* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.84 MB | |
| 2018-06-26 14:47:04 | |
 | |||||||
Nyilvános  460 | 1324 | A Nagykanizsai Városi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola | értesítője az 1934-35. iskolai évről. az intézetet alapították 1857-ben. Közli: Balog Dávid igazgató. Nagykanizsa, 1935. Gutenberg és Délzalai Nyomda A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1934—35. ISKOLAI ÉVRŐL AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN. KÖZLI: BALOG DÁVID IGAZGATÓ. ■■rJ NAGYKANIZSA, 193B. GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA .Si M\'rr -.: h a A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1934—35. ISKOLAI ÉVRŐL. AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN. KÖZLI: BALOG DÁVID IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 193S. GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA 64 5H REV 98 REV 201 û X33 _ I93S~ I. I Dr. Rosenberg Mór. Mély gyászunkat és fájdalmunkat hirdette a fekete zászló, amely 1934. június 21-én iskolánkon lengett. E nap délelőttjén terjedt el ugyanis a városszerte őszinte részvétet keltett szomorú hír, hogy dr. Rosenberg Mór, iskolánk ny. óraadó tanára, életének 68-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt. Bár súlyosabb természetű betegsége miatt minden eshetőségre gondoltunk is, mégis mélyen megrendített bennünket a megmásíthatatlan valóság, hogy szeretett barátunk és kartársunk, a kereskedelmi szakoktatás derék munkása nincs többé közöttünk. Iskolánknak úgyszólván alapítása óta tanára volt, látta annak fejlődését, talán ezért is ragaszkodott hozzá oly nagy szeretettel. Hosszú, eredményekben gazdag működés után 1932-ben fájó szívvel hagyott el bennünket. A jól megérdemelt pihenést azonban csak igen rövid ideig élvezte, gyógyíthatatlan betegség támadta meg, amelyből felépülni már nem tudott. Temetésén a tanári testület vezetésével az intézet tanulóifjúsága is megjelent. Sírjánál az iskola igazgatója a következő szavakkal búcsúzott tőle: „Lesújtva a gyásztól és fájdalomtól, meghatottan és mély megilletődéssel lépek koporsód elé, kedves Mór barátom, hogy utolsó „Isten hozzád"-ot mondjak neked a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola, annak az intézetnek a tanári testülete és volt tanítványai nevében, amelynek 39 éven át lelkes munkása és magvetője voltál. Nem a tanári pálya volt a tulajdonképeni élethivatásod, mert hiszen ügyvédi oklevelet szereztél. Mégsem a biróság tárgyalóterme, hanem az iskola volt az éltető elemed, mert csak ennek a levegőjében, volt tanítványaid és tanártársaid körében érezted magad igazán jól és otthon. Amikor 2 évvel ezelőtt felsőbb rendelkezésre 4 évtizedes működésed kedves színteréről, a tanári-katedráról akaratod ellenére távoznod kellett, egész lényeden visszatükröződött az a lelki fájdalom, amely az embert rendszerint csak akkor tölti el, amikor szeretett otthonától kell elszakadnia, kedves hozzátartozóitól kell megválnia. Az iskolához való ragaszkodásodnak ez a megható megnyilatkozása teszi érthetővé azt a lelkesedést és szeretetet, amellyel tanári munkádat végezted, amelynek értékét iskolafajunk szempontjából csak emelte az a körülmény, hogy ügyvédi hivatásodnak megfelelően az 4 életből az életnek neveltél és tanítottál. Ezért volt nagy és maradandó a hatás, amelyet tanítványaidra mindenkor gyakoroltál. Szerény és megnyerő modorú személyedben azonban nemcsak a hivatását szerető és kötelességét az óramű pontosságával teljesítő, nagy általános műveltséggel is rendelkező tanárt, nemcsak a kedves kartársat és jó barátot tiszteltük és szerettük, hanem azt a férfiút is, akinek a megalkuvás nélkül való becsületesség volt mindenkor az ideálja és a feltétlen korrektség a munkatársa. Ma, amikor a mostoha viszonyok folytán mindinkább elhomályosulnak azok az erkölcsi alaptételek, amelyek társadalmi életünk biztos pillérei, tudjuk csak igazán megbecsülni említett értékeidet, ezért is nagy a veszteség, amely a körünkből való végleges távozásoddal bennünket ért. Hosszú szenvedés után örök pihenésre térsz most szeretett kartársunk. Nyugodjék meg fáradt lelked a tudatban, hogy értékes munkásságod és egyéniséged emléke él és élni fog a volt tanítványaidat magában egyesítő szövetségünkben és abban az iskolában, amelyet annyira szerettél és amelyhez oly erősen ragaszkodtál. Legyen pihenésed oly békés és csendes, mint amilyen földi életedben Te voltál. Kedves barátunk, Isten Veled!" 5 III. Hogyan tehetjük szülői értekezleteinket eredményesebbé?* Örömmel és megelégedéssel állapítom meg, hogy a t. szülők értekezleteinken már évek óta nagy számban jelennek meg, amely körülmény teljes bizonyítéka annak, hogy kellőkép értékelik ezeknek a jelentőségét és átérzik, hogy ezek az értekezletek mennyivel közelebb hozzák egymáshoz az iskolát és a családot ama nemes törekvésükben, hogy a gyermekek erkölcsi és szellemi nevelését egyesült erővel mozdítsák elő. A szülői értekezletek nem pótolják az egyes tanároknál való érdeklődést, hanem kiegészítik azt. Mig a szaktanároktól nyert felvilágosítások a tanuló egyéni haladásáról, egyes tantárgyakban tanúsított hiányokról vagy eredményességről tájékoztatják a szülőt, addig ezeken az értekezleteken általános nevelési és tanítási irányelvek a közös megbeszélés tárgyai. Akik már több év óta látogatják szülői értekezleteinket, tapasztalhatták, hogy a tanári testület mindent megtesz abban az irányban, hogy a szülő az értekezletekről minél több tanáccsal ellátva távozzék. Nem száraz, elvont pedagógiai előadásokkal fárasztjuk őket, hanem hasznos gyakorlati utasításokkal igyekszünk ellátni. Mondhatnám, hogy már megállapodott menete van ezeknek az értekezleteknek, amennyiben minden évben az első értekezleten az igazgató úr ismerteti fontosabb fegyelmi szabályainkat és megmagyarázza az ezekben foglalt intézkedéseknek a célját. Megmondjuk a szülőknek, hogy melyek azok a nélkülözhetetlen erkölcsi törvények, amelyeket a gyermek nevelésében okvetlenül szem előtt kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy becsületes, munkás magyar polgár legyen belőle. Felhívjuk a szülők figyelmét azokra a veszedelmekre, amelyek gyermekeiket lelkileg és gondos-kodásbelileg állandóan fenyegetik. Hangsúlyozzuk, hogy a szülői házban is meg kell ragadni minden eszközt, hogy a tekintély tisztelete és a kötelesség teljesítése a társadalomban, a családban és az iskolában teljes egészében visszaállíttassék. Végül ellátjuk a szülőket részletes útmutatásokkal arra nézve, hogy hogyan ellenőrizzék gyermekeik tanulását, időbeosztását stb. Nem riadunk vissza ismétlésektől sem, mert vannak dolgok, amelyeket nem lehet elégszer megismételni. Mindamellett a leggondosabb, a legkörültekintőbb előkészítés ellenére is bizonyosan kifelejtünk egyes dolgokat, nem érintünk egyes olyan kérdéseket, amelyekről a szülők talán szeretnének egyet-mást hallani. Bizonyára több szülőnek van óhaja, valami eszméje, vélt vagy valódi panasza és mégis az értekezleteken a szülők részéről alig hangzik el egy-egy kívánság vagy tanács. Pedig nemcsak mi tudunk tanácsokat adni a szülőknek gyermekeik nevelésére és tanítására vonatkozólag, hanem ők is nekünk. * Kivonat az 1934. november 11-i szülői értekezleten tartott előadásból. 6 És épen ez az a pont, amelyre előadásomban részletesen ki akarok térni, mert az a meggyőződésem, hogy e szülői értekezletek eredményességét rendkivül lehetne fokozni, ha a t. szülők felszólalásaikkal aktiv részt vennének benne. Miután ezek az értekezletek a tanári testület és a szülők összességének közös megbeszélései, igazán termékenyek csak akkor lesznek, ha mindkét részről minél több új és hasznos eszmét vetnek fel. Ha azt kutatom, hogy miért oly ritka egy-egy felszólalás a szülők részéről, akkor a következő okokat tételezem fel: 1. A legtöbben feszélyezve érzik magukat nagyobb közönség előtt, mert gyakorlatlanok a nyilvánosság előtt való beszédben. 2. Egyesek talán attól tartanak, hogy kívánságaik elmondásával terhelik, vagy épen magukra haragítják a tanárokat. Az első ok bizonyos mértékig érthető, bár igazán senki sem vár itt szónoki teljesítményeket; a második ok azonban teljesen elvetendő, mert épen ellenkezőleg, nekünk szívességet tesz az, aki kérést, tanácsot, igazságos kritikát közöl velünk. Tehát félre ezekkel a gátlásokkal! Gyermekeik érdekében őszintén tárják fel kívánságaikat! Vonatkozzanak ezek a felszólalások első sorban arra, hogy milyen irányban és miféle dolgokra nézve óhajtanának tőlünk irányítást kapni. Beszéljenek arról, hogy esetleg mit szeretnének, hogy máskép legyen, mint ahogyan most van! Mondják el azokat az eszméiket, amelyekről azt vélik, hogy előbbre viszik a nevelő-tanítás munkáját! Közöljék leplezetlenül esetleges panaszaikat! Ne higyje senki, hogy bármely panasza miatt gyermekének baja lehet! Legyenek meggyőződve, hogy minden kívánságot alaposan megbeszélünk, mérlegelünk és ha jogos és szükséges, akkor teljesítünk is. Hogy necsak általánosságban beszéljek, megemlítek néhány kérdést, amelyekre vonatkozólag nagyon hasznos volna a szülők elfogulatlan véleményét hallani. Mi a megfigyelésük: nagyon igénybe veszi-e gyermekeiket az otthon való tanulás ? Egészségi szempontból kevesebb időt kivánnának-e a tanulásra? Mely tantárgyakat tartanak fontosabbaknak? Mit szeretnének: szigorúbbak legyünk-e, vagy enyhébbek az eddiginél mind a fegyelmezésben, mind az osztályozásban? Mi a kívánságuk a sportokra vonatkozólag? Megszorítsuk-e még jobban a színházba és moziba való járást ? Mi a véleményük arra nézve, hogy mikor eredményesebb a tanulás: ha a fiuk egyedül magában tanul, vagy ha ketten-hárman összejönnek közös tanulásra? Mit óhajtanának még az ellenőrző könyvecskébe felvétetni? Miután a szülők előtt általában bátrabbak és közvetlenebbül nyilatkozik meg a gyermekek nagyrésze, figyelje a szülő odahaza fiát, kérdezze ki kívánságait és panaszait és saját kritikáján megszűrve adja itt elő. Bár a gyermek panasza sokszor indokolatlan, mégis így a szülők utján a tanári testület értesülhetne a diákok sok olyan kívánságáról, amit esetleg a tanárnak nem mondanak meg. Ha pedig alaptalan a panasz, felvilágosítjuk a szülőt s így elvesszük a dolognak a mérgét. Mit mond például a gyermek otthon az iskoláról ? Nagy, fontos dolognak tartja-e azt ? Szereti-e ? Szívesen jár-e iskolába, vagy csak kényszerből? Szereti-e tanárait? Ha nem, miért? Mi a felfogása a tanult tárgyakról; melyeket szeret legjobban? Mivel foglalkozik otthon tanulmányai mellett? Mi a véleménye a sportról? Van-e valami, ami jobban érdekli, mint tanulmányai? Ha e kérdésekre vonatkozólag a szülőktől sok hozzászólást kapnánk, ezekből kialakulna egy egységes képünk arra nézve, hogy milyen felfogást alkotott magának a gyermek az iskoláról és feltárulna előttünk a gyermek otthoni élete. Ezeken az adatokon elindulva, sok hasznos intézkedést, esetleg változtatást léptethetnénk életbe. Felvilágosíthatnának bennünket a szülők a gyermek otthoni viselkedéséről, modorbeli hiányosságairól, társaságra, szórakozásra vonatkozó 7 kívánságairól stb. Valószínűleg sok gyermeki szenvedés, sőt gyermektragédia akadályoztatnék meg, ha a szülők ilyen őszinte eszmecserébe bocsátkoznának a tanárokkal. Külön felvilágosítással szolgálhatnának az I. évfolyamú tanulók szülei arra nézve, hogy nehéz-e az átmenet az előző iskolából a kereskedelmibe és mely tantárgyaknál van nagy zökkenő? Hogy megszeretik-e az új tantárgyakat és az új iskolafaj szellemét? Itt kapcsolódik bele az osztályfőnöki szülői értekezletek kérdése is. T. i. több iskolában bevezették azokat az értekezleteket is, amelyeken csak egy osztály tanulóinak a szülői jönnek össze az osztályfőnökkel és esetleg az igazgatóval és csak azt az egy osztályt érdeklő kérdéseket beszélik meg. Mi erre nézve az Önök véleménye? Szükségesnek tartják-e ezeket ? És végül: mi az őszinte véleményük a szülői értekezletekről általában? Kivánnak-e több vagy kevesebb szülői értekezletet? Óhajtanának-e a jelenlegi szülői értekezletek mellett külön osztályfőnöki értekezleteket is? Ilyen és hasonló kérdésekkel és kívánságokkal kellene a t. szülőknek az értekezleteken cselekvőleg részt venni, hogy azoknak az eredményességét fokozhassuk. Az előfeltétel természetesen az őszinteség. Hogy a szülő őszintén és a névtelenség védelme alatt nyilatkozhassék meg, azt ajánlom, hogy az a szülő, akinek valami óhaja vagy panasza van, azt otthon írja fel egy papirra és az értekezlet megkezdése előtt dobja bele ezt a papirt egy urnába, amelyet e célra előre odakészítenénk. Az igazgató úr aztán átolvasná e papírokat, tartalmuk szerint esetleg megrostálná azokat, azután vita alá bocsátaná. Azt a gondolatot is felvetem, vájjon nem volna-e helyes, ha az általam felemlített kérdések közül, vagy ezektől függetlenül a tanári testület megállapítana 8—10 kérdést, amelyekre nézve meg akarná tudakolni a szülők véleményét. E kérdéseket cédulákra gépelve kiosztaná a szülők között. A kérdések úgy lennének megfogalmazva, hogy a szülőnek csak igennel vagy nemmel kellene válaszolnia. Minden szülő kapna egy gépelt példányt és azon adna választ a kérdésekre. Ily módon is lehetne a szülőket titkosan leszavaztatni. Nagyon elősegítené a célt az is, ha a szülők egymás között néhány, őket különösen érdeklő kérdésre nézve maguk között előzőleg megállapodnának és felkérnének egy beszédben járatos szülőt azoknak az előadására. Ha sikerült az elmondottakkal elérnem, hogy a felvetett módozatok és eszmék közül egyik-másik kivitelre kerüljön, akkor előadásommal elértem célomat: a szülőket intenzivebben belevonni a közös munkába. Akkor bizonyos az is, hogy a szülői értekezletek termékenyebbek lesznek, mintha csak a tanári testület részéről jönnek az ösztönzések és akkor a jövőben sokkal több pozitív eredményt is fogunk majd felmutatni, mint a múltban. Neufeld Simon. 