* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.3 MB | |
| 2018-09-11 15:54:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  653 | 1636 | A Nagykanizsai Izr. Hitközségtől | fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1912-1913. tanévről az intézet fennállásának 56. évében. Szerkeszté: Bún Samu a Ferencz József-rend lovagja, igazgató. Nagykanizsa, 1913. Gutenberg Nyomda nyomtatása 7034 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT I FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE I t AZ 1912—13. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 56. ÉVÉBEN. 8ZEBKESZTÉ: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAQJA, IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1913. GUTENBERG NYOMDA NYOMTATÁSA 7034 REV 98 A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1912—13. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 56. ÉVÉBEN. SZERKESZTÉ: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. □Sn NAGYKANIZSA, I9I3. GUTENBERG NYOMDA NYOMTATÁSA 7034 REV 98 «BV2010 I. Iskolaszék. , Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Heltai József Jegyző: Barta Lajos Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő 5 Bettlheim Győző Bún Samu, igazgató Balog Dávid Ujnépi Elek Lipót Grünhut Henrik " 10 Halphen Mór Kertész József Löwe Adolf Dr. Ollop Mór Ötvös Emil 15 Pongor Henrik Rapoch Gyula Rothschild Zsigmond Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd 20 Dr. Schwarz Adolf Schwarz Ignác Sommer Ignác Szommer Náthán Stern Sándor 25 Dr. Weisz Lajos Weisz Jakab Zerkowitz Lajos Löwy Adolf Igaz, mély fájdalommal jelentjük, hogy Löwy Adolf úr, ki iskolaszékünknek 16 éven át buzgó tagja volt, 1912. december 23-án jobb létre szenderült. Benne a nagykanizsai társadalom egyik jólelkű, minden szép és nemesért lelkesedő tagját, iskolánk pedig igaz barátját vesztette. A tanári kar a megboldogult temetésén testületig részt vett és özvegyének, Löwy Adolfné Ő Nagyságának, méltó módon részvétét fejezte ki. Dr. Ruzsicska Kálmán Nagy veszteségről kell megemlékeznünk, mely a zalamegyei tanügyet a lefolyt tanévben érte. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, 1912. november 22-én örökre hunyta le szemeit. A megboldogult iskolánktól hosszú idő óta távol állt ugyan, de annak megalapításában sok jóindulattal tevékeny részt vett, az első 2 évben pedig mint a vallás- és közoktatásügyi\'miniszter biztosa az érettségi vizsgálatokon elnökölt. Temetésén a tanári kar az igazgatóval képviseltette magát, özvegyének pedig átiratilag fejezte ki mély részvétét. Emlékét kegyelettel fogjuk őrizni. ^ospeoa«^ VtárésíS^ 3 II. Jelentés a lefolyt 1912—13-iki tanévről. A tanulók beírását szeptember 1., 2. és 3. napjain eszközöltük. A rendes tanítás szept. 5-én vette kezdetét. Felvétetett az alsó osztályba 45 a középső „ 41 a felső „ 39 Összesen 125 tanuló. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a tanulók száma az utóbbi években állandóan szaporodik annyira, hogy az alsó osztályba jelentkezők egy részét a maximális szám betelése miatt fel nem vehettük. A felvett tanulók közül tandíjmentes volt egészen 19, részben 45, az elengedett tandíj összege K 8290. Az iskolát a tanév végéig látogatta: az alsó osztályban 45 a középső „ 40 a felső „ 38 Összesen 123 tanuló. A tanulmányi eredmény kielégítő volt, az iskolalátogatás és a fegyelmi állapot általában véve a követelményeknek megfeleltek. A tanári karban sem volt változás, mi első sorban az intézet megszilárdult viszonyainak köszönhető. A nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 158352/1912. sz. rendeletével az igazgatót a VI., Balog Dávid tanárt pedig 27606/1913 sz. rendelettel a VIII. rangosztályba léptette elő. Dr. Schack Béla kir. főigazgató úr intézetünket október 29-én meglátogatta. Látogatása befejeztével a Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület által a kormány meghívására augusztus 13-ától 30-áig Budapesten rendezendő VII. közgazdasági tanfolyamon és az augusztus 31-étől szeptember 5-éig tartandó kongresz- l 4 szus tárgyában a tanári testülettel értekezletet tartott, melyen határozatba ment, hogy az iskola monográfiáját a kongresszuson való kiosztás végett német nyelven megíratjuk, egyik tanárunkat a közgazdasági tanfolyamra kiküldjük, valamennyien pedig a kongresszuson részt veszünk. A felmerülő költségek fedezésére az iskolaszék 500 koronát szavazott meg. A közgazdasági tanfolyam és kongresszus előkészítése és rendezése körüli nagymérvű elfoglaltsága miatt főigazgató úrat a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr megbízásából Ábrái Lajos, kir. tanácsos, nyug. felső keresk. iskolai igazgató 1912. november 1-étől kezdve egy év tartamára ideiglenesen helyettesítette, illetve helyettesíti. 5 III. Az iskola jótevői. Az alapítás éve Alapító, adományozó Ösztöndíjas Oszt K. f. Alapítványok: 1890 Gelsei Gutmann S. H. ... ... ... Mikó József a — — 2 tandíjmentes hely Salgó Károly k — — 1888 Pollák Ármin............... Székely Tiv. könyv k 12 Grünhut A. könyv f 1895 Báró Gutmann Vilmosné... ... ... megyeri Krausz Róza...... Weisz Jenő f 60 — 1898 Nagykanizsai Takarékpénztár... ... Schlesinger Manó f 40 — Mikó József a 40 — 1899 Ujnépi Elek Lipót............ Singer Lipót a 20 — 1906 Dr. Villányi Henrik ... ......... Sohr Imre f 25 — 1906 Dr. Stolzer-Henrik..... ...... Holzer László k 23 13 1906 Danneberg Jakab ... ... ... ... Neu Zsigmond a 30 — 1906 Loewy Ödön............... Halász Andor f 52 1907 Délzalai Takarékpénztár Herzfeld Árpád f 100 — Horváth Károly k 100 — 19C8 Bún Samu ... ............... Salgó István a 40 — 1911 Eichberg Adolf ............ ifj. Kertész Árpád f 80 — Ney Géza f 80 — 1912 Dr. Holzer László ... ... ... ... Kohn Vilmos a 21 60 1912 Löwe Adolf ............... Scheer Imre könyv k 6 — 1912 Sommer Sándor...... ......... Weisz Jenő f 20 — 1912 Reichenfeld Sándor ... ... ... Adományok: id. Kertész Árpád f 11 761 80 53 Nagykanizsai Takarékpénztár...... Fischel György a 20 — Rozgonyi Gyula f 20 — Nagykanizsai Kereskedők Társulata Salgó Károly k 20 — Löbl Jenő k 20 — Zalamegyei Gazd. Takarékpénztár Péter Jenő f 20 — Loewy Arnold Scherz Imre k 40 — Somogyi Izidor a 35 Néptakarékpénz ár ... ......... Kocsisán Rezső f 30 — *Zerkowitz Lajos ... ... ... ... Kaufmann Jenő a 50 — Spiegler Miklós { 50 — Szamek Lajos ......... ... ... Fürst Zoltán a 20 — Dr Miklós Dezső............ Bednazsek István k 10 335 — Dr. Mutschenbacher Viktor nyug. jogakadémiai igazgató, miniszteri biztos, a tanári könyvtárnak saját műveiből 6 kötetet adományozott. Egy nemeskeblii iskolabarát, aki ismeretlen óhajt maradni 100 koronát, egy másik ugyanígy 30 koronát bocsátott az igazgató rendelkezésére szegény-sorsú, jó előmenetelü tanulók segélyezésére. Fogadják a nemeskeblii emberbarátok e helyen is hálás köszönetünket. * Német nyelvben legjobb előmenetelt tanúsított tanulók részére. 6 IV. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc József-rend lovagja, a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi, az orsz. izr. tanító egyesületnek tiszteletbeli tagja, Nagykanizsa város képviselő testületének, Zalavármegye törvényhatósági bizottsági tagja, tanította a a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 46, az intézetnél 45. Balog Dávid, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a természetrajzi, földrajzi, árúismereti és vegytani szertár, valamint a tanári könyvtár őre; tanította a vegytant, árúismeretet és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a három osztályban, a szépírást és ker. levelezést az alsó, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban. Működik ez intézetnél 11 év óta. Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 16, ez intézetnél 14. Elek Mór, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tanártestületi jegyző, a fizikai szertár őre, tanította a mennyiségtant és a keresk. számtant mind a három osztályban, a fizikát az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 31/-j év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei az intézetnél 20. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, tanította a német és francia nyelvet mind a három osztályban. Működésének évei 29, ez intézetnél 22. Hitoktatók: Domány Ármin, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél e minőségben 5 év óta. 7 P. Markó Dénes, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta. Hütter Lajos, ág. ev. lelkész, az ág. ev. tanulók hitoktatója Működik ez intézetnél 18 év óta. Kádár Lajos, ev. ref. lelkész, a ref. vallású tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 4 év óta. Jankovics Velimir, görög kath. lelkész, a görög kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 4 év óta. 8 III. Tanterv. A nagyin, vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr 1905. évi augusztus 20-án kelt 44001. sz. alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső, és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján. 1. Leirás. