott a szülőknek hasznos útmutatásokat. Mindkét értekezletet felhasználtuk azonban arra is, hogy a szülők megfelelő felvilágosítása és kitanítása által is megakadályozhassuk, hogy a kellő kritikai képességgel nem rendelkező fiatalságunk lelketlen izgatók által terjesztett hamis jelszavaknak és nemzeti szempontból kárhozatos tévtanoknak áldozatul essék. VIII. Hivatalos látogatások. Szakáll Zsigmond dr., főigazgató úr iskolánkat október hó 27. és 28-án látogatta meg. Ez idő alatt mind a négy évfolyamban többször megjelent, megvizsgálta az iskola ügykezelését és felszerelését. Tapasztalatait az elnöklete alatt megtartott értekezleten közölte velünk. Megelégedését kifejező szavait örömmel hallottuk, mert munkánknak a legilletékesebb helyről való elismerését jelentették. Szívesen fogadtuk és követtük azonban az általános tanulmányi eredmény fokozására irányuló megjegyzéseit és útmutatásait is, mert évek óta tapasztaljuk, hogy a kereskedelmi iskolák életét és működését jól ismerő, tapasztalatokban gazdag pedagógusnak az iskolák színvonalának emelését célzó, jóindulatú tanácsai iskolánknak és tanárainak egyaránt csak hasznára válnak. Itt említjük meg, hogy iskolánkat a f. iskolai évben v. Bentzik Lajos, Halphen Jenő dr., Ketting Ferenc, Magas Mihály, Rajki István, Teutsch Gusztáv, Unger Ullmann Elek és Weisz Lajos dr. felügyelő-bizottsági tagok is meglátogatták. Örömmel közöljük e tényt, mert ez az iskolánk ügyeit intéző urak jóleső érdeklődését tanúsítja és így tanárra és tanulóra egyaránt csak buzdítólag hathat. Ipartelepek látogatása, tanulmányi kirándulás. A kereskedelmi iskola növendékeit az életnek neveli. Ezért szükséges, hogy a kereskedelmi iskolai tanuló már tanulmányainak ideje alatt is mennél többet lásson a gyakorlatban abból, amit elméletben tanul. Ezért tekintették meg tanulóink szaktanáraik vezetése mellett a f. iskolai évben is a nagykanizsai ipartelepeket, a MÁV fűtőházat, a vámhivatalt és a postát. Az ipartelepeken technológiai tudásukat, a többi helyen pedig egyéb gyakorlati ismereteiket gyarapították. A postának többször való meglátogatásával különben a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 29718/1934. sz. rendeletében foglalt ama utasítását is végrehajtottuk, hogy a tanulóifjúság a hírszerző szolgálat belső hivatali berendezéseit a helyszínen is tekintse meg. Fogadják az ipartelepek és intézmények vezetői e helyen is hálás köszönetünket a szíves és barátságos fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Hasonló a tanulmányi kirándulások célja is. Ezeknek az értékét emeli azonban a velük járó pedagógiai és erkölcsi haszon is. Érthető tehát, hogy minden lehetőt elkövettünk, hogy a Miskolc és környékére már évek óta tervezett kirándulást végre megvalósítsuk. A mai gazdasági helyzetre jellemző tünet, hogy kedvenc tervünket csak az iskolaév elejétől történő havi befizetésekkel és a kirándulási alap jelentékeny támogatásával vihettük keresztül. A kirándulást, amelyen Borsa Béla és Marosi Géza tanárok vezetésével 25 tanuló vett részt, március 25., 26., 27., 28. és 29-én csináltuk meg. Természetes, hogy tanulmányútunkat, amelyről Marosi Géza vezető tanár külön fejezetben számol be, megfelelően előkészítettük. Ennek tulajdonítható, hogy programmunkat minden zavaró körülmény nélkül lebonyolítottuk. Hálás köszönet illeti meg ezért Bálás Miklós dr. és Sikur Károly urakat, a miskolci idegenforgalmi hivatal tisztviselőit, akik nemcsak a kirándulási terv előkészítésében, hanem annak keresztülvitelében is lekötelező előzékenységgel támogattak bennünket. Iskolai találkozók. A mai gazdasági helyzet a kereskedelmi iskolai találkozók rendezését is megnehezíti. Természetes ez azért, mert a gazdasági válság anyagi következményeit főképen az a társadalmi osztály érzi, amely az iskolafajunkat végzetteket egyesíti magában. Ily körülmények között érthető, hogy a találkozókon megjelenők száma évről-évre kisebb lesz. Szövetségünk megalakításával a találkozók jellege különben megváltozott. Ezt a szövetség és találkozók hasonló céljai indokolják. E ténynek a következménye, hogy a találkozókat már néhány év óta a szövetségi közgyűlés napján és annak keretében tartjuk meg. E szokásnak a rend- VIII. szeresítését és helyességét a gyakorlat igazolja, mert a szövetségi keret a találkozóknak a fényét és ünnepi hangulatát csak emeli. Szövetségünk közgyűlési beszámolója tehát a találkozók lefolyásáról is tudósít. Ezért e helyen csak a találkozókon megjelenteknek a névsorát közöljük. 1924-ben érettségiztek: Barta György, magántisztviselő, Budapest; Boda Károly, borkereskedő, Nagykanizsa; Brandl József, magántisztviselő, Nagykanizsa; Bódi József, segédjegyző, Balatonszentgyörgy; Garzó Pál, banktisztviselő, Nagykanizsa; Hirschl Jenő, magántisztviselő, Nagykanizsa; Kopár József, köztisztviselő, Nagykanizsa és Simon József, segédjegyző, Nikla. A 20 éves találkozón megjelentek: Biró Ernő, cégvezető, Nagykanizsa; Biach Károly, borbizományos, Trieszt; Fehér Márk, gabonakereskedő, Szigetvár ; Fehér Sándor, malomtulajdonos, Pécs; Hirschsohn Ignác, főkönyvelő, Varasd és Láng Lajos, MÁV intéző, Bodajk. 1909-ben érettségiztek: Beck Sándor, szállodatulajdonos, Szigetvár; Hamburg Sándor, fakereskedő, Nagykanizsa; Krausz Jenő, cukorgyári cégvezető, Szolnok; Melczer Jenő, üveg- és porcellánkereskedő, Nagykanizsa; Mischon Béla, MÁV ellenőr, Budapest; Singer Sándor, kereskedő, Nagykanizsa és Strasser József, gyáros, Nagykanizsa. A tanári testület társadalmi és irodalmi munkássága. A tanári testület idejét tanítói és nevelői munkássága évről-évre jobban leköti, mert a külső körülményeknek az iskolai életre gyakorolt kedvezőtlen hatását csak fokozottabb munkával és erőkifejtéssel lehet ellensúlyozni. A testület tagjai mégis szakítottak maguknak időt arra, hogy szűkebb keretben bár, társadalmi és kultúrális tevékenységet is kifejtsenek. Elsősorban mint választmányi és rendes tagok támogatták tehát az e célokat szolgáló országos és nagykanizsai egyesületeket, amellett a helybeliek működésében részt is vettek. Alig van városunkban oly hazafias, közművelődési, társadalmi és szociális tevékenységet kifejtő egyesület és intézmény, amelyet testületünk egyik-másik tagja cselekvően nem támogatna. Különösen sokat foglalkoztunk szövetségünk ügyeivel. Előadói minőségben Borsa Béla és Surányi Gyula kartársaink szereztek érdemeket, akiknek a Katolikus Legényegyletben, a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körben, a Református Egyházközségben, az Iparos Körben stb. tartott esztétikai, irodalmi és történeti tárgyú előadásai ez ismeretek népszerűsítéséhez és a hallgatóság hazafias érzésének az erősítéséhez nagyban hozzájárultak. IV. Az iskola felettes hatóságai és tanári testülete. A felügyeletet iskolánk felett első fokon Szakáll Zsigmond dr., kir. főigazgató úr gyakorolja. A másodfokú felügyeletet a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium V. a. 2. ügyosztálya végzi. Az ügyosztály főnöke Greszler Jenő min. tanácsos, szakelőadó: Stróbel Ernő áll. felső ker. isk. igazgató. Iskolánk fenntartója: Nagykanizsa megyei város, amely fenntartó jogait az iskola felügyelő-bizottsága útján gyakorolja. A felügyelő-bizottság tagjai: Elnök: Krátky István dr., polgármester, -Helyettese: Hegyi Lajos dr., v. főjegyző. Előadó: Balog Dávid, igazgató. VIII. Jegyző és a tanári testület képviselője: Marosi Géza, tanár. v. Bentzik Lajos, takarékpénztári igazgató. Halphen Jenő dr., ügyvéd, izr. hitközségi elnök. Ketting Ferenc, áll. polgári iskolai tanár. Magas Mihály, kegyesrendi reálgimnáziumi igazgató. Rajki István, kereskedő, az OMKE kerületi elnöke. Samu Lajos, ipartestületi elnök. Teutsch Gusztáv, kereskedő. Unger-Ullmann Elek, kereskedő. Weisz Lajos dr., ügyvéd. Tanári testület. Balog Dávid, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár. A segítőegyesület elnöke, az áruismeret-vegytani szertár őre. Tanította a vegytan és áruismeretet a II., III. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 7. Működik ez intézetnél 32 év óta. Rendes tanárok: Abádi Jakab, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár. A III. évfolyam főnöke, a sportkör pénztárosa. Tanította a kereskedelmi számtant és szépírást az I., a magyar kereskedelmi levelezést a II. és III., a könyvvitelt és gyakorló irodát a II., III. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 19. Működik ez intézetnél 9 év óta. Marosi Géza, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár. A IV. évfolyam főnöke, a természettani szertár és tanári könyvtár őre, a segítőegyesület pénztárosa. Tanította a természettant az I., a mennyiségtant és politikai számtant az I., II. és III., a kereskedelmi számtant a II., III. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 18. Működési éveinek száma 17, ez intézetnél 12. Neufeld Simon, igazgató-helyettes, középiskolákra képesített tanár. A II. évfolyam főnöke, a segítőegyesület ellenőre. Tanította a német nyelvet a II., III. és IV., a német társalgási gyakorlatokat a III. és IV., a francia nyelvet a II., III. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 21. Működik ez intézetnél 14 év óta. Surányi Gyula, középiskolákra képesített tanár. Az I. évfolyam főnöke, a földrajz-történelmi szertár őre, a gyorsírókör- és az énekkar vezetője. Tanította a történelmet a III. és IV., a földrajzot, gyorsírást és karéneket mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 19. Működési éveinek száma 34, ez intézetnél 11. Helyettes tanár: Borsa Béla, középiskolákra képesített tanár. Az ifjúsági könyvtár őre, az önképzőkör vezetője. Tanította a német nyelvet az I., a német társalgási gyakorlatokat az I. és II., a történelmet az I. és II., a magyart mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 21. Működik ez intézetnél 1 év óta. Óraadó tanárok: Beke Ferenc, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár. Tanította a kereskedelmi ismereteket az I., a jogi ismereteket a II. és III., a közgazdaságtant a IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 10. Működik ez intézetnél 2 év óta. VIII. Lázár Artúr, katonai átképző tanfolyamot végzett elemi iskolai tanító. A sportkör vezetője. Tanította a testgyakorlást mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 10. Működik ez intézetnél 3 év óta. Dr. Neumann Henrik, iskolaorvos. Tanította az egészségtant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 1. Működik ez intézetnél 6 év óta. Vermes Aladár, középiskolákra képesített, ny. tanár. Tanította a gépírást a II., III. és IV. \'évfolyamban. Heti óráinak száma 8. Működik ez intézetnél 7 év óta. Hitoktatók: Gazdag Ferenc, világi pap, püspöki tanácsos. Tanította a