8 III. Igazgatói jelentés az 1934/35. iskolai évről. Az iskolai év megnyitása. A lefolyt iskolai év a tanári testület alakuló értekezletével 1934. szeptember 4-én kezdődött. A javító vizsgálatokat szeptember 5-én tartottuk meg. Javító vizsgálatra jelentkezőit 11 tanuló, nem felelt meg, tehát osztályismétlésre utasítottunk 1 tanulót. A június 25. és 26-án megkezdett beírásokat szeptember 6. és 7-én folytattuk. Az I. évfolyamba 46, a II. évfolyamba 38, a III. évfolyamba 15, a IV. évfolyamba 20, összesen 119 tanuló iratkozott be. A beírt tanulók száma 13-mal több volt, mint a múlt iskolai évben. Az I. évfolyamba a szabályszerű létszámon felül beirt 6 tanuló felvételét a kir. Főigazgatóság engedélyezte. A beírt tanulók közül kimaradt az I. évfolyamból 2, a II. évfolyamból 1, összesen 3 tanuló és így a létszám az év végén 116 tanuló volt. Az iskolai évet szeptember 12-én ünnepélyesen nyitottuk meg. A megnyitást osztályrendezés és az órarend kihirdetése követte. A rendes tanítást is e napon kezdtük meg és a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak az 1934 35. tanév befejezése tárgyában kiadott 36139 1935. V. 1. számú rendelete értelmében 1935. június 15-én fejeztük be. Tanári testület. A tanári karban a f. tanévben változás nem történt. Természetes, hogy a tanári testületnek az állandóságát kifejező e körülmény pedagógiai szempontból csak kedvező. Örömmel jelentjük azt is, hogy a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr a f. iskolai évben Surányi Gyula tanárt a VI. fizetési osztály 3. fokozatába, Neufeld Simont pedig a VIII. fizetési osztály 1. fokozatába léptette elő. Az iskola felügyelő bizottsága méltányolva Beke Ferenc A) szakos, okleveles óraadó tanárnak e minőségében 2 éven át kifejtett munkásságát, 1934. szeptember 3-án tartott ülésében őt helyettes tanárnak választotta meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr e választást 48857/1934. V. 2. ü. o. sz. rendeletével tudomásul vette. Tanulmányi ügyek és iskolai fegyelem. A Rendtartásunkban előírt értekezleteket megtartottuk. Az értekezleteken nemcsak a tanulók magaviseletének és előmenetelének az ellenőrzésével, hanem módszertani és nevelési kérdésekkel is foglalkoztunk. Különösen fontos volt e szempontból a február 14-i módszeres értekezletünk, amelyen a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 44000/1934. sz. rendeletében foglalt utasításnak megfelelően a tanári testület minden tagja részletesen kifejtette, hogy az erkölcsi nevelés követelményeit a saját tárgya keretében is hogyan akarja megvalósítani. A tanulmányi eredmény fokozása érdekében rendszeresített, kölcsönös hospitálásainkon szerzett tapasztalatainkat és az iskolai fegyelem megszilárdítására irányuló intézkedéseinket is itt beszéltük meg. A tanulmányi eredmény azonban a tanári kar erre irányuló céltudatos munkája ellenére alig javult, sőt egyes évfolyamokban határozottan hanyatlás állapítható meg. Az I. évfolyamban az eredmény ugyan a szokottnál valamivel jobb. E javulás azonban nem a tanulók szellemi képességeinek 9 és kötelességtudásuknak az emelkedésére, mint inkább arra a körülményre vezethető vissza, hogy ez évfolyamba az elmúlt évben jelentékenyebb számban oly tanulók iratkoztak be, akik a reálgimnázium V. és VI osztályát végezték és így megfelelő előképzettséggel rendelkeztek ahhoz, hogy az I. évfolyamban nagyobb erőkifejtés nélkül boldogulhassanak. E megállapításunk helyességét a II. és III. évfolyam gyengébb eredménye igazolja. Ez évfolyamokban ugyanis az iskolánkat látogató, rendszerint kis tehetségű tanulóknak már sokkal erősebben kell dolgozniok, hogy a követelményeknek megfelelhessenek. A mélyebb kötelességérzet azonban tanulóink legnagyobb részénél még mindig hiányzik. Hiába használtunk fel az elmúlt iskolai évben is minden alkalmat, hogy az életben való boldogulás szempontjából is oly nagyértékű tulajdonságot tanulóinkból kitermeljük, be kell vallanunk, hogy e törekvésünk ezúttal is kevésbbé sikerült. Ha ez országos jelenségnek az okát kutatjuk, úgy ezt főképen abban találjuk, hogy a szülők az iskolát e fontos munkájában nem támogatják eléggé. Pedig a szülői háznak ily irányú segítségére az iskolának épen ma van nagy szüksége, amikor az elhelyezkedés nehézségeiből származó lelki hatás a tanulóifjúság tetterejét és munkakedvét amúgy is csökkenti. A szülői értekezleteinken már évek óta rámutatunk e körülményre és a segítés eszközeire és módjaira; tanításaink és felvilágosításaink eredménye azonban még mindig nem kielégítő. A tanulmányi eredményt azonban minden kedvezőtlen külső befolyás ellenére, fokoznunk kell. Addig tehát, amig az említett felvilágosító munka nagyobb hatását nem látjuk, szükséges, hogy főképen az alsóbb évfolyamok növendékeit szigorúbban bíráljuk el, hogy lehetőleg már itt eltávolítsuk azokat, akiknek gyenge tehetsége vagy laza kötelességérzete nem biztosít bennünket arról, hogy az iskola padjait megfelelő készültséggel hagyják majd el. A rendkívüli tárgyak közül ez évben is német társalgási gyakorlatokat tanítottunk. E gyakorlatoknak a rendszeresítésével a német nyelvi eredményt akartuk fokozni. E törekvésünket nemcsak a német nyelvnek nagy gyakorlati jelentősége, hanem a magasabb követelmények is indokolják, amelyeket az új Érettségi szabályzatunk e tárgyra nézve előír. Ezért sajnáljuk, hogy a f. iskolai évben e gyakorlatokra csak az I. és II. évfolyam tanulói jelentkeztek (26+10), akik ez órákat 2 csoportban heti 2—2 órában látogatták. A társalgási gyakorlatokon kivül a német nyelvi eredményre jótékonyan hatott az a körülmény is, hogy az iskolafenntartó áldozatkészsége folytán e tárgyat a nagyobb létszámú I. évfolyamban 2 csoportban tanítottuk. A gyakorlati élet követelményeihez alkalmazkodtunk azonban azzal is, amikor arról gondoskodtunk, hogy az érdekelt szaktanárok a ma annyira bonyolult behozatali- és kiviteli kereskedelemre vonatkozó tudnivalókat e szakmák helyi képviselőitől megszerezhessék. Hasonló okból örömmel jelentjük, hogy a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Űr 45951/1935. sz. rendeletével megengedte, hogy a jövőben az igazgatók az önképzőkör keretén belül egy-egy előadás megtartására a helyi közgazdasági élet kiváló szakembereit is felkérhessék. Véleményünk szerint ez előadások nemcsak a tanulók gyakorlati ismereteit gyarapítják majd, hanem az árukereskedelem iránt való érdeklődésüket is fokozni fogják és így talán arra is alkalmasak lesznek, hogy végzett növendékeinket a különben is nehezen elérhető közhivatalok felé való törtetés helyett az árukereskedelemben való elhelyezkedésre serkentsék. A tanulmányi ügyekről szóló jelentésünk befezéseképen még megemlítjük, hogy az Országos Kereskedelmi és Iparos Szövetség által az 10 1933/34. iskolai évben érittségizett tanulók részére 1934. október 3. és 4-én rendezett tanulmányi versenyen iskolánk nem vett részt. A versenyre egy növendékünk jelentkezett ugyan, aki azonban októberben már állásban volt és szabadságot nem kapott. Ez az eset csak megerősíti e helyen már ismételten kifejezett ama véleményünket, hogy e versenyeket a jövőben az iskolai év végén kell megtartani, mert az iskolából már kikerült növendékeknél gyakran oly gátló körülmények fordulhatnak elő, amelyek a versenyeken való részvételüket megnehezítik, sőt lehetetlenné is teszik. Különben változatlanul valljuk, hogy e versenyek a gyakorlati élet és az iskola között fennálló kapcsolatot mélyítik és tanulóinkat nagyobb erőkifejtésre buzdítják. Sajnálattal állapítjuk meg azért, hogy az OKISZ. ez évben a felső kereskedelmi iskolai tanulók tanulmányi versenyét nem rendezte meg. Az iskolai fegyelem megszilárdítására irányuló munkánkat a f. iskolai évben folytattuk. Állandóan hirdetjük, mert őszinte meggyőződésünk, hogy eredményes tanulmányi munka csak rend és fegyelem mellett lehetséges. Az életben való boldogulás szempontjából azonban még fontosabb, hogy az iskolából kikerülő növendékeink valláserkölcsi alapon álló, hazafias érzésű és gondolkodású, kötelességeiket a leglelkiismeretesebben teljesítő és lemondani tudó, igénytelen fiatal emberek legyenek. Az elhelyezkedés mai nehézségei mellett ugyanis csak a legszerényebb, teljesen lefokozott életmódra is képesítő e tulajdonságok kímélhetik meg a fiatalságot azoktól a csalódásoktól, amelyek az életben oly gyakoriak. Az iskola e célját azonban csak a szülői ház legteljesebb támogatásával, vagyis csak úgy érheti el, ha a szülő a házi nevelésben is az iskola követeléseihez alkalmazkodik és gyermekét az iskola fegyelmi szabályainak minden tekintetben való betartására szoktatja. Természetes, hogy minden alkalmat felhasználtunk, hogy a szülőket e felfogásunk helyességéről meggyőzzük. Az eredmény azonban távolról sem kielégítő, mert a szülői ház ily irányú segítségét a legtöbbször sajnos nélkülöznünk kell. A megfelelő szülői támogatás és ellenőrzés hiányának és a kedvezőtlen külső körülmények fegyelemlazító és erkölcsrontó hatásának tulajdonítható tehát elsősorban, hogy az elmúlt évben néhány súlyosabb elbirálás alá eső fegyelmi vétség miatt szigorúbb büntetéseket is alkalmaztunk. Tettük ezt azért, mert véleményünk szerint minden eszközt fel kell használnunk arra, hogy nevelési célkitűzéseinket az említett káros jelenségek ellenére is teljes egészében megvalósíthassuk. Az év folyamán természetesen kisebb fegyelmi vétségek is előfordultak. A mai időkre jellemző tünet, hogy e vétségek is a legtöbb esetben nem annyira a tanulók fegyelmezetlenségének, mint inkább a hiányos házi nevelésnek voltak a következményei. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy fegyelmi téren is teljesen kielégítő eredményt csak akkor érhetünk el, ha következetes és kitartó munkával végre sikerül majd a szülőket rábírni, hogy az iskolával szemben eddig tanúsított magatartásukat gyermekeik jól felfogott érdekében változtassák meg és cselekvően támogassanak bennünket. Egészségi állapot. Az iskola tanulóinak az egészségi állapota az év folyamán nem volt kedvező. Növendékeink a városban a téli hónapokban járványszerűen fellépett náthaláz miatt sokat mulasztottak, de a tanítás azért nem szünetelt. Enyhe természetű, néhány napos megbetegedések ez időben a tanári testület tagjai között is előfordultak, a megbetegedések azonban a tanítás folytonosságát egyáltalában nem zavarták, mert a mulasztó tanárokat mindenkor könnyen helyettesítettük. Az iskola egészségügyi viszonyait Neumann Henrik dr., az iskola egészségtan tanára állandóan ellenőrizte és az arra rászoruló tanulókat 11 ingyen gyógykezelte. Szemvizsgálatot Goda Lipót dr., városi tiszti főorvos kétszer tartott. Valláserkölcsi- és hazafias nevelés, iskolai ünnepélyek. A vallásos szellem ápolására az elmúlt évben is nagy gondot fordítottunk. E fontos kötelességünk lelkiismeretes teljesítésére nemcsak a vallásos hit jellemképző ereje, hanem az a régi meggyőződésünk is ösztönzött, hogy csak e szellemtől és érzéstől áthatott lélek tud igazán örülni az életnek, tud lelkesedni magasztos és nemes gondolatokért, biztosan járja az élet útjait és nem esik kétségbe akkor sem, ha sorscsapások érik. A tanári testület tehát állandóan vigyázott arra, hogy a tanulók vallási kötelességeiket pontosan teljesítsék. Tanáraik és hitoktatóik vezetésével résztvettek felekezeteik istentiszteletein, vallási gyakorlatain és egyházi ünnepélyein. Ez utóbbiakon iskolánk növendékei gyakran szerepeltek is. A tanári testület vallás-erkölcsi nevelését különben nagyon megkönnyítette az a benső és meghitt kapcsolat, amely növendékeinket hitoktatóikhoz fűzi. Intézetünkben hagyományképen él az a felfogás, amely az erkölcsi nevelés egyik legfontosabb célját az ifjúság hazafias érzésének és gondolkodásmódjának a megszilárdításában látja. Szeretett hazánk mai szomorú állapota azonban parancsolóan előírja, hogy e téren fokozottabb tevékenységet fejtsünk ki, mert sorsunk lényeges változása csak a régi határok visszaállításával remélhető. Minden alkalmat megragadtunk azért, hogy rámutassunk azokra a feladatokra és kötelességekre, amelyeket e súlyos helyzet fiatalságunkra ró. Iskolai ünnepélyeinket is az a törekvés hatotta át, hogy tanulóinkban az annyi megpróbáltatáson és szenvedésen átment hazánk iránt való tántoríthatatlan és a legnagyobb áldozatokra is hajlandó szeretet és a nemzeti hagyományainkhoz való ragaszkodás megerősödjék. Az iskolai rendezéseket azonban felhasználtuk arra is, hogy az ifjúságot az ország mai nehéz gazdasági helyzetével kapcsolatos kötelességeire figyelmeztessük. Szeptember 12-én, a tanév megnyitásakor Surányi Gyula tanár a nemzeti zászló tiszteletének a fontosságát és jelentőségét méltatta. Október 5-én Borsa Béla tanár az összes évfolyamokban Madách Imréről emlékezett meg. Október 6-án az aradi vértanuk emlékének áldoztunk. Az ünnepi beszédet ifj. Balogh János IV. évf. tanuló mondotta. Október 20-án Borsa Béla tanár a magyar és történelem órákat használta fel arra, hogy finn-ugor összetartozásról rövid előadást tartson. Október 30-án takarékossági napot rendeztünk, amelyen Beke Ferenc tanár a takarékosság erényének gyakorlására hívta fel növendékeinket. December 11-én Surányi Gyula tanár a limanovai hősökről emlékezett meg, az Ifjúságot a hősök iránt való tiszteletre buzdítva. Január 20-án, születésének 100-ik évfordulóján önképzőköri diszgyülés keretében Madách Imre halhatatlan emlékének áldoztunk. Az emlékbeszédet Sárkány Pál III. évf. tanuló mondotta el. Iskolai ünnepélyeink sorában ez évben is az első helyet márcins 15-i ünnepélyünk foglalta el, amelyet a Nagykanizsai Kaszinó dísztermében a következő műsorral rendeztünk: 1. Élj őseink hazája. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Elmondta Sárkány Pál III. évf. tanuló. 3. Ábrányi: Erős hit. Szavalta id. Balogh János IV. évf. tanuló. 4. Ünnepi beszéd. Elmondta Gut István IV. évf. tanuló. 5. Talpra magyar. Énekelte az ifjúsági énekkar. 6. Barbarits: Kuruc-ének virradatkor. Szavalta Koppányi Imre III. évf. tanuló. 12 7. Petőfi: Van-e egy marok föld ? Szavalta Harsányi Miklós II. évf. tanuló. 8. Szózat: Énekelte az ifjúsági énekkar. Április 8-án a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc dicső emlékének és hervadhatatlan érdemeinek hódoltunk. Halálának 200-ik évfordulója alkalmából megtartott ünnepélyen az emlékbeszédet Borsa Béla tanár mondotta. Május 2-án a világháborúban elesett hősökről emlékeztünk meg. A róm. kat. temetőben nyugvó hősök sírjánál tartott ünnepélyünk kiemelkedő pontja Surányi Gyula tanár következő emlékbeszéde volt: Kedves Tanuló Ifjak! Minden esztendőben, midőn a tavasz legszebb hónapja virágdíszbe öltözteti a megujuló természetet, kijövünk e hősi sírok közé, hogy lerójjuk a hála és kegyelet adóját a legnemesebb célért éltük ifjú virágát hullató hősök örökké élő emlékének. Kijövünk nem azért, hogy könnyekkel áztassuk fejfájukat, de igenis azért, hogy mig tisztelettel, elismeréssel meghajlunk érdemeik előtt, egyben erőt merítsünk a jövőre az ő nagyságukból. Kijövünk, hogy tanuljunk, mert nem néma ez a temető, hanem szavak nélkül ugyan, de a tények erejével a magyar lélek legmélyebben beágyazott kérdéseit veti elénk s azok hősi megoldásában a lemondás helyett tettre, fáradhatatlan cselekvésre, csüggedés helyett hitre, reményre és lebírhatatlan erőre tanít. S ha volt valaha is idő, melyben szükségünk volt erre a hősöktől kölcsönzött erőre, s ha volt valaha is idő, mely rá-kényszerített bennünket arra, hogy megértsük e néma sírok beszédét, úgy a mai idők valóban azok. E sirok között lelki szemeink előtt újból és újból elvonulnak a világháború csataterei és elvonul az a 9,000.000 elesett hős, köztük 670.000 magyar, akik a csatatereken hagyták életüket, örömüket, ifjuságukat és minden reménységüket. Irtózatos véráldozat! 