1891-92 A Nagy-kanizsai Izr. Hitközség által fentartott Elemi, Polgári és Középkereskedelmi Iskola értesítője.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsa iskoláinak értesítői, évkönyvei

nagykanizsaiskolaiertesitoi.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	9.45 MB
Keltezés:	2018-09-11 16:54:46

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	665
Megtekintések száma:	1784
Leírás:	A Nagy-kanizsai Izr. Hitközség által fentartott Elemi, Polgári és Középkereskedelmi Iskola értesítője az 1891-92-iki tanévről. Szerkeszté: Bún Samu, igazgató Nagy-kanizsán, Nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában 1892 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGY-KANIZSAI IZR HITKÖZSÉG ÁLTAL FENTARTOTT ^ L E M I , "POLGÁRI ÉS J Í Ö Z É P K E R E S K E D E L MI I S K O L A i Wkx mi V 1 » Tf; >111 1891 - 9 2 - i k i T A N É V R Ő L. SZERKESZTE: B Ú N S A M U, I O A 2 G A TÓ NAGY-KANIZSÁN, J^YOMATOTT f l S C H E L f t i L Ö P KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1892. Í M. ACADKM1.£\\ V j ü b r s y v i A R A y \' A NAGY-KANIZSAI I Z R H I T K Ö Z S É G ÁLTAL F E N T A R T O TT LEMI, J^OLGÁRI ÉS J ^ Ö Z É P K E R E S K E D E L MI I S K O L A 1891—92-iki TANÉVRŐL. SZERKESZTÉ: B Ú N S A M U, I G A Z G A T Ó . NAGY-KANIZSÁN, f Í Y O M A T O T T f l S C H E L J ^ Ü L Ö P KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1892. REV 98 SEV 2 0 10 I. Iskolaszék. Elnök: Dr. Schreyer Lajos. Jegyző: Somogyi Henrik. Főt. dr. Neumann Ede, főrabbi, isk. felügyelő. Bachrach Gyula, gondnok. t 5. Dr. Blau Simon Ebcnspanger Lipót. Fischel Pál, ügyvéd. 10. Grünhut Henrik. Halphen Mór. Hirschel Ede. Kellert Lajos, a tantestület képviselője. Maschanzker Mór. 75. Rapoch Gyula, ügyvéd. Dr. Rothschild Samu. Szegő Gyula. Bún Samu, i Deutsch Mór. igazgató. /\'M.ACADFMT/A V KÖNYV TAIIA. ) Stern I. M. Dr Szukits Nándor. M T A K Ö N Y V T Á R Á I G ! á t e n g e d e t t mü II. Pénz, valuta és valutarendezés. Jelen értekezés czélja az osztrák-magyar birodalomban jelenleg folyamatban levő valutarendezés fölött elterjedt nézetek tisztázásához hozzájárulni. Nem tart igényt tudományosságra, sőt szándékosan kerülve van benne minden, ami valamely tudományos aparatus működésére vallana; ellenkezőleg iparkodtam a napi renden levő kérdést lehetőleg népszerűen tárgyalni és ha az elém tűzött czélt csak részben is elérnem sikerült, a reá forditott munka talán nem mondható meddőnek. Ha a valutarendezésről helyes fogalmat szerezni akarunk, mindenekelőtt a pénz ós valuta természetével tisztába kell jönnünk, annál is inkább, mert a monarchiánkban egy emberöltő óta uralkodó papirpónz-gazdálkodás folytán népünk igen nagy része a pénz helyes fogalmát teljesen elvesztette. A legrégibb időben, midőn a míveltsóg legalsó fokán álló emberek szükségleti köre igen szük volt, az életre szükségelt jószágokat nagyobb részt maguk állították elő, más szükséges tárgyakat pedig a birtokukban lévő nélkülözhető jószággal cseréltek be; a forgalom tehát cserébői állott. A mívelődés fejlődésével ós terjedésével azonban az emberi szükségletek mindinkább szaporodtak, a csere mind nagyobb akadályokra talált, minthogy csak nehezen akadtak oly emberre, ki a szükségelt tárgyat éppen avval becserélni volt hajlandó, melyet a másik fölöslegben birt és a keresett jószágért oda adni akart volna. Azért a míveltebb népeknél régen belátták, hogy a forgalomban szükség van oly tárgyra, melyet általános használhatóságánál fogva mindenki, mindenkor, mindenütt szivesen elfogad, melyért tehát minden más tárgyat könynyen be lehet cserélni. E belátásra a tapasztalat vezette az embereket, kik azért azon voltak, hogy ily tárgyra szert tegyenek még akkor is, mikor még nincs rá szükség, hogy azon a majd szükségessé váló más tárgyakat becserélhessék. E jószág a pénz. 4 Az őskorban az emberek leginkább baromtenyésztéssel foglalkozván, a barom volt legkedveltebb csereeszközük, mely mint ilyen elég sokáig tartotta fenn magát, miről a latin pecunia (pecus=barom) is tanúskodik. Más ily tárgyak voltak: a bőr és prém a vadásznépeknél Ej szak-Amerikában, kakaobab ós czin a mexikóiaknál, tlióa Chinában, kagyló Indiában ós Afrikában (a kaffereknél), dohány Amerikában; továbbá só, üveggyöngyök stb. Bármily kedveltek is voltak azonban egyes csereeszközök, a tapasztalat nem sokára arra is vezette az embereket, hogy azok a készletben tarthatás és forgalomképesség tulajdonait nélkülözvén, csak igen korlátolt mértékben felelnek meg a pénz kellékeinek. E kellékeket (a belső értéken kivül) csak az érc.zekben és főleg a nemes érczekben találták, melyek azért legalkalmasabb csereeszközükül bizonyultak. Mint látni fogjuk, a míveltsóg, forgalom ós általános anyagi jólét terjedésével együtt járt az átmenet a silány érczről a nemesre. A vasat és rezet az ezüst váltotta fel, amazokat a kis forgalom kielégítésére szoritva; csak később csatlakozott az ezüsthöz az arany, előbbinek ugyanazon szerepet juttatván, mint tette az ezüst a silány érczczel. A nemes érez tehát régi idők óta általános csereeszközül, vagyis pénzül szolgált. Innen van, hogy több nép nyelvében az ezüst egyértelmű pénzzel; így a héber „keszef", a franczia ,,argent", melyek úgy ezüstöt, mint pénzt jelentenek. A német „Geld" igen találóan jellemzi a pénz természetét; Geld = gelten, etwas was allgemeine Geltung bat. Valamint a pénz a mívelődés terjedésének és a szükségletek ez által okozott nagyobbodásának köszöni keletkezését, úgy viszont a pénz az emberek erkölcsére és szabadságára igen jótékony hatással volt, és igen helyesen jegyzi meg Schäffle „das gesellschaftliche System der menschlichen Wirthschaft" cz. művében: „Die bürgerliche Gesellschaft ist in Wahrheit durch das Geld viel freier und in Folge dessen sittlicher geworden. Der Arbeiterstand ist nicht mehr an Grund und Boden gefesselt. Nach Einführung des Geldes konnte man über fremde Dienste verfügen, ohne den Nebenmenschen zum Sclaven und Leibeigenen zu machen. Das Geld und das Pulver haben das Feudalsystem gebrochen." 5 A pénz nem csak általános csereeszközül, hanem mint értékmérő és tartozások lerovásánál fizetési eszközül is szolgál, minden birtokos kezében közérvényü utalvány minden egyéb javakra, végre a tőkegyűjtés legbiztosabb eszköze. A Baffinsbai társaság még most is liódbőrt használ pénzül: 3 nyest = 1 hód, 1 fekete róka vagy medve = 4 hód, 1 puska = 1 5 hód. — Orosz Szibériában Oroszországnak a Mongolok általi meghódítása előtt a pénznek egy különös pótléka állt fenn, mely egész Novgorodig volt forgalomban. Alkalmasint azért, hogy a bőröket a lehasználás ellen védjék, azon szokás fejlődött, hogy az egész czobolybőrök helyett azoknak orrjait helyezték forgalomba, melyek bélyeggel voltak ellátva ós az effectiv fizetésnél a tulajdonkópi, hatósági felügyelet alatt állott raktárakban őrzött bőrökkel kicseréltettek. Hogy valamely jószág mint pénz kettős feladatának (csereeszköz ós értékmérő) megfeleljen, következő kellékekkel kell birnia: 1. hogy magának a tárgynak értéke legyen. 2. hogy minél nagyobb forgalomképességgel birjon. 3. hogy oyakori és tetemes áringadozásnak ne legyen kitéve ós 4. hogy értékvesztés nélkül osztható legyen. E kellékek leginkább a nemes órczben ós ezek közt kiváló mértékben az aranyban találhatók fel. ,,La valeur seul peut mesurer une valeur. Oui, la matière dont est fait mon mètre ou mon kilo est une chose indifférente, mais voici qui n\'est pas indifférent, voici qui est indispensable: l\'instrument appelé à mesurer la longueur doit avoir de la longueur, l\'instrument appelé à mesurer le poids doit avoir de la pesanteur ; comment mesurer la valeur par un instrument, qui n\'a pas de valeur?"1) ,,Si le diamant et le rubis sont plus précieux que l\'or et l\'argent, ils ne peuvent recevoir d\'empreinte ni être divisés sans perdre la plus grande partie de leur valeur."2) A nemes éreznek pénzül való használására már a bibliában több helyütt találunk. így: „Száráhnak pedig inondá (Abimelech) : íme adtam fivérednek 1000 ezüst darabot" (Genesis XX., lö.) „És mérlegeié Ábrahám Efronnak 400 sekel ezüstöt keletben lévőt minden kalmár - • i \') Horn E. : „La liiertú des banques" 37. 1. \') Villiaumé I. 173. 1. 6 nál." (Gen. XXIII., 16.) „És eladák Józsefet az izmaelitáknak 20 ezüst pénzért." (Gen. XXXVII., 28.) Ezen idézetekből kettőt látunk: 1. hogy abban az időben csak ezüst volt forgalomban. 2. hogy a „sekel" nem csak súly-, hanem érték-egység is volt. A zsidók arany „sekel"-jóről csak az Egyptomból való kivándorlás után történik emlités. Az első pénz az egyptomiak föltalálása. Már 1250-ben Kr. e. III. Ramsesnek gazdag kincstára volt, melynek kifosztását Herodot oly megkapóan irja le. Egyptomtól az órczpénz használata Perzsiára származott át, hol az első rendezett pénzrendszer Dárius Histaspesre vezethető viszsza. Itt a forgalomban lévő pénz az arany „dareikosz" volt, melyből valószínűleg a görög „drachma" keletkezett. Ami Aethiopia (Kus) Egyptomnak volt, az volt Lydia a perzsa birodalomnak, melynek királya, Krőzus, gazdagságáról még most is hires. A perzsáktól a phoenicziaiak vették át a találmányt, kiktől megint a görögökre ment át, hol Pheidon, Argos királya, 750 évvel Kr. e. az érczpónzt meghonosította. Mint a mívelődés sok más tekintetében, úgy a pénz dolgában is Görögország volt forrása, bölcsője a római fejlődésnek, hol eleinte rézrudakkal, Kr. e. 270 óta ezüstpénzzel törtónt a fizetés. Az órczpénz anyagát illetőleg általánosan észlelhető, hogy a nemzeti gazdagság emelkedésével a silány ércztől a nemesre történt átmenet. így Rómában a királyok alatt rézpénz használtatott, melyet a köztársaság alatt az ezüst és a világuralom megállapítása után, cl CSciSZcl" rok alatt, az arany váltott fel. Eleinte a nemes érczet fizetéseknél mérleggel mérték és minthogy annak értéke nem csak súlyától, hanem finomságától is függ, melynek a közéletben való meghatározása igen nehéz, e körülmény a forgalmat az általános csereeszközül elfogadott jószág daczára nagyon nehezítette. Arra a gondolatra jöttek tehát, hogy meghatározott súlyú és finomságú, czólszerü alakkal biró, valamely általánosan ismert jellel, pl. a fejedelem képével ellátott és meghatározott értéket kifejező órczdarabokat állítottak elő ós hoztak forgalomba, melyek a nehézkes mérlegelés helyett olvastatván, velők minden csalárdság kizárásával fizetések sokkal könnyebben ós biztosabban eszközölhetők. Ez a pénz veretése. (Prágung), melyet a legtöbb államban, mint legmegbízhatóbb, maga az állam eszközöl. 7 A pénzveretósnél felmerülő költség miatt az egyes pénzdarabok, vagyis érmek (Münzen) valamivel nagyobb értékkel hozatnak forgalomba, mint magának a bennök foglalt nemes érez értéke. Ez a verdedíj, mely nálunk az ezüstnél eddig 1%, az aranynál 1/3% volt. A trójai háború idején Görögországban az érmet még nem ismerték, ez csak Kis-Ázsiával való érintkezésük által törtónt; használta pedig minden állam (tartomány) saját rendszere szerint. Míg pl. az attikaiak tiszta nemes órczből készültek, addig Spártában, Lykurg idején, csak vasérmek voltak forgalomban, melyek azonban a belórtóknól sokkal magasabb értékben használtattak. Az arany ós ezüst igen lágy fémek lóvén, a forgalomban könnyen elkopnának ós értékükből veszítenének, ha tiszta állapotban dolgoznák fel. Azért azokat a pénzveretesnél egy másik, keményebb érczczel, rendesen rézzel, vegyíteni szokták. Az érem összes súlya teljes súlynak (ötvónysúly, Rohgewicht, Sclirott) a benne foglalt tiszta nemes érez súlya színsúlynak. (Feingewiclit, Korn) neveztetik. A vegyítés aránya, valamint az érem teljes és színsúlya minden országban törvényesen meg van állapítva, így a vegyítósi arány a mi ezüst forintunkban TISS, a mi annyit jelent, hogy minden ezer rész ötvónyben 900 r. tiszta ezüst foglaltatik. Teljes súlya 12-345 g, ennélfogva színsúlya: 11\'345XA = 11111 g. A vegyítés aránya: finomságnak. (Feinlieit) mondatik. A körmöczi arany finomsága 23f karat, vagyis azaz minden 24 rósz ötvónyben van 23\| r. tiszta arany. Azonban daczára a pónzveretós manapság elért tökélyének a legfinomabb és legpontosabb műszerekkel sem vagyunk képesek az egyes pénzdarabokat teljesen a törvény által előirt súlyban és finomságban előállítani, miért is mindkettőben föl- és lefelé bizonyos eltérés van megengedve; ezen eltérés remediumnak neveztetik, mely azonban rendesen az érem hátrányára szokott felhasználtatni, úgy, hogy azt a pénzdarab értékének pontos meghatározásánál számításba kell venni. A törvényesen megengedett eltérés az osztrák értékre szóló pénzeknél az arany 8 forintosnál súlyban 2%o, finomságban l%oaz ezüst 1 forintosnál ,, 4%0 ,, 3®/oo- Annak megállapítása, hogy bizonyos súlyegységből liány darab ós mily finom érem veretendő, pénzlábnak 8 (Münzfuss) mondatik. így az osztrák-magyar birodalomban eddig a 45 frtos pénzláb alkalmaztatott, mert egy vámfont (500 g) tiszta ezüstből 45 darab egy-forintost vertek. A súlyegysóg a különböző országokban különböző, és hol tiszta, hol ötvénysúlyt jelent. így az ezüstpénznél a súlyegység Németországban a vámfont tiszta (90 M.), Francziaországban a kg. ötvény (200 Frs), Angolországban a troyfont (378,246 g) standard- (\|f§) ötvény (66 sh.), Oroszországban az orosz font (409\'5 g) ötvény melyből 100 R - = 5%« Azon pénz, mely annyi értékben fogadtatik el, a mennyi a benne lévő éreztartalom értéke — a verdedíjjal együtt — országos vagy értékpénzmk (Courantmünze) neveztetik; az pedig, melynek ércztartalma kevesebb értékű, mint a mennyiért törvényesen el kell fogadni, váltópénz (Scheidemünze); ezek leginkább kisebb összegű pénzdarabok, mint az eddigi rézpénz (1 kilo = 3 frt) a 10 és 20 kros ezüstdarabok (érczértékük az ezüst forinthoz viszonyítva 6, illetőleg 12 kr.) Váltópénzt a magán forgalomban egy bizonyos, törvényesen meghatározott öszszegen túl senki sem tartozik fizetésül elfogadni, é. p. nálunk eddig rézpónzben 50 krt, ezüst váltópénzben 2 frtt, Németországban nickel-pénzből 1, ezüstből 20 Mt. Bármily alkalmas csereeszköz is azonban az érczpénz, ez a forgalom folytonos fejlődése ós kiterjedése mellett nem felelhetett meg mindig a követelményeknek ; először, mert a gyakori forgás által súlyából és így értékéből veszített, másodszor, mert tetemesebb összegű érczpénzt nagy súlya miatt még aranyban is nehéz volt magával vinni vagy elküldeni. Kereskedelem ós forgalom hamar tanították az embereket, miként lehet e hátrányokat kikerülni. Ha például A) budapesti kereskedő bevásárlás végett Párisba akart utazni, a szükséges érczpénzt nem vitte magával, hanem azt B) szintén budapesti kereskedőnek adta át, ki neki annak ellenében levelet (utalványt) adott C) párisi kereskedőre, kivel összeköttetésben állott, azon meghagyással, hogy ez (C) A-nak a megfelelő összeget kifizesse. Hasonlóan cselekedett az a kereskedő, ki áruit valamely távoli városban eladván, az azokon bevett pénzt nem akarta magával hazavinni. 9 A gyáros, ki munkásait a hét valamely napján kifizette, hogy ezek a többi napokon magukat a szükségelt tárgyakkal elláthassák, adott nekik, mint ez sok helyen ós alkalommal még most is történik, bizonyos összegről szóló elismervónyeket, melyek ellenében az illető városban vagy vidéken lakó iparosok ós kereskedők a munkásoknak a kivánt ezikkeket szivesen kiszolgáltatták, tudván, hogy az ezek fejében kapott elismervónyek (bárczák) azok kiállitója, a gyáros, által bármikor, vagy legalább egy meghatározott napon kész-, azaz érezpónzzel fognak kicseréltetni, vagyis beváltatni. így keletkeztek az utalványok, váltók és egyéb pénzhelyettesitök, (Greldsurrogate) melyeknek legkiválóbbja a papírpénz, mely, mint láttuk, első sorban a kibocsátó iránti bizalmon, t. i. azon meggyőződésen alapszik, hogy az kötelezettségének meg fog felelni. A papírpénz tehát bemutatóra, látra ós meghatározott összegről szóló utalvány azon Ígérettel, hogy a kibocsátó (bank, állam) azt bármikor érezpónzzel beváltandja, illet, annak elfogadja. Európában az\' első állami papírpénz 1171-ben Yelenczében készült. Némelyek szerint II. Ferdinánd tette meg az első kísérletet, kinek a pénz Faenza város ostrománál elfogyván, katonái zsoldját bőrpénzzel fizette. Azonban, mint sok másban, ugy ebben is az európaiakat a chinaiak előzték meg, kik már a 9. században Kr. e. használták a papírpénzt. Hogy a papírpénz czóljának mint vásárlási erőt képező közeg megfeleljen, arra szükséges, hogy a közönség az azon kifejezett igóret, az érezpónzzel való beváltás, teljesítése iránt megnyugtatva, ciZclZ, hogy a kibocsátott papírpénz fedezve legyen ; így aztán a forgalomnak, mint igen kényelmes fizetési eszköz, jó szolgálatot tesz. Van azonban beválthatatlan, azaz oly papírpénz is, mely nem cserélhető ki érezpónzzel, hanem az állam kötelezettségei (hivatalnokok, közmunkák stb. fizetése) teljesítésére azon ígérettel adatik ki, hogy pénztárai által szintén fizetésül (adó fejében) elfogadtatik. Az így kiadott papírpénz mint kamat nélküli ós beláthatlan időre hosszabbítható kölcsön, az állam nyereségének tekinthető mindaddig, míg annak túlságos szaporítása által, a közönség bizalmatlansága következtében, a pénz értéke nem csökken (devalvátió) ós ez által nagy zavar nem ke10 letkezik, mertemellett megtörténhetik, liogy a ki ma hitelre 100 frtért valamit eladott, holnap névleg ugyan 100, de valódi értékre nézve csak 50 frtt. kap. A pénz szaporodása ugyanis az áruk drágulását vonja maga után, mi megint a pénz olcsóbbodásával azonos. Példa erre a franczia assignáták a forradalom idején, melyek az elkobozott kincstári, egyházi, zárdai és a száműzöttek ingatlanai által még fedezve is voltak, mikor 1 font vajért 500 frankot kellett fizetni. Hasonló válság érte Ausztriát I. Ferencz alatt a franczia háború idején, mikor is a forint értéke császári rendelet által annak ötödrészére szállittatott le (állami csőd). Erre nézve helyesen mondja Mill hires nemzetgazdász : ,,Az érczpónz papírpénzzel való helyettesítése nemzeti nyereségnek tekinthető, de annak szaporítása a meglevő szükségleten fölül a zsarolás egy neme." Hogy mennyi papírpénz szükséges valamely államban, azt számt^nilag meghatározni uem lehet. Minél nagyobb ós több üzlet fordul elő, annál több, minél gyorsabban megy a pénz egyik kézből a másikba, minél nagyobb a forgalomban levő pénzhelyettesítők mennyisége, annál kevesebb pénzre van szükség. Ismeretes Tournay ostromlása alkalmával (1745) a várparancsnok leleményessége, ki hót héten át 7000 forinttal fizette ki a katonák zsoldját, a mennyiben az öszszeget hetenkint a korcsmárostól kölcsön vette. Az osztrák-magyar birodalomban eddig kétféle papírpénz volt forgalomban: az osztrák-magyar bank által kibocsátott, (ígéret szerint) ezüst pénzzel beváltható 10, 100 és ezer forintos bankjegyek és az állam által kibocsátott, be nem váltható 1, 5 és 50 forintos államjegyek,1) melyek a közel 100 millióra menő sóbányajegyekkel (Salinensclieine) együtt 412 milliónál többre nem rúghattak. Ugy a bank-, mint az államjegyek kényszerforgalommal bírnak. Kétszáz millió forint erejéig a bank fedezet nélkül bocsáthatott ki jegyeket. Az ezen Összegen felül fedezet nélkül kibocsátott jegyek után a bank évi 5%, pontosabban s/48% 1U hóra adót fizetett. 