róm. kat. hittant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 8. Működik ez intézetnél 12 év óta. Horváth Olivér, ág. ev. lelkész. Tanította az ág. ev. hittant az 1. és II. évfolyamban. Heti óráinak száma 2. Működik ez intézetnél 14 év óta. Kádár Lajos, ref. lelkész. Tanította a ref. hittant a III. évfolyamban. Heti óráinak száma 2. Működik ez intézetnél 25 év óta. Dr. Winkler Ernő, főrabbi. Tanította az izr. hittant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 5. Működik ez intézetnél 14 év óta. Iskolaszolga: Francsics Zsigmond. V. Az elvégzett tanítási anyag. A felső kereskedelmi iskolák tanítási anyagát a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 68000/1927. számú rendeletével kiadott tanítástervünk egész terjedelmében felsorolja. Az egyes évfolyamok anyaga főképen a magántanulókat érdekelte. A magánvizsgák központosítása folytán azonban magántanulóink már nincsenek, azért a tanítási anyag részletes ismertetése helyett a fentemlített tanítástervre utalunk, amely a m. kir. Egyetemi Nyomdában kapható: Budapest, VIII., Múzeum-körút 6. VI. A könyv- és szertárak gyarapodása. A súlyos gazdasági viszonyok és megfelelő helyiségek hiánya miatt könyv- és szertárainkat távolról sem fejleszthettük oly mértékben, mint azt a szemléltető oktatás fontossága megkívánja. A fenntartó város áldozatkészségéből és egyes cégek lekötelező szívességéből azonban felszerelésünk néhány fontos és értékes tárggyal a f. iskolai évben is gyarapodott. Miután a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1210/1934. számú rendelete értelmében az iskola felszereléséről és ennek az iskolaév folyamán történt gyarapodásáról összefoglaló kimutatást is kell készíteni, e helyen csak a f. évi szaporodást tüntetjük részletesen fel. VIII. Ifjúsági könyvtár. Vétel : Asztalos Miklós : Revíziós tanulmányok (8 drb.). Babits Mihály: Az európai irodalom története. Baráthosi Balogh Benedek : Szuomi-Eszti. Bevilagua Bocsody Béla : Magyar gaudeamus. Bohumiczky Szefi : Regényemher. Dániel Anna : Valahogy élni kell. Dékány András: Ruhr. Deledda: Mint szélben. Dénes Gizella: Eliza tündöklése. Enczi Endre: Nyugati különítmény. Gyóni Géza: Lengyel mezők. Haller Jenő dr. : Rózsák és tövisek között a bitófáig (4 pld.). Herczeg Ferenc : Ocskai brigadéros. Hamsun Knut : Peru. Komáromi János : Hé, kozákok ! Ordasok. Kosztolányi Dezső : Neró. Madách Imre : Az ember tragédiája. Móra Ferenc : Ének a búzamezőkről. Radványi Kálmán : Cserkész uton. Pap Károly: Nyolcadik stáció. Sásdi Sándor: Szívre hulló kő. Surányi Miklós: Nápolyi asszony. Szabó Mária: Irén évei. Szántó György: Élő mult. Szende Zoltán: Katasztrófa 1914—1918. Gr. Széchenyi István: Hitel. Tereszcsényi György: Arany homok. Thury Lajos: Holtomiglan. Tóth Tihamér dr.: Jellemes ifjú, Tiszta férfiúság, Művelt ifjú, Ne igyál. Wallace : Ben Hur. Zrínyi Miklós : Szigeti veszedelem (7 drb.). Ajándék : Balzac : Szép lányok tündöklése. Barna Izsó : Egy görbe nap. Conan Doyle : Aki legyőzte Sherlock H-t. Cooper : Utolsó mohikán. Csokonai V. M. : Dorottya. Czakó Zsigmond : Összes művei. Fehér Krisztin : A boldogság ára. Fellner Frigyes : Nemzetközi fizetési mérleg. Ferenczy István : Manca. Gobineau : Michel Angelo. Jókai Mór : A serfőző. Jónás János : Közgazdaságtan. Kabos Ede: Fehér éjtszakák. Kisfaludy Károly: Víg elbeszélések. Kisfaludy Sándor.: Himfi, Kesergő szerelem. Königschmied : Lionardo di Vinci. Makoviczky Gy. : Nagykanizsa földrajza. May Károly : A félvér. Molière : A tudós nők. Petőfi összes költeményei. Sósárdi Zsuzsanna : Kisebb elbeszélések. Szigligeti Ede : A csikós, A trónkereső (2 pld.), Fenn az ernyő, nincsen kas (2 pld.), Magyar színészek életrajzai. Verne Gyula: A francia zászló. Vörösmarty M.: A két szomszédvár. Wertheimer Ede: Az 1911—12-i magyar országgyűlés. Tanári könyvtár. Vétel : Balla Antal : A legújabb kor története. Dravucz Antal : A logarithmikus számolóléc. Erdélyi László dr. : Magyar történelem új rendszerben, A magyar lovagkor társadalma és művelődése, Krónikáink atyja Kézai, Anonymus III. Béla jegyzője. Farkas Gyula : A magyar irodalom története. Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai tanulmányok (2 kötet). Hekler Antal : Az újkor művészete. Hómann—Szekfü : Magyar történet (7 kötet). Géczy-Hugyecz János: Monte Carlóban. Magyar Statisztikai Zsebkönyv (1932). Mindszenthy Lajos : Magyarországi pénzintézetek zárószámadásainak évkönyve. Orel Géza dr. : Az ügyes eladó kézikönyve, A szlöjd és a műhelynevelés térfoglalása az iskolában. Tibor István: Búza és lisztminőségvizsgálatok. Ajándék : Bodor Antal dr. : Budapest mezőgazdasága. Borotvás Nagy Sándor : Fordulat az angol nevelésben. Hacker Ervin dr. : Budapest hatása a kriminalitásra. A III. egyetemes tanügyi kongresszus naplója (2 kötet). Hoffmann Dezső dr. : A magántisztviselők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Illyefalvy I. Lajos : A hatvanéves Budapest. Melly József dr. : A hadigondozottak Budapesten. A szifiliszhalandóság Budapesten és néhány európai városban. Rakitovszky István : Idegennyelvi függelék a kereskedelmi levelezési feladatgyűjteményhez (2 pld.). Török István dr. : A budapesti részvénytársaságok pénzügyi viszonyainak alakulása. Folyóiratok. Vétel: Adó és Könyvvitel, Budapesti Szemle, Fizikai és Kémiai Lapok, Hivatalos Közlöny, Kereskedelmi Szakoktatás, Közgazdasági Művelődés, A Magyar Gazdaságkutató Intézet Helyzetjelentése, Magyar Nyelvőr, Magyarosan, Természettudományi Közlöny, Neue Rundschau és Revue des deux Mondes. Ajándék : Magyar Szemle. 28 Földrajzi és történelmi szertár. Vétel: Fodor Ferenc dr.: Magyarország gazdasági térképe. Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal: Csonkamagyarország közlekedési és közigazgatási térképe. Történelmi képek: Buda visszavétele, Mátyás Bécsbe való bevonulása, A millenáris hódolat, A szabadságharc. Természettani szertár. Vétel: Készülék egy-, két- és háromfázisú váltakozó áram forgómezeje által végzendő kísérletekhez. E készülékhez 3 izzódrót, amelyek egyikén 1 drót, a másikon drótcsillag, a harmadikon drótháromszög van kifeszítve. Vegytani szertár. Vétel: Mohr-féle desztilláló készülék. Gázfejlesztő készülék biztosító tölcsérrel és elvezető csővel. Készülék az égés tüneményeinek bemutatására. Nátriumfogó. Kémlelőszerüvegek és különféle anyagok. Áruismereti szertár. Ajándék: A szappangyártást feltüntető gyűjtemény (Hutter és Lever Rt. ajándéka). A fontosabb prém-állatok hazájának áttekintő térképe (Tsuk Szőrmeárugyár Rt. ajándéka). Természetrajzi szertár. Vétel: A légy az egészség veszedelme c. falikép. Ajándék: 2 drb. vezuvi láva és 1 doboz szaharai homok. Gyakorló irodai szertár. Ajándék: 45 drb. különféle régi érme és 16 drb. különböző nyomtatvány. Gépírási szertár. Vétel: 2 drb. írógép. Sportköri szertár. Vétel: 1 drb. bambuszgerely, 1 drb. bokavédő, 8 pár footballcipő, 2 drb. football-belső, 1 drb. football-külső, 1 drb. kapus térdvédő. 29 VII. Az ifjúsági egyesületek működése. Segítőegyesületünk rendeltetésének megfelelően a f. iskolai évben is tankönyvekkel és pénzzel támogatta az arra rászoruló növendékeinket. Sajnálattal állapítjuk meg azonban, hogy az egyesület nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz, hogy feladatát a mai kedvezőtlen gazdasági viszonyokhoz mérten teljesíthetné. Növeli a nehézségeket, hogy egyesületünk külső támogatásra már alig számíthat. Ily mostoha körülmények között működésünk főképen tankönyvek kölcsönadására szorítkozott. 93 tanuló 511 könyvet kapott díjmentesen kölcsön. Minthogy az egyesületnek bevétele egy nagykanizsai pénzintézet adományán kivül csak a tanulók által befizetett tagsági díjakból és a hivatalosan előírt érettségi díjrészesedésből volt, pénzsegélyben aránylag kevés növendékünket részesíthettük. Ily segélyt 11 tanuló kapott, akik között 214.— pengőt osztottunk ki. A segítőegyesület kisebb teljesítőképessége miatt érzett lehangoltságunkat azonban enyhíti a tudat, hogy elsősorban a helybeli pénzintézetek, egyes vállalatok és a szövetségünk adományaiból évvégi jutalmazásokra még elég tekintélyes összeget fordíthatunk és ezt a pénzt is végeredményben szegénysorsú tanulóink kapják. Az egyesület pénztári forgalmáról és vagyoni helyzetéről a következő kimutatások tájékoztatnak: Az ifjúsági Segítőegyesület pénztári forgalma 1933/34. tanévben. Marosi Géza s. k. pénztáros. Bevételek: 1. Egyenleg 1933. szeptember 1 ...... 2. 106 tanuló befizetése á ......... ... 3. Szelvények: 2 drb. Nemzeti Bank részvény 1 „ Nagykanizsai Bankegy. rv. ... 4 „ Zalam. Gazd. Takp. rv....... 2 „ Nagykanizsai Takp. rv....... 4. Adományok: Gazdasági Takarékp. Rt. ... Visszatérített mozipénz............ Érettségi díjrészesedés .. ......... 5. Kamatok: . Összes bevétel összeg P f P f P f P f P f 2 50 18 3 4 2 54 27 55 42 54 60 55 804 265 125 31 69 20 3 32 60 1195 — Kiadások: 1. Könyvek vásárlása és kötése ...... 2. Segélyezésekre ... ........ ......... 3. Ösztöndíjra .............. 4. Szelvény beszedési jutalék ......... Egyenleg 1934. június 15. 111 214 27 841 26 54 50 70 1195 Ngykanizsa, 1934. június 15. Neufeld Simon s. k. Balog Dávid s. k. ellenőr. elnök. 30 Az ifjúsági Segitöegyesület vagyonkimutatása az 1933/34. tanév végén. Nagykanizsa, 1934. június 15. Neuíeld Simon s. k. Balog Dávid s. k. ellenőr. elnök. Marosi Géza s. k. pénztáros. Összeg p f p í Készpénz . ............. 841 70 2. Értékpapírok: a) Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár részvény Bún alap V5 darab Dr. Villányi alap 1/5 Balog alap 2/5 „ Domány alap V5 „ 1 darab á 50 — P 50 — b) Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár részvény Bún alap (V20 darab Dr. Villányi alap 37/20 » Balog alap 5/20 Markovics alap 5/2o ». Domány alap <j/2ü „ Neufeld alap 1/20 Kauímann alap 17/20 4 darab a 50.— P r .. . 200 c) Nagykanizsai Takarékpénztár részvény Segítőegyesületi alap 2 darab á 30.— P...... 60 — d) Nemzeti Bank részvény 1894-ben érettségizettek alapja 2 drb. á 130.- P 260 570 — 3. Tankönyvek: Mult évi értékelés............ ...... 586.68 P Uj beszerzés ............... ...... 111.26 P 697 94 30% avulás 209 38 488 56 4. Felszerelés értéke ................................ 15 Vagyonérték összesen 1915 26 VIII. Jelentés a Deák Ferenc Önképzőkör 1933/34. évi működéséről. Az önképzőkör alkalmat nyújt a tanulóknak arra, hogy az iskola kényszere nélkül bizonyos irányban komolyan és lelkiismeretesen dolgozzanak. Öntudatos föllépésre, gyors gondolkodásra, szabatos előadásra szoktat és mélyebb önismeretre vezet. Az önképzőkörnek ezt a nagyjelentőségű nevelő hatását igyekeztünk tökéletesen érvényesíteni. Nem felejtettük el, hogy az önképzőkör a tanulóké. A vezető tanár csak vezérfonalat és irányeszméket adott. Belső harmóniát teremtett, amely lehetővé tette a komoly, mégis baráti alapon nyugvó önképzőköri életet. Mindenki magáénak érezte az önképzőkört és örömmel, érdeklődéssel látogatta, mert minden gyűlés adott valami újat. A gyűlések nem lettek megszokottá, mindig megtartották üde, fiatalos frisseségüket. Az eredmény kétségtelenül a tagoké, kárpótlásul az osztatlan lelkesedésért, amellyel minden új eszmét fogadtak és a kitartó munkáért, amelyet a megvalósítás érdekében örömmel vállaltak. 