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetirás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből. 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kivül a költőiekből lyrai és leiró művek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére. Az írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az 9 olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján. A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja; Gyöngyösy; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az époszok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és Írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. 10 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése. írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre. írásbeli irály tani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom, tudomány és publicistika köréből. írásbeli dolgozatok; fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez\' mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Francia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására, 11 b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leirások a népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szó tanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira. d) Írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A partikulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben.\'Az igeidők és módok különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratök. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása. d) Szótanulás tárgyi és etymológikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, szinonymák, kereskedelmi kifejezések. e) írásbeli dolgozatok mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles irók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is, Beszédgyakorlatok\' az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való Íratása. d) írásbeli dolgozatok, mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése. Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile ismertetése kereskedelmi szempontból. 12 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokból való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fon-tosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekkel különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység, Mohainmed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az invesztitúra harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora: a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt. 13 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás; felvilágosodott absolutismus. Ejszakamerikai szabadságharc. A francia szabadsághare. Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek; Bocskai felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót: a Wesselényi-féle összeesküvés Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferenc felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alatt. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyílt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakúlása. A szabadságharc. Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. 14 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet pozitiv és negatív számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarith-musok segélyével. Elsőfokú számtani és geometriai sorok (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változás röviden. A valószínűségű számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhúzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egyszeri és évi dijjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 15 Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. A gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai. A hang keletkezései és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikros-kop. A látás; színszóródás; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektromosság. Accumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapmüveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resorválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítésszabály. Á százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és költség számolásnál az árúüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szesz-számolás. A kamat- és discont számolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénzverési viszonyok ismertetése. Az arany és ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 16 A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlitése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvények és küldvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect ki-•egyenlitések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az árvetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fontosabb börzeműveletek, különösen a prolongatió. 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. Számlák a közvetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról, Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. 17 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.: a magyar büntető törvény 1878. V. t.-c. idevágó pontjai. A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró). Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése: 1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesített napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteségés Nyereség-számlával s nyers mérleg. a) Az egyszerű könyvvitel. b) A kettős könyvvitel. 18 A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Péntárkönyv, Előjegyzék, Gyüjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek; Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemlített segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereset, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek le-zárandók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az árú- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalakban. A könyvviteli mükifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszeriiek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az árú-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvényekről, a 19 váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, prolongatióról, bizományi váltókról, sziikségbeli utalványokról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról. A levelekbe? tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a mérték-hitelesités. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alkú, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály Hetenkint 2 óra. Általános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság. Termelés. Á termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productiv és inproductiv termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kinálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárúsági árúk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. 2* 20 Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kisipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők : szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyenes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A \' biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és vámrendszer. Vámterület. Entrepótok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó-árfolyam. Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító-intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi és örökségi adók, vámok. Államadósságok nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az állam-jöv.edelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz- és magánjog. Vagyonjog. Családi és öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai; letét, adás-vevés, kölcsön, b,ér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. 21 Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók : a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s vasúti jog fővo-násai, lovábbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befo\'yását ismertetvén, a kereskedelmi és iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-ügyről, ■ a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és árúismeret. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygén. Víz. Kén, kénhydrogén, Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammoniak, salétromsav; levegő. Phos-phor, phosphorsav, gyujtófagyártás. Arsen, arsenes-sav és arsen-sav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és Széndioxid; a láng és az égés; szénsulfid. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Básisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szóda bicarbona. Viziiveg, Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumsilikat, kaliumjodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammo-niumcarbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlor-mész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, magnesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksuifat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézear-bonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólom-chromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanychlorid, higanyclorür, 22 higanyoxid, higanysulfid, (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, eziistnit-rát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Aluminium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó. Agyag és agyagárúk, üveg és üvegárúk. Vas és vasárúk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassulfidok, vasgálic, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kalium-permanganat Chromoxid, chromsav, kaliumchromat. Platina, pla-tinachlorid. Ón, ónchloriir, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid (musir arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árú ismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illano olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methyalko-hol, aethyalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collonium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phenol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás); palmitin-sav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salicylsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatban a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidok, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husárúk és hus-conservek). A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faárúk. 17. Szépírás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóírás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és diszírás. A tantárgyak és heti órák. i-. o cr> Tantárgy A heti órák száma alsó közép felső összesen osztályban 1 Vallástan ............... 1 1 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom 4 3 3 10 3 Német nyelv............... 4 3 3 10 4 Francia nyelv ............ 4 3 3 10 5 Földrajz.................. 2 2 2 6 6 Történelem............... 2 2 2 6 7 Mennyiségtan és pol. számtan ... 2 2 2 6 8 Természettan ......... 2 — — 2 9 Kereskedelmi számtan 4 3 4 11 lj 10 Irodai munkálatok ..... 1 2 2 5 11 Könyvviteltan ............ — 3 3 6 12 Kereskedelmi levelezés 2 2 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek 2 — — 2 14 Közgazdasági ismeretek ... ... — 2 2 4 15 Jogi ismeretek ............ — 3 2 5 16 Vegytan és árúismeret ...... — 3 3 6 1 17 Szépírás ............... 2 — — 2 Összesen ... 32 34 34 100 24 VI. Az 1913—14. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke ALSÓ OSZTÁLY. Az engedély, sz. Dr. Koltai-Zílahi, Prózai írásművek elmélete. 4. kiad. 115350/1910 Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező I. 2. kiad. 29189/1907 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. rész. 7. kiadás........................128899/1910 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. 5. kiadás ... 116634/1912 Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és ker. levelező I. r. 2. kiadás ..........................................83147/1912 Kirchner-Pataki, Földrajz I. rész. 3. kiadás ............47776/1912 Kerekes Gy., Történelem. I. rész. 6. kiadás ... ... 129543/1911 Dr. Beke M., Algebra. 6. kiadás ........................89105/1908 Lengyel S., Geometria ....................................2138/1899 Csizmadi-Képessy, Fizika. 2. kiadás ..................147959/1912 Bogyó-Havas, Keresked. számtan. I. rész. 5. kiadás 11375\' 1912 Trautmann H., Kereskedelmi isme. 4. kiadás ... 124771/1909 Vajda P., Mintalapok, magyar és német Kozma B., Gyorsírás III. kiadás ........................109153/1911 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Zilahi, Költői írásművek. 4. kiadás ... 31968/1912 Dr. Schack-Jónás, Keresked. levelező. II. r. 2. kiadás 4794/1904 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és gyakorló. II. rész. 6. kiadás....................................129533 1901 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. 5. kiadás ... 116634/1912 Bartos-Chovancsák, Francia nyelvgyakorló és olvasókönyv. II. rész 8. kiadás ........................1912/1901 Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és keresk. levelező. I. r. 2. kiadás......................................83147/1912 Kirchner-Pataki, Földrajz II. rész. 2. kiadás ............88636/1910 Kerekes Gy., Történelem. II. r. 5. kiadás..............92849/1911 25 könyvvitel tan- Dr. Beke M., Algebra......... Lengyel S., Geometria ...... Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan, II.—III. rész. 5. kiadás.......... Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyve. 3. kiadás. Csongor-Hankó, Vegytan és árúismeret I. r. 3. kiac Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan 2. kiadás Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Sassi-Mészáros, Irodalomtörténet 3. kiad. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. III. rész. 2. kiadás...................... Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló. III. rész. 4. kiadás ......... Dr. Schach-Hauser, Német nyelvtan. 5. kiadás ... Bartos-Chovancsák, Francia nyelvgyakorló és olvasókönyv. II. rész. 8. kiadás......... Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és keresk. levelező. III. rész......................... Kirchner-Pataki, Földrajz. III. rész. 2. kiadás...... Kerekes Gy., Történelem. III. rész. 3. kiadás. Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan. II—III. r. 4. kiad. „ „ Táblák a politikai számtanhoz...... „ „ Politikai számtan. 3. kiadás ...... Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. 3. kiadás ............ Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog ... Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan ...... Matavovszky, Vegytan és áruisme ......... Az engedély, sz. 89105/1908 2138/1899 11375/1912 20022/1894 10531/1909 5380/1897 46837/1891 116159/1912 2769/1905 128848/1910 116634/1912 1012/1901 60400/1913 108797/1912 79634/1912 69978/1908 3128/1898 16651/1908 20022/1894 46837/1891 5380/1897 2407 1897 26 VII. Kivonat a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet címe, célja, tanterve. 1. §. Az intézet címe: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Célja és rendeltetése, hogy nemcsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányában megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtatnak. 3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztállyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg, az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik. 27 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállíttassék. 5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítványnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végezték, jogositvák, hogy hadkötelezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fentartás, felügyet. 6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izraelita hitközség. 7. §. Az intézet feletti felügyelet a nm. vallás és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. A tanulók. 20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium-, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják. b) a 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alúl eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember elsején kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó. 28 23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva, az uj szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi \'vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. 29 VIII. Fegyelmi szabályok a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás búzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. S. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja. 5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésre nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 30 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolában, mint azon kivűl, engedelmességei és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik: valamennyi tanulónak feli kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesíti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, natósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskolai fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni", a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, azok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosnak, a szülőknek, vagy azok helyettesei bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb említett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre Írott közlései nem fogadtatnak el. 31 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni, vagy cserélni, csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik: mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad: a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leirni általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kivül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való áll— dogálás is. Óraközben az intézetből a tanulók csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyébb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 0 22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Színház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsítása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképpen 32 a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kivül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előmenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandíjmentességet. IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvénynek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege 2 példányban minden tanulónak kiadatik, melyek egyike a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. 