Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
9.41 MB
2018-12-06 10:18:53
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
22
165
Rövid leírás | Teljes leírás (219.33 KB)

A Kegyes-Tanítórendiek
vezetése alatt álló
Nagy-Kanizsai Kath. Főgymnasium
értesítője az
1883-84-iki tanévről.
Közzéteszi: Pap János igazgató.
Nagy-Kanizsa,
Wajdits József könyvnyomdájából.
1884.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

a
KEGYES-TANITÓRENDIEK
VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ
ÉRTESÍTŐJE
Az 1883—84-iki TANÉVRŐL.
Közzéteszi:
PAP JÁNOS
igazgató.

Nagy-Ka nlzsa,
WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL
1884.
KEGYES-TANITÓRENDIEK
VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ
NAGY-KANIZSAI KATH. FÖGYINASIUM
AZ ¡883-84 iki TANÉVRŐL.
Közzéteszi:
PAP JÁNOS
igazgató.
ügy&slg
------
Nagy-Ivaiii/,sa,
WAJDITS JÓZSEF KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL.
1884.
TARTALOM:
Zalaegerszegi Állami Levéltár
Néliány állat és növény szereplése a magyar mythologiá ban és a költészetben.
A tanári személyzet. Előadott tananyag.
írásbeli feladatok a magyar nyelvből. Adatok a főgymnasium történetéhez.
I.
Rendkívüli tant árgy a k.
II.
Gyakorló iskola.
III.
Segélyző egyesület.
IV.
Jótékonyság.
V.
Taneszközök.
VI.
Egyéb adatok. Érdemsorozat.
A) Rendes tantárgyakban.
B) Rendkívüli tantárgyakban.
A sorozatban használt érdemjegyek fokozata.
Rövidítések jelentménye.
Stat.istikai kimutatások.
Értesítés a jövő tanév megnyitásáról.
Néhány állat és növény szereplése
a magyar mythologiában és a költészetben.
Az emberre az egész természet, de különösen a mi környezetében él és mozog, sajátságos hatást gyakorol. Ez okozhatta, hogy már a legrégibb korban figyelme tárgyává tevé az ember a hozzá legközelebb álló lényeket, az állatokat és a növényeket, melyeknek majd természetfeletti, majd az övével azonos sajátságokat tulajdonított. A mitől félt, vagy a mit megszeretett, azt idő jártával élénk képzelme csodálatos alakba öltöztette ; így jött létre a hitrege, a monda, a babona, melyeknek később a költészet is szolgálatába szegődött. Rege szól a hösökröl, óriásokról, kik vasat gyúrni, követ morzsolni képesek, mese tartja fenn az Erös Jancsit, ki kenderként nyüvi ki a fákat, valamint a Máknyimák törpét, ki nagy erejével a mondahősöket rendre legyűri. A népképzelem kiterjed az óriásokkal küzdő Bátor Oposra, a héttollú buzogányt viselő Toldi Miklósra, a ki lllosvay szerint ugyancsak rá ijesztett Lajos király ellenségeire, midőn nagy ereje érzetében fülökbe dörögte :
Meghigyjétek tü azt tizenegy királyok, Agyatokba rontom arany koronátok, Uratok Lajost, ha jól nem szolgáljátok.
A mondák kedvencz tárgyát teszi még a hatalmas erejű Kinizsi Pál, szent László király, hogy a régibb Attilát, Csabát stb. ne is említsük.
De a mint vannak a nép képzeletének kedvencz alakjai, melyeknek regébe szövésekor minden nemeset és bámulatost felhasznál; ugy vannak félelmének, utálatának is tárgyai a vasorrú bábákban, boszorkányokban, kiket a természet elfajulásai gyanánt erős vonásokkal szokott jellemezni, kiszínezni; sőt nem elégedett meg halandó társaival, hanem magát az istenséget is saját képére alkotván, küzdelmének sorsosává teszi, s meséiben, mint tisztes aggastyánt, hol segítő-, hol büntetőképen szerepelteti.
A miképen jár el a képzelet az emberrel, oly csodás alakba szövi az állatokat is. Mesél u. i. sárkányról, lidérczröl, tátosról, melyek az ember bajos életét súlyosbítják, majd könnyítik; megostromolja kapzsi vágyában a kincsőrző grijmadarat, felkeresi erdős rejtekében a szerencsét nyújtó Jeliér kígyót, valamint őseink kedvencz
madarához, a néphit szerint haragjában mennydörgő szavú turulmadárhoz is elzarándokol.
A hogyan bánik a gyermekded képzelem az emberrel és az állattal, épen ugy ruházza fel saját érzelmeivel a növényország tarka polgárait is. Állatmeséiben a természetfeletti, a csodálatos játsza a főszerepet, növény-regéiben pedig rendszerint az emberies, a gyengéd érzelem nyilatkozik.
Lássuk azonban a mondottakat egyenkint, s a mennyire tárgyunk természete igényli s kútforrásaink*) bősége megengedi, külön választva s kissé részletesen.
I.
„A természet históriának", mondja Tanárky, „épen úgy megvan a maga mythologiája, mint a pogány históriáknak és egyéb tudományoknak;" de mindazok a regék és mondák, melyek a nép ajkán korunkig fenmaradtak, nem csupán a véletlen vagy a szeszély művei, hanem bizonyos körülmények, homályos ismeretek, sőt egyenesen a nép lelki szükségletei teremtették azokat. Némely állatnak az emberi test tökéletességét meghaladó tulajdonsága, kiválóbb ereje igéző alakja, tekintete, rejtélyes természete vagy egyeseknek sajátos foglalkozása keltette fel a rólok való képzelődéseket, melyeknek megfelelően az állatmesékben is különféle sajátságok személyesítőjei-ként szerepelnek. Néha u. i. a főbb lények cselekvésére, természetök vagy tökélyök előtüntetésére találjuk az állatokat alkalmazva; máskor meg a félelmes, rejtélyes alakokkal csodálatos mesékbe burkolva, mint sárkányokkal vagy lidérczekkel találkozunk; majd végre egyesek kitűnőbb sajátságaiknál fogva isten és ember közötti köz-vetitőkül, vezér-, intő vagy jövendölő lényekül fordulnak elő. Ily fogalmakból eredett a fensőbb hatalmú állatokról való hit, az u.
*) Értekezésünkhöz használt munkák a következők: Ipolyi A. Magyar Mytho-logia.. I\'est, 1854. Erdélyi J. Népdalok és mondák 1 — 3 k. Pest, 1846 — 1848. Tanárky M. Magyarország természeti ritkaságai. Pozsonyban és Pesten, 1814 M i s k o 1 c z i G. Kgy .jeles vadkert. 1709. V e s z « 1 szki Antal. Fa- és tííszeres könyv. Pesten, 1798. Palugyay I. Szabad királyi városok leirása. Pest, 1853. Varga J. A babonák könyve. Arad, 1877. Hanák J. Az állattan története és irodalma Magyarországban Pest, 1849 Tárkányi B Az ó- és újszövetségi szent irás. Eger, 1862 Ormándy M. Apáczai Cseri János életrajza és botanikai munkássága. Kolozsvár, 1879. Dugonics A. Magyar példabeszédek és jeles mondások Szeged, 1820. Toldi F. A magyar költészet kézi könyve. Pest, 1855. Ürményi J. Br Lipti László költői munkái. Pest, 1853. Sche-del F. Csokonai Mihály minden munkái. Pest, 1845. Toldi F. Kisfaludy Sándor minden munkái. Pest, 1847. Gyulai P. Vörösmarty minden munkái. Pest, 1804. ÍJ e y F. Garay János összes költeményei. Pest, 1854. Petőfi Sándor ujabb költeményei. Pest, 1861, Tompa M. Virágregék Pest, 1856 Gregus A. Zrínyi M. Szigeti veszedelme Pest, 1863. Arany J Összes költeményei Pest, 1867. Tompa M Elbeszélő költeményei 1—2 k. Pest, 1870. Cserei Mihály Erdély Históriája (166I—17il). Kézirat. Kriza J. Vadrózsák. Kolozsvár, 1863.
n. állntmythos, melyet még átalánosabbá tett az állattá alakulás képzete, a metempsychosis egy neme.
Népünk meséiben egyik nagyon közönséges alak a sárkány (Draco). Eredete a távol keletre vezet bennünket s nevével már a szent történetek lapjain találkozunk; a 90 ik zsoltárban u. i. mondatik: „Áspison és basiliskuson fogsz járni s az oroszlánt és a sárkányt tapodod." Előjő e nevezet régi nyelvemlékeinkben is; nevezetesen a 103-ik zsoltár fordítása ekképen hangzik: „Ez sárkány, kit teremtettél űneki ellenkezésére."
A sárkány eredetére nézve Erdélyinél azt olvassuk a „Király és az ördög" cziniű mesében, hogy az ördög egyszer rettentő haragjában szakállát tépte és rágta, s a kiszaggatott szőrszálakat dühében a földre hányta, hol minden szál szakáll egy-egy tarajos kígyóvá változott. Az általánosabb néphit szerint azonban a sárkány halból vagy kígyóból lesz, még pedig olyan kígyóból, mely senkitől nem látva hét esztendeig mocsárban tartózkodik s közönségesen más kígyóval táplálkozik; más hiedelem ellenben azt tartja, hogy a csuka, vagy a vén harcsa, ha 7 — 13 esztendőt tölt a posványban, vagy a megvénült házi kakas száraz kútban vagy más félre eső helyen hosszú ideig rejtőzködik, sárkánynyá alakul. Mindkét esetben pedig a sárkány csak akkor jő elő, ha a garabonczás*) előbűvöli vagy kiimádkozza, mikor is az előbűvölt sárkányt megnyergeli, rajta villámgyorsan, szél- vagy gondolatsebesen jár s általa itt is, ott is fergeteget támaszt. Erre vonatkozik Vörösmarty e pár sora a „Tündérvölgy "-ben:
De most lerepült a sárkány két fiával, Az elállt viharok szörnyű hatalmával. Alattok vad szélvész harczolt a hullámmal, Ők felül repültek hármas csattogással.
A sötét felhőkben általában a sárkány és a garabonczás alakját véli észrevenni a nép. Már Br. Listi így énekel róla Mohács veszedelmében :
Isten, beh nagy felleg áll égen csak veszteg, Nyilván sárkány van benne!
Valamint Vörsömarty fennemlített költeményében mondja: De jött a sárkány most hozván ég felhőjét.
*) A garabonczást vagy garabonczás deákot a néphit szegény vándorló legénynek festi, kiuek könnyű szellős öltözete, névszerint szürke köpönyege van, melynek ki- és beforgatása által a föllegek járását irányozza; innen ered a köpönyegnek némely vidéken felleg-kergető tréfás nevezete. A garabonczás folyton útban van, faluról falura jár tejet kér enni, mit ha megtagadnak, forgó szelet csinál zivatart támaszt s jégesővel vereti el a határt
— 6 —
Szintigy látja tüzes alakját, szikrázó farkát az üstökös csillagban s egyéb égi jelekben, mint Cserei Mihály Erdélyország históriájában irja: „Egy estve Ketzén (Torda vm.) künn a kapunál állottunk sokan, s nagy hirtelenséggel az égen egy szárnyas sárkány szikrázva keresztül méne; más helyeken is az országban ugyanakkor láttatott." A garabonczás intésére ilyenkor tövestől kitépi a fákat, mint szélvész pusztítva dühöng, jégesőt von maga után s a merre vonul, teste szélességében letarol, megfehérít mindent, mintha leperzselték vagy bemeszelték volna. Ezt a hiedelmet látjuk kifejezve Csokonai Dorottyájában, a hol mondja:
De felkerekedvén .... Zablás sárkányán a garabonczás deák; Már a forgószéltől csikorognak a fák, Ropog a pásztornak kunyhója fedele, Kavarog a vetés, a víz habbal tele, Egyebütt csendesség látszik völgyön, hegyen, Csak ott van fergeteg, a hol ő átniegyen.
Épen ilyen pusztítást okoz a harczmezőn is; azért kérdezi Zrinyi a „Sziget veszedelméében:
Váljon ez ki keze munkája lehetettV Talán itt döghalál vagy sárkány lehellett V
A sárkányon repülő garabonczást utja a néphit szerint szere-csenországba viszi, hol megölvén sárkányát, húsát árúba bocsátja a négereknek, kik a forróság enyhítése végett abból egy-egy darabkát nyelvök alatt hordanak. E hiedelem alkalmasint a bibliából eredett, hol a 73-ik zsoltárban mondatik: „Te törted össze a sárkány fejeit s eledelül adtad a szerecsenek népeinek." E nézettel azonban ellenkezni látszik Zrinyiász e versszaka, mely a sárkányt mérgesnek mondja :
.... mérges sárkánynyal egyszer vagdalkozott, Szomakjába egy csöpp vér beszállinkozott,
Méreg volt; mert mikor.....megivá,
Életét nagy kínnal testéből kizárá.
Regéink .szerént a sárkány lakóhelye iszapos tó, kút vagy barlang, sőt néha egyszerű gödör vagy lyuk, mely utóbbiaknak nyilasát malomkő takarja; majd ismét a rengeteg erdőséget, a vadont uralja, vagy mint Vörösmarty a „Tündérvölgy"-ben irja:
Fák tetején ülnek a hegy szélvészei, A legmagasbikat három sárkány üli.
A mese szerint „a kék tenger melletti országban teremnek a sárkányok és a vörös tengernek kékbe ömlésénél a rézhidon túl

csatangolnak." Gaál meséjében földalatti hármas (réz, ezüst, arany) palotában temérdek kincs között laknak; Majláth meg azt iija, hogy „ezüst folyón és tengeren túl, melyeken éles beretva-hid vezet át, kacsalábakon inognak váraik." Alakjára nézve a sárkány hosszú kígyótestű szárnyas állat, pikkelyes kemény bőrrel, melyen a beretva-hid éles kései sem fognak; körmei hosszúak, hegyes fogai rőfnyire megnyúltak, farka ostorként csavarog s lángoló tarajt visel. Taraját említi Vörösmarty e verssora is :
Ott áll a két sárkány tarajos fiával.
Jellemzi még a sárkányt a számos (3--24) fej, mely hiedelmet a biblia e kitétele nyújthatta: „Összezúztad a sárkányfőket a vizekben." (73 zsolt.) A nép azt is akarja tudni, hogy a hetedik fejében van ördöngössége, szájából tüzet okád, orrából lángot fúj, szikrát hány és mérges tajtékot bocsát. Ez utóbbira vonatkozik Zrínyi e kitétele:
Az mérgös sárkány, közel látván prédát, Készíti mérgös körmét s vérszopó torkát, Dühöngéssel élesíti horgas fogát, Méregben úsz, méreggel felfújja inagát.
Nemcsak külseje, de természete is elárulja szörny voltát. A hatalmába került embert és állatot széttépi, megeszi ; sőt saját ivadékát sem kíméli, mint Vörösmarty mondja:
Előle (Csaba elől) fut egy a sárkányfiak közül, A másik vasától ketté vágva eldűl. A vén sárkány megjő szomorú sivással, S látván, hogy az egyik futva tovább álla, Iszonyú mérgében rá hágdos nyakára, S ezt is megeszi a másiknak torára.
A népmesék szerint, mint már fönnebb is említők, a sárkány valamely város melletti tóban, kútban vagy barlangban tartózkodik s naponkint egy-egy áldozatot követel. Ha kútban üti fel tanyáját, megtagadja annak vizét, hacsak minden nap egy leányt vagy legényt nem kap áldozatúl, s mikor már a város minden fiatalját felfalta, a mese szerént, a király leányára kerül a sor, kit ha meghozni késnek, dühöng s ebből rettenetes szélvész kerekedik. Erre egymást kezdik fogyasztani, úgy hogy utoljára csak három sárkány marad, melyekkel a királyfiak kiindulnak küzdeni. Némely mesében maga a sárkány ragadja el prédáját, melyet nagyon könnyen megtehet, minthogy Petőfi „János vitéz "-ében.
Egy nagy sárkány-kigyó állt ott a kapuban, Elnyelne hat ökröt, akkora szája van.
A zsákmány közönségesen három király-leány, kiket a mese szerént a sárkány megkímél és földalatti hármas palotában őriz, hol azok varrással vagy fonással űzik unalmokat; de néha a szer-telenségre hajló képzelet azon szörnyű foglalkozást tulajdonítja nekik, hogy a felkonczoltak kéménybe aggatott testdarabjait, a sárkányok által kényszerítve, állathús módjára füstölik. Ezen, vagy a fönnebb említett emberadót követelő sárkányok leküzdésére indulnak ki a hősök, párbajra hiván a mocsárlakót, vagy figyelmét kikerülvén, beosonnak a sárkány földalatti lakába. Ha ez utóbbi valamelyiknek sikerült, meglepetve fogadja a királyleány a merész vállalkozót s előbb lebeszélni törekszik szándékáról, majd azonban varázsszerek, bájital vagy valamely tátos segítségével képessé teszi őt a sárkánynyal való szerencsés megküzdésre. A küzdelem kezdetben változó szerencsével történik, minden egyes fej leütésére egy-egy óranegyed szükséges, közbe-közbe fordítani kell egyet a varázsgyürűn, majd erősítőt venni a bájitalból; sőt még bizonyos elővigyázati szabályokra is szükséges a küzdőnek figyelni. Ilyen a többek között az, hogy előre jól meg kell számlálni a sárkányfejeket, azután csak hajnal előtt szabad küzdeni, különben a sárkány erőt nyer a feljövő naptól, de néha borral is le lehet itatni a sárkányt s ekkor a magával tehetetlennek fejeit egyenkint le lehet szeldelni. A megölt sárkány iszonyú ordítás között esik le, testéből kéngőz árad, vére mérföldekre patakzik s nyomában dögvész terjed; de a győzelem által a szörnytől szorongatott lakosok megszabadulnak, az átok alatt levő királyleányok a földalatti érczpalotából kimenekülnek s a sárkány torkából arany kulcs esik ki, melylyel a hős megnyitván a sárkány-palota kincstárát, mesés összegnek jut birtokába.
A népmeséken kivül történeti hagyományainkban is fenmaradt a sárkány emléke; sőt egyes főuraink czimerőkben és zászlaikon is hordozták a sárkány alakját, mint ezt Arany „Daliás idők" hőskölteményében olvassuk:
Ott lebeg a Laczti hószínű sárkánya,
Messze kis Erdélyből hozta ezüst szárnya.
Ipolyi szerént u. i. IV. Béla korába teszi Szirmay a nemzeti sárkány rend felállítását, azok számára alapítva, kik a tatárdúlás alkalmával igen elszaporodott kígyók pusztítása által a vidéket a letelepülésre kívánatosabbá tették. E sárkányrend alapítását azonban történetíróink Zsigmond királynak tulajdonítják. Egyébként a szárnyas kígyó, vagyis a sárkány ölése, mint ősmythos-korbeli létezhetett már előbb, jelölvén a nemzeti hősök korát, kik az elfog-

lalt földet polgárosítván, szörnyekkel küzdöttek. Ily sárkányölő hősök ül említtetnek Vid, Salamon király tanácsosa, és Opos, a Báthoryak őse, ki az ecsedi láp sárkányait pusztította ki. A sárkányrend név hátterében mindenesetre mythosi eszme lappang, miként az arany gyapjas, oroszlán stb. rendek, nevében is.
A sárkány nevével nemcsak a bibliában, mesében és történeti hagyományainkban találkozunk, hanem előfordul az tudományos irodalmunk egyik úttörőjének, Apáczai Cseri Jánosnak, Magyar En-cyclopaediájában is, hol az elefántról beszélvén, a többek között ezeket mondja: „ A sárkányokkal (mivel ezek az ő vérét szomjúhozzák) szüntelen való ellenkezése vagyon, melyeket vagy az ő arjával öl meg, vagy lábaival tapod el." Ugyanez olvasható Miskolczinál is: „Az elefántok és a sárkányok között letsendesithetlen természeti nagy ellenkezés vagyon."
Ugyancsak Teleki Józsej „Hunyadiak kora" 6-ik kötetében a Mátyás korabeli följegyzésekről emlékezvén, a többek között ez is olvasható: „Erdélyben sárkány-koponyák is előfordulnak."
I. Károly korában is tétetik említés a sárkányról. A rege szerint u. i. Oroszlánkö helyén egy veszedelmes sárkány lakott, melynek leküzdésére maga Károly király is jutalmat tűzött ki. Megölőjének nevét Benczének mondja a hagyomány, ki, miután jegyese is a sárkány áldozatává lett, a szörnyet megölte s jutalmul a királytól akkora darab földet nyert, a mekkorát szemeivel kör-nyeskörül beláthatott. Hősi tette emlékéül, hol a sárkányt, melyet a monda néhol oroszlánnak is nevez, megölte, a híres Oroszlánkö várat építtette. Szörnyölésről emlékezik a Gellért legenda is. Csanád u. i. Achtum ellen küzdvén, egy oroszlán által megsegíttetett, mely neki két embernyi erőt adott. A győzelem helyén a mai Oroszlámos áll. Hasonló mesés eredetű Sárkányfalu, Bösárkány, Szili- Sárkány, Oroszlánvár stb., mely utóbbinál az oroszlán a sárkánynyal egy jelentésűnek vétetik. Ugyanez látszik Dr. Listi költeményében is, hol ilyenféle kitételekkel találkozunk: „megdüliödt oroszlán, pokolbeli sátány, mint sívó oroszlán, rettenetes sárkány e dühös oroszlán, megádázott sárkány" stb. Bél Mátyás Rohács helységben . említ egy barlangot, melynek Sárkánylyuk a neve; ilyennek hiszik Liptó megyében a déménjalvit is, melyben a néphit szerint ma is sárkánycsontok találhatók. Hont megyében Szebekléb feletti barlangban is lakott egy sárkány, mely évenkint jéggel verte el a határt. A tanács Gelo nevü garabonczásra bízta a fenevad kipusztítását, ki Bél szerint „injectis rite frenis, per summám aeris regionem in transmarinam regionem deducendum" ígérte a jó szebeklébieknek. Tompa irja, hogy a Harangódi tóban
— 10 —
tanyázott egykor egy sárkánykígyó; mely emberre és állatra egyaránt veszedelmet hozott. Midőn azonban egyszer egy kútra menő leányt elragadott, kedvese bosszújában a szörnyeteget megölte, mely vonaglása közben farka csapásaival a gyepet feltörte s helyén a Sárkány tor és nevű forrás eredett. Vagy mint a költő kifejezé:
S a hol feltörte a gyepet, A sebzett tói sárkány: Hűvös forrás buzdula fel Harangod sík határán.
E fajta eredetű a Lófoforrás is Torna megyében, csakhogy itt a beomlott barlang a sárkányt csupán berekesztette, s most Tompa szerint:
Belőle, mint a monda szól, A sárkány fújja a vizet.
Nevezetes sárkányrege tartja fenn a délvidéki nép ajkán a kolumbácsi legyek eredetét. Eszerint midőn egyszer a király beteges leánya üdülést ment keresni a völgyi forráshoz, egy sárkány rohant reá, de a közelében levő György vitéz neki ugratván, lete-ríté s fejét a kolumbácsi szikla egyik üregébe hajítá, honnan éven-kint a rothadó sárkány torkából repül ki az a temérdek apró légy, mely Délmagyarország gazdaközönségének réme. S valóban a „Zalán futása" czímű eposban jellemzett
.....nagy üregbeli sárkány,
Mely véres taraját magasan viszi barna fejével, Elfödi a napfényt s rémítőn repdes az égben," Körmei s emberevő fogai mérgesen összekoczognak,
leküzdése hőst és bátor szivet kiván; azért tartja a közmondás is a merész emberről: Sárkány tejet szopott.
Hogy pedig e hiedelem nem alaptalan, belátjuk, ha a régiek véleményét a sárkány felől ismerjük. Miskolczi u. i. a sárkányról ezeket irja: „Nicejorus emlékezik egy sárkány felől, kit minekutánna megöltenek, nyolcz pár ökrök alig mozdíthatnák ki helyéből, és hogy az aert meg ne dögösítené, testét egészen megégették. Ez pedig, hogy nem költött dolog légyen, avagy csak abból is kitetszik, a mit más igen nagy sárkány felől olvasunk római históriákban Li-viu&nál és Pliniusnál, hogy a Carthágó városbeliekkel való hadakozások közben a Bagrada nevű folyóvíz mellett egy oly nagy sárkány találtatott, a ki ellen Attilius Imperátor minden derék seregével kiszállott és mindaddig el sem állott róla, valamíg mint valami városon rajta győzedelmet nem vött és meg nem ölte. Kinek hoszszusága százhúsz lábnyomatni, vagy negyvenöt singnyi volt; a melynek bőri s állkapczája Rómában sok ideig emlékezetnek okáért fenn is tartatott."
— 11 —
Azon Plinhis más hasonló példát is ir, t. ill. Olaszországban fogattatott egy nagy sárkány, kinek gyomrában egy jó korátsu gyermek találtatott, a kit elnyelt volt. Indiában pedig (mint irják) annyira megnevekednek, hogy a szarvasokat és bikákat is egészen elnyelik. A Lengyelországi királyok Históriáiban olvassuk, hogy midőn Krakkó nevű király Krakkó városát a maga nevére építtetné; annak várát maga számára egy kősziklán kezdvén építtetni, a mellynek hasadékában lakott egy igen nagy sárkány, melly az éhségtől kényszeríttetvén, az ő barlangjából kijárt, és sok embereket megölt; ennek azért barlangja eleibe három öreg barmok rendeltetének. A király szánakozásra indulván maga népihez, hozatott elő egy borju-bőrt, és azt szurokkal, kénkővel és puskaporral megtöltvén s titkon tüzet is tévén belé, ezt vitték a barlang eleibe, a kire az ő idejében a sárkány kijővén, hirtelen tsak békapta mint borjut, a mellyben a tűz meggerjedvén, hogy a sárkány megolthatná, vizet ivott reá, a melly annálinkább meggyuladván a sárkány meghasadott és megholt."
Említ még ez a jámbor prédikátor sok más csoda dolgot is a sárkányról, minő a többek között, hogy a pestist elűzi, a kisdedeket szereti s azokat a veszedelemben megvédelmezi, s ezeknek igaz voltát „hiteles írókkal" erősíti. A „tsudára méltó sárkányok nagy voltokra nézve" felemlített példáiból nem hallgathatjuk el azt, melyet szerinte Nagy Sándor saját szemeivel látott, ennek u. i. „hosz-szúsága hatvan könyöknyi volt; szemei pedig mintegy Macédoniai pais, akkorák voltak."
Minőknek képzelték pedig a „tudósok" Miskolczi korában a sárkányokat, idézzük magát a szerzőt. „Az igazán való sárkányoknak két kiváltképen való nemei vannak. Az egyik rendbeliek, nagy vékony hártyából formáltatott szárnyasok, kiknek hátokon két szárnyak, nem tollakból, hanem hosszú tetemes lineákra vont merő hártyából álló vagyon, majd ininémű a halak szárnyai. Másik rendbélieknek pedig semmi szárnyok nincs; mindazonáltal mind a kétfélék nem egyebek, hanem csak igen vén és megnevekedett kígyók, kiknek fogai a természettől nem a végre adattatnak, hogy azokkal magokat oltalmazzák, mint más egyéb kígyók tselekesznek; mert a sárkányok farkokkaj harczolnak az elefántok és a saskeselyük ellen. Színekre nézve közzülök némellyek verhenyegesek, némellyek feketék, némellyek hamuszínük. Némellyek csak öt könyöknyi, némely-lyek tíz, némellyek harmincz s ötven könyöknyi hosszúak is vannak. Főképen az öregebbek sűrű kerekded héjjakkal (minémü a potyka héja) vannak egészen béborítva, szájuk mindenkor harapó formán nyitva vagyon, hosszú nyelvek, kanforma nagy hosszú agyarok vagyon, kikkel midőn faldosnak vagy valamit marnak, a testnek még
— 12 —
tsontja.it is öszve rontják, s nem is annyira az ő mérgekkel, mint inkább farkoknak nagy erejével vínak. Némelly sárkányok hegyekben, némellyek nagy álló tokban, mindkét rendbeliek pedig magános puszta helyeken lakoznak. A sárkánynak mind alsó s felső állkap-tzáján három sorral vannak fogai, szemei felette igen nagyok, élesen látók, azért kincsek őrizőinek nevezik. Az álla alatt két szakállforma nagy üres bőrök függenek le, mint az ökörnek."
A sokféle sárkánymesékből és mondákból felhozott- iménti kivonatok után azon hiedelemnek adhatunk kifejezést, hogy a nép babonás és csodálatosra hajló hite a homályos múltból*) meríté meséjéhez az anyagot, melyet a biblia Leviatánja (Jób. k. 41. r.) benne még inkább megerősíthetett, szörnyekkel hozván összeköttetésbe az előtte kimagyarázhatlau dolgok eredetét, vagy egy-egy ősvitéznek merészebb tetteit Innen mondhatja a költő Vesselényire e jellemző magasztalást:
A szörnyölőknek szörnyölő fia.
A sárkányhoz hasonlóan a lidércz is egyike azon csodálatos állatalakoknak, melyekkel a képzelemdús nép mythosát gazdagította. A lidércz, melyet némely vidéken a bolygótűzzel egy jelentésűnek tartanak, fejletlen vagy elnyomorodott csirke alakjában állíttatik a képzelet elé. Miségére és származtatására nézve következőt találunk meséinkben: Egy vén anyóka egyszer egy nyomorult csirkét látott az uton; megsajnálta a gyámoltalan állatot, házába vitte s a ke mencze zúgába letette. Mikor a csirke felmelegedett, csipogni kezdett, mely mind jobban hallhatóvá vált s e kérdések végtelenéből állott: Mit hozzak ? Mire az asszony, megunván a rimánkodást, türelmetlenül válaszolá: Mit hoznál 110! Hozz pénzt! S íme, csodák csodája, a lidércz, mert ez vala a csirke, másnapra mindent tele hordott pénzzel. Nap nap után mult; de az állat sem nem nőtt, sem nem szépült, s midőn később szőrös tojásokat kezdett tojni, asszonya e csoda dologtól megijedvén, túl akart rajta adni. Ki is tette őt többször a talált helyre; de a nyomorék állat újra visszajött, s a házat mindegyre nyugtalanítá, míg végre az asszony véletlenül nyakára hágott; de erre temérdek pénze is füstként elenyészett. Nem lehet azonban mindig ilyen könnyű szerrel szabadulni a lidércz-től, mely néha vérrel irt szerződést kíván gazdájától; a ki leköte-
*) A történelem előtti korban, a geologia szerint a jura-korszakban, éltek a kigyóalakú szárnyas szörnyetegek, melyeknek csontvázait az ásatásokból ismerjük. Valószínű, liogy az ősöknek sok bajok volt velők s rettentő dolgokat tudtak rólok unokáiknak beszélui, és annyi évszázad után ez apáról fiúra szállt szóbeszéd tartotta feun emléküket, melyeket az utódok borzasztó lúrök után rémséges állatalakokká torzítottak.