41-edszer alakult meg ebben az évben a kör a következő tisztviselőkkel: Elnök: Steiner István IV. évf. tanuló. Alelnök: ifj. Balogh János III. évf. tanuló. Főjegyző: Papp Péter IV. évf. tanuló. Titkár: Fitos Géza III. évf. tanuló. Főkönyvtáros: Kovács Rezső IV. évf. tanuló. Könyvtárosok: Csiszár László IV. évf. tan. és Czulek Lajos III. évf. tan. Az önképzőkör minden második vasárnap tartotta gyűléseit, amelyeknek változatos műsorán irodalomtörténeti értekezések (Kovács Rezső IV., Tárcsái Béla II., Bálint Béla III., Stern Ferenc IV. o.), közgazdasági tanulmányok (Tóth Béla III., Sárkány Pál II. o.), szavalatok (Fuchs József I., Harsányi Miklós I., Klein Endre II., Gut István III., Fischer Tibor III., id. Balogh János III., Kovács Rezső IV. o.), zeneszámok (Reinitz László I., Németh Ferenc I., Sárkány Pál II., Juhász István III. o.), ismeretterjesztő előadások (Lovassy Sándor IV., Mátrai Lajos IV., Szerecz László IV., Czoller István I. o.), bírálatok (Somogyi Jenő IV., Csiszár László IV., Weinberger Ernő IV., Klein Pál IV., Deutsch Ferenc IV., Persovits Gyula IV., Juhász István III., Alkonyi Antal III. o.), szónoki beszéd (Sárkány Pál II. o.), színelőadások (Klein Endre II., Krása János II., Sárkány Pál II. o.) szerepeltek. Az év folyamán 12 rendes- és 1 vitagyűlést rendeztünk, az utóbbin a sport hatását az ifjú jellemére vitattuk meg. A benyújtott értekezések (20) közül 12 irodalmi és 8 közgazdasági tárgyú volt. A szavalatok száma 26 volt. Valamennyi hazafias és a magasabb tanügyi hatóságoktól elrendelt iskolai ünnepséget a kör rendezte. Ezeket az ünnepélyeket az igazgatói jelentés külön pontban tárgyalja. Ezek azok a tények, amelyek az elmúlt év eredményeként összegezhetők. Úgy érezzük azonban, hogy önképzőkörünk működését nem lehet kizárólag a rideg tényekben lemérni, hanem eredménynek kell tekintenünk azt a mély és komoly elhatározást is, amellyel az új magyar gondolkodásmód védői és harcolói igyekszünk lenni. Borsa Béla s. k. tanárelnök. VIII. Jelentés a Gyorsírókör 1933/34. tanévi működéséről. A gyorsírás-tanítás eredményének biztosítása és növendékeinkben a gyorsírás iránt való érdeklődésnek felkeltése és fokozása céljából iskolánk gyorsíróköre 1933. november 5-én kezdte meg működését. Alapszabályaink értelmében az alakuló gyűlés megválasztotta a tisztikart, amelynek tagjai a következők: ifjúsági elnök: Lung Jenő IV., titkár: Lakatos István III., jegyző: Steiner István IV., könyvtáros: Alkonyi Antal III. évf. tanuló. Ezek a tisztviselők és a melléjük választott választmány tagjai: Klein Pál IV., Csiszár László IV., Deutsch Ferenc IV., Stern Ferenc IV., Breyer Imre III. évf. tanulók készítették elő a versenyeket és végezték az elbírálást is. Rendes tagokul jelentkezett 31 tanuló, akik közül azonban 5 tanulót a kör, mivel három-három alkalommal indokolatlanul mulasztottak, a kebeléből kizárt. A tagok a rendes gyakorló órákon kívül öt háziversenyt rendeztek. A versenyekre előre megállapított díjakat tűzött ki a kör, miket a leginkább kitűntek között a következőképen osztott ki: Mátrai Lajos IV. évf. tanuló 15.— P-t kapott 150 szótagos sebességgel hibátlanul írt versenydolgozatáért. Steiner István IV. évf. tanuló 10.— P-t kapott ugyancsak 150 szótagos sebességgel hibátlanul írt versenydolgozatáért. Lakatos István III. évf. tanuló 10.— P-t kapott 120 szótagos sebességgel írt szabatos versenydolgozatáért. 5.— P-t kapott Bujdosó Ernő IV. évf. tanuló 80 szótagos sebességgel írt szabatos dolgozatáért. Richter Jenő IV. év. tanuló 120 és 150 szótagos sebességgel írt versenydolgozatát l-l történelmi képpel jutalmazta a kör. A kör lapja a Gyorsírástudomány és a Szegedi Gyorsíró volt. Surányi Gyula s. k. tanárelnök. Beszámoló az ifjúsági sportkör 1933/34. tanévi működéséről. A sportkör neve: Nagykanizsai négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola sportköre, kerület Székesfehérvár, keszthelyi csoport. A sportkör igazolási száma 79, megalakulási ideje 1921. október 1. A sportkör tiszteletbeli elnöke (igazgató): Balog Dávid, kereskedelmi iskolai igazgató. A sportkör vezető tanára és lakáscíme: Lázár Artúr, Nagykanizsa. A sportkör tanára testnevelési tanár-e? nem. Az intézet tanulóinak teljes létszáma: 101. A magántanulók, illetve magánvizsgázók száma: — A testgyakorlás alól felmentettek száma: 9. A sportkörben működő tagok száma korosztályonként: I. korosztály (10—12 évesek): —, II. korosztály (12—14 évesek): —, III. korosztály (14—16 évesek): 19, IV. korosztály (16 éven felüliek): 73. Összesen: 92. A korosztályok sportköri foglalkozásának heti óraszáma összesen: 12. A működő osztályok: labdarugó és atlétika. Van-e az intézetnek tornaterme? nincs. Van-e az intézetnek játékra alkalmas udvara? igen. Hány m3? 650. Külön játszótere? nincs. Melyik sporttelepen gyakorolnak a tagok? a nagykanizsai „Zrinyi" sporttelepen, hányszer hetenkint ? egyszer. Van-e uszoda? van. Hányan tanultak meg úszni az iskolai év alatt? 8. Hányan tudnak összesen? 79. 33 ¿¿osI Télisport üzésére van-e mód ? igen. -V ¿"y Melyik sportnemből rendezett a sportkör házi-, intézetközi-, csopíött-, kerületi-, országos versenyt? házi; atlétika és szertorna. Melyik KISOK versenyben, hol, mikor hány taggal vett részt a sp^ kör? az országos középiskolai bajnoki versenyben Budapesten 7 tagjai. A mult iskolai évben a szünidőre társadalmi egyesületeknek kiadóit* sportköri tagok száma: — A sportkör vagyonának mult évi maradványa: 147.88 P. A jelen tanévben testnevelési járulékokból befoly 40% részesedés: 207.36 P. A jelen tanévben befolyt egyéb bevételek összege: 91.09 P. A sportkör jelen tanévi összes kiadása: 299.02 P. Maradvány: 147.31 P. A sportkör működésére vonatkozó egyéb feljegyzések: 1. Az 1933. október 8-án megtartott kegyeleti staféta-versenyen 10 tanuló vett részt. A versenyzők a B) csoportban a II. helyre érkeztek. 2. Az 1933. december 16-án a Magyar Országos Tornaszövetség ifjúsági jelvényszerző versenyén 9 tanuló szerepelt, akik közül 7 vasjelvényt, 1 bronzjelvényt, 1 pedig vas- és bronzjelvényt kapott. 3. Az 1934. június 2-án a KISOK országos bajnoki tornaversenyén 7 tanuló vett részt, akik az összes szerek összetett versenyében 6-ik helyezést értek el. Ezzel intézetünk tornászcsapata II. osztályú minősítést nyert. A sportkör által esetleg rendezett csoport-, kerületi-, vagy országos verseny részletes eredménye: — Nagykanizsa; 1934. június 15. Lázár Artúr s. k. í" vezető tanár. Bevétel A tanulmányi kirándulási alap 1933—34. évi elszámolása. Kiadás Nagykanizsa, 1934. június 15. c: 2/ «?/ / Neufeld Simon sk. igazgató h. Balog Dávid sk. igazgató. Kelet A bevétel Összeg Kelet A kiadás Összeg hónap nap megnevezése p f hónap nap megnevezése p f 1933. 15 1934. június június szept. 28 20 Egyenleg az 1932/33. iskolai évről ..... 12 tanuló befizetése á 1.— P ...... ... 92 tanuló befizetése á 1.— P ......... 2 tanuló befizetése á 1.— P ......... Kamat ............ 591 12 92 2 28 25 március június 9 15 A húsvéti miskolci tanulmányi kiránduláshoz való hozzájárulás ........ Egyenleg ... ..... 124 601 67 38 szept. 1934. június 30 14 80 726 05 726 05 június 15 Egyenleg ......... 601 38 VIII. Iskolánknak a jótevői az 1933/34. tanévben. Az adományozó neve Az adományt Évf. összeg kapta P f A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takptár „Hirschler Sándor" alapítványának kamatai 200.— P Steiner István IV. 100 — ?? Richter Jenő IV. 50 — Fischer Tibor III. 50 — Az Angol Magyar Bank adománya ... v. Mátrai Lajos IV. 50 — A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takptár adománya 100.— P Somogyi Jenő IV. 50 — Stern Ferenc IV. 25 — >> >J Lakatos István III. 25 — A Nagykanizsai Takptár adománya ... ifj. Balogh János III. 30 — A Néptakarékpénztár adománya...... Herrnstein Ferenc III. 30 — A Zalamegyei Gazdasági Takarépénz- tár adománya ... ..... ...... Segítőegyesületnek 20 — A Dunántúli Szeszfiomító Rt. adomá- nya 50. - P. .. ............... Balog István I. 25 — i) Brand Béla I. 25 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. alapít- ványának növelésére ......... 50 — A Zalamegyei Orvosszövetség Fiókja „Pillitz" alapítványának kamatai... Gyarmati Ferenc II. 26 60 Diákszövetségünk adománya 100 — P Czulek Lajos III. 25 — f} Nyirő József 11. 25 — Keszler Ferenc I. 25 — " " Horváth József I. 25 — Villányi Henrik dr. és egyéb tanári ala- pok és az 1894-ben érettségizettek alapjának összesített kamatai...... Detrich Dezső II. 27 54 Az I. és II. sz. postahivatalok adománya (10.— P) és az 1908-ban érettségi- zettek alapjának kamatai (16.20 P) Tóth Béla III. 26 20 Kristofics Binder Rezső volt növendé- künk adománya........ ...... Fitos Géza III. 20 — Segélyek: Biach Károly volt növendékünk ado- mánya ............... ...... Klein Endre II. 29 90 Radó Artúr úr adománya 40.— P Richter Jenő IV. 20 — >> >1 Klein Endre II. 20 — Összesen 800 24 Fogadják a nemesszívű adományozók az iskolánk iránt tanúsított jóindulatukért e helyen is hálás köszönetünket. 