33 XVIII. Jelentés a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola „Deák Ferenc" körének 1912—13. évi működéséről. Önképzőkörünk az idén érte meg fennállásának 20-ik évfordulóját. E hosszú idő alatt működésének célja még mindig az volt, hogy a növendékek szépérzékét fejlessze és a hazaszeretetet ápolja. Ez a cél némi tekintetben sikerült is, noha a tanférfiak közül sokan ellene vannak, hogy az úgyis nagyon elfoglalt tanulóságot, még e néhány szabad órától is megfossza, hisz úgyis állandóan túlterhelésről susognak a kereskedelmi iskolai berkekben. Ez évben mégis nagyobb haladást mutatott fel körünk, mint a mult évben. A beadott művek közül csekély kivétellel szépirodalmi mű volt mind, habár sokkal hasznosabb lett volna közgazdasági munkát irni. Az alakuló gyűlést Domány Ármin vezető tanár elnöklete alatt október 9-én tartottuk meg. Az alapszabályoknak a választásokra vonatkozó részeinek felolvasása után a tisztikar megválasztása következett. Elnök lett Herzfeld Árpád f. o. t., alelnök Székely Tivadar k. o. t., titkár Weisz Jenő f. o. t., altitkár Péter Jenő k. o. t., jegyző Schlesinger Manó f. o. t., főkönyvtáros Kocsisán Rezső f. o. t., könyvtárosok Halász Andor, Rozgonyi Gyula f. o. t., Róna Ferenc és Scheer Imre k. o. t. A gyűléseket nem tartottuk meg 2 hetenkint, az alapszabályoknak megfelelően, mert nem volt mindig elegendő számú munka s szavalók is gyéren jelentkeztek. Volt 5 gyűlésünk, s mindegyiken 2 munka és 2 szavalat volt a napirenden. Fő működésünk ebben az évben is az iskolai ünnepségek rendezésére szorítkozott. Tartottunk 5 díszgyülést és pedig: október 6-án a 13 aradi vértanú emlékére, november 19-én boldogult Erzsébet királynénk emlékezetére, március 15-én a márciusi napok megünneplése végett, április 11-én a törvények szentesítésének 65-ik évfordulóján, végül junius 8-án a koronázási ünnep évfordulóján, mikor is az Önképzőkört ünnepség keretében zártuk le. Ez ünnepség első pontja a Hymnusz eléneklése volt, utána az ünnepi beszéd, melyet Bún Samu igazgató tartott, majd a „Fóti dal" cimű költeményt szavalta Székely Tivadar k. o. t. Ezután a „Tartsd meg Isten a királyt" című énekszám és a „Királyhimnusz" cimű költemény következett, ez utolsót 3 34 Szerb Gyula k. o. t. szavalta. Végül az ösztöndijak kiosztása és a „Szózat" eléneklése következett. A könyvtár gyarapodott vétel utján 58, ajándékozás révén 7, összesen 65 könyvvel. A könyvtár évi forgalma 1110, átlag minden tanulóra jut 8 könyv. Pályadijat az idén nem tüztünk ki, ellenben az 1903-ik évben végzett növendékek között — kik az idén jöttek össze a 10 éves találkozóra — Rotter Endre tűzött ki egy 20 koronás pályadijat, mely azonban csak a jövő évben kerül sor alá, mivel az idén több gyűlést nem tartottunk. Dr. Ollop Mór ez évben is egy 10 koronás aranyat adott át a Kör vezetőjének, egy a történelemben kiváló előmenetelü tanuló megjutalmazására. A dijat Weisz Jenő felső oszt. tan. nyerte el. Fogadják a nemes adakozók ezúton is hálás köszönetünket áldozatkészségükért. Beszámolónk végén figyelmeztetjük a kör tagjait, hogy viseljék szivükön Önképzőkörünk sorsát, mert csak tőlük függ, a kör továbbra való fennállása. Hassanak oda, hogy körünk a megkezdett uton haladhasson és használják fel a néhány gyűlést önállóságuk fejlesztésére. Evvel bezárjuk jelentésünket. Az Önképzőkör vezetősége. 35 X. Magán vizsgálati szabályzat. A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában : A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus hó 20-án 4401. sz. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64 §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévöket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejébén még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja. 2* 36 A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény \'benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadást nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök/ állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja úgy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótlóvizsgálatokra., kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett díjaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előzetes vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ; a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot 37 kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a- középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati díj mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgázó tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirasi díj minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem hanem 120 korona vizsgálati díj, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálati szabályszerű díj fizetendő. E vizsgálati díjakból is az igazgató, amennyiben a vizsgáló és a vizsgáró tanárok tárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg. Ezen új szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők. A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is az eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg. Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok új szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék. 38 XVIII. Érettségi vizsgálati háziszabályzat a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola tanulói részére. 1. A felső kereskedelmi iskolai tanfolyam az érettségi vizsgálat letételével végződik. Ilyen vizsgálatot tehát ez iskolák tanulói rendszerint csak abban az iskolában tehetnek, amelyben a felső osztályt végezték. 2. A felső kereskedelmi iskola az érettségi vizsgálatokkal nyervén befejezést, a felső osztálybeli tanuló a tanfolyam bevégzését csak az érettségi bizonyítvánnyal igazolhatja. A vizsgálatot csak hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolt betegséggel, vagy más súlyos körülménynél fogva lehet elhalasztani. Uj vizsgálatra határidőt csak a főigazgató adhat. 3. Az érettségi vizsgálat két részből áll: a) Írásbeli, b) szóbeli vizsgálatból. Sem az Írásbeli, sem a szóbeli vizsgálat egy tárgyából sem menthető fel senki. 4. Az írásbeli vizsgálat tárgyai: 1. Magyar fogalmazás, kidolgozására 4 óra forditható. 2. a) Német ker. levelezés (1l/2 óra) b) német nyelv (2l/2 óra). 3. a) Francia ker. levelezés (1V2 óra) b) magyar ker. levelezés (2Va óra). 4. Kereskedelmi számtan, 4 óra. 5. Könyvvitel, 4 óra. A feladat diktálására szükséges idő ebbe nem számíttatik be. 5. Az idegen nyelvekhez (német nyelv, német és francia levelezés) szótár használata meg van engedve. Minden más segédeszköz használata, az úgynevezett frazeológia is, tilos. A tétel kihirdetésének megkezdése után a tanulók egymástól semmit kölcsön nem kérhetnek, vagy vehetnek, sem egymással szót nem válthatnak. 6. írni és számolni az érettségi Írásbeli vizsgálaton kizárólag csak a szaktanártól kapott füzetekben szabad; a segédkönyvben, sorvezetőn, itatóson, vonalzókon stb. nem. Semmiféle papirosdarab használata nincs megengedve. Aki e tilalom ellen vét, a vizsgálat folytatásától eltiltandó. 7. A tanulók az érettségi Írásbeli részéhez a szaktanárok útmutatása szerint készitett megfelelő számú quartlevelekből álló füzeteket kapnak, még pedig azoknál a tárgyaknál, amelyeknél esetleg a tisztázás szükséges, kettőt: egyet a fogalmazvány és egyet 39 a tisztázás számára. Kívánatos azonban, hogy a tisztázás mennél ritkábban forduljon elő. Lapokat eltávolítani, vagy egyes lapokból darabokat letépni tilos. 8. A könyvviteli dolgozat készítéséhez kivételesen több, mindenkor a megfelelő vonalzással ellátott füzet vagy lap is használható. Egy-egy tanulónak összes ily rézfüzetei és lapjai azonban egy megfelelő nagyságú boritékban helyezendők el, amelynek külsejére följegyzendő, hogy hány részfüzetet és lapot tartalmaz. 