— 13 —
lezi magát, lelkét igéri neki, vele minden eledelét megosztja, sot még vérével is táplálja Ez utóbbi esetre említtetik egy kiaszott mogorva vén asszony, kinek egy záptojásból kikelt lidércze volt, mely neki folytonosan hordta az aranyat; de érte keblén kellett hordania s vérével táplálnia, sőt még az asszonynak betevő falatját is elkapdosta, úgy hogy a nő szemlátomást soványkodott. Némely vidék meséjében még csodálatosabb formában jelenik meg a lidércz. Nevezetesen hiszik róla, hogy repülni tud, repüléskor tüzes csóvához hasonlít és maga körül szikrákat szór; ha azonban valamely ház kéményén át a szobába repül, oda kincset hord. Származik pedig az ilyen fajta tüzes lidércz kukorékoló tyúk tojásából, melyet valamely férfi hóna alatt hordozva költet ki, azután sótalan kásával táplál és senkitől nem látva házánál felnevel; természete azonban az, hogy bárhogyan ajnároztassék, fejletlen állapotából soha ki nem nő, szüntelen csipog s éjjelenkint el-eltünvén, gazdájának mindegyre hordja a pénzt. Ipolyi említi, hogy Csallóközben igliez név alatt ismerik s folytonosan csipogó csirke képében házhoz járó ördögnek tartja a nép. Gyakran megtörténik, hogy a konyhában sürgölődő gazdasszony felrúgja a láb alatt settenkedő állatot, mely erre megszólal s szolgálatát ajánlja. A ki szolgálatát elfogadja s vele lelkét eladja, annak temérdek pénzt hord. mely pénzről azt tartják, hogy sötétben világít. Éjen te olykor pár ölnyi hosszú lángostorként repdes a falvak közelében s azután valamely ház fölött eltűnik, mikor is azt hiszik róla, hogy a kéményen át beosont a házba. Szirmay említi, hogy egyik n.-károlyi boszorkány periratban*) a lidércz olyan madárnak mondatik, mint az iromba tyúk, mely napközben a boszorkányok ágya alatt gubbaszkodik, sótalan kását eszik s éjjel a boszorkányokat a szerit Gellért hegyre hordozza. A babonás nép még magát a kukorékoló tyúkot is lidércznek tartja, s ez szerinte a jércze legelső tojásából származik; azért is a többnyire formátlan első tyúktojást a gazdasszony cl szokta törni, vagy ha meghallja valamelyik tyúkját kukorékolni, irgalom nélkül lenyakazza és elássa. Ezelőtt mintegy másfélszáz évvel Németországban egy ily szerencsétlen tyúkot bírói végzés alapján, mint lidérczet, a nép szeme láttára hóhér keze által végeztek ki s testét máglyára vetették.
*) A boszorkány az őshit maradványa. Eredetileg a boszorkány rosz szellem volt, kiről hitték hogy az ember kárán dolgozik; később látható alakot kapott, a mennyiben a néphit egyes embereket, azoknak titkos életmódja miatt, a rosz szellemektől megszállottaknak tartott s boszorkányoknak (bosszúállóknak) nevezett. A boszorkányok mint egyének, többnyire vénasszonyok, kik a gonosz szelli m parancsából a nép károsítására törnek. Ha régente valakinek baja akadt, a boszorkányoknak tulajdonította azt; azért is ezekre képtelenségeket fogván, bevádolta, a kor pedig elijesztő büntetéssel, a meg-égetéssel, sújtotta. E homályos idők szüleményei a hirhedt boszorkány-pörök.
_ 14 —
A lidérczről való néphitnek nyomát találjuk Vörösmarty ,Zalán futása" 4. énekében, a hol mondja:
.....Hadúr isten ijesztett
S éji 1 idérczképen szakadott seregünkre haragja.
valamint közmondásainkban; ilyen a többek között: Okádja a szikrát, mint a lidércz. A lidércz is tudja hová vigye a pénzt. Lidércz üli pénzét. A lidérczet imádja, csak sok pénzt hozzon. Egye meg a lidércz. Kinek rosz a lelkiismerete, lidérczczel álmodik. Megnyomta álmában a lidércz stb. Előíordul a Zrinyiász 15. énekében is, a hol olvasható:
És mint tüzes lidércz száll le a fölyhőbül, Kinek lángos farka szikrázik sok tüztül.*)
A sárkány után a magyar mythos szintén nevezetes alakja a grijmadár. Ki ne ismerné e nevet anyókáink meséiből ? De nemcsak mesében, hanem tudós iratokban is találkozunk a grifmadárral. Miskolczi eképen ir róla: „A grifmadárról is méltó, hogy berekesztésképen rövideden emlékezzünk, mivel hogy a tudósok Írásaiban sokszor fordul elő ennek a madárnak emlékezeti, mellyet griínek neveznek. Mellyet oly igen nagynak és erősnek mondanak lenni, hogy akármelly fegyveres embert is az aerbe felragadhat. Négylábú madárnak irják lenni, minémü az oroszlán, nagy görbe hegyes körmei vaunak. A testének hátulsó része tiszta fekete, az elei pedig veres, szárnyai pedig fejérek, feje, orra, szája mint a sasé, szemei pedig tüzesek." Valóban ráillik Zrínyi ezen pár sora: Ihol jün egy egy nagy sas haragos körmével, Hasonlít, ördögöt feketeségével, Bivalt nagyságával s rettenetességgel.
A Draskovicsok czimerökbe grifmadarat vésettek, mint Arany a „Daliás idők"-ben énekli :
Draskovicsén két sas, két nagy grifmadár van.
Krónikáink említik, hogy az őshaza kristály hegyeiben fészkelnek a grifmadarak. Kéza és Thuróczy egy hunmonda alapján a magyaroknak ősi hazájok elhagyását egyenesen a grifmadaraknak tulajdonítják. Bél azt írja, hogy a monda szerint a Kárpátokban a grifmadarak őrzik az aranyat és a drágaköveket; Majláth meg körülményesen szól róla, midőn említi, hogy távol hozzáférhetlen tartományban, hová az út a haláltengeren és a küzdő óriás hegyek között vezet, lakik a bölcs és jós grifmadár. Naponta kiszáll ez
*) A lidérezhez hasonló csodálatos állatokként említtetnek az erdélyrészi román néphitben a vampir ós a prikolics. Az kutya, cz macska vagy pók alakjában jelenik meg s a gazdasági állatok vérét szívja.
— 15 —
fészkéből, hogy megtudja a világ rejtelmeit; de tőle azokat kitudni csak akkor lehet, ha farkának jőstollai kihúzatnak. Midőn egyszer egy diák hozzá vándorolt királya számára a titokért, lakában egy éltes asszonyt, a grif gazdasszonyát találta, ki csodálkozva kérdezte, hogyan juthatott e távol helyre, hová eddig halandó még nem ért. A megkérlelt anyóka ezután, nehogy baja essék, elrejté a vészes madár elől a jövevényt. Majd zúgó szélvészként haza jött a grif-madár s lakában az idegen szagát megérzé; de jó kedvében levén, megkönyörült a diákon. Ez azonban az álomba merült grifnek jósló farktollát hatalmába kerítette s vele gyorsan elmenekült. A felébredt madár fájdalmában karmai között hegyeket morzsolt össze, ordítása mennydörgésként hangzott s fejét a folyóba dugván, kínja csillapítására ennek minden vizét egy cseppig kiitta. Gaál meséjében a sárkányokkal küzdő hőst viszonszolgálat fejében szárnyain viszi ki a sárkány-tanyáról, majd éhe csillapítására karmai közé egy hízott ökröt kaparít és szomjúságát a felhő kiszorított nedvével enyhíti.
A grifen kívül találkozunk meséinkben még más fajta jósmadárral is; ilyen pl. az aranyfarkú madár, melynek feje és szíve megevése által az ember királysághoz és kincsekhez jut. Ilyen forma a pelikán madárról szóló mese is Erdélyinél, mely szerint a pelikán énekére egy öreg király s két más öreg asszony megifjodik. Mis-Jcolczi a régi atyák iratai után azt mondja a pelikánról, hogy „közte és a kígyó között felette nagy ellenkezés vagyon. Mert mÍKor a pelikán fészkéből kirepül, hogy tsirkéinek eledelt szerezzen, azonban a kígyó a fára felmászván, a pelikán fészkébe mégyen, és mind mérges lehelletével, mind pedig halálos mardosásaival az ő tsirkéit megöli. A pelikán haza érkezvén, harmadnapig siratja meghalt tsirkéit, annakutána pedig maga mellyét horgas orrával keményen meg szokta szaggatni, és piros vérével őket meghintvén, igy szokta feleleveníteni."
Sokkal nevezetesebb az említett madaraknál történeti mondáinkban a turul, mely koronás sasfajta madárnak alakja már Attila pajzsán előfordult s a magyar nemzet egész Géjza koráig czímerében és zászlóján viselte*). Ennek bizonyságát találjuk Ga-raynak Árpádról irt ezen soraiban:
Fúvat nagy ős szokásként kürtőkkel indulót,
Lobogtat a szellőben turul os lobogót.
*) Iféza Simon írja: „Proprio scuto gestare (Attila) consneverat similitudinem avis, quae Imngarice Turul dicitur, in capito cum corona"; a Chronicon Budensc pedig mondja: „Hoc signum hungari, dum se regerent per commanitatem, usqne tempóra ducis Gejzae, lilii Toxum, in exercitu semper communium gestavere."
.. vasit«
-16—
Arany is a „Daliás idők "-ben ugyanezt fejezi ki, midőn mondja:
Hová im e struczok mostan vezérelnek, Ott lengett turulja dicső nagy Étének.
Vagy mint Garay Árpádról irja:
Dandára közepében vitorla lengedez,
A nemzet lobogója........
Czímer gyanánt kivarrva van rá két oldalul . Kiterjesztett szárnyakkal egy repülő turul.
Krónikáink astur néven nevezik s arról tudósítanak, hogy Álmos születését -csodálatosan eszközölte, honnan, „de genere Turul" említtetik. Erre vonatkozik Garay eme pár verssora:
.... Emeső a háznak s nemzetség asszonya Isten sugalma által ily álmot lát vala; Látá, mikép az égből egy szép kesely kivált, Mely gyenge szárnyütéssel a hölgy keblébe szállt, S mint a galamb szelíden megvonva ott magát, Ajkával édességgel érinté ajakát.
Ezek a madarak serkentették és vezérelték a mythos szerént őseinket mai hazájokba az által, hogy a Susdalban pihenő fáradt vitézeket, midőn ezek a havasokon átkelni vonakodtak, csípéseik és ragadozásaik által kényszerítők minél előbb bevonulni az igéret földére. A régi iratok eltérők a turul nevére nézve; némelyek sasnak (aquila), mások karvalynak (astur), sólyomnak (falco), sőt keselyűnek (vultur) irják. A nyomozások legközelebb állónak tartják a turulnévhez a karvalyt, melytől Döbrentei véleménye szerint valószínűleg a Károlyiak neve is ered, minthogy czímerökben e madár alakja látható; különben a turul nevezet, mint Ipolyi irja, hely- és személynévként is előfordul Turulvár, turuli prépostság és Turul vagy Toronya nevekben, valamint régi irataink egy „comes Turul "-ról is emlékeznek.
A magyar mythos legsajátosabb alakja a ló, névszerint a tátos. Már a honfoglalás történetében szerepel a fehér ló, melyet Sva-topluknak a meghódolás jelentő íű és viz fejében küldött Árpád ;*) különben a ló mythosi jelentősége a pogány magyarok lóáldozatából is eléggé kiviláglik, valamint az ősvallásért történt későbbi felkeléseket is lóáldomásokkal s áldozatokkal jellemzik krónikáink. így olvasható Garay „Hetumogerek" czímű költeményében az áldozati lóról, hogy
*) E dolgot, krónikáink kétféleképen adják elő. Béla né v tel í n j egy zőj e azt Zalánnal mondja történtnek a föld, fű és vízzel való példázatban; a Chronicon Btulense. pedig, valamint a néprege Svatoplukot teszi hősévé s egy szépen felnyergelt szürke lovat említ, melyen az ország jelképes megvétele történt.
— 1? -
.... most elébe hozzák a hófehér lovat, Két táltos karja tartja a kantárszárakat, A főpap öve mellől kirántja fegyverét, Egy pillanat s a ménnek átdöfte hó szügyét.
Regéinkben azonban sokkal élénkebben maradt fenn a lónév tátos-alakban, mely fogalomhoz jósló képességet és tündéri sajátságot kapcsolt a néphit; ez az oka, hogy tündér és garabonczás a tátos jelentésével egyértelműnek vétetik.
A néphit szerint a tátos ló, valamint a tátos ember, mert meséinkben ilyen is előfordul, csodás születésű; fogakkal jő a világra s titokban szokott felnevelkedni. Mint ló hitvány gebe s ötszögletű fekete tojásból születik, s mikép a lidérczet, hónalatt kell kikölteni. A tojásban megért állat a nyolezadik hamvazó szerdán ugrik elő abból. A mese azt tartja, hogy a tátos boszorkány, vasorrú bába vagy valamely tündérnő birtokában van, néha azonban királyi istállókban is feltalálható. „ A három királyfi, a három sárkány és a vasorrú bába" czimü mesében egy újszülöttnek tündér-keresztanyja egy ötszögletű fekete tojást adott keresztelési ajándékul, melyet a fiu hóna alá rejtett el. A tojást hét télen és hét nyáron hordozta a kis gyermek bal hóna alatt s a nyolezadik esztendő hamvazó szerdáján a tojásból egy ötlábú paripa ugrott ki, melynek három feje volt. A paripa tátos volt és beszélni is tudott. Hogy a mese tátosának képességéről fogalmunk legyen, ide iktatjuk a mese szavait: „Menj be édes gazdám, mondja a tátosló, királyi atyádhoz, most igen fáj a foga s mondd neki, hogy a háromfejű tátosparipa által azt üzeni a füvek királya, hogy fogfájása addig meg nem áll, míg téged a sárkányok ellen hadakozni nem bocsát, azt is mondd meg, hogy ha te elmégy, úgy egy sárkány sem marad ezen a világon. Mondd meg, hogy én azzal biztatlak, hogy te a sárkányoktól mindazon legényeket visszaszerzed, a kiket csak azok elnyeltek s országa ez által oly hatalmas lesz, hogy azt, míg a világ áll, soha semmiféle nemzet meg nem győzheti. — így beszélt a tátos ló és nagyot nyerített, hogy a világ csakúgy kongott bele." Ha tátos ló tátos ember birtokába kerül, a ki azt olykor mesés össze gen vásárolja, sebesén jár, mint a gondolat, kard és golyó nem fog rajta, beszélni s terveket koholni képes, mint már Vörösmarty Zalán futásában említtetik:
A siphangra lejött tündérló, Tomboli, búsan Álla közel.....szólítá emberi hangon.
Mint elhagyatott hitvány szerszámú gebére szokott találni leendő gazdája, a tátos ember, kit megjelenésekor „Régen vártalak!" üd-
2
— 18 —
vözlettel fogad, s ha megvakartatok, azonnal ezüst-, arany- vagy gyémánt szőrűvé lesz; patkója aranynyá válik, sörényéről pedig arany csengetjük lógnak le. Szárnya bár hiányzik, de azért fellegeken és vizén hordozza gazdáját, mikor is Zrínyi szerént: Az orra lyukjain lángos szellők mennek, Szája tajtékot ver ....
Megindulása előtt „Hipp-hop, ott legyek, a hol akarok !" vagy „Köd előttem, köd utánam, senki nq lásson!" jelmondatot használ, majd tüzet okád s gondolatként tova iramlik. Nemcsak érti az ember beszédét, hanem mindent tud, száz mértföldre is elhall, sőt jósolni is képes; ez által óvja gazdáját a jövendő veszedelemtől, előre tudósítja őt a titkos dolgokról, tanácsot ad neki, természetfeletti erejével megsegíti, messze országokba hordozza, a sárkányok ellen küzdeni viszi s ott győzelemre segíti. Petőfi szerint Barangó még a gönczölszekeret is tátosokkal huzatja:
Ekkoron Barangó nem is tett egyebet Az istállóból négy tátost kivezetett, A legszebb négy tátost vezette ki onnan, S befogá őket a (gönczöl) szekérbe legottan.
De meg is becsüli gazdája e jó tulajdonságaiért a tátost; mert mint a mese mondja, ezüst jászolból arany abrakkal eteti, liliomok között legelteti s arany vályúból édes tejjel itatja.
A székely mesében egy banya ily utasítást ad a királyfinak: „Mönny-é kiráj atyádhoz s kérd el azt a kürtyét, a mejikkel éfiu korában esszekürtölte az aranyszőrű ménessit, azt a kürtöt fúdd meg s az aranyszőrű ménös ecczerre megjelönik ; de ne válaszd azok közül az aranyszőrűeket; hanem leghátul jő egy borzas, horgaslábú kancza, arról is megüsmeröd, hogy a mikor a kiráji vár kapuján bejön a ménös, ő leghátulról jő s a várkapu oszlopát úgy megsújtsa a farkával, hogy az egész vár megrendül belé, azt válaszd magad alá, avval porobáj szöröncsét." Mikor pedig a királyfi kérdi, mit adjon neki, feleli: „Hozz egy félvéka tüzes parázsát és töltsd a vállumba." Midőn aztán ezt a tátos megette, azonnal aranyszőrű paripa lett belőle, „mint egy hajnalcsillag."
A néphagyomány és a mese tátosához a képzelet még egyéb sajátságokat is szokott kapcsolni; azt tartja u. i. róla, hogy patkója nyomában forrást fakaszthat, mint ezt szt. István és László királyok lovairól említi a hagyomány. Ez utóbbinak Z-ág vagy Szög lováról még azt is tudja a népmese, begy hősét a csata hevében segítette. Erről írja Vörösmarty a Cserhalomban: Alföldön született széllánggal vemhes anyától És versent fut a puszta mezőn a könnyű szelekkel.
- 19 —
Garay pedig „Szent László" hőskölteményében ekképen ir róla:
Egy szilaj mén zabolátlan, féktelen, Ront keresztül és kasul a népeken. „Tátos, tátos!" felkiált mindütt a nép. . . . csodájok még nagyobb lesz, hirtelen A midőn az Lászlóhoz ily szót teszen: „ üdvözöllek, László herczeg, én uram!
László pedig . . . színéről a lónak szög nevet ad*)
Hasonlóképen felemlíttetik Bátor Opos fakó lova, valamint loldi Miklósé, mely igazi tátosként „rosz szeméten tengett erőte-lenül," árpaszalmán telelt és óriási patkója szikrákat hányt. Szintén sokat tud egy szegedi rege a jégtestű vitéz Kampó**) tátosáról, mely regehős Mátyás király idejében tátosa segélyével csodálatos dolgokat vitt véghez; sőt magának Mátyás királynak is volt egy Eoldas nevű tátosa, mely éjente holdként világított. A Rákóczy-mondában említtetik, hogy tátos lova futás közben azt a tanácsot adta. neki, hogy patkoltassa visszájáról, különben ellenségeitől nem tud megmenekülni. Ugyanilyen regét közöl Szeremlyey a „Balatoni Album"-ban Csobáncz utolsó uráról, Gyulafyról, kinek családi czí-merében csakugyan egy ló-előrész két patkóval fordul elő. Vitéz Oláh Gerö meg beszédbe ereszkedik tátosával, mely
Mindjárt mondja az urának: Uram, uram, Oláh Gerő, Ne kergess én rajtam őzet, Ha törököt nem fogsz, nem vágsz.
Mire a ló elvágván magát, egy árokba zuhant; Gerő vitéz azonban rimánkodik neki:
Hozz ki még egyszer, jó lovam, Meglátd, törökre lesz utam, Bor, pecsenye lesz abrakod, Nem leszen többé panaszod.
Erre megengesztelődik a ló és feleli:
Ülj fel hát, ne félj töröktől, En is hízom pogány vértől.
*) Erről irja a Chronicon Budense: „supcr equm, illum, quem Zug nomí.nabat \'•
**) Palugyay is tesz említést Szeged város leírásában vitéz Kis Kampóról, ki 1541-ben a töröknek elárult város felszabadítására „Temesból indulván, Szeged veszedelme láttára bosszúra gyúladvá, lovával átúszta a Tiszát s az ozmánok legnevezetesebb agáját, Hubiást, megvívásra liítta ki, s őt megboltan porba terítvén, visszatért övéihez."
2*
- 20 —
Ilyféle párbeszédek fordulnak elő népdalainkban is a ló é s ülője között, minő például
Nincsen széna, nincsen abrak, Édes lovam agyon csaplak. Ne üss agyon édes gazdám, Kitelelek árpaszalmán.
Vagy:
Deres a fű, édes lovam, ne egyél.
melyekben sokszor különös sajátságok tulajdoníttatnak a lónak, minő a többek között: „Három napig sem eszik egy harapást." „Huszonnégy óra alatt Debreczentől Pestig szalad." stb. Máskor meg atyafiságba hozza magát a gazda lovával, midőn mondja:
Az én lovam száz talléros fakó,
Ha rá ülök, szikrázik a patkó.
Ő is, mint én, igaz magyar fajta.
Balassa végre énekében még a vitézek lovaitól is elbúcsúzik:
Ti is ráró-szárnyon járó hamar lovak, A kiknek hátokon a jó vitéz ifjak Gyakorta kergetnek s hol pedig szaladnak! Adassék egészség már mindnyájotoknak!
Zrínyi pedig a Sziget veszedelmében a hajnalt személyesítvén, tátos lován haladva ekképen képzeli:
Ihon jün szárnyas lovon szép piros hajnal, Mosdik zabiája fehér tajtékjával. Az ló fekete volt, de szebb Pegazusnál, Orra likjábul tűz, szemébűi jün halál.
Tudtunkkal ez az egyetlen eset, melyben a tátosnak szárny tulajdoníttatik, jóllehet Listi is sebes járása miatt szárnyon járónak, de nem szárnyasnak irja tátosát, midőn énekli:
Lovok nekik rárók, sebes szárnyon járók.
Figyelmet érdemelnek továbbá meséinkben az u. n. hadjelentő madarak, minő a keselyű, szarka stb. Cserei Erdély históriájában a többek között ezeket olvashatni: „Ezen esztendőben az mezőben nagy öreg keselyük sereggel gyűlvén össze, az barmokat kergették és ölték, ugy az embereket, is, sőt az falvakba is minden tartózkodás nélkül bémentenek az házakra sereggel, úgy kergették az embereket;" továbbá ugyanott mondja, hogy „Fej ér váró tt az országgyűlésen hirtelen tsudaforma madarak, számtalan ezeren szállának az mezőre, nem nagyobbak mint a seregély, tarka tollúak, de soha, sem az előtt, sem azután Erdély olyan madarakat nem látott. Ezek valahol verebet kaptanak, megölték, még az Fejérvári kőfalak jukai-ból is kihúzták . . . . s elszaggatták. Akkor csudáltuk s nem tudtuk,
— 21 —
mit példázzon, de azután magunkon experiálók; mert sok idegen . . . magyarországi kurutzok bejövének Erdélybe s az igaz erdélyi verebeket kiprédálák mindenekből. Nemcsak történeti, de népmondáink is szólanak ilyenféle hadjelentő madarakról: igy Gaál meséjében a hadba menő hős, Mátyás királyfi, álmában lát egy ősz embert elébe jönni, ki mindkét kezébe meztelen kardot tartván, ezeket előtte a földbe ássa. Az alvó vitézt egy szarka csörgése kelti fel, mire ez az álmában látott kardok keresésére és kiásására indul, melyeket megtalálván, mindegyiken „Győzni fogsz" felirás vala, s ez valóban be is következett. Egyébként hitték a régiek némely madarakról, különösén a ragadozók csoportosulásáról, hogy veszedelmet jelentenek, mint ezt Br. Listi „Clades Mohachiensis" czímű költeményének 11. énekében ekként irja le:
Madarak szóllási, s vadak ordítási
Csak......vért kívánnak.
Ő repülésekből, s értem sok jelekből, Hogy csak prédát ohajtnak, Soksága sasoknak, s égi állatoknak, Egyebet sem kívánnak.
Ugyanezt fejezi ki a Zrinyiász 4. énekének e versszaka:
Szállá sok földre s a barmot ellepi, Rút horgas orrokkal azt szaggatni kezdi; Számtalan sok holló kákog mindenfele, Tolvaj kánya, lopó héja van keverve.
Mondáinkban mint jós és tüzet jelentő madár említtetik a gólya. A legendából ismeretes az Aquileját ostromló Attila láto-mánya, mikor is a fiát czepelő gólya meneküléséből a város bevétele jövendöltetett. Bonjini szerint ugyancsak e madár jelentette előre Mátyás Bécsben bekövetkező halálát, valamint népünk most is hiszi, hogy a gólyák áldást hoznak azon házra, melynek kéményén fészkelnek; de nem is tanácsos a néphit szerint fészköket elpusztítani, mert különben felgyújtják a házat. Köztudomású az is, hogy a gólyák és a Jecskék, mint a jó idő előhírnökei, tiszteletben tartatnak a néptől. A gólyáról különösen hiszik, hogy a ki tavaszszal először álló gólyát lát, annak egész évben nem izlik a munka, a ki pedig repülés közben pillantja meg először azt, szorgalmas és egészséges marad; sőt még a gólya tojásának héja is, mint gyógyító anyag szerepel a nép babonás orvosságában. Egyik szegedi boszorkány-pörben mondatik u. i., hogy „fatens orvoslását vak gyermekének kérvén, azt mondotta (vádlott): Meny el és a gólyafészekben keress olly tojás-héjat, kibül az gólya fiúk kibújtanak, áztat törd meg és
— 22 —
liincsed a világtalan gyermek szemeibe, meggyógyul." Egyébként közmondásunk még más sajátságokat is tulajdonít a gólyának; ilyen a többek között: Gondolkodik, mint féllábon a gólya. Ái •va, mint a gólya. Őt sem a gólya költötte, vagy mint a népdal mondja: Nincsen kedvem, mert elvitte a gólya.
Mint jós madarak említést érdemelnek még a holló, varjú, szarka, bagoly, kakuk, páva, kakas stb. A hollók- és a varjak körülszállongása ma is szerencsétlenség előhírnökének tartatik; ilyet hittek rólok a régiek is, mint ezt Kis Károly királyról jegyzi fel a történet. Ugyanily eset említtetik Mátyás halálakor, valamint Dózsa pusztító hadát is hollók és baglyok hirdették károgás és bús huho-gás által. Különben a varjúk Apáczai feljegyzése szerint gyakori károgásukkal az esőt is előre jelentik. A holló jósmadárként szerepel Tompa egyik költeményében, hol a költő ekképen szólítja meg:
Te jós madár! mi jó, mi rosz vagyon Megírva a jövőrül hangodon?
A szarkáról meg azt tartja a nép, hogy a mely házfelé csörögve fordul, oda vendég érkezik, mint Petőfi énekli: Kerepel a szarka Házam tetején: Vendég jön, vendégnek Vajh, kit várok én?
Vagy :
Hlyen váratlanul haza mi vezetett ?
Szarka sem jelenté megérkezésedet.
Némely vidéken a pórnép istállójában kitömött szarkát tart, hogy a lovakat baj ue érje; a pávát meg szabadság-hirdető madárnak hiszik, miként a népdal mondja:
Felszállott a páva a megyeházára Sok szegény-legénynek szabadulására.
A néphit szerint, ha a bagoly a ház közelében kuvikul, valaki a ház tagjai közül nem sokára meghal; de az is ismeretes, h>gy a kakuk a tőle kérdezett életéveket, valamint az eladó leány fér jhez menésének idejét kakukolása számával jelenti. Hogy a kakuk közmondásainkban is szerepel, bizonyítják: Nehezen ér több kakuk-szót. Sokszor hallotta már a kakukszót (azaz: vén leány). Hamarabb meglesz, mint a kakuk szól (azaz: tavasz előtt). Háladatlan, mint a kakuk, mely utóbbi ismeretes természetére vonatkozik. Ami pedig a kakast illeti, ennek sok mindent tulajdonít a néphit; így hiszi, hogy a kakas szólására megszűnik a rosz lélek hatalma, mint Petőfi mondja:
- 23 —
.....de a kakas szólal,
S a kisértet mind eltűnt a kakasszóval.
Vagy Tompa egyik költeménye szerint:
Reszketve hallgat a gonosz Az első kakasszóra.
Ugyanezt bizonyítja Székács „A hazajáró lélek" czímű költeményében, midőn mondja:
A mint feltátotta száját A kakas és kukorékolt,
......már alant volt,
És kakas szólás között Sírágyába költözött.
Ha továbbá valaki vörös kakassal álmodik, az tüzveszedelmet jelent, egyébként is „Felteszem a vörös kakast házadra" felgyújtási fenyegetésnek vétetik. Az eladó leány, ha kakassal álmodik, kérő jő a házhoz. Régente a kakas-szó idő-felosztásra is alkalmaztatott, mint a Margit-legenda ezen kitételéből világos: „Imádkozik vala mind az első tikszóig." Ugyanezt jelenti a szt. irás e kifejezése: „És lőn kakas-szó táján." (Tob. k. 8. r. 11. v.) Vagy mint a népdal mondja :
Szólnak a kakasok, Majd reggel is lesz már.