35 II. Kirándulásunk Miskolcra és környékére. Hosszú előkészítés után sikerült elérnünk, hogy a húsvéti vakáció kezdetén, március 25-től 29-ig, 25 tanulóval csonka hazánknak eme legszebb vidékében gyönyörködhessünk. A természet fakadása idejében, igen szép napsütéses tavaszi napjaink voltak. A kellemes külső keret tanulóinkat a legjobb kedvre hangolta és lelküket felejthetetlen benyomásokkal gazdagította. Megtekintettük Miskolcot, Diósgyőrt, Lillafüredet és nagy autótúra keretében az aggteleki cseppkőbarlangot. Kedves tanítványaink részére leírom e kirándulást, hogy ezzel felidézhessem azt azoknak, akik velünk voltak, akik pedig nem jöhettek velünk, ismereteiket bővítsék vele. Kellemes érzéssel indultunk és talán még kellemesebben, vidámabban, a jól eltöltött idő érzésével jöttünk haza. A kirándulásban kaptunk gyakorlati ismeretet, fejlődött művészeti, esztétikai érzékünk, történet-szemléleti képeket nyertünk, a szép vidékek látása pedig túrista szenvedélyünket is kielégítette. Láttunk templomokat és múzeumot, bányákat és gyárakat, bejártunk nagy területet, gyönyörködtünk a látottakban és csak akkor éreztünk fájdalmat, amikor Aggtelek közelében a csonkító országhatáron, egy kis házacska — melyben a magyar határőrség tanyázott — figyelmeztetett bennünket az új határra. Az őrház útunk irányának megváltoztatására kényszerített bennünket. Néma felállással, szívünkben fájó érzéssel hagytuk el e helyet. Elcsendesedett daloló ajkunk s nagyon messze jártunk már innen, amikor szomorú nótával ugyan, de mégis csak dallal szórakoztunk. Itt éreztük csak át a magyar igazságot: sirva vigad a magyar. Elmondom most már mit is láttunk. Megtekintettük Miskolc város műértékeit. Láttuk a tizes honvéd szobrot és a hatvanötös emlékművet, melynek közvetlen közelében van a nagy vásárcsarnok. Innen indul ki a szép, fővárosi utcának is beillő Széchenyi-utca, gyönyörű házsorával, remek kirakataival, árkádos színházával. A Kossuth-szobornál, melyet itt állítottak fel először az országban, láttuk meg az Avast, az ő régi templomával. Harmonikus szépségű kép ez, megszemélyesítője az „Istenért és szabadságért" eszméjének. Sok tetszetős épülete közül megragadta figyelmünket a sok szép templom, a városháza, a megyeháza, az erdészeti felügyelőség épülete, a Luther-udvar, a Weidlich-palota, a nagy szállodák és a pompás lakó- és üzletházak. A zenepalotában láttuk Hubay szobrát és művészi, a zenei élet köréből vett festményeket. Nagy terme, hatalmas orgonájával meglepett bennünket. A városon egy kis gyorsvízü folyócska, a Szinva halad keresztül, míg határán a Sajó sebes vízét szemlélhettük. Megtekintettük a görögkeleti templom belsejét. Hálásan köszönjük a templom kedves, előzékeny főpapjának, mint a Miskolcon lévő egyetlen magyar görög-szertartású egyház esperesének, szíves útbaigazításait. A görögkeleti templom valaha a görögök kápolnája volt. 1785-ben ez a szor- galmas és rendkívül meggazdagodott kereskedő-osztály, II. József engedélyével hozzáfogott templomának megépítéséhez. Az akkor élő legkiválóbb építő- és festőművészek dolgoztak rajta, hogy Isten dicsőségét mennél szebb hajlékban magasztalhassák. 1806-ban fejezték be a munkát és a templomot is akkor szentelték fel. Azóta úgyszólván teljesen változatlan állapotban van és belseje mégis, ma is lebilincselő szépségű. Freskókkal és mesteri faragásokkal gazdagon díszített hatalmas fal tárul a belépő elé. Minden kép egy ünnepet jelenít meg. A híveknek a képek megadják a szentbeszéd anyagát és maradandó tanulságot hagynak lelkükben. Különösen nagyértékű a középen elhelyezett 4 drb szentkép, amelyeket valódi ékkövekkel raktak ki. A faragványokat Nikolaus Jankovics görög eredetű, Egerben élt hazánkfia, míg a freskókat, amelyért annakidején 6000 aranyforintot fizettek, Köchel-meister külföldi művész festette. A templomot árnyékos szép udvar veszi körül, amelyben régi sírok találhatók. Innen a városi múzeumba mentünk. Ennek vezetője a nagy tudós dr. Leszih Andor, aki végtelen kedvességével, páratlan ügybuzgóságával, igen szép előadás keretében, mutatta be ifjúságunknak a felvidék e legnagyobb múzeumát. Végigjártuk a kőkorszak maradványait tartalmazó nagy termeket, láttuk a matyó-művészet alkotásait, a régi céh-korszak emlékeit, a 3.38 méteres mammut agyarat, "Miskolc város régi és újabb festőművészeinek remek képeit, amelyek némelyike a bennük lévő óra felhúzása után, kedves, fülbemászó indúlókat, dalokat játszott el nekünk. A múzeum után az avasi templomot, Miskolc legrégibb épületét, tekintettük meg. A templom állítólag 1200-ban épült, 1544-ben az akkori török pasa felégettette. Drága szőnyegeit a múzeumban őrzik. Új tetejét 1544. után kapta és 1557-ben mellé építették a jellegzetes Vajdahunyad várára emlékeztető avasi kilátótornyot. Mintegy kiegészítője az avasi templom építési stílusának a diósgyőri várrom. A vár képét, annak leírása alapján képzeletben rekonstruálták. A képet a miskolci múzeumban láttuk. Ez a vár már az Árpádok alatt is megvolt,^mellette Diósgyőr és Miskolc csak jobbágyfalu volt. Itt élt legszívesebben Róbert Károly, e körűi, a Bükk nagykiterjedésű hegységében barangolt Mátyás király. A romok körűi kerestük a hires mandulafákat, de csak egy csonka törzset találtunk, amely hajdanában a várat egészében szemlélhette. Ezekután a gyakorlati ismereteket nyújtó látogatásainkról számolok be. Voltunk Sajószentpéteren a palackgyárban. A falun kívül hatalmas telepen terűi el a gyár. Nagykiterjedésű, magasra rakott palack mezőn vezetett útunk, az üvegfúvóba. Igen nagy forróság volt itt — a kemence hőfoka 1300—1400 C fok s számos embert láttunk a kemence körűi forgolódni. Egyik munkás merítette a folyékony anyagot az üstből és beletöltötte egy másik ember edényébe, aki azt felfújta, majd belehelyezte egy formába és hideg késsel az üveg szájának legömbölyítése után, a fúvócsőről levágta. A kész üveget hűtőkemencébe rakták, honnan kellő lehűtés után kiszedve került az üveg a csomagolóba. Közvetlen az emberi erővel működő fúvó mellett volt a mechanikai fúvó, ahol a fúvás munkáját gép végzi. Innen az anyagkeveréshez mentünk, ahol a homok, trachit, mészkő, barnakő, glauber-só, súlypát, koksz és már kész üvegdarabok vegyítését szemléltük. Az összekevert masszát gázokkal hevített kemencébe rakták és 3/4 óráig az anyag egyik oldalát, majd sk óráig a másik oldalát hevítették. Közben a hűtőkemence végéhez értünk, ahol az üvegeket belőle kiszedték. Ebben a kemencében egy úgynevezett végnélkül való, széles vasszalag, úgy mozog, hogy a körülbelül 20 méteres útat 8 óra alatt teszi meg. A gyár napi termelése körülbelül 50,000 drb különböző nagyságú üveg. Készítenek fúvott üvegeket és harangszigetelőket és számos sajószentpéteri családnak adnak kenyeret. 270 ember 3-szor 8 órás beosztással dolgozik. A mechanikai VIII. gyártáshoz szükséges hajtóerőt, részben saját villanytelepe, másrészt a borsodi szénbányából idevezetett áram adja. Az üveggyárból a borsodi szénbányák telepére mentünk. A bánya irodái és osztályozó gépei a kimerült első akna helyén vannak, ahol 35 évvel ezelőtt épitették azokat. Innen körülbelül 2 km. hosszúságú villamosvasút vezet a jelenleg üzemben lévő bánya bejáratához. Felültünk tehát a bánya kezdetleges berendezésű villamoskocsijaira és a bánya rendkívül kedves, előzékeny, kitűnő előadó képességgel bíró, igazgató urának kíséretében, elmentünk az akna bejárójához. A villamos végállomásánál kezdődik egy körüibelűl 800 m. hosszú, a föld belsejében húzódó alagút, amelynek végén a tulajdonképeni bányák vannak. Ebben az alagútban haladnak végnélküli kötél segélyével egymástól 40 méter távolságban másodpercenkint 75 cm. sebességgel, a billenő kocsik, egyik megy befelé üresen, a másik pedig jön vissza szénnel megrakva. A kocsikat szállító kötél a gépházba vezet, ahol a kötél a hajtókerékre tapad. A bánya mélyébe vezető úton láthatók még a légvezetőcső, amelynek végén percenként 800—1000 fordulatot végző ventillátor van, hogy a tárna állandóan tiszta levegőt kapjon és az itt összegyűlt víznek eltávolítására szolgáló cső. A berendezéshez szükséges áramot Barcikáról vezetik ide, amelyet itt a szükséges feszültségre transformálnak. A bányába nem mehettünk le, de a kitermelt szén osztályozását láttuk. A felvonógéppel felszínre hozott szenet a vevők igényeinek megfelelően 3-féle alakban hozzák forgalomba, mégpedig : darabos-, akna- és aprószén alakjában. Ez utóbbit Barcika használja fel villanytelepén, fogyasztják még téglagyárak és fürdők. Az aknaszén jobban a vasúti mozdonyok fűtésére szolgál. Az osztályozást a főtelep hatalmas gépezeté végzi. Idehozzák a szenet villamoson, majd osztályozás után innen szállítják el rendeltetési helyére. Napi termelés 60 vágón, kalória tartalma 3600—4000 és 280 embernek ad keresetet. Részükre nagyon szép egészségügyi és kulturális berendezkedésük van. Miskolcon elsősorban a Deichsel-féle drót, drótkötél és szeg-gyárat tekintettük meg. A gyár nyersanyagát az ózdi acélgyárból karikákba csavart 5 és V2-től 16 mm. vastag huzalokban kapja meg. E hengerelt árun úgynevezett zunder van, amelyet kén- és sósav-keverékkel kezelnek, ennek eltávolítása végett. Ezt nevezik pácolásnak, majd a drótot meszelik, szárítják és csak ezután kerül a dróthúzóba. A karika drót egyik végét kihegyezik és úgy fűzik be a dróthúzóba, amelynek legértékesebb része a gróm-acélból készült kaliber. Az ezen áthúzott drót már 5 és V2 mm-ből 4 és V2 mm. vastag lesz. 4—5 karika áthúzása után az első kaliber helyett már másikra van szükség. A vékonyított drótot újabb áthúzásoknak vetik alá. A következő kaliberekben már műkő és gyémánt van. Ezeknek keménysége oly nagy, hogy 1000 karikát is át lehet rajtuk húzni anélkül, hogy erősen megrongálódnának. A legfinomabb soron 2.8 mm.-tői 0.6, sőt 0.1 mm. átmérőjű drót keletkezik ; itt már 8 kaliber is van egy gépben, amelyek a vékonyítást nagy mértékbén teszik lehetővé. A gyár napi termelése 20—25 vágón. Külföldre is exportálnak. A legvékonyabb drótból szitát, szúnyoghálót, a kissé vastagabbakból ágysodronyt készítenek és a kárpitos üzemekben e sodronyokra matracokat is rádolgoznak. Hatalmas műhelyben gyártják a láncokat, a különféle nagyságú szegeket és különböző vastagságú drótkötelet. A szegek csomagolásához szükséges dobozokat is maga a gyár készíti. 170 ember napi 10 órában dolgozik a gyárban. Berendezésének hajtásához szükséges villanyáramot a diósgyőri vasgyár adja. Ezután az oxigéngyárba mentünk. Az oxigént a levegőből vonják ki cseppfolyósítás útján. A levegőt 200 atmoszféra nyomásnak vetik alá, majd hirtelen 4 és V2-re csökkentik. A kiterjedés folytán a levegő az 5 m. hosszú készülék alsó részébe kerül, ahol az oxigén 183 foknál cseppfolyós lesz. 38 A nitrogén e foknál még gáz-állapotban marad és az oxigén felett helyezkedik el. A folyékony oxigént egy szelep segítségével felvezetik az apparátus kétharmadrész magasságáig, mig a sűrítőben felgyülemlett nitrogént, e fölé engedik. A cseppfolyós oxigén a gyűjtőbe, majd a kicserélőbe jut, ahol a hideg elvonódik és az oxigéngazométerben halmozódik fel, míg a nitrogén a szabadba tódul. Egy kevés oxigén marad még a nitrogénben is, ez szitákon át jut a gazométerbe. Az oxigénben maradt nitrogén szitákon át a kicserélőbe, majd a szabadba kerül. A gazométerhői az oxigén a betöltő készülékbe kerül, ahonnan vaspalackokba préselik. Az így forgalomba hozott oxigént vashegesztésre és vágásra használják fel. A telep egy másik részében van az acetilén-készités. A hatalmas kádak 3A részét vízzel töltik meg és bele 1/4 óránként 5 kg. karbidot tesznek. A fejlődött acetilén-gázt egy katalizátorral kétrészre osztott edénybe vezetik, ahol az acetilénben lévő foszforhidrogén visszamarad. Azután az acetilén egy másik edénybe kerül, amelyet a három rétegben a kálciumkloriddal töltöttek meg, a nedvesség és szénhidrogén visszatartására. Az ammóniákat a fejlesztőbe lévő víz elnyeli. Tisztulás után az acetilén a töltőállomáshoz kerül. A palackokban