2) Belcredi miniszternek az 1866-iki szomorú időben teremtett gyászalkotása. 11 Az 1891. évi deczember hóban kiadott mérlegkimutatás így szólott: Éremkészlet arany váltókkal együtt frt 247,610.000 Allamj egykészlet , . „ 6,320.000 Fedezet nélkül kibocsátható jegyek „ 200,000.00 Az adómentes contingens tehát . . „ 453,930.000 A tényleges forgalom volt azonban ,, 465,860.000 miért is 5/48% adó volt fizetenoő . „ 11.930.000 után. Haupt Ottomár szerint (Gold, Silber u. Valutaregulierung) 1891 végén forgalomban volt: államjegy frt 378,844.091 mi 41 millió lakosra számítva fejenkint 22 forintot eredményez. A német birodalomban az arra jogosított (birodalmi) bank által kibocsátott 100, 200, 500 és 1000 márkos bankjegyek érczpénzre beválthatók és kény szerforgalommal nem bírnak, szintúgy az ugyanazon bank által kibocsátott 5, 20 és 50 márkos pénztári utalványok (Reichscassenscheine). A birodalmi bankon kivül számos más bank bocsát ki papírpénzt. Francziaországban a franczia bank (Banque de Francé) által kibocsátott 50, 100, 200, 500, 1000 ós 5000 frankos bankjegyek érczpénzre beválthatók és kónyszerforgalommal nem bírnak. Nagy-Brittániában az angol bank (Bank of England) által kibocsátott 5, 10, 20, 50, 100, 200, 300, 500 és 1000 font sterlingről szóló bankjegyek érczre beválthatók és egyúttal kényszerforgalommal is bírnak. A papírpénz előnyei: 1. könnyebben őrizhető ós szállítható az érczpónznél, 2. nagy mennyiségű érczpónz nélkülözhető vó tétetik és más czélokra fordítható, 3. hasznot hajt az államnak, melynek kamat nélküli kölcsön gyanánt szolgál. Hátrányai a papírpénznek, hogy az érczpónznél könynyebben elvész, megsemmisül és hamisittatik. Hogy mily végzetessé válhatik, ha annak kibocsátásával visszaélés történik, azt már emiitettem. bankjegy . papírpénz . ezüstcourans váltópénz . „ 455,222.220 834,066.311 30,000.000 40,000.000 Összesen frt. 904,066.311 12 Minden államban törvény határozza meg, hogy mely pénznemben (arany, ezüst vagy mindkettő) teljesitendők a fizetések s mily értékkel birnak az egyes pénzdarabok a forgalomban; ez a valuta (Währung). A mely országban az arany a törvényes fizetési eszköz, ott arany valuta (Goldwährung) létezik, a hol pedig az ezüst nyilvánittatik annak, ott ezüst valuta (Silberwährung) van bevezetve. Kettős valuta (Doppelwährung, Bimetallismus) oly országban van, hol a" fizetések mind aranyban, mind ezüstben teljesíthetők. Ezeken kívül megkülönböztetjük még az úgynevezett sántító arany valutát, (hinkende Währung i, mely abban áll, hogy meghatározott mennyiségű ezüst pénz is mint kurans hozatik forgalomba. A tiszta arany valutától abban különbözik, hogy a meghatározott összegen túl ezüst pénz nem verethető. Jelenleg arany valuta van Angolországban ós gyarmataiban, Németországban, Skandináviában, Dánországban, Hollandiában, az Ej szak-Amerikai Egyesült Államokban, Egyptomban, Portugálban ós lesz ezentúl az osztrákmagyar birodalomban, hol eddig az ezüst valuta létezett, mely fenáll Oroszországban, Szerbiában, Mexikóban stb. Kettős valuta van a latin éremszövetség államaiban, t. i. Francziaországban\'), Olaszországban, Belgiumban és Svájczban; továbbá Spanyolországban, Romániában, Törökországban. Az 1857-iki szerződés szerint az osztrák-magyar birodalomban egy vámfont tiszta ezüstből 45 forint veretett s így névleg ezüst valutánk volt ugyan, de a fehér érez 20 év óta észlelhető értékcsökkenése következtében ez bázisától megfosztatván pénzrendszerünk a papír forintnak a külföldi váltók változó árfolyama által meghatározott értékén alapult. E papír forint 1879 előtt diságiót mutatott, de az ezüst rohamos értékcsökkenése ós gazdasági viszonyaink megszilárdulása következtében e viszony változott, úgy hogy jelenleg egy papirforint nagyobb értékű mint egy ezüstforint. Ezüst forintunk értékcsökkenéséről a következő számtani mivelet által győződhetünk meg, melyben az ezüstnek londoni 1892. ápr. 19-iki jegyzése szerint az unczia stand- \') Ujabb időben az ezüstpénz veretését beszüntetették. i á ard ezüst 39\'50 pennyn állott1), a londoni váltó-árfolyam pedig 119-30. o. ó. frt x = I ezüstforint \\ Egész nagyságában azon- 45 = 500 g finom I ban a bajt csak akkor lát- 222 = 240 g ötv. f juk, ha meggondoljuk, hogy 31-1035 — 39"56 d. ( az ezüst elértéktelenedése 2400 = 119-30 f t o . é. \\ a fenti árral még korántsem x = 0-762 frt. / érte el tetőpontját, hanem hogy a forint ára, tekintve az ezüsttermelés folyton gyarapodó irányát, 70 krra, sőt ez alá is eshetik, és valódi szerencse, hogy a kormány az ezüstpénz magánszámlára való veretését 1879-ben beszüntette, mert különben ma ca. 1 milliárd devalvált ezüstpénzünk volna és valutánk rendezésére gondolni sem lehetne. Joggal mondhatni tehát, hogy hazánkban eddig tulajdonképen papirvaluta létezett, mert a csekélyebb értékű ezüstforint csak képviseleti (fiduciár) pénz volt, mely csak az állam hitelének köszönte, hogy külföldön a papirpénzzel egyenlő árfolyammal birt, számolási érem, melynek tulajdonkópi szilárd alapja nem volt. Hogy a mi valutánk és egy másik, rendezett valutátával biró állam valutájának árhullámzásai közt mutatkozó óriási különbségről meggyőződjünk, mutatványul csak a berlini árjegyzéket iktatom ide. Jegyeztetett ott ugyanis: Bécs London 1887 végén 159-59 20-39 1888 „ 168-55 20-40 1889 „ 173-50 20-39 1890 „ 180-50 20-40 1891 176-80 20-38 Mig tehát a londoni font sterling 5 év alatt csak 1—2, ül. 10—20 fillérnyi árhullámzást mutat, addig ez az o. ó. forintnál (100 frt) 20 márkot ós 91 fillért tett. így az osztrák érték folytonos árhullámzásnak volt kitéve, mely ellen a nagy tőkés, úgy a hogy, tőzsdei míveletek által magát védelmezhette ugyan, de metynek káros hatása ellenében a kis ember tehetetlen volt. A kereskedő soha sem tudta, mennyit fog a külföldön vett áruért belföldi pénzben fizetni, az exportra dolgozó pedig árui árát külföldi pénzben volt kénytelen meghatá- \') A latin értmszöveiség mfgkötésekor, 1865-ben 66\'/s d volt, mely ár az arany és ezüst akkor elfogadott értékviszonyának X : 15\'/2 megfelelt. u rozni, nemcsak mert a belföldi pénzben kiállított és külföldön fizetendő váltókat nehezen tudta volna tovább adni, hanem főleg azért, mert az által magát is, meg a vevőt is valutánk ingadozásától óvta meg. Szenvedett a monarchia hitele, mely nem volt arányban valóságos közgazdasági állapotával. Az idegen tőke óvakodott, hogy monarchiánkban nagyobbszerü vállalatokba bocsátkozzék. Arupiaczaink a legfontosabb szabályozó, az arany, hiányában érzéketlenek, bágyadtak lóvén, ez megzsibbasztotta a vállalkozási szellemet. Kereskedőink, mint Menger bécsi tanár helyesen mondja, nem használhatták fel a rövid konjunktúrákat, sem a külföldi tőke igénybe vételét, mert a valután tízszeresen veszíthették, mit az alacsony kamatláb mellett nyertek volna. A mondottak után természetesnek fogjuk találni, ha a közvélemény megelégedéssel, sőt lelkesedéssel fogadta tevékeny pénzügyminiszterünk erélyes akczióját, melylyel valutánk rendezéséhez hozzá fogott és meg vagyok győződve, hogy e hatalmas mívelet előnyeit azok is fogják érezni, kik annak bizonyos aggálylyal néznek elébe. Termelő és kereskedő körökben ugyanis nem ritkán találkozhattunk azon nézettel, hogy a magas ázsió s igy valutánk rendezetlensége a kivitelre termelő foglalkozásnak előnyt nyújt, mert minél kevesebbet ér az ezüstforint annál kevesebbet lehet rajta külföldön venni, tehát apad a bevitel ós mivel a külföldi kereskedő frankját nálunk nem 40, hanem 47 kron értékesítheti, növekszik a kivitel, míg a valuta rendezése által el fogjuk veszíteni azon, kiviteli prámiumnak tekinthető, hasznot, melyet az aranyázsió idézett elő, s igy ez által kivitelünk csökkeni fog. Ez azonban téves fölfogás, mert nemcsak hogy erős kivitel mellett az aranyázsió esik s igy a belföldi termelő árujáért kevesebb forintot kap, ellenben erős import az ázsiót felszökteti s igy a belföldi vevő több forintot ad az áruért; jelen forintunk értéke s igy vásárlási ereje a valutarendezés után is az lesz, sem több, sem kevesebb mint eddig volt, csakhogy egyszer s mindenkorra állandósittatni és a folytonos árhullámzástól felmentetni fog. Mindamellett nem lehet tagadni, hogy, mint azt a miniszter által benyújtott „a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat"-hoz csatolt indokolás maga is elismeri, valutánk rosszabbodásából, a magas ázsióból, mezőgazdáink nagy része bizonyos hasznot liuzott s hogy 15 rossz valutánk a védvám hatásával bírt, mert míg a gazda kiadásainak nagy része ugyanaz maradt, midőn a pénz értéke alászállott, ő az értékét vesztett pénzből viszonylag többet kapott s a rossz pénzzel épen úgy fedezhette kiadásait, mint azelőtt hasonló mennyiségű jó pénzzel. Csakhogy ez a védvám egészben csak addig vált előnyére, a míg a rossz valutának védvámszerű hatását saját szükségleteinél, gépek, félgyártmányok stb. beszerzésénél nem érezte s csak annyiban, a mennyiben a napszám s általában a termelési költségek hasonló megdrágulása nem vált érezhetővé. De egészen elenyészett ez a védvámszerű hatás, ha : megfordított viszonyok következtek be s valutánk értéke s emelkedett, vagyis az ázsió csökkent. A gazda kevesebbet kapott a megjavult pénzből terméseért, mint kapott az előtt a rossz pénzből s a kevesebb, jobb pénzből majdnem ugyanazon kiadásokat kellett teljesítenie. Az ázsió csökkenése folytán a gazda terményeiért, melyeknek ára a világpiaczhoz idomult, kevesebbet kapott, míg terhei, kiadásai ugyanazok maradtak. 1890-ben az ázsió a korábbi 25%-ról az év végéig 123/4%-ra szállott le, vagyis papirforintunk értéke a korábbi értékhez viszonyítva 10%-al emelkedett, míg a termények ára az ázsió leszállása után is a nemzetközi piaczon kevés eltéréssel ugyanaz maradt, mint volt a magas ázsió mellett. A buza ára pl. átlag 8 arany frt. volt akkor, midőn 25% volt az ázsió s ugyanaz maradt, midőn ez 123/4-re szállott alá. Minthogy a termények ára a belföldön a nemzetközi árakhoz idomul, a felvett példa szerint a gazda 1 q. búzáért 25%-os ázsió mellett 10 forintot, annak leszállása után pedig csak 9 forintot kapott papírban. A rossz valuta vódvámos hatása az ipari termelésnél is mutatkozik, mely előny azonban a minden nagyobb fejlődés útját szegő bizonytalansággal szemben nagyon is csekély. Miben áll valutánk rendezéser •— Áll az: 1. a be nem váltható papírpénz beszüntetésében; 2. az aranyértók behozatalában; 3. az érték állandósításában. A kónyszerforgalom beszüntetése következtében a valuta teljes rendezése után senki sem lesz kényszeríthető papírpénzt fizetésül elfogadni, lóvén az egyedüli törvényes fizetési eszköz az arany (és az átmeneti korszakban kisebb mennyiségben az ezüst). Papírpénz azonban Í6 a forgalom könnyebbitóse végett a jövőben is lesz, csakhogy az fedezve ós mindenkor aranypénzre becserélhető lesz, sőt korlátolt mennyiségben (talán 100 millió forintig) mint az Németország 120 millió márka pénztárjegyeivel van, csak részben fedezve, ós ha kell, fedezet nélkül is lehet; természetesen kényszerforgalom nélkül. A magyar és osztrák pénzügyminiszter által ez ügyben egybehívott ankétek elé terjesztett kérdések elsejére, hogy vájjon arany vagy kettős valutánk legyen-e ? a szakértők kevés kivétellel mind több jeles szakíró (Soetbeer, Lieben, Haupt stb.) példájára az arany valuta mellett nyilatkoztak, miután a kettős valuta bevezetésére a két fém értékviszonyának nemzetközi megállapítása, tehát valamennyi nagyobb állam szerződéses megegyezése volna szükséges, ezt pedig a jelen viszonyok közt remélni nem lehet. Voltak ugyan, kik a szükséges aranymennyiség beszerzésének sikere iránt tápláltak aggályt; de úgy hiszem, alapos ok nélkül. Fenti kimutatásunk szerint ugyanis a forgalomban levő összes papírpénz az 1891. év végén 834 millió volt. Ebből 100 millió államjegy ezentúl is maradhat. E körülmény, valamint megbízható számitások azon eredményre vezetnek, hogy legfölebb 500 millió aranyra lesz szükség, mely összeget a kormányok semmi esetre nem fognak egyszerre beszerezni, hanem bizonyos időközkben, nehogy a nemes érez ez által megdráguljon. Ha továbbá meggondoljuk, hogy maga a franczia bank jelenleg kerek 1400 millió frank aranyat tart készletben és hogy — Haupt becslése szerint — 1891 végén az egész czivilizált világon látható aranykészlet 8724 millió frankot tett 7866 millióval szemben 1890 végén, tehát egy évi szaporodás 858 millió frank; akkor a fent emiitett aggályt nem fogjuk indokoltnak találni. Hogy az arany az országból ki ne szivárogjon, arról legjobban helyes bankpolitika által lehet gondoskodni; ez iránt különben évek óta activ kereskedelmi mérlegünk is megnyugtathat bennünket. A közös vámterületet képező osztrák-magyar monarchia áruforgalmáról vezetett statisztika szerint ugyanis kivitelünk 1876 óta állandóan fölülmúlja a bevitelt; tett pedig ezen kiviteli többlet 17 1875-ben 16, 1880-ban 525, 1885-ben 1042, 1876 „ 60-9, 1881 „ 907, 188G „ 159\'4, 1877 „ 1113, 1882 „ 1277, 1887\',, 1043, 1878 „ 2026, 1883 „ 125, 1889 „ 1958, 1879 „ 1274, 1884 „ 781), 1889 „ 177, 1890 „ 1606 millió ezüst forintot. Nem szabad továbbá elfelednünk, liogy nemesfémtermelő ország vagyunk s hogy 1871 óta átlagos évi aranytermelésünk Magyarországban 1,6833, ezüsttermelésünk 18.036 kilogrammot tett. míg az ausztriai évi termelés 17 kilogramm arany ós 29,211 kilogramm ezüst. A ankét-tagok nagy többségével kivánatosnak találtam volna, ha azonnal a tiszta arany valutát fogadtuk volna el; de számítani kellett az ármenet nehézségeivel és tekintettel az osztrák-magyar bank 167 milliónyi ezüstkészletére, mely a forgalomban levő ezüst courans ós váltópénzzel együtt 250 millió forintot tesz ki, mely ezüstmennyiség eladása roppant veszteséggel járna; tekintettel továbbá a forgalomban szükséges kisebb pénznemre és arra, hogy az ezüst demouetizálása esetén szükségessé váló nagyobb mennyiségű arany beszerzése ezt nagyon megdrágítaná, sőt magát a valutarendezós nagy művét veszélyeztetné: el kell ismernünk annak czólszerűsógót,. ha az ezüst, legalább néhány évig korlátolt mennyiségben forgalomban marad, mibe annál szivesebben bele nyugodhatunk, mivel úgy az ezüst- mint a niekel- és bronzérmek a váltópénztáraknál aranypénz ellenében beváltandók lesznek. Leginkább e pontban tértek el a szakértők nézetei. Míg ugyanis Hieronymi, Földes, Matlekovics, Lukács és Hegedűs az ezüst couranst a forgalomból egészen kizárva akarták látni, addig Széli K., Walirmann, Lánczy, Helfi, Falk s mások a meglevő viszonyok tekintetbe vételével bizonyos összegig befogadliatónak találták. Az összegre nézve azonban ezek is nagyon tértek el egymástól. így tehát valutánk Németország1) példájára, hol az ezüst tallér ideiglenesen korlátolt összegben mint törvényes fizetési eszköz szerepel, úgynevezett sántító arany valuta (étalon boiteux) lesz, de remélhető, hogy azt pár óv múlva, a viszonyok megszilárdulása után, a tiszta aranyvaluta fogja fölváltani. \') Igaz, hogy ott az aranyvalnta behozatalakor a tallér belértéke névértékének megfelelt. Izr. Értesítő. u Ig A valutarendezós legnehezebb pontja a reláczió, azaz az o. é. forint arany értékének megállapítása volt. De bármily nehéznek látszott is e kérdés megfejtése, abban a mérvadó tényezők úgy, mint a meghallgatott szakértők mind megegyeztek,\' hogy e meghatározás igazságos, azaz eddigi osztr. értékű forintunk értékével . és vásárlási erejével egyenlő legyen, általa senki se nyerjen, se veszítsen, se gazdagabb, se szegényebb ne legyen. Legmegbízhatóbb alapul általánosan a külföldi váltók árfolyama ismertetett el. Kérdéses csak az időpont volt, mely annak alapjául szolgáljon. Nem lehetett a különben is igen határozatlan pillanatnak talán rendkívüli körülmények által befolyásolt árfolyamát elfogadni, s még kevósbbó valamely jövő határidőt, mivel ez által e rendkívül fontos, közgazdasági életünk egész jövőjére kiható kérdést az arbitragenak, a börzejátéknak kiszolgáltatnék. Az igazságot tehát az árfolyam több évi átlagában keresték ós találták, még pedig a mai naptól számítva visszamenőleg 1879-ig, mint a mely évben a magánosok részére való ezüstpénz veretést beszüntették ós az ezüstés papirforint közti egyenérték helyre állott. E tekintetben nem zavarhat bennünket egy kiváló pénzügyi lap, a „Moniteur des Intérêts Matérials" az átlagrelácziót elvető véleménye, úgy okoskodván, hogy ha igen hosszú átlagot veszünk, akkor az igazi értéktől eltérő, lia pedig rövid, pl. ez évi átlagot,- akkor a napi árfolyamhoz közel állót kapunk. A reláczió megállapítását megelőzött hónapokban észlelhető volt jelentékeny árfolyam emelkedés legjobban czáfolta e nézetet, míg a 12 évi és a döntő idő (ápril 11.) napi árfolyama nagyon is közel állottak egymáshoz. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat szerint a papirforint értéke 2 frank ós 10-02 centimeben van megállapítva, mi a következő árfolyamoknak felel meg: Páris. j London. j Berlin. , f . 