Egy-két esetben a kakast a rosz szellem szolgálatában találjuk, mely fekete kakast kiván magának áldoztatni; máskor virraszt a bűvös vagy elátkozott kincs felett. Erre vonatkozik a lévai tüzes kakasról szóló mese, mely az éjféli órakban ijesztgeti a megkésetteket, s hiszik róla, hogy ha akadna arravaló bátor ember, meglehetne fogni s ekkor megmondaná, hol van a törökök elrejtett kincse.
Győr visszavétele alkalmával jós madárképen is szerepelt a kakas. Ali pasa u. i. a legenda szerint megesküdött, hogy akkor ereszti csak magyar kézre a hatalmába kerített Győrt, ha a sátora ormára tűzött kakas megszólal. Győr bevétele azonban a magyarságnak sikerült, mire egész város hallá a vaskakas kukorékolá-sát. A néphagyomány még azt is akarja tudni, hogy a székesegyházon álló kakas nemcsak megszólalt, hanem szárnyait is összecsapta. Erre vonatkozik Garay „Győri vaskakas" czímű költeménye, mely szerint Ali sátora
Kúpjára messzelátszó aranyzott vasmüvet, Kiterjesztett szárnyakkal egy vas kakast tüzet,
S rivalgó dobszó mellett..........
........ily hirdetést teszen:
Ha a kakas megszólal, tudjátok győriek! Hogy akkor lészen újra a város tietek.
— 24 —
S íme nem sokára: Fenn a halálzajból háromszor hangosan Kakas-kiáltás hallik . . . éjfél órája van. A vaskakas kiált,ott! a vaskakas kiállt! Megvétetett Győr vára.....
Közmondásunk különben azt tartja: Eljő a hajnal, ha a kakas nem kukorékol is; valamint a nép hite szerint a tűzhelyre szállott csirke megpörkölt tollai szerencsét hoznak a házra.
A mondáinkban gyakran előforduló madarak közé tartozik a kerecsen (Falco) is, mely Kéza szerint a grifmadárral együtt fészkel a kristály-hegyekben. Régibb költőink, nevezetesen Zrínyi, Listi és Gyöngyösi a kerecsent a kitüntetés jelzésére nem ritkán használják; igy mondatik Deli Vidre vonatkozólag: „Kerecseny-szárny mutatja szépségét", vagy „serény, mint kereczen" stb. Ugyanilyen régi madárnév a ráró, mely Br. Listinél 2-ik Lajos királyra vonatkozólag igy fordul elő: „Ráró tekinteti, deli szemléleti", valamint Gyöngyösi „Phoenix"-ében: „Kalpagát tollazta ráró sugarakkal" és „Egy pár ráró repdes kettős forgójában." Faludy „Nemes asszony"-ában olvasható: „Rárómódra tekeri a nyakát", vagy Br. Listinél:
Ráró gyorsasággal és nagy hamarsággal Csapja madár seregét.
Szintúgy irja róla Zrínyi a „Szigeti veszedelem "-ben
Egy ráró magasból megszemlélé prédát, Utána indítja kit sebes sngárát.
Gyorsasága és szépsége miatt a mese a tátoslovaknak kölcsönzi e nevet. Zoologicus neve valószínűen Buteo maior.
Ismeretes a hiedelem, hogy a tavasz előhírnöke gyanáut tekinti a nép a fecskét, melynek első láttára a leányok mosakodnak, hogy az egész uyár folytában arczuk szép fehér maradjon; a gyermekek is ujjongva dörzsölik arczukat e kiáltozás között: „Fecskét látok, szeplőt hányok." Garay imígy szólítja meg a fecskét:
Hosszú szárnyú fecske, isten madárkája, A kelő tavasznak hirdető postája, Mit hozál .... szép kelet földéről? Jó-e vagy gonos hírt......?
Ugyanez olvasható a „Régi magyar vitézi énekek "-ben: Hozzon nektek kedves tavaszt Az fecske -madár.
Szintígy énekli Rimay: „Küld el is fecskédet, hadd lássak jó időt." Szerepel különben a fecske közmondásainkban is. „Egy fecske nem csinál tavaszt." „Nyári szállásért meg uem cserél veled a fecske." A mint a fecske a tavaszt, épen úgy jelenti a cserebogár
— 25 —
(Melolontha) a nyarat; mig a Jarkas neve a téllel hozatik összeköttetésbe. Mindkettővel találkozunk a költészetben és a Közmondásokban. így mondja a népdal:
Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár.
A közmondás pedig azt tartja: Nem ette meg a farkas a telet, vagy: Hideg, mint a farkas-ordító. A lúd mell-csontjából meg némely vidéken jövendölni szoktak. Előfordulási idejére vonatkozik Kisfaludy Sándor e vers-töredéke:
Késő őszben volt az a nap;
Már mindenütt elkele
Márton lúdja.
A Márton napján ölt lúdnak u. i. mell-csontját a kemenczén megszárítják, s ha vörös szinü az, belőle sok sarat, ha fehéres, sok havat jövendölnek a télre. A lúd szerepel a közmondásokban is: Sok Márton lúdja kelt már el az óta (régi dolog.) Egy lúd, két asszony egész vásár. A lúd is elesik a jégen. Lúdra vesztegeti a szénát stb.
Nevezetesek és figyelemre méltók a metempsychosis-féle átalakulások, melyekkel meséinkben lépten-nyomon találkozunk. Ilyenek a sötét erdőben vagy magános romokban tartózkodó vasorrú bábák három, sőt nem ritkán tizenkét leányuk társaságában, kik érczlovakká, kakasokká vagy macskákká vannak átalakulva. A vasorrú bába szolgálatában áll a fekete macska, rendszerint saját elkárhozott leánya, továbbá rőt kakas és fekete kutya, melyeken kocsizni szokott, vagy szénvonón, pemetén, vasgereblyén kergeti a levegőben a bosszúja elől tátoson menekülőt, s a kit varázsvesszejével megérint, menten kővé dermed. Átalakulás fordul elő a „Tündér Ilona" mesében is, hol az arany almát őrző hat királyfihoz hat szép fehér hattyú száll, élükön királynéjok, a tündér szép Ilona. Ez utóbbit lábánál fogva megragadja a legifjabb királyfi, mire a hattyú megrázkódik, madárleplét leveti s bájos hölgyalakot nyer; a többi ellenben elrepül. E mese egyik variansa szerint a háborúban járó királyfi tündér neje boszorkány napa által, midőn az a vár Dunára néző ablakán kitekintett, a folyóba taszíttatott, hol azonnal fehér kacsává változott. Ugyenezt látszik kifejezni egy népdal kezdete, mely ekképen hangzik :
Kis kacsa fürdik fekete tóba\' Fiához készül Lengyelországba.
Erdélyi gyűjteményében egyik mese szerint az ördög és felesége megnyergelt sárkányon repültek egykor a király lánynyal
— 26 —
menekülő fiók után. Midőn pedig a szökevények üldözőiket észre vették, a leány ezüst tóvá s az ördögfiu benne ezüst kacsává változott, mely utóbbit az ördögpár kézre keríteni akarván, a mindegyre áradó ezüst tóba veszett. Ugyanily átalakulás olvasható Görgei Albert „História egy Argirus nevü királyfiról" czimü költeményében :
Szép hat fejér hattyú ottanag leszálla, Hetedik fejéhez nyoszolyára álla, Melyen a királyfi igen rémül vala. Nagy lassan a kezét akkoron kinyujtá, Egy lábát hattyúnak kezébe szorítá: Hattyú megrázkódék, az hat elszalada Leány ábrázatba magát változtatja.
Ilyenféle átalakulások olvashatók Tompa gyönyörű regéiben is; igy lett u. i. az emberből viharmadár (Proccellaria) majd csikó fejű hal (Hippocampus) és hajós csiga (Argonauta) mi-képen mondja:
. . . e madár ember volt egykoron, S a vakmerő szárnyat kötött vala: Hogy átrepüljön a nagy tengeren, S lőn a viharnak madara.
Egy más halandó gyors ménjére ült. Megúszott véle e sziget felé; Nézd: ott úszkál a kis tengeri ló, Ménjét alóla a viz elnyelé.
Vagy mint a „Hajós csigá"-ban meséli:
. . . kedvesét egy perez alatt a hölgy Hajós csigává átváltoztatá.
Szint igy lesz szerinte a tulok bölömbikává, miként énekli:
A partra lép egy hófehér tulok, Megrázkódik, fejét kevélyen felveti, Bús bömbölése rengve hallik a Nyugvó éjben. Ez a bölömbika. S megcsapja (a tündér) vesszejével a bikát, Ki rögtön kis madárrá vállik át.
Vagy a rablóból holló.
Ez a rosz holló, a ki valaha Vérszomjas rabló lovag vala; De vétkeért sok század óta már Holló képiben elátkozva jár.
— 27 —
A hölgy továbbá lepke alakját veszi fel, miként a költemény beszéli:
De most alig szólt a hölgy: szívesen
Átengedő alakját a lepke.
S a tündér hölgy lepke képiben
Szárnyára kelt egy pillantás alatt.
Ugyanezen módon változik át a nő könvűje f é n y b o g á r r á:
Árván maradt a tavasz leánya.
Könycsepje elhull . . .
— A köiiy megéled . . .
Belőle kékes smaragd fény árad,
Életet adván a fénybogárnak.
Vagy egy más mese szerint:
Ma is láthatjuk ■ még a tündérleány Füldiszének kövét, csendes nyáréjszakán Mely leszakasztatván irigy tüske által: Szen János bogár lön, fényes kékes lánggal.
Szintigy alakul át a tündér kecskévé; mert mint Tompa mondja:
Kecske lön a vétkes tündér
Bűnéért és bánatában.
Valamint Vörösmarty »Zalán futásáéban az iinő szarvas
. . . igy szólt csábító asszonyi hangon: „Vedd nyiladat, melyet lőttél, vedd vissza nyakamból." . . . elbámult Bors: könnyülve megugrott A kis ünő akkor s . .. gyenge leány lett.
Ugyanígy változott át a tündér leány h a 11 y ú v á, mint Arany a „Dalias idők"-ben mondja Forgács czimerét magyarázva:
Most a lány kiszállott .... Hattyúingét hamar szűz testére ölté. Szárnya csattogása Andort is felkölté.
Egy báromszéki népmesében szintén előfordul ily féle átalakulás, midőn a többek között a mátkáját börtönében meglátogató királyleány a búslakodónak mondja: „Az a barna ménló az apám lesz, a barna kancza anyám, a két szürke csitkó a két néném s a pej csitkó én magam." továbbá „elindult a király sójoin képében," és „én egy tejtóvá válom, te pedig abban egy aranyréczévé." Ugyanilyen átalakulás tűnik ki a király leány további utasításából, midőn mondja: „Bukjunk át a fejünkön; én leszek bárán, s te az én pásztorom." Majd a tátos csitkó utaztában mondja ülőjének: „Nézz vissza, mit látsz! Hát távol repül egy sas, a kinek a szájából a láng hét ölnyire szakad. Azt mondja a csitkó ... az
— 28 —
az apám." Az udvarszéki népmesében a tündérek, galambképében jelennek meg s „mikor a tó martjához érnek, átalbuknak a fejükön s mingyá leányok lesznek." Ilyen az átalakulás a következőben is: „Haza érkezik a halászfiú, levöszön egy tángyért; kivöszi a tarisznyájából a halat, belétöszi a tángyérba; kiszökik az onnét s lösz belőle egy szép kisasszony."
Vagy mint Cserei (Nagy-Ajtán 1698-ban) irja: „Lengyelországban közel Krakkó városához lakván egy gazdag lengyel ur, számtalan ménese, marhája lévén, kikben igen gyönyörködött, az dög beléesék, meghalnak; elbúsulván annyi marháiban esett kárán, felemelé kezét az éghez, istent megátkozá, mire azon helyben mindjárt kutyává változott, tsak az feje marada emberi formán." Ugyancsak az átváltozások között említjük még a féniksz madár megifjodását is, mely Tompa szerint:
Az égő üszköt felragadván
Fészkét meggyújtja vele a fán;
Fészkében a féniksz madár menten megég,
Csupán kihűlő hamva még.
A hamvat szél nem szórta széllyel,
De a jövő nap reggelével,
Belőle ifjú szép madár támada fel:
Megrázkódik s szárnyára kel.
A Kárpáti „Zöld tó"-ról szóló regében a tó tündére, midőn a királyfi tőle kedvese számára gyógyító balzsamot kért, megvetett szerelméért boszút forralván, huszonnégy fejű sárkánynyá változott s fogaival halálos sebet ejtett a királyon. Ilyen rege maradt fenn a balatoni kecskekörmökről. I. András király, olvassuk Tanár-kynál, midőn mint számkivetett szegényül bolyongott az országban, a Balaton partján egy kecske-pásztorral találkozott, kinek igen könyörgött, segítené meg őt valamivel. A pásztor, bár tehette volna, esküdözött, hogy neki semmije nincsen; azért a királyfi átkot mondott reá s a pásztor azóta megkövülve áll a Balaton fenekén nyájával együtt. Kecskéinek körmeit ma is partra hányják a habok, mit Garay „Balatoni kagylók" czimü szép költeményében ekképen örökített meg:
A nyáj a Balatonba Rohant, de benn veszett — A tó máig kihányja A kecske körmöket
Némely állat nyomában támadt forrásokról azon hiedelem uralkodik, hogy a vizéből ivó egyén ugyanolyan állattá válik, mint melynek nyomában a forrás keletkezett. Ily forrásnak tartatik a medve kút. melyhez különben, mint gyógyító erejű forráshoz, a fájós
— 29 —
szemű emberek ma is bizalommal járulnak. Származására nézve megegyez evvel a monda szerint a medve-nyom, szarvas-torés stb. A mesében a vándorló királyleány óva inti testvérét, ne igyék a medve-nyomból, nehogy medvévé váljék; a fia kezdetben meg is tartja az intelmet, de mire a szarvas-nyomhoz érnek, nem tudván magán uralkodni, a forrás vizéből iszik, mire azonnal szarvassá válik. Szinte ilyen átalakulás van elmondva „A két árva" czímű mesében is. Egy árva leány és fin u. i. anyjok halála után a nagy világba indultak ; a tikkasztó hőség egészen elbágyasztá a fiút s útközben a medve-, majd a farkas-nyomból akart inni, de testvére, nehogy hasonló állatokká változzék, szándékáról mindég lebeszélte. Midőn pedig az öznyornhoz értek, aléltan esett össze a fiú s öntudatlanul ivott a forrás vizéből, mire őzzé változott. A jó néne sírdogálva folytatta útját őzzé vált testvérével, majd sok viszontagság után szépsége miatt egy királyfiú nejévé lett. Megirigyelte ezt a közelben lakó boszorkány, s rút leányát akarván a királyfival egyesíteni, ennek távolléte alatt neje hajából egy fürtöt szerzett, melyet varancsos béka tüdejébe takarván, karácsony éjszakáján vágott tiszaja (Taxus) parázsán kenőcscsé főzött s vele leányát bekenvén, a királynőhöz hasonlóvá varázsolta, a valódi királynőt pedig egy elhagyott kútba lökte, hol ezt a kútban lakó czethal elnyelte Az őztestvér tanúja volt e gonoszságnak, s midőn a király haza érkezett, álneje az őzet megöletni kívánta. Erre a királyban gyanú támadt, majd az egész fondorlatot az őztől megtudta, s a czethal gyomrából valódi nejét visszaszerezvén, a boszorkányt leányostól kivégeztette. A megszabadult királynő ezután a czethal gyomrában talált kenőcscsel őztestvérét megkenvén, régi alakjába visszaváltoztatta.
Szerepel a szarvas nemzeti mondáinkban is. Ez vezérlé a hősöket vállalataikban, valamint a hun-monda szerént ez mutatta meg az uj hazát őseinknek. Erre vonatkozik Aranynak „Ilege a csodaszarvasról" czímű költeménye a ,Buda halálá "ban, Bars vezért is egy szarvas vezette arra a helyre, hol Bars várát építette, valamint ugyanezen állat mutatta ki a helyet, melyen Géza és László a czinkotai győzelem emlékére templomot emeltettek. Ugyan igy vezettettek László Nagy-Várad, Gyula vezér a mai Gyula-Fehérvár helyére. A Geller-legendában a Bakonybéli apátság zárda-alapításába szintén szarvas folyt be.
A hun-mondában találkozunk az \'ókor nevével is; ez az állat mutatta u. i. meg Attilának a Hadisten elásott kardját, valamint Tompa regéjében Szász pásztor viaskodó bikája rngja elő a földből a kincset, melyből Beregszász város építtetett. Ilyenféle szereplése van az ebnek is, mely Bél szerint felfedezője lett azon pénznek,
— 30 —
melybői Fülekvára épült. Selmeczbányát szintén eb, mások szerént gyíkok által figyelmessé lett pásztor fedezé fel. Az ebhez különben számos előítélet van kapcsolva; ilyen a többek között az, hogy az eb vonítása által közeli szerencsétlenséget jelez, ha pedig kapar, halál lesz a háznál. Ugyanilyen foglaltatik a szegedi néphitben is, mely szerint, ha az eb tútolás közben valamely ház felé tartja orrát, annak gazdája nagy kárvallástól félhet. Ipolyi említi, hogy Mendnyánszky szerint Selmecz építőjének hű ebe eltemetésekor kénláng vette körül a várat, jég esett, vihar támadt, mennykövek hullottak s szétverték a vallási szertartással visszaélőket, az eb sírjából pedig láng emelkedett. E fajta nézet van kifejezve Garay „Fekete kutya" czímű költeményében, hol mondja:
De az úrfi meglakolta Porba hull s ugatni kezd, (3 marad csak életében Undok barna eb képében.
Közmondásainkban is szerepel az eb sokféle változatban. Nevezetesebbek: Eben gubát cserélt. Eb ura fakó. Ebcsont összeforr. Húst venne az eb is fogára, ha pénze volna. Ebül gyűlt szerdék-nek ebül kell elveszni. Ebugatás nem hallik mennyorszába. Ebb fújja, kutya járja. Eb, aki bánja. Hamarabb utolérik a hazugot, mint a sánta kutyát. Ebre nem bízzák a hájat. Ember teszi a fogadást, eb aki megállja. Átesett az ebek harminczadján. Kutyából nem lesz szalonna. Köti az ebet a karóhoz stb.
A nyúl és a róka átszaladása az utas előtt szerencsétlenségre magyaráztatik, mint Kisfaludy Sándor énekli:
Itt megtappant paripája, És egy nagyot horkantott; Mert épen egy nyúl az úton Ott keresztül illantott. Tovább jutván a sziklák közt, Ott egy bagoly huhogott;
Borzadozott.......
S bátor szíve dobogott: Mert tudta jól dajkájától, Hogy semmi jót nem jelent, A mit hallott s a mit látott.
Ezzel ellenkezőleg a pók változó szerencse hírnöke. Róla u. i. azt tartja a nép, hogy ha valakire este reáereszkedik, az szerencsés lesz, míg ha reggel mászik az emberre, szerencsétlenséget jelent. Különben a keresztes pókot lutri számok kijelölésére használja a hiszékeny nép.
Mint vezérállat meséinkben itt-ott eljő a kecske, mely a mese-
— 31 —
hőst kincs birtokába juttatja. Ilyen mondához van kötve Sopronyban az u. n. Keesketorony.*) Gaál egyik meséjében vadkan vezeti a hőst; a tündér Ilonáról szóló mesében egy egyszemű farkas a vezérállat. Némely mesében oroszlán és medve fordul elő, de melyek hősüket csupán csak segédekül követik. „Az özvegy és az árva leány" czímű mesében a galambok is segítőképen szerepelnek, a mennyiben a sírdogáló árva leánynak hamuval kevert búzájából a konkolyt egy pillanat alatt kiválogatják. Vannak esetek, mikor az állatok magoknál magasb személyek képében szerepelnek; igy mondatik, hogy a vén macska boszorkánynyá vagy épen királynővé változik. Különben a macskának némely szokása sajátságos jelentésűnek vétetik; nevezetesen, ha seprűt vagy egyéb tárgyat serczeg-tetve karmolász, esőt, havat vagy szelet várhatni; ha feltünőleg tisztálkodik, vendéget érez; ha a tűzhelyre kuporodik, hideg napok következnek stb.
Legnevezetesebbek azonban az állattá alakulások, melyekkel meséinkben épen úgy, mint a híres boszorkánypörökben egyaránt találkozunk. Az elátkozott királyfi, miként Erdélyinél „A szóló szőlő, mosolygó alma és csengő baraczk" mesében olvashatni, disznó alakját veszi fel; a kútba lökött legény „A három pomoráncs"-ban aravyhalacskává válik; „A kístátos" czímű mesében végre a vasorrú bába tizenkét lova tizenkét leányából alakul át. Midőn azonban a vasorrú anya a kistátossal megszökött legkisebb leányát üldözőbe veszi, galamb képét ölti fel, mely ily állapotában a héja karmai között végzi életét. Nemzeti mondáinkban tündéri lényül, mint a turulnál említők, az emse szerepel; de némely átok-alakúi békát és kigyót ís olvashatni. Gaál és Majláth meséiben u. i. kigyóbőrü királyfiak és leányok említtetnek, kik miután undok testhüvelyüktől megszabadultak, tündérszépségöket újra visszanyerik. Szintígy fordulnak elő a békák is, melyeknek igéző tekintete, gyors eltűnése bizonyos varázshatalmat gyakorol a nép képzeletére. Azt tartják u. i. rólok, hogy a ki nyitott szájjal néz reájok, annak fogait kiolvassák; szerepelnek különben mint időjósok még napjainkban is, míg a régiek azt tartották rólok, hogy nekik is, mint a kígyóknak, fejőkben talizmánul használható kő vagyon. Ilyen békakö régente nevezetes dolog volt; még Bethlen Gábor végrendelete is emlékezik róla.
A monda szerint szt. László midőn a mogyoródi ütközetben serege élén állott, a lándsájával megérintett bokorból hófehér me-
*) Erről az állatról írja többek között Miskolczi, hogy „a ketske bakuak véri között és a gyémántkő között olynagy titkos természeti ellenkezés vagyon,hogy ez a kő minden egyéb elementurookat megvet, .... hanem tsak a ketskebak vériben olvasz-tathatik el."
— 32 —
ínyét (Mustela erminea) ugrott annak hegyére s innen a hos mellére, jelentvén serege győzedelmét; majd midőn a rabló bessenyőket kergette és seregét már már éhhalál fenyegette, imádságára a legenda szerint szarvasnyáj és bivalycsorda jelenék meg, hogy az éhes vitézeknek magokat szelid állatokként eledelül nyújtsák. Ugyancsak hősregei vonásként említjük szt. Lászlóról, hogy érté az állatok nyelvét, a madarak beszédét, valamint a fákkal és egyéb növényekkel társalgott, mint Lisznyai énekli:
Szent László kegyes beszédét A virágok is értették, S hol megcsókolá a földet, Ott egy szép forrás eredett.
Tulajdonít a hagyomány neki egy különös lovat is, mely már a kunok elleni csatájában is hordozta. Erről a lóról mondják, hogy patkója nyomában források eredtek, melyek egyikének fenekéről azt tartja a palócz, hogy az aranypatkó egy szege most is kiragyog.
Hogy a ló ősi mythosunkban nagy szerepet játszott, fönnebb említettük, bizonyítja ezt azon hiedelem, hogy a hősök lelkei rné-neiken nyargalva mennek más-világra, mint Vörösmarty Zalán futásában mondja:
Némán a szomorú holdnál leterülve fekusznek
(a hősök s leiköket) Száguldó paripák telepítik elébe Hadúrnak.
Ugyan e hitet vallja Zrinyi a Szigeti veszedelem 14. énekében:
így szól......s rettenetes lován
Repül keservesen a több lelkek után.
E hiedelemből eredhetett a temetéseknél használatban levő szt. Mihály lova. Egyik sárkány-rege szerint miután a szörny a város minden leányát kipusztította s a táj vizét mind egy cseppig kitta, éhségében még a napot és a holdat is felfalja. A búba merült sötét országnak ekkor a királyi istálló egy tátosa és ennek csikaja, homlokukon nappal és holddal, szolgálnak éjjel-nappal világitókul ; végre is a királyfi tátosára ülve kénytelen megküzdeni a sárkánynyal, melyet miután legyőzött, a nap és a hold újra az égre került. Ugyanilyet beszél egy szegedi népmese Mátyás király már említett Holdas szép lovánál, mely éjente világított, miért is háború alkalmával éjtszakánként a király nagy hasznát vette. Történt azonban egyszer, hogy a király éji útjában elaludt s tőle a lovat egy török tátos ellopta. Nagy jutalmat tűzött ki a király annak, ki a Holdast megkeríti. Erre a nagy munkára a hires vitéz Kampó tátos, vállalkozott, ki hetedhét országot bejárván, keresésére indult
— 33 —
az elveszett lónak. Sok bolyongás után bevetődött végre a tündérek országába, a hol, midőn egy fa tövében lepihent, fölötte két szarkát hallott beszélgetni. „Mi újság nálatok, földi?" „Nincs más", feleié a kérdett, „mint hogy egy gyönyörűséges lovat láthatni, mely homlokán holdat visel s vele gazdájának a legsötétebb éjtszakán is világít." ,Ki a gazdája?\' kérdé tovább a kíváncsi, „Egy bűbájos ember" volt rá a felelet, „kit senki sem ismer; mert a hányszor csak látják, mindig más a formája." ,Hol lakik?1 folytatja az ismerni vágyó szarka. „Ott, hol ha keresik, sem találják ; ha megtalálják, sem látják, s ha látják, sem ismerik meg; de neked megmondom: Yizen túl, erdőn innen; hegyen alul, völgyön felül; a ki a hét számot érti és hét hetet szolgált tündérországban, olyan ember megismerheti." Kampó vitéz épen ilyen ember volt; azért meg is keríté a Holdast.
Nevezetes még egy hitregei vonásokkal teljes mesénk, mely szerint a háborúból hazatérő fáradt király midőn égető szomja enyhítése végett az útjába eső forrás fölé hajolt, belőle inni akarván, egy láthatatlan kéz orrát megragadta s mindaddig fogva tartotta, mig oda nem igérte azt a kincset, melyet otthon nem ismer. Ez a kincs pedig távollétében született gyönyörű leánya vala. Hét év múlva megjelent a leányért egy ragyogó szőrű paripa és elvitte magával ama balhirű forrás melletti rétre, melyhez azután a háromszor kijátszott vizi szellem átok alól való felszabadulását köti a mese. A csallóközi néphit szerint a vizi szellemek sokszor béka képében jelennek meg a földön. Egyszer, mondja a mese, két leány szénát gyűjtött a Duna partján. Midőn délfelé sovány ebédjökhöz ültek, egy pohos béka mászott közelökbe, melytől az egyik leány ijedten megszaladt; a másik azonban megsajnálta a gyámoltalan állatot s eledeléből adott neki. A félénkebb távolról biztatta társát: „Üsd agyon, a csúf jószágot!" De ez még inkább kedvezett neki. „Hátha, úgymond, valami szegény lélek lakik benne."
Egyébként a nép azt tartja a békáról, hogy az alvó ember gyomrába is beveszi magát, s ekkor vagy tejjel lehet onnan kicsalni, vagy gólya-gyomor megevése által megemészteni.
Mint babonás állat szerepel a kigyó és a jehérgyík is. A kígyóról azt tartja a nép, hogy ha szt. György nap előtt fogják és bőrét botra húzzák, az ily bottal még a vasat is el lehet törni: különben minden háznak van egy kigyója elbújva, mely ha előjő, valami veszedelem van készülőben ; hiszi továbbá a nép, hogy ha a kigyók valamely barlangba többen összegyülekeznek, gyémántkövet fújnak, melyet azután a hegy valamely zúgában gondosan elrejtenek, nehogy az ember hozzá férhessen. A ki munkájok közben meglesi
3
— 34 —
őket, hozzáférhet az ilyen kőhöz, de nagyon kell vigyáznia; mert a kigyők őrzik közös kincsöket s jaj annak, a ki hozzá nyúlni merészel. A kigyők kőfújásának meséjéből származott valószínűen az „Egy követ fújnak" közmondás is. A fehérgyíkról vagy másképen szalamandráról Miskolczinál olvassuk: „ Ez ha az almafára mász, annak minden almáit megmérgesíti, hogy ha valaki belőle eszik, meghal tőle. A nyála is, valaholott a testet megéri, minden szőri szálát elkopasztja. A tsillagos hátú álnok természetű gyílc, mely mind az uj s mind a régi sorvadt házaknak lyukaikban találtatik, pókokkal és harmattal szokott élni, és minden esztendőben maga bőrit levetkezvén, azt megeszi. Ezt pedig irigységből tselekszi, hogy ne élhessenek vele a kórságosak, a melly nyavalya ellen igen hasznosnak tartatik." Említést érdemel még a vízi borjú (Triton), melyről azt hiszik, hogy ha ivás által bekerül az emberbe, gyomrát átrágván, azt megöli.
Dugonics egyik közmondást magyarázó jegyzete szerint „a fiastyúkot is gyakran emlegetik a magyarok." Ez a csillagzat a bikacsillagzatban foglal helyet, még pedig, mint a nép mondja „a bikának lapoczkáján kotlik." Egy mesében a tündér-kedvest kereső nő a szélanyától aranj\'-tyúkot kap ajándékba hat csirkéjével, mely hetes számánál fogva szintén a fiastyúkra emlékeztet. Mátyás király fönnebb említett elveszett lovát kereső Kampó vitéz is, midőn a „késsel metszhető" sötétségben eltévedt, egyszerre a fiastyúkot látta maga előtt, mely csirkéivel együtt az égről lerepült s kértére őt útba igazította. Különben még ma is a szent Iván tüze körött üldögélő gazdák a fiastyúk feltűnéséből szoktak a jövendő termésre következtetni.