likacsos anyag van, amelyet acetonnal itatnak. Egy rész aceton 300 rész gázt köt le. Az oxigéngyár ma nem dolgozik teljes üzemben. Innen a diósgyőri vasgyárba mentünk. A vasgyárban megnéztük a nagy olvasztót, láttunk öntést, voltunk a hengerművek gyártásánál, az óriási elektromosságot fejlesztő telepen, a szeszgyárban, bejártuk a majdnem 70 hold területet. A vasércet a vagonból való kirakás után, az elektromossággal hajtott csillékben ferde úton viszik fel a nagy magasságban lévő olvasztó nyílásába s beöntve körülbelül 1800 C fok melegítéssel megolvasztják. A nagy olvasztót hidegvízcirkulációval látják el. Gyönyörű látvány volt, amikor a hatalmas olvasztókemencéből a megolvadt vasat kiengedték és ez, mint a láva, szétfolyt egy előre elkészített, árkocskákkal sűriin behálózott térségre. Itt ez kihűl és öntöttvas lesz belőle. Ezután viszik a további átalakításokhoz. Az egyes műhelyekben hatalmas emelődarúkat láttunk, melyek a feldolgozandó nagytömegű, részben izzó, részben hideg vasdarabokat emelgették, játszi könnyedséggel leengedték, a vágó-gép alá helyezték, amellyel azokat szeletelték. A gyárban pár ezer ember dolgozik, gyártmányuk főpiaca a külföld. Ezután beszámolok a mi túristai élvezetünkről. Legelőször a szép Avason voltunk. Ha az egyik oldaláról letekintünk, nagy messzeségben egy dombot se látunk. Határtalan területet mutat nekünk a nagy Alföld sima felülete. Ha visszafordulunk, ott látjuk előttünk a Bükk hegység övezte remek vidéket. A kettő közt ott csillog a távolban a Sajó gyors folyásával, míg a másik oldalon Miskolc város egész terjedelmében a hegyek lábánál fekszik. Közvetlen a város mögött a diósgyőri vasgyár számos kéménye füstölög. Az Avas rendezett útjaival, pincéivel, kilátóhelyeivel, pihenőhelyeivel, nagyon kellemesen hatott ránk. Az ifjúság kedves énekét sokszorozta a völgy és vitte be a városba, hogy megjöttek a kanizsai diákok. Autón tettük meg a hosszú útat Jósvafőre. Felejthetetlen szép volt a Sajó, majd a sokat kanyargó Boldva, völgye. Az országútnak egyik oldalát fehérre meszelt korlátok védik a mellette lévő mélységektől, másik oldalára, a hegy lába ereszkedik. Útunkon hegy, völgy változott, rendkívül érdekesek voltak az útba itt-ott betorkoló keresztvölgyek, amelyekből mintha a hegyet kimetszették volna. Egymásután hagytuk el a kies falvakat, itt-ott egy-egy régi stílban emelt tornyot, vagy romot pillantottunk meg. Gyönyörű autóút után értünk Jósvafőre. Kiszállás után, egy keskeny erdei úton haladva, értünk arra a kedves tisztásra, amelyen a Bükk Egylet kis túristaházát találtuk. Itt megpihentünk. Megebédeltünk. Körülbelül 500 mé- 39 terre voltunk az aggteleki cseppkőbarlangnak jósvafői bejáratától. A szép vidék egyre ösztönözte a tanulóifjúságot fényképezésre s talán a legtöbb kép erről a végtelenül szép, jósvafői tájról készült. A barlang bejáratánál lámpákat kaptunk és bevonultunk. Körülbelül 500 méterre haladtunk már egy szűk folyosón, amelyet emberi kéz vájt a sziklába, amíg a tulajdon-képeni barlangba értünk. Hatalmas széles üregben voltunk és csodálatosabbnál csodálatosabb alakú cseppkőrészleteket láttunk, amelyek mindegyikét vezetőnk névvel jelölt meg, aszerint, hogy az alakzatok mihez hasonlítottak. Legtöbbet találkoztunk mithológiai és magyar történelmi nevekkel. A legszebb cseppkőképződmény az úgynevezett csillagvizsgáló volt, amely mellett 100 lépcső vezetett fel a magasba, a csillagvizsgáló tornyához. Ez a világ legnagyobb cseppköve. Két és fél órai gyaloglás után 280 lépcsőn felfelé haladva, a barlang új bejáratánál jöttünk ki. Autónk itt várt bennünket és most más úton ismét sok helységen keresztül a kopár Magyar Érchegység mellett, hegynek föl, völgynek le, néha szerpentin útakon, tértünk vissza Miskolcra. Lillafüredet hagytuk kirándulásunk utolsó napjára. Ennek a tájnak szépségét, báját sokáig élveztük. A Palota-szálló, e remekmű mellett, jobbra a 30 m. magas vízesés, szemben az Anna-kilátó és Szeleta-barlang, alatta két cseppkőbarlang, amelyek egyikében barangoltunk is, előtte a hámori tó, ez a gyönyörű tengerszem, csónakjaival, körülötte köralakban a hegyek, mögötte folyik a Szinva egy festői szépségű parkírozott fennsíkon és a szálló lábainál az újjáépített liámor falu. A szálló pompás berendezésével, üvegfestményeivel, függőkertjeivel, nagy udvarával, látványosság. Felejthetetlen szép volt. Visszatérőben fél napig Budapesten tartózkodtunk és megkerestük a város legszebb részeit. Kirándulásunk igen szépen sikerűit. Köszönet érte elsősorban Miskolc város idegenforgalmi hivatalának, amely a rendező szerepét vállalta, köszönet mindazoknak, akik magyarázataikkal, fáradozásaikkal lehetővé tették, hogy hazánk e gyönyörű vidékét megismerhettük és egész életünkön keresztül, mint egy kellemes álomképre, emlékezhetünk rá vissza. Marosi Géza. 40 XIII. A tanulók névsora és érdemsorozata. Érdemjegyek: 1 = jeles 2 = jó 3 = elégséges 4 = elégtelen Magaviselet: 1 = példás 2 - jó 3 = szabályszerű 4 = kevésbbé szabályszerű I. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Surányi Gyula. Külső alak: 1 = szép 2 = rendes 3 = tűrhető 4 = rendetlen | E o ÍC ■a C/5 N re A tanuló neve, C 1 <*> , JJ o v> -<D e -2 ¿í "a; > — bc •a: re >o VI > C E születésének helye és éve, vallása © t-l CÜ ex ,0 E <v c K <L> c re "Ki 5 »ca N t/3 QJ E V) C/3 \'GJ >> V. V. u C c ra re C/3 CÚ N <V > "O V) y<U u. re >• <u c -CJ N re* i— C« .QJ rr. ">. C C/J (A C a5 \'CC U. ^ ÍC >> ÖJT \'01 \'0J </> N n -eo aj c •o w \'> <v VL OJC re s E E <V <v E O ■J: VI .tu \'5. •<D E xi VÍ 0/ -a c in £ :0 H o fa. aj E-1 s <U aJ & 2 a <v í- 01 W N \'S) Z M s tc E- Almássy Gyula, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 3 2 3 2 3 4 2 3 4 fm. 2 3 3 1 Antal Béla, Nagybakónak, 1917. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 3 2 1 2 2 2 2 2 2 V2 Balog István, Nagykanizsa, 1914. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 2 1 V4 Balogh József, Zalaszentbalázs, 1917. r. k. 1 2 1 2 2 8 2 1 2 2 2 1 2 2 2 1 5 Béry József, ism. Zákány, 1916. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 .3 2 2 2 2 1 1 Bánóczy László, Lepsény, 1917. ág. ev. 1 3 1 4 4 4 3 3 4 4 lm. 3 3 _ 3 1 Brand Béla, Pacsa, 1918. ág. ev. 1 2 1 2 1 1 2 2 2 1 1 1 1 2 2 1 1/2 Csarankó Mihály, Nagykanizsa, 1914. r.k. 2 2 2 2 2 3 3 2 2 1 2 3 1 2 1 Ví Vé Czoller István, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 3 3 3 2 3 3 2 4 3 1 2 3 3 3 1 10 Czulek István, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 1 Fuchs József, Magyarcsernye, 1918. r. k. 2 2 1 2 2 3 3 2 3 3 2 1 2 3 1 Fülöp Imre, Szabadka, 1912. r. k. 1 3 2 2 2 2 3 2 2 3 2 3 2 3 1 Hafner Jenő, Nagykanizsa, 1914. r. k. 1 2 1 1 2 2 3 1 2 2 lm. 1 3 3 1 Ví Harcz Lajos, Bodajk, 1919. r. k. 1 2 1 3 2 3 2 2 3 2 2 1 1 2 1 XA 15 Harsányi Miklós, Szabadka, 1917. r. k. 1 3 1 2 3 3 3 1 3 2 2 1 2 2 2 1 Heltay Miklós, Balatonkeresztur, 1917. r. k. 1 2 1 2 2 2 2 2 2 2 1 2 1 2 2 1 Ví Horváth József, Galambok, 1917. r. k. 2 2 2 2 1 2 1 2 2 2 2 2 1 2 1 Jakabfi Ferenc, Csapi, 1918. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 1 Keszler Ferenc, Nagykanizsa, 1916. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Vi 20 Kis István, Kemendollár, 1916. r. k. 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 lm. 3 3 3 3 2 Koch János, Kacorlak, 1919. izr. 2 2 2 3 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 1 Kovács Sándor, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 2 2 3 1 1 1 2 2 1 1 2 1 . 2 1 Ví Nagy János, Nagykanizsa, 1917. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 2 1 VIII. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása j Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom || Történelem Földrajz Természettan Mennyiségtan Keresk. számtan Keresk. ismeretek Német ny. és levelezés 1 Gyorsírás Testgyakorlás c «: DÍ Cfi tv Cfl Qj W Szépírás Német társalgási gyak. 1 Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény . Nagy Lajos, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 3 2 2 3 3 3 2 3 2 2 3 3 3 3 1 25 Németh Ferenc, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 2 _ Németh Károly, Zákány, 1918. r. k. 1 3 3 4 3 3 3 3 4 3 2 2 2 3 2 _ Nóvák Sándor, Csurgó, 1919. r. k. 1 2 1 2 2 3 3 2 3 2 3 2 2 2 1 _ Nyirő László, Sopronbánfalva, 1918. r. k. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 2 _ 3 2 _ Osterer Ferenc, Muraszombat, 1916. r. k. 1 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 _ 30 Paragi István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 2 2 3 3 3 3 3 3 1 3 3 2 3 1 _ Pulai József, Nagykanizsa, 1919. r. k. 3 4 4 3 3 3 3 4 4 3 2 3 3 3 3 2 _ Reinitz László, Budapest, 1916. izr. 2 2 2 3 2 2 1 1 1 3 1 2 2 3 2 l/l Sifter József, Zágráb, 1917. r. k. 2 4 3 3 4 3 4 3 4 2 1 3 1 3 2 3 Szabó Dezső, ism. Zalaapáti, 1915. r. k. 2 2 1 3 2 3 3 2 2 1 2 2 1 2 1 V4 35 Szabó László, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 3 2 2 2 3 3 3 3 2 2 3 2 _ 2 2 Szakonyi István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 3 1 _ 1 2 _ Ujváry László, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 _ 4 2 _ Várhelyi István, Tapolca, 1917. r. k. 3 3 3 3 4 3 3 4 3 3 1 2 2 _ 2 1 _ Wachsler Tibor, Győr, 1919. izr. 3 2 3 2 3 3 3 2 3 2 1 3 3 2 3 2 — Kimaradtak: Pap István és Stern Tiboi 42 IV. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök : Neufeld Simon. - A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása 1 Hit- és erkölcstan E _o ■o o l— 1/1 ■V ú o V-i CÇ > W ec ? Történelem | Jogi ismeretek | Földrajz 1 Kémia és technológia { j Mennyist, és polit, számt. j| C ec E » CA Ol <V | Könyvvitel Magyar keresk. levelezés || Német ny. és levelezés j I Francia nyelv és levelezés [| i Gyorsírás Testgyakorlás | Egészségtan Gépírás Német társalgási gyak. 1 I Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény Bagladi Béla, Nagykanizsa, 1917. r. k. 1 2 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 3 3 3 1 Csobánczi Elemér, Nagykanizsa, 1913. r. k. 2 3 2 1 2 1 1 2 2 2 3 1 2 ím. 1 1 - 1 2 Vi Detrich Dezső, Nagykanizsa, 1915. ág ev. 1 2 1 1 2 2 2 2 2 1 2 3 1 1 1 2 - 1 1 — Dévai János, Balatonsztgyörgy, 1917. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 1 2 - 3 1 — 5 Gyarmati F. László, Szombathely 1916. r. k. 1 3 2 2 1 2 2 2 3 2 1 2 1 1 2 1 - 1 1 Vi Klein Endre, Budapest, 1916. izr. 2 3 2 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 In. 1 2 - 2 2 V2 Kolarits István, Fityeháza, 1918. r. k. 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 - 3 2 — Krása János, Budapest, 1918. izr. 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 4 2 3 o - 4 2 — Németh J. László, Nagykanizsa, 1916. r. k. 