670,000 magyar hősi halott! Megrendülne a lélek, ha váddal kellene e sirok közé állanunk, de mert esésükben is a világ bámulatát keltették fel, büszke, felemelő gondolattal állapíthatjuk meg, hogy felettük a diadalt nem a győzők kiválósága szerezte meg; haláluk nemzettevő eszme volt s csak a történelem trgaikus sorscsapása fektette őket korai sírjukba. Felmérhetetlen a veszteség, de látva az ő halálukat, még a csataterektől sem kell félteni a nemzetet. Az erdőt sem az irtás pusztítja el, mert egészséges gyökere újból kihajt s évek múlva megint csak erdő zúg a vágás helyén. Amitől a nemzetet félteni kell, az a szellemi élet lapossága. Mert alig van a történelemben még egy kor, mely ennyi dicső példa után is a rászakadt nehéz időkben szellemileg oly gyorsan megrokkant volna s amely oly nagy kiterjedésben elpusztította volna e nemzetben a hitet a feltámadásban. Éppen ebben a nemzetben, amelyet a sors ezer esztendőn keresztül sohasem dédelgetett s a mely felkelt a tatárjárás után, amely átélte Mohácsot s oly sokat temetett Világos és Arad után. Rosszul járják a hősi temetőt s nem értik meg a sirok beszédét azok, kikben, mert megnehezült az idők járása, kihalt a jellemesség és férfiasság, kikben az egyik oldalon még ma is csak a szórakozás és élvezetek kergetése mellett úgy eltűnt a kötelességteljesítés, a szeretet, a másik oldalon pedig az úrrá lett nemtörődés, a munkakerülés nyomán a kolduskenyér kierőszakolásán kívül eltűnt mindaz, amiért elesett hőseinket egy nemzet glóriája övezi: az áldozatokban és verejtékezésben gyöngyöző hazaszeretet. Szinte irigykedve kell néznünk ezeket a hősi sírokat, mert, ha van valami szép az elmúlásban s gyászt keserűséget csak az ittmaradottak éreznek, mig az elköltözöttek felszabadulnak és megtisztulnak, akkor szép az ő haláluk, mert fiatalon, duzzadó erdőben törtek derékba, mielőtt még érezhették volna a hanyatlás, pusztulás dermesztő hidegségét. Hogy addig, mig idejutottak, mit cselekedtek, mit szenvedtek, a haza oltárán milyen áldozatot égettek el, azt nem tudom elmondani, mert senkisem mondhatja 13 el az aláíutó meteor utjának minden változását. A legendák nem születésükkor, csak századok múlva virulnak ki teljes pompájukban. A magyar élet legmagasabb csúcsait járták s összeestek abban a tudatban, hogy mindent odaadtak, mindent feláldoztak, amint a harcterekre induló vasúti kocsik otdalára odairták: Gyermekeink javáért! Az ő életükért, az ő békességükért, megszentelt fájdalmú örökségükért: a magyar hazáért. Ezért kell a temetőbe elzarándokolnia a nemzet minden tagjának, hogy itt megtanulja, mi a magyar jellem, erő, mi a szeretet, és kötelességtúdás, mi a magyar szív és magyar lélek. Ha ezt megtanuljuk, akkor méltó gyásszal állhatunk e sirok között, lelkünkbe rezeg a mi szörnyű tragédiánk, a mi gyászunk s a velünk történt és soha nem felejthető igazságtalanság. Hőseink bejárták a magyar égbolt legszebb magasságait és néma sirjuk arra tanít, hogy bár a szenvedések nemzete vagyunk, de rajtunk áll, hogy ez rabszolgasors legyen rajtunk, vagy pedig egy nagy lelki missió. Megállva e sirok között, ha feljajdul bennünk a magyar lélek s e gyászünnepségeken zokog a magyar szív, akkor még lobog a láng az oltár körül, akkor még nem halt meg a leányzó, csak alszik. Akkor még megértjük a temető beszédét, s megfürösztve lelkünket az ő tanításúkban mindig azzal a szent fogadással veszünk tőlük búcsút, hogy minden munkát, minden fáradságot, lemondást és szenvedést megér az, amit ők oly halálos komolysággal értékeltek: a magyar föld és rajta a független magyar nemzet. Május 2-án tartottuk meg a városi sétakertben a madarak és fák napját is. E napnak a jelentőségét és rendeltetését, az ifjúságnak e téren való feladatait Marosi Géza tanár ismertette. Május 5-én a Zrínyi sportpályán évzáró tornavizsgát rendeztünk, amelyen városunk közönsége is nagy számban jelent meg. A vizsga lefolyása minden kétséget kizáróan igazolta, hogy iskolánk a testnevelés téren is eredményes munkát végez. Az ünnepély fényét emelte az a megtiszteltetés, amely iskolánkat azáltal érte, hogy a versenyek győzteseinek a jól megérdemelt díjakat Nagykanizsa városának sportszerető főjegyzője Hegyi Lajos dr. úr nagyhatású beszéd kiséretében adta át. Május 26-án az intézet ifjúsága a tanári testület vezetésével Nagykanizsa városának a háború hősi halottainak emlékére rendezett ünnepélyen vett részt. Június 4-én Surányi Gyula tanár az összes évfolyamokban a trianoni békeparancsról és annak a szomorú következményeiről emlékezett meg. Június 5-én Borsa Béla tanár a Magyar. Könyvnapok jelentőségét ismertette az összes évfolyamokban és az ifjúságot a magyar könyv szeretetére és megbecsülésére buzdította. Június 9-én növendékeink a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetségének a közgyűlésén jelentek meg. Elhoztuk őket erre az ünnepi gyűlésre azért, hogy a vén diákok tiszteletreméltó példája reájuk is buzdítólag hasson. Június 10-én tanulóink a Nagykanizsa megyei város által rendezett Zrinyi-napok alkalmából tartott ifjúsági tornaünnepélyen vettek részt. Június 17-én évzáró ünnepélyt rendeztünk, amelyen a tanulmányi ösztöndíjakat és jutalmakat osztottuk ki, Tandíjmentesség. Iskolánk felügyelő-bizottsága az I. félévben 3 tanulót 4/4, 1 tanulót 3/4, 11 tanulót V2 és 9 tanulót lk tandíjkedvezményben részesített. A II. félévben 4 tanuló */*, 6 tanuló 3A, 16 tanuló V» és 10 tanuló V* kedvezményt kapott. Az elengedett összeg (3050 — P) azt bizonyítja, hogy az iskolafenntartó az arra jogosultaknak a kedvezményt megadja, ha megfelelő tanulmányi eredmény alapján kérik azt. Az egyes tanulók II. félévi kedvezményének fokát a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 1210/1934. 14 számú rendeletének utasítása szerint a részletes tanulmányi eredményt feltüntető kimutatások utolsó rovatában közöljük. Igazgatói értekezletek. Azt a lelkesedést és ügyszeretetet, amellyel dr. Szakáll Zsigmond főigazgató úr a felső kereskedelmi iskolák színvonalának az emelésén fáradozik, az a körülmény is igazolja, hogy aránylag rövid főigazgatósága alatt már a második igazgatói értekezleten elnökölt. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 42327/1934. számú rendelete alapján Kecskeméten 1934. október 8. és 9-én megtartott értekezlet ugyanis feltétlenül hozzájárul majd ahhoz, hogy a felső kereskedelmi iskolák munkája eredményesebbé váljék. Nagyszerű volt az az elnöki gondolat, amely az értekezlet előadóitól azt kívánta, hogy különböző tárgyú előadásainkban az igazgató hivatása és az domborodjék ki, hogy feladatának hogyan felelhet meg legjobban. Természetes, hogy a kereskedelmi szakoktatás több fontos kérdését az említett szemszögből tárgyaló előadások a jelenlevőkre termékenyítően hatottak. Az előadásokkal kapcsolatos eszmecserék pedig a felvetett kérdésekben való egyöntetű felfogás kialakulását segítették elő, aminek végeredményben szintén iskoláink látják majd a hasznát. Örvendetes, hogy az elhangzott előadások és hozzászólások nyomtatásban is megjelentek és így azokból a kereskedelmi szakoktatás minden munkása okulhat. Jól volt megválasztva az értekezlet helye is, mert a Benedek-féle hűtőház és a gyümölcs-és főzelékkonzervgyár megtekintésével a résztvevők gyakorlati ismereteiket is gyarapították. Szülői értekezletek. Az iskola és a szülői ház között fennálló kapcsolatnak a mélyítésére a f. iskolai évben is két szülői értekezletet tartottunk, amelyeken az érdekelt szülők és helyetteseik majdnem teljes számban jelentek meg. Valószínű, hogy az iskola és a tanulóifjúság érdekét szolgáló ez örvendetes jelenség a kitartó munkának az eredménye is, amelyet évek óta oly módon végzünk, hogy állandóan és következetesen hirdetjük és hangoztatjuk, hogy tanulmányi és nevelési célkitűzéseinket csak az iskola és a szülői ház komoly összefogásával és vállvetett munkájával valósíthatjuk meg. A szülők megjelenésében megnyilatkozó nagyobbfokú érdeklődés ellenére azonban ez értekezleteink még mindig nem felelnek meg teljes mértékben annak a célnak, amelyre hivatottak. Ennek oka az, hogy a szülők előadásainkat figyelmesen meghallgatják, ugyan, de a tanácsainkat rendszerint nem követik és a gyermekek házi nevelésénél azokat fel nem használják. Csak néha-néha sikerül az a törekvésünk is, hogy a szülőket az iskola által jól értékesíthető felszólalásokra bírjuk. Pedig a szülői értekezletek igazán gyümölcsözők csak akkor lesznek, ha a közös munkában a szülők is cselekvően, vagyis oly módon vesznek részt, hogy fejtegetéseinkkel kapcsolatos észrevételeiket, az iskolára és gyermekeikre vonatkozó megfigyeléseiket és óhajaikat, tanulmányi és fegyelmi ügyekre vonatkozó véleményüket velünk közlik. Felvilágosító munkánkat azonban folytatjuk és azért reméljük, hogy előbb-utóbb mégis elérhetjük, hogy a szülői értekezletek igen fontos rendeltetésüknek minden tekintetben megfeleljenek. A november 11-i első értekezleten az igazgató azokról a követelményekről beszélt, amelyeket az iskola fegyelmi és tanulmányi téren tanulóival szemben támaszt, Neufeld Simon tanár pedig „Hogyan tehetjük szülői értekezleteinket eredményesebbé ?" cimen tartott előadást. A március 19-i második értekezleten az igazgató az első félévi eredményt és ennek a megjavítására alkalmas eszközöket és eljárásokat ismertette, Borsa Béla tanár pedig „Az erkölcsi nevelésről" értekezett. Mindkét értekezletet felhasználtuk azonban arra is, hogy a szülők megfelelő felvilágosítása és kioktatása által is 15 megakadályozhassuk, hogy fiatalságunk lelketlen izgatók által terjesztett hamis jelszavaknak és nemzeti szempontból kárhozatos tévtanoknak áldozatul essék. Hivatalos látogatások. Szakáll Zsigmond dr., főigazgató úr iskolánkat 1934. november 5., 6. és 7-én látogatta meg. Ez idő alatt valamennyi évfolyamban többször megjelent, megvizsgálta az iskola ügykezelését és felszerelését. Tapasztalatait az elnöklete alatt megtartott értekezleten közölte a tanári testület tagjaival. Elismerő szavait örömmel hallottuk. Szívesen fogadtuk azonban a tanulmányi, eredmény fokozását célzó, jóindulatú észrevételeit és megjegyzéseit is. Értékes tanácsait természetesen követtük, mert évek óta tapasztaljuk, hogy ez eljárásunkkal csak az iskolánknak használunk. Bohn Ferenc dr., testnevelési szakfelügyelő iskolánkban 1935. március 21-én jelent meg. Megfigyelte e tárgy tanítását és a testnevelés tanárának hasznos útmutatásokat adott. Felügyelő-bizottságunk tagjai közül az elmúlt iskolai évben a következők látogattak meg bennünket: Krátky István dr., polgármester, v. Bentzik Lajos, takarékpénztári igazgató, Halphen Jenő dr., hitközségi elnök, Ketting Ferenc, polgári iskolai tanár és Magas Mihály, kegyesrendi gimnáziumi igazgató. Az iskolánk ügyeit intéző uraknak e látogatásokban megnyilvánuló érdeklődését e helyen is megköszönjük, mert véleményünk szerint e látogatások tanárra é§ tanulóra egyaránt csak buzdítólag hatnak. Ipartelepek és intézmények látogatása, tanulmányi kirándulás. A kereskedelmi iskola tanulóit az életnek neveli. Hivatásának tehát csak úgy felelhet meg, ha növendékeinek gyakorlati ismereteket is nyújt. Ezért szükséges, hogy tanulóink a gyakorlati élettel a lehetőség határain belül már az iskola padjaiban megismerkedjenek és hogy abból tanulmányaiknak ideje alatt is mennél többet lássanak. E cél érdekében növendékeink szaktanáraiknak vezetése mellett a folyó tanévben nemcsak a fontosabb nagykanizsai ipartelepeket nézték meg, hanem a Nagykanizsai Takarékpénztárt, a Gazdák Biztosító Intézetét, a MÁV fűtőházát, a vámhivatalt és postát is meglátogatták. A postának a megtekintésével különben a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 29718/1934. számú rendeletében foglalt ama utasítását is végrehajtottuk, hogy a tanulóifjúság a hírszerző szolgálat berendezéseit a helyszínen lássa. Fogadják az ipartelepek és intézmények vezetői e helyen is hálás köszönetünket a szíves és barátságos fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Az iskolának az élettel való kapcsolatát a tanulmányi kirándulások is előmozdítják. Ezeknek az értékét azonban a velük járó nagy pedagógiai haszon is emeli. Mindent elkövettünk ezért, hogy a tervezett tanulmányi kirándulást megrendezhessük. Kirándulásaink rendezésénél már évek óta az az elgondolás vezérel bennünket, hogy a tanulóifjúság elsősorban hazája nevezetesebb városait ismerje meg. Ezért határoztuk el, hogy Pécs és Miskolc után ez évben Szombathelyt, Győrt, Veszprémet és Herendet tekintjük meg. A kirándulás személyenként 25 pengőbe került. A mai gazdasági helyzetre jellemző tünet, hogy a tanulmányutat a csekély részvételi díj ellenére csak a kirándulási alap jelentékeny támogatásával valósíthattuk meg. A kirándulást, amelyen Borsa és Neufeld tanárok vezetésével 25 tanuló vett részt és amelyről részletesen külön fejezetben számolunk be, április 14., 15., 16. és 17-én tettük meg. A tanulmányút gondos, a részletekre is kiterjedő előkészítése a vezető tanárok érdeme. Ennek tulajdonítható, hogy programmunkat rendben lebonyolítottuk. Hálás köszönet illeti meg ezért azonban Kőszegfalvi Flóris dr., Vidonyi Zoltán és Wallner Ernő dr. igazgatókat is, akik a kirándulással 16 kapcsolatban minden tekintetben lekötelező előzékenységgel támogattak bennünket. A volt tanulók szövetsége és iskolatársak találkozói. Állandó gyakorlatunk, hogy az iskolánkat végzett tanulókat magában egyesítő szövetség működéséről e helyen számolunk be. Ez eljárásunkat az a véleményünk indokolja, hogy a diákszövetségek tulajdonképen iskolai intézmények. Valószínű tehát, hogy a működésükről szóló jelentések a tanügyi köröket érdeklik. Az évi értesítőkben megjelenő ismertetésekkel azonban elsősorban azt akarjuk elérni, hogy az iskola jelenlegi növendékeinek a szövetségi gondolat iránt való érdeklődését felkeltsük és megerősítsük, hogy a szép és nemes célokat szolgáló zászlónk alá sorakozzék mindenki, aki a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végezte. Szövetségünk elmúlt évi működése a megszokott keretek között mozgott. Őszintén elismerjük, hogy minden törekvésünk és erőfeszítésünk, hogy e kereteket tágítsuk hiábavaló volt. A nyomasztó viszonyok mindent megbénító hatását ugyanis erősen éreztük mi is. A rendkívüli méretű, a gazdasági élet minden ágára kiterjedő válság a legerősebben azzal sújtott bennünket, hogy a legfontosabb célkitűzésűnk, az állásközvetítés terén a legcsekélyebb eredményt sem érhettük el. Kizárólag a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek tulajdonítható az is, hogy anyagi erőforrásainkat gyarapítani nem tudjuk és ezért szociális jellegű tevékenységünket is korlátoznunk kell, pedig e téren, ma nagyon sok volna a tennivalónk. Annak ellenére azonban, hogy szövetségünk e célkitűzéseit csak részben valósíthattuk meg, egyéb feladatainkat az elmúlt esztendőben sem hanyagoltuk el. Ezt az az örvendetes tény igazolja, hogy szövetségünk, főképen pedig budapesti csoportunk kulturális téren ez évben is igen szép eredménnyel működött. Ennek köszönhető, hogy szövetségi körökben a nagykanizsaiak minden hónap első szombatján rendezett kultúrestéi és összejövetelei közismertek. Hála és elismerés ezért a budapesti csoport lelkes vezetőségének. Az ő fáradságot nem ismerő munkájának köszönhető ugyanis elsősorban, hogy a csoport a mai, a szövetségi eszme szempontjából különösen kedvezőtlen viszonyokkal is dacolva él és értékes tevékenységet fejt ki. E feladatát a helyi viszonyokhoz mért szerényebb keretekben az elmúlt évben a nagykanizsai csoport is teljesítette. Természetes, hogy e rendezések az együttérzés és összetartozandóság ápolására és a baráti kapcsolatok kimélyítésére is nagyon alkalmasak voltak, alapszabályszerű céljaiknak tehát sok tekintetben megfeleltek. Szövetségünk jövője azonban a jelen igen szerény eredményei ellenére is biztató. E hitünket a június 9-i VI. rendes közgyűlésünk előkészületei is igazolják. A jelekből ítélve e gyűlésen nemcsak a szokásos találkozókon érdekelt volt tanítványaink vesznek részt, hanem olyanok is, akiket a szövetségi gondolat hoz majd körünkbe. Az eszme tehát él és ezért rendíthetetlenül hiszünk sorsunk jobbrafordultában, amikor szövetségünk nemes céljait és törekvéseit teljes egészében megvalósíthatja és különösen fiatalabb tagjainak hasznos szolgálatokat tehet majd. Véleményünk szerint a mának a legfontosabb feladata ezért az, hogy a szövetségünkben rejlő nagy erkölcsi értékeket a remélhetőleg nemsokára elkövetkező jobb időkre átmentsük. Szövetségünk működéséről szóló jelentésünket rendszerint közgyűlési beszámolónk egészíti ki. E gyakorlatot a meleg és lelkes hangulattal párosult emelkedett szellem, amely közgyűléseinket és az azokat követő társasvacsorákat évek óta jellemzi, indokolja. A június 9-i közgyűlésünkről szóló részletes beszámolónk azonban nyomda-technikai okokból csak a jövő évi értesítőnkben jelenhetik meg. Megemlítjük azonban, hogy e közgyűlésünket is a szokásos ünnepi keretek 17 között tartjuk majd meg és ezért meg vagyunk róla győződve, hogy szintén élniakarásunknak lesz a kifejezője. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán ma az iskolai találkozók megrendezése is nehéz. Természetes ez azért, mert a gazdasági élet hanyatlásának anyagi következményeit különösen az az osztály érzi, amely a kereskedelmi iskolák volt növendékeiből kerül ki. Ennek ellenére valószínű, hogy 1935. június 9-én 4 évfolyam (1905., 1910., 1915. és 1925.) volt növendékeit üdvözölhetjük iskolánk falai között. Tapasztalatból tudjuk, hogy a szövetségi keret a találkozóknak fényét és hangulatát csak emeli. A találkozókat ezért ez évben is a közgyűléssel kapcsoljuk majd össze. Amikor e sorokat írjuk, nem tudjuk még biztosan, hogy a tervezett találkozókon kik vesznek részt. A megjelentek névsorát tehát a fenntemlített okból ez évi értesítőnkben legnagyobb sajnálatunkra nem közölhetjük. A tanári kar társadalmi és irodalmi munkássága. Általánosan ismert tény, hogy a kedvezőtlen külső körülmények a tanári testület tanítói és nevelői munkáját megnehezítik. Megfelelő tanulmányi eredmény ezért ma csak fokozottabb erőkifejtéssel érhető el. Az iskola tehát a tanári kar idejét már évek óta erősen leköti. Az intézet tanárai ennek ellenére sem felejtették el, hogy társadalmi, szociális és kultúrális kötelességeik is vannak. Nemcsak mint tagok támogatták tehát az e célokat szolgáló országos és nagykanizsai egyesületeket, hanem a helybeliek működésében társelnöki, titkári és egyéb minőségben tevékeny részt is vettek. Mint előadók Borsa Béla, Marosi Géza és Surányi Gyula szereztek érdemeket, mert az Iparos Körben, a Katolikus Legényegyletben, a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körben stb. tartott közgazdasági, irodalmi és történelmi tárgyú előadásaik nemcsak ez ismeretek népszerűsítéséhez, hanem a nagy magyar gondolat ébrentartásához és a hallgatóság hazafias érzésének az erősítéséhez nagyban hozzájárultak. - IV. Az iskola felettes hatóságai és tanári testülete. a) Felettes hatóságok: Az iskolánk felett való felügyeletet elsőfokon Szakáll Zsigmond dr., kir. főigazgató gyakorolja. A másodfokú felügyeletet a V. K. M. V. a. 2. ügyosztálya végzi. Az ügyosztály főnöke : Bernáth Géza dr., miniszteri tanácsos; szakelőadó: Stróbel Ernő, áll. felső ker. iskolai igazgató. Iskolánk fenntartója: Nagykanizsa megyei város, amely fenntartó jogait az iskola felügyelő-bizottsága útján gyakorolja. A felügyelő-bizottság tagjai: Elnök: Krátky István dr., polgármester. Helyettese: Hegyi Lajos dr., főjegyző. Előadó: Balog Dávid, igazgató. Jegyző: Surányi Gyula, felső ker. iskolai tanár. v. Bentzik Lajos, kormányfőtanácsos, tkptári igazgató. Halphen Jenő dr., ügyvéd, izr. hitközségi elnök. Ketting Ferenc, áll. polgári iskolai tanár. Magas Mihály, kegyesrendi reálgimnáziumi igazgató. Raj ki István, kereskedő, az OMKE kerületi elnöke. Samu Lajos, ipartestületi elnök. Teutsch Gusztáv, kereskedő, az OMKE kerületi társelnöke. Unger-Ullmann Elek, kereskedő, az OMKE kerületi társelnöke. Weisz Lajos dr., ügyvéd. 18 b) Tanári A tanár neve Képesítése Szolgálati éve -ra CO összesen ennél ez Űzetni! a) Igaz- 1 Balog Dávid C) szakos felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár 33 33 b) R e n d e s 2 Abádi Jakab A) szakos felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár 10 10 3 Marosi Géza B) szakos felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár 18 1*3 4 Neufeld Simon Német-francia szakos középiskolákra képesített tanár 15 15 5 Surányi Gyula Földrajz-történelem szakos középiskolákra képesített tanár 35 12 c) Helyettes 6 Beke Ferenc A) szakos felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár 3 3 7 Borsa Béla Német-francia szakos középiskolákra képesített tanár 2 2 d) Ó r a a d ó 8 Lázár Artúr Katonai átképző tanfolyamot végzett elemi iskolai tanító 4 4 9 Neumann Henrik dr. Iskola orvos 7 7 10 Vermes Aladár Mennyiségtan-természettan szakos középiskolákra képesített ny. tanár, oki. gépírás tanító 8 8 e) H 1 t o k - 11 Gazdag Ferenc Világi pap, püspöki tanácsos 12 12 12 Horváth Olivér Ag. ev. lelkész 15 15 13 Kádár Lajos Ref. lelkész 26 26 14 Winkler Ernő dr. Főrabbi 15 15 Iskolaszolga: Francsics Zsigmond. testület. Milyen tárgyakat Évfolyam £5 Jegyzet tanít I. II. III. IV. -S gató. Vegytan Áruismeret s. — 2 2 3 7 A segítőegyesület elnöke; az árúismeret-vegytani szertár őre. tanárok. Ker. számtan Levelezés Könyvvitel Gyakorló iroda 4 2 3 2 3 4 18 A IV. évfolyam főnöke; a sportkör pénztárosa. Ker. számtan Természettan Menny.-tan és pol. számtan 3 3 2 2 3 2 3 18 Az 1. évf. főnöke; a term.-tani szertár és a tanári könyvtár őre; a segítőegyesület pénztárosa. Német nyelv Francia nyelv Német társ. gyak. 4 2 3 3 3 3 4 22 Igazgatóhelyettes; a 111. évf. főnöke, a segítőegyesület ellenőre. Földrajz Történelem Gyorsírás Karének 2 2 2 2 1 2 2 1 2 2 1 19 A 11. évf. főnöke; a földrajz-történelmi szertár őre; a gyorsírókör és énekkar vezetője. tanárok. Keresk. ismeretek Jogi ismeretek Közgazdaságtan Gyorsírás Torna 2 2 3 2 1 2 4 1 18 Szépírás I — — Német nyelv Magyar nyelv Történelem Német társ. gyak. 4 4 2 3 2 2 2 3 22 Az ifjúsági kövyvtár őre; az önképzőkör vezetője. tanárok. Torna — 2 2 2 6 A sportkör vezetője. Egészségtan havi 1 havi 1 havi 1 havi 1 1 Gépírás — 3 2 2 7 t a t ó k. Hittan 2 2 2 2 8 Hittan 2 2 2 — 6 Hittan — 2 — 2 4 Hittan 2 2 2 2 8 19 20 VII. Az elvégzett tanítási anyag. A felső kereskedelmi iskolák tanítási anyagát a nm. Vallás- és Közokatásügyi Miniszter Úrnak 68000/1927. számú rendeletével kiadott tanítástervünk egész terjedelmében felsorolja. Az egyes évfolyamok anyaga főképen a magántanulókat érdekelte. A magánvizsgák központosítása folytán azonban magántanulóink már nincsenek, azért a tanítási anyag részlete^ ismertetése helyett a fenntemlített tanítástervre utalunk, amely a m. kir. Egyetemi Nyomdában kapható: Budapest, VIII., Muzeum-körut 6. VI. A könyv- és szertárak gyarapodása. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt könyv- és szertárainkat a f. iskolai évben sem fejleszthettük oly mértékben, mint azt a szemléltető oktatás fontossága megkívánja. A fenntartó város áldozatkészségéből azonban felszerelésünk néhány értékes darabbal ez évben is gyarapodott. Miután nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1210/1934. számú rendelete értelmében az iskola felszereléséről és ennek az iskolaév folyamán történt gyarapodásáról összefoglaló kimutatást is kell készíteni, e helyen csak a f. évi szaporodást tüntetjük részletesen fel. Ifjúsági könyvtár. Vétel: Almássy László: Az ismeretlen Szahara. Gróf Apponyi Albert: Élmények és emlékek. Babits Mihály: Élet és irodalom. Baktay Ervin: Boldog völgy országa. Balla Ignác: Duce. Balogh Károly: Madách. Barbarits Lajos: Őszi gyónás. Cholnoky Jenő: A sárkányok országából; Égen földön; Kárpátoktól az Adriáig. Csathó Kálmán: Földiekkel játszó égi tünemény. Dóczy Jenő: Ady muzeum. Donald Róbert: Trianon tragédiája. P. T. Etherthon: A Mont Everest átrepülése. Forbáth László : A megújhodott Mongolia. Dr. Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi. Greguss Ágost: írói arcképek. Gyóni Géza: Álom a táborban. Herczeg Ferenc: Emlékezések. Kardeván Károly: Az ember tragédiája. (3) Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Karácsonyi Benő: Új élet kapujában. Komáromi János: Zágon felé. Keöpe Viktor: Ceylon. Kós Károly: A Varjú nemzetség; Erdély. Körmendi László: A jáki templom ismertetése. Kuncz Aladár: Felleg a város felett. Kovács László: Az Erdélyi Helikon íróinak anthológiája. Ligeti Pál: Új pantheon felé. Makkai Sándor: Az élet fejedelme. Molnár Ferenc: Zenélő angyal. Nagyiványi Zoltán: Idegenlégiótól Szovjetoroszországig. Nyirő József: Kopjafák. Palealogue Maurice: Három diplomata. Papini Giovanni: Krisztus története. Révész Béla: Ady és Léda. Róheim Géza: Magyar néphit. Szántó György: Stradivári. Szász Károly: A világirodalom époszai. Szegfű Gyula: Három nemzedék. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet (2 kötet.) Tamási Áron: Ábel az országban; Ábel a rengetegben. Vörös Márton: A szerencsés expedíció. Zweig Stefan: Erasmus. Ajándék: Csokonai Vitéz Mihály: Összes költeményei. Goethe: Faust. Katona József: Bánk bán (4 példány.) Kisfaludy Károly: Iréné. Madách Imre: Az ember tragédiája. Mereskovszkij: Leonardo da Vinci. Gróf Széchenyi István: Hitel. Szigligeti Ede: Mama. Gróf Teleky László: A kegyenc. Vörösmarty Mihály: Összes költeményei; Két szomszédvár. Gróf Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (7 példány.) 21 Tanári könyvtár. Vétel: Balla Antal: A legújabb kor gazdaságtörténete. Barbarits Lajos: Őszi gyónás. Fülei-Szántó Endre dr.: A váltótelepítési jog különös tekintettel a genfi nemzetközi egyezményre. Hekler Antal: A magyar művészet története. Kelemen: Nagy kézi szótár (2 kötet.) Kendoff Károly: Földrajzoktatás a cselekvő iskolában. Kmetykó János: Testnevelési vezérkönyv; Torna-művezetői vezérfonal. Ligeti Lajos: Sárga istenek, sárga emberek. Makai Ernő dr.: Pénz és hitel a világválság tükrében. Mitrovics Gyula: A neveléstudomány alapvonalai. Perlaky Lajos: A ma életművészete. Pilch Jenő: A magyar katona vitézségének ezer éve (2 kötet.) Statisztikai Hivatal: Magyarország tiszti cim- és névtára. Weszely Ödön dr.: Pedagógia. Ajándék: Árfa Nagy János dr.: Az írástudatlanok Budapesten. Dengl János dr.: A kereskedelmi szakoktatás szolgálatában. Flaxmayer dr. és Medriczky dr.: A kerületi elöljáróságok szerepe Budapest közigazgatásában. Illyefalvi Lajos dr.: Budapest statisztikai zsebkönyve. Laky Dezső dr.: A közületi alkalmazottak szociális és gazdasági viszonyai; A törvénytelen gyermekek Budapesten. Molnár Olga dr.: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Szádeczky dr.—Kardoss: A lakbérviszonyok alakulása Budapesten. Szigeti Gyula dr.: Budapest hitelintézetei. Tébe: Jelentések a takarékpénztárak és bankok egyesületének 1934. évi működéséről. Török István dr.: A budapesti szövetkezetek 1931-ben. Utasítások a felső ker. iskolák tanítástervéhez (4 példány.) Folyóiratok. Vétel: Adó és Könyvvitel, Budapesti Szemle, Fizikai és Kémiai Lapok, Hivatalos Közlöny, Kereskedelmi Szakoktatás, Közgazdasági Művelődés, Magyarosan, Természettudományi Közlöny, Neue Rundschau és Revue des deux Mondes. Ajándék: Magyar Szemle. Földrajzi és történelmi szertár. Vétel: Kogutowitz Károly: A Balkán és Olaszország térképe. Kogutowitz \'Károly: Farnciaország, Hollandia és Belgium térképe. Barthos—Kuruc: Európa 1878-tól a világháború végéig. Természettani szertár. Vétel: Akkumulátor telep. Görbecső a Boyle Mariotte törvény igazolására. Galvanoplasztikai készülék teljesen felszerelve. Kaloriméter Joule törvényének igazolására. Kisebb fényképezőgép. Mészpát kristály, Üveghenger elváló fenékkel. V2 kg. higany. Gyakorló irodai szertár. Ajándék. 20 db. különféle régi érme és 55 db. különböző nyomtatvány. Gépírási szertár. Vétel: 3 db. gépíró-állvány. Sporköri szertár. Vétel: 3 pár futócipő, 3 pár footballcipő, 1 db. bokavédő, 1 db. térdvédő, 1 db. football-külső. 22 VII. Az ifjúsági egyesületek működése. Segítőegyesületünk az elmúlt iskolai évben is tankönyvekkel és pénzzel támogatta az arra rászoruló tanulóinkat. Az egyesület azonban sajnos nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz, hogy nemes hivatását a mai viszonyoknak megfelelő mértékben teljesíthetné. Oka ennek az, hogy évről-évre kisebbek lesznek az adományok, amelyek azelőtt növendékeinknek pénzzel való jelentékenyebb támogatását is lehetővé tették. Működésünk tehát főképen tankönyvek kölcsönadására szorítkozott. 110 tanuló 560 könyvet kapott díjmentesen kölcsön. Minthogy az egyesületnek bevétele két nagykanizsai pénzintézet adományán kívül csak a tanulók által befizetett tagsági díjakból és a hivatalosan előírt érettségi díjrészesedésekből volt, pénzzel csak néhány tanulónkat támogathattuk. íly segélyt 11 tanuló kapott, akik között 150.— pengőt osztottunk ki. Örömmel állapítjuk meg azonban, hogy elsősorban a helybeli pénzintézetek, egyes vállalatok és a szövetségünk adományaiból évvégi jutalmazásokra még elég tekintélyes összeget fordíthatunk és ezt a pénzt is végeredményben szegénysorsú tanulóink kapják. Az egyesület pénztári és vagyonkimutatását az alábbiakban közöljük: Az ifjúsági Segítőegyesület pénztári forgalma az 1934/35. tanévben. ö s s z e g Bevételek: P P f P f P f 1. Egyenleg 1934. szeptember 1.......... 836 70 2. 119 tanuló befizetése ............... á 2.50 297 50 3. Szelvények: 2 db. Nemzeti Bank részvény szelvény 18 54 1 „ Nagykanizsai Bankegyesület rv.sz. 3 — 4 „ Zalamegyei Gazd. Takptár „ „ 4 — 2 „ Nagykanizsai Takptár „ „ 2 — 27 54 Adományok: Érettségi díjrészesedés 1934. dec.-ben 8 — „ „ 1935. májusban ... 14 — A Zalamegyei Gazd. Takptár adománya 20 — A Néptakarékpénztár „ 30 — 72 — Kamatok: Betétkönyv szerint .................. 39 03 Összes bevétel 1272 77 Kiadások: Könyvekért és bekötésért............... 126 26 Segélyezésre ........................... 150 — Ösztöndíjra ... ........................ 27 54 303 80 Egyenleg 1935. június 5. 968 97 1272 77 Nagykanizsa, 1935. június 5. Neufeld Simon s. k. Balog Dávid s. k. Marosi Géza s. k. ellenőr. elnök. pénztáros 23 Az ifjúsági Segítőegyesület vagyonkimutatása az 1934/35. tanév végén. Nagykanizsa, 1935. június 5. Neufeld Simon s. k. ellenőr. Balog Dávid s. k. elnök. Marosi Géza s. k. pénztáros. Ö s s z e g P P f P f 1. 2. Készpénz ........................ 968 97 Értékpapírok: a) Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár részvény Bún alap Vs darab Dr. Villányi alap 1/5 „ Balog alap 2/s „ Domány alap Vs „ 1 darab ... a 50 50 * — b) Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár részvény Bún alap 6/2o darab Dr. Villányi alap 37/2o „ Balog alap 5/20 „ Markovics alap 5/20 „ Domány alap 9/2o „ Neufeld alap V20 „ Kaufmann alap 17/2o „ 4 darab ... á 50 200 — c) Nagykanizsai Takarékpénztár részvény Ségitőegyesület alap 2 darab ............ á 30 60 _ d) Nemzeti Bank részvény 1894-ben érettségizettek alapja 2 darab ... ä 175 350 — 660 — 3. Tankönyvek: Mult évi értékelés ... ... ■ ....... 488.56 T Ti hfis7.fir7.ps ...... 12fi 2fí 614 82 30% avulás .............................. 184 45 430 37 4. Felszerelés értéke .............................. 