A lélekvándorlás tanára emlékeztetnek meséinkben némely madárrá (galamb, gerle stb.) változások. Ilyen például egy palócz mese, melynek tartalma a következő: Egy zsivány több rendbeli gyilkosság után apját és anyját is megölte; félvén azonban sirontuli jövendőjétől, bűneiért vezekleni kívánt. Válaszul azt nyerte, hogy ha földbe szúrt gyilkos botja kivirul s rajta aranyalmák teremnek, bűnei meg lesznek bocsátva. Sok év múlva könyüivel áztatott botja csakugyan kizöldült, majd virágzott s annyi almát termett, a hány embernek életét a bűnbánó kioltatta. A vezeklő ekkor a csodafa tövében bűneit töredelmesen kezdé bevallani. Minden gyilkosság felemlítésekor egy alma esett le a fáról, belőle pedig egy fehér galamb repült ki. Már csak két alma volt a fán, s ezek lehullani sehogy sem akartak; mert apja s auyja meggyilkolását irtózott kimondani. Győzött azonban benne az igaz töredelem s a két alma egyszerre hullott alá, ő belőle pedig két hó-fehér galamb szállott
a magasba. Egy más mese szerint az ártatlanul vizbe fojtott királyleány is galamb képében repült ki a vizből. A csángó dal szerint a meghalt kedves „goricze * -alakban tovább él. Gaálnál a barna leány előbb vadkan, majd nyúl, végre galamb lesz, mely utóbbinak tojásából történik a kiszabadulás. Majláth meséiben az ily átalakulás, vagy inkább vándorlás menete szarvas, bárány, kacsa s utoljára valamely bogár. Ugyanigy hiszi a nép, hogy a juhász által sanyargatott bojtárok Jarkasokká változnak s azután a nyáj pusztítása által gazdáikon magokat kegyetlenül megboszulják. Ez a hit uralkodik az elátkozott fekete csíkúkról, melyek vad futással riasztják el a ménest s velők utólérhetlenül tova száguldanak. Az ily fekete csikók a lótolvajok lelkeinek tartatnak. Egy lévai rege szerint az ottani várromok között éjfélkor tüzes ló nyar-galász, ijesztgetvén az arra menőket. Ez a kísérteties ló pedig nem más, mint a vár utolsó parancsnokának lelke, ki társait a töröknek elárulván, síri nyugalmát fel nem találja. Némely mesében tüzes bika, tüzes disznó, stb. említtetik, még pedig az utóbbi kilencz ma-laczával rémes röfögés között szaladoz éjtszakánkint a keresztuta-kon. Ugyanilyfélét tapasztal a sötét éjben bolyongó mesehős,1 ki maga előtt lidérczfényt látván, ez után fut, majd egy kőhöz ér, mely alól kékes fény áramlik ki s fájdalmas nyöszörgés hallható. A hős fölemeli a követ, s íme, egy tüzes békát lát, mely a kő eltávolítása után az átok alól felszabadul s női alakká változik.
Mint fönnebb is említők, a magyar mythosban az elköltözött hősök szelleme, sőt maga a halál is lóháton jár. Egy mesében a haldokló atya kéri leányát, melegítené fel éjtszakára elgémberedett tagjait. A leány a szomszédba szalad tüzért; de útközben előtalálja a fekete lovagot Jekete kutyával, ez az ördög; azután a vörös lovagot vörös kutyájával, ez a láng; végre a fehér lovagot Jehér kutyájával, ez a halál. Mikor azután visszakerült atyjához és elbeszélte a látottakat, ez azonnal szörnyet halt. A már említett szt. Mihály lova is ősi mythosunk-ban leli magyarázatát. Erre vonatkozik Csokonay e pár sora: De jaj engem ide s tova Elvisz a szent Mihály lova,
Vagy mint a közmondás a betegről tartja : Megrúgta a szent Mihály lova. Egyik mesében említtetik az is, hogy a pokolban járó hős legelőször a pokol hétfejű kutyáját kergette zsákjába ; de közmondásunkban is előfordul a halál kutyája, minthogy a beteges emberről triviálisán azt szokták mondani, hogy „a halál kutyája ugat belőle."
A boszorkány-pörökben lépten-nyomon találkozunk átalakulásokkal; az ördög például legtöbbször bakkecske képében jő elő, a boszorkánysereg zászlótartója kandisznó alakjában fordul elő, had-
3*
36 —
nagya pedig borjú-formát visel. Különben a néphit azt tartja, hogy a boszorkány minden kigondolható formát felvehet, sőt magát egészen láthatatlanná teheti. A boszorkány főalakja a macska, lepke, légy stb.; de Mediomontanus még disznóvá és szamárrá változásáról is emlékezik. Szirmaynál a gacsalyi kondás boszorkányt látott farkas alakjában, valamint egyik szegedi pörben említtetik, hogy létszakának idején sokan mentenek hozzá kutya képiben, és macska képiben ..... maga képiben kutyája járt, valja azt is, liogy egy étszaka látta szemeivel az fatens, hogy vörös kutya képiben bémen-
vén (vádlott) az házban..... meggyötörte." Ugyanazon pörben
mondatik továbbá, hogy „második étszakára kelvén fatens, kutya képiben reá menvén (vádlott) az fatensre, az haját keményen öszve-fonta, ébren levén semmit nem aludt, az ölében ülőt tapogatván, hogy mi volna, tapasztalta, hogy kutya, mind az két fülei el lévén vágva." Ismeri a néphit a boszorkányok lóalakját is; igy egy felső-bányai pörben mondatik: „étszaka egy fekete ló jött az udvarra, az bezárlott ajtórul az támaszt levette, gondolván azt mi lovunknak lenni, utána mentem, megdöfött s tinóvá vált." A boszorkánynak békaalakját említi egy szegedi hagyomány; midőn ugyanis egy alkalommal a boszorkányokat égetni akarták, lőport kötöttek torkuk alá s úgy tették őket a máglyára; ekkor látni lehetett, hogy béka, egér s poczok formájában akartak menekülni. A miskolczi pörben előfordul, hogy a boszorkányok „teknösbékákká válván, a Dunát átuszták." Nevezetes még a boszorkányoknak szárnyas alakja is. A marosvásárhelyi pörben említi a vád, hogy lúd képében jelent meg a boszorkány. Apafi Mihály, erdélyi fejedelem, pedig a korabeli feljegyzések szerint megbűvöltetvén, minden légyben boszorkányt látott. Egy felső-bányai pörben mondatik, hogy vádló megbántván egy boszorkányt, az mélialakban szállott torkára; egyébként is ismeretes a néphitből, hogy a boszorkány néha fekete bog<$r képében mutatkozik s kísértetiesen körülrepkedi az éjjeli bolyongót, ki, ha megütheti, ráismer, s ha kötőfékkel csap hozzá, lóvá válik s ekkor megnyergelhető. Ugyanilyen átalakulás fordul elő „A király és az ördög" czímű mesében is, hol a királyfi, mint a boszorkány cselédje, az elébe szálló grifmadarakat, azután az előtte úszkáló aranyhalakat, végre a magtárból elébuvó patkányokat kantárral fejbe csapkodván, lovakká változtatta. Az éjente bongva repkedő boszorkány-lepke (Acherontia atropos) is efféle hiedelemnek köszöni nevezetét.
A mondottakból kitetszik, hogy ősi mythosunk, épen úgy, mint ennek a képtelenségig vitt elfajulása, szerfelett változatos formában szerepelteti az állatokat, valamint maga a költészet is egyes népmondát nemcsak felhasznált, hanem úgy a népdalokban, mint az
— 37 —
állatmesékben s egyéb efajta költeményekben és közmondásokban felette sűrűn alkalmazza az állatokat a reájok ruházott emberi szép és rút vonásokkal.
II.
Azonban nemcsak az állatok sokféle formái szerepelnek a magyar regékben, hanem a növényvilág változatos alakjaival is nagyon gyakran találkozunk azokban. És ezt igen természetesnek találjuk. A föld u. i., melyet a Gondviselés az ember lakóhelyéül rendelt, minden részében fel van ékesítve a növényország tarka polgáraival. Ezek adják meg hullámos vagy sík felületének azon igéző szépséget, melyben a halandó szeme édes gyönyör között el szokott merülni. Mi természetesebb tehát, hogy az ember már a legrégibb idő óta örömest elmerengett Flóra kedves gyermekei társaságában; szívesen felkereste az árnyékos erdőket és ligeteket, melyeknek titokzatos sűrűjében képzelme bizarr szülötteivel hitt társaloghatni; mert mint a költő mondja:
Az ember nem lehet magában, Mellette titkos társaság van Nagy a természet titka . . . benne Két világ áll egymást ölelve; Az feltűnő képben alakban, Ez légszerű és láthatatlan.
Ez az oka, hogy minden nép mythosában és költészetében jelentékeny szerepet játszik a növényvilág, melynek alakjait rendszerint emberi, olykor természetfeletti sajátsággal ruházá fel a gyermekies képzelet.
Őseink mythosa a növényeknek érzést, hangot, sőt beszélő képességet tulajdonít, valamint bennök istenségi jenséget vél észrevenni. Jósoltat a levelek suttogásából, szellem nyilatkozik szerinte a virágok illatában, s az istenség kedvencz növényeit vitézség, erő vagy egészség megszerzéséhe? és megtartásához talizmánul használja.
Népdalaink is tclvék gyermekded világnézetekkel, melyek az
egész természetet rokonérzőnek, élőnek képzelik. Azért énekli Tompa :
És beszélnek a virágok Boldogságról, szerelemről.
így tulajdonít bánatot a virágnak Petőfi, midőn mondja : Búsulnak a virágok, Szegények betegek.
Ugyanigy hivatkozik a szenvedő rokonszenvére a dal: A merre járok, még a fák is sírnak, S gyenge ágaikról levelek hullanak.
— -38 —
Vagy:
„Ébredj, fű-fa, ébredj!" halkan ezt sugdossa,
S íme fűben-fában megmozzan az élet;
Megmozdul az élet, felül, a kopáron. (Arany.)
A babonás néphit ma is bizalommal járul a növényekhez, például hideglelésben az élőfához; de szent György és szent Iván éjtszakáján maga a íű is megszólal, hogy elmondja, mi hasznát vehetni neki, a mint ezt Csaba és szent László regéje említi. így beszélteti Petőfi a „Sivatag koronájá"-ban a tölgyet, elmondatván annak viszontagságos történetét, vagy Vörösmarty „Délsziget"-ében ekképen beszél a hangabokor :
Hangabokor vagyok én, sok hangokat összefogó síp. S mind a több csemeték zúgtak lassúdan utána.
Valamint Aranynál a Jüzfa ily kérdést vet fel:
Ki ültetett engem sivatag pusztába Örökös botrányul a csavargó szélnek?
Hiszi a nép a kuruzslókról, hogy előttök a füvek bűvölő ereje ismeretes. A mondák és a mesék említik, hogy a hű szerető, elátkozott, megbűvölt, valamint az ártatlan halála után fa, virág, vagy általában növény lesz. A tündérek és a szellemek nádszálból, almából stb. lépnek elő. így mondja Petőfi a „János-vitéz"-ében:
A rózsát, mely sírján termett kedvesének,
Levette kebléről........
S beveté......a tónak habjába;
De csodák csodája !.......
Látta Iluskává válni a virágot.
Vagy:
A téren kettős sirhalom van, Felettök egy-egy zöld bokor; Egymásra hajlanak, miként ha Két szerető szív összeforr. ... A két ölelkező bokorfa A két szerelmes szelleme. •
A vallásos szent szokásból ismerjük a fák tiszteletét, a mennyiben mellettök áldoztak őseink; e kegyelet talán a fáknak sírokra ültetésében maradt fenn, miről több dalunk igen élénken emlékezik. Ilyen: „Hervad a cziprusfa a síruak tetejéu", vagy: „Síromra ültess egy fácskát" stb. A fák közöl tiszteletben tartották őseink a hársfát (Tilia), mely a régi pogány világban istennek szent fája volt; sőt később a kereszténységben is sokáig szent árnyékú fának tartatott; azért fordult elő a régibb időben templomok köré ültetve. Az ősmagyarok ennek és a bükknek (Fagus) fájából faragták áldozati kupáikat. Hasonlóképen tiszteletben tartatott a tölgyfa (Quer-
— 39 —
cus), mint az erő jelképe, melynek árnyékában oltáraik állottak s táltosaik leveleik suhogásából hirdették a jövendőt. Méltóságos termetére vonatkozik Garay e pár sora:
így áll az őserdők dísze, az óriási cser, A fejszés hozzá siíjtani csak kételkedve mer.
Vagy mint Petőfi nagy önérzettel mondja;
Nem akarok elrothadni, Mint a fűzfa a mocsárban; El akarok égni, mint a Tölgy a fellegek lángjában.
A diója (Juglans) is azok közé tartozik, melyet a nép dalaiban és közmondásaiban, valamint sokféle meséiben kegyelettel s benső érzelemmel emel ki. így mondja azt „ágas bogas"-nak, „aranyos leveles"-nek, valamint Lisznyai szerint a palócz anya bölcső-dalában kisded magzatára diófa-lombot takartat. Yigan hangzik a székely népdalban is refrainul a „vörös dió levele", „roppan dió, mogyoró" ; ellenben zordonan szól a csángó ajkán „zurgó mogyoróval, csattogó dgyivóval." „Kivirított a diófa, nagyot vetett az árnyéka", kezdi a dal fájó érzet hangján; a haldokló szerető is kedvesétől „diófakoporsót" kér. Találkozunk még a diófának néhány változatával közmondásainkban is: „Adjon Isten minden jót, diófából koporsót!" rikkantja jó kedvében a. surbankó legény. „Mintha dióhéjban járna", mondja a kimért járású emberről a nép fia. „Kemény dióba harapott", említi a merész vállalkozóról. „Törd meg a diót, ha belét akarod", biztatja a lanyhát. „Rátartja magát, mintha övé volna a diófáig", gúnyolja a nagyra látót.
A monda szerint a diófa is az őshit egyik szent fája. Erdélyi írja róla, hogy e fa Perzsiából eredvén, megtartá őseink hajlandóságát, mivel mindazon fák között, melyek kerteinkbe körűitek, leg-méltóságosabbra nő, s így nagyon könnyű volt feltűnnie a falvak lakói előtt; természetéhez tartozván, hogy leginkább szereti az emelkedettebb helyeket, a dombokat, őseink ezen kedvencz áldozó helyét, a hová igen örömest teszi kedvese lakát is a dal. Gyakori előfordulása közmondásainkban nagy keletére vall. A közéletben azt tartják róla, hogy árnyéka hűvös, kopáran hagyván alatta a földet; különben ellenáll az idő viszontagságának, sokáig él; ezért szokták talán a kertek végébe ültetni (mint határfát). Gyümölcsét nem, mint más fáét, rázni; hanem verni szokták. A dióverés bizonyos szakát jelenti az esztendőnek s az ekkor tartatni szokott vásárokat „dióverő vásároknak" hívja a nép. Ágainak a néphit szerint, használ a verés, különben nem terem. Innen eredhetett: „Diófának, szamárnak verve veszik hasznát." így énekli már Balassa és Rimay\\ „Diófa
- 40 —
veréssel hullatja levelét." A diófa-galy a szent Iván tüzénél és egyéb tündéri játékokban, inint varázsvessző, szerepel. Előfordul a diófa még a halál képzeletével is összekötve. „Lába se jó már, csak diót hajigálni." Vagy: „Akkor már diót hajigálnak csontjaival." így Maj-láth meséjében „a halál-tengeren dióhéjban evez a boszorkány s belőle kilöki áldozatát." Végre Balassa énekli: A diófa, kit gyakorta Mennyütő kő verten ver.
Mint határfát említi Arany „Fülemüle" czímü humoros költeményében :
Emberemlékezet óta. Állott egy magas diófa Díszéül a Pál kertjének.
Tompa szerint a mai Diós-Győr helyén is egykor egy hatalmas diófa állott, melynek tövébe ásott pénzből épült fel a város:
Ott állott sok századdal innen Diós Pál egyszerű laka, A melyre árnyat és gyümölcsöt Egy óriás fa hullata. Diófa volt ¿tZ? cl családnak Vetése, sója, tehene, Gyümölcséből annyit beszerzett, Hogy újjig érőt ért vele.
Mondáinkban és meséikben többször előfordul a minden my tilosban emlegett aranyalma is, melynek megszerzése hősöket és tündéreket egyaránt foglalkoztat. Erről írja Görgei Albert az Argirus históriájában :
Gyönyörűségesen nappal az almafa Ezüst virágával úgy tündöklik vala, Ejtszaka nagy szépen megérik almája, De reggelre fáján egy sem marad vala.
Tompa is egyik regéjében szól az aranyalmáról, midőn mondja:
Estefelé egy városhoz érnek (a királyfiak): Az aranyalmák itt teremnek, Csoportosan húzván az ágat.
Az ókor és a távol kelet jelképes fáit, minők a pálma, myrthus, cédrus, borostyán, olajág stb, valamint a ciprust még a mi költészetünk is gyakorta emlegeti. Erre vonatkozólag mondja Petőfi Arany-hoz irt költeményében:
Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni.
Ugyanez hangzik a „Szerelem" czímü költeményben: Egész babér-erdőnél egy rózsabokor többet ér.
- 41 —
Szintígy éneki a „Hazáról":
Csak hogy rég\' volt, midőn magyar Fejekre termett a babér.
Figyelemre méltóbb ennél a rozmcirin és a ciprus; az elsőnek szereplését a vegyes érzelem, az utóbbit a gyász, a szomorúság kifejezésére szokás használni. Azért látjuk a rozimarin kedveltségét a lakodalmaknál, temetéseknél egyaránt; mig a ciprus ősidőtől fogva a sírok dísze. A cédrus igen kedvelt népünk költészetében. Egy ismert népdal szerint u. i.
A kedves udvarán Három szép cédrus áll.
Némelyek ebben keleti emléket gyanítanak; valószínűbb azonban, hogy a cédrust a bibliából szerettük meg annyira. Előfordul a rozmarin Arany „Toldi "-jában, hol a költő mondja: Ott van Toldinénak a háló-szobája; Rozmár in-bokor van gyászos ablakába\'.
Valamint Tompa „ Virágregé"-jében irja :
A gyászos rozmarin, ezen özvegy virág Előtt is mosolygó színben áll a világ.
És:
Egy szikár özvegy szólt, a rozmarin, Gyorsan peregvén a szó ajkain.
Ugyancsak Tompa igy beszélteti a ciprust:
A ciprus igy beszélt : Hiúság bántja lelketek!
S ha lesz boldogtalan,
Kit senki nem szán, nem szeret:
Reá borulok én......
Sírjára hajtva ágakat.
Arany is így zengi a „Dismal mocsárok tavá"-ban: C i p r u s -1 o m b közé rejtem kedvesem.
Ugyanezt fejezi ki végre Tompa „A jávorfa" czímű gyönyörű mesében :
Búra hajló ciprus árnyán . Ott van a hű eltemetve.
A pogány nézetek alapján sokat tud a néphit a többi növényekről is; nevezetesen azoknak bűvölő erejéről és hatásáról. Igy a vasfű vagy zárnyitófü (Verbena) olyan babonás erővel bir, hogy ha valaki a tenyerén egy kicsit felmetszi a bőrt, s a bőre alá beteszi a vasfű egy kis levelkéjét, azután behegeszti a sebet, akkor csak érinteni kell a zárat, sőt a székely néphit szerint, lxa száz mértföldre volna is tőle, magától kinyilik. Cserei említi, hogy bizonyos füvek-
— 42 —
bői készül a „székely asszonyok törvénye" szerint a bájital; Endli-cher (Flor. Poson.) a bablevelü szakát (Seduin telepliicum) szerelem-taplónak nevezi; Lisznyai költeményében a palócz szerető bokrétája a boldogvirág; Erdélyi közmondásaiban a fodormenta (M. crispa) banyavirág néven szerepel a javas asszonyok orvosságában. Az igézéstől, szemveréstől megóv a tisztesfü (Siachys); a váltott gyermeket felismerteti a kakukfü (Thymus); az akasztófa alatt termett fü Majláth meséjében visszaadja a vaknak szemevilágát. E fű szereplése előfordul Petőfi „János vitéz"-ében is, a hol mondja:
A sok vén szipirtyó benn csak úgy hemzsegett, Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet. Akasztófa alatt nőtt füvet, virágot, Macskafarkat, kigvót, emberkoponyákat,
A százévben nyiló varázsvirágról Tompa azt irja, hogy:
Száráról e csodás növény Csak szeplőtlen kéznek szakad, S eltávolítja a gonoszt.
A gólyaköröm (Geránium) hasznos a főfájás ellen, vagy mint Beythe mondja, a tiztös flu orvosság a csúzos bajok ellen és a the mondád flu (Eryngium plánum) eloszlatja a kisdedek lázát. Ugyanő említi a zent László király fivét (Gent. cruciata) és Chyaba íre-t (Pimp. germanica saxifraga), melyek a nép által orvosságul máig is használtatnak. Ez utóbbit Lippai (1664-ki Posoni kert II. k.-ben) Csaba üröm-nek nevezi s azt irja róla, hogy „kinek orra vére foly, csak kézben tarcsa a gyökerét, úgy hogy megmelegüllyön, megállíttya azt". így tud még egykét botanikus és orvosi könyvünk hasonló megjegyzéseket részint a néphitből, részint Horchi Melius Péter Herbáriumából (Kolozsv. 1578.) átvéve. Ebben u. i. olvassuk, hogy holdfü, holdruta (Lunaria minor) „az babac babonas füe", „Catanance (Veszelszki szerint Chondrilla erösítöfü) csac a büwös bayos babac wrasolnac vele, az házasokat akariak vele az totoc szerettetni" ; Anagallis (pacsirtafű) „az babac cigánkodnac vele", mint Plinius mondja, háromszor üdvözlik reggel, úgy szedik; „de hamis bahvanozás isten ellen." „Rózsaolaj-ecet szívet ágyú előtt erősít, körösfa (Fraxinus) soha kígyó ez alatt meg nem maradhat, ha a kígyót a szén és a kőrösfa közé veted, hamarabb a szénre megyen, hogysem mintha a kőrösfa ágaira mászna; diptamnus (kő-röslevelűfű) szaga, füstje mérges állatokat elűz, az tagokba lőtt nyilakat kivonsza, ha felül reá kötöd e füvet, vasat, golyóbist kivonszon a testből; veratrum verum (Zászpa) „hideglelőknec, bolondosoknak, az almélkodóknac igen io meginya" stb. Frankovith „Hasznos és fölötte szükséges könyv"-e szerint (Monyorókerék, 1588.) „serapium
— 43 —
kinyitja kit a wraslo baiosok megbontnak." „Kinek hagymáz betegsége vagyon", fű, viráglevél vagy gyökér az orvossága azon hozzátétellel: „innep nap nem ílu szedésére való." Pestis ellen 28 féle növényt ajánl, néha azonban ilyenfajta orvosság is előfordul; vérhas ellen hasznos a jekete kakas gyomrán való hártya, nehézség ellen pedig a medvének és hollónak epéje. Veszelszki „Fűszeres könyvében" olvashatni, hogy „a jüge (Ficus) borban főve kórságot gyógyít", fájához, mint Apácai irja, „köttetett vad bika megszelídül". Ugyancsak Apácai (Encyl. Uttr. 1653.) mondja, hogy „a nyárja (populus) ágai az uton kézbe viseltetvén, a láb és a kéz fáradságát elűzik." Veszelszkinél továbbá olvasható: „ Venusjürdöje (Dipsacus) sömört és hólyagot elűz, ha a tetején termett férget egy darab bőrötskében a negyednapi hideglelősnek kezére kötik, elhagyja a hideglelés; pápajü vagy áldottjü (Card. benedictus) a kibe a kígyó búvik, annak jó a vizét innia; gesztenyeja (Castanea) a pók levelére nem száll; vöröshagyma (Cepa) Asclepius szerint:
Ha megtört, hagymával fejét a kopasznak\' Gyakran jól megkened, hajat nevelsz annak.
Fecskefü (Chelidonium) fijaiknak szemét a fetskék evvel gyógyítják, ha pedig a golyvás ember nyakába akasztva hordozza, a golyváját elrontja; bösvényjü (Cicuta), kinek torka fáj, tsévet tsi-nálván szárából, vizet vagy bort igyék az által, meggyógyul; nadálytö (Symphitum) fazékban a húst összeforrasztja; mogyorója (Corylus) vesszője által a földgyomrában aranyat, ezüstöt és más értzet feltalálhatni, ha ágával a kigyót megütik, megmerevedik és napnyugot után meghal, a skorpiók és más mérges állatok futnak tőle; varju-bab (Crassula) tavaszszal kiásott gyökerét ha ki tzérnán a két sodérja között a nyakon hordozza, az aranyér dagadásit és fajdalmit eloszlatja: vad ketskegyökér (Doronicum Pannonicum) a jágerek és kötél-tánczosok a főszédelgés ellen e fűvel élnek, de a reszkető szívet is erősíti; sárkányjü (Draeunculus) ha vele a sajtot betakarják, a rothadástól megőrzi, a ki gyökerével kezét megdörzsöli, az nap a kígyó tsipéstől néni félhet; jeketehunyor (Heleborus) éhomra jó a melánkolikus ember bolondozásai ellen; fejér mustár (Eruca) magját rágja a gutaütött ember, jobban lesz tőle; pájrány (Polypodium) gyökere a náddal ellenkezésben vagyon; azért a szántó-vető emberek az eke kormányára kötik, úgy vesztik ki a nádat a földből; körösja (Fraxinus) a kígyók árnyékát is kerülik, a hernyóknak valóságos gyilkosa, az orrvérzésben szenvedő kőrösfa-páltzát tartson kezében, míg megmelegszik elállítja; istenkegyelmejü vagy innyújtójű (Gratiola) a gyermek fejében támadt vízi kórságot vagy tökforma fejek dagadását eloszlatja; négylevelüjü (Paris) a Mániacus eszekben
— 44 —
kábult emberek általa megépülnek; napfüve (Heliotropium) a skorpiót, liatsak véle illetik is, elveszt1, a hangyálok pedig, ha fészkükre rakják, mind egy lábig elpusztulnak; ölyvfü vagy borjujül (Hiera-ceum) tejes leve által a vénségekben megvakult ölyv madarak előbbi látásokat visszaszerzik, a vén asszonyok töpörödött orczáját szép színre változtatja, gyökerét nyakban hordozva a szem homályát megvilágítja; nyüfü vagy temondádjü (Thlaspi), gyökerét ha nyakba akasztják, a fogfájást ellállítja; diófa (Juglans) száraz gyümölcsét éhomra ki eszi, az étetéstől megszabadul; ha dühös kutya az embert megmarja, egy ó dió megtöretvén, a marásra tétetik, osztán a tyúknak adatik ; ha megdöglik tőle, jele az, hogy az eb dühös volt; levendula virágjának nedvét szájba vévén, elveszett szavát az embernek visszatéríti; szépitöfü (Lepidium) az asszonyok titkát kimutatja; lapitzkásfü (Lunaria) a ló lábáról még a patkót is lehúzza; basa rózsa (Poeonia) nyavalyatörős gyermekek kezein a pulsusokra kötve orvosság, magvai a boszorkány-nyomások ellen hasznosak; egérjülfö (Pilosella) a levében áztatott kést, szablyát megkeményíti; útifű (Plantago) három levelét szájba véve megóv a méhcsipéstől; fülbemászó (Sempervivum) nyavalyatöréstől, rettegéstől megvédi a kisdedeket; fekete mustár (Synapis) ha kit vesszővel, ostorral akarnak verni, igyék borban ennek magvából, nem érzi annyira: istenfája (Abrotanum) borban főzve, mézzel timporálva összezsugorodás s inak fájása ellen jó, mézzel timporált porával ha a kopaszfejet kenik, meghajasítja; üröm (Absinthium ^ulgare) ha ki bolondgombát ett, etzetben főtt ürömlevet igyék rá; vénusköldokje (Acetabulum) sebet forraszt a gyökere; kálmus gyökér (Acorus) az megveszett appeti-tust javítja; Venus haja (Adiantum) ha lúgban élnek vele, szép vastag hajat nevel; szent Simeon f üve (Malva aleea) nyakba ag gatva a homályos szemeket megvilágítja, avvagy a hályogot lepattantja; Boldogasszony palástja (Achimilla) tüdő rothadás ellen hathatós, főzött levele a nyavalyatörőknek jó; foghagyma (Allium) hangos szavat szerez, ha pedig disznóhájjal öszvetörik és a talpra kenik, hideglelést gyógyít, gerezdjét fülbe dugva fogfájást enyhít; majoranna (Origanum) az elveszett szólást meghozza, fülbe bocsátott nedvessége a hallást nyilatkoztatja; bajfü (Chenopodium) nehéz lélekzetet orvosol; tyúk szem (Auagallis) ingó fogakat erősít, vérfolyásban az ember szíve vajkójához téve, vagy marokba szorítva, kész orvosság, főit vize a bolyonkás eszefordultat megyógyítja; angyalgyökér (Angelica), a kisdedek igézete ellen nyakba szokták akasztani; pipefü (Potentilla) sárgaság ellen talp alatt hordozzák; oroszlánszájú virág (Antirrhium) valaki e füvet kezén vagy nyakán hordozza, a belső méreg nem árt neki; ragadó fű (Aparine) a
— 45 —
tejből a gazt kihúzza; sátánfü (Melittis) szívet erősít, bánatot és melánkoliát elűz; szent János jüve (Arthemisia vulgáris) a zsugorodás ellen hasznos, nyakon hordozva a mérges állatok ellen orvosság; sülyjü (Arum) gyökere füstje kígyót űz; kopott nyak (Asarum) melánkoliát távoztat; ökörfark (Asphodelus) gyökeréből készült hamu mézzel egybe timporálva a kopasz hajat megneveli; ökör szemvirág (Buphthalmum) a phántáziát az ember fejéből kiüti; vizi viola (Caltha) a nyugtalankodó gyermeknek ferdőt készítenek belőle; barátjejü jü (Taraxacum) holdfogytán kiásva és nyakban hordozva hasznos a szem nyavalyái ellen; szíverösítö jü (Leonurus) szívdobo-bogás, nyavalyatörés ellen orvosság."
Felemlíthetők még az ördög, tatár és isten névvel összetett népies növény-elnevezések, melyek gyógyerejökre és alakjokra nézve nem minden mythosi alapnélküliek; ilyenek a többek között ördögborda (Aspidium), ördögharapta jü (Scabiosa succisa), ördögméz (Gentiana), ördög tej (Esula major), tatárbúza (Pol. fagopyrum), tatáreperj (Blitum virgutum), tatárkenyér vagy tatárrépa (Crambe tataria), tatárköpönyeg (Scaramangium), istenfája (Art. Abrotanum), istenharagja (Grat. rept.), istenkegy elem jü (Grat. off.), isten lova jarka (Asper. off.), isten nyila (Orobanche), isten pohárkája (Ci-sampelos), isten korsókája (Laver), isten szakálla (Arum), isten táskája (Thlaspi), istenátkozta tövis (Eryng. vulg.) stb.