9. Az írásbeli vizsgálat megkezdése előtt e füzetek (tisztázat és fogalmazvány egyaránt) a boritéklapon, a könyvvitelnél pedig minden egyes részfüzet és lap az intézet bélyegzőjével látandók el. 10. A magyar és német nyelvi dolgozatok az impurumban félrét írandók oly módon, hogy a lapnak kifelé eső fele, a tanuló részéről eszközlendő változtatások és javítások számára üresen maradjon; a tisztázás e tárgyakból a papír egy harmad résznyi szélességét elfoglaló, kifelé eső margó kihagyásával történik. A papiros e két tárgy füzeteiben tiszta fehér, vonalzás nélküli legyen. 11. A francia nyelvi és kereskedelmi levelezési dolgozatok az üzleti életben szokásos alakban állitandók ki. E két tárgynál a füzet váltakozva fehér és kék kockás lapokból álljon. Egy-egy lapra és pedig mindig a jobb kéz felőlire csak egy levél irandó. 12. A ker. számtani dolgozat a szaktanár utasítása szerint kockás papiron készítendő. Az összeállítások rendesen az impurum-füzet egyik oldalára jönnek, a megfelelő mellékszámitások szemben a másikra. Ha az idő megengedi, az utóbbiak is tisztázandók. 13. A tétel mindenkor a tisztázati füzet boriték-lapjának belső oldalaira irandó, lassan, gondosan és tisztán. Ahol a feladat magyar szöveg fordítását kívánja, ez a szöveg a tisztázati füzet bal felől levő oldalára Írassék, szembe jön majd a fordítás tisz-tázata. 14. A tisztázati füzetbe irt feladatot a tanuló nem másolja le többé, hanem maga elé teszi, s annak alapján megkezdi a kidolgozást az impurumban, ha ilyen van. 15. A könyvviteli tételt a tanuló egy külön e célra szolgáló, szintén lebélyegzett, vonalzott lapra irja. E tárgynál a tisztázás egészen elmarad. 16. A feladat kidolgozásában, mind az irást, mind az elrendezést tekintve a lehető legnagyobb csín, rend és tisztaság uralkodjék, ami a fogalmazványokkal szemben is követendő. Még a javítást is mindenkor tetszetősen kell eszközölni, lehetőleg nem a sorok közé, hanem a margóra. A hibás szó vagy számjegy vonalzóval húzandó át. Nem tűrhető, hogy a tanuló a számjegybe vagy szóba belejavítson, hogy vakarjon, vagy hogy ceruzával dolgozzék. 40 17. Az Írásbeli vizsgálat első két órájában a tanteremből kimenni tilos. Ha a tanuló kimegy, dolgozatát átadja a felügyelő tanárnak, aki arra ráirja, hogy a jelölt a kimenésig meddig dolgozott. 18. Azokon a napokon, amelyeken két dolgozat készítendő, előbb az IV2 órás tétel (német levelezés, francia levelezés) és ennek befejezése, illetőleg a megszabott idő letelte után, a 2V2 órás tétel (német nyelv, magyar levelezés) dolgozandó ki. 19. Ha a felügyelő tanár, akár meg nem engedett segédeszköz, akár más dolgozatának használatán kapja rajta a tanulót, azonnal jelentést tesz az igazgatónak. Az ilyen tanulót az igazgató a vizsgálat folytatásától eltiltja s az esetet a teljes vizsgáló bizottság első ülésén bejelenti. A bizottság állapítja meg, hogy az illető tanuló az eset súlyosságához mérten mikor jelentkezhetik újból* vizsgálatra. 20. Az a tanuló, ki dolgozatát bevégezte, azt a felügyelő tanárnak átadja s azután az intézetből rögtön távozik. 21. A szóbeli vizsgálat tárgyai: I. 1. Magyar irodalom (különösen az ujabb irodalom). 2. A magyar nemzet története és a kereskedelem története. II. 1. Közgazdasági ismeretek (különösen az alkalmazott rész). 2. Jogi ismeretek (kereskedelmi és váltótörvény). III. 1. Kereskedelmi földrajz (különös tekintettel Magyarországra). 2. Vegytan és árúismeretek (a vegytan alapvető része és a legfontosabb árúk). Minden vizsgázó e csoportok egyik tárgyából felel a szóbeli érettségi vizsgán. Hogy melyikből, azt a főigazgató jelöli ki, akinek intézkedését az igazgató a felső osztály osztályozó értekezletének befejezése után nyomban közli a tanulókkal. 22. A szóbeli vizsgálatra a tanulók semmiféle könyvet vagy irást nem hozhatnak magukkal. 23. Ugyanannak vagy más iskolának tanulói a szóbeli vizsgálaton csak az igazgató engedélyével lehetnek jelen. Az igazgatóság. 41 XII. A tanulmányi kirándulási alap záró-számadása. Egyenleg az 1911 —12-iki tanévről ............ K 80\'01 Kamat ........................... ... „ 3\'59 K 83\'60 mely összeg a Nagykanizsai Takarékpénztárnál gyümölcsözően el van helyezve. Nagykanizsa, 1913. junius 6. Haíog Dávid s. fc. cBún cSamu s. íc. Domány ¿tfrmin s. ti. igazgató. xiii. Az ifj. segítő-egyesület 1912 13. TARTOZIK Pénztári Korona Egyenleg az 1911 — 12. évről............ 6269 34 61 tanuló tagsági díja ............... 122 — Intézeten kivüli tagok díjai 1911—12. évről 29 — iqi2—13 29 — *Az 1887-ben végzett tanulók adom. 25 éves találkozójuk alkalmából K 720.— ennek kamatja „ 9.56 729 56 Müller Mór úr adománya ............ 50 — A Pesti Magyar Keresk. Bank nagykanizsai Fiókjának adománya ............ 50 — **Az 1902—13-ban érettségizettek adománya 10 éves találkozójuk alkalmával az alap részére ......... K 50.— a Bún Samu alapítvány részére... „ 50.— a Dr. Villányi H. alapítv. „ „ 50.— 150 — Feszti Antal és Kaufmann Jenő urak adománya 10 — Kamat ........................ 211 05 Egyéb ........................ 1 — 7650 95 A fent kimutatott pénztárkészlet gyümölcsözően el van helyezve: A nagykanizsai izr. hitközségnél ............ K 2576.69 A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál ......... „ 4053.52 A Nagykanizsai Takarékpénztárnál ............ ,, 492.08 K 7123.08 Vagyonkimutatás: Pénztárkészlet ................................................K 7123.08 Tankönyvek értéke 1911-12. végén K 952.63 Ujabb beszerzések............ ,, 288.31 K 1240.94 10% leírás „ 124— ... „ 1116.94 Ingóságok ......................................................,, 90 — K 8330.02 43 évi pénztár-és vagyonkimutatása. zárszámadás. KÖVETEL 1! i Korona Újonnan beszerzett könyvek és bekötések 288 31 Segélyezések ..................... 130 — Könyvszekrény ..................... 45 — Ösztöndíjak ..................... 59 36 Portó és egyéb apró kiadások ......... 5 20 Egyenleg ........................ 7123 08 7650 95 Nagykanizsa, 1913. junius 6. cBaíog \'Dávid s. k. \'Bún óamu s. íc. Domány ¡Ármin s. fc igazgató. *Jeíen voltak: Böhm Jenő, Deutsch Bódog, Kaufman Adolf Nagykanizsa, Brückmann Pál, Fischel Lipót, Haberfeld Miksa, Hoffmann Gusztáv, Káldor Sándor, Kelemen Gyula, Murai Salamon, Pártos Ottó Budapest, Fleischhacker Pál Wien, Kollár László Csepreg, Krausz Ödön Babócsa, Pollák Béla Tapolca, Scherz Károly Nagyvárad, Somogyi Gyula Marcali. **Jelen voltak: Forgács Zsigmond, Kondor Hugó, Bayer Gyula, Eisdorfer Zsigmond, Haas Dezső, Vidor Ernő Budapest, Kovács Antal Wien, Deutsch Mór Barcs, Fehér Arnold Pozsony, Szitár Béla Szombathely, Kálmán Oszkár Belisce, Rotter Andor Nagyatád,Grassanovic Ottó Alsólendva, Szigeti Ignác Déva-ványa, Balázs Ernő, Kengyel István, Miklós Gyula, Vermes Géza Nagykanizsa. 44 XIV. A tanulók névsora, születési helye és ideje Alsó osztály. Osztályfő: DOMÁNY ÁRMIN. Albrecht Dezső, Somogytarnóca, 1897. május 3. Auspitz Elemér, Verőce, 1897. junius 29. Balits Ferenc, Eszteregnye (Zalamegye), 1895. junius 4. Feigelstock Dávid, Somogy vár, 1897. október 2. 5 Fehér Miklós, Felsőkánya (Sárosmegye), 1898. szeptember 6. Fischl György, Szepetnek (Zalamegye), 1896. junius 21. Friedfeld Hugó, Légrád (Zalamegye), 1897. augusztus 25. Fürst Zoltán, Kéthely (Somogymegye), 1898. január 20. Geleta Elemér, Kolta (Komárommegye), 1896. december 17. 10 Goldmann József, Kiskomárom (Zalamegye), 1897. április 22 Hermán Károly, Perlak (Zalamegye), 1897. szeptember 9. Hild József, Nagykanizsa, 1897. május 21. Hoffmann Géza, Nagykanizsa, 1897. julius 22. Kaufmann Jenő, Belatinc (Zalamegye), 1898. junius 5. 15 Kertész Béla, Nagykanizsa, 1898. szeptember 30. Klein Ármin, Nagykanizsa, 1896. szeptember 11. Klein Imre, Hódmezővásárhely, 1897. október 5. Kohn Vilmos, Muraszombat (Vasmegye), 1896. junius 21. Kottler Gusztáv, Nagykanizsa, 1897. március 15. 20 Krámer Ferenc, Nagykanizsa, 1898. január 30. Mautner Pál, Devecser (Veszprémmegye), 1895. junius 28. Mersits Béla, Nagykanizsa, 1894. április 14. Mikó József, Nagykanizsa, 1897. október 21. Neu Zsigmond, Wien, 1898. március 4. 25 Récsei József, Zalaszentbalázs, 1898. február 6. Salgó István, Sárvár (Vasmegye), 1899. március 30. Schapringer József, Nagykanizsa, 1898. junius 8. Singer Lipót, Kisszabadka (Zalamegye), 1897. november 29. Singer Pál, Kiskomárom (Zalamegye), 1897. szeptember 26. 30 Somogyi Izsó, Bonyhád (Tolnamegye), 1897. december 27. Sommer Aladár, Nagykanizsa, 1898. október 2. 45 Sörlei Gyula, Nagykanizsa, 1898. február 25. Spitzer Ferenc, Dobri (Zalamegye), 1898. február 1. Stern Imre, Patosfa (Somogyinegye), 1896. december 3. 35 Strauss György, Varasdteplic, 1897. január 24. Szattler Miksa, Nemesdéd (Somogymegye), 1897. október 24. Szommer Emil, Nagykanizsa, 1897. május 28. Tislér József, Nagykanizsa, 1897. március 6. Tornyos Ferenc, Nemeshetés (Zalamegye), 1895. december 7. 40 Varga Antal, Nagykanizsa, 1896. julius 26. Völker Károly, Nagykanizsa, 1897. május 28. Vörös Gábor, Nagykanizsa, 1897. március 24. Weisz Jenő, Légrád (Zalamegye), 1897. április 6. Wortmann Árpád, Budapest, 1897. julius 29. Kimaradt: Popp József. Magántanulók: Boór József, Dénes Izidor, Mesterházy Vilma, Megyesi Ferenc, Walter Ferenc. 