15 _ Vagyonérték összesen 2074 34 - 24 Jelentés a Deák Ferenc Önképzőkör 1934/35. évi működéséről. Önképzőkörünk újabb fontos lépéssel haladt előre ebben az évben. Sikerült megvalósítanunk azt a régi vágyunkat, hogy a kör a testvéri együttlét és baráti, őszinte megnyilvánulások színtere legyen. A tagokat lelkesedés és tárgyilagos jóakarat hatotta át; ennek a szellemnek köszönhető, hogy a tagok minden elfogódottság nélkül mertek pódiumra lépni. Gyűléseink mindig erősen látogatottak, műsoraink pedig változatosak voltak. Költőink és szavalóink mellett nagy szerep jutott az idén előadóinknak is, akik a közgazdasági, irodalmi kérdések mellett, — a mai idők közhangulatának a hatása alatt, — különösen a haditechnikai és a néprajzi kérdéseket karolták fel. Ezáltal is összekapcsolták körünket a mindennapi élettel és annak ezer megnyilvánulását igyekeztek az ifjú hallgatók megértőképességhez közelebb hozni. Tanulóink rögtönző előadóképességének növelésére előadó versenyeket rendeztünk, ahol a versenyzőknek ismeretlen irodalmi és közgazdasági tételről kellett 3—5 perces gondolkozás után szabadelőadást tartaniok. A tételeket az iskolai anyagból vettük. • Dicséret illeti költőinket, akik az előző évvel szemben nemcsak körünknek a színvonalát emelték, hanem, — amint az a lap legutolsó számából kitűnik, — a Reménysugár cimű ifjúsági folyóirat gárdáját is nagy mértékben erősítették. Ennek a lapnak az országos pályázatán Szűkíts János, legfiatalabb költőnk, második díjat nyert. Minden reményünk megvan arra, hogy a jövő iskolai évben még nagyobb mértékben leszünk képesek iskolánkat az egész ország előtt képviselni. Az idén 42.-szer alakult meg önképzőkörünk a következő tisztikarral: Elnök: ifj. Balogh János IV. évf. t. Alelnök: Sárkány Pál III. évf. t. Főjegyző: Fitos Géza IV. évf. t. Titkár: Csobánczi Elemér III. évf. t. Főkönyvtáros: Csaba Lajos IV. évf. t. Könyvtárosok : Herrnstein Ferenc IV. évf. t. és Gyarmati Ferenc III. évf. t. Tartottunk 9 rendes gyűlést, egy Madách Imre és egy Rákóczi emlékünnepélyt. Elhangzott: 25 szavalat, 14 felolvasás, amelyből 2 volt közgazdasági, 7 irodalmi, 5 egyéb és 3 szabadelőadás különböző tárgykörből, és 4 zeneszám. Tagjaink közül kiváltak: irodalomtörténeti értekezéseikkel: Koppányi Imre III. évf. t., Sárkány Pál III. évf. t., Gút István IV. évf. t. és Lakatos István IV. évf. t., közgazdasági tanulmányaikkal: Gút István IV. évf. t. és Sárkány Pál III. évf. t., szavalataikkal: Koppányi Imre III. évf. t., Harsányi Miklós II. évf. t., Kiéin Endre III. évf. t., Gút István IV. évf. t., id. Balogh János IV., évf. t. és Szűkíts János I. évf. t., zeneszámaikkal: Reinitz László II. évf. t. és Sárkány Pál III. évf. t., ismeretterjesztő előadásaikkal: Csobánczi Elemér III. évf. t és Krása János III. évf. t., bírálataikkal: Sárkány Pál III. évf. t., Koppányi Imre III. évf. t„ Klein Endre III. évf. t., Alkonyi Antal IV. évf. t., Bálint Béla IV. évf. t. és Pungor Antal III. évf. t., szónoki beszédével Sárkány Pál III. évf. t. Valamennyi hazafias és a magasabb tanügyi hatóságoktól elrendelt ünnepséget a kör rendezte. Ezeket az ünnepélyeket az igazgatói jelentés külön pontban tárgyalja. Borsa Béla s. k. tanárelnök. 25 Jelentés a Gyorsírókör 1934/35. tanévi működéséről. A gyorsírás-tanítás eredményének biztosítása és növendékeinkben a gyorsírás iránt való érdeklődésnek felkeltése és fokozása céljából iskolánk gyorsíróköre 1934. októberében kezdte meg működését. Alapszabályaink értelmében az alakuló gyűlés megválasztotta a tisztikart, amelynek tagjai a következők: ifjúsági elnök: Lakatos István IV., titkár: Bálint Béla IV., könyvtáros: Alkonyi Antal IV., évf. tanuló. Ezek a tisztviselők és a melléjük választott választmány tagjai: Fischer Tibor IV., Tóth Béla IV., Breyer Imre IV., Herrnstein Ferenc IV., Faragó József III., Sárkány Pál III. évf. tanulók készítették elő a versenyeket és végezték az elbírálást is. Rendes tagokul jelentkezett 36 tanuló. A tagok a rendes gyakorló órákon kivül öt házi versenyt rendeztek. A versenyekre előre megállapított díjakat tűzött ki a kör, miket a leginkább kitűntek között a következőképen osztott ki: Breyer Imre IV. évf. tanuló 15.— P-t kapott 150 szótagos sebességgel hibátlanul írt versenydolgozatáért. Bálint Béla IV. évf. tanuló 10.— P-t kapott ugyancsak 150 szótagos sebességgel írt dolgozatáért. A százszótagos sebességgel írt versenydolgozatok közül id. Balogh János IV. évf. tanuló dolgozatát 10.— P-vel, Fitos Géza IV. évf. tanuló dolgozatát pedig 5.— P-vel jutalmazta a kör. A kör lapja a Gyorsírástudomány és a Szegedi Gyorsíró volt. Surányi Gyula s. k. tanárelnök. Jelentés az ifjúsági Sportkör 1934/35. évi működéséről. A sportkör neve: Nagykanizsai négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola sportköre, kerület Székesfehérvár, keszthelyi csoport. A sportkör igazolási száma 79, megalakulási ideje 1921. október 1. A sportkör tiszteletbeli elnöke (igazgató): Balog Dávid, intézeti igazgató. A sportkör vezető tanára és lakáscíme: Lázár Artúr, Nagykanizsa. A sportkör tanára testnevelési tanár-e? nem. Az intézet tanulóinak teljes létszáma: 116. A magántanulók, illetve magánvizsgázók száma: —.— A testgyakorlás alól felmentettek száma: 6. A sportkörben működő tagok száma korosztályonként: I. korosztály (10—12 évesek):—, II. korosztály (12—14 évesek).—, III. korosztály (14—16 évesek): 23, IV. korosztály (16 éven felüliek): 87. Összesen 110. A korosztályok sportköri foglalkozásának heti óraszáma összesen: 12. A működő osztályok: labdarugó, atlétika és szertorna. Van-e az intézetnek tornaterme? nincs. Van-e az intézetnek játékra alkalmas udvara? igen. Hány m2. 650. Külön játszótere? nincs. Melyik sporttelepen gyakorolnak a tagok? a nagykanizsai „Zrínyi" sporttelepen, hányszor hetenként? egyszer. Van-e uszoda ? van. Hányan tanultak meg úszni az iskolai év alatt ? 9. Hányan tudnak összesen ? 84. Télisport üzésére van-e mód? igen. Melyik sportnemből rendezett a sportkör házi-, intézetközi-, csoport-, kerületi-, országos versenyt? házi: atlétika és szertorna. Melyik KISOK versenyben hol, mikor és hány taggal vett részt a sportkör ? az országos középiskolai bajnoki versenyben Budapesten 6 taggal. 26 A mult iskolai évben a szünidőre társadalmi egyesületeknek kiadott sportköri tagok száma: — A sportkör vagyonának mult évi maradványa: 147.31 P. A jelen tanévben testnevelési járulékokból befolyt részesedés: 190.40 P. A jelen tanévben befolyt egyéb bevételek összege: 49.70 P. A sportkör jelen tanévi összes kiadása: 268.86 P. Maradvány: 118.55 P. A sportkör működésére vonatkozó egyéb feljegyzések: 1. Az 1934. október 7-én megtartott kegyeleti staféta-versenyen 10 tanuló vett részt. A versenyzők az A) csoportban a második, a B) csoportban pedig az első helyre érkeztek. 2. Az 1934. december 9-i jelvényszerző versenyen 11 tanuló szerepelt, akik közül 4 vasjelvényt, 6 bronzjelvényt, 1 pedig vas- és bronzjelvényt kapott. 3. 1935. március 24. és 25-én a KISOK országos bajnoki tornaversenyén 6 tanuló vett részt, akik az összes szerek összetett versenyében 8-ik helyezést értek el. A versenyzők díszokleveleket és kisaranyérmeket kaptak. 4. Az 1935. május 12-én Nagykanizsán rendezett délnyugati kerületi (pécsi) ifjúsági tornászbajnoksági versenyen 6 tanuló indult. A csapat nemcsak az összetett versenyt nyerte meg, hanem az egyéni verseny győztese is tanulóink közül került ki. 5. Az 1935. június 10-i nagykanizsai leány és fiú középiskolák közös tornaünnepélyén tanulóink az együttes szabadgyakorlatokban és a szertorna, talajtorna és atlétikai számokban vettek részt. Nagykanizsa, 1935. június 5. Lázár 4rtur g> k. vezető tanár. Bevétel A tanulmányi kirándulási alap 1934/35. évi elszámolása. Kiadás Kelet A bevétel megnevezése Összeg Kelet A kiadás megnevezése Összeg hónap nap p f hónap nap p f 1934. június június szept. 1935. június 15 27 22 5 Egyenleg az 1933/34. iskolaévről ...... 19 tanuló befizetése á 1.— P ......... 100 tanuló befizetése ál.— P ......... Kamat ........... 601 19 100 32 38 40 1934. október 1935. április június 11 14 5 A Mávnak a tavalyi tanulmányi kirándulás után való ráfizetés ...... A húsvéti tanulmányi kiránduláshoz való hozzájárulás...... Egyenleg ......... 6 141 605 15 48 15 752 78 752 78 június 5 Egyenleg ......... 605 15 1 Nagykanizsa, 1935. június 5. Neufeld Simon s. k. igazgató h. Balog Dávid s. k. igazgató. VIII. Iskolánknak a jótevői az 1934/35. tanévben. Az adományozó neve Az adományt kapta Évf. Összeg P í Az Angol Magyar Bank adománya ... Domsa János I. 50 _ A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takptár „Hirschler Sándor" alapítványának kamatai......... Fischer Tibor IV. 50 — » » Herrnstein Ferenc IV. 50 — A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takptár adománya......... Járfás Bálint II. 50 — » íj Kamarás Ferenc II. 25 — 11 ii Lakatos István IV. 25 — A Nagykanizsai Takptár adománya ... Pongrácz József I. 30 — ii D ii a leg- jobb gyakorló érettségi dolgozatért Breyer Imre IV. 20 — A Néptakarékpénztár adománya...... Segítőegyesületnek — 30 — A Zalamegyei Gazdasági Takarékpénz- tár adománya ............... Segítőegyesületnek — 20 — ii ii ii Gyarmati Ferenc III. 25 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. adománya Brand Béla II. 25 — ii ii ii Fuchs József II. 25 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. alapít- ványának növelésére ......... — 25 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. alapít- ványának kamatai a ker. számtan- ban tanúsított kiváló előmenetelért Szokol Ferenc IV. 29 69 A Zalamegyei Orvosszövetség Fiókja „Pillitz" alapítványának kamatai ... Nyirő József III. 23 56 Diákszövetségünk adománya ...... Fülöp János I. 25 — ii ii Horváth József II. 25 — » i) Koch János II. 25 — ■ ii ii ifj. Balogh János IV. 25 — Villányi Henrik dr. és egyéb tanári alapok és az 1908-ban érettségizet- tek alapjának összesített kamatai... Detrich Dezső III. 24 78 Az 1894-ben érettségizettek alapjának kamatai..................... Rohs László I. 18 54 Az I. és II. sz. postahivatalok adománya Tóth Béla IV. 10 — Segély: A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takptár „Hirschler Sándor" alapítványának kamatai......... Fischer György I. 100 — Összesen 756 57 Fogadják a nemesszívű adományozók az iskolánk iránt tanúsított jóindulatukért e helyen is hálás köszönetünket. 28 VII. Húsvéti kirándulásunk. Indulás az iskola udvaráról április 14-én reggel V\'48-kor. Mindenkinél aktatáska és felöltő. Reggeli kékben áll ugyan most fölöttünk az ég, de tegnap esett és falusi igazmondó sziriuszok az egész nagyhétre esőt jósoltak, de ezt csak én tudom, a fiúk vidám-kemények, vasalt a nadrágjuk és új cipőkben csillognak. Szombathelyen autóbusz vár ránk, hála Kőszegfalvy Flóris dr. ker. iskolai igazgató úrnak és kedves barátainknak, Kővári és Schimmer tanár uraknak, akik kedves önfeláldozással kalauzoltak bennünket egész nap a városban. Kijöttek velünk Jákra is, ahol az ősi templomban hallgattunk szentmisét. Különös meghatódottság vesz az emberen erőt, amikor itt az ősi ívek alatt, komor oszlopok tövében hajtjuk mélyre fejünket az Úr előtt és szállunk lélekben vissza 700 év távolába. Úgy érezzük, mintha zarándokúira jöttünk volna ide, hogy visszaéljük a hétszázéves magyar multat, amit könyvekből sejtünk és amit ezek a falak láttak. Látjuk a középkori áhítatos embert, aki misztikus jelekkel rakta meg ezeket az íveket, oszlopokat, hogy a hívőket állandóan figyelmeztesse a Gonoszra, amely mint egy sárkánykígyó nyúlik felénk, hogy befonjon és megfojtson. De ott van szemünk előtt a Jó Pásztor is oroszlán képében, ahogyan őt az ószövetségi próféta előre jellemezte. Mise után a templom fiatal plébánosa vezet körül bennünket és magyaráz nagy szeretettel. A templom 1213-ban II. Endre uralkodása alatt épült; gót és román stílus keveréke, három hajóból áll. Legrégibb a bal hajó: tiszta román, a jobboldali, talán annak az építésznek modernsége miatt, aki az elsőtől vette át a megkezdett templom építését, gót ívekben csúcsosodik. Ugyancsak gótíves megoldást keresett a mester a 12 apostol szobrának az elhelyezésénél is a főkapu fölött, de túl keskenyre vette a portálét, aminek következtében két szobor lemaradt. Néhány film elrontása után az ócska autóbusz visszafordult velünk Szombathely felé. A várost még nem láttuk, amikor egy domb mögött fölbukkant előttünk a székesegyház két hatalmas tornya. Mögötte az Alpok nyúlványai kuporognak lomha sötéten. Középen áll az Irottkő; mint egy magasra emelt kar: országhatár. Szombathely a lendület városa; világvárosi kirakatok és reklámok, divatos ruhák és divatos házak. Vörösen, sárgán, zölden állnak itt ezek az épületek és tarka koszorúként fonják körül a belső várost: a multat, amely visszanyúlik a római időkbe, amikor még Savaria volt a város neve. Emléke némán él a városukra büszke lakókban és a múzeum gyűjteményeiben, de hangosan kiált felénk klubok, kávéházak, üzletek homlokáról. Nobless obiige. Rengeteg iskola; egész utcák. Parkok mindenütt és szobrok. Székesegyháza monumentális. Nagyságra harmadik az országban. Ugyanez áll a reálgimnáziumra is. A székesegyház barokk csoda, egy gazdag kornak az emléke, amikor márványt és aranyat tudtunk áldozni pompázó bőkezűséggel Isten dicsőségére. A reálgimnázium virágos, világos, modern épület. A lépcsőháza és a folyosói falát képek borítják. Bútorai egészséges tiszták, a laboratóriumok készülékei újak, csillogók. Tornaterme hideg-meleg fürdőivel, öltözőivel, szertárával első a vidéki iskolák között. 29 Az iskola udvara szabályos sporttelep: beépített futballkapukkal, jólkezelt futópályával. — Kultura ez: méltó a latin hagyományokhoz. A városnak a történelmi és művészi látnivalói között, kis barokk utcákon át, majd modern házsorok előtt mentünk ki a pályaudvarra. Fölöttünk már sötét volt az ég és amikor délután 5 órakor beszálltunk a győri vonatba, már zuhogott az eső. És zuhogott másnap reggel is, amikor a győri Royal szálló halljában gyülekeztünk, hogy Sebők Jenő tanár úr vezetésével elinduljunk megismerni a három folyó, „az érckakas" és a gyárak városát, A Vilmos császár úton indultunk el a városháza felé, amelynek új barokk épülete nagyon jól látszott szállodánk ablakából. Nem álldogáltunk sokáig előtte, mert nyakunkba csurgott a viz és azalatt is inkább az elegáns drapp autóbuszokat bámultuk, amelyek percek alatt robogtak el mellettünk négy irányban. Itt van a budapest—bécsi autóbusznak is az egyik megállóhelye. Biztató kép az idegen számára, mert ez a nagy forgalom lüktető városi életet sejttet. Legelőször a folyókhoz megyünk régi szűk utcákon át, barokk, rokokó, biedermeier erkélyek alatt, amelyek régi híres polgárházak emeleteit díszítik. A házakon hatalmas kapunyílások, amiken keresztül a vidéki atyafiság vonult be törökdúlás idején, megrakott ekhós szekereken a városi rokonhoz, akinek a háza maga is várszerű épület volt két méter vastag falakkal, egymásután következő lodzsás udvarokkal. De itt állt a vár is, amelynek falmaradványai régi dicsőségünk romladozó emlékeként emelkednek a Rába és a Duna partján. Két oldalról védte ez a két folyó a várat, itt folynak gyors rohanással egymásba és okoznak gondot a városi hatóságnak, mert akadályozzák a várost fejlődésében. Valaha a gond még nagyobb volt, mert itt alkalmatlankodott a Rábca is és terhelte hídjaival, partépítményeivel a költségvetést, míg a hatóság rá nem parancsolt és ki nem lakoltatta a városból. Most innen néhány kilométernyire ömlik a Dunába. De a Rábca nélkül is láttunk itt elég vizet. Jobbra a Duna, balra a Rába, előttünk a remek strand, nyakunkban pedig az eső. Pedig most már a Rábca is nyugodtan visszatérhetne, nem akadályozná a várost terjeszkedésében. Nem, mert Győr megállt fejlődésében. Nem a miénk már a Csallóköz, a Felvidék; a Balkán sem tartozik többé kereskedelmi érdekkörünkbe, pedig ezekből a területekből élt Győr és látta el iparcikkekkel. Száz gyára közül korlátozva működik ötven. Ezek közül kettőt mi is megnéztünk. Az egyik a Richards-féle