Visszatérvén a rege és a költészet növényeire, Lisznyainál a megholt leányból rózsafa lesz; az eltemetett szerető sirján rózsa fakad, vagy a népdal szerint:
Beteg sem voltam, mégis meghaltam;
Siromon rózsa galambomat várja.
Jer oda galambom, szakaszsz egyet róla.
Szintígy irja Petőfi „Szécsi Máriádban:
Vad rózsabokrok közt halk szellők suttogtak, Letörtem egy rózsát s magammal hoztam őt, .. . Talán a szép asszony szíve porából nőtt.
Vagy:
......az én szívemből szinte
Nőjjön "egy halálos vérvirág.
A székely népballada szerint is a magukat vizbe ölt szeretők
Egyikéből nőtt muszkáta szál, A másikból rozmarint szál, Addig s addig neveködtek, Vízön föjül emelködtek, Egymásba belé szerettek S ott is összeölelköztek.
- 4G —
Tompánál továbbá az édes anya sírján búfa (szomorúfűz) nő, valamint a meggyilkolt királyleány, mint jávorja (Acer) sarjad ki, mely útóbbi »A jávorfa" czímű gyönyörű költeményben van leirva. Meséje a következő: Egy ősz király három leányát eprészni küldötte, azt ígérvén, hogy a ki közűlök leghamarabb megtér telt kosarával, arra fog szállani koronája. A legifjabb leány tölté meg leghamarabb kosarát, mi miatt nénjei irigységből őt megölték s egy jávorfa tövébe temették; a megosztott epret azután atyjokhoz vitték, neki azt hazudván, hogy húgokat az erdő mélyében „a dühös vad elragadta." Az ősz atya kedvencze halálán mély búba merült; a jávorfa tövében azonban a harmadik nap éjtszakáján ifjú hajtás sarjadzott, melyből az ott legelésző nyáj pásztora furulyát csinált. Midőn pedig belefútt a pásztor a furulyába, ez búsan beszélte:
Fújjad, fújjad......
Voltam én is király lánya.; De most vagyok jávorfácska, Jávorfából furulyácska!
A pásztorfiú megilletődvén a szomorú nyilatkozaton, elvivé a furulyát a bánatos királynak, kinek szintúgy, valamiut gyilkos nővéreinek ugyanezt beszélte a furulya; mire az atya megátkozá gyilkos leányait, kiket nem sokára maga is követett a halálba.
Gaál meséjében a csapodár nő gyümölcstelen szederjává (Mo-rus), a gonosz asszony szederindává (Rubus), valamint az állhatatlan nő körtejává változik. Erre vonatkozik Erdélyi gyűjteményében „ A három királyfi, a három sárkány és a vasorrú bába" czímű mese, melyben mondatik, hogy a királyfi hazafelé vágtatván, egy kis tengeri nyúllá változott, Midőn már hegyen-völgyön keresztül-kasul futott, betévedt egy kis kunyhóba, melyben a három sárkány három felesége ült. A hétfejű sárkány felesége ölébe vette a kis nyulat, meg-czirógatta és így szólott: „Ha férjem, a sárkány, megöletett, lesz döghalál a világon; mert én akkor körtefává fogok válni, az azon termő gyümölcsök szaga hét mérföldnyire el fog érzeni, azoknak íze édes lesz, de halálos mérges." A kilenczfejű sárkány neje pedig ezeket mondá: „Ha sárkány férjem elveszett, bánatomban szederindává változom s végig nyúlok az egész világ minden országútján; ki bennem megbotlik, annak meg kell halnia." Majláth meséjében a hős véréből almaja virul, egy más mese szerint pedig a ketté vágott almából és a széthasított nádból hölgy lép elő. Ily fogalmat látszik kifejezni e népdal:
Síromra ültess egy fácskát, Vagy pedig egy bokor rózsát; Hadd lássa meg, a ki ott jár, Soha nem voltam csapodár.
— 47 —
Az utijü (Plantago) tévedt nőt ábrázol, ki idővel vétke okozójára talál; Tompánál az árvalányhaj (Stipa capillata) is mesés eredetű, valamint az ördöggel czimboráló banya is ördögszekérrp (Eryng. camp.) változik; mert miként irja:
.....gonosz dajkája
Bűnhődve czéltalan futással Ördögszekérré változott.
Ugyanilyen átalakulást fejez ki Petőfi a „szerelem átka" czímű költeményében, midőn mondja:
És a mely Ildikó volt. egykor, a hegyből Kiapadhatatlan két forrás buzog föl. E forrásokba fúlt be kicsiny magzata, Kit Isten a völgyben fává változtata.
Ha ezek után őseink mythosához fordulunk, szerinte tudjuk, hogy az ősmagyarok vallási szertartásaikat Isten szabad ege alatt tartották. Táltosaik egyes források és fák mellett, vagy árnyas erdők és berkek titokzatos homályában áldoztak a hadak urának. Itt kép-zelé az ősmagyar istensége lakát s hitte, hogy a lágy szellő fuval-mában nyilatkozik; itt nyujtá áldozatul Hadúrnak a pihenésre tért pásztor nyája zsengéjét, valamint a fáradt vadász kitartása eredményét, az elejtett vadat. Valóban a természet ezen egyszerű gyermekei művészetük hiányában sokkal méltóbban képzelhették istenöket egyes terebélyes fák árnyékában, mint ügyetlen kezek által alkotott kő- vagy faházakban lakozni. „Őskorunknak", mondja Ipolyi, „nem levén taeitusi remekirója, homályos emlékeinken át lövel csak felénk egy-egy felderítő sugár, melyet hajdanunk sötétében pogány őseink szent erdeiben vélünk feltalálhatni. \' így a néphit máig is fentartá, hogy a Radna körüli erdőkben egykor tündérek laktak s ugyancsak itt a babonás nép elátkozottak kísérteties alakjait képzeli látni; valamint hite szerint az erdő sűrűjében fehérkigyók tanyáznak, melyeknek pihenő helyein pénzt lehet találni. Ilyenféle néphitet fejez ki Tompa Virágregéiben, midőn mondja:
. . . . láthatlan leskődnek felém Lombok megül az erdő szellemek.
A régi magyaroknál az állati áldozatok mellett divatban voltak, ájtatosságból va\'gy hálából a termés-, virág- vagy gabonaáldozatok. Ismerjük a babonából, miképen vala szokásban vizbe hányni koszorúkat, virágokat és egyéb termésnemeket, valamint szent Iván éjtszakáján tűzbe a tisztes füvet és a pirkoszorút (Poa). Hont vármegyében például a szent Iván éjtszakáján rakott tűzbe még ma is pírkoszorút dobálnak, ugyanilyeneket hánynak a tűz közelében levő fákra is; a mely leánynak azután koszorúja a fán fennakad, az azon évben férjhez megy. Ugyanezen szokás honos Nógrádmegyében, hol
— 48 —
az esti harangszó után az ipolymenti réten a fiatalság összegyülekezik, majd zsúpot vagy rőzsét gyújtanak meg, melynek gomolygó füstje fölé dalolás közben csomóba kötött tisztes jüvet tartanak, közbe-közbe ezen mondás hallatszik: „Kelés ne legyen testemen, törés ne legyen lábomon!" S ha mégis mindennek daczára beállana a baj, a megfüstölt fűnek forrázatát használják fürdőül. Kecskeméten is dívott egykor e szokás, csakhogy a szent Iván tüzébe u. n. szent lvánfüvet hánytak s az égő tüzet a ki sértetlenül át tudta ugrani, arról azt hitték, hogy egész éven át szerencsés lesz. A ko lonyi dal szerint a szent Iván tüzét átugráló leányok ibolyát, szőlőt vagy búzát hánynak a tűzbe, némely helyütt még cseresznye-, dió-vagy mogyoró/agalyat is. Az igézéstől és szemveréstől sorvadó gyermeket tisztesjü forrázatával szokták megmosdatni, valamint népünknél mennydörgés alkalmával divatban van barka-ágat tenni az eleven parázsra, nehogy baj érje a házat. A lakodalmi szokások szintén említik, hogy ilyen alkalmakkor búzát és egyébfajta termést szokás az ujházaspár elébe hinteni.
A babona és a boszorkányság egyaránt felhasználta a hiszékeny nép kuruzsolására a növény ország egyes terményeit. Szerintök u. i. a bodzája (Sambucus) a hideglelés megszüntetésére és az állatból a nyű kiolvasására alkalmas; ugyan e czélra javasolják a csodaját vagy beléndeket (Hyosciamus) is, mely kellemetlen szagú fűnek valóságos csodaerőt tulajdonít a babona; mivel sem külsőleg, sem belsőleg nem kell használni, hanem csak egyszerűen oda megy az ember egy ily beléndek mellé, azután ás egy kis lyukat s a növény hegyét, ne hogy eltörjék, vigyázva lehajtja a lyukba és mellékapart földdel lenyomtatja. Két hét alatt az ily művelet által kihull az állatból a féreg. Szintén nagy ereje van az ökörfark-kórónak (Ver-bascum), mivel ha az ember evvel alkonyatkor a levegőbe háromszor vág, megüti vele a boszorkányt, kinek még jajgatása is hallatszik; a kit pedig ártatlanul végeztetnek ki a birák, annak sírján három szál sárga liliom (Iris pseudacorus) kél ki. A mondott növényeken kívül felhasználja a kuruzslás még az ártálmatlan paszidyt (Phaseolus) is, a mennyiben a paszuly- vagy babszemek hányásából az ehhez értő jövendölni szokott; innen származott a bubvetö kuruzsoló nevezte. Mediomontanus váradi irata szerint a kereklevelű növények mind a boszorkányok szolgálatában állanak. Említve van továbbá a egy boszorkány-pörökben, hogy „a ketskeméti hegyen a boszorkányok szőlőtőkét megfúrtak és beléje tsapot ütvén, mintegy háromezeren eleget ittak, azután a híját rátették." A szegedi egyik pörben pedig mondatik, hogy „fatens vallya, hogy az útban búzák közt lévén (vádlott) egy szál virágzó búzafejet leszakasztott, annak virágát le-
— 49 —
húzván egészen, a markába beszorította, azt mondván, ha akarom, ezen búzafej hétszer egymásután markomban megvirágzik, a mit azonképen kétszer, háromszor, négyszer és többször azon búzafejnek leszedte virágát, a markába szorítván, egy kevéssé ott tartván, megvirágzott szintúgy, mintha a gyökerén állott volna." Ilyenféle az a vád is, melyben említtetik, hogy „a beteges gyermeket zabbal főzött feredőben mosta meg, azután kilencz kert támasza tövébe hordotta a zabot a prédiicátor kertjében levő keresztútra"; — egy másik szerint „diójalevélböl fürdőt csinált s egy tarisznya füvet szedvén nagypénteken." Efféle gyógyítás módok említtetnek a szegedi boszorkány-pörökben is, minő a többek között: „megparancsolta (vádlott), hogy szerezzen fatens liliomtövit és ártány-disznó báját, mert addig meg nem gyógyíthatja az gyermeket;" továbbá „oda. menvén az fatens házához, gyógyította vala mintegy hét hétig, fehér liliom gyökeret égett borban, óhájban csinálván azzal kente." „Mondja, hogy megparancsolta három puszta szérűről füvet és szó-latlan vizet *) hozni, abba mosófát és patikabéli szerszámmal megcsinálván, abban megfürösztötte. Volt benne szent Hona pénze is." „Az kis fazekacskában szent Tamás hája**) volt és szentölt tömjén, Isten fája . . . ezzel kente volt meg." „A minémű eszközökkel pedig füstölte volt birsalma.fa levél, zab, tömjén, szaszafarilla, szasza-frasza.u „Segített az kezén szent Tamás bájával, melybe Istenfája, szentelt tömjéu és három királyok vize volt." Ugyanilyen orvosságot említ Varga is a „Babonák könyvé "-ben egy kuruzslótól átvéve. Van pedig a mondott orvosságban: isten tehénkéje (nünüke =Meloé), szent János nap előtt szedett ezerjófü, szent György napja előtt villámtól ütött fa forgácsa, körösbogár, tavaszkor szedett körös/a bimbója, szent György előtt szedett isten ja, szent Ivánbogár, (Lam-pyris), karácsonyi morzsa, és két karácsony közötti tojáshéj, valamint szent Iván hajnalán a harmatos fűben járó talpához ragadt növényrészek. A kuruzslók gyógyító fürdője a feljegyzések szerint; „kilencz szemétdombon szedett szemétből és téli zöldből", továbbá „tövises lapuból, üromgyökérböl és garádieskóró tövéből" állott; végre a szegedi boszorkány-pörök egyikében a vád azt is felhozza, hogy „bolondítót, aliter szép asszonyok füvét praescribála neki."***) Mind-
*) A szólatlan vizet hajnalban kellett meríteni; szállítójának, míg rendeltetésére fel nem használtatott a víz, beszélnie nem volt szabad, különben hatását elvesztette az.
**) A két karácsony közt ölt sertésnek háját nevez k az ekkor eső szt. Tamástól szt. Tamás hajának.
***) Legyen még itt felemlítve, hogy szt. György napjához sok babonás dolgot köt a nép hite; ilyen, hogy a torokgyíkban szenvedő a szt. György nap előtt fogolt gyík torkát ha kisujjával simogatja, meggyógyul, az ekkor fogott lepke nagy szerencsét hoz, az ekkor látott fecske, gólya annyival növeli a ucző életéveit, a hányat szárnyuk lebben, az ekkor fogott kígyó hathatós orvosság, az ekkor fogott ürge bőréből készült erszény solia ki nem ürül stb.
3
— 50 —
ezen gyógyításmódok Ipolyi szerint bármennyire elaljasodtak is az értelem-vesztett babonában, nyilván ősi vallásgyakorlati mélyebb értelemmel jelentkeznek.
íme, e rövid vázlatból is eléggé megérthető, hogy a babona, mely végelemzésben nem más, mint ősi mythosunk maradványa, valamint maga a képzelet néha nagyon is bizarr szülötte, a költészet, gazdag választékot talált Flóra gyermekei között; de a mai kor reálisabb embere is, ha gondjaitól menekedni vágyik, szívesen felkeresi a lombos erdők árnyékos hűsét s el-elandalog a természet vadvirágai között, hol ajkai önkénytelenül hangoztatják a költővel:
Kedves virágok! erdő és mező Szűz gyermeki, szeretlek titeket! Ha a kikelet várt ideje jő, Vágyódó lelkem közétek siet.
Halk suttogást hallok közöttetek ! És látlak járni-kelni szüntelen, Remegve érni egymás ajkihoz,
S mintha érteném.....
Hogy bánat és vágy, a mi összehoz.
PAP JÁNOS
A tanári személyzet.
A) A rendes tantárgyak tanárai.
1. Berzay Elek, k. r. tag, a társház főnöke, a magy. történelmi társulat rendes tagja; tanította a hittant 3, 4, 5, 6, 7, 8. osztályban heti 12 órában. Főgymn. hitszónok. Tanít 43 év óta.
2. Bujk Béla, k. r. tag, a IV. oszt. főnöke; tanította a magyar nyelvet 4, a német nyelvet 3, 4, a mennyiségtant 8, a természettant 3 és 7-ik osztályban heti 18 órában. Az intézet mete-orologusa és a physikaí muzeum őre. Tanít 3 év óta.
3. Cserei József, k. r. tag, a VII. oszt. főnöke; tanította a német nyelvet 6, a latin és görög nyelvet 7, a történelmet és földrajzot a 4. osztályban heti 18 órában. Tanít 12 év óta.
4. Hám József k. r. tag, a VIII. oszt. főnöke; tanította a magyar nyelvet és irodalmat 5, 6, 7, 8 és a latin nyelvet a 8. osztályban heti 17 órában. Az ifiuság nagyobb könyvtárának őre és a „Gyakorló iskola" vezetője. Tanít 13 év óta.
5. Hoffmann Mór, világi, oki. főgymn. tanár; tanította az izr. hittant hároiii csoportba osztva az 1, 2, 3, 4, 5, és 6. osztályban heti 6 órában. Tanít a főgymnasiumban 5 év óta.
6. Hütter Lajos, evang. lelkész; tanította az ágost. és helv. hitv. tanulókat a hittanra. Tanít a főgymnasiumban 3 év óta.
7. Karátsonyi Miklós, k. r. tag; tanította a politikai földrajzot a 7, a mennyiségtant a 4, 5, 7, a természettant a 8. és a szépírást az 1. osztályban heti 17 órában. A chemiai muzeum őre. Tanít 5 év óta.
8. Kövessy Kálmán, k. r. tag, a III. oszt. főnöke, a magy. történelmi társulat rendes tagja ; tanította a magyar nyelvet 3, a történelmet 3, 5, 6, 8 és a szépírást a 2. osztályban heti 17 órában. Tanít 15 év óta.
9. Dr. Neumann Ede, főrabbi; tanította az izr. hittant a 7 és 8. osztályban heti 2 órában. Tanít a főgymnasiumban 1 év óta.
10. Nyáry József, k. r. tag, az V. oszt. főnöke; tanította a latin nyelvet a 3, 4 és 5. osztályban heti 18 órában. Az ifjúság kisebb könyvtárának őre. Tanít 2 év óta.
11. Dr. Ormándy Miklós, k. r. tag, a kir. magy. természettudományi társulat rendes tagja; tanította a hittant 2, a földraj-
4*
— 52 —
zot 1, a természetrajzot 4, 5, G és a philosophiát a 8 osztályban beti 17 órában. A természetrajzi muzeum őre és a tanári tanács-kozmány jegyzője. Tanít 13 év óta.
12. Pap János, k. r. tag, a főgymn. igazgatója, a kir. magy. természettudományi társulat és az orsz. középt. tanáregyesület rendes tagja; tanította a görög nyelvet az 5. ós 8. osztályban heti 9 órában. Tanít 22 év óta.
13. Pfianczer Gábor, világi, a kir. magy. természettudományi társulat és az orsz. középt. tanáregyesület rendes tagja; tanította a földrajzot 2, a számtant 1, 3, a rajzoló geometriát 1, 2, 3 és 4. osztályban heti 20 órában. A rajzterem szerelvényeinek őre. Tanít 14 év óta.
14. Pongrácz Adolf, világi tanította a testgyakorlatot mind a 8 osztályban heti 10 órában. A tornaterem szerelvényeinek őre. Tanít 17 év óta.
15. Szabó József, k. r. tag, a II. oszt. főnöke; tanította a magyar és latin nyelvet a 2., a mennyiségtant 2. és G. osztályban heti 19 órában. Tanít 1 év óta.
, 16. Szárnovszhj Ede, k. r. tag, a VI. oszt. főnöke\'; tanította a német nyelvet az 5, 7, a latin és görög nyelvet a 6. osztályban heti 17 órában. Egyházi ének-felügyelő. Tanít 10 év óta.
17. Szeitz Alajos, k. r. tag, az 1. oszt. főnöke; tanította a vallástant, magyar és a latin nyelvet az 1. a német nyelvet a 8. osztályban heti 1G órában. Algymn. hitelemző, tanári és ifj. segély-egyesületi könyvtárnok. Tanít 15 év óta.
/>) A rendkiviili tantárgyak tanárai.
1) Cserei József, k. r. tag; tanította a franczia nyelvet heti 4 s a gyorsírást heti 2 órában.
2) Venczel Rezső, világi; tanította a műéneket heti 3 és a zenét heti 4 órában. Az ének- és a zeneiskola szerelvényeinek őre.
Előadott tananyag*.
Vallástan.
I. oszt, Het. 2 óra. Az ember rendeltetése és végczélja, a hit; az apostoli hitvallás; a parancsok; Isten tiz s az anyaszentegyház öt parancsa; a ker. igazság; a malaszt eszközei; a szentségek; az imádság. Kk. Egri középkatekizmus.
II. oszt. Het. 2 óra. A ker. kath. anyaszentegyház szertartásai és szokásai. Kk. Ugyanilyen cz. tankönyv. Veszprém.
III. oszt. Het. 2 óra. (3 szövetségi bibi. történet. Kk. Róder: Bibi. története.
IV. oszt. Het. 2 óra. Uj szövetségi bibi. történet. Kk. u. a.
V. oszt. Het. 2 óra. A kath. egély igazságának bizonyítása. Kk. Dr. Vappler: A kath. egély tankönyve.
VI. oszt. Het. 2 óra. A kath. Hittan. Kk. u. a.
VII. oszt. Het. 2 óra. A kath. efkölcstan. Kk. u. a.
VIII. oszt. Het. 2 óra. A kath. egyház története. Kk. u. a.
Magyar nyelv és irodalom
I. oszt. Het 5 óra. Egyszerű mondat és mondatrészek; fő és mellékmondat megkülönböztetése. Mondattani alapon az egész alaktan, hangtani módosulások. Szócsoportok. Szóképzés. -— Elbeszélő prózai és költői olvasmányok. Beemlézett versek szavalása. Kéthetenkint egy Írásbeli —- házi vagy iskolai —- dolgozat, mely főleg a nyelvtan és a helyesírás begyakorlását tartotta szem előtt, — Kk. Ihász: Magyar nyelvtan és Szvorényi: Olvasókönyv. I. k.
II. oszt. Het. 5 óra. Mondattan. Egyeztetés, szóvonzat, szórend. Ösz-szetett mondatok, mellérendelt és alárendelt mondatok viszonyai Körmondat, Szóképzés, szóösszetétel. Szócsoportok. Elbeszélő prózai és költői olvasmányok. Emlézés, szavalás. Kéthetenkint egy Írásbeli — iskolai vagy házi — dolgozat, mely a tárgyalt nyelvanyag, a helyesirás s a szabatos fogalom- és gondolatkifejezés gyakorlását tartotta szem előtt. — Kk. Ihász G. Magyarnyelvtan és Szvorényi J. Olvasmányok II. k.
III. oszt, oszt. Ilet. 3 óra. A nyelvtan rendszeres áttekintése. A rímes verselés ismertetése. Elbeszélő költemények. Olvasmányok elemzése. Kéthetenkint egy Írásbeli házi dolgozat. Kk. Ihász: Magyar nyelvtan, Szvorényi: Olvasókönyv III. k.
IV. oszt. Het, 3 óra. A stilus általános szabályai után a stilistika első része. Nagyobb epikus olvasmány: Arany János Toldija. Kisebb költői darabok alaki elemzése. Prózai olvasmányul: leírások, élet- és jellemrajzok. Kéthetenkint egy írásbeli házi dolgozat, Kk. Névy: Stilisztika I. r. és Leli r Albert: Arany János Toldija.
— 54 —
V. oszt. Het. 3 óra. Az írásművek szerkesztésének általános szabályai Költői olvasmányok: balladák Aranytól Greguss magyarázatával. Prózai olvasmányok: leírások, jellemrajzok, elbeszélések, beszélgetések, kisebb értekezések. Havonkint egy írásbeli házi dolgozat. Kk. Stilisztika II. r. Névytől. Arany balladái, magyarázta Greguss.
VI. oszt. Het. 3 óra. A rhetorikai műfajak elmélete. Megfelelő művek olvasása és taglalása. Költői olvasmány: Coriolanus Schaiíespearetől. A tartalmi magyarázat mellett a drámai szerkezet szabályai. Havonkint egy Írásbeli házi dolgozat. Kk. Rhetorika Névytől. Olvasmányok ugyanattól. Coriolanus Shakespearetől, ford. Petőfi, magyarázta Névy.
VII. oszt. Het. 3 óra. A költészettan egész terjedelmében. Megfelelő műfajok tartalmi és alaki magyarázata. Havonkint egy irásteli házi dolgozat. Kk. Költészettan Verbőczytől. Olvasmányok Névytől.
VIII. oszt. Het 3 óra. A magyar irodalom fejlődésének áttekintése kapcsolatban a művelődés történetével s tekintettel Magyarország oknyomozó történetének előadására. A régibb irodalomnak Bessenyeiig rövid tárgyalása után főleg az ujabb irodalom tüzetes ismertetése, a nevezetesebb irodalmi jelenségek méltatása s a főbb irányok megjelölése. Havonkint egy írásbeli házi dolgozat. Kk. A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése Beőthytől-
Latin nyelv és irodalom. #
I. oszt. Het. 7 óra. Alaktan. A névszók ejtegetése, a íokragozás, a határozók, a névmások, a számnevek, az előszócskák, a genus meghatározása s az igeragozás két főbb alakja. Szótanulás. Fordítások. Hetenkint egy iskolai dolgozat. — Kk. Szepesi-Budavári: Latin alaktan I. r.
II. oszt. Het. 7 óra. Igetan. A cselekvő, szenvedő, deponens és körülirt igeragozás. Az igék múltja és supinuma. Rendhagyó, hiányos és személytelen igék. Szótanulás. Fordítások. Hetenkint egy iskolai irásb. dolgozat. — Kk. Szepesi-Budavári J. Latin alaktan II. r.
III. oszt. Heti 6 óra. Az egész szókötés tan. Az egyeztetések, továbbá az eset-vonzatok, az elöljárók, névmások használata, az infinitivus és par-ticipium szerkesztések, gerundivum, gerundium és supinum használata példamondatok fordításával. Összefüggő olvasmány gyanánt Livius „Tör-ténetei"-ből, a királyok korából 14 fejezet és 10 Phaedrus mese olvastatott és elemeztetett. Hetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Kk. Szepesi-Budavári: Latin szókötéstana. Elischer József: Latin olvasókönyve.
IV. oszt. Heti 6 óra. Az egész mondatkötéstan. Idők és módok használata. Mellé- és alárendezés részletesen. Feltétes mondatok. Kérdő mondatok. Idéző beszéd. Prózai és költői szó- és mondatrend. Körmondatok. Prosodia és metrika. Példamondatok fordítása. Összefüggő olvasmány. J. Caesaris Comrri. de bello Gallico, I. I. c. 1 -19. 1. VI. c. 11—29. és 8 Phaedrus-mese. Hetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Kk. Szepesi-Budavári: Latin mondatkötéstana. C. J. Caesaris Comm. de bello Gallico ed. Gyurits Antal. Phaedri fab. Aesop. 1. V. ed Szarvas Gábor.
V. o.szt. Heti 6 óra. A kellő alak- és mondattani ismétlések mellett olvastatott Livius XXI. könyve c. 1—47, a szükséges nyelvi és tárgyi magyarázatokkal. A költői olvasmányokra való tekintetből részletesen tárgyaltatott a prosodia és a metrica. Olvastatott Phaedrusból 14 mese. Ovi
— 55 —
diusból: A négy korszak, Met. I. 89—151. Philemon és Baucis. Met. VIII. 618—720. Róina alapítása és Remus halála. Fast. IV. 809—859. Romulus apotheosisa. Fast. II. 491 —513. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat Kk. T. Livii 1. XXI. ed. Iványi István. Biebelis-Szainosi Tirocinium poeticum.
VI. oszt. Het. G óra. Livii ab Urbe condita lib. XXII. — Ciceronis oratio de imperio Cn. Pompei. — Vergilii Aeneidos lib. III. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. Kk. Bartal-Malmossi, Livius. Veress, Vergilius. Kö-pesdi, Cicero.
VII. oszt. Het. 6 óra. Olvastatott, alakilag és tárgyilag magyaráztatott Vergilius Aeneisének VI. éneke, Cicero beszédeiből contra Catilinam quarta, pro Archia poéta és 12 levele. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. Kk. Cicero Köpesdytől, Vergilius Veresstől.
VIII. oszt. Het. 5 óra. Olvastatott s fejtegettetett, Tacitus Annales
I. könyvéből 48 fejezet. Horatius ódái közül 22 ; az Epistolák I. könyvéből a 2, a II. könyvből Epistöla ad Pisones, seu De arte poetica. — A satirák I. könyvéből az 1. és 9. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. Kk. Budavári: Taciti Annales. Bartal-Malmosi Horatii opera omnia I. és II. r.
Görög nyelv és irodalom.
V. oszt. Het. 5 óra. Az alaktan megfelelő fordítások alapján. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. Kk. Curtius-Kiss: Görög nyelvtan I. r. Schenkl-Kiss: Görög elemi olvasókönyv.
VI. oszt. Het. 5 óra. Az alaktan befejezése. A mondattan főbb pontjai. Olvastatott: Ansopus meséiből 10 és Xenophon Anabasisából néhány részlet. Kéthetenkint egy iskolai gyakorlat. — Kk. Curtius-Kis: Görög nyelvtan I. II.; Schenkl-Iíiss: Görög elemi olvasókönyv; Schenkl-IIorváth: Chrestomathia Xenophonból.
VII. oszt. Het. 5 óra. Alak- és főkép hangtani bővebb magyarázatok mellett olvastatott, alakilag és tárgyilag fejtegettetett Homérosz Odysszeájá-nak két első éneke és Ilérodotosból több részlet. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. — Kk. Homérosz Odysszeiája. Magyarázta dr. Ábel Jenő- és szemelvények Hérodotosz műveiből, kiadta Dávid István.
VIII. oszt. Het. 4 óra. Olvastatott, valamint nyelv és mondattanilag fejtegettetett Plató: Apologia 1 — 33. §. továbbá Homérosz Iliásának 19 éneke és a 20-ikból 150 verssor. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. Kk. Szamosi J. Plató Sokrates védelme és Krito. Hochegger Hom. Iliad. epit.
II. Lévay I. Görögszótár Homeroshoz.
Német nyelv és irodalom.
III. oszt. Het 3 óra. Névszók, igeszók és viszonyszók tana. Fordítás németből magyarra és magyarból németre, összekötve etymologikus szócsoportok és könnyebb darabok betanulásával. Kéthetenkint egy írásbeli iskolai dolgozat. Kk. Hoffmann Mór: Német nyelvtana I. r.
IV. oszt. Het. 3 óra. Szócsalád. Szóképzéstan. Mondattan. Rokon alakú és rokon értelmű szók szó- és mondatcsopoi tokban. Prózai és költői darabok olvasása, fordítása, elemzése s néhány költői darab beemlézése. Folytonos alaktani ismétlés és szótanulás. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Kh. Hoffmann Mór: Német nyelvtana II. r.