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 3 - 1 2 — 10 Nyirő József, Sopronbánfalva, 1915. r. k. 1 1 1 2 2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 2 2 1 1 Vi Sárkány Pál, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 1 1 3 2 2 1 1 1 2 2 1 2 3 1 2 2 3 — Tárcsái Béla, Hidegség, 1915. r. k. 2 3 2 2 2 3 1 2 2 2 2 2 3 1 2 3 - 3 2 Vi Török Miklós, ism. Szőllősgyörök,1914. r. k 2 3 3 2 3 3 3 4 3 3 3 3 4 2 2 3 3 2 2 Kimaradt: Hágner Kálmán III. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Abádi Jakab. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása ! Hit- és erkölcstan j Magyar fog. és irodalom 1 I Történelem Jogi ismeretek | Földrajz Kémia és technológia Mennyist, és polit, számt. I Keresk. számtan Könyvvitel Levelezés Német nyelv és levele/és 1 Francia nyelv és levelezés | Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépírás Német társalgási gyak. 1 Irásb. dóig. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény Alkonyi Antal, Barcs, 1915. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 3 1 1 id. Balogh János ism., Babócsa, 1913. r. k. 2 4 4 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 1 1 2 3 _ ifj. Balogh János Bagolasánc, 1917. r. k. 1 2 2 1 2 2 2 3 1 1 2 2 1 1 1 2 _ 1 1 7 2 Bálint Béla, Hahót, 1915. r. k. 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 2 2 2 2 5 Bogdán Frigyes, Zákány, 1915. r. k. 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 1 _ Breyer Imre, Nagykanizsa, 1916. izr. 2 3 3 2 3 2 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1 _ 2 2 _ Czulek Lajos, Zalaszentjakab, 1916. r. k. 2 1 2 1 1 2 2 2 3 2 3 3 3 2 2 3 - 3 1 Ví Dlaszk Ferenc, Nagykanizsa, 1917. r. k. 3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 3 3 3 1 _ Fischer Tibor, Nagykanizsa, 1915. izr. 1 2 2 1 2 2 2 1 1 2 1 2 2 1 2 2 3 2 7i 10 Fitos Árpád, Lokca, 1916. r. k. 1 2 3 1 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 1 3 _ 1 1 Fitos Géza, Lokca, 1913. r. k. 1 2 2 1 2 2 3 3 3 2 2 2 2 1 1 2 _ 1 1 74 Grosz József, Balatonboglár, 1917. izr. 2 3 3 3 4 4 4 3 3 3 3 4 4 2 2 2 1 3 2 Gut István, Barcs, 1916. izr. 2 2 3 2 3 2 3 3 2 2 2 3 1 1 1 2 _ 3 3 _ Herrnstein Ferenc, Nagykanizsa, 1916. izr. 1 2 1 1 2 2 2 3 1 1 1 2 2 1 1 2 _ 1 2 8/4 15 Juhász István, Magyarszováta, 1913. ref. 1 3 2 2 3 3 3 4 4 3 3 3 3 lm. 3 2 2 2 - Kertész György, Barcs, 1917. izr. 2 2 3 3 3 3 3 2 3 2 3 3 3 2 1 2 2 3 1 - Kunics László, Nagykanizsa, 1916. r. k. 2 3 2 2 2 3 3 3 3 2 2 3 3 2 2 2 2 2 _ Lakatos István, Pölöskefő, 1916. r. k. 1 2 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 1 2 1 2 _ 2 1 74 Pungor Antal, Rum, 1913. r. k. 3 3 4 3 4 3 3 3 4 3 4 4 3 lm. 3 2 _ 1 2 20 Surányi Károly, Mezőkomárom, 1915. r. k. 3 3 2 3 2 3 .3 3 4 3 3 3 3 1 2 2 3 3 1 _ Szokol Ferenc, Barcs, 1916. r. k. 2 3 3 2 3 2 1 2 2 2 3 3 3 1 1 2 2 2 74 Tóth Béla, Nagykanizsa, 1912. r. k. 1 2 1 2 2 2 3 2 2 2 3 2 3 2 1 2 2 1 1 Varga László, Nagyrécse, 1914. r. k. 1 3 3 2 2 4 3 3 3 3 4 3 3 1 1 2 3 2 — Kimaradt: Ifi Ferenc. Osztályojzatlan maradt: Svatkó Géza 44 IV. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Marosi Géza, A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása J Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom [j Történelem Közgazdaságtan Földrajz Áruismeret j Keresk. számtan | Gyakorló iroda Német ny. és levelezés Francia nv. és levelezés Gyorsírás Testgyakorlás Eeészségtan Gépírás Német társalgási gyak. re re re *C i!2 ú o "O Crt ^re i— Magaviselet Tandíjkedvezmény v. Bujdosó Ernő, Szarajevó, 1913. r. k. 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 1 2 1 Csiszár László, Belatinc, 1914. r. k. 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 1 lm. 2 2 - 1 1 _ Deutsch Ferenc, Nagykanizsa, 1916. izr. 1 2 2 2 2 3 3 3 2 -3 2 2 2 2 - 2 1 1;2 Frenkel Béla, Tápiógyörgye, 1914. izr. 1 3 2 2 3 3 3 3 3 3 2 1 1 2 - 2 2 — 5 Horváth Sándor, Pacsa, 1912. r. k. 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 - 3 1 - Jerausek Gyula, Lazsnak, 1916. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3\' 3 3 1 3 3 - 2 2 _ Joó János, Nagykanizsa, 1914. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 2 - 2 2 - Klein Pál, Szalkszentmárton, 1916. izr. 1 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1 - 2 2 _ Kovács Rezső, Körcsönypuszta, 1915. r. k. 1 2 3 2 3 2 3 2 3 3 3 2 1 2 - 2 1 - 10 Kócza János, Sávoly, 1914. r. k. 2 1 2 2 2 3 3 3 3 3 2 1 1 2 - 2 1 _ Lovassy Sándor, Siófok, 1913. r. k. 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 1 - 2 1 — Lung Jenő, Zalalövő, 1914. r. k. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 1 2 2 2 1 — Lusztig Andor, Nagykanizsa, 1915. izr. 1 2 3 1 3 3 3 3 2 3 2 2 2 2 - 3 2 — v. Mátrai Lajos, Nagykanizsa, 1916. r. k. 1 2 2 1 2 1 2 1 1 1 i 2 1 1 - 1 1 Vi 15 Papp Péter, Bánokszentgyörgy, 1913. r. k. 2 2 2 1 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 - 2 1 Vi Persovits Gyula, Nagykanizsa, 1916. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 - 3 1 — Pőcz István, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 2 3 1 — Répás András, Porva, 1911. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 2 - 2 1 — Richter Jenő, Nagykanizsa, 1915. izr. 1 2 2 2 3 2 3 2 2 2 2 2 1 1 - 1 i 1/1 20 Somogyi Jenő, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 2 3 2 2 2 2 1 3 2 1 1 1 2 2 2 1 Stampf Zsigmond, Nagykanizsa, 1916. r. k. 1 2 2 1 2 2 2 2 3 •3 2 2 1 ] - 1 1 — Steiner István, Pécs, 1916. izr. i 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - 1 1 \'/I Stern Ferenc, Nagykanizsa, 1916. izr. 1 2 2 2 2 2 3 2 2 3 2 2 2 1 - 3 1 8/4 Szerecz László, Pölöskefő, 1913. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 3 2 — 25 Weinberger Ernő, Nagykanizsa, 1915. izr. 1 3 2 2 2 3 3 2 2 3 3 2 2 1 2 2 2 — Weisz Zoltán, Nagykanizsa, 1914. izr. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 3 2 \'/i VIII. xi. Érettségi vizsgálatok. A május—júniusi érettségi vizsgálatokra 33 tanuló jelentkezett, akik közül 26 a IV. évfolyam rendes növendéke volt, 1 teljes ismétlő érettségi vizsgálatot, 6 pedig javító érettségi vizsgálatot tett. Az érettségi vizsgálatok írásbeli része május 16., 17., 18. és 19-én folyt le. A szóbeli érettségi vizsgálatokat június 11., 12. és 13-án tartottuk meg. E vizsgálatokon Prinz Gyula dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, mint a nm. Vallás- és Közoktatásügyi és a nm. Kereskedelemügyi Miniszter Urak által közösen kiküldött biztos elnökölt. Az érettségi írásbeli vizsgálat tételei a következők voltak: 1. Magyar fogalmazás. 1. Az új Magyarország kialakulásának képe. 2. A földrajzi viszonyok hatása a közgazdaságra. 3. Magyar-francia kapcsolatok nemzetünk történetében. Eredmény: jeles 2, jó 10, elégséges 16, elégtelen —. 2. Idegennyelvi kereskedelmi levelezés. 1. Reichenfeld Gyula, Nagykanizsa, 1933. október 12-én ír a Zentrál-Einkaufstelle der Landwirtschaftlichen Gesellschaftnak, Zürich. Az idei lóheremag igen kiváló minőségű és értesülései szerint ott jó piacra találna. Ajánlatot tesz 1 vágón lóheremag eladására közös számlára. 2. Zürich, október 16-án elfogadja az ajánlatot és közli feltételeit. Fedezetről az áru átvétele után kifizetés utján gondoskodik majd. 3. Nagykanizsa, október 19-én jelenti, hogy feladott 100 zsák btó/ntó 100 q lóheremagot, q-ként 170 P-ért. Fizetett fuvart Buchsig 492 P-t. 4. Zürich, október 25. Elismeri az áru átvételét. Fizetett vám, fuvar és egyéb kiadások címén 113.16 swfr-t. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Budapest utján küldött 8500 P-ről szóló kifizetést. 5. Zürich, november 18. értesíti Reichenfeldet, hogy az árut q-ként 182.50 swfr-ért eladta és elszámol. Nyereségért 1148.70 swfr-al elismerte Reichenfeldet. A számla egyenlegét a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Budapest utján átutalta. 6. Reichenfeld, november 23. az elszámolást rendben találja, az összeget felvette. 1, 2, 4, 6 németül, 3, 5 franciául. Eredmény a német levelezésből: jeles 1, jó 7, elégséges 21, elégtelen—. Eredmény a francia levelezésből: jeles 3, jó 5, elégséges 19, elégtelen 2. 3. Kereskedelmi számtan Weiszfeld és Fischer nagykanizsai cég Humber & Co londoni cégtől franco angol határ a következő árut kapja: 256 y (117.5 kg.) tavaszi öltönyszövet á 12/3 per y 135 y (69.2 kg.) felöltő szövet á 13/1 per y 215 y (62.6 kg.) könnyű tavaszi csikós divatszövet á 14/— 224 y (62.5 kg.) „ „ sima „ á 14/8 130 y (70 kg.) átmeneti kabátszövet á 11/9 Az áru ellenértékének kiegyenlítése a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyásával a Magyar Vámpolitikai Központ előtt létesítendő kompenzáció keretében történik, amelynek alapjául egy baromfi export üzlet szolgált. 46 Az áru április 1-én érkezik Nagykanizsára. Pollák Egon szállítmányozó cég elszámolása a következő: Vasúti fuvar 112.40 P; vám 1 tétel után 635 a. K ; 2 tétel után 460.— a. K; 3-ik után 635.--50% selyempótlás, 4-ik tételnél ugyanez, míg az 5-iknél 460.— a. K; forgalmiadó váltság 19.5% (a számlaérték 4- számlaérték 20%-a -f vám + fuvar után); mezőgazdasági hozzájárulás 1% (számlaérték + vám -f- fuvar után); vámkezelési illetékV2% (előző alap szerint); 1 £ =17.62 P. Előlegezési jutalék 1% a kifizetett fuvar és vám után, átállítás 3.20 P, szemledíj 4.— P, statisztika, bélyeg, árubevallás 2.— P, vámkezelés 16.— P, fuvarozás 4.—P, 3% forgalmiadó a szállítmányozó jövedelme után. Mennyibe kerül 1—1 m. szövet, ha 12 y = 11 m. és a költségeket súly szerint osztjuk el A tavaszi öltönyszövetből 100 métert, a könnyű tavaszi sima divatszövetből 100 métert átadnak bizományi eladásra Stern József cégnek, mennyiért limitálják neki az árat, ha az eladási ár 15%-át akarják nyereségnek, ha a kasszavevőknek adnak 5%-os engedményt és a bizományosnak 5% jutalékot. Eredmény: jeles —, jó 7, elégséges 20, elégtelen —. Gyakorló iroda. 1934. január 1. Fabutoranyag és furnir-lemez kereskedelmi részvénytársaság alakul 5000 drb. egyenként 30.— pengő n. é. részvénnyel. A részvényesek részvényenként 20.— pengőt fizettek be. Január 1. Veszünk készpénzért üzleti berendezést 3620.— P-ért. Iroda felszerelésért és egyéb költségekért fizetünk 95.64 pengőt. Január 2. Az alapítóknak kifizetünk alapítói költségek cimén 2540.— P-t. Január 5. Veszünk készpénzért 250000.— négyzetláb tölgyfa furnir-lemezt, négyzetlábankint á 10 fillér, l\'/2% skontó; fizetünk az árú után 46.50 P költséget. Január 6. Felszólítjuk levélben Arányi Bélát, Székesfehérvár, lépjen velünk á meta összeköttetésbe: helyben vásárolandó és Székesfehérvárott eladandó 300.000.— négyzetláb jávor furnir-lemezre vonatkozólag. Részesedésünk 3/s, Arányié 2/s. Január 7. Arányi elfogadja ajánlatunkat. Intézvényezünk reá 25000.