textilgyár volt, ahol Gellért László úr és Szűcs Ferenc mérnök úr kalauzolt bennünket. — A legelső teremben hatalmas gépek fésülik finom szálakká a gyapjút, amelyet megfestenek, megszárítanak, fonallá sodornak és végeláthatatlan hosszú szövetekké fonnak. Délután Brücker Ödön és Kós Ferenc főmérnökök vezetésével néztük meg a Cardo-féle bútorgyárat, amelyben 400 ember kizárólag Anglia részére készít bútorokat. Itt is láttuk az egész folyamatot, amíg a hatalmas fatönkökből az angol középosztály konzervatív stílusú bútorai lesznek. Hetenkint 80 szoba bútort raknak itt vagonba és szállítanak egyenesen Angliába. Amikor visszatértünk a szállodánkba, gyűröttek voltunk és ázottak. Vigasztalásul másnap reggel kisütött a nap és meleg, párás gyönyörűségében élvezhettük a Cuha-völgyet, amely alpin jellegű részeivel Stájerország legszebb tájaira emlékeztet. Ez a Bakony szíve: fantasztikus formájú sziklák, nagy zöld rétek és sűrű szálfaerdők vidéke, ősi magyar kultúra talaja. — Itt a győr—veszprémi vonalon fekszik Pannonhalma, melynek tornya odalátszott a győri szobánk erkélyére, itt van Zirc is, amelynek apátsági temploma, a régi magyar kultúra hirdetője, nagyon jól megszemlélhető a vonatablakból is. Veszprémben kiszállunk. Első útunk a múzeumba vezet. Azért ide, mert amit az elmúlt évezredek erről a vidékről megőriztek, kezdve a mam- 30 mutoktól, egészen a mai időkig, ott megtalálhattuk. Itt láttuk, hogy változtak ennek a környéknek lakói évezredek folyamán: a mammutokat elűzte az ősember, az ősembert a pannonok, a pannonokat a rómaiak. Akkor jött a népvándorlás kora. Egymásután jöttek a húnok, a gepidák, a gótok, a longobárdok, az avarok, akiket Nagy Károly győzött le. És ekkor jöttek a magyarok, akik rövid idő alatt európai műveltségre tettek szert és azután a többi nyugati néppel együtt idéztek elő kulturhullámzásokat. A múzeumból a püspökvárba megyünk. Megnézzük a székesegyházat, a püspöki palotát és megcsodáljuk a Gizella-kápolnának az Árpádház korából való freskóit. Aztán kiállunk a bástyára. Szép napsütéses idő van. Messze el lehet látni. Alattunk kolostorromok. Itt nevelték Boldog Margitot, amíg a Nyulak szigetére nem került. Balra a Séd folyik, vízimalom áll rajta. Délben a Korona szállodában ebédelünk. Délután Herendre utazunk. A gyárat 1839-ben alapította Farkasházy Fischer Mór. Legelőször az anyagmalmot nézzük meg, ahonnan a formálóba jutunk, ahol munkásnők rendkívül fejlett kézügyességgel készítenek gipszszerű kaolinból különböző mintákat. Egy ember mindig egyféle mintát készít (csak virágokat, csak nippeket). Mivel pedig a mostani alkalmazottaknak már a nagyszüleik is itt dolgoztak, átöröklés folytán ügyességüket tökéletességre fejlesztették. Az edényeket, a vázákat gipszmintákba öntik és 800—1200 fok hőmérsékletű kemencékben égetik ki, majd pedig kézzel mintákat festenek rá atavisztikus művészettel. Eredeti a gyár múzeuma, amely a herendi porcellán fejlődését mutatja be. Este Veszprémbe utazunk vissza, a turistaszálló szalmazsákjain egészségeset alszunk, másnap reggel pedig daloló kedvvel indulunk el Balatonfüred felé. Szentkirályszabadja után elénk tárul a Balaton csillogó, fodrozó ezer színben. — De megint beborul, hűvös szél fúj, csak a kedvünk napsugaras. Ezt a hangulatot tükrözi vissza a megszámlálhatatlan mennyiségű képeslap is, amit már eddig is írtak és innen írni akarnak. — Füred kihalt. A szanatóriumban van néhány vendég és az utcán egy-egy pensiótulajdo-nos, aki eljött, hogy a húsvéti ünnepekre rendet teremtsen a most egymásra rakott székek és asztalok birodalmában. — A fiúknak a legnagyobb örömet a szénsavas viz okozza és az a kis motoros, amely a kikötőben vár, hogy a Balaton öblén keresztül Tihanyba és onnan Balatonföldvárra vigyen bennünket. Ebéd után beszállunk. A víz hullámzik, dobálja a kis hajót. Kellemes. Tihanyban kikötünk. Fölfelé bandukolunk. Alattunk kitárul a Balaton teljes fönségében. Fölöttünk az apátság temploma áll őrt. Ezer év néz le ránk. Az alsótemplomban I. Endre síremléke. — 1060. — Mosonnál verte meg az öccse, azóta itt nyugszik. A „királyszobákban" imádságos, templomi hangulat fog el mindnyájunkat. Magyarország utolsó királya, — mondja az idegenvezető. A történelem levegőjét érezzük meg, királyok hosszú sorát látjuk, őszszakállas Istvántól 1922-ig. Némán megyünk ki az épületből. A kálvária egyes stációinak feliratait olvassuk. A magyar városok, vármegyék állították elszakított véreink emlékére. Külföldinek látványosság, nekünk minden oszlop új és új seb. Könnyes hallgatással állunk a keresztek tövében, nézzük a hármas halmot, az ezeréves magyar koronát és annak utolsó viselőjét. Eh! fiatalok vagyunk! kiabáljunk, szaladjunk! Kiáltásunkra nem válaszol a visszhang, sötéten hullámzik alattunk a tó. Fölbúg a motor és fehér sáv húzódik utánunk hullámhegyen és hullámvölgyön át. Balatonföldváron 48-as időkről beszélgetünk a fiúkkal, Jellacsicsről, a honvédekről. Azután: megy a gőzös Kanizsára. Borsa Béla. 31 X. A tanulók névsora és érdemsorozata. Érdemjegyek: 1 = jeles 2 = jó 3 — elégséges 4 = elégtelen Magaviselet: 1 = példás 2 = jó 3 = szabályszerű 4 = kevésbbé szabályszerű I. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Marosi Géza. Külső alak: 1 — szép 2 = rendes 3 == tűrhető 4 = rendetlen A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom 1 Történelem Földrajz Természettan Mennyiségtan Keresk. számtan Keresk. ismeretek Német ny. és levelezés Gyorsírás Testgyakorlás II 1 Egészségtan j Szépírás Német társalgási gyak. lrásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény 1 Abramovits László, Nagykanizsa, 1919. izr. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2 V 2 Bánóczy László, ism. Lepsény, 1917. ág.ev. 1 2 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 Borsos Ferenc, Béc, 1916. r. k. 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 2 3 3 3 3 2 Czulek Antal, Nagykanizsa, 1918. r. k. 2 3 2 3 2 2 3 2 2 1 1 3 3 1 2 2 V« 5 Dávidovics Andor, Nagykanizsa, 1919. izr. 1 2 1 2 2 2 1 1 2 1 2 1 2 2 2 2 4/4 Domsa János, Somogysámson, 1915. r. k. 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 fm 1 1 - 2 1 8A Ehrenstein István, Nagykanizsa, 1919. izr. 2 3 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 Fischer György, Belezna, 1920. izr. 1 3 3 2 3 2 2 3 2 2 fm 2 3 2 3 1 4/4 Fülöp János, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 1 3 2 1 1 1 2 1 1 1 3 - 2 1 10 Fürst Mihály, Nagykanizsa, 1918. izr. 2 3 2 3 3 2 1 2 1 1 3 1 3 1 2 3 V4 Goldfinger László, Zalaszentmihály, 1920. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1 2 2 2 - 2 1 Gumilár László, Nagykanizsa, 1915. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 3 3 2 1 Hahn József, Budapest, 1919. izr. 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 3 3 3 2 Hanzsalics Ferenc, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 3 3 3 3 3 4 3 4 3 2 1 3 3 3 2 15 Hautzinger Pál, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 2 2 3 3 3 3 1 2 2 1 2 - 2 1 V4 Horváth Sándor, Balatonszentgyörgy, 1918. r. k. 2 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 3 - 3 2 Junker László, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 3 2 3 3 2 3 3 2 2 1 2 2 2 3 2 Karakai István, Zalasárszeg, 1920. r. k. 2 3 2 3 3 3 3 4 4 3 fül 1 3 3 2 2 Kárpáti József, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 - 2 1 20 Kelemen László, Gelse, 1919. izr. 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 3 1 3 3 1 Kovács János, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 1 1 2 2 2 1 2 2 1 1 2 1 2 2 Vs Kovács Kálmán, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 1 2 3 4 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 Laky Imre, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 3 1 2 2 3 3 2 3 3 2 1 3 3 3 1 32 > A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom j Történelem Földrajz Természettan Mennyiségtan Keresk. számtan Keresk. ismeretek Német ny. és levelezés Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Szépírás Német társalgási gyak. lrásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény Lieb Gyula, Nagykanizsa, 1916. r. k. 2 3 3 3 3 4 3 3 3 4 1 1 3 3 3 25 Ligeti Gyula, Nagykanizsa, 1920. r. k. 2 2 2 2 2 3 3 2 2 í 2 1 2 _ 2 1 Molnár Endre, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 2 2 1 3 2 2 1 2 2 2 1 2 2 1 2 Ví Nóvák Gyula, Gétye, 1918. r. k. 1 3 2 3 3 3 3 3 3 2 1 1 2 3 2 2 V 2 Palkovics Géza, Nagykanizsa, 1920. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 1 3 3 3 2 Papp Imre, Zalaszentbalázs, 1915. r. k. 1 3 2 2 2 3 3 3 3 3 2 2 3 2 1 30 Pongrácz József, Nagykanizsa, 1917. ág. ev. 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 fm 1 2 1 2 1 Va Punger Kálmán, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 2 1 2 1 2 2 2 1 2 1 2 _ 2 1 V 2 Rohs László, Alsómihályfalva, 1918. ág. ev. 1 3 2 2 2 1 2 2 2 1 2 1 2 _ 2 1 Ví Roznik Lajos, Budapest, 1919. r. k. 1 3 2 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 1 Sifter József, ism. Zágráb, 1917. r k. 1 1 1 1 2 2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 2 V4 35 Szentmihályi Endre, Nagybakónak, 1918. r. k. 2 2 1 1 2 2 3 1 2 1 2 1 2 _ 3 2 Szerecz Lajos, Nagykanizsa, 1920. r. k. 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1 2 1 2 1 y2 Szukics János, Somogyszentmiklós, 1916. r. k. 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1 1 _ 1 1 % Tátrai László, Murakeresztur, 1920. r. k. 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 1 Tóth Ernő, Baltavár, 1918. r. k. 1 3 1 2 2 3 3 1 2 2 1 1 2 2 2 2 V» 40 Tőke János, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 2 2 3 2 2 2 3 3 1 1 2 2 2 2 V« Vellák Sándor, Mucna Rieka, 1917. r. k. 2 3 2 3 3 3 3 2 3 3 2 1 3 2 3 2 Wellisch László, Orosztony, 1920. izr. 2 4 2 3 3 3 3 3 4 3 3 1 3 3 8 2 Zentai József, Sziszek, 1915. r. k. 2 3 2 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 _ 1 2 Ví Zuics István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 2 1 2 1 3 3 2 3 3 2 1 3 - 3 1 Kimaradtak: Tálosi Ferenc és Tóth Fe rei IC II. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök : Surányi Gyula. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása 1 Hit és erkölcstan | Magyar fog. és irodalom Történelem Jogi ismeretek i Földrajz Kémia és technológia Mennyist, és polit, számt. I i Keresk. számtan i Könyvvitel Magyar keresk. levelezés 1 Német ny. és levelezés I Francia nyelv és levelezés 1 Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan 1 Gépírás 1 Német társalgási gyak. j Irásb. dolg. külső alakja 1 Magaviselet Tandíjkedvezmény Almásy Gyula, Nagykanizsa, 1915. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 4 3 4 föl 2 3 2 2 Antal Béla, Nagybakónak, 1917. r. k. 1 3 1 2 1 3 2 3 3 3 2 1 2 2 1 3 1 2 2 Va Balogh József, Zalaszentbalázs, 1917. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 3 2 2 3 Béry József, Zákány, 1916. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 2 2 - 1 2 5 Brand Béla, Pacsa, 1918. ág. ev. 1 2 1 2 1 2 2 2 2 3 2 2 2 2 1 1 2 1 1 V 2 Csaba István, Nagykanizsa, 1918. r. k. 3 4 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 3 2 2 2 - 3 2 Csarankó Mihály, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 1 1 - 2 2 Vé Czoller István, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 2 3 2 Fuchs József, Magyarcsernye, 1918. r. k. 1 2 2 2 1 2 2 3 1 1 2 1 3 2 1 1 - 2 1 V 2 10 Fülöp Imre, Szabadka, 1912. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 - 3 1 Harcz Lajos, Bodajk, 1919. r. k. 1 3 3 2 2 3 2 3 3 2 3 3 3 2 1 3 - 2 1 Harsányi Miklós, Szabadka, 1917. r. k. 2 3 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 _ 3 2 Hágner Kálmán, Nagykanizsa, 1915. r. k. 3 3 3 2 3 2 3 4 3 3 3 3 3 2 2 2 - 3 3 Heltai Jenő, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 2 3 2 2 2 2 3 3 3 2 2 3 fül 1 3 - 3 2 15 Heltay Miklós, Balatonkeresztur, 1917. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 1 3 2 2 2 Horváth József, Galambok, 1917. r. k. 2 3 3 2 2 2 2 3 3 1 2 2 2 2 1 2 _ 2 1 V 2 Jakabfi Ferenc, Csapi, 1918. r. k. 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 3 4 3 3 2 3 _ 1 2 Járfás Bálint, ism. Martonvásár, 1913. r.k. 1 2 1 1 1 2 2 3 2 2 2 2 2 1 1 1 _ 2 1 Vi Kamarás Ferenc, Nagykanizsa, 1916. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2 1 1 2 1 2 1 3/4 20 Kaszap László, Csákvár, 1916. ref. 3 3 3 3 2 2 3 3 3 4 3 4 3 3 2 3 _ 2 2 Kiss István, Kemendollár, 1916. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 2 2 2 « 3 2 Koch János, Kacorlak, 1919. izr. 1 3 3 1 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 1 2 _ 3 1 Kovács Sándor, Nagykanizsa, 1915. r.k. 2 3 3 3 2 3 2 2 3 3 3 2 3 1 2 1 _ 2 2 Nagy János, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 3 3 3 2 3 3 4 3 3 4 3 3 2 2 2 _ 2 2 25 Nagy Lajos, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 3 2 2 2 3 3 4 4 3 3 3 3 2 1 3 _ 3 2 Németh Ferenc, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 3 3 4 3 3 3 3 3 4 4 4 4 2 2 3 3 3 2 Nóvák Sándor, Csurgó, 1919. r. k. 2 3 2 2 2 2 3 3 3 3 4 3 2 3 1 3 - 3 2 Nyirő László, Sopronbánfalva, 1918. r. k. 3 3 3 4 3 4 3 4 4 3 4 3 3 1 2 2 3 2 2 Osterer Ferenc, Muraszombat, 1916. r. k. 2 3 3 3 2 3 3 3 4 3 3 2 3 2 2 2 _ 2 2 30 Paragi István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 1 3 2 1 _ 3 1 Reinitz László, Budapest, 1916. izr. 2 2 3 2 3 2 2 2 2 3 2 2 3 1 1 3 _ 3 3 3A Szabó Dezső, Zalaapáti, 1915. r. k. 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 3 2 2 2 1 1 _ 2 2 Szabó László, Nagykanizsa, 1918. r. k. 2 3 2 4 3 3 3 4 4 3 4 4 3 2 1 2 _ 2 3 Szakonyi István, Nagykanizsa, 1919. r.k. 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 1 2 3 3 3 2 35 Ujváry László, Nagykanizsa, 1915. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 2 3 _ 3 2 Várhelyi István, Tapolca, 1917. r. k. 3 4 3 3 3 4 3 4 4 3 3 4 3 2 2 3 - 1 2 Wachsler Tibor, Győr, 1919. izr. 2 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 1 2 2 3 2 2 Kimaradt: Balogh István 34 III. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök : Neufeld Simon. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom Történelem Jogi ismeretek 1 Földrajz Kémia es technológia Mennyist, és polit, számt. I i Keresk. számtan Könyvvitel Levelezés Német ny. és levelezés |l Francia nyelv és levelezés 1 Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan í Gépírás Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíjkedvezmény Bagladi Béla, Nagykanizsa, 1917. r. k. 1 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 1 Csobánczi Elemér, Nagykanizsa, 1913. r.k. 2 3 3 1 2 1 2 2 2 3 3 2 3 2 1 1 1 3 Detrich Dezső, Nagykanizsa, 1915. ág. ev. 2 2 3 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 Vs Dévai János, Balatonsztgyörgy, 1917. r. k. 2 3 3 3 4 3 3 3 3 3 4 3 3 2 1 3 3 2 5 Faragó József, Budapest, 1914. r. k. 2 2 3 2 2 3 2 3 3 2 3 3 3 2 1 3 2 1 Gyarmati F. László, Szombathely, 1916. r. k 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 1 1 1 1 1 Klein Endre, Budapest, 1916. izr. 1 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 1 2 3 3 8A Kolarits István, Fityeháza, 1918. r. k. 3 3 4 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2 Koppányi Imre, ism. Temesvár, 1915. ág. ev. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 2 2 10 Krása János, Budapest, 1918. izr. 