— 56 —
V. oszt. Het. 3 óra. A nyelvtani ismeretek ébrentartása mellett olvas ■ tattak válogatott románczok Herder Cicijéből és egyes prózai szemelvények. Ugyanezek fordítása, elemzése és részben emlézése. — Német idiotismusok és synonymumok magyarázata, csoportosítása és emlézése. — Havonkint isk. irásb. gyakorlat. Kk. Iloffmann M. „Német tan- és olvasókönyv"-e III. k.
VI. oszt. Het. 3 óra. Nyelvtani ismétlések mellett olvastattak főkép balladák s egyéb elbeszélő költemények. P, Thewrewk Á. „Német tan- és olvasókönyv"-e I. részéből és Ileinrich G. „Német balladák és románczok" czímű művéből. A fordítás elemzés, emlézés, német idiotismusok és syno-nymák csoportosításával volt összekötve. Havonkint egy iskolai írásbeli gyakorlat.
VII. oszt. Het. 3 óra. Goethe „Hermann u. Dorothea"-jának és Schiller „Wilhelm TelP\'-jének fordítása, elemzése, tárgyi és szerkezeti magyarázata. — Német idiotismusok és synonymumok csoportosítása és emlézése. — Havonkint isk. irásb. gyakorlat. — Kk. P. Thewrewk Árpád „Német tan- és olvasókönyv"-ének II. r. és Goethe „Hermann und I)o-rothea"-ja és Schiller „Wilhelm Tell"-je.
VIII. oszt. Het. 2 óra. Goethe „Iphigenie auf Tauris", továbbá szépészeti és szónoklati szemelvények olvasása, fordítása, elemzése és fejtegetése. A német irodalom vázlata. Német idiotismusok és synonymumok csoportosítása és emlézése. — Havonkint isk. irásb. gyakorlat. — Kk. P. Thewrewk A. „Német tan- és olvasókönyvéének II. része.
Földrajz és történelem.
I. oszt. Het. 4 óra. Magyarország és a Földközi tengert környező országok természeti viszonyainak leirása a főbb topographiai adatok, városok, és vidékek néprajzának s a lakosok főbb foglalkozásának kiemelésével. Kk. Visontay J. és Dr. Borbás Vinczétől. — Stieler atlasz.
II. oszt. Het. 4 óra. Európa és Ázsia, a jellemző állatok és növények, továbbá a hasznavehető ásványok s nagyobb hegyeket képező kőzetek rövid ismertetése. Kk. Visontay J. egyetemes földirata. Atlasz, mint az I. osztban.
III. oszt. Het. 4 óra. A magyarok története a honalapítástól V. Ferdinánd uralmáig. Kk. Mangold Lajos: „A magyarok története." Heti 1 órában előadatott Ausztria-Magyarország politikai földrajza Visontay J. kézi könyve nyomán.
IV. oszt. Het. 4 óra. Világtörténelem: Ókor, a római császárság megalapításáig kapcsolatban a régiségtan és mythologia főbb kérdéseivel. A tárgyalt területek földrajza. Kk. Vaszary K. Világtörténelem I. k. Jausz Gy. Történelmi atlasz I. s II. f. E mellett tárgyaltatott Ausztria-Magyarország politikai földrajza. Kk. Visontay János Ausztria-Magyarország Földirata 2. jav. kiadás, Budapest, 1882.
V. oszt. Het. 3 óra. Világtörténelem: Ókor, befejezve a római császárság történetével, és Európa története Amerika felfödözéseig. Megfelelő földrajziak. Kk. Vaszary K. világtörténelem I. s II. k. Jausz. Gy. Történelmi atlasz I. s II. f.
VI. oszt. Het. 3 óra. Világtörténelem: Az újkor története a bécsi congressusig bezárólag. Megfelelő földrajziak. Kk. Vaszary K Viládtörténe-lem III. k. Jausz: Tört. atlasz III. f.
VII. oszt. Het. 2 óra. Kézikönyv: Scholtz Albert „Politikai földrajz"
— 57 —
Európa államainak történelmi áttekintése, természeti jellemzése, iparkereskedelem s állami szervezete.
VIII. oszt. Het. 3 óra. Magyarország történelme tekintettel a társadalmi s állami viszonyok fejlődésére a kútfőknek s a történetírásnak ismertetésével. Megfelelő földrajziak. Iík. Ribáry Magyarország oknyomozó történelme.
Mennyiségtan.
I. oszt. Het. 4 óra. Számtan. A tizedes számrendszer. Római számjegyek ismertetése. Az alsóbb négy művelet egész és törtszámokkal. A számok oszthatósága. A legnagyobb közös osztó s a legkisebb közös többes. Mértékés pénzisme. Időszámolás. Kk. Dr. Lutter N. Közönséges számtan I. r.
II. oszt. Het. 4 óra. Számtan. Számolási rövidítések. A rövidített négy művelet. Arányok és aránylatok. Az gyszerű és összetett hármas szabály. Az olasz számolási mód. Kk. Dr. Lutter: Közönséges számtan II. rész.
III. oszt. Het. 3 óra. Számtan. Az arányok és aránylatok tana. Egyszerű és összetett, kamatszámolás. Az egyszerű és összetett lerovat. Ráfi-zetmény. Értékpapírok. Részvények. Biztosítási ügy. Váltók. Göngysúly. Az arányos osztás. Elegyítésszabály. — Kk. Dr. Lutter: Közönséges számtan III. rész.
IV. oszt. Het, 3 óra. Bevezetés a betüszámtanba. A négy alapművelet egész és törtszámokkal. A kéttag második és harmadik hatványának képzése. A számok oszthatósága. A mértani haladvány. Elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel. Aránylatok. Kk. Mocuik-Klamarik: Számtan és Algebra.
V. oszt. Het. 4 óra. Algebra: Hatvány- és gyökmennyiségek tevőleges egész kivetőkkel. Négyzet és köbre emelés. A kéttaguak magasabb tevőleges egész hatványai a Pascal-féle háromszög alapján. Számtani haladvány. Négyzet és köbgyök. Elsőfokú egyenletek megoldása két és több ismeretlennel. A másodfokú egyenlet. — Mértan: Síkmértan Kk. Mocnik-Klamarik : Számtan és Algebra. Mocnik-Klamarik: Mértan.
VI. oszt. Het. 3 óra. Algebra: Hatvány- és gyökmennyiségek tagadó és tört kitevőkkel. Számrendszerek. Logarithmusok tana és a műveleti szabályok. — Mértan: Síkháromszögtan és alkalmazása. A tömörmértan főbb tételei és a szögletes testek mérése. — Kk. mint az V. osztályban.
VII. oszt. Het. 3 óra. Algebra: A másodfokú egyenletek teljes elmélete. A másodfokúakra visszavezethető felsöbbfoku egyenletek. A haladvá-nyok és ezek alkalmazása a tőke-, lakosságfelszaporodásra stb. A végtelen mértani haladvány. — Mértan: Tömörmértan. Kk. mint az V. osztályban.
VIII. oszt. Het. 2 óra. Algebra. A határozatlan egyenletek elmélete. Az egybevetéstan elemei. A kéttagi tantétel. Mértan. A gömbháromszögtan elemei Kk. mint az V. osztályban.
Természetrajz.
IV. oszt, Het. 3 óra. A vegytan alapfogalmai. Ásványtan vegytani alapon, tekintettel a kőzettanra és földünk átalakulására. Kk. Pap János: Az ásványtan és földtan elemei.
V. oszt, Het, 2 óra. A növények általános és részletes ismertetése a systematika alapján. A növények életét és elterjedését föltételező és gátló körülmények. Kk. Pap János: A növénytan elemei.
— 58 —
VI. oszt. Het. 3 óra. Az állati test külső és belső szerveinek leírása és egymással történt összehasonlítása; a systematika; a typusok részletes tárgyalása. Kk. Pap János: Az állattan elemei.
Természettan.
III. oszt. Het. 3 óra. Halmazállapotok, nehézség, szabadesés, viz, levegő, melegség, világosság, égiháború, mágnesség. A földfelület physikai jelenségei. — A föld mint csillag, a föld pályafutása. A naprendszer és az állócsillagok. Ezzel összekapcsolva: Afrika, Amerika és.Ausztrália földrajza. Kk. Heller Ágost: Physikai földrajz és Visontay János: Egyetemes földirata. Atlasz mint az I. osztályban.
VII. oszt. Het. 4 óra. Bevezetés, az erő fogalma, a szilárd, folyékony és légnemű testek egyensúly- és mozgástana. A rezgő és hullámzó mozgás Törvényei; a hangtan és fénytan. Kk. Fehér I. Kísérleti természettan.
VIII. oszt. Het. 4 óra. Hőtan, delejesség, villamosság. A mennyiségtani földrajz főbb vonalaiban. A nevezetesebb szervetlen és szerves vegyületek. Kk. Fehér I. Kísérleti természettan. Bertalanffy T«. A rnenyiségtani földrajz elemei. Fehér I. A vegytan alapvonalai.
Bölcsészet.
VIII. oszt. Het. 3 óra. Philosophiai propedeutika. Psychologia és Logika. Kk. Dr. Pauer Imre: I. A lélektan elemei. 11. Logika elemei.
Rajzoló geometria.
I. oszt. Het. 3 óra. Planimetriai elemek: pont-, vonalak szerkesztése, iránya és elnevezései, ezekkel való négy számmüvelet. A párhuzamos és eltérő vonalak. A szögek ismertetése, hányfélesége és mérése szögmérővel, szabályos és szabálytalan három-, négy és többszögek szerkesztésének különféle módja, elnevezése szögeik és oldalaik szerint, szögmérő- és mértani eszközökkel, hasonlóság és összeillőség alapján adott méretekben.
Az ivvonalak és ezek osztása mértanilag. A kör és ennek fontosabb vonalai. A kerülék és még néhány fontosabb görbe vonal ismertetése és mértani szerkesztése.
Az egyenes és hajlott vonalú felületek térfogatának kiszámítása; ennek gyakorlása mértani testek felületein.
Az egyenes és hajlott vonalak alkalmazása a görög-római, mór- és byzanti mozaik sík ékítmények rajzolásánál, mely az iskolai táblán részletezve rövid történelmi magyarázat által történik. Kivitelre iron, tus, ecset és 3 —5 féle szinű festék használtatik.
Tankönyv: Dr. Császár Károly Geometriai alaktana I. r.
II. oszt. Het. 3 óra. Stereometrai elemek. A sík és térbeli egyenes. A testszögek. Az egyenes és hajlott felületű mértani testek ismertetése, mértani szerkesztése adott méretekben hasonlóság és egybeillőség alapján. Testek hálózatának készíttetése, ezek tömörségének és felületének kiszá-míttatása az intézet sodrony- és lemeztest modeljein; valamint a tanulók által e czélra készített lestalakokon.
Az egyenes és hajlott vonalokból főleg a szabályos szögek, — a kör és kerülék stylszeru combinatiói rajzoltattak mértani eszközökkel és
- 59 —
szabadkézzel táblán előrajz után, részletezve rövid műtörténelmi magyarázattal. A rajzok irón, tus és festékkel készíttetnek utasítás szerint.
Tankönyv : Dr. Császár Károly Geometriai alaktana II. r.
III. oszt. Het. 2 óra. Constructiv planimeria. Az egyenes vonalú sík idomok másolása és szerkesztése adott méretekben, az egybeillőség és hasonlóság alapján. Merőleges és párhuzamos egyenesek symmetrialis mértani szerkesztése. Távolságok és szögek aránya és osztása. Kisebbített mérték ismertetése és alkalmazása a szögek szerkesztésénél és idomok másolásánál. Pythagoras tantétele. Síkidomok átalakítása és osztása egyszerű képletekben kifejtve.
Kisebb területek felmérése és rajzolása Térkép-rajzolás elemei. — Görög, arab és renaissance, maander-diszítmények összetettebb alakjai. Stylizált levél és virág idomok színezett rajzolása részint táblán előraj/ után, részint alkalmas mintákról másoltatva adott méretekben, rövid tört, ismertetéssel.
Tankönyv: Dr. Császár Károly szerk. planimetriája I. rész.
IV. oszt. Het. 2 óra, Constr. planimetria. — Görbe vonalú idomok. A hur és érintő, a körben előforduló szögek tételei. A be- és körülirt egye nes vonalú idomok, az ide tartozó tételekkel. Két kör relativ fekvésére vonatkozo tételek. Szerkesztések arányos távolságokkal Euklydes szerint. A kör osztása Renaldi közelítő módszere nyomán. A körök mint hasonló idomok, és ezekre vonatkozó tételek. Az ellipsis, — hyperbola, parabola, ezek tengelyei, vezető sugarai, deréklői, érintők; fő- és iránykörök. Kör-lefejtők, cykloisok, epicyklois és hypocyklois. Csigavonalak stb. ezek mértani szerkesztése és tételei. Egyszerűbb épületek homlok- és alaprajzának ugy metszeteinek megismertetése. Oszlopfők és talapzatok szerkesztése Vognola rendszere után. Góth mérívek és rosetták szerkesztése és egyéb gyűrű fonadékos szalag díszítmények színezett rajzolása stylszerű ismertetéssel.
Tankönyv: Dr. Császár Károly szerk. planimetriája II. rész.
Tornázás.
I. oszt, Het. 1 óra. Szabad- és rendes gyakorlatok, közös kezdőgyakorlatok (többnyire függő eszközökön) és az ugrás különféle nemei.
II—III. oszt. Het. 2 óra. Szabad és rendgyakorlatok kézlővel és botokkal, közösen I. és II. fokú gyakorlatok függő támasz eszközökön, valamint különféle ugrások.
IV —VIII. oszt. Het. 2 óra. Szabad- és rendgyakorlatok kézlővel és botokkal, csapat-tornázás I. II- és III-ad fokú gyakorlatok különféle eszközökön; ugrások rúddal, bakon és lovon.
írásbeli feladatok a magyar nyelvből.
V. osztály.
Szülőföldem (helyrajz). A fegyelem a társadalom fennállhatásának alapja (tanító leirás). A hízelgő sokban hasonlít a rókához (összehasonlító leirás). Deductiók. A takarékosság erény, a fösvénység bűn (ellentét). A kutya (leirás). A tanuló életrajza (elbeszelés). A kanizsai vár helyén (elmélkedés). A társas életben szerezzük meg a legértékesebb tudományt : az emberismeretet (értekezés.)
— 60 —
VI osztály.
A nándorfehérvári diadal s Hunyadi halála (törféneti elbeszélés). Divide et vinces (oktató próza levélalakban). Shakespeare Coriolánusában kik bírnak rokonszenvünkkel Coriolánuson és Anfidiuson kívül (költészet-tani értekezés).Szabadtárgyú elbeszélés. Haut turpe niori, sed turpiter niori (fejtegető próza). N. hadvezér veresége bűn (bizonyítás a környüle-tekkel). Emlékbeszéd egy elhunyt tanár fölött. A rágalmazó nemcsak önmagát becsteleníti meg, hanem mások jóllétét is aláássa. A hal (természetrajzi értekezés).
VII. osztály.
Munka után édes a nyugalom (oktató próza levélalakban). Elfogadható-e azon nézet, hogy a magyarok gátolták Európa culturájának fejlődését? (történeti értekezés). Osztályrészem Berzsenyitől (alaki ismer\'etés a modern és antik óda külömbségének feltüntetésével). Karácsonkor (verses dolgozat). A bűn, bármily hatalmas, a büntetést el nem kerülheti (értekezés). Apotheosis Bajzától (alaki és tartalmi fejtegetés). A reménység mindent pótol (elbeszélés). Aki az élettől többet kiván, mint amennyit nyújthat, soha sem lesz boldog (értekezés). Nil sine magnó vita laboré dedit mor-talibus (értekezés.)
VIII. osztály.
A consulok hatalmi és jogköre (történelmi értekezés). A halotti beszéd fejtegetése főtekintettel az igealakokra (nyelvészeti értekezés). Apáczai Cseri János (jellemrajz). Mily eszközökkel mozdította elő Mátyás király a műveltség fejlődését (műveltségtörténeti értekezés). A valódi nemesség nem a származástól és ősök czímereitől függ. hanem a lélek nemességétől (értekezés). A fösvény (jellemkép Horatius nyomán). Az állhatatlan szerencse gyorsan visszaköveteli ajándékait (értekezét). Dráma-irodalmunk nevezetesebb alakjai az Aurora és Athenaeum korában (irodalom-történeti értekezés).
Adatok a íogymuasium történetéhez.
i.
Rendkívüli tantárgyak.
a) A franczia nyelvet, mint rendkívüli tantárgyat, összesen 22 növendék tanulta, kik közül 8 kezdő, 5 haladó és 9 haladott, mely utóbbiaknál az előadási és társalgási nyelv nov. óta kizárólag a íranczia volt. A tanításra hetenkint 5 óra fordíttatott 10 frc évi dij mellett. A tankönyv: Palóczy Lipót: Lafontaine meséi, Noél-Rákosy és Noél-Sasváry: Franczia nyelvtan.
b) A gyorsír ászát Gabelsberger Markovits rendszere szerint taníttatott, hetenkint 3 órában. A tanulók száma volt 22, kik közül 8 kezdő, 14 haladó. Kézikönyvül szolgált Forrai Soma: A magyar gyorsírás tankönyve, 2. jav. kiad. A haladók Markovits Iván Gyorsirászatának vitairási részét használták (8. jav. kiad.)— F. é. apr. 23-án és máj. 21-én a haladók számára rendezett, versenyiráson következő tanulók nyertek jutalmakat: Thomka István, VIII. o. t. Knigge: Az emberekkel való érintkezés, Mikes K. Törökországi levelek, Gyulai P. Vörösmar y életrajza, Gyorsírászati Lapok (mult évf.) Iinrey László VI. o. t. Gyulai P. Vöröstn. életr. Katona: Bánk bán, Mathews: Hogyan boldogulunk és Gyorsír. Lap. Donáth Lajos, VII. o. t. Hoitsy Pál: A mi az embert környékezi, és Forrai S. Gyorsírászati olvasókönyv, Weiler Gyula VII. o. t. Gyulai P. Vörösm. életr. Hónig Imre, VI. o. t. Katona: Bánk bán és Gyorsir. Lap. — Nem mulaszthatjuk el köszönetünket nyilvánítani Főt. Pap János főgymnasiumi igazgató úrnak, ki, mint a mult évben is, a tanulókat szorgalomra buzdítandó, 3 ezüst forintot volt kegyes kitűzni szorgalmas tanulók számára, s ezek voltak: Thomka István 8., Imrey László, G. és Schwarzenberg Mór 4. oszt. tanulók, kik fejenkint egy-egy ezüst forintossal jutalmaztattak. Hálás köszönetet mondunk egyszersmind Tele. Markovits Iván urnák, rendszerünk mesterének, ki a fönnevezett Gyorsírászati Lapokat és Olvasókönyvet ez évben is a szorgalom elismerésein kitűzni méltóztatott, és a gyorsirászat előadójával folytatott sűrű levelezései alkalmával a növendékeket szorgalmas kitartásra buzdítani meg nem szűnt. — A „Fővárosi Gyorsíró "-t 13 tanuló járatta. A múltévekben végzettek közül 25 tanuló használta rendesen a gyorsirászatot jegyzetei készítésénél.
c) A m ű é n e k gyakorlására négyes vegyes kar alakíttatott, mely 6 7 tagot számlált. A hetenkint tartott ének órák mind egyházi, mind világi darabok betanulására fordíttattak. A templomban vasár- és ünnepnapon négyes karban énekeltek a műénekesek. Az ének- és a zenetanár dijazhatása végett a tanév elején a beiraíások alkalmával az igazgató 1—1 frtot szedett énekdíj czímén mindan tanulótól, a szegények kivételéül.
(i) A zenekar ez évben is megalakult 18 működő taggal s hetenkint 4 óra fordíttatott az egyházi és világi zenedarabok betanulására. A zenetanár
— 02 —
10 frtnyi havi dija az énekdij-czímen szedett beiratási dijból és a segélyző egyesület által e czélra megszavazott összegből fedeztetett.
Az ének és a zenekar együttes működésére nézve nevezetes mozzanatképen felemlítjük az évközben néhányszor tartott, zenés misét, valamint a jan. 23-án tartott concertet, mely utóbbi az elismerésen kívül még szép anyagi hasznot is eredményezett.
II.
Gyakorló iskola.
A tanév első havának 18-ik napján 131 ifjúval alakult meg a gyakorló iskola; mely nap reggeli óráiban előbb a főgymnasium igazgatója, mint a kör törvényes elnöke, intézett buzdító szavakat az összesereglett ifjakhoz, majd tázoztával a kör vezető tanára, Hám József, a kör hivatalos személyeit választotta meg. Főjegyzővé lőn Toskáno Béla VIII; aljegyzővé Schweiger Adolf VIII; pénztárnok Pete Lajos VIII; könyvtárnok Tol-lasits László 8; második könyvtárnok Mátéfy János VII. oszt. tanuló.
Az év folyamán volt 1 alakuló és 22 rendes ülés, mind hétfőn délután.
A statísticai kimutatás szerint a 72 működő tag beadott 75 művet, melyek közül javítás nélkül elfogadtatott 22; javítással 11; elvettetett 8; visszavonatott 4; birálatlanul maradt 30. — Szavalat volt 67, melyek közül általános helyesléssel találkozott 36; megjegyzések kísértek 27-et; 4 épen nem aratott sikert,
A gyakorló iskola jóltevői: ft. Pap János főgymnasiumi igazgató ur ki mult évben tett 200 forintos alapítványából 110 forintot tőkésítvén, a jelen évben a hiányzó 90 frtot is hozzá csatolta, s igy a kör ma már a teljes 200 forintos alapítvány jóltevő kamatait fordíthatta czéljaira.
Ugyancsak főt. Pap János igazgató ur 2 darab aranynyal kívánta buzdítani a törekvő ifjúságot; egyikkel egy történeti kérdés legjobb megfejtőjét, másikkal a legjobb szavalót óhajtván jutalmazni. Főt. Berzay Elek, házfőnök és főgymn. hitszónok ur, ez évre is meghozta szives ajándékát, egy darab aranynyal kívánván jutalmazni a kör legtehetségesebb tagját, Tek. Knáusz Boldizsár ur 1 darab aranynyal ohajtott buzdítólag hatni a törekvő ifjúságra. Ugyancsak egy-egy darab aranyat szíveskedtek ajándékozni t. Wolheim Ernő és t. Wajdits József urak; előbb nevezett ur egy szabadtárgyu, utóbb említett Wajdits J. ur pedig egy vallásos irányú értekezésre adván az aranyat Tek. Baudis Ernő, tapsonyi számtartó ur, 10 forinttal járult a kör közczéljának előmozdításához, mely összeg azonban ez évre már későn érkezvén, a jövő tanévben használtatik majd fel. Az 1879-ben végzett ifjak ez évre elegendő pénzt nem küldtek s igy jutalmukra pálya kérdés nem is tüzetett ki.
Különben a kitűzött pálya kérdések a következők:
1, Szabadtárgyu természettudományi értekezés. Jutalma főt. Pap János igazgató ur alapítványának 10 forintnyi kamatja. E kérdés egészen meddő nem maradt ugyan, a menynyiben egy pályamű érkezett be, de nem találtatván jutalmazhatónak, a tizforintnyi kamat a jövő év javára maradt meg.
2. Mátyás diák, történeti elbeszélés. Pályázott egy mű, melynek szerzője Thomka István VIII. oszt. tanuló tek. Knáusz Boldizsár ur aranyát nyerte jutalmul.
63
3. Vétkelhető-e Mátyás a fekete sereg felállítása miatt? czimü történeti értekezésre egy pályázó jelentkezett s müvével Zerkovitz Imre VIII. oszt. tanuló el is nyerte ft. Pap János ur egy darab aranyát.
4. A dandy humoreszk kérdést ketten oldották meg, kik közül t. Wolheim Ernő ur egy d. aranyát Schweiger Adolf VIII. oszt. tan. nyerte el. Ugyancsak Schweiger Adolf jutalmaztatott meg. ft. Pap János igazgató ur 1 db. aranyával, mint a kör legjobb szavalója. A két legszorgalmasabb szavaló pedig, névleg Kaan Károly és Puczekovics József a Szalay-alapból e czélra nyert öt forinton osztoztak ugy, hogy az előbbi 3 frt. az utóbbi pedig 2 forinttal jutalmaztatott.
Főt. Berzay Elek házfőnök ur 1 db. aranyát Toscano Béla kapta, mint a kör legtehetségesebb költője.
Végül t. Wajdits József aranyáról kell jelentést tennünk. A szives adományozó intentiója szerint kitüzetett: ,.A vallás a legnyomasztóbb szükségben is megnyugtatja a lelket" (vallás-bölcseleti értekezés), de pályázó nem jelentkezvén, a szívesen adott aranyu a jövő tanév javára marad.
Fogadják a nemes adakozók a törekvő ifjúság hálás köszönetét.
A főgymnasiumban 17 év óta fennálló „Segélyző egyesület" évről-évre örvendetes gyarapodást mutat mind a szegény tanulók segélyezésében, mind vagyona gyarapodásában.
Ezen iskolai évre szept. 18-án történt a megalakulás. Miután u. i-tudomásra hozatott az egyesület vagyoni-állapota, az igazgató elnöklete alatt az alapszabályok értelmében megválasztattak az egyesület tisztviselői. Elnök lett Pete Lajos, titoknak Schmidt Zsiga és pénztárnok Farkas Gábor. Szavazás utján választmányi tagokká lettek Besskó Zoltán, Folly Gyula, Goda László, Joung Béla, Kohn Jahab 8. Fülöp József, Her-telendy József, Kaan Károly, Mátéfy János ellenőr, Varjas Ödön 7. Bereczk Iván, Hajós Kálmán 6. Péczely László és Topolics István 5. osztálybeli tanulók.
Pénzsegélyben évközben 23 tanuló részesült, valamint az egyesület könyytára, mely mintegy 400 kötet iskolai könyvből áll, a szegényebb tanulók használatára állott.
III
Segélyző egyesület.
Évi forgalom:.
a) Bevételek:
Maradék az előbbi iskolai évről . . . .
Tőkék kamatja jan. 5-kéig......
A jan. 23-iki hangverseny jövedelme . . Tagdijakból befolyt jun. 20-ikáig . . . .
44 frt 52 kr.
108 „ — kr.
534 „ — kr.
88 „ — kr.
Összeg :
774 frt 52 kr.
— 04 —
b) Kiadások:
Könyvekre és könyvkötésre..............4") frt — kr.
Segélyül kiosztatott.........210 „ — kr.
Pénztárban tőkésíttetett..................200 „ — kr.
Harmónium szerzésére félretétetett .... 200 „ •— kr.
A zene- és énekiskolának adatott .... 43 „ 80 kr.
Utólagos segélyzésre fordíttatott . . . . . 19 „ 75 kr.
Összeg: 718 „ 55 kr.
Pénztári maradék..........55 „ 97 kr.
Az egyesület jelenlegi kamatozó tőkéje . . 3528 „ 99 kr, mely összeg a helyi két takarékpénztárban van gyiimölcsözőleg elhelyezve.
IV.
Jótékonyság.
a) A Szalay-féle 500 frtos alapítványnak, mely a főgyinn. igazgatóság kezelése alatt van, ezen évi kamatjából 19 frt, valamint t. Waj-dits József urnák egy tornázó részére felajánlott 1 ezüst frtja az énekben, zenében és a tornászatban föltiinőbb haladást tett tanulók jutalmazására fordíttatott; nevezetesen Goldmann Lipót, Kohn Samu 8. Gaal László 7. Fritz Béla 6. Konkolics József, Pelcz Ödön és Sáringer Kálmán 3 oszt. tanulók összesen 15 ezüst Irtot nyertek a zenében és énekben tanúsított szorgalmukért; Friedl Jenő, Tamás János 6. Péczely László 5. Löbl Tivadar és Molnár János 2. oszt. tanulók, mint jó tornázok 5 ezüst forintossal jutalmaztattak; Anhoffer Gyula 3. oszt. tanuló pedig kiváló szép rajzáért t. Wajdits József ur 2 frtos tallérját nyerte.
b) A Groszmann Ignácz emlékére alapított 150 frintos ének-ösztöndíj ez évi 7 frt. 29 kr. khmatját Kaan Károly 7. oszt. tanuló kapta.
c) A Sümeghy Ferencz emlékére alapított és a zalamegyei nemesi-alap igazgató-választmánya által kezelt 1000 frtos ösztöndíj-alapítványnak 50 frt kamatját, mely csak zalamegyei tanító n.-kanizsai kath. fő-gymnasiumba járó jó viseletű és szorgalmas gyermekének adatik, ez évben Sáringer Kálmán 3 oszt. tanuló nyerte.
d) Tettes Plihál Ferencz kir. körjegyző ur 200 frtos alapítványának 20 frtra kiegészített kamatját, mely az érettségi vizsgálaton a magyar irodalom és történelemből legjobb feleletet adó ifjúnak itél-tik, ezen évben Tollasits László 8 oszt. végzett tanuló nyerte.
e) A n.-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 20 frtos ösztöndijának 10—10 frtos részlete ez évben Gyurkovits István 5 és Bednaics Márton 2. oszt. tanulóknak Ítéltetett, kik mint horvát ajkúak a magyar nyelvben aránylag legnagyobb haladást tanúsítottak. — Ugyancsak ezen jótékonyságáról ismert pénzintézet ebben az iskolai évben i? 20 frtot áldozott a muzeuni javára,
f) Egyéb ösztönd ijak. E tanévben a főgymn. 10 növendéke élvezett rendes ösztöndijat, u m Crnjakovics István, Mihácz János 2. Steier Gusztáv 5-. és Zákó Sándor 8. oszt. tanulók horvát-slavon-féle 200; Csigaházy Gábor 5. és Malek Imre 2 oszt. tanulók budai Mária-Terézia-féle 120, Bogyay György 4. oszt, t. 100 frt. Pálffy László 3. ésPolitzer Gyula 8 oszt. tanuló 80, valamint Sellyei
- 65 —
Pál 3 oszt. tanuló 300 frtot a zalamegyei nemesi alapból. A kiutalványozott ösztöndíjak összege 1600 frt.
g) Tettes ifj. Fesselhofer József ur a fögymn. igazgatójánál jun. 20-án egy db. 5°/0-os íoo írtról szóló kölcsön-járadék-papirt tett le örök alapítványképen oly czélból, liogy annak kamatja minden év jun. 14-ik napján egy n.-kanizsai r. kath. iparos szülőktől származó főgym-nasiumba járó, jóviseletű és szorgalmas tanulónak — adassék. Köszönet az intézet nevében a nemes szivő alapítónak!