1nft . f o. é. frt x o. e.irt. x — í l u írs. i j = 10 font st. I o. é. frt. x = 10« M. = 10 0 g 6 a r f ^ J() = 4 g 4 a r f jt 2 1002 = 1 o. é. frt. [ 8 = 20 frs. I 8 = 20 frs. x = 47614 frt. 21092 = 1 o. é. frt \\ 2-1002 ^ 1 o. i. frt. x = 12009 frt \' x — 58-804 frt. Volt pedig a tényleges árfolyam: ápril 11-ón Párisra 47-25 Londonra 118-90 Berlinre 58-17 „ 20-án „ 47-GO „ 119-75 „ 58-625 Mondják, hogy az áremelkedés onnan ered, mivel általánosan alacsony relácziót vártak és hogy mindazok, 19 kik az előbbi árfolyamok alapján későbbi határidőre kötelezettségeket vállaltak, most mint vevők voltak kénytelenek föllépni. Az elfogadott reláczió szerint lesz: 100 frt = 210 frank 2 centime = 170 márka 11 fillér — 8 ti st. G sli. G V, d. A külföldi pénz értéke pedig fenti számítás szerint: 100 frank = frt 47614 100 márka = „ 58804 10 ti st. = „ 12009. Ez árfolyam 1903% arany-ázsiónak felel meg, mert: papir frt x — 100\'ar. frt. \\ papir frt x = 100 ar. frt. \\ papír frt x = 100 ar. frt. 8 = 20 frs. I 4-94 = 10 M. ( 10 09 = 1 ti st. 100 47.614 > 100 = 58-804 í 10 = 120-09 p. ft. x = 119 03 1 x = 11903 \' x — 11903 Ennek alapján egy kilo szinarany körülbelül 1640 forintot ér osztrák értékben. Ugyanis az 1870. évi éremtörvény szérint, melyben a frankrendszer bevezetése kontempláltatott, 1 kilo 1 finom aranyból 137777 forint (= 344444 frank) nyolczforintos darabokban veretett; tehát aranyforint 137777 + 1903% ázsió 26229 osztr. ért. frt. 1640.06 Minthogy pedig az osztr. forint az uj elnevezés szerint 2 koronával lesz egyenlő, a huszkoronás színsúlya lesz 6097 g mert g x = 20 kor. ötvónysúlya pedig 9/io finomság 3280 = 1000 g mellett 67744 g úgy, hogy a tux = \'6097 lajdonkópi reláczió, t. i. az 1 osztr. értékű forintnak megfelelő aranymennyiség 06097 grammban, vagyis o 84008 arany forintban van megállapítva. Az államra nézve ennek hatása abban fog mutatkozni, hogy míg a Nd\'01* a reláczió által nem befolyásolt 9.445 forintnyi árfolyama mellett a közös papirjáradék 420 frtnyi szelvénye után 889 frankot fizetett, a fenti reláczió szérint csak 883 frankot fog fizetni. Ennek kapcsán nem hallgathatom el azon sokszor hangoztatott nézetet, hogy socialpolitikai okokból a kis ember, mint adós, iránti tekintetből a relácziót lehetőleg alacsonyan kell megállapítani. Hogy az adósok, ós ezek közt első sorban az állam, az alacsony reláczió mellett nyernek, az áll; de ha a dolgot szorosan vizsgáljuk, azt fogjuk találni, hogy igen sok esetben a vagyonos osztály adósa a kis és közép vagyonállásu embernek, kik tehát az alacsony reláczió által veszítenek. 2 20 E tekintetben elég arra utalnom, bogy az osztrák takarékpénztárak takarékbetétei 1200 millióra rúgnak, míg a magyar takarékpénztárakban elhelyezett tőke 500 millió frtot tesz. Ezen 1700 millió forintnyi betét nagyobb részt kis ós közópvagyonállásu emberektől származik, kik azt a vagyonos birtokos osztálynak kölcsönözték ; de szenved az alacsony reláczió által különösen azon száz- meg százezer íix fizetésből élő ember, kiknek az úgynevezett „lefelé való kikerekités" fizetésük arányában érzékeny veszteséget okoz. Hogy erről egy konkrét példa által meggyőződjünk, nézzük, mily hatással van az árfolyam emelkedése ós a vele járó alacsony reláczió az 1000 frt. évi fizetéssel bíró emberre nézve Árfolyam ápr. 11. „ 20. a londoni árfolyamot Ennok megfelelő reláczió ve ve alapul. 1000 ö. é. frt aranyérléke 848-49 842-47 840-08 118-90 0-84849 • 119-76 0-84247 elfogadott 120.09 0-84008 De éppen e példa mutatja legvilágosabban, mily hátrányok keletkeztek valutánk még aránylag rövid idő alatt is előfordulható ingadozásai által, mely bajon az aranyvaluta behozatala ós értékünk állandósítása által egyszer s mindenkorra segítve van s így panaszra éppenséggel nincs ok. A következőkben bemutatom az 1879—91. évi időköz, minden óv deczember 31-iki árfolyamát a reláczió megállapítását közvetlen megelőző (ápr. 11.) árfolyam hozzáadásával. * London Páris ! Berlin 1 1879. deczember 31. 116 80 46 30 57 20 1880. » » 117 60 46 45 57 50 1881. » » 118 85 47 07 58 20 1882. » » 119 40 47 35 58 65 1883. 121 — 48 05 59 30 1884. » » 123 25 48 65 60 20 1885. » » 126 — 49 95 61 95 1886. » » 126 10 49 72 61 80 1887. » » 127 20 50 20 62 50 1888. » » 120 80 47 70 59 25 1889. » » 117 90 46 82 57 95 1890. » » 113 70 45 12 55 90 1891. » » 117 85 46 75 57 95 1892. április 11. 118 90 47 25 58 17 átlagos árfolyam 120\|38\|\| 47)67! 59\|04 21 Rövidség okáért csak az évvógi árfolyamok átlagát mutatom be, melytől azonban az egész idő átlaga sem tér el jelentékenyen. A folyó évi junius 1-ón jegyzett árfolyamok: London ] 19-80, Páris 47-45, Berlin58-50. Látjuk tehát, hogy a váltó árfolyamok a reláczióhoz mindinkább közelednek, melyet a készfizetések fölvételével alig számbavehető különbségig bizonyára elérni fognak. Szólnom kell még a jövő pénzrendszerünk alapjául szolgáló pénzegységvo\\. Az egybehivott ankétek tagjai e tekintetben kevés kivétellel a legtöbb állam példájára (latin éremunio 1 frank = 40 kr., Német birodalom 1 márka =• 50 kr.), a kisebb pónzegység előnyeit hangsúlyozták, mint a mely takarékosságra öztönöz. Ezen, a nagy közönségben is viszlrangra talált, nézetet a két pénzügyminiszter magáévá tevén pónzegységül korona név alatt az osztr. ért. forint fele lett elfogadva mely 100 fillérre (Heller) osztatik. Az uj pónzegység arany értéke 0.42 frt. o. ó., vagyis 1 frank 5 centime lesz. Nem fogadható el Hauptnak a korona ellen tett ellenvetése, mely szerint ez elnevezést a hasonló név alatt fennálló skankinávpénzegység miatt nem ajánlaná. Ha az osztr. értékű, meg a hollandi ós nem régi időben a délnémet forint elfértek egymással, úgy az osztrákmagyar, meg a dán korona is békességben teljesítendik hivatásukat a nemzetközi forgalomban. Közel volt a gondolat, hogy a valutarendezés alkalmával egyszersmind valamely nagy állam pénzrendszeréhez csatlakozzunk, azaz, hogy a márka- vagy frank rendszert elfogadjuk. Ily kivánságnak a magyar ankét két tagja kifejezést is adott, a frankrendszer elfogadását javasolván, a többiek azonban mind a forint, vagy fél forint mellett foglaltak állást, mert: 1. a frankrendszer elfogadása esetén az átszámítások sok nehézséget és zavart okoznának, melynek árát első sorban a kevósbbó mívelt osztály, tehát a nép nagy zöme adná, mig a fól forint semmi nehezsóggel nem jár, lóvén 1 osztr. ért. frt = 2 korona, 1 kr. = 2 fillér ; tehát pl. 2 frt 46 kr. = 4 kor. 92 f. (d), ós forditva : 18 kor. = V8 = 9 frt, 17 kor. 46 d. — 1V\' = 873 frt. Ez mindenesetre sokkal egyszerűbb, mintha a frank elfogadásával számítani kellett volna, hogy pl. 3 frt. 46 22 kr. = 3-46 X \'210 = 766 frank, 3 frank 24 c. = 3-24 : 2-10 = 1\'542 frt. 2. A frankrendszer behozatala mellett attól kellett volna tartani, hogy a latin óremszövetsóg országai monarchiánkat nagy mennyiségű ezüstpénzzel elárasztják, mi által az arany az országból kiszorittatnók. Tartani lehetett volna továbbá attól is, hogy a frankrendszer behozatala által a Balkán államok kétes finomságú Napoleon d\'orjai csakhamar kicserélődnének a mi uj, teljes finomságú aranyainkkal. Ez érvelés helyességót nem lehet tagadni, miért is a külföldi pénzrendszerek mellőzésével pénzegysógünk individualitása megóvatott. „A koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat" szerint 1 kilogramm finom aranyból 164 drb. huszkoronás, illet. 328 drb. tiz-koronás 0-9 finomsággal fog veretni. A busz-koronás ötvónysúlya tehát lesz 6775067 g, színsúlya 6-09756 g; a remédium súlyban 2%0, finomságban l°/00. Oly aranyérmek, melyeknek súlya a rendes forgalom folytán kevesbedett, ha a törvényes súly 995 ezredrészét (forgalmi súly) elérik, minden fizetésnél teljes súlyúakkónt elfogadandók. A husz-koronás forgalmi súlya 6"74 g, a tíz-koronásé 3-37 g. Oly aranyérmek, melyek hosszas forgalom ós kopás folytán a forgalmi súlyt már nem érik el, az állam költségén beolvasztatnak. E végből az ily kopott aranyérmek minden állami ós egyéb közpónztárnál, tehát nem a magán forgalomban mindig teljes névértékükben fogadandók el s a magyar kir. központi állampénztár utján a m. kir. pénzverdébe szállitandók. Arany liusz- ós tíz-koronások magánosok részére is fognak veretni; ez esetben a verdedíj husz-koronásoknál legfölebb 3%0, tíz-koronásoknál 5%« lesz. Egy 640 g súlyú 850 ezredrész finomságú aranyrúdért tehát a bank adni fog 88 drb husz-koronást, 1 drb tíz-koronást aranyban, 8Vs koronát ezüstben ós 47 fillért nikel- ós bronzpénzben, vagy 177 drb tíz-koronást aranyban, 5 koronát ezüstben és 40 fillért nikel- bronzpénzben. Aranyak (dukát) kereskedelmi órmekül ezentúl is fognak veretni, 8 és 4 forintos aranyérmek ellenben nem. Az ezüst egyforintosok további rendelkezésig törve23 nyes forgalomban maradnak, ezentúl azonban csak abból az ezüstmennyiségből verethetek, mely a pénzügyi kormányzat birtokában van. Amig az ezüst egy-forintosok forgalmon kivid nem helyeztetnek, azok két korona értékben minden fizetésnél elfogadandók, ami annál kevésbbó fog nehézségbe ütközni, mert az ezüst egy-forintos színsúlya (11111 g) jóval több, mint 2 drb egy-koronásé (8.35 g). Nagyon is indokolt tehát azon intézkedés, hogy a koronaértékről szóló ezüstérmek csak az állam számlájára veressenek. Az arany 20- ós 10-koronás érmeken kivül Magyarországban következő érmek fognak veretni: 1. ezüstérmek: 1 és % korona 60 millió korona összegben. 2. nickelórmek: 20 ós 10 fillér 18 millió korona összegben 3. bronzérmek (95% réz, 4% ón, 1% horgany) : két és egy fillér 7\'8 millió korona összegben. A monarchia mindkét államában mindössze veretni fognak: 200 millió korona összegben ezüst-, 60 millió öszszegben nikel- ós 16 millió összegben bronzérmek. Egy kilo 835 ezredrész finom ezüstből 200 drb egykoronás, 400 drb fél-koronás fog veretni, remódium a finomságban 3%o, súlyban 10° ü0. Az ezüst korona belértóke e szerint a latin óremunió frankjának belértékóvel lesz egyenlő, de csak az 1 ós 2 frankos darabokat tekintve, mert az ötfrankos darabok színsúlya s így belórtéke nagyobb, mint 5 darab egyfrankosó, minthogy 200 frank (1, 2 vagy 5 frankos darabokban) ötvónysúlya 1 kilo, finomsága pedig az 1/2, 1 és 2 frankos daraboknak 835, az ötfrankosó 900 ezredrész. A magánforgalomban senki sem lesz kötelezve ezüstérmeket 50, nikelérmeket 10 ós bronzérmeket 1 korona összegen túl fizetóskópen elfogadni. Az ausztriai értékre szóló papirpónzjegyek addig, míg forgalmon kivül nem helyeztetnek, mindenki által, 1 forintot 2 koronába számítva, fizetóskópen elfogadandók. Általában a készfizetés felvétele későbbi intézkedésnek van fenntartva ós successive fog történni. Es ez így jól van, mert a készfizetés rögtöni és teljes mértékben való felvétele az aranyt nagyon megdrágítaná ós a mívelot keresztülvitelét nehezítené. n, III. Jelentés az 1891—92-iki tanévről. Az elemi és polgári iskolában a beirások aug. 29, 30. és szept. 1. napjain eszközöltettek. Felvétetett az elemi fiúiskolába 205, a leányiskolába 223, a polgári fiúiskolába 162 tanuló. — Ezek közül az iskolát a tanév végéig rendesen látogatta az elemi fiúiskolában 194, a leányiskolában 208, a polgári fiúiskolában 154 tanuló. A tanulók egészségi állapota, iskolalátogatása és fegyelme teljesen kielégítőknek mondhatók. Csupán a téli hónapokban az alsó osztályok több tanulója vörheny által a rendes iskolalátogatásban gátoltatott. A tantestület egészségi állapota is kedvezőbb volt mint az előbbi években. Változás csak annyiban történt, hogy a ker. iskolához alkalmazott Vidor Salamon tanár az ez évben megnyilt 1. osztályban heti óraszámát ki nem merítvén, a meny - nyiség- és természettant a polgári iskolában is tanitotta, minek következtében Krámer Lajos a mult évben nyugdijazott Kemény Mór osztályát vette át. Mély fájdalommal jelentjük e helyen, hogy Kemény Mór volt tagtársunk, csak igen rövid ideig élvezhette a rég érdemelt nyugalmat, melyről a hitközség oly elismerésre méltó módon gondoskodott vala, adván neki 31 évi szolgálat vitán teljes fizetését nyugdijuk Szegény kartársunk ugyanis f. évi jan. 14-én Budapesten jobb létre szenderült. Tantestületünk a részvét egyéb jelein kivül a megboldogult temetésére két legrégibb kollegát küldött, kik részére nemeskeblü elöljáróságunk 50 forintnyi úti költséget utalványozni kegyeskedett. A tek. elöljáróság azonban tanitói működését méltányló eljárásában még tovább ment, midőn kimondotta, hogy elhunyt kartársunk özvegyének az állam által nyerendő kegydiját egyelőre 300 frtra egészíti ki. Ez oly tény, mely előtt igaz tisztelettel kalapot emelünk, mert míg egyrészt a hátramaradottak könnyeit szárítja, másrészt buzdításul szolgál tanügyünk jelen és jövő munkásainak. Mindezekért fogadja a mélyen tisztelt elöljáróság őszinte köszönetünket. E helyen még emiitjük, hogy az elemi és polgári iskola tantestületei a létesitendő orsz. izr. árvaház javára 100 frtnyi, 25 10 évi 10 frtnyi részletben befizetendő alapítványt tettek, melynek első részletét már be is fizették. A lefolyt tanévben rendeztetett a polg. iskolai énektanítás, melylyel Kertész József, polg. isk. tanár, bízatott meg. Az ifj. isteni tiszteletet minden péntek este és szombat délelőtt mind a 3 iskolában ez évben is tartottuk, é. p. szombaton külön a fiu- és külön a leánytanulók részére. A fiuk szombati isteni tiszteleténél Goldmann Samu kántor úr mint már több év óta szívességből az előimádkozói tisztet végezvén, e közreműködéseért ezennel köszönetünket nyilvánítjuk. Leányiskolánk 26 növendéke tőt. dr. Neumann Ede főrabbi urnái a confirmatióra előkészítő hitoktatásban részesülvén Sabuoth első napján az ünnepi isteni tisztelet alkalmával eonfirmáltatott. Hitközségünk, több jótékony egylet és emberbarát a tanuló ifjúsággal szemben mindig gyakorolt jótékonysága a lefolyt évben is nagy mértékben érvényesült. Tandíjmentességben részesült teljesen 270, részben 49, összesen 319 tanuló, tehát több mint a tanulók fele. Téli ruhával láttatott el: a hitközség által 20 fiu 100— frt értékben az izr. nőegylet által . . . . 2 7 leány 143 90 » » a helybeli I. m. asztaltárs. által . 4 fiu gróf Hugonnay Kálmánné által . 1 fiu Lábbelivel láttatott el . . . . 62 fiu 2 9 4 5 0 » » tankönyvekkel a hitk. által . , 54 fiu i54\'97 » » a Talmud Thóra egylet által. . 16 fiu 3861 » » Utóbbi egylet azon kivül a héber tanulmányokban kiváló 2 tanuló részére 2 drb. aranyat ajándékozott. A nagy kanizsai kere^ked. testület a keresk. iskola 2 tanulója részére a folyó évre 25—25 frtnyi ösztöndijat szavazott meg. A »Szegények Táp intézete« és »Gyermekbarát« jót. egyletek több tanulót átéli hónapokban ingyen ebédben részesített. Több ipartelep által az igazgatóság kérelme folytán ajándékozott igen becses áruminta-gyűjteményekről a »Tanszerek, egyéb adakozásokról »Jótékonyság« rovatában számolunk el. Fogadják a nemes emberbarátok e helyen is hálás köszönetünket. IV. Tanintézeteink jótevői. Iskoláink fentarlására, szegénysorsu tanulók ruházlatására, tankönyvekkel való ellátására és ösztöndijazására a hitközség kezelése alatt állanak és rendeltetésük szerint a lefolyt tanévben kiszolgáltattak a következő alapítványok) : a) Az iskola fentarlására : Bold. (ielsei Gutmann Nanetta alapítványa Hoffmann Mózes Lackenbacher Rozália Löwenstein Sarolta Löwenstein Mór Löwinger M. H. Pollák Márkusz Rosenberg Mózes >1 ti b) Szegény tanulók ruháztatására : A hitközség „Montefiore M " alalapitványa Bold. Guttreund Gábor „ „ Ebenspanger Manó ,, „ Ebenspanger Roza „ „ Kaiser Sándor ,, „ Lackenbacher G. R. „ ,, Pollák Márkusz ,, ,, Pollák Babetta „ c) Tanszerek beszerzésére szegény tanúlók számára : A hitközség „Fassel H. B." alapítványa Bold. Fassel Fáni „ d) Szegény tanulók ösztöndijazására: Fischl Pál ügyvéd ur alapítványa Bold. Dr. Blau Simon „ „ Bettlheim Adolf „ ,, Ebenspanger Manó ,, „ Ebenspanger Roza „ ,, Eichberg Adolf ,, „ Leszner Ch. „ „ Leszner Márk „ ,, Leszner Bernát ,, „ Löwy József „ frt. 4 . — J ) 10.50 5 } 14.— 55 50. - >5 5 0 . - 55 2.08 55 12.25 25.25 frt. 168.08 frt. fOO.— 55 19.— 55 10.— J> 1 0 . - 55 9.— 55 2 0 . - 55 26.25 55 26.25 í r t . 220.50 frt. 25.— 55 5. - frt. frt. 10.— 55 8 — 55 1.— 51 6.75 55 2.— 55 9.30 55 4.20 55 4.20 55 4.20 \' 5 4 0 - Átvitel Irt. 89.65 ) Valamennyi alapítványnál azoknak egy évi kamatja vétetett föl. 27 Áthozatal frt. 89.65 Bold. Löwy Etr. alapítványa frt. 9.62 „ Maierhofer Katharina „ „ 10.— „ Maierhofer Miksa „ „ 4.— „ Pollák Ármin ,, „ 6.— „ Dr. Pressburger Jakab „ „ 10.— ,, Rosenberg Israel „ „ 5.— „ Rosenfeld Jakab „ „ 4.20 „ Sommer Ignácz ,, ,, 5.— „ Strasser L. D. „ „ 20.— „ Tachauer S. „ 5.25 frt. 168.72 e) Szegény leánytanulók ösztöndijazására: Bold. Grünhut Szabiua alapítványa frt. 20.— „ Lackenbacher Rozália „ ,>6 — ., Tachauer Cacilia „ 4.60 frt 30.60 f) A héber tanulmányokban kiváló tanulók ösztöndijazására : „Talmud-Thóra" egylet 2 arany. Bold. Gelsei Gutmann S. H. alapítványa frt. 8.— „ Rosenfeld Sándor „ „ 3 - frt I I . - g) A középkereskedelmi iskola alapjára tőke: Tavalyi kimutatásunk . . frt. 2325.— Gelsei Gutmann Vilmos „110.— „ László „ 500 — Ödön „ 100.- Hirschel Ede „ 50. - Vidor Samu 25.— Stern J. M., Maschanzker M., Dobrin B., Gstettner V. 10 - 1 0 frt „ 4 0 . - Bettlheim S., Bettlheím Győző, Sommer S., Grünhut F., Ledofsky A., Rosenfeld Ad. 5 - 5 frt. „ 30. - Deutsch Mór 2.— trt. 3182.— Kegyes adományok : Nagy Kanizsai takarékpénztár az iskola fentartására . frt 140.— szegény tanulók ruházta tására „60.— ösztöndixakra „ 20. - Templombeli adakozások . . - „ 50.— frt. 270.— Különösen megemlítendő a helybeli izr. nő- és Talmud Thóra-egyleteknek azon nemes intézkedése, mely szerint sok szegény tanuló tandíját fizetni és azokat ezen kivül ínég téli ruhával és könyvekkel is ellátni kegyeskedtek. Ingyen könyveket küldtek a következő könyvkereskedő budapesti czégek : Lampel R. (Wodiarier F. és fia), Singer és Wolfner, Franklin társulat, Eggenberger-féle könyvkereskedés. Mindezen jótevőknek ezennel mély köszönetet mondunk. 28 Az ösztöndíjas tanulok névjegyzéke. a) Fischl Pál ur két 5 — 5 forintos ösztöndiját nyerték: Rechnilzer Lipót el. isk. 4. oszt tanuló. Maschanzker Ilona „ ,, 2. „ ,, b) Bold. Grünhut Szabina négy 5—5 forintos ösztöndiját : Schlesinger Jolán el. isk. 3. oszt. tanuló. Hamburger Izabella ,, „ 4. „ „ Schlesinger Berta „ „ 5. „ „ Paski Roza „ „ 6. „ „ c) A nagykanizsai takarékpénztár két 10 - 10 forintos ösztöndiját • Krausz Zs. polg. isk- 2. oszt. tanuló. Löwy V. „ „ 4. „ d) A Talmud Thóra egylet két 1 — 1 drb. aranyból álló ösztöndiját: Neufeld Rezső polg isk. 1. oszt. tanuló. Neuwald Rezső, ,, „ 3. ., „ e) A nagy-kanizsai keresked. testület két 25—25 forintos ösztöndíját: Morvái Izsó és Sommer József középker. isk. 1. oszt. tanulók. f) Bold. Roseníeld S. 3 forintos ösztöndiját : Récsei S. el. isk. 3. oszt. tanuló. Ösztöndíjakat kaptak továbbá : Boszkowitz Ernő, el isk. 2. oszt. tanuló (ístettner V. úrtól 2 frü. — Braun Jenő, polg. isk. 3. oszt. tanuló szépírásért 1 könyvet. Major István 1 Máría-Therézia tallért, lloch Sándor és Armuth Mór polg. isk. 4. oszt. tanulók 1—1 frtt., mind a három szavallatért. — Major István polg. 4., Löw Jenő 3. és Weiner Emil 2. oszt. tanulók rajzért l—1 könyvet. — Strausz Lajos, polg. isk. 3 oszt. tanuló tornáért 1 könyvet. V. Tanszerek, felszerelés. A l e f o l y t t a n é v b e n b e s z e r e z t e t t e k: a földrajzi oktatáshoz-. 