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 2 4 2 Németh J. László, Nagykanizsa, 1916. r. k 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 3 2 1 3 2 2 Nyirő József, Sopronbánfalva, 1915. r. k. 1 1 3 1 2 2 2 3 3 2 2 1 2 1 1 3 1 1 74 Pungor Antal, ism. Rum, 1913. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 3 1 3 Sárkány Pál, Nagykanizsa, 1918. r. k. 2 2 3 2 3 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 1 2 3 15 Török Miklós, Szőllősgyörök, 1914. r. k. 3 4 4 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 3 2 3 2 2 II. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Abddi Jakab. A tanuló neve. születésének helye és éve, vallása Hil- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom Történelem Közgazdaságtan Földrajz Áruismeret Keresk. számtan Gyakorló iroda Német ny. és levelezés Francia nyelv és levelezés | Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan 1 Gépírás I Irásb. dolg. külső alakja ; Magaviselet | Tandíjkedvezmény Alkonyi Antal, Barcs, 1915. r. k. 1 2 2 1 2 2 3 3 3 3 2 1 1 2 1 1 id. Balogh János, Babócsa, 1913. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 2 2 ifj. Balogh János, Bagolasánc, 1917. r. k. 1 3 2 1 2 2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 Va Bálint Béla, Hahót, 1915. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 2 3 1 5 Bogdán Frigyes, Zákány, 1915. r. k. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 Breyer Imre, Nagykanizsa, 1916. izr. 1 3 3 2 3 3 2 1 2 1 1 1 1 1 2 2 Csaba Lajos, Zalaszentjakab, 1916. r. k. 1 1 1 1 1 2 2 2 3 3 3 1 1 2 2 1 VÍ Dlask Ferenc, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 3 2 Fischer Tibor, Nagykanizsa, 1915. izr. 1 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 3 1 V4 10 Fitos Árpád, Lokca, 1916. r. k. 1 3 2 2 2 3 3 3 3 3 2 2 2 1 2 1 Fitos Géza, Lokca, 1913. r. k. 1 3 2 2 2 3 3 3 2 2 2 1 1 1 2 1 V4 Gut István, Barcs, 1916. izr. 1 3 3 1 3 2 3 2 2 3 3 1 1 1 3 3 Herrnstein Ferenc, Nagykanizsa, 1916. izr. 1 1 1 1 2 2 3 2 2 1 1 2 1 1 2 1 4/4 Juhász István, Magyarszováta, 1913. ref. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 2 15 Kassai László, Nagykanizsa, 1916. r. k. 1 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 Kertész György, Barcs, 1917. izr. 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 1 Lakatos István, Pölöskefő, 1916. r. k. 1 2 2 1 2 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2 1 3/4 Surányi Károly, Mezőkomárom, 1915. r.k. 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 Saokol Ferenc, Barcs, 1916. r. k. 1 2 3 2 3 3 1 1 3 3 2 1 1 2 2 1 20 Tóth Béla, Nagykanizsa, 1912. r. k. 1 2 2 1 - 2 1 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 36 VII. Érettségi vizsgálatok. Az elmúlt iskolai évben kétszer tartottunk érettségi vizsgálatot: december hóban és az iskolai év végén. I. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 41494/1934. V. a. 2. ü. o. számú rendeletével az 1934. évi decemberi dunántúli körzeti érettségi vizsgálatok helyéül iskolánkat jelölte ki. Vizsgálatra összesen 8 jelölt jelentkezett. Ezek közül 4 teljes, 4 jelölt pedig 1—2 tárgyból javító vizsgálatot tett. Az írásbeli vizsgálatokat december hó 11., 12., 13. és 14-én, a szóbeli vizsgálatokat pedig december 22-én tartottuk meg. E vizsgálatokon közös miniszteri biztosi minőségben Stróbel Ernő felső ker. iskolai igazgató elnökölt. A decemberi érettségi vizsgálatok eredménye: a) Teljes érettségi vizsgálat. 1 neve intézete születésének helye eve cd > osztályzatai >o a >c3 > cd >> & Ács Gyula Gabnai Lajos Páldi László Szigeti Imre Sopron Sopron Székesfehérvár Székesfehérvár Sopron 1900. 1911 1912. 1913. ev.reí. ág. ev. ev.ref. ev.ref megfelelt megfelelt megfelelt 3|| javíthat vasúti" tisztviselői tisztviselői jegyzői b) Javító érettségi vizsgálat. ierausek Gyula Joó János Szerecz László Weísz Zoltán Nagykanizsa Nagykanizsa Korpavár Pölöskefő Nagykanizsa 1915. 1914. 1913.\' 1914: r. k. r. k. r. k. izr. megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt tisztviselői tisztviselői kereskedői hivatalnoki I. Teljes érettségi vizsgálatra jelentkezett 4 jelölt Megfelelt ..............................3 „ (750/o) Javíthat ..............................1 „ (250/«) II. Javító érettségi vizsgálatra jelentkezett 4 jelölt Megfelelt ..............................4 (100o/h) 37 II. A május—júniusi érettségi vizsgálatokra 21 tanuló jelentkezett, akik közül 20 a IV. évfolyam rendes növendéke volt, 1 pedig javító érettségi vizsgálatot tett. Az írásbeli vizsgálatokat május hó 16., 17., 18. és 20-án, a szóbeli vizsgálatokat pedig június hó 12. és 13-án tartottuk meg. A szóbeli vizsgálatokon Gyulay Ákos dr. miniszteri titkár, mint a nm. Vallás- és Közoktatásügyi és a nm. Kereskedelemügyi Miniszter Urak által közösen kiküldött miniszteri biztos, elnökölt. Az érettségi írásbeli vizsgálat tételei a következők voltak: 1. Magyar fogalmazás. 1. Csongor és Tünde és Az ember tragédiája. 2. Nagykanizsa gazdasági múltja és jelene. 3. Szabad királyválasztás és trónöröklés Magyarországon. Eredmény: jeles 1, jó 7, elégséges 11, elégtelen 1. 2. Német kereskedelmi levelezés. 1. G. Rossi, Trieste, 1935. február 16-án értesíti Schenker & Társát, Nagykanizsa, hogy ma elküldött címükre 1 vágón déligyümölcsöt, amelyet 4 odavaló megrendelője között kell elosztani. 2. Schenkerék 19-én értesítik Rossit, hogy Kelemen Sándor 1 zsák 137. sz. 54 kg. Kiup-Vourla mazsola átvételét megtagadta. 3. Rossi 21-én ír Kelemennek, hogy a mazsolát 8 napon belül vegye át, mert megfelel a feltételeknek. 4. Ugyanő ugyanakkor ír Schenkeréknek és megbízza őket, hogy Kelement mégegyszer szólítsák fel és ha 8 napon belül nem veszi át a mazsolát, árvereztessék azt el. Eredmény: jeles —, jó 6, elégséges 14, elégtelen —. 3. Francia kereskedelmi levelezés. 1. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T., Budapest, 1935. március 12-én ír az Assecurazione Generali-nak, Trieste, hogy 15 láda izzólámpát adott fel ma Triesten át Messinába. A küldemény értéke 1235 L. A biztosítást kössék meg, hozzászámítva 10% várható nyereséget. A kötvényt is neki küldjék és közöljék a messinai kárbiztos cimét is. 2. Március 15-én a biztosító intézet jelenti, hogy a küldeményt előjegyezte és a kárbiztos címét két napon belül közli majd. Eredmény: jeles 2, jó 4, elégséges 12, elégtelen 2. 4. Gyakorló iroda. 1935. május 1. Balogh és Radó közkereseti társaság a következő vagyonnal nyitja meg könyveit: Készpénz 43410.20 P; kész gyártmányok: 38 4000 db. A/13, számú akkumulátor á 19.—; nyersanyag 56848.20 P; segédanyag 5812.— P; gépek 42000.— P; irodai berendezés 4200.— P. Passzivák: munkabérhátralék 11564.20; betegsegélyezés 295.10 P; alkalmazottak adóhátraléka 896.40 P. A tiszta vagyon fele Balogh Imrét, másik fele Radó Károlyt illeti meg. Május 1. Kiadjuk a tisztviselők fizetését, 1440.— P. A befizetendő betegs. járulékot 28.30 P-t és a kereseti adót 23.40 P-t, nem vonjuk le. Fizetünk munkabéreket az ápr. 26-tól május l-ig terjedő időre, 12796.50 P-t, levonva a betegsegélyző-járulék felét, 354.90 P-t és az ált. kereseti adót 182.40 P-t. Május 4. Befizetünk a tisztviselők után 28.30 P-t, a munkások után 709.80 P betegsegélyző járulékot. Május 10. Kovács Gábor, Aszód, hitelt kér tőlünk; felvilágosítást kérünk róla a Magyar Tudakozódó Egylettől. A felvilágosítás nem egészen kedvező, mire nagyon udvariasan válaszolunk Kovácsnak, hogy csak váltófedezet ellenében adhatunk áruhitelt. Kovács köszönetet mond és 1000 db A/13, számú akkumulátort rendel. A megrendelést teljesítettük á 21"— és forgalmi adó. Május 14. Befizetünk 896.40 P alkalmazotti adóhátralékot. Május 15. Fizetünk munkabéreket 25216.40, levonva betegsegélyző járulék felét 758.10 P-t és az ált. kereseti adót 376.40 P-t. Május 20. Kiss Zoltán, helyben, benyújtja a gépeink javításáról szóló számlát 2312.— P-ről. Válaszolunk levelére és egyelőre 1000.— P-t fizetünk ki neki. Május 27. Eladunk kp. 1000 db A/13, számú akkumulátort á 20.60 P és 400 db A/14, számú akkumulátort á 22.20 P és forg. adó. Május 29. Fizetünk munkabéreket 24846.10 P-t, levonva a betegsegélyző járulék felét 743.80 P-t és az ált. kereseti adót 361.60 P-t. Május 30. Befizetünk 323.40 betegsegélyző hátralékot. Május 31. Kis költségek a hó folyamán 440.12 P. A hó folyamán elkészült 3000 db A/13, számú és 2000 db A/14, sz. akkumulátor. A munkabérekből az A/13, sz. akkumulátorokra 30412.20 P, az A/14, számúakra 21924.— P, a gépek javítására 320.30 P esik. Elhasználtunk nyersanyagot: A/13, sz. akkumulátorokra 20926.40 P, A/14, számúakra 15320.10 P, gépek javítására 290.20 P értékben. Általános üzemköltségek: a tisztviselők fizetése, betegsegélyző járuléka és adója, a kisebb költségek és az irodai berendezés 1% avulása. Az ált. üzemköltségeknek 60%-át gyártási, 40%-át üzleti költségnek tekintjük. Gyártási költségek: a gépek javítása, az elhasznált segédanyag 2320 P; a munkások betegsegélyző járuléka (május 30-ra és 31-re általunk fedezendő még 29.70 P) és a gépek 2%-os avulása. A gyártási költségeket a munkabérek arányában osztjuk fel. Végül áruajánló körlevelet írunk az új gyártmányokról egy gazdasági gépgyárnak. Pénztárnaplóban dolgozunk. Nyereség fejenként oszlik meg. Zárás 31. A tagoknak tőkekamat nem jár. Eredmény: jeles 2, jó 6, elégséges 11, elégtelen 1. 5. Kereskedelmi számtan. A Nagykanizsai Terménykereskedelmi R.-T. nettó 150 q prima fehérbabot szállít Giuseppe Montani cégnek Napoli. Január 10-én. A duplikátot a Nagykanizsai Bankegyesületnek adja át behajtás végett. A Bankegyesület a duplikátot a Banca di Napolinak küldi, aki a befolyt összeget a magyarolasz klíringben átutalja a Nagykanizsai Bankegyesület zsirószámlájára. 39 Január 18-án. Az árut 45 líráért per q értékesítették ab magyar határállomás. A Banca dí Napoli felszámít 74% inkasszó jutalékot és 25.13 Lit költséget. Január 27-én. A Bankegyesület elszámolja a befolyt lírát á 29.98, felszámít 4.50 P inkasszó jutalékot és 1.06 P költséget. Február 25-én. A Bankegyesület bevételezi a kompenzációs kedvezményt; a befolyt lira összeg 70%-a után 14%-ot térítenek meg á 29.92; felszámítja a kompenzációs igazolványért fizetett 2.— P-t és 1 P költséget. Március 16-án. A Bankegyesület jóváírja a Pénzintézeti Központtól kapott, kiviteli hitelkamat címén járó kedvezményt q-ként 10 lirát, amelyből 1.6°/o illeték vonandó le á 29.95. Ugyancsak a Bankegyesület bonyolítja le a következő ügyletet: Február 10-én a cég 3 vágón szénát küld ab magyar határ Brüder Zelenka cégnek Brünn, mégpedig 100 q préselt lucerna szénát á cK 38.—, 100 q préselt félédes szénát á cK 31.— és 100 q préselt savanyú szénát á cK 26.—. Az export magánkompenzációval történik a Commissio kiviteli és behozatali kft, Budapesí utján. Február 11-én a Bankegyesület a duplikátokat inkasz-szálásra elküldi a Zivnostenska Bankának Praha, azzal, hogy a befolyt összeg felett a Comissio kft rendelkezik. Február 17-én a vevő a széna minőségét kifogásolja, a Terménykereskedelmi R.-T. február 23-án engedményt ad, mégpedig a lucernánál 200 cK-t, a másik kettőnél 150—150 cK-t vagononként. Február 27-én a Zivnostenska Banka elszámolása megérkezik, felszámít 65 cK költséget. Március 24-én a Nagykanizsai Bankegyesület a Commissio kft budapesti cég levele alapján elszámolja a cK-t á 14.08, 35% kompenzációs felárral, 74% inkasszó jutalékkal, 3ü/oo deviza jutalék és 2.18 P költséggel. A cég folyószámláján még a következő tételek vannak : Január 1-én. Egyenleg terhére per XII/31. 800.— P; Január 30-án. Kivétért 2000.— P; Március 25-én. Térítés terhére Budapestnek 1720.-— P, zárás március 31-én; 8/4%, 3 havonként 1k% előlegezési jutalék az átlagos tartozásból, l°/oo forgalmi jutalék, költség tételenként 30 f és bélyeg. Kiszámítandó : mennyit kapott a Terménykereskedelmi R.-T. a 150 q fehér babért, ha a Nagykanizsai Közraktárak R.-T. a magyar határig való bérmentesítésért 45.08 P-t számított fel. Mennyi a cég haszna, ha a beszerzési ára 14.50 P volt. Megállapítandó a széna-számla nyeresége, ha egy vágón széna préselése 72.— P, fuvar a magyar határig a ponyvakölcsöndíjjal együtt 117.50 P per vágón és az egyes beszerzési egységárak 4.—, 5.—, 3.—, 5.— és 3.— P volt métermázsánként. Eredmény: jeles 1, jó 7, elégséges 11, elégtelen 1. 40 Az érettségi vizsgálatot tett tanulók személyi adatait, érettségi vizsgálati eredményüket és pályaválasztásukat a következő kimutatás tünteti fel: A i e 1 i 1 t osztályzatai születésének od. Német ny. és lev. ! neve helye éve vallása Magyar fog. és ir Történelem I Közg. és jogi ism Földraj z-áruism. Ker. számtan I Gyakorló iroda Francia ker. lev. minősítése pályaválasztása Alkonyi Antal id. Balogh János ifj. Balogh János Bálint Béla 5 Bogdán Frigyes Breyer Imre Csaba Lajos Dlask Ferenc Fischer Tibor 10 Fitos Árpád Fitos Géza Gut István Herrstein Ferenc Juhász István 15 Kassai László Kertész György Lakatos István Surányi Károly Szigeti Imre* 20 Szokolai Ferenc Tóth Béla Barcs Babócsa Bagolasánc Hahót Zákány Nagykanizsa Zalaszentjakab Nagykanizsa Nagykanizsa Lokca Lokca Barcs Nagykanizsa Magyarszováta Nagykanizsa Barcs Pölöskefő Mezőkomárom Nagyigmánd Barcs Nagykanizsa 1915. 1913. 1917. 1915. 1915. 1916. 1916. 1917. 1915. 1916. 1913. 1916. 1916. 1913. 1916. 1917. 1916. 1915. 1913. 1916. 1912. r. k. r. k. r. k. r. k. r. k. izr. r. k. r. k. izr. r. k. r. k. izr. izr. ev. ref. r. k. izr. r. k. r. k. e». ref. r. k. r. k. 2 4 2 4 3 3 2 4 2 3 3 2 1 3 3 2 1 3 3 2 2 2 3 2 3 3 2 2 3 1 2 3 2 1 3 3 2 1 2 2 2 1 2 3 2 3 3 3 1 3 1 2 2 1 1 3 3 3 1 2 3 2 1 2 3 2 3 3 3 2 3 1 3 3 2 2 3 2 3 1 3 3 3 1 3 3 2 3 3 2 3 3 1 3 3 3 3 4 3 2 2 3 3 1 2 3 3 1 3 3 1 2 3 2 3 3 2 2 4 3 3 1 3 3 2 3 3 3 2 3 4 2 3 3 2 3 3 2 2 ! 3 2 3 3 3 3 3 3 2 4 3 1 3 4 2 3 2 3 1 3 3 3 1 3 3 3 3 megfelelt nem telelt meg, szeptemberben javíthat jól felelt meg nem felelt meg. szeptemberben javíthat nem felelt meg, szeptemberben javíthat megfelelt megfelelt nem felett meg, szeptemberben javíthat jól felelt meg megfelelt megfelelt jól felelt meg jól felelt meg nem felelt meg, szeptemberben javíthat megfelelt megfelelt jelesen felelt meg megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt tisztviselői katonai tisztviselői tisztviselői tisztviselői kereskedői papi vasúti tisztviselői papi katonai újságírói ipari tisztviselői tisztviselői ipari tanári vasúti jegyzői tanári tisztviselői A *-gal jelölt javító érettségi vizsgálatot tett. I. Teljes érettségi vizsgálatra jelentkezett ...... 20 jelölt Jelesen felelt meg ..............................1 , (50/o) Jól felelt meg ....................................4 „ (20<>/oJ Megfelelt ..........................................10 „ (5O0/0) Megfelelt összesen ..............................15 jelölt i75<>/k) Szeptemberben 1 tárgyból javít ... 2 „ (10<>/o) Szeptemberben 2 tárgyból javít ... 3 „ (150/) Nem felelt meg összesen ..................5 jelölt (250/o) II. Javító érettségi vizsgálatra jelentkezett............1 „ Megfelelt ..........................................1 „ (100%) xii. Statisztikai táblázatok. I. Általános adatok. Csoport I. II. III. IV. Összesen é v f 0 1 y a m A tanulók száma: Beírt tanulók ..................... Osztályoztatott összesen............... 46 . 44 38 37 15 15 20 20 119 116 kora: 1920-ban született .................. 1919-ben „ .................. 1918-ban „ .................\'. 1917-ben „ .................. 1916-ban „ .................. 