— P-t, lejár február 22. R) saját. Mindkét levél megírandó a váltóval együtt. Január 12. Veszünk közös számlára Kardos Testvérektől, helyben, készpénzért 1V2% skontóval 300.000.— négyzetláb jávor-furnir-lemezt á —.19 fillér. Az árút feladjuk Arányi cimére. Fizetünk 37.60 P-t költség cimén. — Megírandó a vételügylettel járó értesítő levél. Január 16. Eladunk Balázs Istvánnak, helyben, 2 havi elfogadványa ellenében R) saját 85000.— négyzetláb tölgyfa furnir-lemezt á —.13 fillér. Január 18. Arányi értesít a közös áru megérkezéséről: fizetett szállítás és egyéb költség fejében 144.20 P-t. Január 20. Kifizetjük a befizetett összeg után a l1/2%-os részvénykibocsátási illetéket. Január 26. Arányi értesít a közös áru eladásáról á —.24 fillér pr március 24. Felszámít 472% kamatot hó naptár szerint, forgalmi adót, 22.40 költséget és 1/2% lebonyolító jutalékot. Megírandó az értesítő levél. Zárás. 31. Az áru kaik. önköltségi áron számolandó el, berendezés avulása 1%, váltódíszkont 7%. Kisköltségek a hó folyamán 156.40 P. Elkészítendő a fenti üzletterv alapkönyvelése amerikai naplóban, a közös áruskontró osztatlan eljárással és a zárókimutatás. Eredmény: jeles 3, jó 3, elégséges 19, elégtelen 3. 47 Az érettségi vizsgálatot tett tanulók személyi adatait, érettségi vizsgálati eredményüket és pályaválasztásukat a következő kimutatás tünteti fel: Érdem egyek • Név Születési hely > •ED W O Cfl ■á M •ex> 6ÍD O 4H U 03 a "3 a jzgazdaságtan és jog »—i O) Eh ® a X \'3 u •05 oo o N "5? a 33 a <3 s; 00 a 3 -a a> M ci X) o ¿j "S o > ® Eh 41 M 03 •0) 3 >> a > 2, ® M 00 •® > «—< ŰJ £ .2 A képesítés foka Választott életpálya 3 cö & cö o —. tH Eh g 2 ío fa 09 aj Sí aj 0) a \'3 a 03 ■ N VI > 5Ü « « o z £ v. Bujdosó Ernő Szarajevó 1913. r.k. 2 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Csiszár László Belatinc 1914. r.k. 2 3 3 3 3 3 3 2 megfelelt repülői tisztviselői Deutsch Ferenc Nagykanizsa 1916. izr. 2 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt Erdélyi György* Nagykanizsa 1914. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői 5 Frenkel Béla Tápiógyörgye 1914. izr. 2 2 2 2 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Horváth Sándor Pacsa 1912. r.k. 2 2 3 3 2 3 3 3 megfelelt tisztviselői Jerausek Gyula Lazsnak 1915. r.k. 3 3 3 3 3 4 3 3 nem telelt meg, szeptemberben javíthat tisztviselői Joó János Nagykanizsa 1914. r.k. 2 3 3 3 3 4 3 4 nem letelt meg, szeptemberben javíthat papi Klein Pál Szalksztmárton 1916. izr. 1 2 2 1 1 1 1 1 jelesen felelt meg kereskedői 10 Kovács Rezső Körcsönyipuszta 1915. r.k. 2 3 2 2 3 3 3 3 megfelelt papi Kócza János Sávoly 1914. r.k. 1 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt jegyzői Lovassy Sándor .. Siófok 1913. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt repülői Lung Jenő Zalalövő 1914. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Lusztig Andor Nagykanizsa 1915. izr. 1 3 2 3 3 3 2 3 megfelelt kereskedői 15 v. Mátrai Lajos Nagykanizsa 1916. r.k. 1 1 1 1 2 1 2 1 jelesen felelt meg tisztviselői Mihalovich Béla* Csákány 1912. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt jegyzői Molvarecz Zsigm.* Sziszek 1912. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt katonai Novotni István* Balatonboglár 1912. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt vasúti Papp Péter Bánoksztgyörgy 1913. r.k. 2 1 2 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői 20 Persovits Gyula Nagykanizsa 1916. r.k. 2 2 2 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Pőcz István Nagykanizsa 1915. r.k. 3 3 2 3 3 3 3 3 megfelelt vasúti Ress Ottó** Pozsony 1911. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Répás András Porva 1911. r.k. 3 3 3 3 3 3 2 3 megfelelt katonai Richter Jenő Nagykanizsa 1915. izr. 2 3 2 2 3 2 2 2 jól felelt meg tisztviselői 25 Simon Gyula* Somogysztmiklós 1913. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt katonai Singer Gyula* Nagykanizsa 1912. izr. 3 2 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Somogyi Jenő Nagykanizsa 1915 r.k. 2 2 2 1 2 2 3 3 jól felelt meg torna-tanári Stampf Zsigmond Nagykanizsa 1916. r.k. 2 1 1 1 2 2 3 3 jól felelt meg tisztviselői Steiner István Pécs 1916. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 jelesen felelt meg tisztviselői 30 Stern Ferenc Nagykanizsa 1916. izr. 2 1 2 2 2 3 3 2 jól felelt meg tisztviselői Szerecz László Pölöskefő 1913. r. k. 3 3 3 4 3 4 3 3 nem felelt meg, szep-temberber javíthat kereskedői Weinberger Ernő Nagykanizsa 1915. izr. 3 2 2 2 3 3 3 2 megfelelt kereskedői Weisz Zoltán Nagykanizsa 1914. izr. 3 3 3 4 3 3 3 4 nem telelt meg, szeptemberben javíthat tisztviselői Az *-gal jelöltek javító érettségi vizsgálatot, a **-gal jelöltek teljes ismétlő érettségi vizsgálatot tettek. I. Teljes érettségi vizsgálatra jelentkezett ... ...... ... 27 jelölt, 100 százalék. Jelesen felelt meg ... .................. 3 „ 11 „ Jól felelt meg ............ ... — ... ... 4 „ 15 „ Megfelelt ............................................................16 „ 59 Megfelelt összesen ............ ................23 jelölt, 85 százalék. Szeptemberben 1 tárgyból javít ........................1 „ 4 „ Szeptemberben 2 tárgyból javít ............ 3 „ 11 „ Nem felelt meg összesen....................................4 jelölt, 15 százálék. II. Javító érettségi vizsgálatra jelentkezett ......... ... 6 jelölt, 100 százalék. Megfelelt.............................. 6 jelölt, 100 százalék. 48 xii. Statisztikai táblázatok. I. Általános adatok. Csoport I. 11. 111. 1 IV. Összesen é v f o 1 y a m A tanulók száma: Beírt tanulók ..................... Osztályoztatott összesen............... 41 39 14 13 25 23 26 26 106 101 Kora: \' ■"\' ■ : í 1919-ben született .................. 1918-ban „ .................. 1917-ben „ .................. 1916-ban „ ................... 1915-ben 1914-ben „ .................. 1913-ban „ ... ... ............ 1912-ben „ .................. 1911-ben „ ............... 7 9 9 5 4 4 1 3 3 2 3 1 1 4 8 5 1 4 1 8 6 6 4 1 1 7 12 16 23 18 12 9 3 1 Vallása: Római katolikus..................... Ágostai evangélikus.................. Református........................ Izraelita ........................ 34 2 3 9 1 3 16 1 6 17 9 76 3 1 21 \' 1 Anyanyelve: Magyar anyanyelvű......... ... ...... Németül beszél ..................... Horvátul beszél............... ...... 39 2 13 1 1 23 2 26 3 101 6 3 Szüleik állandó lakása: Nagykanizsai ..................... Zalamegyei........................ Komárommegyei ............ ... ... Somogymegyei......... ... ......... Vasmegyei........................ Veszprémmegyei .................. 26 9 4 - 10 1 2 - 13 2 7 1 18 4 1 2 1 67 16 1 15 1 1 ... Szüleik foglalkozása: Kisbirtokos........................ Gazdasági tisztviselő • •■ ......... ... Gazdasági segédszemély ............ Kisiparos ........................ Ipari tisztviselő..................... Egyéb ipari segédszemély ............ Nagykereskedő..................... Kiskereskedő ..................... Kereskedelmi tisztviselő.............. Közlekedési tisztviselő ............... Egyéb közlekedési segédszemuly ...... Pap, tanár, tanító ............... ... Másféle értelmiségű... ............... Közhiv. alkalm. altiszt ............... Katonatiszt........................ Katona altiszt ..................... Nyugdíjas köztisztviselő............... Nyugdíjas altiszt ......... ......... Háztulajdonos ..................... Közelebbről meg nem nevezett napszámos Magánzó ........................ 1 1 2 4 1 2 1 1 _8 3 2 1 1 9 1 3 1 1 1 1 2 1 1 1 — 1 1 | || " 1 1 1 !°<N\'~ II 1 10 1 II 1 1 2 5 1 3 2 2 1 1 1 4 3 2 1 4 13 1 1 3 10 4 2 17 3 6 2 2 3 8 13 1 1 4 Óramulasztások: Igazolt ........................... Nem igazolt......... ... ............ 1266 608 3 866 4 712 4 3452 11 Hányan tanultak rendkívüli tárgyat ? Német társalgási gyakorlatok ... ... ... 15 4 8 5 32 \' - ll , r 4!) 2. A tanulmányi eredmény tantárgyanként való kimutatás. Tárgy I. évf. II. évi. 1 III. évf. | IV. évf. Az osztályzott tanulók száma 39 13 23 26 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hit- és erkölcstan ......... 25 11 3 6 6 1 11 9 3 18 8 Magyar fogalmazás és irodalom 2 18 17 2 1 3 9 — 1 13 8 1 2 13 11 — Történelem............... 12 17 9 1 3 8 2 — 3 8 10 2 1 10 15 — Jogi ismeretek............ — — -— — 3 5 5 — 7 11 5 — — — — — Közgazdaságtan............ — — — — — — — — — — — — 5 14 7 — Földrajz ............... 3 13 21 2 1 4 8 — 2 9 10 2 1 8 17 Kémia és technológia ...... — — — 1 5 6 1 1 9 11 2 — — — — Aruismeret............... 2 7 17 — Természettan . . ...... 6 15 15 3 — — — — — Mennyiségtan és politikai szám- tan .................. 4 8 26 1 2 4 7 — 1 6 15 1 - — — — Kereskedelmi számtan ...... 5 7 25 2 1 4 7 1 1 7 14 1 2 3 21 — Kereskedelmi ismeretek...... 6 16 15 2 Könyvvitel.............. — — — _ 1 3 9 — 5 3 12 3 — — — — Magyar keresk. levelezés — — — — 3 5 5 — 4 9 10 — — — — — Gyakorló iroda............ — — — — — — — — — — — 4 5 17 — Német nyelv és levelezés 2 11 21 5 1 5 7 — 3 5 13 2 3 6 17 — Francia nyelv és levelezés ... — — — 2 3 8 — 2 5 14 2 3 2 21 — Gyorsírás ............... 8 14 15 2 3 3 5 2 4 5 13 1 5 8 13 — Testnevelés (testgyakorlás és 11 20 4 — 6 5 — — 11 10 — — 8 17 — — egészségtan)............ 8 15 16 — 6 5 2 — 13 8 2 — 14 8 4 — Gépírás ............... — — — — 3 6 4 — 2 17 4 — 10 15 1 — Szépírás ...... ... ...... 12 16 11 — - összesen ... 2 QO 00 CT> o CM co t t- m 00 cn Tf oo t- <N s 1 2/a. Összesített kimutatás a tanulók előmeneteléről, magaviseletéről és az írásbeli dolgozatok külső alakjáról. Évfolyam 1 3 cö Előmenetelből Magaviseletből írásbeli dolgozatok külső alakjából N X O •r-■» i <D Ö£ bc -o> »aj •3 ■ egy, két, több tárgyból elégtelen 1 2 3 4 1 2 3 4 I. II. III. IV. 39 13 23 26 2 1 9 5 5 6 21 5 12 19 1 2 1 3 1 3 3 2 27 5 11 18 11 7 10 8 1 1 2 4 5 7 5 17 3 8 14 17 4 8 7 1 1 összesen 101 3 25 57 4 7 5 61 36 4 21 42 36 2 50 3. Kimutatás a tandíj és mellékdíjak címén fizetett összegről (beírási díj nélkül). A 100°/o-ot 75>/o-ot 50"/o-ot 250/e-ot Csak mellék dijat Évfolyam tanulók száma f i z e t e t t 200+15 P 150+15 P 100+15 P 50+15 P 15.- P I. 39 27 8 2 _ 2 II. 13 3 3 — — III. 24 17 4 1 2 IV. 26 18 — 2 3 3 Összesen 102 69 15 8 5 5 4. Az iskola ingó vagyona 1934. június 30-án. | Csoport HllomáríV 1933. IMillS 30-á.i Gvaraoodás az 1933/34. tanévben Állomány 1934. jnius 30-án Vétel Aiándék Érték Vétel Ajándék Érték Vétel Ajándék Érték drb. drb. P f drb. drb. P f drb. drb. P f 1 Bútorok............ 312 — 3408 50 1 — 120 313 — 3528 50 2 Házi és irodai felszerelés .....- 32 — 371 — — — — - 32 — 371 — 3 Ifjúsági könyvtár 1667 34 5836 40 51 31 179 79 1718 65 6016 19 4 Tanári könyvtár 1649 55 3511 82 29 12 300 60 1678 67 3812 42 5 Történelmi és földraizi szertár 26 1 699 — 6 — 103 50 32 1 802 50 6 Természettani szertár 219 — 1666 20 4 — 278 — \' 223 — 1944 20 7 Vegytani szertár 296 — 1593 81 8 — 70 48 304 — 1664 29 8 Áruismereti szertár ... 