33 cm. át- . . frt 14.15 egy teljesen falszerelt, raéröjü, földgömb az énekoktatáshoz: egy heged ii frt a rajzoktatáshoz: Koppmann : Fignren-Zeiehnen 6 füzet . . . . . . „ Reichelt Augnste : Blnmenstndien Tanbinger: Studienköpfe (201.) gypsöntvények a budai paedagoginmtól 78. 79. 80. 81. 84. 91. 379. ég 502. sz. 5.50 3 . - 4.50 6— 8.30 a tornaoktatáshoz : dob réztesttel, szíjjal . . 15 — a természettani oktatáshoz : tizedes mérleg-minta, fából liengerkorék távcsőminta olló, finom, egyenes hegyekkel csíptető, finom, angol aczélból tfí, ébenfanyéllel kétélű tű ébenfanyéllel . . el- és lehajlási tű pecsétviaszpálcza teljes készülék a villamos alapkisérletekliez . . . . megosztási készülék Ries szerint Faraday sapka állványon . . Conlomb készüléke eltávolítható félgömbökkel frt 7.— 5.50 10.— - . 9 0 —.50 1.— —.75 15.— —.80 11.50 10.50 3.50 9.50 Villanyfény-szabályozó Stöhrer szerint ehhez való széncsúcsok . . hövillanyláncz Lissajous készüléke a hangvillák rezgési képeinek falra vereteséhez Könígtől . . * Kettős pátliasáb delejkő, természtes. . . . •delejpálcza villanysokszorozó Nobili szerint Mach-féle készülék . . . . Készülék a nyomás egyenletes terjedésének kimutatására Készülék a fölfelé való nyomás kimutatására . . . Centrifugaigép 5 mellékkészülékkel Polychord 2 hangvilla C és c . . . . hangvilla C bangzószekrényen caleidoscop fénytöröhasáb koronanvegből állványon fénytörő hasáb flint üvegből . achromatikus lencse . . . . turmalinfogó Jngenhons készüléke . . . Franklin tábla szigetelő zsámoly . . . . villanyos golyótáncz . . . Weber-féle gőzgépminta . . Bramah sajtó-üvegminta . . kis gőzgépminta 8 súlypont idom . . . 3.50 Segner kerék . . . . 1.80 üvegkönyek 10 db. . . —.30 éles csavar-minta . . —.60 lapos „ ,i • • 1 •— Régi készülékek javításáért kiadatott 33.— 2.— 5.50 28.— 10: — 1.— 1.50 II 18.— 11 28.— II 3.— II 2 II 35.— II 15.— II 10 — II 8.— II 3.50 II 3.50 II 6.— >1 3.— II 8.— II 5 — II 2 50 1 • 3.— 11 2.— II 12 — ;i 2 — ;; 2.— 7.20 15.50 Áruminta-gyüjteményünk gyarapításához a következő hazai iparvállalatok és kereskedő ezégek kegyeskedtek hozzájárulni, kiknek ezért e helyen is köszönetünket kifejezzük. 1. A fiumei olaj finomitógyár-részvénytársaság adománya: amerikai, orosz és színtelen kőolaj, amerikai nyers olaj, vuleanolaj, 2. és 3. sz. gépolaj, paraffinolaj, tisztitóolaj, residinm, orsóolaj, nyers benzin ; paraffin . 1 . 3. 4. 5. és 6. félgyártmány és tiszta paraffin, petrolenm-coaks és szurok. Hozzá leírás. 2. A fiumei rizshántoló- és riztkeményitő gyár részvénytársaság adománya : nyers rizsfajták : Japan, Rangoon, Araccan, Moulmein ; hántolt rizsből ugyanazon fajták és Rangoon töredék. — Rizs-liszt és korpa ; továbbá különféle keményítő, rizspor és abrakliszt. A -al jelölt, megrendelt tárgyak a jelentés berekesztéseig nem érkeztek. 3 0 3. Az I. magyar papir-ipar részvény-társaság (Budapesten.) adománya : A farost (cellulose)- ós rongypapír gyártásának fokozatai (8 üvegben). 4. Mauthner Ödön, budapesti magkereskedö adománya : 100-féle gazdasági, konyhakerti, virág, stb. magvak. 5. A szab. osztr.-magyar államvasuttársaság adománya : 2 drb, dománi, 4 drb. szekuli, 1 drb. aninai, 1 drb. bükkfa-szén, 1 drb. eoaks. 3 drb. szénbriket, 10 drb. vasércz, 1 drb. trachit, 1 drb. mészkő, jegcczes, 1 drb. nyers, 1 drb. szürke nyersvas, 1 drb. fehér, 1 drb. kohó salak, 2 drb. Martinféle, 2 drb. tégolyönletü aczél (törési próbák), 1 drb. f. f. blansko-agyag, 1 Chamotte, 1 drb. dinasz-tégla, 1 drb. kavaró vas, 1 drb. kavaró aczél, 9 különféle façon-vasdarab, l drb. aninai agyagpala, valamennyi az igazgató állal adott utasítás szerinti nagyságban és alakban. Hozzá magyar és német nyelven : A szab osztr.-magyar államvasuttársaság délmagyarországi uradalmainak részletes leírása. Grünfeld József ur, sormási jegyző, gazdag madártojás-gyüjteménynyel volt szíves természetrajzi tanszereinket gyarapítani. VI. Könyvtár. a ) I f j ú s á g i k ö n y v t á r. Kz évi beszerzések: Bánit J : tündérek közt, „ legszebb regefüzér ,, Magyar László utazásai és kalandjai az érettebb ifjúság számára. Bródi S.: Kis Almanach Mikszáth K: A kis prímás Badó A.: magyar ifjúság (2kt.) 1891. „ 1001 éjszaka regéi Scott-Györy H: Stanlei és Emin pasa Szitnyai Elek .-Levelek egy tanuló itjnho?. Verne Gy.: Strogoíf Mihály. „ Utazás a fóldkörul, ,, 20 ezer mérföld a tenger alatt, „ 3 orosz és 3 angol kalandjai, „ 5 hét a léghajón. b) T a n á r i k ö n y v t á r. Vétel utján : Bodnár Zs: Magyar nemzeti irodalomtörténet. Jaeger : Beitráge zor Geschichte der Poppelbuchhaltung. Dr. Kiss A.: M. gyermekjáték-gyűjtemény. Makai E.: Zsidó költők Marczali II: A legújabb kor 14—24 füzet. Nobák Fr. Handelswissenschaften. Szathmáry Gy.: Nemzeti állam és népoktatás id. Szinnyei J.: Magyar irók 10—14 füzet. Zachár Gy.. Gyak. ker. tudományok. Vonderlin-Kleyer: Lehrbuch des Projection8zeiehnens. Ajándék utján : A nagym vallás- és közokt, minisztériumtól : XX. jelentés a közoktatás állapotáról : Különféle kiadóktól : Dr. Asbóth $.: Áruisme és technológia. Barna J.: Rendsz. n. nyelvtan és olvasókönyv. Beke M. Számtan polg. isk. szám. Deutsch-Garai: Német nyt. és olvasókönyv III. Gaál József: Ábrázoló mértan. Gaál-Helmár : Magyarország története és az osztr.-m. monarchia földrajza. Dr. Hermann S.: A m. ker. jog rövidre vont tankönyve. Lád-Márki : Polg. isk. földrajz. Mocnik-Orbók : Számolókönyv a polgári isk. 1. 2. és 3. oszt. számára. Mangóld L.: A magyarok oknyomozó története. Hangold L.: A magyarok története. Péter J. Közgazdasági földrajz II. Schneider-Sz&nessy : Általános földrajz. Szaklapok és folyóiratok \'. Néptanítók Lapja 1891. Népnevelök Lapja 1891. M. Paedagogiai Szemle 1891. Magyar Nyelvőr 1891. Paedagogium, 1891. Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny 1891. Az osztr.-magyar monarchia Írásban és képben 158. füzetig (8. kötet). A) Elemi iskola. VII. Tantestület. Bún Samu, igazgató. Boronkai Károly, oki. tan., a 2. fiúosztály tanítója. Működésének évei 42, ez intézetnél 86. Freund Karolina, oki. tanítónő, az 1. leányosztály tanítónője. Működésének évei 23, ez intézetnél 21. Grünbaum Sarolta, oki. tanítónő. Az 5. és 6. leányosztály tanítónője ; tanította ezeken kivül a 4. leányosztályban a héber olvasást és számtant. Működésének évei 10, ez intézetnél 9. Kartschmaroff Leon, énektanár, tanította az éneket a II —VI leányosztályban. Működésének évei ez intézetnél 9. Kellert Lajos, oki. tan., tanította a rajzot az V. és VI. leány osztályokban. Kemény Julcsa, oki. tanítónő, tanította a kézimunkát a II—VI. leányosztályokban. Működésének évei ez intézetnél 9. Kondor József, oki. tan., a 3. fiúosztály tanitója. Működésének évei 35, ez intézetnél 19. Krámer Lajos, oki. tan., a 4. fiúosztály tanitója. Működésének évei 14, ez intézetnél 9. Lőwenbach Józsefa, oki. tanítónő, a 2. és 3. leányosztály tanítónője. Tanította ezeken kívül a 4. leányosztályban a bibi. történetet, földrajzot és szépírást. Működésének évei ez intézetnél 16. Neumann Julcsa, oki. tanitónő, az 1. fiúosztály tanítónője; tanította ezen kivül a 4. leányosztályban a magyar és német nyelvet. K C i t o f e t a t ó l c . Pichler Pál, róm. katli. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 7. Sarkady Titusz, ref. lelkész, az ev. ref. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 1. VIII. Érdemsorozat I. osztály (kezdők). A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Magyar olv. Beäz. ért. gy. írás Számtan Női k. mwika Allenfeld Stefánia 1 1 3 2 2 2 3 3 Berger Berta 2 Í3J 4 4 4 3 4- 3 ÍJ Heck Irén 2 2 2 1 o 9 X o O 3 3 t 2 o lionvhádi Antónia 2 2 2 1 2¿j ¿i 1 O ¿i 2 5 Broch Elza k i in a r H Eislitzer Ilona Eislitzer Hedvig 1 1 2 2 3 4 2 4 3 3 Cl 2 3 u 4 4 Fischer Margit o 2 1 1 2 1 2 2 2 9 ú Q Färber Kiementin 1 1 2 2 1 3 t) 3 10 Fleischhaker Meláni 2 2 4 4 « Ci 1 .5 Günser Karolin 4 4 5 5 4 4 o 4 Goldschmied Regina 2 3 3 3 4 4 3 4 5 Grosz Meláni 2 2 3 3 1 a 3 4 ÍÍ Grosz Gizella k i m a r d tJ t 15 Haás Hedvig q 3 2 3 4 4 Hamburger Aranka 2 2 2 2 2 2 2 u 4 Helfi Irén 2 2 2 1 2 2 o Í> Hirschl Luiza 4 4 5 5 3 5 ¿J 5 o 4- Hoch Irma 4 4 5 5 4 4 f, pr, 20 HoíTmann Sarolta 2 1 3 1 1 3 3 2 3 3 a Q Hof mann Hermina 3 1 3 1 O 4« Kellermann Jozsefa 2 LÀ 2 3 2 3 2 3 o 2 A. Kohn Mariska 2 2 1 1 « ) 3 Kreisler Ilka 4 •4 F. 3 5 5 4 4 3 25 Landler Aranka 3 4 3 4 iJ 4 4 i) •J Mandl Margit 1 1 3 4 4 3 i> 1 Maschanzker Ilona 2 3 3 1 4- 3 4 1 4 Práger Örzsi 2 2 4 3 3 \'it. 3 A Rechnitzer Sarolta 3 3 4 4 4 3 4 30 Rothschild Roza 1 1 1 1 1 1 3 T 2 4- 9 Scherz Amália 4 4 4 3 4 O 4 4 \\ Singer Aranka 3 3 4 3 3 3 3 Som mer Roza 3 3 4 4 4 3 4 4 Spitzkopf Kornélia 3 3 3 3 3 2 jr 4- 35 Vogel Karolin r. k. 2 3 5 4 4 5 3 4 Weisz Elza 1 2 2 2 1 3 2 Weisz Hermina 2 3 4 4 2 4 »J 4 Weisz Karolin 2 2 1 1 2 2 2 2 3 Weinberger Irén 3 3 4 4 4 4 3 4 40 Weinberger Gizella \' 2 2 3 3 3 2 4 Weiller Sarolta 2 2 1 1 2 2 3 3 Izr. Értesiti). 33 34 I. osztály (Végzők.) A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom H éber olv. Bibi. tört. Magy. olv Besz. ért. gy. Német olv írás Számtan Nöi k. munka Ármulh Olga 3 3 2 2 2 2 3 2 3 2 Blau Margit 2 2 2 1 1 1 1 3 2 3 Blau Alice 1 1 3 1 1 1 1 t 1 1 Berény Zsófi 2 2 1 1 1 1 1 2 1 2 5 Braun Kornélia 3 3 3 3 3 3 4 3 4 4 3 Fischer Hermin 2 2 4 3 3 4 3 4 2 Flesch Szeli na 2 2 2 2 1 2 3 3 4 2 Gerstl Hermina 2 2 3 3 3 3 4 2 4 2 Heimler Anna 2 2 3 2 2 3 2 3 3 3 5 10 Killer Jolán 3 3 3 3 2 3 3 3 3 Krauss Margit 2 3 3 2 2 2 3 4 5 3 Krauss Mari 2 2 1 2 1 2 3 2 3 2 Landler Lenke 2 2 4 2 4 3 4 3 4 2 Lengyel Margit a) k i m a r a d t 15 Lengyel Margit b) 1 2 3 2 1 3 2 3 3 3 Löwy Luiza 3 3 2 3 2 3 3 2 4 1 Neufeld Boza 1 1 2 3 1 3 2 1 4 3 Nyitrai Margit 3 3 3 4 3 4 4 4 5 4 Österreicher Elza 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 20 Pfeifer Elza 2 2 3 3 2 2 3 3 4 3 Schulliof Bezsin 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 Steinberg Malvin 3 3 3 3 3 2 3 4 4 4 Tauber Elza 2 3 4 3 3 2 4 3 4 3 Wamberger Adél 3 3 3 2 3 2 3 3 3 3 25 Weiss Hermina 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 Weiser Ella 2 2 2 1 1 1 1 1 1 3 35 II osztály. A tanulók nevei Erk. viselet 1 S.z orgalom i Héb. olvasás Bibi. tört. Magyar olv. Magyar ny. Német olv. Német nyelv\' Számtan Szépírás Ének .. Nöi k. műnk.; Armutli Erzsike 2 2 3 3 2 3 3 4 3 3 2 2 Baum Boza 2 3 4 3 3 4 4 4 4 4 2 3 Beck (iizella 2 2 2 3 2 2 2 2 3 2 2 3 Berger Elza 2 3 3 3 3 3 4 3 3 2 3 2 5 Bonyhádi Katalin 3 3 2 4 3 4 3 3 3 3 3 4 Bún Ida 1 2 3 3 2 3 2 3 3 3 3 3 Deutsch Aranka 3 5 4 4 3 5 4 6 5 4 3 3 Deutsch Lina 3 2 1 3 2 3 3 3 2 3 3 2 Fischer Irma 2 2 2 3 1 3 2 3 3 3 1 3 10 Fischl Boza 3 3 2 1 1 2 2 3 3 3 3 4 Fleiner (iizella 3 2 2 2 1 3 2 3 3 3 4 3 Fülöp Karolin 1 1 3 2 3 2 3 2 3 2 2 2 Günsberger Olga 1 1 2 2 2 3 1 2 3 3 3 1 Grünbaum Katalin 2 3 4 2 3 3 3 4 4 4 4 3 15 Handelsmann Ilona 3 4 2 3 2 3 2 3 4 3 4 Hirschler Ilka 2 2 3 2 2 2 1 2 3 3 3 4 Krauss Elvira 1 2 4 2 3 3 3 3 3 3 2 2 Krauss Gizella 1 3 3 2 2 3 3 4 3 3 3 Krauss Olga 2 2 2 1 1 2 3 3 3 2 2 2 20 Kraut Nelli 2 2 4 2 4 3 4 4 3 3 3 :Í Kuttner Olga 3 4 4 3 4 5 4 5 4 4 4 4 Leitner Gizella 1 2 4 2 4 4 5 5 4 4 3 4 Markus Etelka 3 3 3 4 2 4 3 5 5 4 4 4 Maschanzker Ilka 1 1 2 1 1 2 2 3 2 3 3 :? 25 Neu Karolin 3 3 4 4 4 4 4 4 3 3 2 1 Neumann .lözsa 2 2 3 2 3 3 2 2 3 3 1 H Nyitrai Olga 2 3 4 3 4 4 •4 4 4 4 4 3 Bosenberg Karolin 2 3 4 1 2 4 2 4 3 3 3 2 Schlesinger Olga 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 30 Szommer Erzsike 1 1 3 2 3 2 2 2 3 4 2 2 Steinberg Szera 3 4 4 3 3 & 4 5 5 4 3 4 Steinitz Mari 2 2 3 1 2 2 3 3 2 3 2 3 Sternberger Fáni 2 2 3 3 2 3 3 3 2 2 2 4 Strasser Irén 1 2 2 1 2 2 3 3 2 2 2 3 35 Weiss Berta 2 2 3 3 2 4 4 4 3 3 2 2 Weiss Irina 2 2 4 4 3 4 3 4 4 3 1 3 36 III. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héb olv. Bibi. tört. Magyar olv. Magyar ny. Nemet olv. Német ny. Számtan Földrajz Széjiirás Ének Nöi k. mnnk. Deutsch Lina 1 2 2 1 2 2 3 3 3 1 3 3 2 Fleiner Ilona 2 3 2 3 2 4 4 4 2 2 3 3 3 Flesch Roza 2 3 3 3 3 4" 4 3 3 4 2 3 Fürst Margit 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 Goldstein Erzsike 2 2 3 2 2 2 2 1 3 1 3 1 Gross Elza 2 3 3 2 3 4 2 3 4 2 3 2 2 Guttmann Roza 3 4 3 r 4 2 6 3 5 5 3 3 2 3 Helft Vilma 2 3 3 2 2 3 2 3 3 2 2 2 3 Herczeg Irma 1 2 3 2 2 2 3 3 2 1 4 3 10 Hirschl Zseni 3 4 2 3 2 5 2 5 5 4 3 2 2 Hirschler Irma ! 1 1 2 1 1 3 2 3 3 2 2 2 3 Kahn Teréz 3 5 : 4 4 4 5 4 5 5 4 4 3 4 Kessler Malvin 2 2 2 2 2 4 3 4 3 3 3 1 2 Komlósi Mariska 2 3 : 2 1 1 4 3 4 4 3 3 2 3 15 Kreisler Janka 3 3 ! 4 3 3 4 3 4 4 2 4 1 4 Löwinger Szelína 3 3 : 4 2 3 4 3 4 4 3 4 3 Neuteld Janka 1 3 ; 4 4 3 4 2 3 4 3 3 1 3 Prager Margit Rauch Gizella 2 2 3 3 1 4 1 2 4 3 2 1 3 1 2 2 2 1 3 2 4 3 2 2 1 3 20 Rosenfeld Sarolta 3 3 2 3 1 4 2 4 4 3 3 1 2 Rosner Riza 3 2 2 2 2 3 3 4 4 3 1 1 4 Scherz Mina ! 2 2 ! 3 2 2 4 2 4 3 2 3 1 3 Schlesinger Jolán 1 1 t 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 Singer Irma 3 3 2 2 1 3 \' 3 4 4 2 3 2 3 25 Steiner Gizella 1 2 2 1 2 3 1 3 3 2 3 1 2 Steiner Vilma 2 3 4 3 3 4 3 4 4 3 3 2 3 Strassberger Malvin 3 4 4 3 4 5 4 5 4 4 3 1 3 Wallerstein Margit 2 2 3 1 1 3 1 3 4 2 3 1 2 Wamberger Meláni 1 2 H 1 1 3 1 2 4 2 2 1 3 30 Weinberger Vilma 3 3 2 1 1 3 2 4 3 3 3 1 1 Weiss Irma 1 1 3 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 Weiss Malvin 2 2 3 1 2 3 2 4 3 2 3 3 Weiss Olga 1 1 1 1 1 3 1 3 3 1 1 1 1 37 IV. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet. \| ] Szorgalom Héber olv. j Bibi. tört. Magy. olv. Magy. nyelv.! Német olv. Német nvelv Földrajz Számtan Szépírás Nöi k mnnk I Ének Augenfeld Szabin 1 3 2 3 3 3 3 4 4 4 2 3 1 Heck Adél 2 3 2 3 2 3 2 4 3 5 3 3 Berger Szelina 3 3 2 2 2 3 2 4 2 4 3 3 2 Bettlheim Aranka 1 1 1 1 1 l 1 1 1 1 2 2 5 Braun Tinka 3 3 2 3 1 3 2 4 4 5 2 1 2 Brodmann Teréz k i m a r a d t Deutsch Lina 2 3 1 3 1 3 2 3 3 4 2 1 Fürst Sarolta 3 4 2 3 2 4 3 5 4 5 3 4 1 Gips Irén 3 2 2 1 3 2 4 3 4 2 4 1 10 Goldschmidt Margit 1 1 1 1 1 1 1 1 1 l 2 2 1 Hamburger Izabella 1 1 1 1 1 l 1 2 l 2 2 3 I Handelsmann Riza 3 4 2 3 1 3 3 3 4 4 3 2 Helfy Olga 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 :! 1 Kluger Ida T 4 3 3 3 4 3 4 4 4 4 3 2 15 Kohn Margit 1 2 1 2 1 1 1 l 3 2 1 1 4 Leitner Tini 1 3 3 4 3 4 4 4 4 4 4 3 3 Locatelly Angelino k i m a r a d t Löwy .lanka 1 2 t 2 1 2 1 2 3 3 2 2 Löwy Melani 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 2 20 Mandl Aranka 1 3 2 4 1 3 2 5 4 5 2 4 1 Markus Gizella 2 2 2 2 1 3 1 3 3 4 3 3 3 Mashanzker Fanni b e t e g Mannheim Irén * 3 4 3 4 3 4 4 5 4 4 4 3 1 Müller Marcsa 2 2 3 2 2 3 2 3 2 4 4 3 2 25 Hol Iák Blanka . 2 4 2 4 2 3 3 5 4 5 4 3 1 Pollák Hermina 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 l 3 1 Práger Ilma 2 4 2 4 t 2 t 3 4 3 2 3 1 Reichenfeld Gizella 3 4 2 4 1 3 2 5 4 4 3 3 1 Bosenfeld Frida 1 2 1 2 1 1 1 2 3 2 2 2 1 30 Sattler Flóra 3 4 2 3 2 4 4 5 4 4 4 3 1 Strassberger Szidi 3 3 2 3 3 4 3 4 4 4 4 1 1 Waldner Katalin 1 1 1 1 1 1. 1 1 1 2 1 1 Weiller Ella k i m a r a d Weinberger Szelina 1 1 1 1 1 1 1 2 1 4 3 l 1 38 V. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibliai tört. Magyar olv. Magyar ny. Német olv. Német ny. Számtan Föld rajs Magv. tört Termény rajz Szépírás Rajz Ének Nöi k. munka Berger Netti 2 3 2 2 tt 4 3 4 4 3 2 2 4 3 3 Betllheirji Terka 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 3 Broch Malvin 2 3 1 3 2 3 1 2 3 3 3 4 2 3 1 2 Ceeh Klémentin 2 3 1 I 2 3 1 2 3 2 2 3 2 3 1 3 5 Fülöp Hermin 1 2 4 2 3 3 4 4 4 3 2 3 4 2 3 2 Handlei .lanka 1 2 3 2 3 4 4 4 4 4 2 3 4 4 3 4 Hlatkó Mariska 3 4 5 3 4 4 5 5 5 4 4 3 4 1 3 Handelsmann Elvira 1 1 1 1 2 3 2 3 2 1 1 1 2 2 1 3 Jutkovits Sarolta 1 2 2 2 3 4 3 4 4 3 1 2 3 3 1 3 10 Kaufmann Gizella k i m a r a d t Kaufmann Sarolta 2 3 2 2 2 4 2 4 3 3 2 1 3 1 3 Kohn Emma 2 3 2 3 2 4 2 4 4 4 3 3 3 3 1 CQl Krausz Katinka 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 3 1 3 Krausz Szabin 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 1 2 15 Ledofski Emília 2 2 1 1 1 3 1 2 3 2 2 2 1 2 1 2 Leitner Irma I 2 4 3 3 4 4 4 4 3 3 4 4 3 1 3 Lövi Regina 2 2 1 2 2 3 3 H 2 2 2 3 4 2 1 t Neufeld Laura 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 4 2 Roth Irma 3 3 2 3 3 4 4 4 4 4 3 4 3 2 l 3 20 Koth Katalin 2 2 2 2 2 4 3 4 4 3 2 3 2 2 1 2 Sauer Elza k i m a r a d t Scherz Fáni k i m a r a d t Schlesinger Berta ö d. 1 1 1 1 1 2 r 2 1 1 1 1 1 1. 1 2 Schulhof Adél 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 1 3 25 Singer Olga k i m a r a d t Strém Ilona 2 2 2 3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 VI. osztály. 39 1 A t a n u l ó k nevei Erk viselet Szorgalom Héber olv. Magyar olv. Magyar ny Német olv. Német ny. Számtan Földrajz. Magy. tört. Világ tört. Zsidók tört. 1 Term. rajz. Természettan Szépirás Rajz Enek 1 Nöi k. munk. Bader Begina 1 2 1 2 3 2 3 4 2 1 1 1 2 3 2 2 1 2 Breuer Róza 1 I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 1 2 Engl Janka 1 2 1 2 3 2 3 4 3 1 1 1 2 3 1 S 1 4 Halphen Teréz 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 5 Hamburger Irén 1 1 1 1 1 1 1 1 t 1 1 1 1 1 2 2 I 2 Holtmann Lilli 1 1 1 i 2 1 2 1 1 1 1 1 l 2 2 2 1 3 Horn Szera k i 111 a r a d t Jutkovits Anna l 2 1 2 2 2 3 3 2 1 1 1 2 2 3 3 1 4 Kondor Hermin 1 1 1 1 2 1 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 1 3 10 Lengyel Elza 1 2 1 1 2 1 2 3 3 1 2 1 2 3 I 2 1 2 Menzer Olga 1 t. 2 2 3 3 3 3 2 1 2 1 2 3 4 3 2 4 Münz Szabin k i m a ! a d t Neumnrk Erneaztin 1 2 1 2 3 2 3 4 3 2 2 1 3 3 2 3 I 2 Paski Bóza ö. d. 1 1 1 2 2 3 3 2 2 1 1 1 1 1 1 3 1 2 15 Pollák Mariska 1 1 3 2 2 3 3 2 2 1 1 1 2 2 4 3 3 Pollák Szelina 3 3 2 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 B e c h n i t z e r Berta 1 2 1 2 2 3 3 2 1 2 2 2 3 2 2 1 2 Rosenfeld Irén k i m a r a d t Scherz Róza 1 1 1 1 2 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 3 1 2 20 Scherz Ernesztin k i m M r a d t S c h l e s i n g e r Linda 2 3 2 2 4 3 4 4 4 3 4 3 4 4 2 2 1 3 S t e i n e r Gizella l 2 1 2 3 1 2 3 2 2 1 2 2 2 2 3 1 4 Schwarz Sláva 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 3 Schwarz Angella 1 2 2 2 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 :t 2 1 3 25 Wallerstein Sarolta 2 1 1 3 1 3 4 3 2 3 3 2 3 2 3 1 2 Weiser Klára 1 1 1 î l 1 1 1 1 1 1 l 1 l 2 1 1 2 Wortmann Emma 1 2 2 2 3 3 3 4 4 3 3 2 2 3 l 2 1 3 40 E l e m i ñ u i s k o l a . I. osztály A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibi. tört. i : Magyar olv. Besz. ért. gy Számtan i írás Altinann János 1 1 2 1 1 1 i 2 Berger Géza 2 1 1 1 2 1 i 1 Bergfir Gyula t a n V á i t. Berger Ferencz t a n V á i t. 5 Beck Árpád 2 5 5 5 5 5 o 5 Bettlheim Aladár 1 1 1 1 1 1 1 1 Deutsch Antal 1 3 2 1 2 1 4 3 Deutsch Miksa 1 1 i 1 1 1 2 1 Fischel Győző 1 1 1 1 1 1 3 1 10 Fischer Géza 1 2 4 1 3 3 1 3 Fleischhacker Bóbert 3 4 3 4 3 3 4 3 Frommer Sándor 2 1 1 1 1 1 1 1 Gerstl József 1 3 3 2 3 1 2 3 Goldschmidt Bezső 1 1 1 1 1 1 1 2 15 Grünbaum Gyula 2 1 1 1 1 2 2 2 Günsberger Lajos 2 2 3 1 3 2 2 4 Heisler Ignácz 2 1 1 1 1 1 1 \' 2 Heisler Jenő 1 2 2 2 2 1 1 Herczeg Dezső 1 3 3 2 3 2 2 4 20 Heisler Adolf 3 5 5 5 5 5 5 5 Hirschl Henrik 3 4 4 1 3 1 1 1 Keszler Antal 1 3 3 1 3 1 3 2 Kohn Hugó 1 t 2 2 2 2 2 4 Krausz Géza 1 3 2 1 1 2 2 1 25 Krausz Imre 1 2 3 1 3 1 3 3 Löbl Mór k í m a r a d t. Markbreiter József : 1 1 2 1 2 1 3 1 Milbofer Dezső 1 I 1 2 2 2 3 3 Pollák Imre 2 1 1 1 1 1 1 3 30 Pollák Jenő 2 3 3 3 3 2 4 4 Beinitz Béla 1 1 3 1 1 1 3 3 Bolhschild Béla I 1 1 1 1 1 1 1 Bosenberg Gyula 1 1 4 3 4 3 2 4 Schercz Aladár 1 1 1 1 1 1 2 1 35 Sommer Ignácz ! 