1915-ben „ .................. 1914-ben „ ... ............... 1913-ban „ .................. 1912-ben „ .................. 10 9 11 6 3 5 6 8 7 6 5 3 1 1 3 3 2 3 2 2 3 8 5 3 1 10 15 22 19 19 18 5 6 2 vallása: 1 Római katolikus..................... Ágostai evangélikus.................. Református........................ Izraelita ........................ 33 3 8 32 1 1 3 10 2 3 14 1 5 89 6 2 19 anyanyelve és nyelvismerete: Magyar anyanyelvű.................. Németül beszél..................... Horvátul beszél...... ............ ... 44 1 3 37 1 15 1 20 3 116 4 5 szüleinek foglalkozása: Kisbirtokos........................ Gazdasági tisztviselő ............... Kisiparos ........................ Ipari tisztviselő..................... Egyéb ipari segédszemély ............ Nagykereskedő..................... Kiskereskedő .....................• Kereskedelmi tisztviselő............... Közlekedési tisztviselő ............... Egyéb közlekedési segédszemély ...... Pap, tanár, tanító ............... ... Másféle értelmiségű.................. Közhiv. alkalm. altiszt ............... Katonatiszt........................ Katona altiszt ..................... Nyugdíjas köztisztviselő............... Nyugdíjas altiszt ......... ......... Háztulajdonos és tőkés............... 2 — 2 1 1 5 2 9 1 3 4 1 3 10 1 1 3 1 3 3 2 7 1 2 1 1 8 1 2 3 1 1 1 1 3 1 2 1 1 2 4 1 6 2 1 4 3 1 10 1 2 2 12 6 3 23 3 7 6 2 3 13 16 3 szüleinek állandó lakása: Nagykanizsai ..................... Zalamegyei* ..................... Somogymegyei*......... ... ......... Vasmegyei........................ Pestmegyei........................ 31 8 4 1 25 7 4 1 9 1 2 2 1 12 2 6 77 18 16 2 3 * Ezek közül bejáró: Zalamegyéből: Palin — _._ — — — — — — Komárváros — - — — — — — Sármellék— _______ Kacorlak — — — — — — — _ Qelse — — — — — — — — — Zalaszentmihály — — — — — — Murakeresztur— — — — — — — Somogymegyéből: Bagolasánc — — — — — — — Zákány — — — — — — — — Somogyszentmiklós — — — — — 1 1 1 2 1 1 1 1 3 1 1 1 42 A tanulók I. II. III. IV. Összesen é v f o 1 y a m óramulasztásai: Igazolt ........................... Nem igazolt........ ... ............ 1507 4 1206 10 694 13 1240 4647 27 Hányan tanultak rendkívüli tárgyat ? Német társalgási gyakorlatok ......... 26 10 — - 36 előmenetele: Jeles rendű......... ... ... ... ...... Jó rendű ... ... .................. Elégséges rendű .................. Egy tárgyból elégtelen ... ... ......... Két tárgyból elégtelen ............ ... Több tárgyból elégtelen............ ... 2 13 22 1 6 5 14 5 7 6 3 7 2 2 1 4 16 2 25 59 8 15 7 Tandíjfizetők, kedvezményesek száma Tandíj fizető (200+20) P ......... ... >/4 tandíj (50 P) kedvezményt kapott \'2 „ ÜOO P) 3/4 „ (150 P) „ ..... Teljesen tandíjmentes ............ ... 25 6 9 2 2 29 1 5 2 12 1 1 1 14 2 1 1 2 80 10 16 6 4 . 1 2. A tanulmányi eredmény tantárgyanként való kimutatása. I. évf. II. évf. III. évf IV. évf. Tárgy Az osztályzott tanulók száma 44 37 15 20 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hit- és erkölcstan ......... 22 20 2 10 17 10 4 7 4 16 4 Magyar fogalmazás és irodalom 3 15 25 1 1 8 26 2 1 4 9 1 2 6 12 — Történelem............. 13 22 9 — 4 6 27 — — 1 11 3 2 7 11 — Jogi ismeretek........... — — — — 4 13 17 3 3 5 7 Közgazdaságtan............ — — — — — — — — — — 8 8 4 — Földrajz .............. 7 18 19 5 12 20 — — 5 8 2 1 10 9 — Kémia és technológia ...... — — — 1 11 22 3 1 5 9 Aruismeret............ 2 6 12 — Természettan ..... 4 17 23 — — — — — Mennyiségtan és politikai szám- tan .................. 4 16 22 2 1 12 23 1 — 8 6 1 - — — — Kereskedelmi számtan ... 4 13 25 2 — 6 22 9 — 5 9 1 1 5 14 — Kereskedelmi ismeretek...... Könyvvitel.............. 10 16 16 2 1 6 22 8 1 2 10 2 _ _ — — Magyar keresk. levelezés — — — — 3 5 23 6 1 3 10 1 — — — — Gyakorló iroda............ — — — — — — — — — — — — 4 4 12 — Német nyelv és levelezés 4 18 19 3 1 9 19 8 — 5 8 2 — 7 13 — Francia nyelv és levelezés ... — — — — 3 9 19 6 1 4 8 2 3 3 14 — Gyorsírás ............... 13 10 18 3 1 8 26 2 1 5 8 1 4 6 10 — Testnevelés (testgyakorlás és 10 21 9 — 8 19 8 — 4 10 1 — 10 10 — — egészségtan)............ 31 9 4 — 18 19 — — 9 6 — — 10 10 — — Gépírás ...... ......... — — — — 7 12 18 — 3 3 9 — 10 10 — — Szépírás ... ... ... 3 16 25 írásbeli dolg. külső alakja ... 4 20 20 — 4 18 15 — 4 6 4 1 2 12 6 — Magaviselet ............ 20 22 2 — 9 24 4 — 5 6 4 — 14 5 1 — 3. Az iskola ingó vagyona 1935. június 30-án. Csoport Állomány 1934. únius 30-án Gyarapodás az 1334/35. tanévben I Allomânv 1935. únius 30-án Véiel Ajándék Érték Vétel Ajándék Érték Vétel Ajándék Érték drb. drb. P f drb. drb. P f drb. drb. P f 1 Bútorok......... ... 313 — 3528 50 5 — 22 50 318 _ 3551 - 2 Házi és irodai felszerelés — — 32 — 371 — 25 — 6 25 57 — 377 25 3 Ifjúsági könyvtár 1718 65 6016 19 49 21 213 02 1767 86 6229 21 4 Tanári könyvtár 1678 67 3812 42 20 16 289 80 1698 83 4102 22 5 lörténelmi és földrajzi szertár 32 1 802 50 3 — 80 — 35 1 882 50 6 Természettani szertár 223 — 1944 20 8 — 177 50 231 — 2121 70 7 Vegytani szertár 304 — 1664 29 — — — - 304 — 1664 29 8 Aruismereti szertár ... 230 1577 719 50 — — — — 230 1577 719 50 9 Természetrajzi szertár 306 3 86 50 — — — — 306 3 86 50 10 Gyakorló irodai szertár 31 410 549 50 — 75 1 — 31 485 550 50 11 Gépírói felszerelés ... 19 — 1400 - 3 — 54 — 22 — 1454 — 12 Sportköri felszerelés - 191 — 772 05 9 — 111 60 200 — 883 65 ! 1 Összesen ... • 5077 2123 21666 65 122 112 955 67 5199; 2235 22622 32 || 1 II 1 II ■ 4. Visszatekintő kimutatás az iskola osztályozott tanulóinak számáról. Tanév Rendes tanuló Magántanuló Rendes és magántanulók száma 1. 11. 111. IV. sszesen 1. 11. 111. IV. összesen é V f 0 1 y a m é V f 0 1 y a m összesen 1920—21 1921—22 1922—23 1923—24 1924—25 1925—26 1926—27 1927—28 1928—29 1929—30 1930—31 1931—32 1932—33 1933—34 1934—35 21 35 39 46 46 46 -44 48 50 36 28 28 15 39 44 27 20 33 36 44 38 39 39 39 42 33 30 26 13 37 40 31 22 35 32 40 28 35 37 35 46 31 28 23 15 35 38 27 23 31 28 40 26 35 29 30 42 26 26 20 123 124 121 140 153 152 151 148 161 142 137 131 95 101 116 6 2 4 3 1 1 3 2 2 2 1 2 1 3 3 2 1 3 1 1 2 2 1 1 1 2 1 5 3 10 7 8 2 6 7 4 2 1 128 127 131 147 161 154 157 155 165 144 137 131 95 101 116 XIII. Az 1935/36. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke: I. évfolyam. Neumann Ede dr.: A zsidók története. I. rész. Töttösy Miklós dr.: Dogmatika. Riedl-Pintér-Gálos: Retorika. Domanovszky-Kovács dr.: Történelem I. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz I. rész. Simoncsics-Bogdánffy-Stróbel: Természettan. Szuppán-Havas-Stróbel: Algebra. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan 1. rész. Trautmann dr.-Kuntner dr.: Kereskedelmi alapismeretek. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv I. rész. Schack-Hauser dr.-Vincze dr.: Német nyelvtan. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes gyorsírás tankönyve I. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. II. évfolyam. Frisch Ármin dr.: A zsidók története II. rész. Töttösy Miklós dr.: Katolikus erkölcstan. Riedl-Pintér-Gálos: Költői írásművek elmélete. Domanovszky-Kovács dr.: Történelem II. rész. Fülei-Szántó dr.-Horn dr.: Jogi ismeretek I. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz II. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Kémia és technológia I. rész. Szuppán-Havas-Stróbel: Algebra és geometria. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan II. rész. Schack dr.-Wirker: Kereskedelmi levelezés I. rész. Kuntner Róbert dr.: Könyvvitel I. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv II. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv I. rész. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes gyorsírás tankönyve II. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutowicz Károly : Iskolai atlasz. III. évfolyam. Fényes Mór dr.: Biblia. Töttögy Miklós dr.: Egyháztörténet III. rész. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténet. 45 Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-Kovács dr.: Történelem III. rész. Fülei-Szántó dr.-Horn dr.: Jogi ismeretek II. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz III. rész. Bankó dr.-Dancsházi :Kémi a és technológia II. rész. Bogyó-Havas-Stróbel: Politikai számtan. Bogjíó-Havas: Hetjegyű logarithmus és kamattáblák. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan III. rész. Kuntner Róbert dr. : Könyvvitel II. rész. Schack dr.-Wirker: Magyar kereskedelmi levelezés II. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv III-IV. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Schack dr.-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv II. rész. Schack dr.-Nemes: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve III. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. IV. évfolyam. Bernstein Béla dr.: Zsidó vallástan. Töttösy Miklós dr.: Katolikus hitvédelem. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténet. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-Kovács dr.: Történelem IV. rész. Horn József dr.: Közgazdasági ismeretek I. és II. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz IV. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Áruismeret. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan IV. rész. Kuntner Róbert dr.: Könyvviteltan II. és III. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv IV. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Schack dr.-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv II. rész. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező. Schack dr.-Nemes: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve IV. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. 46 XIV. Tudnivalók a jövő iskolai évre A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Űrnak 36139/1935. számú rendelete értelmében az 1935—36. iskolai évre a beírásokat mind a négy évfolyamban június 18. és 19-én tartjuk meg. A beírásokat szeptember 6. és 7-én folytatjuk. A júniusban beírt tanulók is kötelesek szeptember 6-án az igazgatónál jelentkezni. A beírásokhoz minden tanulónak személyesen kell eljönni. Feltétlenül szükséges azonban, hogy azoknak a tanulóknak a beírásánál, akik az intézetnek növendékei még nem voltak, a szülők vagy helyetteseik is jelenjenek meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr a felső kereskedelmi iskola I. évfolyamába való felvételt szabályozó 37600/1932. számú rendeletének hatályát az 1935—36. tanévre kiterjesztette. A rendeletnek a felvételre vonatkozó része a következő: A júniusi első felvételi napon csak azok vehetők fel a kereskedelmi iskola I. évfolyamába, akik a középiskola IV. osztályát javítás és ismétlés nélkül végezték s azok, akiknek a polgári iskola IV. osztálybeli bizonyítványában legalább annyi jeles és jó osztályzat van, mint elégséges. A júniusi második felvételi napon és a szeptemberi felvételkor, ha még van hely, felvehetők azok is, akik a polgári iskola IV. osztályát több elégséges, mint jeles és jó osztályzattal — de javítás vagy ismétlés nélkül — végezték és ha ezek felvétele után a negyvenes létszámon belül még lenne hely, felvehetők azok is, akik a közép- vagy polgári iskola IV. osztályát csak ismétléssel, vagy javító vizsgálattal végezték el. Az I. évfolyamba való felvételhez szükséges okmányok: 1. gimnázium-, reál- vagy polgári iskola IV. osztályának megfelelő eredménnyel való elvégzését igazoló bizonyítvány, 2. születési anyakönyvi kivonat és annak, aki az 1934 - 35. tanévben nem járt nyilvános iskolába, erkölcsi bizonyítvány is. Felsőbb évfolyamba való felvételhez az előző alacsonyabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány szükséges. A felvételi díj 30 pengő. Ebben az összegben a beírási díj és az összes mellékdíjak bennfoglaltatnak. A felvételi díj a beíráskor fizetendő és ennek fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 200 pengő. Az első negyedévi tandíj a beírás alkalmával, a második december 15-ig, a harmadik március l-ig, a negyedik május 15-ig fizetendő. A beírt tanuló köteles az egész évi tandíjat akkor is megfizetni, ha az év folyamán bármily okból kimaradna az iskolából. Tandíjmentességért 1935. szeptember 10-ig lehet folyamodni. Az igazgatóság útján beadott és az iskola felügyelő-bizottságához intézett kérvényekhez az iskolai bizonyítvány másolatát és szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványt kell mellékelni. A megadott tandíjkedvezmény csak egy félévre szól. Első évfolyamú tanuló az I. félévben tandíjkedvezményt nem kaphat. 47 A javító- és pótló vizsgálatok szeptember 5-én reggel 8 órakor kezdődnek. Az iskolaév ünnepélyes megnyitása szeptember 9-én lesz, a rendes tanítás pedig szeptember 10-én kezdődik. Az 1933/34. iskolai évben bevezetett diáksapka viselése az intézet összes növendékeire kötelező és minden rendes tanuló tartozik azt az év elején beszerezni. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 37382/1932. sz. rendeletével a vasúton való bejárást szigorította. E rendelet szerint a vasúton való bejárásra engedélyt csak az a jó magaviseletű tanuló kaphat, akinek az otthonától való távolléte a 9\'/2 órát meg nem haladja. Az igazgatóság azonban ez engedélyt csak indokolt esetben és oly tanulónak adja meg, aki iskolai kötelezettségeinek minden tekintetben megfelel. Minden tanuló köteles a beíráskor szállását az igazgatóságnál bejelenteni. Kérjük a vidéki szülőket, hogy gyermekeik elhelyezésénél az igazgató és a tanári kar előzetes tanácsát kérjék ki, mert a tanulók gyenge előmenetelének gyakran a meg nem felelő környezet az oka. A kosztadó helyeket a tanári testület állandóan ellenőrzi és szükség esetén a tanulóknak kevésbbé kívánatos helyeken való elhelyezését megtilthatja. A tanári testület áthatva a magyar iparcikkek használatának nagy nemzetgazdasági jelentőségétől, eddig is állandóan követelte, hogy az ifjúság hazai gyártmányú tanszereket vásároljon. Ennek ellenére e helyen is felhívjuk a szülőknek a figyelmét a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1930. január 27-én kelt 640-05-1448/1929. számú rendeletére, amellyel a hazai gyártmányú iskolai szereknek a kötelező használatát rendelte el. Tartalomjegyzék: Oldal I. Dr. Rosenberg Mór ............................................................3 II. Hogyan tehetjük szülői értekezleteinket eredményesebbé ? ... 5 III. Igazgatói jelentés az 1934/35. iskolai évről..............................8 IV. Az iskola felettes hatóságai és tanári testülete ..................17 V. Az elvégzett tanítási anyag ................................................20 VI. A könyv- és szertárak gyarapodása ....................................20 VII. Az ifjúsági egyesületek működése..........................................22 VIII. Iskolánknak a jótevői az 1934/35. tanévben..............................27 IX. Húsvéti kirándulásunk ......................................................28 X. A tanulók névsora és érdemsorozata ....................................31 XI. Érettségi vizsgálatok ............................................................36 XII. Statisztikai táblázatok............................................................42 XIII. Az 1935/36. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke ... 44 XIV. Tudnivalók a jövő iskolai évre ..........................................46 Védagosiai \'könyvtar y VgÜDAPtóX |