46 Középső osztály. Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK. Abonyi Sándor, Budapest, 1895. december 14. Bajkor Roland, Nagykanizsa, 1896. julius 15. Baumgarten Sándor, Budapest, 1897. január 14. Bednazsek István, Nagykanizsa, 1897. szeptember 7. 5 Berger Lipót, Belisce (Verőcemegye), 1896. szeptember 28. Biach Károly, Nagykanizsa, 1895. december 25. Bogenrieder József, Nagykanizsa, 1897. január 4. Bohenszky Adolf, Veliko-Zdenci (Belovármegye) 1896. szept. 20. Breiner József, Zákány (Somogymegye), 1896. junius 29. 10 Dienes Ferenc, Körmend, 1895. junius 5. Fehér Sándor, Szigetvár, 1897. április 22. Fehér Márk, Felső-Kánya (Sárosmegye), 1897. május 23. Grünfeld Árpád, Nagykanizsa, 1896. április 29. Guttentág Ernő, Nagykanizsa, 1896. november 4. 15 Heine Roland, Gelse, 1894. május 27. Hirschsohn Ignác, Alsódomboru, 1897. május 7. Holczer László, Orosztony (Zalamegye), 1897. augusztus 13. Horváth Károly, Csáktornya, 1896. október 14. Josifovic Sándor, Nagykanizsa, 1896. szeptember 1. 20 Kisfaludy Zoltán, Hodosán (Zalamegye), 1895. november 15. Kiss Tibor, Fiume, 1896. november 24. Kocsiás János, Nagykanizsa, 1892. május 7. Kristofits Rezső, Csáktornya, 1896. január 24. Krámer Endre, Nagybajom (Somogymegye), 1895. junius 6. 25 Láng Lajos, Nagykanizsa, 1895. augusztus 19. Löbl Jenő, Marcali (Somogymegye), 1896. október 29. Mayer Károly, Nagykanizsa, 1895. junius 7. Paár Oszkár, Barcs (Somogymegye), 1896. május 25. Pirity Sándor, Nagykanizsa, 1897. junius 3. 30 Péter Jenő, Nagykanizsa, 1897. január 10, Róna Ferenc, Nagykanizsa, 1897. május 2. Rosenberg Sándor, Nagykanizsa, 1895. december 30. Salgó Károly, Sárvár (Vasmegye), 1897. december 6. Scheer Imre, Baja, 1897. november 5. 35 Scherz Imre, Nagykanizsa, 1897. junius 9. Singer Sándor, Keszthely, 1897. junius 28. Sörlei Sándor, Nagykanizsa, 1896. március 29. 47 Székely Tivadar, Csáktornya, 1897. október 8. Szerb Gyula, Muracsány (Zalamegye), 1896. december 24. 40 Weisz József, Porogszentkirály (Somogym.), 1896. január 2. Kimaradt: Fáy Árpád. Magántanulók: Pálffy Gábriella, Pálffy Jolán, Schlesinger Alfréd. Felső osztály. Osztályfő: BALOG DÁVID. Auspitz Ottó, Verőce, 1896. junius 21. Blum József, Siklós, 1895. március 3. Brandl Gyula, Nagykanizsa, 1896. január 7. Buksz István, Nagykanizsa, 1896. november 4. 5 Csempesz József, Letenye (Zalámegye), 1894. december 28. Dukász Imre, Nagykanizsa, 1896. április 22. Fischer Pál, Báté (Somogymegye), 1894. junius 16. Frank Ottó, Nagykanizsa, 1897. február 21. Fried Andor, Nagykanizsa, 1896 október 10. 10 Grünhut Andor, Nagykanizsa, 1897. január 21. Halász Andor, Nagykanizsa, 1897. április 11. Hauser Béla, Budapest, 1896. julius 13. Hercfeld Árpád, Nagykanizsa, 1896. május 19. Hirschler Imre, Nagykanizsa, 1894. december 7. 15 Kasztl Lajos, Pacsa (Zalamegye), 1896. augusztus 4. Kaufmann Hugó, Bellatinc (Zalamegye), 1897. január 27. Kemény Kálmán, Nagykanizsa, 1896. junius 27. id. Kertész Árpád, Balatonaderics (Zalamegye), 1896. márc. 26. ifj. Kertész Árpád, Nagykanizsa, 1896. szeptember 3. 20 Klein Jenő, Légrád (Zalamegye), 1895. julius 25. Kocsisán Rezső, Drahontuse, 1888. december 1. Königmayer Iván, Ságod (Zalamegye), 1893. január 29. Krausz László, Tapolca, 1896. január 11. Lendvai Dezső, Nagykanizsa, 1896. julius 22. 25 Ney Géza, Teleki (Somogymegye), 1896. julius 28. Péter Lajos, Nagykanizsa, 1894. május 15. Rajki István, Nagykanizsa, 1897. március 1. Rozgonyi Gyula, Nagykanizsa, 1896. julius 21. Schlesinger Manó, Banjaluka (Bosznia) 1896. május 27. 30 Schott Ödön, Nagykanizsa, 1892. deeember 4. Schön Sándor, Csurgó, 1895. december 12. Spiegler Miklós, Bellatinc (Zalamegye), 1896. julius 4. Strém Zsolt, Budapest, 1896. március 25. Sohr Imre, Kaposvár, 1893. február 3. 35 Vida Lajos, Nagykanizsa, 1895. január 30. Villányi Antal, Nagykanizsa, 1895. december 15. Weisz Jenő, Nagyatád, 1896. április 12. Zsittney Ödön, Nagykanizsa, 1894. november 18. Kimaradt: Lábos Ede. Magántanulók: Grosz Ernő, Mnistik Tivadar, Tripammer Margit, Zábó József. 49 XV. \\ Német társalgás. A német nyelv mennél intenzívebb mívelése végett az 1911/2-ki tanév óta öt 25-ös csoportban német társalgási órákat tartunk Domány, Elek és Dr. Villányi tanárok vezetése mellett. A tanitás a direkt módszer szerint, tisztán gyakorlati módon, történik és megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az eredmény a várakozásoknak megfelel, amennyiben a tanulók német nyelvi jártasságában határozott javulás mutatkozik. 20 50 XVI. Az 1911—12. tanévben végzett tanulók működési helye. A tanuló neve A cég neve Lakóhelye Baumann Lajos Szigetvári Takarékpénztár rt. Szigetvár Biró Ferenc Zalamegyei Gazd. Takarékp. Nagykanizsa Bognár Gyula „Generali" Trieszti Ált. Bizt. Társ. fiók Kaposvár Brandlhofer Fr. katona 5 Fischer Bálint meghalt Fischer István katona Franki György Fakereskedelmi rt. Budapest Friedrich József Friedrich Vilmos Kaposvár Gógl Béla M. kir. adóhivatal Nagykanizsa 10 Goldfinger József katona Hacker Leó „Generali" Trieszti Ált. Bizt. Társaság Budapest Kelemen Jenő Nagykanizsai Bankegyesület Nagykanizsa Kondor István Anton Deutsch\'s Söhne Varasd Lasky Nándor déli vasút Székesfehérv. 15 Lichtner Sándor Gazdasági intézőség Boldogasszony Mandl Jenő Forgalmi Bank rt. Budapest Meiszter Antal katona Polgár Béla Ulrich B. J. Budapest Práger Adolf Fischer J. Budapest 20 Rauch Béla Strasser és König Fiume Reich Andor ismeretlen Schweitzer Kálmán Magyar-Francia Bizt. Társ. Nagykanizsa Somogyi Ernő Kopstein K., Budapest Strem Imre Gráner és Csakathurner Csáktornya 25 Szántó Imre Guttman S. H. Belisce Seemann György M. kir. Postatakarékpénztár Budapest Szitár Árpád Bárdi auto-garage Budapest Vámosi Tivadar Zalamegyei Gazd. Takarékp. Nagykanizsa Wollák Jenő Thomson vas- és acélművek Budapest 51 XVII. Jelentés az 1912—13-iki juniusi érettségi vizsgálatokról. A május 28—30. napjain megtartott osztályvizsga alapján a felső osztály 38 tanulója közül egy osztályismétlésre, hat szeptember hóban teendő javító vizsgálatra utasíttatott. írásbeli érettségi vizsgálatra bocsáttatott tehát 31 rendes és 2 magántanuló. A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki. I. Magyar fogalmazás. Gazdasági érdekeink a Balkánon, különös tekintettel a legújabb alakulásokra. Eredmény: 1 jeles, 13 jó, 19 elégséges. II. Német kereskedelmi levelezés. X 1. A Polgári Serfőző Részvénytársaság Budapest, kérdést i téz Leitner Ernőhöz, helyben junius 2-án, hajlandó-e gyártmányait bizományi eladásra átvenni. 25% jutalékot ad, de semmi más költséget nem térít meg, elszámolás Vá évenként, a számlaösszeg feléről 3 havi váltó. Árjegyzék.^\' 2. Kanizsa, 4-én kedvezően Válaszol. Eredmény: 1 jeles, 13 jó, 19 elégséges. III. Német nyelv. Wie erfülle ich meine Pflicht gegen meine Firma. Eredmény: 5 jeles, 8 jó, 17 elégséges, 5 elégtelen. 2* 52 VI. Könyvvitel. Kiss Lajos 1913. január 1-én következő vagyoni állapottal nyitja meg üzletét: Aktíva Árúkészlet ...... K 28360\'— Adósok......... „ 18070 — Küldvények ... „ 26400\'— Ingóságok ...... „ 2800\'— Pénztári készlet „ 4170\'— K 79800 — Passzíva Hitelezők ...... K 12500.— Elfogadványok... „ 7080 — Átmeneti kamat „ 220\'— Tiszta vagyon ... „ 60000\'— K 79800\'— Ugyanakkor Molnár Gábor 40000 K készpénzzel mint kültag lép be a betéti társasággá átalakuló üzletbe, melynek Kiss beltagja. A tiszta nyereség a betétek arányában osztandó el s a beltag betételét szaporítja, a kültagét nem. január 5. Beváltják elfogadványukat Ujházy Ferenc r. K 24000\'— „ 8. Küldenek bizományba Fürst Henriknek Brünn No. kg. 1470 baranyai gyapjút á 240.— K 3528\'— (limitó 270) és fizetnek szállítási költséget K 87.40. „ 12. Leszámíttatják Farkas Emil váltóját pr. febr. 15. K. 2300\'—, 5% lerovat 34 napra K 10\'86. „ 18. Eladnak Magyar Eleknek 3 havi váltójára kg. 810 sárga viaszt á 310.— K 2511\'— és kg. 520 fehér viaszt á 450— K 2367 — „ 22. Németh Pál adós küldi csekkjét a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra K 1500.— melyet a bank kifizet. „ 25. Érkezik Szabó Mihálytól, Versec No. kg, 670 gyapjú á 230\'— K 1541\'— melyért 3 havi elfogadványunkat küldjük. „ 28. Fürst jelenti, hogy a gyapjút a limitált áron eladta. Számít 3% jutalékot és 50 K költséget, a nettó eladási összegről 3 havi elfogadványát küldi. „ 31. Fizetnek lakbért K 100\'—, egyéb üzleti költség K 330.— „ 31. Kiss kivesz a pénztárból 200 koronát. Zárás: Az árúkészlet értéke K 26230\'—, az ingóságok értékéből 1% leírandó, passzív átmeneti kamat K 235.— Eredmény: 9 jeles, 12 jó, 11 elégséges, 1 elégtelen. Számtan. 