3 2 2 2 2 4 3 Schreiber Adolf 1 4 4 2 4 3 4 4 , Steider Ödön 3 4 4 3 4 3 5 4 Schwartz Károly 1 1 1 1 1 1 2 2 Schulhof Zsigmond 4 3 3 3 3 • 3 4 4 40 Weisz Józset 2 4 5 4 4 4 2 5 Weisz Lajos iíj. 1 5 5 3 4 3 5 5 4Í A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibi. tört. i Magyar olv. Besz. ért. gy. Számtan i Iras Weisz Lajos id. 2 1 1 2 1 1 1 2 Weisz Gvula 2 4 4 4 4 3 5 4 Weisz Oszkár 1 3 3 1 2 2 4 1 45 Weisz Sándor l 2 2 1 3 1 1 2 Weisz Tivadar 2 2 3 1 2 2 1 3 Wollák Dezső 2 3 3 2 1 2 4 2 Ízt. Értesítő. 4 42 II. fiúosztály. A tanulók nevei Erk viselet Szorgalom Héber olv. j Bibi. ford 1 Bibi. tört Besz. ért. gy Magyar olv. Magyar ny. Német olv. 1 Ii Számtan Szépírás i[ Beck Dezső 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Blankenberg Nándor 3 2 2 2 3 3- 2 3 2 2 3 Boncz Andor 3 2 2* _ 2 2 3 3 3 3 3 Boskovicz Ernő 2 2 1 1 1 2 1 1 2 1 2 5 Brodmann Leo t a n 0 d. V á 1 t. Buksz Oszkár ism. 3 4 3 3 4 4 3 4 3 3 3 Deutsch Béla id. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 Deutsch Béla ifj. 3 4 3 3 4 4 3 5 3 4 4 Deutsch Dávid 3 4 3 4 4 4 3 4 4 3 4 10 Deutsch József 4 4 3 4 4 4 3 4 4 4 3 Deutsch Bezső 3 3 3 3 4 4 3 4 4 3 3 Ehrenstein Győző 2 2 2 3 3 3 2 3 3 3 3 Engel Gusztáv 3 3 3 4 4 3 3 4 3 3 3 Eppinger Ignácz 2 2 2 2 3 3 3 2 3 2 1 15 Fein Vilmos 3 3 3 4 4 4 3 4 3 3 3 Fleiner Béla 3 4 4 4 5 4 3 5 4 4 4 Fleischhacker Ede 3 3 4 3 3 3 3 3 3 2 2 Fleischhacker Jenő 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Fleischner Nándor 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3 20 Gibsz Oszkár 3 4 4 5 4 4 5 4 5 4 Ginser Lajos 4 4 4 5 5 5 4 5 4 5 4 Groszmann Bezső 3 4 3 4 4 4 3 5 3 4 3 Günsberger Lajos 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 Havas Aladár 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 4 25 Havas Manó 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 Hamburger Zsigmond 3 3 3 4 4 3 3 3 3 4 3 Hirschler Miksa 3 3 3 4 3 3 3 4 3 3 3 Hirsch el Rezső 3 3 4 3 3 3 3 4 3 2 3 Hoffmann Henrik 4 4 3 4 4 4 3 4 3 4 3 30 Kaiser Sándor 3 2 3 3 3 3 2 3 3 2 1 Kaufmann Hugó 3 3 3 4 5 4 3 5 3 4 3 Kellermann Mihály 3 3 3 3 4 4 3 4 3 4 3 Kohn Arthur v i z s g- m a r. Komlosi Gyula m e g h a 1 t 35 Koch Géza, ism 3 3 3 3 4 3 3 4 3 Ma 3 Krausz Albert 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 Krausz József 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 Klüger Rezső 3 4 3 4 4 4 3 4 3 3 4 Lengyel László t a n 0 d. V á 1 t. 40 Mandlbaum Ernő, ism. 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 Pilczer Bernát 3 4 3 4 4 4 3 5 4 4 3 Pollák Arnold 3 4 3 3 4 4 3 4 4 4 4 Pollák Emil 2 2 2 3 2 3 2 2 3 2 3 * Hittan. 43 A t a n u l ó k nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Biblia ford. Bibliai tört. Besz. ért gy. Magyar olv. Magyar ny. Német olv. Számtan Szépírás Pollák Rezső 3 3 3 4 4 4 3 5 3 5 3 45 Prager József 3 4 4 4 4 4 3 4 3 4 3 Rotter Sándor 3 3 3 - 4 3 3 4 2 4 3 Rothschild József 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 Sattler Oszkár 3 4 3 3 4 4 3 5 4 5 3 Schercz Lajos 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 50 Schlesinger Béla 3 3 3 4 4 3 3 4 3 3 3 Schreiber Mór 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 3 Schulhof Lipót 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Skapál Lajos 3 4 3 4 4 4 3 5 3 5 4 Schwarzenberg Jenő 4 3 2 3 2 3 2 3 3 2 1 55 Szommer Miklós 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 Strasser Ödön 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Véber Sándor 4 4 3 3 3 4 3 4 4 4 3 Weisz Aladár 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 Weisz Gyula 4 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 60 Weisz László 3 3 2 2 3 3 2 3 3 5 3 Weisz Lipót 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Weiszberger Rezső 3 4 3 3 4 4 3 5 3 3 3 Veiller Vilmos 3 3 3 3 3 3 3 3 3 :i 3 Zapletál Simon 4 3 3 3 4 4 3 5 3 3 3 i* 44 III. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet, i I ! Szorgalom Héber olv. Biblia ford. ; Bibliai tört. Magyar olv. Magyar ny. Német olv. j Német ny. Számolás Földrajz Szépírás Augenfeld Rezső 2 4 3 4 3 3 4" 4 4 5 4 2 Rerger Jenő e 1 k ö 1 t ö z ö t t Rraun Arnold 2 4 4 2 2 2 4 3 4 5 3 2 Eichner Izsó 4 5 4 3 4 3 5 3 5 5 5 4 5 Fischl Salamon 2 4 4 2 3 3 4 3 4 4 4 4 (¡oldberger Réla 2 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 (¡ottreich Antal 2 5 4 5 5 4 Î» 5 5 5 5 3 tíünser Benő 1 4 3 4 4 3 4 3 4 3 4 4 Haas Hugó 3 4 4 4 4 3 4 3 4 3 4 3 10 Hahn Jenő 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 Halin Ignácz 1 1 2 I 1 1 2 2 1 2 2 I Hamburger Sánd. ism. 2 4 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3 Handelsmann Samu ism. 3 3 2 3 3 3 4 3 4 4 4 2 Heisler Ödön ism 2 4 3 2 2 2 4 3 4 4 3 4 15 Herczeg Béla 3 3 2 3 3 2 2 3 3 2 3 4 Hesz Rezső 4 4 3 3 4 3 4 3 4 4 4 3 Hirsch Mór 2 4 4 4 3 3 4 3 4 4 3 3 Hirschl Simon 3 4 3 3 4 2 4 3 4 4 4 3 Hoch Oszkár 2 2 3 2 2 2 2 3 2 2 2 3 20 Kahn Oszkár ism. 2 4 3 4 4 3 4 3 5 4 4 4 Kessler Pál 3 4 3 3 4 3 4 3 4 5 4 3 Kremsier Ignácz 2 3 3 2 3 2 3 o.i 3 3 2 2 Kreuzer Ottó 3 3 3 3 3 2 3 3 4 3 4 3 Kutlner Mór 2 5 4 4 5 3 5 4 5 4 5 3 25 Mandl Oszkár 1 5 3 3 4 3 4 4 5 5 5 3 Manheim Béla 2 3 3 3 2 3 3 4 4 3 2 3 Maschanzker Gusztáv 2 3 3 3 2 3 4 3 4 3 3 3 Mechner Ede 3 4 3 4 4 3 4 3 4 3 4 4 Mitzki Arnold 2 3 3 4 4 3 _ 3 3 2 _ 1 30 Neiser Győző 2 3 3 3 3 3 4 3 4 3 2 3 Neiser Lajos 2 3 2 3 2 2 3 2 3 2 3 2 Paski Sándor 2 3 2 4 3 3 4 3 4 3 3 3 Pollák Hugó 3 3 3 3 1 3 3 2 3 3 . 4 Pollák Miksa I 3 3 2 2 3 2 S 4 3 3 3 85 Bécséi Samu, ö. d 1 1 2 1 1 1 2 2 2 2 1 l Bosenf\'eld Henrik 1 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 2 Schulhof Zsigmond 2 4 3 3 4 :i 4 3 4 3 4 4 Schwarz Árpád 3 4 3 3 2 4 4 4 3 5 4 3 Skopál Antal 2 4 3 3 4 3 4 3 4 5 4 4 40 Spitzkopf Jenő ism. k i m a r a d t 45 A tanulók nevei 1 Erk. viselet Szorgalom Héber olv Biblia ford. Bibliai tört. Magyar olv. Magyar ny. Német olv. Német ny. Számolás i Földrajz Szépírás i Steiner Gábor 2 4 3 4 4 3 4 3 4 4 4 4 Sternberger Samu 3 5 3 4 4 4 4 4 5 5 4 3 Ungár Antal 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 4 3 Ungár Ferencz 2 2 3 2 1 2 3 3 3 2 2 3 45 Weiller Lajos ism. 4 4 :i 2 4 3 4 3 4 4 4 2 Weinberger Ernő 3 4 4 4 O•» 3 3 4 4 4 3 3 Weisz Herlalan 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 Weisz Olló V i z s íí m a r a d t. Weisz Samu 2 3 3 3 2 2 4 3 4 2 3 2 46 IV. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet 1 Szorgalom Héber olv. Biblia ford. Bibliai tört. Magyar olv. Magyar ny. Német olv. Német ny. Számtan Földrajz Szépírás Baum Arthur 3 4 3 4 4 3 4 3 4 4 4 4 Bölcskey Vilmos 2 4 3 3 3 3 4 3 4 4 4 3 Bruder Győző 3 3 2 3 3 3 3 " 3 4 2 4 2 Deutsch Oszkár 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 5 Fleiner Aladár 3 4 2 3 3 2 4 3 4 3 4 3 Fleischhacker Géza 3 3 1 1 2 2 3 3 4 2 3 2 Frank Manó 3 3 3 3 2 2 3 4 4 1 3 4 Grünfeld Miksa 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 Gsettner Henrik 1 2 2 2 2 2 3 1 1 3 2 2 10 Günsberger Gyula 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 Halphen Jenő 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 Hirschl Ede 2 4 3 3 3 3 4 3 4 4 4 4 Hirschl Gyula 3 4 3 3 3 3 4 3 4 4 4 2 Hirschl Lajos 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 15 Hoffmann Aladár 2 3 2 3 3 3 3 3 4 3 3 4 Kertész Pál 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 2 Kessler Jenő 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 Kluger Kálmán 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 4 Kohn Miksa k i m a r a d t 20 Kohn Vilmos 1 2 2 3 3 2 3 3 3 2 3 3 Krausz Jakab 2 3 3 3 3 3 4 3 4 4 4 3 Kreisler Hugó 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 4 Mandlbaum Oszkár k i m a r a d t Pollák Dezső 1 2 2 2 3 2 3 2 3 2 3 3 25 Pollák Henrik 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 4 3 Bausnitz József 2 3 2 2 3 2 3 3 3 3 4 3 Bechnitzer Lipót 1 1 1 2 2 2 2 2 3 3 2 2 Rosenfeld Ignácz 3 5 3 4 4 3 5 4 5 4 4 4 Schlesinger Hugó 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2 3 2 30 Schwarz Gyula 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Schwarz Vilmos 3 4 2 3 4 3 4 4 4 3 4 4 Schwarz Zoltán 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 4 2 Spitzer Sándor m e g h a 1 t Steiner Ignácz 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2 3 3 35 Strassberger Miksa 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 Svabach Sándor 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 Schreiber Béla 1 2 1 2 2 1 2 2 3 2 3 2 Tauber Győző 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Weiller Vilmos 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 2 40 Weissberger Béla 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 3 3 Weiss Béla 3 3 4 4 3 3 4 4 4 3 4 4 Weiss Ernő 2 3 3 3 2 2 3 2 3 2 3 3 Weiss Bezső k i m a r a d t Weiss Samu k i m a r a d t 45 Vuckiő János, g. k. 1 2 2* 1 2 l 2 1 2 2 * Hittan. B) Polgári iskola, IX Tantestület. Bún Samu, igazgató, tanította a 3. osztályban a szépírást, heti 3 órában. Altmann Mór, polg. iskolákra képesített tanár, oki. torna-tanár ; tanitolta a német nyelvet az 1—4. osztályban, a földrajzot a 3. és 4. osztályban, heti 24 órában. — Működésének évei II, ez intézetnél 10. Kellert Lajos, oki. tan., tanította a hitlant az 1 - 4 . osztályban, a természetrajzot az I—3, a szépírást az 1—2. osztályban heti 26 órában — Működésének évei 30, ez intézetnél 25. Kertész József, polg. iskolákra képesített tanár, tanította a magyar nyelvet az 1—4. osztályban, a földrajzot az 1. és 2. osztályban a történelmet a 3. és 4. osztályban, az éneket az 1 - 4. osztályban, heti 28 órában. — Működésének évei 7, ez intézetnél 3. Schwarz Mór, polg. iskolákra képesített tanár, tanilotta a mértant, mértani és szabadkézi rajzot az 1 - 4 . osztályban, a szépírást a 4. osztályban, heti 26 órában. — Működésének évei 4, ez intézetnél 2. Vidor Salamon, középiskolákra képesített tanár, tanitolta a számtant az 1—4, a természetlant a 4. osztályban, heti 15 órában. — Működésének évei 1. H i t o k t a t ó : Pichler Pál, róm. kath lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. X. A polgári iskola tanterve I. Hittan. (A lefolyt évben előadott tananyag.) I. o s z t á l y , hetenkint 3 óra. a) Bibliafordítás. Mózes IV. könyvéből 11. 12, 13, 11, 15, (37—41) 16, 17, 22, 22, 2.J, 24. szakasz 1b) Imafordilás : asztali ima, Hallel. c) Történet: a birák, a királyok az első templom lerombolásáig. II. o s z t á l y , hetenkint 3 óra. a) Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből í , 2 ( 1 - 1 0 ) 3 (8—22) 4, 5, 6, 11, 12, 14, 15, 16. b) Imaíorditás : az újévi ima c) Történet: a perzsa, görög és római uralom . III. o s z t á l y , hétenkiut 3 óra. a) Bibliafordítás : Mózes V-ik könyvéből: 29, 30, 31, 32, 33, 34. b) Imaforditás : Az engesztelő napi ima, a reggeli isteni tiszteletnél használt zsoltárok. e) Történet : a második templom. i IV. o s z t á l y , hetenkint 3 óra. a) Az imakönyvből végzett tananyag ismétlése, a péntek esti isteni tisztelet alkalmával használt zsoltárok. Szemelvények a példabeszédek könyvéből. b) A zsidók Magyarországban. II. Magyar nyelv és irodalom. C z é 1 : a) A nyelvtan alapos ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy a tanuló oly tárgyakról, melyek tapasztalata és tanulmányai körébe esnek, világosan és szabatosan tudjon szólni és stiláris ügyességgel irni. b) Irodalmi művek olvasásán és fejtegetésén alapuló ismerete a magyar irodalom fejlődésének. I. o s z t á l y , hetenkint 5 órán. a) Elbeszélő prózai és költői olvasmlnyok, különösen a népmese, népmonda, magyar történeti monda, a klasszikus mythos és néprajz köréből. 50 Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmának megmagyarázása, ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése; könyv nélkül tanult versek szavalása. b) Nyelvtan : Egyszerű mondat és mondatrészek, fő- és mellékmondat megkülönböztetése. — Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. — Szóképzés, gyakorlatilag szócsoportok egybeállításával: az előképzők. c) Kéthetenkint legalább egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat. Ez által főleg a nyelvtant és a helyes irás gyakorlását kell szem előtt tartani; a feladat felfogására a gyermeket az iskolában élő szóval gondosan elő kell késziteni. Tankönyv : Hoffmann Mór, m. olvasókönyv I., magyar nyelvtan. Tanár: Kertész Józset. II. o s z t á l y , hetenkint 5 órán. a) Olvasmányok és azoknak feldolgozása, mint az 1. osztályban. b) Nyelvtan: összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesz tése; mellé- és alárendelt mondatok viszonyának ismertetése. A szókötés (a határozók, úgynevezett igekiegészitők tana). — Szóképzés. Synonymák egybeálitása és magyarázata az olvasmány alapján. c) Kélhetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, mely által a nyelvtan gyakorlásán kívül a feladatot ki kell terjeszteni az olvasmány egyes részleteinek vagy a költői elbeszélés tartalmának, — miután azt az iskolában szabad szó-val elmondták, — írásban való előadására is. Tankönyv : Hoffmann Mór, m olvasókönyv, m. nyelvtan. Tanár : Kertész József. III. o s z t á l y , hetenkint 4 órán. a) Egészet alkotó történelmi olvasmányok, pl. Szalay László : A tatárjárás Magyarországon 1241 — 1243-ban Élbeszélő költemények. b) A magyar nyelvtan rendszeres áttekintése. A hangsúlyos vers ismertetése. c) Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat; tárgyát az iskolai olvasmánynyal kell kapcsolatban tartani, feldolgozása módját élő szóval előbb meg kell próbáltatni. Tankönyv : Gyertyánffy-Kis : m. olvasók ; Király P., rendsz m. nyelvtan. — Tanár : Kertész József. IV. o s z t á l y , hetenkint 3 órán. a) Nagyobb epikus olvasmány, pl. Arany Toldija. Az olvasmány tartalmának megértésén kívül a mű szerkezetét s a költői stilus sajátságait is meg kell világítani. Prózai olvasmány: leírások, u. m. tárgy- és jelenetrajzok, jellemrajzok, könnyebb életrajzok (Plutarchos-félék vagy oly formában Írottak.) b) A stilus általános törvényei. (A nyelv tisztasága és szabatossága ; egyszerű és szép stilus) A prózai és a költői stilus különbségei tüzetesen, tekintettel a közéletben előforduló fontosabb ügyiratokra. — A mértékes vers ismertetése. c) Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, melyben a költői olvasmány tartalmát vagy kisebb leírásokat, elmélkedéseket, me51 lyekhez az iskolai olvasmány nyújtja az anyagot, kell irásba foglalni. Feldolgozásuk módját élő szóval előre ki kell fejtetni. Tankönyv: Kör nyei—Gyulai, irálytan, Lehr A., Toldy magyarázata. III. Német nyelv. Czél: a) Biztos nyelvtani ismereten alapuló lehető legteljesebb elsajátitása a német nyelvnek. b) Azon képesség, hogy a tanuló valamely az oktatás köréből vett tárgyról német nyelven helyesen irni és beszélni tudjon. I . o s z t á l y , hetenkint 5 órán. a) Folyó és értelmes olvasás: az olvasmányok tartalmának megmagyarázása s szabad elbeszélése. b) Olvasmány alapján : egyszerű és bővitett mondatok, a mondatrészek. Ezek alapján a beszédrészek, a név- és igeragozás és a szóképzés elemei. c) Fordítások magyarból németre és viszont, helyesírási gyakorlatok. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. Tankönyv : Jausz : Deutsches Lesebuch IV., Bún Deutsches Sprachbuch II. — Tanár: Altmann M. II. o s z t á l y , hetenkint 5 órán a) Olvasás mint az első osztályban. b) Összetett mondatok taglalása és alkotása ; a szótan befej ezése, mondattan és szóképzés kiegészítése. , c) Helyesírási gyakorlatok ; kisebb elbeszélések és leírások.. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. Tankönyv : Jausz, deutsches Lesebuch IV., Bán, deutsches Sprachbuch. II. Tanár: Altmann M. III. o s z t á l y , hetenkint 5 órán. a) Költői és prózai olvasmányok a görög-római és magyar történelemből ; kisebb jellemrajzok ; olvasmányok a természettudomány köréből. b) A szó- és mondattan rendszeres ismétlése mellett a szóképzéstan. c) Elbeszélések, leírások, költemények áttétele kötetlen beszédbe; levelek. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. Tankönyv: Jausz, deutsches Lesebuch V., Bún, deutsches Sprachbuch II. Tanár : Altmann M. IV. o s z t á l y , hetenkint 5 órán. a) Nagyobb prózai és költői szemelvények olvasása tekintettel az ismertebb német költőkre és írókra. b) Olvasmányok alapján: a költői írásművek fontosabb nemei és a német verstan elemei. A német nyelvtan rendszeres ismétlése. 52 c) Ónálló Írásbeli dolgozatok; polgári ügyiratok szerkesztése. Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat. Mind a négy osztályban megtelelő költemények emlézése a tanórában történt kellő előkészítés és tárgyalás után. Tankönyv : Jausz, deutsches Lesebuch V. 4. Szám- és mértan. Cz é l. Biztosság és ügyesség a számolási müvelelek végrehajtásában, j á r - tasság a polgári életben előt\'ordu ó mindenféle körülményekhez alkalmazott szám és mértani feladványok megfejtésében. A geometriai fogalmak és alapigazságok megértése, módszeresen vezetett szemlélet és rajz útján I. o s z t á l y , hetenkint 5 órán. a) S z á m t a n . A tizei számrendszer. A négy szimolási művelet egész sz \'írnokkal s tizedes törtekkel. A tört mint hányados és viszony ; közönséges törtekkel való számolás — A hazai mértékek ismertetése ; időszámítás. b) M é r t a n . Planimetriai elemek. (Pontok, vonalok és szögek fekvési és mérési viszonyai. A legfontosabb sik idomok tulajdonságai és alakítása, u. m. három, négy és sokszög, különösen a szabályos és a kör. Az idomok összeillősége. syminetriája, hasonlósága és a terület meghatározása. A kerülék és néhány görbe vonal). Tankönyv: Motnik-Schmidt, számtan 1, a geometriai elemei. Tanárok : Vidor S. és Schwarz M. í II. o s z t á l y , hetenkint 3 órán. a) Számtan. Számoi&si rövidítések, számtani müveletek korlatolt pontossággal, Az arányosság fogalmának fejtegetése. — Egyszerű hármasszabály; az olasz számolásmód. Mértani viszonyok és arányok elemei. — Százalék számitas, c) Mértan. Stereometriai elemek (A sik. Az egyenesek és síkok absolut és relatív fekvése, lapszög és szögletek. A legfontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m hasáb, gula, szabályos testek, henger, kúp, gömb. A testek összeillősége, symmelriája, hasonlósága, felszínének és térfogatának meghatározása. Testminták készítése,) Tankönyv : Mocnik-Schmidt, számtan I, a geometria elemei. — Tanárok : Vidor S. és Schwarz M. III. o s z t á l y , hetenkint 4 órán. a) S z á m t a n , összetett h\'irimsszabily. Kamatszámolás. — Határidőszámolás. Línczszabály. Az arányos osztás Elegyitési feladatok. b) M é r t a n . Construetiv planimetría • A) Egyszerű vonalú idomok. Az összeillőség symmelriája, hasonlóság és területmeghatároz í s kibővítése s az idevágó fontosabb constructiv feladatok. 53 B) Görbevonalu idomok A körlan kibővítése s az idevágó conslruetiv feladatok. A geometria alkalmazása a rajzolásnál és mérésnél. (Mindezeket, valamint a IV. osztály számára kiszabottakat is, a polgári iskola feladatához mért kellő rövidséggel, azonban kellő alapossággal kell tanítani.) Tankönyv: MocnikSchmidt: számtan I I , a geometria elemei. — Tanárok: Vidor S. és Schwarz M. IV. o s z t á l y , hetenkint 4 órán. a) S z á m t a n. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrend szerek ismertetése átszámításokkal. —• Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás. Váltókémlés alapja. — Az ellentett szám, — a hat első alapmüvelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel b) M é r t a n . A tér felmérése és területe kiszámítása A térfogat felmérése és köbtartalma kiszámítása, alkalmazva ezt a töltések, földkiásások, épületek falai köbtartalmának kiszámítására. Tankönyv : Lengyel S. számtan II. rész, I. lüzet, Mocnik-Schmidt, a geometria elemei. — Tanárok: Vidor S. és Schwarz M. 5. Természetzajz. C z é I: Az ásvány, növény, állat fontosabb csoportjainak szemlélésén és összehasonlításán alapuló ismerete, kapcsolatban a növényi és állati szervezet működésének ismertetésével. I. o s z t á l y , hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osztályok alapjellemeivel biró, a mezei gazdasági, különösen az ipari és kereskedelmi ismeretek alapjául szolgáló ásványok példányain szemléltetendők azok ismertető jegyei, lalálási helyök és hasznuk. b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes seregeket jellemzi, azonban a mezei gazdaságban, az iparban és kereskedelemben használtatni szokott növénypéldányokon keresendők fel a növények ismertető jegyei, növési helyök és hasznuk. Tankönyv: Róth S. az ásvány-, kőzet- és földián elemei, Tanár: Kellert L. II o s z t á l y , hetenkint 3 órán. Egész éven át az állatok főbb osztályaiból, az alapjellemmel biró, egyszersmind a mezei gazdaságban, az iparban és a kereskedelemben használtatni szokott állatpéldányokon tanitandók az állatok ismertető\' jegyei, tartózkodási helyök, táplálkozási és szaporodási módjuk, sajátságaik, általános és különös hasznuk; az állati rendszer főbb alapvonalai áttekintésével s az állaloknak analytikai úton való meghatározásával. Az állatcsoportok szervezete s élelfolyama rövid vonásokban mindig alkalmilag ismertetendő. Tankönyv: Róth S. az álattan elemei. — Tanár: Kellert L. u III. o s z t á l y , hetenkínt 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtani ismeret kibővitendő a kőzettannal s a geologia alapvonalaival. b) Tavaszi és nyári hónapokban, a növénytani ismeret a növények meghatározása utján bővítendő s minden alkalommal ismertetendő a növények szervezete és életfolyamata. c) Röviden egybe kell vettetni a föld terményeinek kapcsolatban állását egymással s így egybefoglalni földünk természetrajzát. Tankönyv • Itóth S., az ásvány-, kőzet- és földtan elemei, a növénytan elemei. — Tanár : Kellert L. 6. Természettan. IV. o s z t á l y , hetenkint 3 órán. A testek általános tulajdonságai. A testek mozgása. Az erők és azok súlyegyene. A munka. A gépek Tankönyv : Greyuss - Berecz, természettan. — Tanár : Vidor S. 7. Földrajz. C z é l : A föld természeti és állami viszonyainak ismerete, különös tekintettel hazánkra. I. o s z t á l y , hetenkint 2 órán. A magyar osztrák monarchia földrajza, különösen Magyarország földrajza, az osztrák tartományoknak csak általános áttekintése, kiválólag az első természeti viszonyai. (Az országok természeti viszonyainak ismertetéséhez fűződnek a topográfiái főbb adatok, városok és vidékek néprajza, a lakosok főbb foglalkozásának ismertetésével, nemkülönben a föld és kőzet főbb nemeinek, a jellemző növények és állatoknak lehetőleg szemlélet útján való ismertetése, szem előtt tartva a természetrajz tanításával való kapcsolatot.) Tankönyv : Hun/alvy - Schneider : földrajz I. — Tanár : Kertész J. II. o s z t á l y , hetenkint 2 órán. Európa bővebb és Ázsia összébb vont ismertetése oly módon, mint az első osztályban, kapcsolatban a statisztikával. Tankönyv: Hunfalvy—Schneider, földrajz II. — Tanár: KertészJ. III. o s z t á l y , hetenkint 2 órán. Amerika bővebb, Afrika és Ausztrália összébb vont ismertetése, az előbbi osztályokban megállapított módon, tekintettel a felfedezések lörténelmének főbb mozzanataira, kapcsolatban a statisztikával. Tankönyv : Hun/alvy— Schneider, földrajz III. — Tanár: AltmannM. 5S ÍV. o s z t á l y , hetenkint 2 órán. a) A három első osztályban tanult földrajzi ismeretek együvé foglalása és az egész áttekintése. b) A mathematikai és physikai földrajz elemei s földabroszok készítése. Tankönyv: Kozma Gy., általános földrajz. — Tanár: Altmann M. 8. Történelem. C z é l : a) Hazánk művelődési történelme, a társadalmi viszonyok és a törvényhozás ismertetésével. b) Európa és Amerika történelme azon korszakainak ismerete, melyekből a művelt népek jelen állása megérthető. III. o s z t á l y , hetenkint 2 órán. A magyarok történelme oly rövid áttekintésben, hogy egy év alatt az egészen át lehessen menni ; Magyarország politikai földrajzának oly módon való áttekintésével, hogy az ország különböző korszakokban volt állapotát, a tanuló a történelemmel kapcsolatosan megismerje. Tankönyv: Mangold L., Magyarország története. — Tanár: Kertész J. IV. o s z t á l y , hetenkint 3 órán. Európa történelme Amerika felfedezéséig. Kiemelendők a tanitás folyamán: A keleti népek művelődési viszonyainak rövid ismertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. — A kereszténység eredete és terjedése. A népek nagy vándorlása és annak folytán alakult uj államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak. A középkori viszonyok bomlása. Az idetartoaó íöldabroszok használásval és a szükséges földrajzi felvilágosításokkal Tankönyv: Mangold L., világtörténet. — T a n á r : Kertész J. 9. Rajzolás. C z é l : A szabadkézi rajzolás gyakorlása mellett a szerkesztő sikmértan és vetülettan alapfelaüványainak ismerete s ezeknek mindkét irányban alkalmazása. I. osztály. a) Szabadkézi rajz. hetenkint 2 órán. Előkészítés a rajzolásra. Egyenes vonalak, görbe vonalak s ezekből összetett egyszerű diszitmények. Síkmértani idomok. — Egyszerű mértani testek, sodrony- és teljeslapu mintákról (távlati rajz) árnyékolással ís. Az előadás mérve szerint a mintázás kezdete. 66 b) Mérlani rajz, hetenkint 2 órán. Szerkesztő síkmértan elemei (eszközükkel) Tanár: Schwarz Mór. II. o s z t á l y. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Fali táblára előrajzolt ábrákról, tali nagy képekről; ékítmények elemei. Fokozatos előhaladás a mintázásban. b) Mértani rajz, hetenkint 3 órán. Vetülettan elemei: a pont, vonal siktérbeli helyzetének meghatározása, egymáshoz való viszonya. Tankönyv: Adámovich, ábr. mértan. — Tanár: Schwarz Mór. III. o z t á l y. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. (íörög, később középkori és keleti stilü ékítmények rajzolása és színezése lapmintákról. Összetettebb ékítmények féldomboru mintákról. Mintázás. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. A vetülettan ismétlése és folytatása: síkok által határolt s görbe feliitetü rendes mértani testek ábrázolása. Árnyékszeikesztés. A látkép (perspektíva) szerkesztése. Tankönyv : Adámovich, ábr. mértan, — Tanár. Schwarz Mór. IV. o s z t á l y. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Ékítmények dombormüvekről, virág és emberi fej s testrészek rajzolása domború mintákról. A renaissance stil alapvonalai. Mintázás b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. Lépték (mérték) szerinti rajzolás. A mérlani rajz alkalmazása az építészeti szerkesztés különösen azon ágaira, melyek a müasztalosságban, lakatosságban vagy az ngyagiparban e tekintetben előfordulnak. Tanár : Schwarz Mór. 10. Éneklés. I. és II. o s z t á l y , hetenkint 1 — 1 órán. Létrák. Gyakorlatok különböző alaphangból, chorálok és népdalok. A könnyebb hangnemekből négy kemény s ezzel kapcsolatos négy lágy kargyakorlatok magyar népdalokból. Tankönyv: Goll /., Polyhymnia, Bartahis 1., Éneklő ABC. — Tanár : Kertész J. 59 III. és IV. o s z t á l y , hetenkirit 1—1 órán. A következő nyolcz kemény és nyolcz lágy hangnem ; — továbbá kisebb beosztásé művésziebb hangjegyek és diszitmények használata. — Kargyakorlatok magyar népdalokból Tankönyv: Goll 1., Polyhymnia, Bartalus I., Éneklő ABC. — Tan á r : Kertész J., 11. Testgyakoriat. I., II., III. és IV. o s z t á l y , hetenkint 1—1 órán. a) A rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többféleségét kifejtik, a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulalokat, sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának összeállásának és kifejlésének különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatok különféle nemeit slb. Általános órabeosztás. I. 11. i III. 1 i v. ,Össze o s z t á l y sen 1. 1 Hit- és erkölcstan . . . 3 3 3 3 12 2. ! Magyar nyelv és irodalom . . 5 5 4 3 17 3 Német nyelv 5 5 5 o 20 4. Számtan 3 3 3 3 12 5. Mértan 2 2 1 1 6 6. Természetrajz 3 3 3 9 7. Természettan 3 3 8. Földrajz 2 2 2 2 8 9. Történelem 2 3 5 10. Szabadkézi rajz . . . . . 2 2 2 2 8 11. Mértani rajz 2 3 2 :t 9 12. Szépírás • , 3 2 3 2 11 ! 13. Éneklés 1 1 1 1 4 11. Testgyakorlat 1 1 1 t 1 4 1 1 32 32 32 32 128 Izr. isk. Ért. 5 58 XI, Érdemsorozat. I Osztály. Osztályfőnök : KELLERT LAJOS. 1 A tanulók nevei Hittan i Magy. ny. 1 Német ny. i - - - : Számtan Mértan Termész. rajz Földrajz Szabk. rajz. Mértani rajz ! Szépirás i \' Testgyakorl. Enek Magaviselet Szorgalom Adler Gyula 3 1 3 3 3 3 3 2 3 3 1 2 2 2 3 Auszterweil Vilmos 3 4 3 4 4 3 4 3 3 2 2 3 2 4 Berger Dezső 2 2 3 1 1 2 2 3 3 3 3 3 2 2 Berger Lipót 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 2 2 3 5 Berger Mór 3 4 3 2 3 3 4 3 3 3 2 2 2 4 Blauhorn Emil 1 2 1 1 1 2 2 3 3 2 2 2 1 1 Blühweisz Győző 2 2 2 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 1 Buksz Manó" 2 2 3 1 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2 Deutsch Jakab 1 2 1 2 1 1 2 1 1 2 2 1 1 1 10 Deutsch Sándor 2 3 4 3 2 2 3 1 1 2 3 2 2 3 Fischl Jenő 2 2 3 2 3 2 2 3 3 2 2 2 3 2 Glaser Lajos 2 2 4 1 2 2 3 3 3 3 2 2 2 3 Goldberger Vilmos 2 2 3 4 4 3 3 3 3 2 2 3 2 3 Günser Arthur 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 2 2 2 3 15 Heisler Ignátz ism. 1 2 2 1 1 2 2 ! 1 2 2 1 2 2 Hirschler Miksa 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 í 1 Hoch Imre 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 í 1 1 Kohn Lajos 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 2 2 Kohn Miksa 2 2 3 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 20 Kondor Dezső 1 2 2 3 3 1 2 3 3 2 2 2 1 2 Kollmann Sándor 1 2 2 3 1 1 1 1 1 2 2 3 1 1 Kluger József 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 Klüger Pál 2 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 2 1 2 Krausz Ignácz ism. 1 2 2 3 2 1 2 1 1 2 fm 3 1 2 25 Krausz Leo 2 ;Í 2 3 3 2 3 3 3 2 2 2 1 2 Kürschner Mór 3 4 3 4 4 4 3 4 4 3 3 3 2 4 Kusevics Pál r. k ism. 1 3 3 3 4 3 3 3 3 2 2 2 2 3 Lausch Lajos 3 3 3 2 4 3 3 2 2 3 2 2 1 3 Liditt Samu 2 3 3 2 3 2 3 3 3 3 3 2 1 3 30 Mayer Gyula 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2 3 Menczer Andor l 2 1 2 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 Milhofer Ernő 2 4 3 4 3 2 3 3 3 2 3 3 2 Moses Miksa 3 3 2 3 3 3 3 1 1 2 2 3 1 2 Neufeld Rezső, ö. d. l 1 2 1 1 1 1 2 2 2 2 3 1 1 35 Paunz Alfred 2 2 3 3 3 2 2 3 3 4 fm 3 2 2 Badó Gyula 2 1 3 1 2 1 1 3 3 3 2 1 1 2 Reinitz Lajos ; 1 2 3 3 3 1 3 2 2 1 2 2 2 3 Richter Vilmos ism. l 2 2 2 3 2 1 2 2 3 3 2 2 1 2 59 Kimaradlak : Eicbner Sándor ism. Löbl Béla ism. 5* A tanulók nevei Hittan Magyar ny. Német ny. j Számtan i Mértan Termérszetr. \|j Földraj« ! Szabk. rajz. ! Mért. rajz Szépírás Testgyakorl. 1 Ének Magaviselet ! Szorgalom \| Hosenberger József 40 Hattler Rezső Schönbaum Mór Schwarcz Ferencz Spitzer Dezső Steiner Robert 45 Steinberg Ferencz Weinstingl Samu Weisz Adolf ifj. Weisz Adolf id. Weisz Arthur 1 2 2 3 1 2 2 1 3 2 2 3 3 3 4 3 2 3 3 4 3 3 • 3 3 2 3 2 2 2 3 4 3 3 2 3 1 3 2 2 2 2 4 3 4 3 3 3 3 3 2 3 3 4 3 3 1 2 3 3 1 2 1 3 3 3 3 3 2 3 4 2 2 3 3 4 3 3 2 3 1 3 3 1 3 3 4 3 3 1 3 1 3 3 1 3 3 4 3 3 2 2 2 3 \'2 2 3 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 2 2 :i 3 2 2 3 2 2 2 1 3 1 2 1 2 1 1 2 2 2 2 2 1 3 2 3 2 2 2 2 4 3 3 60 Ii. O s z t á l y, Osztályfőnök: KERTÉSZ JÓZSEF. A t a n u l ó k nevei Hittan Magyar ny. j Német nyelv! Számtan Mértan Term, rajz Földrajz Szal>adk. r. i Mértani rajz Szépírás Ének Testgyakorl.: Magaviselet ! Szorgalom \|j Armuth Arnold 2 1 2 I 1 1 2 1 1 í 2 1 3 1 l Arnstein Adolf 1 2 3 3 .3 2 2 3 3 2 3 3 2 3 Bachrach Béla 3 3 2 3 3 2 2 1 2 2 3 2 2 3 Berger Iguácz 2 2 1 1 i 1 1 1 1 2 2 2 2 1 5 Bonyhádi Samu 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 Bürger Arnold 1 1 1 1 1 1 l 2 1 2 3 2 2 1 Deutsch Aladár 3 4 3 4 3 3 3 2 3 3 2 3 3 4 Deutsch .József 2 3 3 2 3 2 3 3 2 2 3 3 2 3 Fischer Ferencz 2 1 1 2 1 1 1 3 2 2 3 2 1 1 10 Goldschmidt Arnold 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 1 1 Gottreich Aladár 3 4 3 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2 4 Gróf Miksa i 1 2 2 3 2 2 2 2 2 1 2 3 1 2 Grosz Kálmán 2 2 3 3 2 1 2 2 2 2 3 3 2 2 Grünfeld Ferencz 2 3 2 2 2 2 3 3 2 3 3 3 2 3 15 Grünwald Lajos 2 3 u 2 4 2 3 3 4 2 2 3 1 3 Günsberger Gyula 2 4 3 3 4 2 3 3 4 2 2 2 tOj 4 Handlei Sándor 3 3 4 3 4 4 3 4 4 3 3 4 3 4 Hirscbl Ödön 3 4 3 4 3 3 3 1 3 3 2 1 3 3 Kellermann Béla 1 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 20 Kohn Dezső 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 Koréin Jenő 2 3 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 Krausz Zsigmond, ö. d. 1 1 1 1 l 1 1 1 1 2 1 2 1 1 Kremsier Ernő 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 3 3 1 3 Lichtenstein Zsigmond 3 :! 4 4 3 2 2 3 3 3 2 2 2 3 25 Mandler Oszkár 3 2 1 3 3 2 2 1 3 2 2 2 1 2 Márkusz Jenő 2 2 3 1 3 2 2 2 2 3 3 2 2 Marton Aladár 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 3 1 2 Meuczer Rezső 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 Miltényi Ignácz r. k. 2 3 4 3 4 2 3 3 4 3 3 2 2 3 30 Nádor Lipót 3 3 3 2 3 2 1 2 3 2 3 2 2 2 Fóliák Bernát 3 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 1 2 Bosenfeld Miksa 3 3 4 3 4 3 3 2 3 1 1 3 2 3 Bosner Miksa 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 2 3 Schlesinger Lajos 2 3 3 3 3 2 3 2 3 1 3 2 2 2 35 Schönfeld Miksa 1 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 1 1 Schoszberger Samu 1 3 3 1 3 2 2 3 3 1 2 2 2 2 id. Schwarcz Miksa 2 2 2 2 3 1 2 1 2 3 2 2 2 2 ifj. Schwarcz Miksa 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 3 2 2 2 61 A tanulók nevei Hittan Magyar ny. i Német ny. Számtan Mértan Term, rajz Földrajz Szabadk. r. Mértani rajz\' Szépírás I Ének Testgyakorl. Magaviselet ; Szorgalom 1 Sohár József r. k 2 3 3 4 4 3 3 3 4 3 3 1 1 3 40 Stettler Samu 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 _ 1 1 Weiner Emil 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 •> 2 1 1 Weiner Mór 2 2 i 1 2 1 1 2 2 2 2 2 1 1 Weisz Aladár 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 _ 2 2 Weisz József 1 1 2 1 1 1 1 I 1 1 3 2 1 1 íü Weisz Náthán 3 3 2 1 2 2 3 3 2 3 2 3 1 Zapletál Ödön 2 3 3 3 4 9 3 . 3 4 2 2 3 2 3 Kimaradt: Gultmann (íyőző 62 III. Osztály. Osztályfőnök: ALTMANN MÓR. A tanulók nevei Hittan Magyar Német Számtan Mértan Term. rajz. Földrajz. Történelem \'Szabk. rajz \| ! Mért. rajz. 1 Szépírás Ének Ttstgyakorl. Magaviselet 1 Szorgalom Adler Lajos 3 3 3 4 3 3 3 3 3 4 2 3 1 2 3 Augenfeld Dezső 3 4 3 4 4 3 3 4 2 4 2 3 2 2 2 Berger Jenő 3 3 3 1 3 3 3 3 1 2 2 3 3 2 3 Berénv Árpád ism. 2 3 3 3 3 2 3 2 3 3 2 3 2 2 3 5 Böhm Emil 3 2 3 1 1 3 2 1 2 1 2 3 2 2 2 Braun Jenő :$ 2 3 1 3 3 3 2 2 2 1 2 fm 2 2 Bún József 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 2 1 Eislitzer Béla 2 2 2 2 3 2 1 2 1 3 2 3 3 1 2 Flesch Bezső 1 3 2 2 3 2 2 2 3 2 2 3 2 1 2 10 Gibs Gusztáv V i z s g- m a r a d t Glaser Bezső 2 2 3 3 3 2 2 3 2 2 1 2 2 2 2 Grosz Géza 2 2 2 2 2 2 2 2 1 3 2 3 2 2 2 Grosz Zsigm. 2 2 4 2 4 3 3 3 3 4 3 2 3 2 3 Grünwald Ede 2 3 2 2 4 2 2 2 2 4 3 3 3 1 3 1b Hirschel Bezső 2 2 2 2 1 2 1 2 1 2 2 fm fm 2 2 Hoch Géza, ism. 2 3 3 2 2 1 3 2 1 2 2 1 3 2 2 Kohn Adolf 1 l 2 2 3 3 2 2 2 3 3 1 3 2 1 2 Kohn Ottó 3 a 1 2 1 1 1 2 1 2 2 3 2 2 2 Krausz Oszkár 2 2 2 2 2 2 2 1 3 3 2 1 2 1 2 20 Kremsier Gyula 1 1 2 2 2 1 2 1 2 2 2 2 2 1 1 Leitner Ernő 3 3 3 4 3 3 3 3 2 4 3 3 1 2 4 Löw Jenő 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 Löwy Ignácz 2 3 3 2 3 2 3 4 2 3 2 2 2 2 3 Löwy József 1 2 2 3 2 1 1 1 2 2 2 1 2 1 1 25 Marton Miksa, ism. 3 3 3 3 3 2 4 4 3 3 2 2 3 2 2 Maulwurf Gyula 2 2 2 3 3 2 2 2 3 3 2 3 2 2 2 Neuwald Zsigm., ö. d. 1 2 2 2 2 1 2 1 2 2 2 3 2 1 1 Nyitrai Lajos 2 2 •í 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 Bosenberg Salamon 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 3 1 1 1 30 Schlesinger Ferencz 2 1 2 1 1 2 2 1 (m 1 2 3 2 1 1 Schreiber Ignácz 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 fm 2 2 Strém Ödön 2 2 4 2 3 3 4 2 3 3 2 3 fm 3 3 Strausz Lajos 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 Singer Kálmán 1 2 1 3 2 1 1 1 2 2 1 1 3 1 1 35 Walder Jakab 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 1 2 Weisz Bódog 2 2 2 2 3 2 2 3 íi 3 2 1 2 2 2 Weisz Lipót 3 3 3 2 3 3 3 3 1 3 2 3 2 2 3 Kimaradtak : Heck Henrik, Groág Jenő és Steiner Árpád IV Osztály. Osztályfőnök: SCHWARCZ MÓR. A tanulók nevei Hittan Magyar ny. ! Német. ny. Számtan Mértan Természettan 1 : Földrajz Történelem \| Szabk. rajz \| Mért. rajz. j Szépirás ; Ének 1 Testgyakorl. \| Magaviselet 1 Szorgalom \| Armuth Mór 2 1 2 1 1 t 1 1 1 1 3 2 2 2 1 Beck Sándor 1 2 2 3 3 3 1 1 2 3 2 1 2 2 Bischitzky Jakab 1 2 o 3 3 3 2 2 2 3 2 1 2 2 2 Blühweisz Heinrik 2 3 2 3 3 2 2 2 1 ö 1 2 1 1 2 5 Deutsch János í 1 2 2 3 2 I 2 2 3 3 2 1 2 Grüuhut Rezső 2 1 2 2 3 2 2 1 1 2 2 2 1 1 1 Günser Jenő 2 3 3 3 4 4 3 3 3 3 3 3 3 2 3 Hirschel Salamon ! 