Ugyancsak e helyütt nyugtázzuk, köszönet mellett, nsgos Dr. Hérics-Tóth János soproni törvszéki elnök úrnak a főgymn. igazgatójához küldött 5 frt adományát a templomi orgona javítására, mely összeg a városi pénztárnak adatott át.
V.
Tanítási eszközök.
Nagy-Kanizsa város képviselő-testülete e tanévben utólagos elszámolás mellett 1177 frt 90 krt bocsátott az igazgató rendelkezésére, mely összegből 62G frt 90 kr. taneszközökre, a többi pedig afőgymn. egyéb szükségleteire fordíttatott.
a) A természettani muzeum 355 drb. eszközt foglal magában 4716 frt 45 kr. értékben, melyekhez év folytában a következő eszközök szereztettek: Me-terrúd Espharometer, mérték noniusokkal, fakör noniusokkal, bolognai palacz-kok, közlekedő csövek, Schmidt-féle pörgettyű, inga-készülék, készülék az oldalnyomás megmutatására, felül csapó vizkerék, Melde-féle általános rezgésmutató, kabidoskop, lencsegyüjtemény, a földi, csillagászati és Galilei-féle távcsövek mintája, közömbös delejtűk, űvegátfirási készülék, villamos tojás, összetett készülék szaggatóból; szabályozóból, és rohamirányváltoztatóból ösz-szeállítva Noe-féle hővillamláncz 12 elemmel és lámpával, hőmérő alkohollal töltve.
b) A természetrajzi gyűjtemény. A tennészetrajzi-szertár ez iskolai évben az igényeknek megfelelőlegteljesen átalakíttatott, többuj szekrény készíttetett és a gyűjtemény egy része, nevezetesen az ásványkőzetek, emlősök, madarak stb. teljesen rendezve vau. Az ásvány és kőzet gyűjtemény 704 dból áll, mely számban benfoglaltatik a ft. Pap János főgymn. igazgató ur által május hó 16-án az intézetnek ajándékozott „Heves-Szolnok vm." kőzetei Szabó József egyet, tanárnak 1868-ban összeállított gyűjteménye is. Van továbbá 14 db. üveglapokból készült jegec-minta, látható tengelyekkel; 7 db. sodrony tengelykereszt; 12 db. tömör iiveg-jegec minta; 34 db. fa és 33 db. Wíesinger jegec-hálózata szei\'int készült papir-jegecminta; 18 clrb. drágakőutánzat üvegből; 10 db keménységi fokozat föltüntetésére szánt ásv.; 6 db az olvadási fo* kozat bemutatására; továbbá 12 db. kőzet-csiszolat. — Kitömött állatok: 17 db. emlős; 115 db. madár; 12 db. hal; 11 db. echinodermata ; 7 db. coelente-rata. — Spiritus praeperatuin van 46 db.; csontváz 46 drb; továbbá gypszből készült figurák, az emberi test egyes részeinek bemutatására 14 db.; és egy emberi csontváz. — Ezenfelül a csiga- és kagyló, melyek száma több százra tehető, valamint a rovar, madártojás- és növény gyűjtemény rendezés alatt áll.
Ajándékozás által járultak a gyűjtemény gyarapításához: Gr. Hugonay Kálmán ur egy db. fehér fogolylyal (Perdix cinera, var. alba); t. Szigethy Károly III. év. orv. tanhabg. ur 30 drb. górcsői praeparaiummal; tek. Babochay György polgármester ur egy db. óriási kígyóval (Boa constrictor); Zerkovitz
5a
— 66 —
Imre 8. oszt tan. egy db. tridacna-val; Kaan Károly 7. oszt. tan. egy db. anguis fragilis-sel; Ebenspanger Ernő 6 oszt. tan. több db. csiga és kagylóval. Kondor Jenő 4. oszt. tan. egy db. Tetraodon hispida-val; Tripamme. Károly 3. oszt. tan. egy db. coluber natrlx-sal; Hochstádter Sándor 2 oszt. tan. egy db. emys europ.-val; Antal Géza 2. oszt. tan. egy db. rallus aquaticus-sal.
c) A regiségtár pénzgyüjteményének ajándékoztak ez évben a főgymn; igazgató egy ezüst emlékérmet, bold. Kottek Nándornyug. igazg. 1 db régi ezüst húszast, egy régi rézpénzt és Maulwurf Bódog VIII. o. t. 8 régi ezüst és 3 rézpénzt. — Az éremgyüjtemény eszerint 967 db. régi és ujabbkori pénzt, 25 db. másolatot, 47 emlékérmet és 60 db. pecsétlenyomatot foglal magában.
d) Tanári könyvtár. — Álladéka jelenleg 2062 mii, 2279 kötet és 1490 füzetben. — E tanévben a következő folyóiratokat járatta az intézet: Philolo-giai közlöny. — Magyar nyelvőr. — Tanáregyleti közlöny. — Budapesti szemle. — Magyar philosophiai szemle. — Közoktatás. — Magyar tanügy
— Magyar könyvszemle. Természetrajzi füzetek. — Zeitschrift für Math. u. Physik. — Zeitschrift für math. u. naturw. Unterricht. — Vétel utján szereztetett 11 kötet iskolai könyv, továbbá az akadémia kiadványaiból egyes tanintézetek számára megszabott kedvezményi áron; Ábel. Adalékok, és Egyetemeink. — Aristophanes vígjátékai. — Aristóteles Ethikája. — Bánócz. Révai élete. — Bardócz. A mechanika alapvonalai. — Beöthy L. A. társ. fejlődés kezdetei I. II. kt. — Bethlen G. Kiadatlan politikai levelei. — Csanády. A must és bor. — Curtius. A görögök története I.—VI. kt. Euklides Elemei. Ilenszlmann. Székesfehérvári ásatások. — Helmár. Bonfiniusnak jellemzése. — Kalchbrenner. Magyarország hártyagombáinak képei. 1—4 füz.
— Knauz. Kortan, — és Országos tanács története. Koch. Dunai trachyt-csoport. — Kruspér. Légtüneti észleletek. — Lewes. Goethe élete I. II. kt. — Laveleye. Kormányformák. — Mayr Gy. A társad, élet törvényszerűsége. — Maine-Sumner H. A jog őskora. — Molnár A. A közoktatás története Magyarországon I. — Műrégészeti kalauz I. II. füz. — Nyelvemléktár I—VIII. kt. — Br. Nyáry J. Áz aggteleki barlang. Nádasdy F. nádor családi levelezése. — Pauler Gy. Wesselényi I. II. kt. — Pesty. Várispánságok.— Eltűnt régi vármegyék I. II. kt. — A Szörényi bánság I—III kt. — II. Rákóczi E. levéltára I—IX. kt. — Régi magyar költők tára. I—IV. kt. — Rupp. Budapest helyrajzi története. — Magyarország helyrajzi története I—III. kt. — A két Rákóczi Gy. családi levelezése. — II. Rákóczi F. Önéletrajza. — II. Rákóczi Gy. és az európai diplomatia.
— Simonyi. Kötőszók. L II. kt, — Soltész. A füvészet alapvonalai. — Sy-monds. A renaissance Olaszországban I. II. kt. — Szász K. Gr. Széchenyi és az akadémia megalapítása. — Szabó K. Régi magyar könyvtár, Szilády A. Temesvári Pelbart élete és munkái. — Szilágyi S. Bethlen G. és a svéd diplomatia: — Szinnyei I. Repertórium I. 1. és II. 1. kt. — Thaly. Ocskay László. — Taine. A jelenkori Francziaország alakulása I.—III. kt.
— Thierry. A római birodalom képe. —• Gr. Tököly Imre levelezése. — Trefort. Tanulmányok. — Vámbéry. A magyarok eredete. — Vass. Hazai és külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt. — Wenczel. Magyarország bányászatának története. — Magyar országgyűlési emlékek I—VIII. — Anjoukori diplomatiai emlékek I- -III. kt. — Mátyáskori diplomatia! emlékek I—IV. kt, — Török magyarkori történelmi emlékek I—IX. kt. és Index hozzá. — Magyar történelmi tár. VII—XXV. kt. — Verancsics munkái. (Mon. Hung. Hist.) 12 kötet. — Tököly Imre naplói (Mon. Hnng.
— 67 —
Hist.) 4 kt. - NyelvtU(jom.jnyj értekezések 51 füzet.. — Történettudományiértekezések 26 fűz. Mathem. és természettud. közlemények II-XVI kt. A étel utján szereztetett még: Az osztr.-magy. monarchia fali abrosza. — líudenz-Album. — Suidae lexicon graece et latiné. — Reis-Physík.
Ajándék utján jutott a könyvtár birtokába: A Franklin-társ. 11, Eggenberger 11, Lampel R. 10, Lautfer V 4, Zilahy S. 1. Koch (Lipcse) 2, Traub B. (Szeged) 1, Gross G. (Győr) kiadványa — Saját müveiket beküldték: Köv\'i J. Számtani példatár. — Dr. Csuday T. Magy tört. — Ajándékoztak még: A főgymn. igazg. 2, bold. Horváth Ferencz nyitrai k. r. házfőnök 2, Eperjesy G. VIII. o. t. 8, Goldmann L. VIII. o. t. Robi-tschek S. VIII. o. t. 3 és Eperjesy G. V. o. t. 1 kötetet. - Végre a kolozsvári Ferencz-József egyetem 3 f., a budapesti kir. műegyetem 1 f. és a pozsonyi kir. akadémia 1 füzete említendő; az akadémia rendeletéből pedig f. é. febr. 21-kéig járt intézetünknek a „Gazetta de Hongrie." A köny v-tártehát a lefolyt évben szaporodott 138 művel 261 kt. és 84 füzetben.
e) A segélyzíi egylet könyvtárába a mult tanévben vétél utján szereztetett 22 kötet. — Használt könyveket ajándékoztak: Bold. Tóth L. I.
0. t. szülői 13, Ivanics F. VIII. o. t. 6, Bárdio F. II. o. t. 5, Imrey I. az 1882/3-iki tanévben VIII. o. t. 4. Winter F. szintén az 1882/3-ki tanévben VIII. o. t. 3, Séllyey P. III. o. t. és Zottl J. II. o. t. 4—4, Horváth Ií. VIII. Csontos VI. és Sanweber J. IV. Donáth I. és Wieder B. III., Fü-zessy G. és Stern S. II., Bachrach I;. Nagy G. és Tárnok M. I. o. t. 2-2, Eperjesy G. VIII., Iláth Gy. VII , Gerócs F. V., Pranger I. IV., BándyP. ésPlander A. III., Molnár J. II., Hegedűs L., Hertelendy B ,FürstO. Ivo-ronyaL.,NunkovicsJ.ésSzalmay B.I.o.t 1 — 1 dbot. — Az egylet könyvtára tehát 106 kötettel szaporodott és selejtezés után körülbelől 500 k. áll. — A lefolyt tanévben 37 tanuló használt 247 db. könyvet. Ezenkívül több szegény tanuló rajz- és irópapirral, tollal, cerussával és füzetekkel láttatott el.
f) Ifjúsági köny tár. A könyvtár jelenleg 790 müvet tartalmaz 1395 kötetben. Ez évi gyarapodás 53 mű 53 kötetben, melyek közül vétel utján szereztetett 43 mű 44 kötetben. Ft. Pap János igazgató ur ajándékozott a könyvtárnak 6 müvet 7 kötetben. Tiszt. Simon György a közpnnti papnövelde
1. éves hallgatója 2 müvet 2 kötetben. T. VVajdits József könyvárus ur szívességből küldi a könyvtár számára a Zalai Közlönyt. T. Dr. Kele A. és Hajgató S. urak legújabb műveiket.
g) Az ifjúság ének- és zenekar részére vásárlás utján beszereztetett: Liszt 2-ik és 3-ik „Rhapsodie Hongroise" — és a magy. koronázási miséből „Benedictus és Offertorium." II. Hugó Pierson 2 drb. „Concert Ouverture" 1-ső a Szüzleány-, 2-ik Romeo és Julié zenekarra alkalmazva partitúrákban ; továbbá Wiclitl 6 drb. „Fantasie" — és Suppe „Ouverture" költő és paraszt uegedűra alkalmazva zongora kísérettel; valamint Zsasskovszky 1-ső és 2-ik füzet „Harmónia", és 5-ik füzet „Egri Dalnok" alkalmazva férfi-, vegyes- és gyermekkarra; végre Bartalus és Gyertyánffy „Négyesdalnok zsebkönyve" férfi énekkarok anthologiai gyűjteménye.
h) A rajziskola részére egy mérőasztal teljes felszereléssel 65 frt értékben szereztetett.
Az igazgatóság kötelességének tartja hálás elismerését és köszönetét nyilvánítani Nagy-Kanizs város hatóságának és képviselő-testületének, valamint mindazon jóltevőknek és neyelés barátoknak, kik adományaikkal a taneszközök gyarapításához s általa az ifjúság szellemfejlesztéséhez nagylelkűen járultak.
5*
— 68 —
IV.
Egyéb ádatolc.
a) Változás a tanári személyzetben. Azon tanárok közül, kik a múlt tanévben intézetünkben működtek, kettő igazgatói s kettő tanári minőségben más gymnasiumokhoz helyeztetvén át, helyöket Karátsonyi Miklós, Kövessy Kálmán, Nyáry József és Szabó József foglalták el. Év közben semmiféle személyi változás az intézetnél nem fordult elő.
b) Vizsgálatok. A 8 oszt. növendékei a tanfolyam befejeztével máj. 8—14-ig minden tárgyból vizsgálatot tettek, a többi osztályokban az iskolai évet befejező vizsgálatok a vallástanból ft. P a p p K á r o 1 y, kiskomáromi esperes plébános és püspöki biztos ur elnöklete alatt jun. 5-én tartattak, egyéb tantárgyakból pedig jun. 9—21-ig bezárólag; a magántanulók vizsgálatára jun. 23. 24 és 25. napjai tűzettek ki. Érettségi vizsgálat ezen évben háromszor tartatott, u. m. 1883. szept. 19-én, mikor is a megvizsgált 9 tanuló közül 5 nyilváníttatott egyszerűen érettnek. 4 pedig az év végére utasíttatott, továbbá 1884. febr. 16-án miniszteri engedélylyel egy tanuló harmadszor bocsáttatván érettségi vizsgálathoz, megbukott s véglegesen elutasíttatott, végre az iskolai év végén. A két első vizsgálaton a főgymn. igazgató, az utóbbin a tankerület kir. főigazgatója elnökölt. Az év végén tartott érettségi vizsgálatok eredménye e füzet végén van kimutatva.
c) Főigazgatói látogatás. Az 1883. évi XXX. t. cz. 22. §-a alapján a tankerületek beosztása, valamint az érettségi vizsgálatok rendje és módja változást igényelvén, tanintézetünk az újonnan keletkezett pécsi tankerületbe soroztatott s főigazgatót cseréltnsgos Mészáros Nándor kir. tanácsos ur személyében, ki az év végi érettségi vizsgálatot jun. 16—19. tényleg elnökölt.
Ugyan e helyütt fejezi ki a tanári kar megújított köszönetét nyilvánosan is nsgos Dr. Németh Antal kir. tanácsos és győri tankerületi kir. főigazgató urnák, kinek bölcs vezetése és fenhatósága alá 6 éven át tartdzott intézetünk.
Érdemsorozat.
J) JE8. endes tantárgyak. I osztály.
T a it 1 á r g y a k
Névsor Magaviselet Vallástan Magyar nyelv Latin nyelv l Földrajz Számtan Rajzoló mértan I ■ I Testgyakorlás Szépirás
Bachrach Lajos, móz. v. jó jel jel. jel. jel. jel. jó jó els.
Banekovits János sz. eis. elf. els. elt. eis. els. els. els.
Bartos Gyula sz. ió jó els. jó jó els. jó jó
Baudiss Győző sz. eis. els. elt. jó eis. els. jó els
5 Blauhorn Mózes, móz. v. k i m a r a d t,
Buchberger Pál jó jó els. elt. eis. eis. jó els. els.
Buváry József, isin. jó jó els. jó jó jó jel. els. jó
Csiszár István sz. eis. ell. els. jó jó els. jó els.
Dotzauer József sz. els. jó els. eis. jó jel. jó jó
10 Dotzauer Károly jó jó els. els. jó jó jel. jó jó
Eisinger Géza. móz. v. sz. jel- jó jó jel. jó els. els. jó
Engel Jakab, móz. v. ks\'-. jó jel. jel. jel. eis. els. jó els.
Eperjesy Imre sz. jel. jó jel. eis. jó jó jó els.
Erdélyi Elemér sz. jó jó jó jel. jel. jel- jó jó
15 Etlényi József sz. jel. jó els. jó eis. els. jó els.
Fülöp Béla sz. eis. jó jó jel. els. jó eis. els.
Fiirst Oszkár, móz. v. ksz. els. eis. els. eis. jó els. jó els.
Galambos István ism. jó jó jó jó els. jó jel. jó jó
Gulyás Jenő sz. els. eis- jó els. eis. els. eis. els.
20 Harangozó József, ism. sz. els. els. els elt, jó jó els. jó
Hegedűs László, ism. sz. els. jó jó jó els. eis. els. els. els.
Hertelendy Aladár sz. jó jel. jó els. jó els. jó
Ibi Antal ksz. els. elt. elt. elt. els. els. jó els.
Janda Károly sz. els. eis. elt. els. els. jó jó els.
25 Juhász Béla jó jel. jó jó jó jó jó jó els.
Kellner Márk, móz. v. ksz. els. eis. eis. elt. els. elt. els. els.
Koronya Lajos SZ. els. elt. elt. eis. els. els. els. els.
Kovács Béla, lielv. v. sz. jel. eis. eis. jel. jó els. els. els.
Kovács Kálmán, helv. v. sz. jó els. jó jó els. els. els. els.
30 Kristofoletti Ferencz sz. jó els. eis. elt. els. els. els. jó
Kristofoletti Gyula sz. els. els. els. elt. els. elt. els. jó
Kurtz Árpád, ág. v. sz. jel. els. els. eis. els. els. els. els.
Lang János k i m a r a d t,
70 —
T antárgyak
Névsor Magaviselet Vallástan Magyar nyelv Latin nyelv Földrajz Számtan Rajzoló mértan \' 1 Testgyakorlás Szépirás
Lisztner Aurél SZ. eis. els els. jó eis. eis. jó jel. jó
35 Lőrincz Gyula jó jel. jel. jel. jel. jel jel. els.
Matkovits Mihály k i m a r a d t.
Most Ferencz, ism. -SZ. eis. jó jó jó eis. eis. jó els.
Nagy Géza sz. els. els. elt, jó els. els. jó jó
Nagy Virgil, ism. sz. els. jó jó eis. jel. jó jó jó
40 Németh Gergely, ism. sz. jó els els- els. jó jó eis. eis.
Nunkovics István sz. els. els. els. jó eis. eis. els. els.
Páhr Károly sz. els. elt. elt, elt. els. elt. jó els.
Pichler Károly jó jel. jel. jel. jel. jel. jel. els. jó
Politzer Jenő, móz. v. ksz. jo . je). jel. jó els. eis. els. els.
45 Popovics György sz. els. elt. elt. elt. elt. els. els. els.
Popovits János k i m a r a d t.
Pungor Imre ksz. els. elt. elt. elt. elt. els. els. els.
Reiner Lajos, ism. sz. els. els. els. eis. eis. els. els. elt.
Kézler Bencze sz. els. jó jó jel. els. jó jó jó
50 Schmidkunz Frigyes sz. els. elt. els. elt. els. els. jó elt.
Schwarcz Mór, móz. v. sz. els. els. els. eis. jel. jó jó jó els.
Schweitzer Antal sz. jó els. els. els. els. jó jó
Strém József, móz. v. sz. els. elt. elt. elt, elt. els. els. els.
Szalma,v Béla sz. els. elt. elt. elt. elt. els. els. elt.
55 Szatnik Antal, ism. k i m a r a d t.
Tárnok Miklós sz. jel. jó jó jó jó els. jó els.
Totola Károly sz. jó els. jó jó eis. jó jó jó
Tóth Lajos m e er ö h a 1 t.
Treiber Kálmán jó jel. jel jel. jel- jel jel. els. jó
60 Veren János sz. els. els. els. eis. jó jó els. jó
Wagner Aladár sz. els. els. els. jó JÓ eis. els. els. elt.
Weiss Lajos, móz. ksz jel. jel- jel. jel. els. els. jó
71 —
II. osztály.
Névsor Magaviselet T a il t ii r g y a k
Vallástan Magyar nyelv 1 Latin nyelv Földrajz Számtan Rajzoló mértan Testgyakorlás Szépírás
Antal József sz. els. eis. elt. JÓ elt. els. els. jel.
Bárdió Ferencz sz. jó jó eis. jó jel- jó jó jó
Bedenics Sándor sz. jó elt. elt. elt. els. els. els. eis.
Bednaics Márton sz. jel. jó jó eis. jó els. els. jó
5 Crnjakovics István, ö. d. sz. jel. eis. jó jó els. jó els. jó
Csigaházy Kálmán jó jel. jel. jel. jel. jel. jel. jó jó
Csizmák Mihály sz. jó eis. jó jó JÓ els. els. jó
Fridiik Géza sz. jó els. eis. eis. els. els. jó elt.
Fiizessy Gusztáv sz. jó els. elt. els. els. els. j\'\'» jó
10 Gulyás Kálmán sz. jó jel. jel- els. jó els. els. eis.
Haasz Lajos sz. eis. jó eis. els. els. jó els. jó
llein Ágost, ism. sz. els. els. els. els. els. elt. jó jó elt.
Hirsch Sándor, móz v. S7. jó jó jó els. jel. els. jó
Hochstadter Sándor, mz. v sz. jó els. jó els. els. jó els. jó
15 Hoffmann Sándor, móz. v sz. jel. jel. jel. jó jó jó els. jel.
Huszár László k i m a r a d t.
Jankovics János jó jel. eis. eis. jó elt. els. els. jó
Kadia Imre sz. jel. jó jó els. jó els. els. jel-
Ivommen Gyula, móz. v. jó jel. jel. jel. jel- jel- jel. jó jel.
20 Kopitlánszky László jó jel. jel. jel. jel. jel. jel. jó jó
Kovács Antal sz. jó eis. elt. els. elt. els. els. jó
Lamberg Károly, helv. v. sz. jó jó eis. els, els. els jó jó jó
Larnszak István sz. jel. eis. els. els. els. jó els.
Löbl Tivadar, móz.v. sz. jel- jó jel. jó jó els. jel. j° eis.
25 Magassy Sándor sz. jel. jó els. els. els. jó jó
Malek Imre, ö. d. sz. jel. jó els. els. jó els. els. jó
Mihácz János, ö. d. jó eis. jó jó els. jó els. els. jel.
Molnár János sz. els. jó els. els. jó els. jel. jó
Molnár Mihály sz. els. eis. elt. els. elt. els. jó jó
30 Nagy Béla sz. jó els. els. els. els. els. jó jel. jó
Palkó József jó jel. jel. jel. jel. jel- jel. jó
Roming Lajos jó jel. je\'- jó jel. jel. jel. jó jó
Rubascsuk Gyula sz. jó jó elt. els. els. els. jel. elt.
Singéi\' Jakab. móz. v. sz. jó jel. jel. els. els. els eis. jó
35 Sterbeczky József sz. eis. jó eis. els. els. els. jó jó jel.
Stern Sándor sz. jó eis. els els. els. els. eis.
Szabó János k i m a r a d t.
Szauter Ferencz ksz jó jó els. els. jó jó els. jó jó
Szamuely Ottó, móz. v. sz. jel. jel. jó jó jó jó jó
— 72 —
T a h t, á v s1 y a k
Névsor Maga viselet Vallástan Magyar nyelv Latin nyelv Földrajz Számtan Rajzoló mértan Testgyakorlás j Szépírás
40 Vidos József jó jel. jel. jó jó jel- jó jó jel.
Weisz Manó, móz. v. sz. 10 els. els. els. els. els. els. jó
Zábó János k i m a r a d t.
Zechmeister Alajos i ó jel. jó jó JO jel. jó jel. jó
Zottl József JO jel- els. els. jó els. jó jó jó
III osztály.
T a il 1 à r g y a k
Névsor Magaviselet Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Történelem Földrajz Számtan Rajzoló mértan ¡ . J Ii Testgyakorlás i
Altstádter Oszkár, m. v. I k i 111 a 1 a d t.
Anhoffer Gyula, ism. jó jel- jó els. els. els. els. jó jel- eis.
Balogh Dezső sz. eis. els. els. elt els. els. els. eis. eis
Bándy Pál ksz. jó els. elt. elt,. els. elt. els. eis. jó
5 Banelli Ferencz jó jel jó els. jó jel- els. jó jó jó
Baudiss Rudolf sz. jel- els. els. els. els. els. els. eis jó
Bereczk Zoltán ksz. eis. elt. elt. elt. elt elt. elt. elt. jó
Bettlheim Alad. m. v. sz. eis. jó jal- elt. jó jó els. eis jel
Bezák Ferencz jó jó jel- jó éis. els. jó els. eit. eis. els.
10 Dezsényi Géza jel- jó eis. els. els. jó jó eis. jó
Donáth József ksz. jel. jó jó els. jel- els. els. elt. jó
Ehrenreich Győző sz. jel- els. jó els. jel- jó els. eis. els.
Fichel Lajos, m. v. sz. elt. elt. elt, elt. els. elt. els. eis. jó
Fischl Ármin, m. v. sz. jel. jó jel. jó jel- jó els. eis. els.
15 Gáspár Ferencz, ism. sz. els. els. eis. els. els. els. jó jó els
Gáspár Árpád sz. jel. jó eis. els. els. jó jó jó els.
(¡rósz Sándor, m. v. k i ill a r a d t.
Grünhut Frigyes, m. v. jó jel. jel. jel. jel. jel. jel- jel. jel. jó
Hirsch Alfréd, m. v. sz. els JÓ JÓ jó jeí. els. jó eis. jó
20 Hoímann Ágost sz. els. els. eis. els. els els. jó jó jel.
Huber Imre s,j jó jó jó jó els. els. jó jó jó
Névsor Magaviselet Tantárgyak
Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv | Történelem Földrajz | Számtan Rajzoló mértan Testgyakorlás
Isoó Sándor, ism. k i m a 1\' a d t.
Jelenek László SZ. els. jó eis. els. jó els. jó els. els.
Kajdos József SZ. jel. jel. eis. els. jó jó jó jó els.
25 Keller Sándor jó jel. jel. jó els. jó els. els. jó jó
Keller József SZ. jel. els. eis. els. jó jó els. els. jó
Kirschbauer Endre sz. jel- jó jó els. jel. els. jó els. els.
Konkolics József sz. jel. jó eis. els. jó jo els. els. els.
Kukuberger József sz. jel. jel. jó els. jó jó jó jel- jó
30 Mátyás József sz. jel. jel. eis. jó jel. els. els. els. jó
Molnár Károly, isin. jó jel. jó eis. jó jó jó jó jó jó
Oberhammer József sz. jó jó eis. els. jó elt. els. els. jó
Pálffy László, ö. d. jó jel. jel eis. els. jel. els. jó jó jó
Felez Ödön sz. jel. jel. eis. jel- jel. els. els. els. jó
35 Plander Alajos sz. jó jó jó elt. els. els. els. els. jel.
Pollák Ignácz, m. v. sz. jel- elt. eis. elt. jó jó els. elt. jó
Pollák Gyula, ni. v. sz. els. jel- jel. jel. jel jel. jel. jó els.
Pongrácz Géza sz. jel. els. eis. els. jel. els. jó els. jó
Ileich Imre, ism. ksz. jel. els. eis. elt. jó elt. els. els. jó
40 Sáringer Kálmán sz. jó els. eis. els. jó els. els. els. jó
Sellyei Pál, ö. d. jó jel. jó eis. els. jel. jó jó els. jó
Stern Bernát sz. jel. jó eis. els. jó jó jó jó els.
Szigritz Géza ksz. jel. els. jó els. jó els. els. els. jel.
Tripammer Károly jó jel jó jó jó jó els. els. els. jel.
45 Varga Károly sz. jó els. eis. els. els. els. els. jó jó
Varga Ferencz sz. jó jó eis. els. jel. jó jó jó jó
Weiszberger Ernő, m. v. k i m a r a d t.
Wieder Béla sz. jó els. eis. elt. jó els. els. els. jó
5b
— 74 —
IV. osztály.
Magántanuló: Inkey József.
T a h t à r g y a k
Névsor Magaviselet Valástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Történelem Természetrajz Mennyiségtan Rajzoló mértan Testgyakorlás fl ii
Androlics Mihály jó jó jó els. jó jó jó els. els. jó
Bogyay György, ö. d. sz. jel. els. els. els. els. els. els. els. jó els.
Boncz István, helv. v. sz. jó els. elt. elt. jel. elt. elt. els.
Csigaházy Antal jó jel. jel. jel. jel jel. jel. jel. jel jó
5 Ehrenreich Nándor sz. jel. els. els. els. els. jel. els. els. JÓ
Etlényi Lajos jó jel. jó els. els. els. els. elt. els. jó jó
Fárnek Dezső jó jel. jel. els. els. jel. jel. jó jó
Fölnagy Miklós sz. jel. els. els. els. jó jó els. els. els.
Grész Károly jó jó els. els. els. els. els. elt. jó els.
lOHarsay György sz. jó els. elt. elt. els. els. elt. jel. jó
Huszár Lajos sz. jel- els. elt. elt. els. els. els. elt. jó jel.
Kaan János sz. jel. jó els. jó jó jó jó jel.
Kellner Vilmos, móz. v. sz jel. jel. jel. jó els. els. els. els. jó
Kondor Jenő, móz. v. sz. jel jel- jel. jel. jel. jó jó jel. jel. els.