1. Budapest hozat Berlinből M 50000 n. é. 20 M-ás aranyat. Költségek: csomagolás M. 10\'—, szállítási díj M. 35\'—, biztosítás 53 2%u> jutalék V4%o a névértékből. Kamatveszteség 7 napra 4%. Az érméket az Osztrák-Magyar Banknál beváltják: súlyuk kg. 19\'875, beváltó tétel 2947" 1CÍ K minden kg. ötvényért. a) milyen uton fedezi Budapest legelőnyösebben tartozását a következő árfolyamok mellett: Budapest Berlin 4% Budapestre —— 84\'80 r. 1. 3% Berlinre 117"65 —\'\'— 3% Párisra 95"50 8020 h. 1. 3% Londonra 24060 2030 h. 1. b) hány korona Budapest nyeresége, illetve vesztesége? 2. A búza ára Budapesten 20 50 pr. 100 kg. Számítsuk ki annak londoni paritását a következő költségek mellett: Szállítási díj Fiúméig K 1.90, Fiúmétól Londonig K 1.60, Biztosítás K 040, egyéb költségek 0\'25 K. Váltóárfolyam 239 60; Készítsük el az árvető táblázatot ha az árak 20\'50, 21\'—, 21"50. 22-, váltóárfolyamok 239*60, 240—, 240"40, 240"80, 241\'20. Eredmény: 4 jeles, 9 jó, 18 elégséges, 2 elégtelen. Francia kereskedelmi levelezés. Folyó évi április 15. Albert Dumant, Douai, a Joseph Héron céget Elbeuf-ben felszólítja, hogy küldjön neki mintákat férfiruha szövetekből. Ha a szállítási feltételek megfelelnek nagyobb megrendelésre hajlandó, 2. Joseph Héron április 17-én megküldi a kivánt mintákat. Az árú tiszta gyapjú. Feltételei: franco szállítás Douai állomásig; a számla kiegyenlítése 90 napon belül, vagy pedig 2% skonto készfizetésnél. Eredmény: 5 jeles, 7 jó, 19 elégséges, 2 elégtelen. Magyar kereskedelmi levelezés. 1. Kreiner Gyula, helyben kérdést intéz április 1-én a Magyar Általános Takarékpénztárhoz a feltételek iránt, amelyekkel számlájára értékpapírokat vásárolna s lombardirozna K 50000 készpénzfedezetet tudna nyújtanjxf\' 2. A takarékpénztáftíajlandó az értékpapirtransactió keresztülvitelére. Igyekezete lesz majd a papírokat a legkedvezőbb árfolyamon megszerezni s azokat a mindenkor levő bankráta felett 1%-al lombardirozni. 3. Kreiner megbízást ad 25 drb. Közúti Vasút részvény és 25 drb. Magyar Bank és Keresk. Részvénytársaság részvény és 50 drb. Magyar Lesz. és Pénzváltó Bank részvénynek a holnapi déli 54 tőzsdén a legkedvezőbb áron való vételére és küld fedezetül 50000 koronát. 4. Budapest hivatkozással a tőzsdei értékeknek az állandóan feszült pénzviszonyok következtében beállott nagy áringadozására még 10000 K készpénz, vagy megfelelő értékpapírokban postafordultával való beküldését kéri, mert ettől teszi függővé az ügylet keresztülvitelét. 5. Kreiner a fedezet kiegészítésére küld külön csomagban 25 drb. Magyar Általános Hitelbank részvényt s táviratilag kér értesítést megbízása értesítéséről. Eredmény: 5 jeles, 10 jó, 18 elégséges. Az írásbeli érettségi vizsgálatok alapján szóbelire bocsáttatott 31 rendes és 2 magántanuló, összesen 33 tanuló. A szóbeli vizsgálatokat junius 23-án és 24-én tartottuk meg Dr. Mutschenbacher Viktor, nyug. jogakadémiai igazgató, vallás-és közoktatásügyi miniszteri biztos úr és Heltai József, ker. tanácsos, kereskedelemügyi miniszteri biztos úr elnöklete alatt. Az érettségi vizsgálatok eredménye ez; Jelesen feleltek meg: Grünhut Andor, Herzfeld Árpád, ifj. Kertész Árpád, Ney Géza, Schlesinger Manó, Weisz Jenő - 6. Jól feleltek meg: Frank Ottó, Halász Andor, Kaufmann Hugó, Kemény Kálmán, Kocsisán Rezső, Rajki István, Rozgonyi Gyula, Tripammer Margit = 8. Megfeleltek: Auspitz Ottó, Blum József, Brandl Gyula, Buksz István, Csempesz József, Dukász Imre, Fischer Pál, Fried Andor, Hauser Béla, id. Kertész Árpád, Klein Jenő, Lendvai Dezső, Péter Lajos, Schott Ödön, Sohr Imre, Spiegler Miklós, Strem Zsolt, Zsitney Ödön, Grosz Ernő = 19. 55 XVIII. A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll- közigazgatás ama ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal biró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t.-c. minősíttetnek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.: a) a postaszaknál, mint postafőtiszti tisztviselők; b) a pénztári szádnál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők; d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek; e) az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál és intézetnél, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott és r. t. városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál, bányászatnál, pénzverdénél, áll. zálogházaknál, közpénztáraknál, pósta- és távirdaigazgatóságnál stb. 3. Ezeken kivül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek: 1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába. 2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, pósta, táviró), 3. a kereskedelmi iskolai tanárképzősintézetbe, 4. Az 1900. évi 100.000 sz. belügyminiszteri rendelet szerint a községi jegyzőségre képesitő közigazgatási tanfolyamra felvétetnek. 5. Jeles bizonyítvánnyal a hazai összes gazdasági akadémiákba. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik. 56 XIX. Statisztikai kimutatások. A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. osztál) Felső Összesen II Iskola- Beíratott összesen 45 41 39 125 Évközben kimaradt 1 1 1 3 látogatás Létszám a tanév végén 44 40 38 122 1888................ 1 1 1892................ — 1 1 2 1893................ — 1 2 3 1894........,....... 1 1 6 8 Születési év 1895................ 4 10 5 19 1^96................ 6 13 19 38 1897................ 23 15 5 43 1898................ 10 — — 10 1899................ 1 1 Izraelita............... 28 23 30 81 Róm. katholikus ...... 14 14 9 37 Vallás Ágostai evangelikus ... 3 1 — 4 Ev. reformált ......... — 2 — 2 Görög keleti ......... — 1 — 1 Magyar............... 40 36 36 112 Anyanyelv Német ............... 2 3 3 8 Horvát ............... 3 2 5 57 A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. osztál) Felső Összesen Ismétlő ............... 2 2 4 Polg. iskolai 4. oszt. ... 26 — — 26 A felvétel Gymnasium 4. oszt. ... 17 — — 17 Felső ker. isk. alsó oszt. — 39 — 39 alapja „ „ „ közép „ — — 37 37 Katonai alreál ......... 1 — — 1 Kadetiskola ......... 1 — 1 Magyar............... 30 28 21 79 Nyelv- Magyar-német ......... 8 5 14 27 Magyar-horvát........ 3 6 2 11 ismeret Magyar-német-horvát ... 4 1 2 7 Magyar-német-olasz ... - 1 1 Nagykanizsai ......... 21 23 19 63 Más zalamegyei ...... 9 5 8 22 Somogymegyei......... 8 5 6 19 Vasmegyei ............ 2 1 1 4 Baranyamegyei......... — 1 1 2 Pestmegyei............ — — 1 1 A szülő Temesmegyei ......... — 1 1 2 Bács-Bodrogmegyei ... 1 1 — 2 vagy gyam Komárommegyei ...... 1 — — 1 lakóhelye Fiumei ............... — 1 — 1 Nógrád............... 1 — — 1 Veszprém ............ 1 — — 1 Zágrábmegyei ......... — — 2 2 Varazsdmegyei......... 1 1 — 2 Verőcemegyei ......... — 1 — 1 Boszniai............... 1 1 Önálló kereskedő ...... 15 10 10 35 A szülő Kereskedelemben alkalm. — 5 2 7 vagy gyam önálló iparos ......... 11 8 6 19 polg. állása Iparosnál alkalmazott :.. 3 — 1 4 Köztisztviselő ......... 4 9 9 22 58 A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső Összesen osztály A szülő vagy gyám polg. állása Magántisztviselő ...... Őstermelő ............ Ügyvéd ............... Tanitó, tanár ......... Magánzó ............ 2 2 1 2 5 2 2 5 2 2 4 3 6 2 3 8 13 Egész tandijat fizetett... 26 18 17 61 Tandíj- /I )! )) 1 6 11 2 5 3 99 fizetés 7 6 7 20 Tandíjmentes volt...... 5 6 8 19 59 A tanulmányi eredmény kimutatása. Tantárgy A só oszt. Köz. oszt. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma 41 40 38 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hittan.................. 6 15 20 _ 10 13 17 _ 17 20 1 Magyar nyelv és irod. ... 2 9 26 4 2 6 28 4 5 7 26 Német nyelv ............ 2 9 23 7 2 7 25 6 4 13 17 ■1 Francia nyelv............ 1 7 24 8 — 4 26 10 6 7 24 1 Földrajz ................ 4 11 17 5 4 8 27 1 7 11 19 1 Történelem ............ 3 12 24 2 2 10 27 1 9 10 19 — Mennyis, és pol. számtan 5 18 16 2 4 9 28 3 5 10 23 — Természettan............ 6 18 17 — — — — — — — — — Kereskedelmi számtan ... 2 20 17 2 4 13 21 2 5 14 17 2 Irodai munkálatok ...... 6 17 18 — 5 20 15 — 9 13 16 — Könyvviteltan............ — — — — 4 14 21 1 9 10 17 2 Keresked. levelezés ...... 2 13 23 3 2 4 27 7 6 4 22 6 Keresked. ismeretek ...... 5 14 21 1 — — — — — — — — Közgazdasági ismeretek ... — — — — — 9 31 — 8 12 18 — Jogi ismeretek ......... — — — — 2 7 30 1 7 15 lb — Vegytan, áruismeret ...... — — — — 3 7 25 5 6 8 23 1 Szépírás ............... 7 21 12 1 1 ■— — — — — — — Gyorsírás............... 4 6 9 — 8 3 írásbeli dolgozatok külső alakja ............... 6 29 6 — 9 25 5 1 13 25 — — Magaviselet ............ 19 21 1 18 22 24 14 60 XX. Jelentés a VII. női kereskedelmi tanfolyamról. A női kereskedelmi tanfolyam célja : azon kereskedelmi szak-és irodalmi ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek, akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van. A tanfolyam 10 hónapig tart. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnásium 4., vagy a felső leányiskola 2. osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból, német nyelvből és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. Felvételi vizsgálatra bocsáttatnak, kik legalább 16 évesek. A felvételi vizsgálat dija 20 korona. fefvétefi vizsgáfatnáí megkívántatik: 1. A magyar nyelv ismerete alak- és mondattanilag, biztosság a helyesírásban és jártasság a fogalmazásban, 2. számtanból jártasság a négy alap-miveletben egész és törtszámokkal s a hármasszabáiyhoz tartozó feladatok megfejtése, 3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leiró földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália átnézetileg, 4. német nyelvben olvasás, irás, könnyebb német szöveg megértése. A női ker. tanfolyam egy osztályába legfeljebb 40 növendék vehető fel. Rendes tantárgyak: Kereskedelmi számtan ............ Könyvvitel ..................... Kereskedelemisme, ker. levelezés, irodai munkálatok ............ Német ker. levelezés ............ Keresked. föídrajz áruismével ...... Gyorsírás ..................... Szépírás ....................... Gépirás ........................ heti 3 oraban 3 3 2 3 1 _2 20 61 Tanári kar: Bún Samu, igazgató, felső ker. iskolákra képesített tanár, a felső ker. iskola igazgatója, tanította a könyvvitelt. Balog D., felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a szépírást, ker. földrajzot és árúismét. Domány Ármin, középiskolákra képesített tanár, tanította a keresk. ismeretet, az irodai munkálatokat és keresk. levelezést. Elek Mór, felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. számtant. Krámer Lajos, polg. iskolákra képesített tanár, tanította a gyorsírást és gépírást. Dr. Viliányi Henrik, felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a német nyelvet és levelezést. Női felügyelő: Halász Jenőné, oki. tanítónő. Miután elegendő számú tanuló jelentkezett, a tanfolyamot a nagyin, vallás- és közokt. miniszter úr 100,851 911. sz. engedélye alapján szeptember 10-én megnyitottuk. Beíratott 28 tanuló, kik közül 25-en a tanfolyamot a tanév végéig látogatták. 62 A női ker. tanfolyam növendékeinek névsora Adlovics Teréz Barta Rózsa Biller Paula Bory Mariska 5 Deutsch Aranka Deutsch Józsa Dobó Erzsébet Egri Mariska Erdős Olga 10 Feldmann Ella Grünfeld Margit Horváth Magdolna Hudi Aranka Kocsis Ella 15 Kürschner Erzsébet Letzter Hermina Meiszner Hermina Muth Ágnes Neu Margit 20 Német Vilma Neumann Erzsébet Perce Rózsa Polgár Etel Práger Mariska 25 Rosenthál Katalin Kimaradtak: Bene Mária, Schott Lujza, Schott Mária A tanári kar határozata értelmében, a jövő tanévben is megnyitjuk a tanfolyamot, ha legalább 25 tanuló jelentkezik. Akik tehát abban résztvenni óhajtanak, jól teszik, ha e végből már julius első 3 napjain utolsó iskolai bizonyítványuk felmutatásával az igazgatóságnál előzetesen jelentkeznek: a végleges felvétel azonban csak szeptember 7, 8. és 9. napjain eszközöltetik, mely alkalommal a születési és utolsó iskolai bizonyítvány bemutatandó. Évi tandíj 120 korona, beirási dij 20 korona. 63 A női keresk. tanfolyam statisztikai kimutatása. A kimutatás tárgya Csoport Iskolalátogatás Beíratott összesen ............... Kimaradt ........................ Záróvizsgálatot tett ............... 28 3 25 Vallás Izraelita ........................ Római katholikus ............... Ág. evangelikus .................. 15 10 3 Anyanyelv Magyar ........................ Német........................... 27 1 A felvétel alapja Polgári isk. 4. oszt. bizonyítvány ... Felvételi vizsga .................. 26 2 A szülő v. gyám lakóhelye Nagykanizsai..................... Vidéki........................... 21 7 A szülő v. gyám polg. állása Önálló kereskedő.................. Kereskedelmi alkalmazott ......... Önálló iparos .................. Iparban alkalmazott ............... Köztisztviselő..................... Magánzó ........................ Egyéb ........................... 5 7 6 1 4 1 4 Életkor 14 éves ........................ 15 „ ........................ 16 „ ........................ 17 „ ........................ 18 „ ........................ 19 „ ........................ 21 „ ........................ 2 14 8 1 1 1 1 64 XXI. Értesítés a jövő tanévre. A helybeli felső kereskedelmi iskolában a beirások az 1913/14-iki tanévre a következő rendben fognak eszközöltetni: Jun. 30-án, jul. 1., 2. és 3. napjain a belépni óhajtó tanulók utolsó évi isk. bizonyítványukkal ellátva előzetes felvétel végett az igazgatónál jelentkeznek, é. p. jun. 30-án a nagykanizsai illetőségűek és azok, kik az intézetet a most lefolyt tanévben látogatták, julius 1, 2. és 3-án a többiek, mindig 9—12 óráig. Ez alkalommal a hitk. pénztárnál 11 K beirási díj fizetendő. Szept. 7—9-én történik a végleges felvétel, még pedig 7-én azok részére, kik már a tanév végén jelentkeztek. Ezek a tanév végén kapott igazolvánnyal ellátva a hitk. pénztárnál befizetik a tandíjat és a nyugtával még aznap az igazgatónál újból jelentkeznek. 8-án és 9-én (mindig d. e. 9—12, d. u. 3—5 órakor) történik a többi tanulók felvétele a megengedett számhatárig. Akik a tanév végén előjegyzettek közül szept. 7-én nem jelentkeznek, felvételi elsőbbségüket és a befizetett beirási díjat elvesztik. Minden tanuló az igazgató által történt végleges felvétel után, az osztályfőnél tartozik jelentkezni. A javító és pótló vizsgálatokat aug. 29-én tartjuk meg. Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik a gymna-sium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javító vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen érdemjegyet nyert tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. A javító vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-ig az igazgatóságnál benyújtandók. Évi tandíj az alsó osztályban 160, a középsőben 180, a felsőben 200 korona. A tandíj 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2-ik részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandíj negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, 65 még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed április 15-én fizetendő. Beiratási dij: 11 korona. Egyéb díjak : a) a hitközségi pénztárba : nyugdíjalapra 6 kor., énektanítási díj 2 kor., az izr. tanulók hitoktatási díj fejében 4 kor., b) a beiratkozásnál: az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róm. kath. tanulók hitoktatási díj fejében 6 kor. Azok a tanulók, kik a lefolyt tanévben az ifj. segítő egyesület tagjai voltak és kilépésüket be nem jelentették, az alapszabályok értelmében 2 korona tagsági díjat fizetnek. Mindenki, ki tandíjmentességet kíván nyerni, eziránt írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényüket augusztus 15-éig a nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságához benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők : a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. A szülőknek vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy gyermekeik elhelyezése tekintetében kellő körültekintéssel járjanak el. Ebben az igazgató és az osztályfőnökök szivesen szolgálnak útbaigazítással. A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó. Nagykanizsa, 1913. junius hó 29. BÚN SAMU, igazgató. Tartalomjegyzék. Oldal I. Iskolaszék ..............................................................................2 II. Jelentés a lefolyt tanévről ................................................3 III. Az iskola jótevői ..................................................................5 IV. Tanári kar..............................................................................6 V. Tanterv ..............................................................................8 VI. Az 1912/13-iki tanévben használandó tankönyvek ... 24 VII. Kivonat a szervezeti szabályzatból ....................................26 VIII. Fegyelmi szabályok ......................... ... 29 IX. Önképzőköri jelentés............................................................33 X. Magánvizsgálati szabályzat ................................................35 XI. Érettségi vizsgálati házi szabályzat....................................38 XII. A tanulmányi kirándulási alap zárószámadása..................42 XIII. Az ifjúsági segítő-egyesület zárószámadása........................43 XIV. A tanulók névsora ............................................................44 XV. Német társalgás ..................................................................49 XVI. Az 1910 11-ben végzett tanulók alkalmazási helye ... 50 XVII. Jelentés az érettségi vizsgálatokról ....................................51 XVIII. A felső ker. isk. érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés ..................................................................55 XIX. Statisztikai kimutatások ......................................................56 XX. Női kereskedelmi tanfolyam................................................60 XXI. Értesítés a jövő tanévre......................................................64 |