1 2 2 2 2 1 1 2 1 2 3 2 2 1 1 Hirschel Fülöp \| 1 2 í 2 2 2 1 1 1 2 1 2 1 2 1 10 Hirschsohn Lipót 3 3 2 2 3 3 2 3 1 3 1 2 1 2 Hoch Sándor 1 1 2 3 3 2 1 1 1 2 3 1 1 1 1 Kohn Albert 1 1 1 1 1 1 1 I 2 1 2 2 1 1 1 Krauss Simon 2 2 2 2 3 2 1 L 1 2 1 2 2 1 2 Löwy Vilmos, ö. d. 1 1 1 1 1 1 1 í 2 1 1 2 2 1 1 15 Major István r. k. 1 1 3 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 l Neumann Alfréd 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 Bechnitzer Gyula 1 2 2 3 3 2 2 1 2 3 3 2 1 1 1 Rosenfeld János 2 3 3 3 3 3 1 3 2 3 2 2 1 2 2 Szauer Arthur 2 2 2 3 3 3 2 2 2 3 1 1 1 2 2 20 Schertz József 2 3 2 2 3 3 2 3 1 2 3 3 1 2 2 Schwarcz Pál 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 1 1 Weisz Ede 2 2 2 3 3 3 2 2 2 3 1 3 1 1 Kimaradtak : Braun Lajos, Brúder Albert. XII. Iskolai takarékpénztár. O s z t á l y A tanulók A betevők B e t e t t összeg Kamat K i v e t t összeg A péuztar állapota az év végén \\ kezelő neve száma II Po„lg. ih„k. I. " 51 29 (<7 42 — 57] 42 21 12 36 30 Kuliért Lajos 46 28 toi 11 64, 101175 101 75 — Kertész József „ „ Hl \' 37 17 19-16 24! 19 J9 15 86 3 53 Altmann Mór „ „ iv. ; 24 12 28 65 16! 28 81 1 28 81 — — Schwarcz Mór Ősszfsen : 158 86 1 206:33 1 04 207 37 167 54 39 83 C) Középkereskedelmi iskola, Izr. Értesítő. 6 XIII. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, kereskedelmi középiskolákra képesített tanár, az orsz. középiskolai tanáregyesület rendes tagja, állandó hites szakértő a nagykanizsai kir. törvényszéknél, Nagy-Kanizsa város képviselő-testületének és iskolaszékének tagja; tanította a ker. számtant, kereskedelemismét, ker. levelezést, n. nyelvet és szépírást heti 13 órában. — Működésének évei 25, ez intézetnél 24. Hoffmann Mór közép- s polgári iskolákra képesitett tanár, a községi polgári iskola rendes tanára, Nagy-Kanizsa város képviselő-testületének és iskolaszékének tagja, a nagy-kanizsai tanítói járáskör elnöke, a ma gvarországi tanítók orsz. bizottságának és az Eötvös-alap tan. egyesület orsz. bizottságának tagja; tanította a német nyelvet heti 2 órában. — Működéseinek évei 28, ez intézetnél 1. Kozár Ferencz, k. r. áldozópap középiskolákra képesitett tanár, a nagy-kanizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanitotta a földrajzot és történelmet heti 4 órában. — Működésének évei 7, ez intézetnél 1. Mácska Lajos, k. r. áldozópap, középiskolákra képesitett tanár, a nagy-kanizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanitotta a magyar nyelvet és irodalmatheti 3 órában. — Működésének ideje 5 év, ez intézetnél 4 hó. dr. Neummann Ede, a nagy kanizsai hitközség főrabbija, a 9-ik községkerület elöljáróságának tagja; tanította a hittant heti 2 órában. — Működésének évei 9, ez intézetnél 1. Vidor Salamon, rendes tanár, középiskolákra képesitett tanár, tanitotta a mennyiségtant, természettant és vegytant heti 8 órában. — Működésének évei 1, ez intézetnél 1. dr. Villányi Henrik, bölesészettudor, az izr. hitközség pénzlárnoka; tanitotta a franczia nyelvet heti 3 órában. — Működésének évei 9, ez intézetnél 1. XIV. Jelentés a lefolyt 1891-92-iki tanévről. Örömmel telt kebellel teljesítjük tisztünket, midőn kereskedelmi iskolánkról szóló ez évi jelentésünk megírásához hozzá fogunk, mert ez évben vált ténynyé, ami évek hosszú sora óta vágyaink tárgyát képezte, a mi után az iskolafentartó hitközség, semmi áldozattól vissza nem riadva, oly hosszú időn át törekedett: megnyílt a közép kereslted, iskola első osztálya. Ezzel pedig városunk tanügye hatalmas lendületet nyert, gyarapodván oly közmivelődési intézettel, mely, bizton reméljük, annak felvirágoztatásához nem csekély mértékben hozzá fog járulni. Iskolánk szép jövője iránti reményünkre nem csak Nagy- Kanizsának, mint a Dunántul egyik legkiválóbb kereskedelmi városának viszonyai, hanem főleg az intézet múltja és történelmi fejlődése jogosítanak. Mint már mult évi jelentésünkben irtuk, kereskedelmi iskolánk a jövő évben fennállásának 50. évfordulóját ünnepli, mely idő a harmadik osztály megnyitása által az iskola teljes kiépítésének fontos időpontjával találkozik. Ez idő alatt 2549 növendék látogatta intézetünket, mely a »4. osztály«1) szerény néven kezdve, 1857-ben egy »reál«-osztálylyal2) kibővitve és czélját főleg a tanulók szakszerű, gyakorlati kiképzésében keresve ezrekre menő derék, képzett kereskedőt és hivatali, nagy részben igen tekintélyes állásban levő egyént nevelt a hazának. E gyakorlati irány volt oka annak, hogy tanítványaink, daczára annak, hogy csak két évfolyamú szakiskolát végeztek, kereskedői és evvel rokon pályákon mindenütt szíves fogadtatásra találtak, hői rövid idő alatt maguknak és az iskolának közelismerést kivivtak. Ez irányt ezentúl is fogjuk követni, egyszersmind azonban a növendékek általános miveltségére nagyobb súlyt fektetni óhajtván, iskolánkat már a lefolyt tanév elejen a miniszteri szabályzatnak minden tekintetben megfelelő háromosztályú közép- \') A ni.gy-lafiizsai izr. iskola mindin oszlálya ablan az időben 2 évfolyamból (alsó és felső csoport) állván, a 4. Ofztály már akkor is a 7. és évfolyamot jelentette. 2) Tehát 9. és 10. évfolyam. 6 68 kereskedelmi iskolává alakitottuk át, melybe a tanulók csak a közép- vagy polgári iskola 4 alsó osztályának bevégzése után vétetnek föl. Eléggé indokolt tehát azon meggyőződésünk, hogy tanintézetünk jó hirneve ez átalakitás által csak gyarapodni fog. Midőn e fölötti örömünknek kifejezést adunk, nem mulaszthatjuk el őszinte hálát nyilvánitani mindazoknok, kik anyagi vagy szellemi hozzájárulásuk által a nagy mű megalkotásában segítségünkre voltak, ez eredményt lehetővé tették. Ez első sorban természetesen az iskola-fentartó izr. hitközséget illeti, mely egyéb nagy áldozatain kivül; tekintettel arra, hogy az eddigi helyiségek a második osztály megnyitása következtében a keresk. iskola befogadására már elégtelenek, e czélra iskola-utczai 473-4. számú uj házának első emeletét engedte át, melynek átalakítására és berendezésére az elöljáróság tetemes összeget szavazott meg, ugy hogy a jövő tanévben minden tekintetben megfelelő helyiséggel fogunk rendelkezni, mely áll 3 tágas, világos tanterem-, 1 laboratórium-, 1 természet- és vegytani tanszer- és 1 tanári szobából. Az iskola berendezése szintén a modern paedagogia követelményeinek meg fog felelni, mi abból is kitűnik, hogy a hitközség már a lefolyt iskolaévben csupán természettani tanszerekre 600 frtot szavazott meg a jövő tanévre pedig két uj rendes tanári állást (magyarnémet nyelv és irodalom, vegytan, iparműtan, áruisme) rendszeresített, a váltó- és kereskedelmi jog, valamint a nemzetgazdaság- és pénzügytan tanárául pedig dr. Schwarz Adolf helybeli jó hirü ügyvédben kitűnő tanerőt nyert meg az intézetnek. Hálával tartozunk továbbá Nagy-Kanizsa városának, melynek nemes képviselő-testülete 1891. évi augusztus hóban tartott közgyűlésén tanintézeteink subventionálására az 1891—92 ik tanévre 1800 frt. segélyt szavazott meg. Hála és köszönet végre azon nagyérdemű férfiaknak, kik az. intézet felügyeletével megbizva buzgalommal és odaadással annak fejlesztésén közreműködtek , valamint nagys. dr. Ruzsicska Kálmán kir tanácsos és tanfelügyelő urnák, ki e törekvésünkben jóakarólag támogatott. A tanulók beirása aug 30., 31. és szept. 1. napjain eszközöltetett. Az ez évben megnyitott első osztályba felvett tanulók közül polgári iskolai 4 osztályt végzett 26, 4 gymnasiumit 5, 4 reált 2, az előbbi ker. 2. osztályát 2, összesen 35, oly szám, mely várakozásainkat minden tekintetben fölülmulta és az iskola látogatottságára nézve a legszebb íeményekre jogosit. A tanári kar ez évben két rendes és négy bejáró tanár ból állott. Utóbbiak közül Hévizy János főgymnasinmi tanár a 69 nagy-kanizsai választó kerület országos képviselőjévé választatván, helyébe febr. 19. utódja, Varga József főgymn. tanár, alkalmaztatott, kinek szélhűdés következtében csak néhány napig tartó működése után MácskaLaj. főgymn. tanár márcz. 4-től fogva a tanév végéig folytatta az előadásokat, melyek e változások daczára csak 2—3 órai veszteséget szenvedtek. A hazafiúi érzület ápolására mind a 3 iskolában szeptember 16-án, mint Széchenyi István születésének 100 évfordulóján nagy hazánkfia dicső emlékét, junius 8 án pedig Ő Felsége I. Ferencz Józset Urunk és Királyunk megkoronáztatásának negyedszázados jubileumát ünnepeltük. Első alkalommal az igazgató, utóbbinál az elemi iskolában Krámer Lajos, a polgári és középkeresk. iskolában az igazgató hazaszeretetre buzditó beszédet intézvén az ifjúsághoz A koronázási jubileum ünnepélye alkalmával, jun. 7-én délután, az el. leányiskola 5. és 6 osztályának, valamint a polg. és középkereskedelmi iskola növendékei tanáraik kíséretében kirándulást tettek a közeli Bagola-Sánczra, hol a délutánt játékkal, énekkel tánczczal vidáman töltötték. Gyakorlati ismereteik szaporitása czéljából a középker. iskola növendékei az igazgató és Vidor S osztályfő kiséretében Blau M. fiai helybeli czég cognacgyárát és Weiser I. C. helybeli czég gépfelszerelő műhelyét tekintették, úgyszintén a helybeli táviró hivatalt Szommer N. főnök ur engedelmével. Ugy a nevezett czégeknek, mint a főnök urnák e helyen is köszönetünket nyilvánítjuk. Az iskolaszéki tagok rendes látogatásain kivül nagys. dr. Kármán Mór. egyetemi tanár, május 15-én polg. és középkeresked, iskolánkat becses látogatásával örvendeztetette. Nagys. dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos és tanfelügyelő ur pedig junius 23-án a középkereskedelmi iskola vizsgáján becses jelenlétével szerencséltetett, távozásakor a tapasztaltak fölötti teljes megelégedésének kifejezést adván. Az iskola fegyelmi állapota tekintettel a sokféle intézetből összekerült növendékekre kezdetben némi nehézséget okozott ugyan, de rövid idő alatt teljesen kielégítővé alakult Szigorúbb büntetést a tanári kar csak egy esetben volt kénytelen alkalmazni. Az egészségi állapot, az iskolalátogatás és a tanulók előmenetele a tanév elejétől annak végéig panaszra nem adtak okot; mulasztások csak ritkán fordultak elő. A beirt 35 tanuló közül 34 az iskolát a tanév végéig rendesen látogatta. Midőn igy az elért eredmény fölötti örömünknek kifejezést adunk, nem mulaszthatjuk el, hogy intő szózatunkat ne intézzük tanulóinkhoz és őket ne figyelmeztessük, hogy a 70 kereskedelmi iskola czélja csak kifogástalan magaviselettel párosult, meg feszitett szorgalom által érhető el, hogy a 3. osztály befejezése után a három év alatt tanultakról záróvizsgálaton számot fognak adni. Jól használják tehát fel a kéthavi szünidőt, nehogy ez alatt a tanultak nagy részét elfeledve elégtelen készültséggel lépjenek a 2. osztályba, mely baj az év folyamán folyton növekedve őket czéljuk elérésében gátolná. Azért igen jól cselekesznek, ha mindjárt a szünidő első napjaiban kellő időbeosztást készítenek, melyben az egyes tantárgyak rendszeres ismétléséről gondoskodva van. így aztán kellően elkészülve az uj tanévnek nyugodtan nézhetnek elébe. De kérjük a t. szülőket is, hogy gyermekeik magaviseletének és szorgalmának folytonos ellenőrzése által bennünket nehéz feladatunkban támogassanak, mert csak az iskola és szülőház vállvetett működése által érhető el a közös czél: ifjúságiink testi és lelki kiképzése, XV. Előadott tananyag. I. o s z t á l y. Hittan. Hetenkint 2 óra. Általános bevezetés. A vallás tartalma. A vallás kúlforrásai. A szent könyvek. Írásbeli és szóbeli tan. A kinyilatkoztatás. A tiz ige és a többi törvények. Hitágozatok. Az Istenről szóló tan. A szentirásból : Bevezetés a prófétákba. Jesája 40, 41, 42, 43, ^4, 51, 52, 53, 55 és 58. fejezetének fordítása és tüzetes magyarázata. Tanár : Dr. Neumann Ede Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Tananyag : A szónoklattan. A leirás. A regény és novella. A történetírás, ennek forrásai, segédtudományai és fajai. Az értekezés és különböző formái. A levélpróza. A hangsúlyos és időmértékes verselés. (Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat, felváltva házi és iskolai). Olvasmányul a tankönyvben felhozott példák vétettek fel a tanultak megértésére és begyakorlására. Tankönyv: Balassa János Poétikai és Rhetorikai Magyar Olvasókönyve. Tanár: Mácska Lajos. Német nyelv. Hetenkint 4 óra. Az egész mondat- és alaktan, különösen a praepositiók a melléknév és ige esetvonzásának tüzetes tárgyalása, a szórend sarkalatos szabályainak fejtegetése, helyesírás, a szókincs szaporítása a szóképzés szabályai alapján, a használatosabb mellékmondatok tárgyalása, egyszerűbb mondatszerkezetek. Az egész nyelv, mint élő organismus gyakorlata, olvasás, fordítás és társalgás által. A stilisztika rövid áttekintése. A nyelvtanra vonatkozó írásbeli feladatok, az üzleti életben előforduló ügyiratok, levelek írása és könnyű thémák kidolgozása. (Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat felváltva házi és iskolai.) Tankönyv : Dr. Schack Béla, Német Olvasókönyv I. Tanár : Hoffmann Mór. tranczia nyelv. Az olvasás gyakorlása hangtani törvények alapján. Az articulus. A főnév ejtegetése és annak nemei. A melléknév. A segédigék. A névmásők. A participe p tssé és annak egyeztetése. Fordítások 1—50 leczke. Beszédgyakorlatok. Kisebb ügyiratok szerkesztése és emlézése Kéthetenkint iskolai gyakorlat. Hetenkint dictée vagy extemporale Tankönyv : Büchner, Lehrbuch der Franz. Gescháftssprache Tanár : Dr. Villányi Henrik. Földrajz. Hetenkint 2 óra. Az oczeánokról és szárazföldekről általában. A nem európai államok részletes leírása, tekintettel ezek kereskedelmi terményeire és czikkeire, valamint közlekedési intézményeire. A mennyiségtani földrajz főbb részei. Tankönyv: Péter János, közgazdasági Földrajz I. rész. II. kiadás. Tanár : Kozár Ferenc^. 72 Történelem. Hetenkint 2 óra. A renaissance és a nagy felfedezések a reformátió és ellenreformátió. A nagy hatalmak megalakulása és az állami élet kifejlése; a fejedelmi absolutismus kora; a demokratikus mozgalmak; a franczia forradalom és Napoleon kora. Az egyes államok közgazdasági viszonyainak fejlődése az új korban rövid áttekintésben. Tankönyv: Mangold Lajos, Világtörténelem 111 kötet. Újkor. III. kiadás Tanár : Kozár Ferencz Mennyiségtan. Hetenkint 3 óra. A négy alapmüvelet ismétlése után hatványozás és gyökvonás. Egyenletek felosztása. Első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel Számtani és mértani sorok. A planimetría alapfogalmának ismétlése. Területszámitás Tankönyv : Dr. fieke M, Algebra. Tanár: Vidor Salamon. Vegytan. Hetenkint 3 óra. A chemia legfontosabb törvényei, Az elemek osztályozása. Savak. Aljak. Sók. A főbb elemek és vegyületek tulajdonságai. Kénsav-szóda gyártás. Agyag- és üvegipar. A fémek előállitása érczekből Szenhydrogenek. Gyanvegyületek. Világitó gáz alkoholeczet gyártás. Aromás vegyek. Szappan. Festékek. Mindent kü lönös tekintettel az iparra és kereskedelmi czikkekre. Tankönyv : Erdélyi és Toborffy. Vegytan. Tanár : Vidor Salamon. Természettan. Hetenkint 2 óra. Általános tulajdonságok. A szilárd, cseppfolyós és légnemű testek mehánikája. Hőtan. Hangtan. Fénytan. Delejesség. Villamosság. Mindent különös tekintettel az ujabbkori fontosabb találmányokra. Kísérletekkel. Tankönyv: Gregus B. Természettan. Tanár : Vidor Salamon. Kereskedelmi számtan és irodai dolgozatok. Hetenkint 5 óra A 4 alapmivelet közönséges és tizedes törtekkel, rövidített szorzás és osztás, egyszeríí és összetett hármasszabály és azoknak alkalmazása külömbözö feladatokra, olasz, gyakorlat, lánczszabály, a százalék számítás és ahhoz tartozó különböző feladatok, áruszámitási jegyzékek eladási és vétel Számlák, áru-calculatio. Kamatszámítás, értékpapírok számítása, discontszáműás és ehhez tartozó jegyzékek, határidőszámitás, a fontosabb államok pénz- és mértékrendszere. Tankönyv: Dr. Veress Vilmos, Kereskedelmi Számtan. Tanár: Bún Samu. Kereskedelemisme. Hetenkint 2 óra. Gazdasági alapfogalmak: javak, gazdaság, termelés, munka, munkamegosztás, töke, áru. ár, forgalom. .logi alapfogalmak rövid vonásokban: a magán- és közjog, jogügyletek, A kereskedés lényege és felosztása tárgyára, területére és terjedelmére nézve ; bel- és külkereskedés különös tekintettel hazánk viszonyaira. Kereskedők és kereskedelmi segédszemélyzet ; bizományos, ügynök, alkusz, szállítmányozó stb. Czég és telep. — Kereskedelmi társaságok. — A kereskedelmi üzlet megszűnése. — Mérték és mértékhitelesités. — A hitel. — Kereskedelmi ügyletek; adás-vevés fizetési módok. A kereskedelmet előmozdító intézmények : közraktárak, vásár, tőzsde. Közlekedési eszközök. Tankönyv: Dr Sebestyén Jenő, kereskedelemisme. Tanár: Bún S. Kereskedelmi levelezés. Hetenkint 2 óra. A kereskedelmi irály kellékei, a levelek külalakja. Kör-, ajánlati-, rendeleti-, neheztelő- s tudakozó levelek, valamint fizetési ügyekben előforduló levelek. Tankönyv: Névi László, Keresk. Levelezés. Tanár: Bún Samu. XVI. Kivonat a nagykanizsai középkereskedelmi iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet czime, czélja, tanterve. 1. Az intézet czime; Nagy-Kanizsai Középkereskedelmi Iskola 2 íj. Czélja és rendeltetése, hogy ne csak szűkebb lokális körre .szorítkozva, hanem országos .jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly if.jakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők ugy általános, mint szakmiveltségök, valamint, gyakorlati képzettségűk szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános miveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását, lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági, vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben miveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtanak. 3. tj. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon Ali, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) bíró középkereskedelmi iskolák számára a nagym. vallásés közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1885. évi augusztus hó 3-án 29,801 sz. a. kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. Az idézett szervező rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek a nevezett minisztérium állal később netán elrendelendő módosításait az intézet magára nézve kötelezőknek ismeri. Attól akár a kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását, illetőleg az intézet, felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, a mennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények mulhatlanul szükségessé teszik Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos tantervről oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag mennyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék. 5. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyitványnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül, a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi t. cz. értei74 mében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá felsőbb gazdasági intézetek s a műegyetem meglelelő collégiumnak látogatására is minősitve vaunak, és végül a mennyiben az intézetbe lépésök előtt négy közép-, vagy polgári iskolai osytályt jó sikerrel végeztek, jogositvák, hogy hadkötelezettségüknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fentartás, felügyelet és igazgatás. 6. §. A nagy kanizsai középkereskedelmi iskola\' fentartója a nagykanizsai izr. hitközség. 7. § Az inté/.et feletti főfelügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet lentartó nagy-kanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott isko\'aszékre van bizva. A tanulók. 20. §. Tanulókúl felvétetnek : az első (alsó) osztályba. a.) oly tanulók, kik a gymnasium real- vagy polgári iskola 4 ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték, és ezt bizonyitváriynyal kimutatják. b) ily bizonyítvány hiányában, korábbi iskolázásuk és hol tartóz kodásuk kimutatása mellett oly tanulók, kik életük legalább 14. évét betöltötték és a fölvételi vizsgálatot, mely a középiskolák alsó négy osztályának tananyagát felöleli, legalább is elégséges sikerrel kiállják. A 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szak iskolán legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alúl eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kii\', minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. A felvételi vizsgálat eredményéről osztályzott bizonyítvány nem adatik. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni azon nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezelt. i Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1 én kezdődik és tart junius végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezőket csak kellő igazolás után veheti föl a tanári kar. 23. §. Deczember 23-án és márczius 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletűket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek v. gyámoknak bemutatandók és ezek sajátkezű aláírásával ellátva az uj szorgalomszak első hetében az osztály főnöknek visszaadandók. 75 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A 3 ik osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttei jelenlétében érettségi vizsgálatot lesznek, mely után előmenetelük szerint, ,jelesen felelt meg," ,,jól megfelelt", „megfelelt", v. „nem felelt meg" osztályzatú bizonyitványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt bejelenti a vizsgálandók számát, t. i. azokat, kik a 3. osztályt sikerrel végezték, és felterjeszti az írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok állal kitűzendő feladványokat. Minden tárgyra nézve több feladvány terjesztendő fel. E felterjesztés nyomán a közoktatásügyi miniszter határozza meg az Írásban kidolgozandó feladványokat, vt lamint a szóbeli vizsgálat napját is. * A nagym vallás- és közokt m. kir. miniszter úr 1892. márcz. 3-án 12097 sz. a. kelt rendelete által e hatáskör ezentúl a kir. tanfelügyelőségre bizatik. XVII. Fegyelmi szabályok a nagykanizsai középkereskedelmi iskola tanulói számára.. I. A tanuló kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával ugy saját magának mint az intézetnek becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi es iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny s minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai állal, osztálya főnökéhez forduljon ; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcseire káros, vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkezni. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó azon tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenség? e csábítja. 5. §. A czél, mely a középkereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitart«"», megfeszített szorgalommal érhető el A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen, s az idő és a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon G. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltétele/. tetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben lörekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon müveit emberhez méltó beszédmódot. Öltözete és egész viselele legyen egyszerű és tiszta. 7. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolában, mint azon kívül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép. úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak tel kell állnia. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni njagukat, s ha tisztjét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanítói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkednek. 79 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. 11. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, az iskolai könyveket és szükséges szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, a mennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkobozhatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távol maradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hoszszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők vagy f^zok helyettesei által Írásban vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel, és pedig csupán csak az orvosnak, a szülőknek vagy ezek helyetteseinek bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hitelas bizonyitványnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető Ugyanazon eljárás köveitelik, ha a tanuló nem egymásután mulasztott összesen 20 órát nem mentett ki. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyeknek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szak tanár beleegyezése nélkül tilos. 13. § 11a a tanuló valamely ragályos bajban (valóságos himlő, bárányhimlő, skarlát, kanyaró, dipliterilis, szamárhurut, egyiptomi szembaj) szenvedett volna, felgyógyulás után az iskolába csakis akkor léphet isméi be, ha teljes felgyógyulását és ragály mentességét kezelő orvosa által kiállítóit bizonyitványnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és ezek helyettesei kötelesek a tanulót az iskolától az esetben is lávol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb emiilelt orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el. 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azon egyént, a kinek gondviselésé alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az oszlályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és halló képességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változlatní vagy cserélni csak sz osztályfő engedelmével szabad 17. § A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a tanterembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belé pését kellő magatartással bevárni Előadás alatt csend és ügyelem követelletik ; mindennemű zavarás, ide értve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad ; a súgás vagy beleszólás szigorúan 78 tillva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; a Íeíadatot mástól leírni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás ; ellenben a futkározás és zajongás a legsz\'gorúbban tiltva van. 19. §. Szintén tiltva van intézet helyisegei előtt való csoportos álldogálás is. Óraközökben az intézetből a tanulónak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, belirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb t-árgyban tesznek, az illetők által, és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá is esik. 22. §. Egyleteket művelődés czéljából alakíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Színház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. § Könyvek vagy más tárgyak elárusitása, cserélése a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos ; épen ugy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű czélra csak az igazgató engedelmével szabad. 111 Fegyelmi büntetések. 24. § Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kívüli viselet hasonlóképen a fegyelmi törvények alá tartozik ; e szerint minden, az iskola czéljával és méltóságával ellenkező cselekvény, pl. a kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása, szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint következők : a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által ; b) a tanulónak elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása ; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által ; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés ; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék, a n. m. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium s a hazai rokon intézetek igazgatóságai értesíttetnek. Ezeken kivül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolái an való bezárás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa állal igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. 79 Tandíjmentes tanulók, ha oly vétséget követnének el, mely a tanári szék előtti megdorgálást vonja maga után, elvesztik a kedvezményt. IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alólok senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasitás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó, és aztán az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. 8b XVIII. Érdemsorozat: I. Osztály. Osztályfőnök: VIDOR SALAMON. A tanulók nevei Hittan Magyar ny. Német ny. Franczia nv. I Földrajz Történet Mennyiségt. I Vegytan Természettan \| feresk.számt. I Keresk. és fogalomisme Keresk. lev. J Szépírás Magaviselet \| Szorgalom \| Allstädter Aladár 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2 2 Báder Ödön 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 2 3 3 Berger Ernő 3 3 3 4 3 3 3 4 3 2 2 2 •> 2 3 Blankenberg Géza 2 2 3 2 2 2 1 3 3 2 2 2 3 2 3 5 Fagyas Géza, r. k l 2 3 1 1 1 1 2 1 2 2 1 2 2 Goldschmidt Lajos 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1 Hirschl Jenő 1 2 I 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 Kaiser Vilmos 3 3 4 4 3 ;i 3 3 3 4 3 3 3 2 ;O> Kaufmann Károly 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 l i 10 Kohn Izsó 1 2 2 3 2 2 2 3 3 1 1 2 2 1 2 Kohn Manó 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3 Kondor Miksa 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 2 2 2 2 2 Mandl Henrik 2 3 2 3 2 2 2 3 3 2 3 3 3 1 2 Maschanzker Bódog 1 1 1 1 1 1 1 1 1 t 1 l 1 l I 15 Mayr Zoltán 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 «•>> Morvay Izsó 1 1 1 1 1 1 1 1 t 1 1 I 1 1 1 Müller Jenő l 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 Neufeld Jakab 3 4 3 3 4 4 4 4 4 3 3 3 2 2 4 Philipp József 3 3 2 2 3 3 1 3 3 2 3 2 2 1 2 20 Bechnitzer Albert 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2 2 Bechnitzer Soma 2 2 2 3 2 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2 Rosenfeld Jenő 1 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2 1 > 2 2 Schlesinger Ignácz 2 2 3 2 1 1 1 2 2 1 3 2 1 2 2 Schön József 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2 2 2 2 2 25 Schwarcz Aladár 1 1 1 1 1 1 ] 1 1 1 1 1 1 1 1 Schlinger Lajos 3 3 4 3 3 4 3 4 3 3 3 2 2 I 2 3 Sommer József 1 1 1 2 1 1 2 1 2 1 1 1 2 1 1 Slrem Ignácz 2 3 2 2 3 3 2 2 1 1 2 2 2 2 Weisz Ernő 1 2 2 3 3 3 2 2 3 3 2 3 3 1 1 30 Weisz Hugo 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 3 3 2 1 2 Weisz Lipót 3 2 3 3 3 3 3 3 3 4 2 3 2 2 3 Wirth Ernő 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 Wolf Géza 3 3 3 4 3 3 2 2 H 3 2 2 2 1 2 34 Zoór Győző 1 2 2 3 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 Kimaradt: Steiner Manó 81 X!X. S t a t i s z t i k a i k i m u t a t á s. a) A tanulók származási helye. Létszám a tanév vég. j I s k o la Osztály Nagy-Kanizsai ] Zala \| Somogy \| Vas \| Veszprém \| Fehér ! Tolna I Baranya j Sopron Pest-Pilis j Belovár Verőeze Varasd 1 Zágráb \| Pozsega \| Morvaországi 1 Alsó-Ausztriai 1 Stájerországi Boszniai Összesen \| Kimaradt Meghalt m e g y e i Elemi leányiskola 1. oszt. (kezd.) 41 41 2 - 39 t.oszt (végz.) 26 26 I — 25 2. osztály 30 3 2 - — — — — 1 - — — — — — - — 36 - — 36 3. „ 4. » 30 20 1 6 1 3 1 1 — — 1 ! 1 — — 1 — — — — — — 33 34 4 — 33 30 6. „ 6. „ 15 19 5 3 4 2 1 1 1 1 1 26 27 4 4 - 22 23 Ö s s z e s e n : 181 18 i . 2 1 - — 1 1 3 1 — _ J ] 1 — — 223 !5 - 208 Elemi fiuisk. 1 1. osztály 43 2 8 1 1 1 47 3 — 44 2. „ 42 14 1 3 — - 1 — - 1 — — 2 — — — - — - 64 1 1 62 3. „ 35 10 — 1 - - — — 1 1 — - 1 - - — — - 49 •2 — 47 4. „ 28 10 3 1 45 3 1 41 Ö s s z e s e n : 1 139 36 12 5 1 1 1 3 — - 3 1 - - - — 205 9 2 194 Polg-ári isk. \| 1. osztály 27 8 5 — — — — — 1 — 7 2 — 1 — — — — — 51 2 - 49 2. „ 22 11 4 5 3 1 1 47 1 - 46 3. „ 23 5 4 1 - 1 - 1 - — 2 1 — 2 — — - — - 40 3 — 37 4 „ 11 2 5 1 — - 1 — — — 3 — 1 — — — — — — 24 2 — 22 Ö s s z e s e n : 83 26 18 2 - 1 6 1 1 — 12 3 4 3 - - 1 1 162 1 8 154 Köz. keresk \| - 1. osztály 21 5 6 - 2 — — 1 — — — 1 — — - — - — 35 1 — 34 F ő ö s s z e g : 424 ¡85 1 48 9 2 1 7 4 3 6 13 4 8 3 4 1 1 1 1 625 33 2 590 82 b) A tanulók. I s k o l a nemzetisége kora vallása O s z t á l y magyar Német Horvát 6 éves 7 éves 1 8 éves 9 éves I 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves ¡\'15 éves 16 éves izraelita róm. kath. i ev. ref. j gür. kath. 1 Összesen j Elemi leányiskola 1. osztály (kezdők) 41 11 15 9 5 1 40 1 41 1. „ (végzők) 26 — _ - 12 8 4 1 — 1 — - - — 26 — — — 26 2. » 34 — 2 — — 6 14 7 7 1 1 — — — 36 — — - 36 3. » 32 — 1 — — 1 7 10 11 3 1 — — — 33 — — - 33 4. 3) 34 5 16 11 2 — — — 38 1 — — 34 5. 6. » 3Î 26 27 — 1 14 1 10 15 1 7 4 25 27 1 - - 26 27 Összesen ;220 ; — 3 11 27 1 24 3 0 124 35M131 1 ! 1 1 29 8 4 2-0 3 _ 223 El. fiúiskola 1. osztály 47 — — 5 29 9 3 1 — — — _ 47 _ — — 47 2. V 60 — 4 — 5 53 4 2 — — — — 63 - 1 - 64 3. n 47 1 1 - — — 19 15 9 ! 5 — — — 49 — — — 49 4. n 45 2 •17 10 6 — — — — 44 — — 1 45 Összesen 199 1 5 5 34j62 28 45 19 7 5 — — 203 — 1 1 205 I Polg- fiuisk. 1. osztály ! 47 4 — — - 11 16 17 6 1 50 1 51 2. 3. n » !41 3 6 1 5 4 11 20 13 13 16 3 ü 5 — 45 40 2 — — 47 40 4. « 20 1 3 8 10 4 2 2 3 1 — — 24 ! Összesen 144 6 12J - T ; 11 27 50 43 20 9 2 158 4 162 I Köz. ker, 1. osztály 34 — 1 — — — — - — — 10 15 10 34 1 — 35 Főösszeg 597 7 21 16 61 86 58 80 81 88 77 38 28 12 615 8 1 1 625 83 XX. Értesítés a jövő tanévre. A tanulók (elvétele mind a 3 iskolába augusztus 30., 31 és szept. 1. napjain d. e. 9—12, délután 3 —5 óráig a következő szabályok szerint történik, mely napokon a javitó vizsgálatok is tartatnak. Az elemi iskola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább 5Va évesek és kiken az oltás sikeresen eszközöltetett, mi szlikség esetén bizonyitványnyal igazolandó. A polgári iskola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább 9 évesek és az elemi iskola 4. osztályát kie\'égitő sikerrel végezték, vagy felvételi vizsga által kimutatják, hogy a 4. osztály számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal bírnak. A középkereskedelmi iskola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább -elégséges sikerrel végezték és azt bizonyitványnyal igazolják A 2. osztályba oly tanulók vétetnek fel, kik az 1. osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő loku szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Úgy a polgári, mint a középkeresked. iskolába újonnan belépő tanulók születési és ujraoltási bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javító vizsgálatra bocsáttatnak : a) az elemi és polgári iskolában azon tanulók, kik legfeljebb 2 tantárgyból nyertek elégtelen osztályzatot. b) a középkereskedelmi iskolában azon, egy tantárgyból bukott tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványon jelezve van. A két tantárgyból bukott tanulók közül azok bocsáttatnak javító vizsgálatra, kik erre a megyei kir. tanfelügyelőségtől engedélyt nyernek. Ezen engedély iránti kérvények 50 kros bélyeggel ellátva és az iskolai bizonyitványnyal felszerelve julius 5-éig az igazgatóságnak benyújtandók. Ugy a polgári, mint a középkeresked. iskolában nem bocsáttatnak javító vizsgálatra azon tanulók, kik az erkölcsi viseletből »kevésbbé szabályszerű « vagy »rossz« osztályzatot nyertek. a~) Évi tandíj az elemi fiúiskolában: helybeliek részére 16., vidékiek részére 20 frt. az elemi leányiskolában : 1.—4. osztály helybeliek részére 16 frt vidékiek részére 20 frt. 5 . - 6 . „ „ „ 32 „ „ „ 40 „ a polgári iskolában : helybeliek részére 32 frt, vidékiek részére 40 frt. a középkereskedelmi iskolákban : I. osztály 450 frt, II. osztály 80 frt. A tandij 2 részletben fizetendő, é. p. az 1. részlet a tanév elején, a 2. részlet február hó elején. b) Beiratási díj az elemi és polgári iskolában : helybeliek részére 1 frt, vidékiek részére 2 frt, a középkereskedelmi iskolában 5 frt. T A R T A L O M. I. Tanhatóság II. Pénz, valuta és valutarendezés . . . • • • 3 III. Jelentés (elemi és polgári isk.) \'¿4 IV. Tanintézeteink jótevői 2K V. Tanszerek VI. Könyvtár 30 A) Elemi iskola. VII. Tantestület \'Ai VIII. Érdemsorozat a) leányiskola . . . . . . . . 33 b) fiúiskola 40 B) Polgári iskola. IX. Tantestület 48 X. A polgári iskola tanterve 49 XI Érdemsorozat 58 XII. Iskolai takarékpénztár t>3 C) Középkereskedelmi Iskola. XIII. Tanári kar 66 XIV, Jelentés a lefolyt évről ^7 XV. Előadott tananyag \'1 XVI. Kivonat a n.-kanizsai középker. iskola szervezeti szabályzatából 73 XVII. Fegyelmi szabályok . . . \' • • • XVIII. Érdemsorozat 80 XIX. Statisztikai kimutatás (miml a 3 intézettől) . . . . 81 XX. Értesités a jövő tanévre 83