15 Liszek Gyula jó jel- jó els. jó jó els. jel. els.
Miihofer Ignácz, móz. v. jó jel. jel. jó jel. jel. jel- jó els. els.
Nováczky József, ism. jó jó els. els. els. els. els. els. els. jó els.
Pimeizli Elek jó jel. jó els. elt els. els. els. els.
Pranger József, ág. v. jó jel. jel. jel. jel- jel. jel. jel. jel. jó
20 Reiner Ferencz jó jel. jel. jó jel. jel- jel. els. jel. els.
Rubascsuk Viktor sz. jel- jel- jel jó jel. jó jel. els. els.
Schlesinger Hugó, m. v. sz. jó jel. jó els. els. jel. els. jel. jel. jó
Schwarzenberg Mór, m. v. jó jel. jel- jel. jel. jel. jel. jel. jel.
Steier Gusztáv, ö. d. jó jel. els. jó els. jel. els. els. jel
25 Svertsits Domokos jó jel. jel. jel jel. jel. jel. jel. jel. els.
Tóth Károly sz. jel- jó els. els. jel.! els. jel. jó jó
Unger Sándor, ág. v. sz. els. els. jó els. els. els. jó jel. els.
Vadlya István jó jel jó jó els. jel. jó jó els. els.
Zakál Gyula, helv. v. sz. jel- jó els. els. jó jó jel. els. jó
30 Zerkovitz Oszkár, m. v. sz. jó els. els. jó els. jó els. els.
— 75 -
V. osztály.
Névsor Magaviselet T a il t á r g y a k
Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Görög nyelv Történelem Természetrajz Mennyiségtan Testgyakorlás
Barcza Elemér sz. els els. elt. elt. els. els. \' els els jó
Bencsák Oszkár sz. jel- jel. jó els. els. els. \' jó els. els.
Brückler István, móz. v. sz. els. els. els. jó els. jó els. els. els.
Osigaházy Gábor, ö. d. jó jel- jel. jel jel. jel. jel jel- jel. jó
5 Dénes Jenő sz. jó els. els. els. jó els. els. jó els.
Engel Annin, móz. v sz. els. els. els. els. els. jó els. elt. jel.
Eperjesy Gábor sz. jel- jel. els. els. els. jel. els. els. els.
Ferk Ignácz jó jel- jel. jel. jel. jel. jel. jó els. els.
Geróts Ferencz jó jel- jel. jel. jel. jel. jel. jel. jel. els.
10 Goldmann Ernő, móz, v. sz. elt. jel. jó jo jó jel. els. elt. jó
Grész Béla jó els. els. jó els. els. jó els els. jó
Gyömörey Zsigmond jó jó jó els jó jó jó jó elt. jó
Gyurkovics István jó jel. jó jó jel. jel. els. els. els. jel.
Junk István sz. jó jó els. els. els. jó els. elt. els.
15 Koltay Lajos sz. els. elt. elt. els. els. jó elt. els. .jó
Kommen Elek, móz. v. sz. jel. jel. els. els. jó jó els. els. els.
Kotrtsch Károly \' jó jel. jel. jel. jó jel. jel. jel. els jel.
Kovács Pál sz. jó els. els. elt. els. jó els. elt. els.
Kiinti Aladár, móz. v. sz. jó jó jel. jó jel. jel. jel. .jó els.
20Kürschner Nándor, m. v.ism. sz. jó j° jó jó jel. jel. jel. jel. els.
Lerch Jenő jó jó els. els. elt, jó je els. elt. jó
Mantuano Rezső jó jel. jel. jel. jel. jel. jel. jel. jel. jel.
Neumann Benő, ni.v. jó jel. jel. jel- jó jel. jel. jó els. els.
Péczely László sz. els jó els. els. els. JO jó elt. jel.
25 Pelcz Árpád jó jel. jel. jel, jel. jel. jel. jel els. els.
Perczel Adolf, móz. v. sz. elt. jó jó jó els. jó els. els. jó
Rieder Gyula jó jó jel. els. els. jó jó els els. els.
Sárecz Ignácz jó jel. jel. els. jel. jel- jó els els. els.
Schercz Sándor, móz. v. sz. els. jó els. els. els. els. els. elt. jó
30 Schidlberger József k i ni a r a d t.
Sanveber József jó jó jó jó els jó jel- jó els. jel-
Szepesy Pál .jó els. els. els. els. jel. jó els. jel. jo
Topolits István sz els. els. els. elt. jó els. els. elt, jó
Vrantsits Jenő jó jel. els. jó els. jó jó jel. els. els.
Kizáratott: Czarovetz Péter.
5*
— 76 —
VI. osztály.
Tantárgyak
Névsor Magaviselet Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Görög nyelv ^Történelem Természetrajz Számtan Testgyakorlás
Aulik Géza SZ. els. elt. els. els. eis. els. elt. els. jó jó
Bereczk Iván ksz els. elt. els. els. eis. els. els. elt.
Biedl Arthur, móz. v. jó jel. jel. jel. jel. jel. jel. jel. jel. els.
Buchberger József jó jel. jel. jó jó eis. jel- jel- jó els. els.
5 Csontos Jenő s/. jel. els. els. els. eis. jel. els. jó
Csury Jenő sz. jel. jel- jó jó eis. jel- jel. els. els.
Czigány János sz. jó elt. elt. els. elt. els. els. elt. jó
Ebenspanger Ernő, m. v. jó jel. jel. jó jó jó jel- jel- els. els.
Engel Bódog, móz. v. sz. jel. jel. jel. JÓ jel. jel- jel jó els.
10 Friedl Jenő jó jel- jel. jel. jel. jel- jel. jel jel- jel.
Fritz Béla sz. jel. els. els. els. eis. jel jó jó els. jó
Hajós Kálmán sz. jel. jó jó els.1 els. jel els. jó
Hegedűs József b e t e g.
Honig Imre, móz. v. jó jel. jel. jel. jel. jel. jel- jel. jel. els.
1 5 Horváth Jenő b e t e
Iinrey László sz. jel. jó jó jó jó jó jó jó els.
Kaiser Károly, móz. v. m e g h a 1 t.
Martincsevits István sz. jó els. eis. eis. els. jó jó els. jó
Molnár István k i z á r a t 0 tt.
20 Pollák Dezső, móz. sz. els. jó jó eis. elf. jó jó elt. jó
Pollák Ernő, móz. v. sz. jel. jel. jel jó jó jel. jel. els. els.
Ilátz István sz. jel. els. els. eis. jó jó jel- els. —
Rauch Ignácz, móz. v. Schertz Géza, móz. v. sz. jó els. jó eis. els. jó jó jó els.
sz. els. jel. jel. eis. elt. jó jó jó els.
25 Sipos Antal sz. jó els. els. elf. elt. jó jó els. jó
Stolczer József, móz. v. sz. jel- jel. jel. eis. Jó jel- jó els. jó
Szukitsch Henrik, ni. v. jó 1 jel. H jel. jel. jel- jel jel. jel- jó
Tamás János jó jel. jel jel. jel. jel- jel- jel- jel. jel
Weiss Ignácz, móz. v. sz. jó els. jó eis. elt. jel. jó elt. els.
30 Zechmeister Győző .jó jel. i» jel. jel. jel. jel- jel- els. els.
Magántanuló: Nagy Lajos.
- 77 -
VII. osztály.
Tantárgyak
Névsor Magaviselet Vallástan Magyar nyelv Német nyelv Latin nyelv Görögnyelv Történelem Természettan Mennyiségtan j Testgyakorlás
Adler Ede, ni. v. sz. jel. jó jel. jel. jó jel. jel. jel. els.
Beke Lajos sz. jel. jó els. els. els. jó els. els. jel.
Benko Károly sz. jel. els. els. els. els. jó jó jó jó jó jó
Csizmadia Imre sz. jel. jó els. jó jó els. els.
5 Dezsényi Jenő sz. jó jó els. els. els. els. els. elt. jó jó
Donáth Lajos sz. jel. els. els. els. els. els. elt. els.
Fülöp József sz. jó jó els. els. els. jó els. els. els.
Gaál László sz. jó els. els. els. els. els. els. elt. els.
Günsberger Béla, m. v. sz. jel jel- jel. jel. jel. jel. jel- jel. els.
lO Halvax Géza, ism. k i m a r a (1 t.
Hertelendy József sz. jó els. els. els. els. jó a els. els. jó
Horváth Ferencz k i m a r d t.
Juhász József jó jel. els. els els. els. jó els. els. els.
Kaan Károly sz. j? 10 jel- jó els. els jó els. els. els.
15 Kovács Ödön, ism. sz. els. els. els. els. els. els elt, els
Leipnik Ignácz, m. v. sz. jel- elt. els. els. els. els. els. els. els
Lerch Antal jó jó els. els. els. els. els. els. els. jó
Marton Andor sz. jó jel. els. jó jó jó jó els. jó
Mátéfy János jó jel. jel. jel. els. els. jel- jel. jel. jó
20 Pollacsek Salamon, m. v. sz. jel. jel. jó jó els. jó jó els. els.
Puczekovics József jó .jó jó els. eis. els. els. els. els. jó
Ráth Gyula jó jó j* els. eis. els. els. els. elt. els.
Schvartz Mátyás, in. v. ksz. els. elt. els. elt. els. els. els. els. els.
Steiner Jakab, m. v. ksz. jó jó els. eis. jó jel. jel- jel. els.
25 Stolzer Henrik, m. v. sz. jó jel. jó jó jó jó jó els. els.
Tóth Kálmán sz. jel. jó els. jó jó jel- jel- jó jó
Vaniek László jó jó hIs. els. els. els. els. els. els. jó
Varjas Ödön sz. jó eis. els. els. els jel- els. jel. els.
Weiller Gyula. ni. v. sz. jó jel. jó jel- jó jel. jel- jel. els.
30 Welisch Ignácz, m, v. sz. jó jel- jó els. els. els. els. els. jó
Zakál Gyula, hélv. v. jó jel. els. els. jó jó jó els. els. jel
Magántanuló: Khál Elek.
- 78 —
VIII. osztály
T a il 1 á r g y a k
Névsor Magaviselet Vallástan Magyar nyelv Kémet nyelv- Latin nyelv Görög nyelv Történelem ... Természettan 1 Számtan i i Bölcsészet _________1 Testgyakorlás
Árpási Kálmán, helv. v. ksz. jó elt. el s. elt. els. elt. elt. jó els. jó
Bendekovics Ferencz SZ. jel. jó els. jo els. jó els. els. els. jó
Besskó Zoltán ksz. jo els els. els. els. JÓ els. jó els. els
Blau József, móz. v. sz. jó els. jó els. jó jel- jó els. jó jel.
5 Blau Mór, móz. v. sz. jel. jó jel. els. jó jó els. els. JÓ els.
Bonyhárd Mór, móz. v. sz. jo jel. jel. jo jel. jel. jel. jel- jó jel
Braun Ignácz, móz. v. sz. jó jel- jel. jo jel- jel jel. jel- jel- jo
Csizmadia Kálmán sz. jó elt. els. els. eis. jó jo elt. jo jó
Dómján Károly jó jel- jel. jó jo jel. jó jel. els. jó els.
10 Eperjesy Géza sz. jel. Jó jel. els. eis. jó els. jel- els. jó
Farkas Gábor jó jel jH. jó .jo eis. jel- els. els. els. els.
Folly Gyula sz. jo jó jó jo jó jó eis. els. els. jé
Fuchs Samu, móz. v. jó jel- jel. jel. jel. jel. jel. jel. jel- jel jó
Galadalits Lajos ksz jó els. els. els- eis. jel. els. els. els. jo
15 Goda László sz. jel. jó els. els. eis. jo els. els. jó jó
Goldmann Lipót, móz. v. jó jó jó jó els. eis. els. els. jó jó els.
Göttinger Kelemen sz. els. els. els. elt. eis. jó elt- elt. els. jó
Hinger Tivadar k i ni a r a fl t.
Hoffmann Adolf, móz. v. jó jel. jel. jó jo jel. jel. jel- jel. jó els
\'20 Horváth Kálmán sz. jó els. Jó els. jo jo els. jó els. els.
Ivanich Ferencz jó jel. jsl. jel- jo jel. jel. jel. jó jel. jó
Joung Béla, móz. v. sz. jó jel. jel jel. jel. jel- jel. jel. jel. els.
Kotsis Kálmán sz. els. els. els. els. eis jo els. els. els. Jó
Kohn Jakab, móz. v. sz. jó els. jó els. eis. jel. els. jó els. els.
25 Kohn Samu, móz. v. sz. jel. jel. jel- jo jel. jel. jel. jel. jel- jel
Kovácsics Ferencz jó jó jó jó jo jo jó els. els. els. els.
Lőw Vilmos, móz. v. sz. jó jó jel els. jó jel. els. els. els. jó
Lyubics Károly sz. jó elt. els. elt eis els. elt. elt. els. jó
Maulwurf Bódog, móz. v. sz. jó jel jó els. jó jó jó jó jó jó
30 Pete Lajos jó jel. jó jó jo jó jó jó jó els. jó
Policzer Gyula, m. v. ö. d JÓ jel. jel. jel- jel. jel. jel. jel. jel. jel. els.
liobitschek Salamon ni. v. sz. jó jó jó els. jó jó jó els. JÓ jó
Sáner József k i ni a r a d t.
Sárecz Ede sz. jó jó els. els. eis. jel. JO jo jo —
35 Sárecz János jó jó els- jó els eis. jó jó els. els. els.
Schmidt Zsigmond sz. els. els. els. els. eis. els. elt. els. els. jó
Schweiger Adolf, móz. v. sz. jel. jel. jel. jel jó jel. jó els. jó els.
Sölétormos György sz. jó jó els. els. eis. jel. jel- jó jó els.
Takács László ksz. jel. els. jó els. jó jó els. els. jó els.
— 79 —
Névsor Magaviselet í T a n t á r g y a k
Vallástan Magyai- nyelv Német nyelv • Latin nyelv Görög nyelv Történelem i Természettan Mennyiségtan Bölcsészet I Testgyakorlás
40 Thomka Istváná, g. v. jó jel jel. jel. jó jel. jel- jel. jó jel. jel-
Tollasits László sz. jel. jel. jel. jel. jel. jel- jel. JO JO JO
Toscano Béla sz. jó jel- JO els. JO jel- Jó els. JO els.
Vágner Károly sz. JO jó 10 els. els. els els. els. els. JO
Vörös János .10 jel. els. JO els. els. jó JO els. els. els.
45 Zákó Sándor, gör. kel. sz. JO els. jó els. els. jó els. els. els. els.
Zerkovitz Imre. móz. v. jó jel. jel. JO JO JO jel. JO JO jel- els.
Zucker Győző, móz. v. sz • JO els. JO e\';s. JO jó els. JO els. jel.
Magántanuló: Nagy Sándor.
— 80 —
b) Rendkiviili tantárgyak.
I A franczia nyelvből.
Névsor Érdemjegy Névsor Érdemjegy
VI.
III. oszt. Buchberger József
Grünhut Fülöp Szigritz Géza jel.
jó els. Engel Bódog Imrey László jel. jel.
IV. oszt. VII.
Csigaházy Antal jel. Adler Ede els.
Rubascsuk Viktor jó 15. Hertelendy József jel-
5. Schwarzenberg Mór jel. Leipnik Ignácz els.
Marton Andor jó
V. oszt. Stolzer Henrik jó
Weiller Gyula
Bencsák Oszkár jó jó VIII.
Gyömörey Zsigmond
Kürschner Nándor els. 20. Folly Gyula jó
Mantuano Rezső jel. Thomka István jel.
10. IN eu mann Benő jel- Vágner Károly jó
II. A gyorsirászatból.
III. VII. oszt.
Grünhut Fülöp jó Donáth Lajos jel.
IV. oszt. » Gaál László jó els.
Schwarzenberg Mór jel. Juhász József
Zerkovitz Oszkár jó 15. Kovács Ödön els.
v. Lerch Antal jó
Brückler István jó jó els. Puczekovics Júzsef jó
5 Dénes Jenő Tóth Kálmán jó
Kommen Elek Varjas Ödön jó
Kotrtsch Károly jó 20. Weiller Gyula jel.
Szanvéber József jó VIII. oszt.
Vrantsics Jenő jó
VI. oszt. Thomka István jel-

10. Hónig Imre jel.
Imrey László jel.
— 81 —
III. A míiénekből.
Névsor Érdemjegy Névsor Érdemjegy
I. oszt. VI.
Harangozó József els. Fritz Béla jel.
Herteleudy Aladár jó Mártincsevits István jel-
Koronya Lajos els. Sipos Antal jel.
Kristofoletti Gyula els. VII.
5. Kristofoletti Ferenc els.
Kovács Béla jó Beke Lajos jel.
Rézler Bencze els. 30 Benkó Károly jel.
Nunkovits István els. Donáth Lajos Hertelendy József jel. jel.
II. oszt. Kaan Károly jel.
Gulyás Kálmán jó Kovács Ödön jel.
35. Lerch Antal jel.
III. oszt. Marton Andor jel.
10. Baudiss Rudolf Donáth József Hofmann Ágost Keller József Puczekovits József jó jó jel.
jó jel. Schwarz Mátyás Stolzer Henrik
jó jó 40. Varjas Ödön jel.
Pelcz Ödön jó VIII.
15.Plánder Alajos jó jel.
Sáringer Kálmán jel. Besskó Zoltán
Vieder Béla jó Bendekovíts Ferencz jel-
Blau József jó
IV. oszt. Dómján Károly jel.
Huszár Lajos Kaan János 20. Kondor Jenő Pránger József Rubascsuk- Viktor Tóth Károly 45. Farkas Gábor jel.
jó jó jó jó els. jó Folly Gyula Goldmann Lipót Horváth Kálmán Ivánich Ferencz 50. Kotsis Kálmán Iíohn Samu jel. jel-jel. jel. jel. jel.
V. oszt. Kohn Jakab jó
Lőw Vilmos jel.
Bencsák Oszkár jó Lubits Károly jel.
25. Mantuano Rezső jel. 55. Pete Lajos jel.
6a

Névsor Érdemjegy Névsor Érdemjegy
Rubitsek Samu jel. Toscano Béla jel.
Sárecz Ede jel. Thomka István jel.
Sárecz János jel. Vágner Károly jel.
Sölétormos György jel. 65. Vörös János jel.
60. Schweiger Adolf jel- Zerkovitz Imre jel.
Tollasits László jel. Zucker Győző jel.
IV A zenéből.
III. oszt. VII.
Donáth József jel. Kaan Károly jel.
Sáringer Kálmán jó Welisch Ignátz jel.
IV. VIII.
Kondor Jenő jel. 10. Goldmann Lipót jel.
Tóth Károly jó Horváth Kálmán jel.
v. oszt. Ivánich Ferencz jel-
Kohn Samu jel.
5. Dénes Jenő jó Kotsis Kálmán jel-
Mantuanö Rezső jel. 15. Pete Lajos jel-
VI. oszt. Thomka István jel.
Vágner Károly jel.
Rauch Ignácz jel. 18. Zucker Győző jel-
- 83 —
A soimaiban lias/iiált érdemjegyek fokozata.
Szám Előmenetel Magaviselet
1 jeles jó
2 jó szabályszerű
3 elégséges kevésbbé szabályszerű
4 elégtelen rossz
A rövidítések jelentménje.
g. k.=görög keleti; Ág. v.=ágostai vallású ; helv. v.=helvét vallású ; móz. v.=--mózes vallású; ism.=ismétlő ; ö. d.=^ösztöndíjas; sz. = szabályszerű; k. sz.= kevésbbé szabályszerű; jel.—jeles; els. = elégséges; elt.=elégtelen. — = felmentve;* = vizsgálatiad maradt.
Statisztikai táblázatok.
I. A tanulmányozás eredményének áttekintése osztályonkint.
1. osztály. II. osztály. III. osztály. IV. osztály. V. osztály. VI. osztály. VII. osztály. VIII. osztály.
Tantarg/ai: jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen
Vallástan á 2 14 30 — 18 16 17 — 27, 8 8 — 20 r* / 1 — 13 9 9 2 17 5 4 12 16 1 — 18 24 3 —
Magyar nyelv 7 15 24 10 10 15 15 1 8 20 13 3 11 8 11 — 13 9 10 1 12 4 7 3 8 9 10 2 16 13 13 3
Német nyelv — — — — — — — 4 10 26 4 7 6 14 3 8 8 15 2 10 8 7 1 3 5 21 — 13 20 12 —
Latin nyelv 918 23 10 8 11 16 6 3 7 25 9 7 6 12 5 7 8 14 4 6 6 12 2 3 6 19 1 5 13 24 3
Görög nyelv — — - — — — — — — — — - — 12 9 12 — 7 5 9 5 1 8 20 — 11 14 20 —
Földrajz 10 18 16 12 5,11 24 1 2 14 23 5 — — — — — — — — — — — — — — — — — — —
Történelem — — — _ — — — 14 17 12 1 13 5 12 — 12 15 6 — 16 7 3 — 7 10 12 — 20 20 4 1
Természetrajz 19 9 11 1 8 6 12 1 12 11 2 1 —
Természettan — i 6 5 17 1 12 11 18 4
Mennyiségtan 8 15 29 4 9 11 17 4 2 18 22 2 8 5 13 4 5 2 17 9 5 4 12 4 6 2 10 4 8 14 20 3
Bölcsészet — — — — — — — — — — — _ — — __ -1 _ — — — — — — — 8 16 21 —
Bajzoló mértan 8 15 30 3 5 11 27 1 13 13 25 3 12 3 14 1
Tornázás 25 30 — 4 20 17 — 5 26 13 — 2 14 12 — 5 12 16 — 2 11 12 — 2 12 15 — 5 20 19 —
Szépírás 1 21 20 4 8 26 4 3 — 1 — i —
II. A tanulók általános áttekintése.
I. il A tanulók száma III *) Vallásuk. IV. Minő nyelveket beszélnek ? V. Szülőik polgá i állása. VI. Előmenetelük Magántanulók
Osztály Beiratott Elhalt Elmaradt Kom. katb. Gör. keleti Ágost, val. __________ Helv. val. Móz. val. Magyar Magy. nem. Magy. horv. Magy. tót. Magy. néni. horv. Magy. nem. cseh. Magy. néni. olasz Értelmiség Önálló őstermelő Önálló ker. iparos Magán tiszt-\' viselő Szem. szolg. tevő műnk. Haladók Ismétlők
I. 62 1 5 43 — 1 2 10 42 13 — 1 — — 16 6 14 9 17 53 9 —
II. j 44 3 32 — — 1 8 22 S 8 — 3 — — 11 8 13 4 8 43 1 —
III. 48 — 4 ! 37 — — — 7 33 10 — — 1 — 10 8 14 10 6 43 5 —
IV. 30 — — 20 -- 2 2 6 14 13 2 — 1 — — 7 5 11 5 2 29 1 —
V. 34 — 1 24 — — — 9 20 9 — 3 — 1 11 8 10 1 4 33 1 —
VI. 31 1 3 16 — — — 11 13 11 — 3 — — 8 5 16 2 — 30 — 1
VII. 32 — 2 20 — — 1 9 16 13 1 — — — — 11 4 10 7 — 29 2 1
VIII. 48 — 2 36 1 1 1 17 28 16 1 — 1 — — 11 6 22 9 — 47 — 1
Összesen 329 • 20 218 1 4 7 77 198 93 12 — 13 — 1 85 50 110 47 37 307 19 3
*) A III. és IV. rovat csak a tanév végéig járt tanulók számát mutatja.
III, A beirt tanulók származási helyének áttekintése.
V
Származási hely Osztály Összesen
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
Nagy-kanizsai 21 8 13 12 10 9 "8 14 95
Zala megyei 20 17 17 8 12 « 5 10 97
Somogy , 6 6 4 4 8 6 9 12 55
Vas „ 4 4 5 — — * 2 2 19
Sopron „ 1 — 1 2
Győr — — — — — 1 — — 1
Veszprém „ 2 1 1 4
Fehér „ 2 — 2 — 1 1 — 6
Baranya „ — — 1 — — 2 1 — 4
Pest 2 1 2 — 2 _____ 2 3 12
Bács „ 1 1
Hajdú — 1 1
Torontál „ — — — — — 1 — — 1
Komárom „ 2
Bihar „ — — — 1 — — — — 1
Brassó „ — 1 1
Tolna 1 1 — — —- — — 1
Bars „ 1 — 1 — 2
Esztergom „ — — 1 —• — — 1
Heves „ — — — — — — — 1 1
Nógrád „ — — — — — — — 1 1
Szeben „ — 1 —
Zemplén „ 1 — — 1 — — — — 1
Horvátországi — 5 1 3 1 1 1 — 14
A.-Ausztriai — —• — — 1 — — — 1
Morvaországi — — — 1 — — — — 1
IV. A tanév végén megvizsgált tanulók életkoruk szerint-
0 s z ti 1 y 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 9 1 -Dél "1 több
é v e a e le
X. 4 19 16 10 4 3 1
II. — 5 14 7 12 3 i 1
III. — — 3 12 14 7 4 3 — 1 — —
IV. — —- 1 2 10 9 6 — 1 1 — —
y. -- — — — 3 13 11 5 1 _ — —
YI. 9 6 9 1 1 — — —
VII. — — — — — — 3 6 14 4 2 — —
VIII. — — — 9 13 14 6 2 1
Összesen . * 24 34 31 43 44 30 32 30 21 8 2 1
88 -
Az érettségi vizsgálatok eredménye az 1883—84 - tanév végén.
Érettségi vizsgálatra jelentkezett ! Yisszaa-utasittatott Érettnek nyilváníttatott A távozók közül
papi jogi orvosi technikai katonai tengerészeti hivatalnoki | gazdászati
jelesen jól egyszerűen
nyilvános tanuló javító vizsgálatot tevő Kéthónapra I Egész évre
pályát választott
40 2 5 * 7 4 9 17 7 10 5 2 2 1 11 4
Az írásbeli érettségi vizsgálatok május hó 19, 20, 21, 23 és 24. a szóbeliek pedig junius hó 16., 17., 18. és 19. napján tartattak.
írásbeli dolgozatok. Feladatok a magyar nyelvből. Mária Terézia uralkodása lőtekintettel az irodalomra (müveltségtörténeti értekezés.) Az akadémia buzgólkodása a nyelv körül (nyelvtörténeti értekezés.) A viz megjelenése a természetben s alkalmazása az ipar terén (természettudományi értekezés.) Jelesen dolgozott 12. jól 18, elégségesen 10.
Feladat latinból: „A nándorfehérvári ütközet."
Megfejtette: 7 jelesen, 17 jól, 16 elégségesen.
Feladat a görög nyelvből: Homeros Iliásának 24. énekéből 759 — 771. sor.
Megfejtette 10 jelesen, 21 jól, 9 elégségesen.
Feladat a német nyelvből: Xenophun (fordítás magyarból németre.)
Megfejtette: 7 jelesen, 19 jól, 11 elégségesen, 3 dolgozat elégtelen.
Feladatok a mennyiségtanból: a) Számtan. Egy férfiakból és nőkből álló társaság 361/a frt ára ételt fogyasztott el; minden férfi fizetett ,9/24 frtot és minden nő forintot; hány férfi és nö
volt e társaságban?
b) Mértan. Az egyenes kúp oldalfelülete épen kétszer akkora, mint alapfelülete. Mily nagy a kúp azon szöge, melyet a csúcsnál nyerünk, ha tengelyén egy síkkal átszeljük? Meghatározandó ugyanezen alapon a kúp felülete és köbtartalma, ha az egység a meter.
Megfejtette: 9 jelesen, 16 jól, 15 elégségesen.
s
Értesítés a jövő 1884—85. tanév megnyitásáról.
A jövő tanévre a nyilvános tanulók fölvétele aug. hó 30. és 31-ikí, valamint szept. 1 iö és 2-ik napjá délelőtt történik, ugyanezen napok délutánján pedig a pótló , javító- és a fölvételi vizsgálatok fognak megtartatni. A két vagy több tantárgyból bukott tanulók, az osztályt ismételni tartoznak.
Az első osztályba csak olyan tanuló léphet, ki a 9-ik évet betöltötte s 12 évesnél nem idősebb, mely kor hiteles születési bizony itványny al igazolandó. Tizenkét évnél idősebb fiu fölvétele fölött a tanári kar határoz. Az ismeretek mértékére nézve megkívántatik, hogy az elemi iskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló képzettséggel bírnak. A felsőbb osztályokba felvétetni k vánók tartoznak a megelőző osztályról szóló iskolai bizonyítványukat bemutatni, valamint az intézetbe először belépő minden tanuló személy-azonosságát keresztlevéllel, illetőleg szü-1 e t é s h i z o n y i t v á n y n y a 1 tartozik igazolni.
A fölvételkor minden tanuló személyesen, még pedig atyja, anyja vagy gyámja, illetőleg ezek valamely megbízottja kíséretében köteles az igazgatóságnál jelentkezni. Azon szülők vagy gyámok, kik helyben nem laknak, gyermekük vagy gyámfiuk felvételekor alkalmas helyettest tartoznak bemutatni, kire a házi felügyeletet és a nevelésre nézve jogukat és kötelességükét átruházzák, hogy az a gondviselésére bizott tanulóra nézve az igazgatóság értesítését elfogadhassa. A szülők vagy a gyámok e részben mii\'dtn változást az igazgatónál tartoznak bejelenteni. Az igazgazgatónak jogköréhez tartozik megkövetelni, hogy ott, a hol alapos oknál fogva a felügyeletet elégtelennek vagy épen károsnak tartja, czélszerü változtatás történjék.
A tandíj egész évre 12frt, melynek fele a fölvétel alkalmával azonnal lefizetendő. Ezen kívül azon tanulók, kik először lépnek a tanintézetbe, 2 frt 10 kr fölvételi dijat, valamint az ének- és a zenetanító tisztelet-díjának fedezésére 1 frtot fizetnek, mely utóbbi összeg minden tanulótól (a szegények kivételével) szedetik.
A szülőknek vagy ezek helyettesének kötelessége a tanulóknak az iskolán kivül való erkölcsös magaviselete fölött őrködni.
Az iparosok és a kereskedők figyelmeztetnek hogy az ifjúsággal szemben semmiféle követelésök behajtásához az igazgatóság segédkezet nem nyújt.
XKAEv iSSHi-\'-l
ksm uwéu»