230 1566 709 50 — 11 10 — 230 1577 719 50 9 Természetrajzi szertár 305 - 80 — 1 3 6 50 306 3 86 50 10 Gyakorló irodai szertár 31 349 548 50 — 61 1 — 31 410 549 50 11 Gépírói felszerelés ... 17 — 1240 - 2 — 160 — 19 — 1400 - 12 Sportköri felszerelés- 177 — 660 90 14 — 111 15 191 — 772 05 Összesen ... 4961 2005 20325 63 116 118 1341 02 5077 2123 21666 65 1 5. Visszatekintő kimutatás az iskola osztályozott tanulóinak számáról. Tanév Rendes tanuló Magántanuló Az összes rendes és magántanulók száma 1. évf. 11. évf. 111. évf. IV. évf. sszesen 1. évf. 11. évf. 111. évf. IV. évf. összesen 1920—21 21 27 40 35 123 _ _ 3 2 5 128 1921—22 35 20 31 38 124 — 1 — 2 3 127 1922—23 39 33 22 27 121 6 3 — 1 10 131 1923—24 46 36 35 23 140 2 2 3 — 7 147 1924—25 46 44 32 31 153 4 2 2 — 8 161 1925—26 46 38 40 28 152 — 2 — — 2 154 1926—27 44 39 28 40 151 3 1 1 1 6 157 1927—28 48 39 35 26 148 1 2 3 1 7 155 1928—29 50 39 37 35 161 ! — 1 1 2 4 165 1929—30 36 42 35 29 142 • - — 1 1 2 144 1930—31 28 33 46 30 137 137 1931—32 28 30 31 42 131 — — — 131 1932—33 15 26 28 26 95 — — — — 95 1933—34 39 13 23 26 101 — — — i 101 52 XIII. Az 1934/35. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke: I. évfolyam. Dr. Töttösy Miklós: Dogmatika. Dr. Neumann Ede: A zsidók története. I. rész. Riedl-Pintér-Gálos: Retorika. Domanovszky-dr. Kovács: Történelem I. rész. Dr. Márton-dr. Pécsi: Földrajz I. rész. Simoncsics-Bogdánffy-Stróbel: Természettan. Szuppán-Havas-Stróbel: Algebra. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan I. rész. Dr. Trautmann-dr. Kuntner: Kereskedelmi alapismeretek. Dr. Schack-dr. Vincze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv 1. rész. Dr. Schack-Hauser-dr. Vincze : Német nyelvtan. Dr. Schack-Nemes: Az egységes gyorsírás tankönyve I. rész. Dr. Szukováthy-dr. Schuschny: Egészségtan. Dr. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. II. évfolyam. Dr. Töttösy Miklós: Katolikus erkölcstan. Dr. Frisch Ármin: A zsidók története II. rész. Riedl-Pintér-Gálos: Költői írásművek elmélete. Domanovszky-dr. Kovács: Történelem II. rész. Dr. Fülei-Szántó-dr. Horn: Jogi ismeretek I. rész. Dr. Márton-dr. Pécsi: Földrajz II. rész. Dr. Bankó-Dancsházy: Kémia és technológia 1. rész. - Szuppán-Havas-Stróbel: Algebra és geometria. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan II. rész. Dr. Schack-Wirker: Kereskedelmi levelezés I. rész. Dr. Kuntner Róbert: Könyvvitel I. rész. Dr. Schack-dr. Vincze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv II. rész. Dr. Schack-Hauser-dr. Vincze: Német nyelvtan. Dr. Latzkó-dr. Honti: Francia nyelvkönyv I. rész. Dr. Schack-Nemes: Az egységes gyorsírás tankönyve II. rész. Dr. Szukováthy-dr. Schuschny: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Dr. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. III. évfolyam. Dr. Töttösy Miklós: Egyháztörténet III. rész. Dr. Fényes Mór: Biblia. Dr. Merényi Oszkár: Magyar irodalomtörténet. VIII. Dr. Merényi Oszkár: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-dr. Kovács: Történelem III. rész. Dr. Fülei-Szántó-dr. Horn: Jogi ismeretek II. rész. Dr. Márton-dr. Pécsi: Földrajz III. rész. Dr. Bankó-Dancsházi: Kémia és technológia II. rész. Bogyó-Havas-Stróbel: Politikai számtan. Bogyó-Havas: Hetjegyű logarithmus és kamattáblák. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan III. rész. Dr. Kuntner Róbert: Könyvvitel II. rész. Dr. Schack-Wirker: Magyar kereskedelmi levelezés II. rész. Dr. Schack-dr. Vincze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv III-IV. rész. Dr. Schack-Hauser-dr. Vincze: Német nyelvtan. Dr. Schack-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Dr. Latzkó-dr. Honti: Francia nyelvkönyv II. rész. Dr. Schack-Nemes: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve III. rész. Dr. Szukováthy-dr. Schuschny: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Dr. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. IV. évfolyam. Dr. Töttösy Miklós: Katolikus hitvédelem. Dr. Bernstein Béla: Zsidó vallástan. Dr. Merényi Oszkár: Magyar irodalomtörténet. Dr. Merényi Oszkár; Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-dr. Kovács: Történelem IV. rész. Dr. Horn József: Közgazdasági ismeretek I. és II. rész. Dr. Márton-dr. Pécsi: Földrajz IV. rész. Dr. Bankó-Dancsházy: Áruismeret. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan IV. rész. Dr. Kuntner Róbert: Könyvviteltan II. és III. rész. Dr. Schack-dr. Vincze: Német nyelvgyakórló és olvasókönyv IV. rész. Dr. Schack-Hauser-dr. Vincze: Német nyelvtan. Dr. Schack-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Dr. Latzkó-dr. Honti: Francia nyelvkönyv II. rész. Dr. Latzkó-dr. Honti: Francia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező. Dr. Szukováthy-dr. Schuschny: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Dr. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. 54 XIV. Tudnivalók a jövő iskolai évre. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 30660/1934. számú rendelete értelmében az 1934—35. iskolai évre a beírásokat mind a négy évfolyamban június 25. és 26-án tartjuk meg. A beírásokat szeptember 6. és 7-én folytatjuk. A júniusban beírt tanulók is kötelesek szeptember 6-án az igazgatónál jelentkezni. A beírásokhoz minden tanulónak személyesen kell eljönni. Feltétlenül szükséges azonban, hogy azoknak a tanulóknak a beírásánál, akik az intézetnek növendékei még nem voltak, a szülők vagy helyetteseik is jelenjenek meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr a felső kereskedelmi iskola I. évfolyamába való felvételt szabályozó 37600/1932. számú rendeletének hatályát az 1934—35. tanévre kiterjesztette. A rendeletnek a felvételre vonatkozó része a következő: A júniusi első felvételi napon csak azok vehetők fel a kereskedelmi iskola I. évfolyamába, akik a középiskola IV. osztályát javítás és ismétlés nélkül végezték s azok, akiknek a polgári iskola IV. osztálybeli bizonyítványában legalább annyi jeles és jó osztályzat van, mint elégséges. A júniusi második felvételi napon és a szeptemberi felvételkor, ha még van hely, felvehetők azok is, akik a polgári iskola IV. osztályát több elégséges, mint jeles és jó osztályzattal — de javítás vagy ismétlés nélkül — végezték és ha ezek felvétele után a negyvenes létszámon belül még lenne hely, felvehetők azok is, akik a közép- vagy polgári iskola IV. osztályát csak ismétléssel, vagy javító vizsgálattal végezték el. Az I. évfolyamba való felvételhez szükséges okmányok-: 1. gimnázium-, reál- vagy polgári iskola IV. osztályának megfelelő eredménnyel való elvégzését igazoló bizonyítvány, 2. születési anyakönyvi kivonat és annak, aki az 1933 - 34. tanévben nem járt nyilvános iskolába, erkölcsi bizonyítvány is. Felsőbb évfolyamba való felvételhez az előző alacsonyabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány szükséges. A felvételi díj 30 pengő. Ebben az összegben a beírási díj és az összes mellékdíjak bennfoglaltatnak. A felvételi díj a beíráskor fizetendő és ennek fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 200 pengő. Az első negyedévi tandíj a beírás alkalmával, a második december 15-ig, a harmadik március l-ig, a negyedik május 15-ig fizetendő. A beírt tanuló köteles az egész évi tandíjat akkor is megfizetni, ha az év folyamán bármily okból kimaradna az iskolából. Tandíjmentességért 1934. szeptember 10-ig lehet folyamodni. Az igazgatóság útján beadott és az iskola felügyelő-bizottságához intézett kérvényekhez az iskolai bizonyítvány másolatát és szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványt kell mellékelni. A megadott tandíjkedvezmény csak egy félévre szól. Első évfolyamú tanuló az I. félévben tandíjkedvezményt nem kaphat. 55 A javító- és pótló vizsgálatok szeptember 5-én reggel 8 órakoz kezdődnek. Az iskolaév ünnepélyes megnyitása szeptember 9-én lesz, a rendes tanítás pedig szeptember 10-én kezdődik. A folyó iskolai évben bevezetett diáksapka viselése az intézet összes növendékeire kötelező és minden rendes tanuló tartozik azt az év elején beszerezni. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 37382/1932. sz. rendeletével a vasúton való bejárást szigorította. E rendelet szerint a vasúton való bejárásra engedélyt csak az a jó magaviseletű tanuló kaphat, akinek az otthonától való távolléte a 9\'/2 órát meg nem haladja. Az igazgatóság azonban ez engedélyt csak indokolt esetben és oly tanulónak adja meg, aki iskolai kötelezettségeinek minden tekintetben megfelel. Minden tanuló köteles a beíratáskor szállását az igazgatóságnál bejelenteni. Kérjük a vidéki szülőket, hogy gyermekeik elhelyezésénél az igazgató és a tanári kar előzetes tanácsát kérjék ki, mert a tanulók gyenge előmenetelének gyakran a meg nem felelő környezet az oka. A kosztadó helyeket a tanári testület állandóan ellenőrzi és szükség esetén a tanulóknak kevésbbé kívánatos helyeken való elhelyezését megtilthatja. A tanári testület áthatva a magyar iparcikkek használatának nagy nemzetgazdasági jelentőségétől, eddig is állandóan követelte, hogy az ifjúság hazai gyártmányú tanszereket vásároljon. Ennek ellenére e helyen is felhívjuk a szülőknek a figyelmét a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1930. január 27-én kelt 640-05-1448/1929. számú rendeletére, amellyel a hazai gyártmányú iskolai szereknek a kötelező használatát rendelte el. Tartalomjegyzék: Oldal I. Új korszak küszöbén ........................ ............3 II. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetsége ....................... ..............12 III. Igazgatói jelentés az 1933/34. iskolai évről ..............................16 IV. Az iskola felettes hatóságai és tanári testülete ........................24 V. Az elvégzett tanítási anyag.................. ...... ... 26 VI. Könyv- és szertárak gyarapodása .................. — 26 VII. Az ifjúsági egyesületek működése ........................................29 VIII. Iskolánknak a jótevői az 1933/34. iskolai évben........................34 IX. Kirándulásunk Miskolc és környékére ...... ......................35 X. A tanulók névsora és érdemsorozata ....................................40 XI. Érettségi vizsgálatok ........................... ... 45 XII. összefoglaló statisztikai kimutatások ....................................48 XIII. Az 1934/35. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke... 52 XIV. Tudnivalók a jövő iskolai évre................................................54 f ^^r-v-v.- • : ; . - : . - , -i. • m |
